Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

EMT XIX. Földmérőtalálkozó, Temesvár

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő szakosztálya május 10–13 között Temesváron tartotta XIX. Földmérőtalálkozóját. A találkozó meghirdetett fő témája: Technikai lehetőségek és szakmai megoldások összehangolása. A témaválasztás egyenes folytatása a korábbi találkozók témáinak, amelyek a korszerű műszerek, eszközök és technikai fejlődés folyamatos kihívásaira, szakmai megoldásaira keresték és adták meg a válaszokat.

A találkozón 115 fő vett részt, kb. 1/3 – 2/3 arányban erdélyi és anyaországi kollégák voltak jelen. Az első nap a megérkezésé és az ismételt találkozás fölött érzett örömé volt. A második napon – pénteken – kerültek sorra az előadások, amelyeket az Adam Müller-Guttenbrum Házban, a Német Demokratikus Fórum székházának konferencia termében tartottak.

2. kép. A konferencia elnöksége (balról Rákossy Botond József, Ádám József, Köllő Gábor, Ferencz József, Farkas Imre, Horváth Gábor István, Fekete Gábor)

A konferenciát Ferencz József, az EMT Földmérő szakosztályának elnöke nyitotta meg, majd az elnökség tagjai üdvözölték a résztvevőket. A konferencia résztvevőit külön köszöntötte Farkas Imre, Temesvár alpolgármestere, aki örömmel üdvözölte azt, hogy a műszaki tanácskozás ezt a nagy múltú várost választotta helyszínéül, egyben kifejezte abbéli reményét, hogy mások is követni fogják a földmérők példáját.

3. kép. Farkas Imre, Temesvár alpolgármestere

Mint ismeretes Márton Gyárfás professzor emlékére az EMT és az MFTTT emlékérmet alapított, amelyet egyik évben az erdélyi találkozón (az erdélyi megnevezésben Partiumot is beleértjük), másik évben az MFTTT Vándorgyűlésen adnak át az arra érdemes erdélyi és magyar földmérőnek. Idén az átadás Temesváron történt meg, a sorban ez volt a hatodk alkalom. Először Köllő Gábor, az EMT elnöke ismertette a kitüntetett, Imre Sándor, gyergyószentmiklósi földmérő életútját, aki „a szilágysági dimbes-dombos táj szülötte, éspedig a főbb útvonalaktól félreeső kisvárosban, Szilágycsehben született 1957-ben”. Felsőtanulmányait a Bukaresti Építészeti Egyetem Geodézia Karán végezte, ahol geodéta mérnöki diplomát szerzett. Az egyetemi végzettség megszerzése után dolgozott a Gyergyószentmiklósi Geológiai Kutató Intézetben, később az ottani Kataszteri Hivatalban, foglalkozott a Gyergyószentmiklósi Városi Tanács földügyeivel, mint vezető munkatárs. Emellett saját vállalkozást alapított, és a Babeş-Bólyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozata Topográfiai szakán pedig meghívott előadóként is tevékenykedik.

4. kép. Imre Sándor átveszi Köllő Gábortól a Márton Gyárfás-emlékérmet

Ezt követően Ádám József, az MFTTT elnöke Bartos Ferenc, magyar földmérő szakmai tevékenységét mutatta be, aki 1945-ben Vácon született, földmérőmérnöki oklevelét a Budapest Műszaki Egyetemen szerezte, amelyet 1982-ben szakmérnöki végzettséggel egészített ki. Elnök úr a laudációból kiemelte, hogy Bartos Ferenc – mások mellett – „az erdélyi EMT Földmérő szakosztály és az anyaországi MFTTT közötti együttműködés egyik kezdeményezője volt, (…) majd 1999-ben az EMT–MFTTT együttműködési megállapodás egyik aláírója. Aktív MFTTT főtitkári évei alatt egészen 2010-ig az erdélyi földmérő találkozókon részt vett és támogatta azokat.” Bartos Ferenc egészségi állapota miatt a mostani találkozón nem tudott részt venni, a Márton Gyárfás-emlékérmet az MFTTT soron következő közgyűlésén veszi át. A kitüntetetteknek szívből gratulálunk.

5. kép. Ádám József akadémikus, egyetemi tanár

Az üdvözlések és a kitüntetés átadását a szakmai előadások követték, összesen tizenkettő, plusz egy Temesvárról szóló ismertetés. A délelőtti szekció levezető elnöke Ferencz József volt. Elsőnek Ádám József akadémikus, egyetemi tanár (BME) a Nemzetközi földmérőnapok szerepe és jelentősége címmel tartott előadást, kiemelve szakmánk nemzetközi és hazai elismertségének növelésére tett erőfeszítéseket (lásd Nemzetközi Földmérők Hete – USA, Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja – Budapest, FM március 21., Földmérők Világnapja – minden év március 21.).

Busics György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet igazgatója A referenciarendszerek fontossága című előadásában hangsúlyozta, hogy a vonatkoztatási rendszer ismerete minden helymeghatározási feladat esetében alapvető fontosságú. Összefoglaló jelleggel ismertette a Magyarországon használatos rendszereket (3D, 2D, 1D), de kitért az önálló rendszerekre (pl. városi önálló rendszerek) és a transzformációk szerepére is.

A Geotop dróntechnológiája címmel Nagy István (Székelyudvarhely) előadásában a GEOTOP legújabb fejlesztéséről számolt be. A szünet után Rákossy Botond József (Csíkszereda) a tőle megszokott fanyar humorral fűszerezett előadást tartott A bizalmi férfiak és a román részletes kataszteri felmérés címmel. Előadásában a Romániában három éve indult Országos Kataszteri és Telekkönyvi Program végrehajtásában előforduló számos anomáliát mutatta be a hallgatóságnak.

Kolesár András, a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály munkatársa Minőségi téradat-szolgáltatások fejlesztése című előadásában az interneten keresztül történő adatszolgatás legújabb nyílt forráskódú szoftverekkel kidolgozott lehetőségeit taglalta. Vlasits József (gita – Műszaki Térinformatikai Egyesület) A Magyar Telekom tervezési folyamatainak támogatása térinformatikai alapokon megnevezésű előadásában elmondta, hogy a Szupergyors Internet Program (SZIP) projekt keretében számos terület fejlesztésére nyertek támogatást. Az alkalmazások kialakításakor fontosnak tartották, hogy ne legyenek redundás tevékenységek, az élő adatok egyszerűen és gyorsan kerüljenek a Magyar Telekom szakági nyilvántartásába.

6. kép. A konferencia hallgatósága

Az ifjúság sem maradt ki az előadások sorából. Rassányi Zsófia és Tóth Zoltán, akik az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar hallgatói, a Közösségi adatnyerés vizsgálata című dolgozatukkal – amelyet Rassányi Zsófia prezentált – a közösségi oldalakon fellelhető adatok egyre gyakrabban való használatát, az adatok vizsgálatát és annak eredményeit a Székesfehérváron lévő Országalma szobor elemzésén keresztül mutatták be.

Varga Norbert, a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály munkatársa a Tisza-parti gondok című előadásában a magyar–ukrán államhatár mentén található Eperjeske település földmérési alaptérképi adatbázisában lévő eredeti felmérési és térképezési hiba következtében meglévő eltérés rendezésének, illetve rendezetlenségének történetét ismertette meg hallgatóságával.

Az ebédszünetet követő szekcióban, amelynek levezető elnöke Mihály Szabolcs volt, Katona János, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar oktatója a Termőföld-értékelés térinformatikai alapokon címmel a termőföld értékbecslésének egy lehetséges módjának vizsgálatát, a módszer alkalmazhatóságát korrekciós tényezők összefüggésein és egy mintaterületen keresztül mutatta be. Őt Kovács Miklós követte, aki ugyancsak az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar oktatója. A térképek szerzői joga című előadásában a térképek szerzői jogának jogszabályi tisztázatlanságát emelte ki, egyben az ellentéteknek a jogi-analitikai, jogértelmezési, jogösszehasonlítási módszerrel lehetséges feloldását taglalta.

A szakmai előadások sorát Ferencz Józsefnek és Erdélyi Marcell nek(Nagyvárad) A műemlék épületek homlokzat restaurálásának támogatása 3D-s technológiákkal, valamint a Folyamatosan felújított technológiákon alapuló szakmai kompetenciánk állandó bővülése című előadásai zárták. Először Erdélyi Marcell – aki a közelmúltban védte meg doktori értekezését, amelyhez ezúton is gratulálunk – az épülethomlokzatok restaurálásában a nagy pontosságú fotorealisztikus térmodellezési technológiák alkalmazhatóságát, az épületek díszítő elemeinek digitális javítását, az elemek 3D nyomtatását elemezte. A második dolgozatot Ferencz József mutatta be, aki a napjainkra jellemző, folyamatosan megújuló tudományos-technológiai fejlődés adta lehetőségek rendszerbe állításával, azok közvetlen hozadékával foglalkozott.

Végezetül Jancsó Árpád építőmérnök lendületes előadásban Temesvár város történetével, a másnapi városnézésen látható nevezetességekkel ismertette meg a konferencia résztvevőit, kedvet csinálva a szombati sétához, a városnézéshez.

S mi más követheti a szakmai részt, mint az esti díszvacsora, amelyet a nagy hagyományokkal rendelkező Lloyd-házban működő Lloyd étteremben tartottak. Az étkek felszolgálása között és az után is jó hangulatú, vérpezsdítő zene – 2014-ben Aradon is ők szolgáltatták a muzsikát – ösztönözte táncra a jelenlévőket. A hatás nem is maradt el, a társaság jó kedve is emelkedett volt, de szakmai beszélgetések – ha már érthették egymás beszédét – is voltak, újabb barátságok is szövődtek.

A szombat a városnézésé és a Temesrékási Pincészet meglátogatásáé volt. Idegen vezetőnk Jancsó Árpád építőmérnök volt, aki Temesvár történetének szinte teljes lexikális ismeretéről tett tanúbizonyságot. Köszönjük idegenvezetését.

Temesvár a Temesköz, a Bánság közigazgatási és gazdasági központja. Károly Róbert alatt királyi székhely volt, itt élt Hunyadi János. A török uralom alól csak 1716-ban szabadult fel. Mária Terézia által elrendelt betelepítése után Magyarország egyik legszínesebb városa lett, békességben élt együtt a magyar, szerb, román és zsidó népesség.

A gyülekező a Lloyd soron – más néven az Opera téren – volt (ma Piaţa Victoriei). A tér egyik végén az Opera épülete látható, a másik végén az 1936–46 között épült legnagyobb romániai ortodox katedrális található, amelynek tornya 86 m magas. Ezen a téren gyűltek össze 1989. december 6-án a Ceauşescu-rendszer ellen tüntető temesváriak, itt zajlottak a forradalom legvéresebb eseményei.

Az elhúzódó díszvacsora ellenére szép számmal gyűltünk össze. Közös akarat eredménye volt, hogy először az 1989. decemberi román forradalom kiindulásának helyszínére, a református lelkészi hivatalhoz látogassunk el. Áthaladtunk a Béga-csatornán, útba ejtettük a Szűz Mária szobrot, amelynek helyén állítólag Dózsa Györgyöt a nemesek kivégezték.

A romániai forradalom egyik legjelentősebb emlékhelye a belvárosi reformátusi esperesi hivatal, Tőkés László püspök egykori lakóhelye. A magyar és román nemzetiségű temesvári lakosok élő lánccal vették körbe az épületet, megakadályozva a Securitátét, hogy a püspököt és feleségét elvigyék (anno a tv-ben is nyomon követhető volt a temesvári esemény).

7. kép. A lelkészi hivatal, amelyen Szabolcska Mihály-emléktábla és Szegedi Kis Imre mellszobra is látható

Visszatérve az Opera térre, annak közvetlen szomszédságában találjuk a Hunyadi-várat, amelyet Károly Róbert épített a XIV. század elején. E várban lakott Hunyadi János családjával, itt nevelkedett a későbbi Mátyás király is. A várban van a Bánáti Múzeum (nem volt látogatható). A bejárat mellett azok az utcai lámpák láthatók, amelyek elsők voltak Magyarországon (1884). Tovább haladva a Bolyai János utca sarkán találjuk a Bolyai-emléktáblákat (öt nyelven), amelyeken az a híres mondat áll, amellyel 1823. november 3-án hírül adta az első nemeuklideszi geometria alaptételének felfedezését: „Semmiből egy új, más világot teremtettem.” Az emléktáblát Ferencz József és Ádám József elnökök koszorúzták meg. (Ezen írás szerzőjének véleménye szerint az emléktábla és környezete sokkal nagyobb figyelmet érdemelne.) Az utcában lévő Szent Katalin templomban, a bejárati ajtó mellett látható Bolyai János halálának, igen rosszul olvasható, szinte teljes sötétségbe burkolódzó emléktáblája.

8. kép. A Bolyai-emléktábla megkoszorúzása

Sok említésre méltó épületek között haladva jutottunk el az egykori Kossuth Lajos (Dóm) térre, ma Piaţa Unirii a neve. Fő épülete a római katolikus dóm, a székesegyház, amely barokk stílusban 1736–73 között épült. Rápillantva, rögtön feltűnik két tömzsi tornya. Ennek az a magyarázata, hogy a város első sorban katonai védelmi célokat szolgált, könnyen támadható lett volna a magasabb torony. A dóm előtt látható a Szentháromság- vagy Pestis-szobor, amely az 1738–39-ben lezajlott pestisjárványnak állít emléket. A tér túlsó felén a szerb püspöki palotát, mögötte pedig a szerb székesegyházat láthatjuk. Kelet felé haladva az evangélikus templomhoz, majd a Bástyához érünk, amely a régi várfal megmaradt része. Sétánk során láthattuk a római katolikus püspöki palotát, a Vastuskós-házat, a Savoya-házat, amelyet Szavoyai Jenő építette a törökök 1716-ban történt kiűzése után. Jártunk a Piaţa Libertăţii-n (régen Jenő herceg tér volt), ahol megnézhettük Szűz Mária és Nepomuki Szent János szobrát.

9. kép. A római katolikus székesegyház a Szentháromság szoborral

A több órás sétától kissé fáradtan ültünk le ebédelni. Igyekeztünk, mert várt bennünket a Temesrékási Pincészet, ahova busszal mentünk. A pincészet 1945-ben létesült, 2003. május 26-tól a borturizmus egyik célpontja. 750 ha területen számtalan szőlőfajta található, többek között cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, chardonnay, sauvignon blanc és muskotály. A gazdaság éves termelése meghaladja az 5 millió litert. Változatos borfajtákat palackoznak és exportálnak több mint 25 országba (USA, Anglia, Kanada, Japán, Németország, Dánia, Ausztria, Hollandia stb.). Boraik számtalan arany érmet nyertek. A pincészetben öt fajtát kóstolhattunk. A látogatás végén üzletükben vásárolni is lehetett.

A szállásunkra visszaérkezve a vacsorát követően elköszöntünk barátainktól. Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy magas színvonalú előadásokat hallhattunk, jól éreztük magunkat a díszvacsorán, kellemes volt a városnézés és a borkóstolás is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az előadások megoszlása (erdélyi–anyaország beli) megközelítőleg a résztvevők arányával volt azonos, amit Ferencz József elnök úr is nehezményezett.

10. kép. A temesrékási szőlők

Vasárnap utaztunk haza, bízunk benne, hogy mindenki szerencsésen haza is érkezett.

Köszönetet mondunk erdélyi kollégáinknak, a szervezőknek áldozatos munkájukért, a szeretetükért, amellyel körülvettek bennünket. Köszönjük!

Nem tudjuk még a jövő évi találkozó helyszínét, – nem fenyegetés – de 2019-ben, a XX. Földmérő találkozón ismét részt veszünk.

A találkozó fényképei, amelyeket a szerző készített, az MFTTT Képtárában megtekinthetők, illetve onnan letölthetők. A fényképek az MFTTT támogatásával készültek.

Hodobay-Böröcz András


Felhasznált irodalom
–    XIX. Földmérőtalálkozó konferencia kiadványa
–    Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv, 2002

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes az 3. havi számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 107

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk