Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2013

2013 / 1–2 65. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

2013 / 1–2 65. ÉVFOLYAM

Tartalom

Elhunyt Detrekői Ákos, a BME volt rektora, professor emeritusa, az

MTA rendes tagja, a CEU igazgatóságának tagja, Szolnok díszpolgára 4

Horváth Gábor István–dr. Ádám József: Gondolatok (eredmények, feladatok)

az új év küszöbén 7

Dr. Klinghammer István: Kétszáz éve született Tóth Ágoston

honvédezredes, az MTA tagja, a 19. századi magyar térképezés úttörője 9

Mizseiné dr. Nyiri Judit–dr. Pődör Andrea: A birtokrendezés

gyakorlata Ausztriában (Felhasználható tapasztalatok) 13

Dr. Gede Mátyás: Fényképek térképei – geotaggelt fotók térbeli

eloszlásának térképes vizsgálata 17

Rendezvények 20

Könyvismertetés 28

Megemlékezés 29

A magyar fotogrammetriai műszergyártásról 30

Contents

In memory of Professor Ákos Detrekői, Member of the Hungarian Academy of Sciences 4

Reflections (outcomes-duties) at the Beginning of the New Year 2013. 7

Colonel Ágoston Tóth, Member of the Academy, Pioneer of the 19th

Century Hungarian Cartography, Was Born 200 Years.Aago 9

Land Consolidation in Austria Usable Practice for the Hungarian

Land Consolodation Processes 13

Mapping Pictures – Cartographic Visualization Methods Based on

the Spatial Distribution of Geotagged Photography 17

Events 20

Book Review 28

Commemoration 29

On the Manufacturing of the Hungarian Photogrammetric Instruments 30

Elhunyt Detrekői Ákos

a BME volt rektora, professor emeritusa, az MTA rendes tagja, a CEU igazgatóságának tagja, Szolnok díszpolgára

2012. december 18-án életének 74. évében elhunyt a magyar földmérés meghatározó személyisége. Családja, barátai, tudóstársai, tanítványai, munkatársai és a magyar földmérő- és térképész társadalom képviselői vettek végső búcsút 2013. január 11-én a budapesti Magyar Szentek Templomában. Búcsúztunk. Búcsúztunk a tudóstól, a mindig segítőkész baráttól. Búcsúztunk attól az embertől, aki közvetlenségével, életszeretetével, hatalmas, széleskörű tudásával és munkabírásával egy életen keresztül szolgálta a magyar földmérés ügyét. Detrekői Ákos 1939-ben született. Édesapja 1946-tól haláláig az Állami Földmérés nagy tekintélyű, köztiszteletben álló munkatársa, különböző beosztásokban vezetője volt. A családi indíttatás, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium szellemisége is jelentős szerepet játszott életpályájának alakulásában.. Kitüntetéses földmérő mérnöki oklevelét 1963-ban szerezte a Buda pesti Műszaki Egyetemen (akkor ÉKME). Ezt követően a Rédey István professzor vezette Általános Geodézia Tanszékre került és ettől kezdve munkája, munkássága egy életre összefonódott az egyetemi oktatással, a kutatással és később az oktatás-szervezéssel. A Drezdában szerzett és publikált ipari geodéziai tapasztalatai szemléletváltozást hoztak a magyar mérnökgeodéziában a megbízhatósági vizsgálatok megalapozottságában, bővítésében. A két éves bonni Humbolt Alapítvány és ösztöndíj személyét, szakmai munkásságát nemzetközileg is ismertté tette, melynek eredményeként kerülhetett be a FIG-be, ahol először titkárként, majd alelnökként, végül a 6. Bizottság elnökeként dolgozott. Az egyetemi doktori cím megszerzése után a műszaki tudományok kandidátusa, majd a műszaki tudományok doktora fokozatot nyerte el. Homoródi professzor javaslatára a Fotogrammetriai Tanszék vezetője lett akkor, amikor a fotogrammetriában világszerte zajlott az analóg fotogrammetriáról a numerikus eljárásra, illetve az analitikus fotogrammetriára való átállás. Itt kiválóan hasznosíthatta a kiegyenlítő számításban szerzett ismereteit, tapasztalatait. Nem sokkal később, egyetemi tanári kinevezést kapott, majd kari dékán, és Bíró Péter professzor rektori megbízatásának lejárta után hét éven keresztül az egyetem rektora. Rektori ideje alatt alakult meg az egyetemen a Gazdasági és társadalomtudományi Kar, a Természettudományi Kar. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, amikor megkezdődött a korábban sok fenntartással kísért Bolognai folyamat bevezetése. Tudományos és oktatói munkájának elismeréseként az MTA levelező, majd az akadémia rendes tagjává választották. Tagja a Bajor Tudományos Akadémiának, a Modenai Művészeti és Tudományos Akadémiának és az Európai Tudományos Akadémiának. Az ismert, Magyarországon elnyert kitüntetései mellett a német államfőtől vehette át az első osztályú Német Szövetségi Érdemkeresztet, a Finn Oroszlán Lovagrend parancsnoki kitüntetését. Gazdag és széleskörű a publikációs tevékenysége. Első szakmai cikke 1962-ben jelent meg a Geodézia és Kartográfia folyóiratban. Ezt közel 200 cikk, tanulmány, tankönyv követte, amelyekből ki kell emelni a „Kiegyenlítő számítások” című tankönyvét, amely máig alapvető mű a magyar geodéziában, a „Deformation Measurements” (Joó István professzorral közösen szerkesztett) angol nyelvű kiadványt, a „Bevezetés a térinformatikába”, a „Térinformatika” tankönyvet, amelyek jelentősen hozzájárultak a térinformatika hazai elterjesztéséhez. Meg kell még említeni az „Égen-földön informatika” című, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (melynek Detrekői Ákos volt az elnöke) által kiadott művet, melynek szerkesztési munkáiban jelentős szerepet vállalt. Jelentős és meghatározó szerepe volt főtitkárként, alelnökként, majd nyolc éven át elnökként az MFTTT (korábban a GKE) arculatának kialakításában, szervezett működésének biztosításában. Mint a Geodézia és Kartográfia folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, kritikájával, elismerő észrevételeivel segítette a lap szerkesztését. Szívesen vállalkozott arra, hogy kutatási eredményeit, előadásait a lapunkban közreadja. Detrekői Ákos professzorral a magyar geodézia, a földmérés és térképészet kiváló tudósát, a műszaki felsőoktatás, ezen belül a földmérőmérnök-képzés meghatározó alakját, hivatását elkötelezetten szerető, közbecsülésben álló nagy egyéniségét vesztette el.

Dr. Riegler Péter

Gondolatok (eredmények-feladatok) az új év küszöbén

Horváth Gábor István–Ádám József

Tisztelt Olvasóink! Kedves Kollégáink!

Ismét eltelt egy mozgalmas, sok munkával töltött év, és így a 2013-as év elején a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság és a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya nevében köszöntjük a Geodézia és Kartográfia folyóirat minden kedves olvasóját, a társaság tagságát. Tagtársaink mellett fogadják szeretettel az újévre szóló jó kívánságainkat a szakterületen jelenleg is aktívan tevékenykedő, valamint a már megérdemelt pihenésüket töltő kollégáink és azok a szervezetek, akik a földmérés, a térképészet, az ingatlan-nyilvántartás, a földügy, a távérzékelés és a térinformatika területén végzett munkájukkal járulnak hozzá a szakterület fejlődéséhez, céljainak megvalósulásához mind itthon, mind pedig a nemzetközi szakmai életben. Az elmúlt 2012-es évet értékelve elmondható, hogy tapasztalatokban és változásokban bővelkedő év áll mögöttünk. Jelentős feladatunk a földügyet érintő új jogszabályok kidolgozása volt. Számos jogszabály módosítását végeztük el a Magyary-Program Egyszerűsítési Programjának keretében is. Az Országgyűlés 2012. május 7-én elsöprő többséggel fogadta el az új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt. A korábbi jogszabály informatikai, és főképp térinformatikai szempontból elavult volt, így nem felelt meg a téradat infrastruktúrák műszaki és jogi követelményeinek. Az új, 2012. évi XLVI. törvényben az eddigi papíralapú térképek alkalmazására épülő szabályozást a digitális térképi adatbázisok alkalmazása váltja fel, és a nemzeti téradat infrastruktúra kötelező alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. Új elem a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megjelenése, amellyel lehetővé válik olyan földalatti, földfeletti objektumok, valamint azokhoz kapcsolódó jogok ábrázolása, nyilvántartása, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzése, melyeket korábban nem, vagy csak részben lehetett megtenni. Komoly előnnyel jár a jövőben, hogy az új szabályozással a szolgalmi jogok és vezetékjogok eddig csupán tényszerű bejegyzése mellett a jogosultság mértéke a természetben elhelyezkedéssel együtt a digitális térképi adatbázisban is megjeleníthető lesz. A széleskörű egyeztetéseknek is köszönhető, hogy a törvénytervezetet a parlamenti pártok mindegyike alaposan előkészítettnek és politikamentesnek minősítette. A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként 2013. január 1-jével létrejöttek a járási hivatalok és a járások kialakításával a 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet szerint a földhivatalok illetékességi területei is változnak. Ez év elejétől módosult az ingatlannyilvántartásról szóló törvény, a díjtörvény, a termőföldről szóló törvény és a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény. Ez utóbbiban lényeges változás, hogy a használati megosztási megállapodáshoz csatolni kell a használati megosztási vázrajzot, mely egyértelművé teszi a használati viszonyokat. A fenti jogszabályokhoz kapcsolódóan a részletszabályokat meghatározó különböző rendeletek is több tekintetben változtak. Nemzetközi tekintetben is eredményes évet zártunk. Több kínai delegációt fogadtunk, együttműködési megállapodásokat kötöttünk kínai és koreai szakmai intézményekkel. Eredményeinket Budapesten is bemutattuk a FIG és a FAO közös szervezésében, a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya, valamint a FÖMI támogatásával 2012. szeptember 20–21-én rendezett sikeres nemzetközi szimpóziumon. A szimpózium témája – Az állami, köztulajdonban lévő földek, ingatlanok menedzsmentjének, hasznosításának kérdései a közép-kelet európai, ázsiai új piacgazdaságokban – a világ minden régiójában egyaránt fontos kérdéssel foglalkozott, az állami- köztulajdonban lévő ingatlanok, földek hasznosításával, amely hatással van a gazdasági fejlődésre és az államok földpolitikájának végrehajtására. A közigazgatás átalakításával kapcsolatban a földhivatalok mindennapi működését érintő pénzügyi és humánpolitikai problémákat az érintett tárcák közötti folyamatos egyeztetésekkel próbáljuk megoldani. A VM Földügyi és Térinformatikai Főosztálya továbbra is mindent megtesz, hogy a szakmai felügyeletet a lehető legjobban ellássa, és biztosítsa a hatékony szakmai irányítást. Az elmúlt évben európai uniós forrásból az Elektronikus Közigazgatás Program keretében két jelentős fejlesztési projekt indult a FÖMI, mint projektgazda közreműködésével. Az „Integrált Nemzeti Ingatlankataszter” (INIK) projekt legfontosabb célkitűzése egy olyan rendszer kialakítása, amely automatikusan biztosítja a naprakész földhivatali adatokat az állami tulajdonban lévő ingatlanok nyilvántartása (Országleltár), az NFA és Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére. A „Földhivatali folyamatok ügyfélközpontú átalakítása és ahhoz szükséges korszerűsítése” projekt a földügyi szakterület szolgáltatási tevékenység fejlesztését kívánja bővíteni és megújítani a földhivatali ügyintézéshez legnagyobb számban kapcsolódó (társasház- és szövetkezeti ház ügyiratok) adatok, dokumentumok elektronikus kezelésével, valamint az ezzel érintett földhivatali folyamatok korszerűsítésével. A projekt rövid elnevezése – DALNET24: digitalizált alaprajzok a neten keresztül a nap 24 órájában – utal az egyik legfontosabb cél, az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisainak az egyéb önálló alaprajzaival való teljessé tételére, valamint jelzi, hogy az új szolgáltatások is a már ismert TakarNet24 infrastruktúrán keresztül lesznek elérhetők. Mindkét projekt megvalósításának határideje 2014. Mindezek egyúttal jelzik az idei év feladatait is. Folytatódik a jogalkotási munka, a járások kialakításával kapcsolatos feladatok megoldása, a földhivatali rendszerek továbbfejlesztése, az osztatlan részarány-földtulajdon megszüntetése. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) életében a 2012-es esztendő sem volt könnyebb a korábbiaknál. A továbbra is elhúzódó nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság nem sok jót ígér erre az évre sem. Nehéz és változatos, de összességében véve mégis eredményes évet zártunk. A 2010. és 2011. év veszteséges gazdálkodása miatt Társaságunk nehéz pénzügyi helyzetbe került, amelynek eredményeként az Intézőbizottságunk (IB) döntése értelmében 2012-ben eléggé behatárolt és takarékos költségvetés keretében tudtuk csak a szűkre szabott feladatainkat megoldani. Különösen fájdalmas, hogy Társaságunk nem tudta felvállalni a tagdíj befizetését a nemzetközi szakmai szervezetek (FIG, ICA és ISPRS) felé és a Geodézia és Kartográfia (GK) szakmai folyóiratunk is csak kéthavonta jelenhetett meg az elmúlt évben. A külső nehézségek ellenére az MFTTT életében azért sok minden történt, tehát aktív és tevékeny évünk volt. Alapszabályával összhangban Társaságunk folytatta eredményes együttműködését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztályával (FSz). Az EMT/FSz által szervezett XIII. Földmérő Találkozón (Kolozsvár, 2012. május 10-13.) nagy számban vettünk részt és több szakmai előadást is tartottunk. Szakosztályaink és területi csoportjaink többsége aktívan és eredményesen működött. Sikeresek és eredményesek voltak a területi csoportjaink által az év folyamán szervezett rendezvények, így pl.:a) Földmérő Nap (Pécs, március 27.); b) Mérnöknap/NÓGRÁD-2012 (Salgótarján, április 17.); c) Geodéziai szakmai nap (Nyíregyháza, május 18.); d) Földmérő Nap (Budapest, június 15.); e) Földmérő Nap (Szombathely, november 16.); és f) Földmérő Napok (Békéscsaba, december 13-14.). Ezeket a megyei Mérnöki Kamarákkal (illetve ezek Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával) és a Kormányhivatalok Földhivatalaival együttesen szervezték meg. Mivel 2012-ben vándorgyűlést nem tartottunk, ezért két nagy szakmai rendezvény megszervezését terveztük, amelyekből csak egy valósult meg, a tavaszi. Ezt a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarával (BPMK) közösen rendeztük meg, amely elég jól sikerült, mert több mint 200 kolléga vett részt az időszerű témakörben („A 3D kataszter és közműnyilvántartás az új földmérési és térképészeti törvény tükrében”) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 2012. február 16-án szervezett rendezvényen. Társaságunk részéről nagy munkát jelentett az új földmérési és térképészeti törvény és a kapcsolódó igen nagy számú végrehajtási rendelet, továbbá a Polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó részének véleményezése szűkre szabott határidő betartásával. A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával (GGT) folytattuk a jó együttműködést, amely szorosabbá vált az elmúlt év folyamán. Együttműködési megállapodást kötöttünk a BPMK-val, amely az országban a legnagyobb létszámú tagsággal rendelkezik. A megállapodás értelmében a BPMK anyagilag is segítette Társaságunkat (a GK lap nyomdai költségeihez járult hozzá). Együttműködési megállapodást kötöttünk jogi tagságról két szakmai vállalkozással (a Leica Geosystems Hungary Kft.-vel és a TEKIRÉ Informatikai Kft.- vel), továbbá a Magyarhoni Földtani Társulattal is. A Társaságunk működésében és működtetésében 2012 folyamán több nehézség és sajnálatos körülmény is előállt. Két IB tagtársunk (Biró Gyula és dr. Busics György) és a főtitkár (Uzsoki Zoltán) is lemondott megbízatásáról. A megüresedett tisztségekre a december 17-ére összehívott Közgyűlés választott utódokat: a főtitkári tisztségre Dobai Tibort, IB tagságra pedig Nagy Ibolyát és dr. Pődör Andreát. Az ügyvezető titkár személyében is változás történt (Kenderes Dóra helyett május 2-től dr. Alabér László főtitkárhelyettes látja el az ügyvezető titkári feladatokat). Változott a GK lap technikai szerkesztőjének a személye is (Benedek Lilla helyett szeptember 1-től Gados László végzi a tördelést). Társaságunk működőképességének biztosításához az elmúlt év folyamán 10 IB- és négy Választmányi ülést tartottunk, továbbá két alkalommal hívtuk össze a Közgyűlést. A május 24-én megtartott Közgyűlésen módosítottuk az MFTTT Alapszabályát, majd ennek alapul vételével megalkottuk a Társaság Ügyrendjét és kidolgoztuk az MFTTT honlapja és a GK lap szerkesztésének irányelveit, amelyeket az IB december 17-i ülésén fogadott el. Szükséges még az MFTTT Titkársága Ügyrendjének kidolgozása. Köszönjük, hogy 2012-ben is Társaságunk tagjai voltak, és ezzel is segítették munkánkat. Az IB javaslata alapján a Választmány december 17-én hozott döntése alapján a 2013. évi tagdíjak összege nem változott: aktív dolgozók esetében 9000 Ft. Diákok, egyetemi hallgatók és nyugdíjasok számára 5000 Ft (lap nélkül 1000 Ft). A GK szakmai folyóiratunk előfizetési díja nem MFTTT tagok és közületek részére 18 000 Ft + ÁFA. A jogi tagdíjak összege is változatlan. Az egyéni tagjainknak teljes körű hozzáférést biztosítunk a honlapunkhoz (www.mfttt.hu) és természetesen a tagdíj befizetése ellenében rendszeresen kapják a GK szakmai folyóiratunkat. Az elmúlt év egyik fontos és sikeres eredménye, hogy a Társaságunk honlapja megújult, nézettsége és látogatottsága emelkedő (2012.01.31- től 2013.01.24-ig 42 074 volt a látogatók száma, átlagosan mintegy 100 fő naponta). A honlap működését és a GK szakmai folyóiratunk kiadását a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) példásan támogatja. Eredményes magyar részvétel volt az ISPRS kongresszusán, a FIG római munkahetén, az ICA és a CLGE rendezvényein is. A 2013-as év is mozgalmasnak ígérkezik az MFTTT életében. Néhány kiemelt feladatunk: a Társaság pénzügyi egyensúlyának megteremtése, melyet alapvetően a taglétszám emelésével, továbbá a társszervezetekkel és szakmai intézményekkel történő kapcsolatok erősítésével tudunk elérni. Ez alapján lesz lehetőségünk a nemzetközi szervezetek felé is a tagdíjak befizetésére és a hátralék rendezésére. Fontos célkitűzésünk az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) budapesti közgyűlésének (március 22–23.) és a kapcsolódó rendezvények, valamint az MFTTT soron következő (29.) Vándorgyűlésének (Sopron, július 11–13.) sikeres megszervezése és lebonyolítása. Feltétlenül szükséges a Társaság működőképességének fenntartása és lehetőség szerinti fejlesztése, a GK szakmai folyóiratunk kiadása és színvonalas megjelentetésének biztosítása, a honlap folyamatos működtetése, stb. Mindezekhez kívánunk hatékony együttműködést, összefogást a célok sikeres megvalósítása, a szakma és Társaságunk előremutató fejlődése érdekében.

Horváth Gábor István

a VM Földügyi és Térinformatikai Főosztály

vezetője

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Ádám József

az MFTTT elnöke

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kétszáz éve született Tóth Ágoston honvédezredes,

az MTA tagja, a 19. századi magyar térképezés úttörője

Klinghammer István

Összefoglaló

A kartográfia tudományággá válásának közvetlen előtörténete, a résztudománnyá válás szakasza a 19. század elejére lezajlott. Ezt az időszakot követte a térképtudomány konstitúciójának első fázisa a 20. század fordulójáig. Ennek a tudománytörténeti korszaknak volt meghatározó tudósa a magyar Tóth Ágoston Ráfael (1812–1889). Az elméleti kartográfiát ebben az időben elsősorban azok a szakemberek vitték előre, akik szoros kapcsolatban voltak a kartográfia mind katonai kereteken belül, mind pedig kívül fejlődő területeivel. Fordulópontot hozott Tóth Ágoston könyve: A helyszinrajz és földképkészités történelme, elmélete és jelen állása”, amely 1869-ben jelent meg Pesten. Tóth „helyszínrajz” alatt topográfiai kartográfiát, a „föld képkészítés” alatt pedig kisebb méretarányú térképek elkészítését értette, amelyet röviden földrajzi kartográfiának nevezhetünk. A kartográfia e két nagy területe számára nem volt még közös fogalma, de könyvében már együtt tárgyalta őket. Bevonta a tematikus térképeket is, voltaképpen csak a vetülettan hiányzott.

Summary

Colonel Ágoston Tóth, Member of the Academy, Pioneer of the 19th Century Hungarian Cartography, Was Born 200 Years Ago.

István Klinghammer

Map-making first became a part of sciences by the early 19th century, and soon after cartography became a discipline. This development was followed by the first phase of the constitution of cartography until turn of the 20th century. The Hungarian Ágoston Ráfael Tóth (1812–1889) was a most influental scientist in this process. The progress in theoretical cartography was mainly due to those scientist who were in close relationship with both the military and non-military development of cartography. The book by Ágoston Tóth, „The history, theory and present state of planimetry and earth image making”, published in 1869 in pest, was a turning point. In his usage, „planimetry” meant topographic cartography, and „earth image making” meant the making of smaller scale maps, which may now be called geographical cartography. Although he did not use a common term for these two large branches of cartography, he discussed them together in his book. He also dealt with thematic maps, and only the topic of cartographic projections was left out.

Dr. Klinghammer István

Professor emeritus

az MTA rendes tagja

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában

Felhasználható tapasztalatok

Mizseiné Nyiri Judit – Pődör Andrea

Összefoglalás

A cikkben rövid ismertetést adtunk az osztrák birtokrendezési tapasztalatainkról. Összefoglalva megállapítható, hogy a végrehajtás során alkalmazott megoldások és a megfogalmazott elérendő célok megegyeznek az EU közös agrárpolitikájának fő célkitűzéseivel. Ezek magukba foglalják a vidéki térségek életfeltételeinek javítását, a lakosság ellátását kiváló minőségű agrártermékekkel megfelelő árakon, az agrárgazdaság külpiaci kapcsolatainak javítását, a természeti környezet védelmét. Már 1999-ben „Birtokrendezés az évezred küszöbén” OTKA kutatás keretében megfogalmazódtak Magyarországon is a birtokrendezés irányelvei. A kutatók kidolgozták egy lehetséges birtokrendezési folyamat jogi és műszaki lépéseit. 2004-ben elkészült A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása” című tanulmány, amelyben a szerzők javaslatokat fogalmaztak meg a magyarországi birtokrendezés végrehajtásának lehetséges módjaira.

Summary

Land Consolidation in Austria Usable Practice for the Hungarian Land Consolodation Processes

The authors in the article give an overview of the land consolidation processes in Austria. The Hungarian and Austrian land consolidation have common traditions, though the land consolidation policy took different direction in the last century. While in Austria land reform and land consolidation has a traditional practice, in Hungary the absence of an effective land consolidation law determines the problems. The similarities between Hungary and Austria, and the Austrian land consolidation practice can be a good example for Hungary for further development. The authors give a detailed explanation of the process of the Austrian land consolidation in seven steps, furthermore give some very important detail about the land reform law, in which cases this process can be conducted and how. Also the general cost of the process is presented. The organizational structure of the Austrian land consolidation authorities is also introduced in the article. These authorities can direct the whole process of land consolidation, though the whole process is regularized and supervised by the state, as wild variety of professionals are employed by them, like lawyers, land surveyors, forest-, landscape- and land managers, agricultural technicians, moreover the number of technicians is much higher than the number of assistants. In the last chapter the authors highlights the possible exploitation of the experiences of the Austrian land consolidation authorities and their practice in Hungary.

IrodalomReferences

1. Szabó Gy. témafelelős: Birtokrendezés az ezredforduló küszöbén (OTKA [T 024 160] Kutatás; Zárójelentés; NYME FFFK FFT, Székesfehérvár, 2001)

2. Mizseiné dr. Nyiri J.: Vidékfejlesztési modellek birtokrendezési vonatkozásai. (I. Regionális PhD Konferencia: „Az Európai integráció – A csatlakozás kihívásai” konferencia kiadvány CD-én, 39. oldal Siófok, 2002. december 14.)

3. Seher, W. (2004). Bodenmanagment in ländlichen Gemeinden – Heraus forderungen und Instrumente. In: Ukrainisch- Österreichisches Agrar wissenschafts zentrum (Landwirtschaft: Wis senschaft und Praxis. Tagungsband des 5. Symposiums Ukraine – Österreich. pp 33-34. Eigenverlag. Kiew. 2004)

4. Dorgai L. szerk.: A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása (Agrárgazdasági Tanulmányok, AKI Bp. 2004)

5. Nyiri J. – Szabó Gy: Aufgaben in der Landwirschaft, in dem Umweltschutz und in der Raumentwicklung in der ungarischen Region (30 th. International Symposium of Land Use and Development, Strassburg, 25-26 Okt.2001. Reports summary, p. 5.)

6. Schwarz, W.: Trends in der geodätischen Messtechnik und in ihren Anwendungsfeldern. (Allgemeine Vermessungsnachrichten. Heft 3/2009. Pp 115–127. ISSN 0002-5968. Wichmann Verlag. Heidelberg.)

7. Seher, W. (2008). Bodenschutz in der Raumplanung – Herausforderungen und Möglichkeiten. In: Holzer, G. (Hrsg.). Land- und Forstwirtschaft im Raumordnungsrecht. (Schriftenreihe der Österreichischen Gesellschaft für Agrarund Umweltrecht. Band 9. pp 42-57. Eigenverlag. Wien. 2008.)

8. Mansberger, R., Seher, W., Gombas, K., Katona, J., Nyri, J., Pődör, A: Einsatz von Geoinformation und von moderner Kom munikationstechnologie zur Effizienz steigerung von Prozessen in der Ländlichen Neuordnung .(Endbericht. Projekt Aktion Österreich – Ungarn. Eigenverlag.Wien 2009)

9. Mansberger, R, Seher, W. Mizseiné Nyiri J. Pődör A, Katona J, Katonáné Gombás K: A térbeli adatok és a korszerű kommunikációs technológia a birtokrendezés szolgálatában (VIII. Alkalmazott Informatika Konferencia Kaposvár, 2010. február 22.)

10. Flurverfassungs-Grundsatzgesetz 1951 StF: BGBl. I Nr. 87/2005

Mizseiné dr. Nyiri Judit

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Geoinformatikai Kar

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Pődör Andrea

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Geoinformatikai Kar

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fényképek térképei – geotaggelt fotók térbeli

eloszlásának térképes vizsgálata

Gede Mátyás

Összefoglaló

A Web 2.0 térhódításával egyre többen osztják meg fényképfelvételeiket az interneten úgy, hogy megadják a készítés földrajzi helyét is. Ha egy adott területről elegendően nagy mennyiségű ilyen fénykép érhető el, akkor a képek eloszlását térképen is ábrázolhatjuk. A cikk röviden vázolja, milyen módon lehet a fotómegosztó oldalakról letölteni és kezelni az ilyen, ún. geotaggelt képek adatait. Ezek után bemutatja a legegyszerűbb térképes megjelenítési lehetőségeket, továbbá néhány egyszerű elemzési lehetőséget, melyekkel például szétválaszthatók a helybeliek, illetve turisták által készített fotók.

Summary

Mapping Pictures – Cartographic Visualization Methods Based on the Spatial Distribution of Geotagged Photography

With the spreading of Web 2.0 more and more people share photographs on the Internet with geographic positioning. If the number of photos of a given area is large enough, it is possible to visualize their spatial distribution on maps The method of downloading and processing the data of these geotagged images from photo-sharing web pages is described in this paper. The simplest methods of cartographic visualization are also introduced, together with possibilities of analysis e.g. to differentiate photos taken by locals or visitors.

Irodalom/References

1. Google, 2012: Panoramio API. http://www. panoramio.com/api/data/api.html

2. Fielding, R T, 2000: Architectural Styles and the Design of Network-based Software Architectures. Chapter 5. Representational State Transfer (REST). http://www.ics.uci. edu/~fielding/pubs/dissertation/rest_ arch_style.htm

3. Fischer, E, 2010: Geotaggers’ atlas of the world – Locals and Tourists. http://www.flickr. com/photos/walkingsf/sets/72157624 209158632/

4. Yahoo, 2012: Flickr API documentation. http:// www.flickr.com/services/api/

Dr. Gede Mátyás

adjunktus

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Budapest

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Rendezvények

IB, Választmány, Közgyűlés

A 2012. december 3-i intézőbizottsági ülés foglalkozott Uzsoki Zoltán főtitkár, Biró Gyula és dr. Busics György intézőbizottsági tagok lemondását követően megüresedett tisztségviselői helyek újraválasztással történő betöltéséről. Cseri József a Jelölőbizottság elnöke, a bizottság tagjaival egyetértésben, a tagság véleményének meghallgatásával a következő, 2012. december 17-i közgyűlésre készíti elő javaslatát.

A 2012. december 17-én a rendkívüli Közgyűlést megelőzően ülésezett az Intézőbizottság és a Választmány. Az Intézőbizottság ülésén Uzsoki Zoltán főtitkár beszámolt az MFTTT 2012. évi, sok nehézséggel járó, de eredményes tevékenységéről. Ismertette társaságunknak a nemzetközi szakmai szervezetekben (FIG, ISPRS, ICA és CLGE) végzett munkáját. Kiemelte a Rómában rendezett FIG Munkahét eseményeit, melynek témája volt: „Tudjuk miként kezeljük a területeket – Védjük meg a környezetet – Értékeljük a kulturális örökséget.” Iván Gyula: „A háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási fejlesztések Magyarországon”, Osskó András: „Állami- köztulajdonú földek, ingatlanok menedzsmentje Magyarországon” és Toronyi Bence: „Térinformációs támogatás épület-monitoringhoz” címmel tartottak előadást. Az ISPRS XII. Kongresszusát Melbourne- ben rendezte, ahol hazánkat dr. Barsi Árpád (BME) képviselte. A Kongresszus mottója: „Fenntartható jövő elKÉPzelése” volt. 2012. év a kétévente rendezett ICA nemzetközi konferenciák közötti köztes év. Magyarországot az ICA vezetésében dr. Zentai László főtitkár, dr. Jesus Reyes és dr. Hargitai Henrik bizottságvezetők képviselik. Munkájuk jelentős részét a 2013-as drezdai konferenciára való felkészülés jelentette. Jelentős esemény lesz a 2013 tavaszán Budapesten rendezendő CLGE közgyűlés. A főtitkári beszámolót követően dr. Alabér László főtitkár helyettes a 2013. évi költségvetés tervezetét ismertette. A lefaragott kiadások és a tervezett bevételek megvalósulása esetén a Társaság 2013. évi kiegyensúlyozott gazdálkodása biztosított. Ennek érdekében fontos a bevételeket biztosító rendezvények szervezése, a hirdetési díjak rendezése. A 2013. évi tagdíjakkal kapcsolatban Uzsoki Zoltán főtitkár elmondta, hogy a Társaság tagdíj emelést nem tervez. Elkészült a Társaság Ügyrendje. Az előzetesen ismertetett verziót az IB ülés résztvevői jóváhagyólag elfogadták. Elkészült, és az MFTTT média felület (GKonline, mfttt honlap) szervezeti és működési rendjét szabályozó tervezet.

Az MFTTT Választmánya meghallgatta és támogatólag tudomásul vette Uzsoki Zoltán főtitkár 2012. évi beszámolóját. A 2013. évi tagdíjjal kapcsolatos intézőbizottsági javaslatot a Választmány egyhangúlag elfogadta. Dr. Ádám József elmondta, hogy pénzügyileg a 2013. év indítása biztosított, szükséges a tagdíjbevételek növelése, rendezni kell a nemzetközi szervezetek felé fennálló tartozásainkat. 2013. év elején a májusi Közgyűlés előtt rendkívüli választmányi ülést kell tartani a Lázár deák-emlékérem és a Márton Gyárfás-emlékplakett adományozásával kapcsolatos javaslatokról. A beszámolókkal kapcsolatban elhangzott észrevételek: – Rugalmasabbá kell tenni a földhivatalok jogi tagdíjának meghatározását. – A nemzetközi tagdíjak rendezéséhez a VM anyagi támogatását kellene kérni. – A FIG 3D kataszter témájú előadásait célszerű lenne Magyarországra hozni. Ehhez kérik az illetékes szervezetek támogatását. – A CLGE konferenciát - várhatóan 35–36 ország képviselőinek részvételével – 2013. május 21–22-én rendezik Budapesten. – Az MFTTT-MTESZ jogi helyzetének tisztázása, a tagdíj fizetés, illetve az MFTTT anyagi követelése rendezetlen.

Az MFTTT rendkívüli Köz gyűlésének kellett dönteni Uzsoki Zoltán főtitkár, Biró Gyula és dr. Busics György IB tagok lemondását követően megüresedett tisztségviselői helyek betöltéséről. Az Intézőbizottság felkérésére Cseri József jelölőbizottsági elnök, dr. Ágfalvi Mihály, Buga László, Hetényi Ferencné, Koós Tamás, Nagy István és dr. Szepes András jelölőbizottsági tagok a tagsági vélemények meghallgatásával állították össze a jelölő listát. A mandátum vizsgáló, mandátum számláló, jegyzőkönyv vezető és jegyzőkönyv hitelesítő tagtársak megválasztása után Cseri József ismertette a főtitkári és az intézőbizottsági helyekre javasolt kollégák névsorát. Mivel további helyszíni jelölésre javaslatot a résztvevők nem tettek, a jelölő lista elfogadása után a Közgyűlés résztvevői titkos szavazással választották meg a Társaság új tisztségviselőit. Ennek eredménye: Főtitkár:Dobai Tibor (ARTLAND Földmérési Bt) Intézőbizottság tagjai: Dr. Pődör Andrea (NYME Geoinformatikai Kar) és Nagy Ibolya (Fővárosi Kormányhivatal Földhivatala). A megválasztott tisztségviselőknek eredményes munkát kívánva a választást a levezető elnök befejezettnek nyilvánította. (További információ az mfttt.hu honlapon érhető el.)

Összeállította: dr. Riegler Péter

Részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése

címmel egész napos konferenciát szervezett a NKP NKft a Megyei- és Járási Földhivatalok vezetői, földmérési osztályvezetői, mezőgazdászai és szakfelügyelői részére. A közeljövőben induló munkával kapcsolatos, elsősorban a földhivatalokat érintő feladatok ismertetése, egyeztetése, az érintettek véleményének meghallgatása volt a Konferencia meghirdetett célja. A 240 fős hallgatóságot Cseri József az NKP NKft igazgatója üdvözölte. Bevezetőjében elmondta, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban jelentős, meghatározó szerepe lesz mind a Megyei, mind a Járási földhivataloknak. A mai konferencián a 405/2012. (XII. 28.) Kormányrendelet által megfogalmazott feladatok előkészítéséről, a tervezett indításról, a különböző, a feladatban részt vevő szervezetek közötti együttműködésről kell szót váltani. V. Németh Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy az eddigi előkészítő munka után, most a feladat végrehajtása következik, amelyhez meghatározó gazdasági és gazdaságpolitikai érdekek fűződnek. A cél: ésszerű birtok szerkezet kialakítása és munkahelyteremtés. A munka koordinálását az NKP NKft végzi. A kormány nem kívánta a feladat teljes körű végrehajtásával a földhivatalokat terhelni, ezért bevonja a, közbeszerzési pályázatok alapján kiválasztott földmérő vállalkozókat és jogi szolgáltatást végzőket is. A pénzügyi fedezetet a kormány biztosítani fogja. A munkát megyénként, előre meghatározott sorrendben fogják ütemezni. Ezt követően Horváth Gábor István a VM Földügyi és Térinformatikai Főosztályának vezetője elmondta, hogy a fölhivataloktól kapott adatok alapján felmérést végeztek a várható igényekről. Ennek nagyságrendje is alátámasztotta a kormányrendeletben megfogalmazott munkamegosztást a földhivatalok, a jogi szolgáltatást végzők és a földmérő vállalkozók között. Összefoglalta az erdőkijelölésekkel, a tájékoztatási kötelezettségekkel, a mezőgazdászi helyszínelések ütemezésével, a földhivatali adatszolgáltatási kötelezettségekkel, azok tartalmával, a keretmérés területi kiterjedésével, a lakcímadatok egyeztetésével és az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatban felmerült kérdéseket és az azokra megfogalmazott főosztályi állásfoglalásokat. Mátyás László az NKP NKft műszaki igazgató helyettese előadásában a 6 földhivatallal történt egyeztetések tapasztalatait is felhasználva a határidőkkel, munkafázisokkal, adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Elmondta, lényeges a résztvevő szervezetek közötti olyan munkamegosztás kialakítása, mellyel a párhuzamos munkavégzés elkerülhető és ezzel az egyes munkák átfutási ideje is csökkenthető. Összefoglalta a földhivataloknak a közbeszerzési pályázatokhoz, a vállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási rendjét, a földhivatalok ezzel kapcsolatos feladatait, az egységes minőség biztosítás rendjét, a TAKAROS, a DATR alkalmazásának lehetőségeit. Kiemelte, súlyt helyeznek arra, hogy a mezőgazdászi helyszíneléseket ortofotók felhasználásával segítsék, gyorsítsák. Előadásának második részében a végrehajtás egyes munkafázisait ismertette. Az előkészítés egyik lényeges elemeként az egyezség létrehozását, mint lehetőséget említette. Ebben a fázisban kell a megosztás helyét, irányát a kérelmezők véleményének meghallgatásával meghatározni, a mezőgazdászi helyszínelést lefolytatni, ennek bemérését a vállalkozóknak elvégezni. A keretmérés során a vállalkozók a helyszíni állapot felmérését, táblahatár töréspontok kitűzését végzik el a visszamaradó földrészletek esetében is. Beszélt a térképezési, területszámítási hibák kezelésének módjáról. Földhivatali feladat az új, megközelítést biztosító utak kijelölése. Részletesen kitért a földhivatali adatszolgáltatási kötelezettségre. Keretmérést követően az ingatlan-nyilvántartási átvezetés után kapott adatok alapján végzi el a vállalkozó az egyezség, vagy sorsolás eredményeként az értékarányos kiosztást. A kitűzést és bemutatást követően elkészített munkarészeket a földhivatal vizsgálja, záradékolja és vezeti át nyilvántartásain. Külön szólt a vállalkozó és jogi tanácsadó között kötendő szerződésről és a teljesítéssel kapcsolatos pénzügyi elszámolás rendjéről. Dr. Váczy Attila az NKP NKft témavezetője elmondta, hogy 3 járásban meginduló rendezést kísérleti munkaként kívánják kezelni és az ott szerzett tapasztalatokat is hasznosítani fogják a továbbiakban. Előadásában a végrehajtás „meghatározó pontjait” foglalta össze, melyek keretét adják a teljes munkafolyamatnak. Minden fázisban elemezte a tervezett átfutási időt azzal a céllal is, hogy ezek időtartama menynyivel redukálható az átgondolt jól tervezett együttműködéssel. Szándékuk szerint egy-egy megrendelés átfutási idejét 300 nap alá kell vinni. Ez elvárás mind az érdekelt tulajdonosok, mind a politikai vezetés részéről. Az előkészületek között kiemelte a NÉBIH-el az egyeztetést az erdőterületeket érintően, ezt követően összefoglalta a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatokat a dokumentáció összeállításától a szerződé kötéssel bezárólag. Egy-egy pályázati kiírás 100-100 induló földrészletet fog tartalmazni. Ez biztosítja a szélesebb vállalkozói kör részvételét, a rövidebb átfutási időt, a gyorsabb kifizetések lehetőségét is. A végrehajtás magában foglalja a földrészlet előkészítést, a vállalkozó felé történő adatszolgáltatást, a mezőgazdászi helyszínelést, a keretmérést, földminősítést, földhivatali vizsgálatot, záradékolást. A megosztást megelőzi az osztási hely és irány kijelölése, az érdekeltek tájékoztatása (ami minden munkafázis természetes velejárója), egyezség bejelentése. Ezt követi a sorsolás, majd a telekalakítás, melynek során kell elvégezni az új földrészletek kitűzését, bemutatását, a változási munkarészek elkészítését, amit a földhivatal záradékol, majd elvégzi ennek átvezetését. Az előadásokat követő kérdések az erdőterületek kijelölését, a térképezési hibák javításának módját, a helyszíni állapot felméréséből adódó AK eltérések kezelését, a területi minimum alatti földrészletek kezelésének módját érintették. Szó volt a tulajdonosok értesítési rendjéről, a keretmérés technológiájáról, a soronkívüliség értelmezéséről, az ortofotó alkalmazásának lehetőségéről, feltételeiről, a mezőgazdászi helyszínelés tartalmáról. Mi, akik részt vettünk ezen az egész napos rendezvényen, egy tartalmas, sok kérdést tisztázó, jó hangulatú jól szervezett nap részesei lehettünk. Köszönet ezért a konferenciát szervező NKP NKft vezetésének, munkatársainak.

Az összefoglalót összeállította dr Riegler Péter

FIG Munkahét és XXXV. Közgyűlés Rómában (2012. május 6–10.)

Kicsit késve számolunk be a FIG 2012 évi legnagyobb konferenciájáról, amiért elnézést kérünk olvasóinktól. A Nemzetközi Földmérő Szövetség, a FIG, 2012. május 6–10. között Rómában tartotta éves konferenciáját, Munkahetét és egyben a XXXV. Közgyűlését. A konferencián 96 ország 1500 delegátusa vett részt, a FIG statisztikája szerint az eddigi legnépesebb Munkahét volt. A 2012 évi Munkahét jelentőségét növelte a négyéves ciklus félidejéhez érve, hogy a Közgyűlés a 2015–2018 közötti időszakra megválasztotta az állandó bizottságok új elnökeit. Tudva levő, hogy a FIG szakmai stratégiáját elsősorban a 10 állandó bizottság valósítja meg és a bizottságok munkája határozza meg a FIG tevékenységének eredményességét. Ennek tükrében a bizottsági elnökök megválasztása a Közgyűlés fontos feladata, akiket két évvel korábban választanak meg, hogy legyen idejük felkészülni és négyéves munkatervüket elkészíteni, melyet az elnökség és végül a Közgyűlés hagy jóvá. A megválasztott bizottsági elnökök a 2015–2018. évi ciklusra: 1. bizottság Brian J. Coutts (Új-Zéland) 2. bizottság Liza Goenendijk asszony (Hollandia) 3. bizottság Enrico Rispoli (Olaszország) 4. bizottság Angela Etuonovbe asszony (Nigéria) 5. bizottság Prof. Volker Schwieger (Németország) 6. bizottság dr. Ivo Milev (Bulgária) 7. bizottság Gerda Schennach asszony (Ausztria) 8. bizottság Kwame Tenadu (Ghana) 9. bizottság Liao Junping (Kína) A 10-es bizottság elnökét később választják meg. A Közgyűlés két új alelnököt is választott a Tanácsba, mert Dalal S. Alnaggar (Egyiptom) asszony és Ian Greenway (Egyesült Királyság) mandátuma 2012 év végén lejárt. Az új alelnökök a 2013–2016 periódusra Bruno Razza (Olaszország) és dr. Pengfei Cheng (Kína). Az újonnan megválasztott tisztségviselők jól reprezentálják a különböző régiókat, fenntartva a földrajzi egyensúlyt. Egy dolog azonban tény, hogy a korábban a FIG-ben nem túl aktív Kína nagyon fontosnak találja a szervezetet, erősen lobbizik és máris két képviselőjük van a tisztségviselők között. Természetesen a FIG elnöksége is támogatja a kínai aktivitást, hiszen nagy gazdasági erő és technológiai fejlettség áll mögötte. Ma minden ország keresi a kínai kapcsolatokat és ezért is jelentős a kialakult magyar-kínai földügyi, földmérési kapcsolat. A közgyűlés szintén szavazott a 2015. és 2016. évi Munkahét helyszínéről. 2015-ben Bulgária (Szófia) lesz a rendező, aki Nepal (Kathmandu), illetve Románia (Bukarest) ellenében nyert. 2016-ra Új-Zéland (Christchurch) lett a befutó, Bukarestet megelőzve, akik erre az évre is pályáztak. Csak itt jegyzem meg ismét, hogy szakmai sikereink ellenére Magyarország évtizedek óta nem rendezett nagy FIG konferenciát. Bulgária, Románia gazdaságilag, szakmailag is mögöttünk van, mégis vállalkoznak erre, a kétségtelen nem könnyű feladatra. Hogy mi a titkuk, nem tudom, valamit mi biztosan nem jól csinálunk. A Közgyűlés a szokásos rutinmunka mellett (éves beszámolók a tevékenységekről, pénzügyről, stb.) egy nagyon fontos témáról is tárgyalt. Elsősorban a nagy létszámú tagegyesületek elnökei, javaslatot nyújtottak be a FIG elnökségnek a választási, illetve a szavazási rendszer módosítására. A jelenleg érvényben lévő, egy tagegyesület egy szavazata helyett, súlyozott (csúszó típusú) választási rendszert preferálnának, mely arányos legyen a tagegyesületek létszámával és így a befizetett tagdíjjal. A FIG elnökségének a 2014. évi Kuala Lumpur-i kongresszusra kell kidolgoznia az új rendszert, melyről a Közgyűlés szavazással fog dönteni. Gondolom a döntés nem lesz egyszerű az érdekellentétek miatt, hiszen a kis tagegyesületek a jelenlegi rendszer hívei, de kétségtelen, hogy az új javaslat is elfogadható.

Szakmai program

A szakmai programok közül néhány kiemelt téma: – a térbeli információk felhasználása a katasztrófa védelemben; – a földmérő szakma szerepe a környezet és a kulturális örökség védelemben; – a földügyi igazgatás szerepe a világ élelmiszer biztonságának javításában. Látható, hogy a földmérő szakma szerepe kibővült, a hagyományos tevékenység mellett hozzájárul a globális kihívások - gazdasági, természeti - megoldásában. Az előadások plenáris és szakmai szekciók keretében hangzottak el, összességében mintegy 100 szekcióban több mint 500 előadást hallgattak meg a résztvevők.

Magyar vonatkozások

Hazánkat ezúttal is népes delegáció képviselte, a nehéz anyagi helyzet ellenére. A Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztályról Horváth Gábor István főosztályvezető és Zalaba Piroska, a FÖMI részéről Toronyi Bence főigazgató, Iván Gyula szakmai főtanácsadó és Osskó András, valamint prof. Márkus Béla vett részt a konferencián és többen előadást is tartottak. Toronyi Bence nagysikerű előadást tartott a tagsággal rendelkező intézmények (affiliate member) főigazgatói fórumán A FÖMI változó szerepe a gazdaság és a társadalom szolgálatában” (The changing role of FÖMI serving the economy and the society) címmel. A szakmai szekciók keretében tartott előadásának címe: „Térbeli adatok felhasználása az épület monitoring eljáráshoz” (Spatial data support for building monitoring). Iván Gyula sikeres előadást tartott a 3 D Kataszter szekcióban. Előadásának címe „Háromdimenziós kataszter fejlesztések Magyarországon” (3D Cadastre development in Hungary) A 3D kataszter és ingatlan-nyilvántartás létrehozása mind fontosabb szakmai kihívás világszerte, elsősorban a fejlett országokban, Ázsiában és Európában. Magyarország az egyik „éllovas” ebben a témában, mely lehetőség már az új földmérési törvényben is szerepel, mint megvalósítandó feladat. Osskó András előadása a 7. Bizottság egyik szekciójában hangzott el „Állami és köztulajdonban lévő földek, ingatlanok menedzsmentje Magyarországon.” (Public and state land management in Hungary) címmel, mely témában sikeres konferenciát rendeztünk Budapesten 2012 szeptemberében. Erről külön cikkben számolunk be. A Munkahéten való részvételünknek további hozadéka volt ázsiai szakmai kapcsolataink továbbépítése, erősítése. Kína mind aktívabb szerepet játszik a FIG-ben, delegációját a kínai Földügyi és Természeti Erőforrás Minisztérium miniszter-helyettese, Wang Shiyuan vezette, aki aláírója volt a magyar-kínai földügyi megállapodásnak 2011-ben Budapesten. Szakmai megbeszélésünk során megerősítette egy magyar földügyi delegáció fogadásának és a további együttműködés szándékát: A viszontlátogatás 2012 októberében sikeresen megtörtént. Ugyancsak találkoztunk a Koreai Kataszter Részvénytársaság delegációjának több tagjával, akik elnökük nevében felajánlották egy együttműködési megállapodás megkötését a FÖMI és a Koreai Kataszter Rt. között. Ez 2012 októberében a kínai látogatást követően szintén realizálódott. A kínai és koreai együttműködésről, külön cikkben, tájékoztatni fogjuk a GK olvasóit.

Néhány záró gondolat

A római konferencia ismét bizonyította, hogy nemzetközileg a szakmánk iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, mind a gazdasági élet, mind a társadalom részéről. A FIG, karöltve az ENSZ szervezeteivel, mind több nemzetközi eseményt szervez, a globális gazdasági és természeti kihívásokat megoldandó, növekvő érdeklődés mellett. A nemzetközi szereplés, a kapcsolatok fontossága nem kétséges. Az elmúlt 15 évben a magyar földügyi, földmérő szakma komoly nemzetközi eredményeket, sikereket ért el. Ez köszönhető volt a személyes elkötelezettség mellett, azoknak az intézményeknek, társadalmi szervezeteknek és ezek vezetőinek, akik nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatták nemzetközi szereplésünket, mint fontos tevékenységet, mert ez anyagiak nélkül nem lehetséges. Kiemelném az MFTTT, FÖMI, FVM Földügyi Főosztálya, és a teljesség igénye nélkül Detrekői Ákos, Mihály Szabolcs és korábban Apagyi Géza szerepét. Az elmúlt egy-két évben, főleg az anyagi, de egyéb körülmények is negatívan változtak. Mára a FÖMI egyedül maradt. Meg kell találni az új anyagi forrásokat, de azokat a fiatalabb, fiatal szakembereket is, akik megfelelő nyelvtudás mellett hosszútávon is hajlandók invesztálni, nemzetközi elismertségünket fenntartani, mert meggyőződésem, amit már többször leírtam, ez nemcsak a szakma, az ország, de az egyén javát is szolgálja.

Osskó András

Egy óriásgömb és rekonstrukciója – a Perczel-glóbusz

A Földet 1:10 milliós méretarányban ábrázoló 132 cm átmérőjű kéziratos glóbusz a felirata szerint 1862-ben készült. A II. világháborúban elszenvedett károsodása és a későbbi, az 1970- es évek második felében szakszerűtlenül végzett restaurálás miatt rendkívül rossz állapotú földgömb felújítására már gondolni sem lehetett. Így számolni kellett azzal, hogy a földgömb színei tovább fakulnak, a felületet védő lakkréteg egyre sötétebb lesz, a feliratok még olvashatatlanabbá válnak, sőt maga a gömbtest is torzul a nagy súly és a gyengülő állványzat miatt. Minden jel arra mutatott, hogy egy fontos, nemzetközi elismerést kiváltó kultúr- és szakmatörténeti emlékünkkel lesz szegényebb a közeljövő. A Geodézia és Kartográfia 2008/3. számában jelent meg Márton Mátyás első tanulmánya ezzel a címmel: Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje – az első „világtérképmű”? Az írás nem kis érzelmi töltéssel ismertette a gömb értékeit és állapotát, összefoglalta irodalmi feldolgozottságát, majd azzal a gondolattal zárta, hogy 2012-re, amikor a glóbusz 150 éves lesz, a legkorszerűbb térképészeti és számítástechnikai eszközök segítségével készüljön el az óriásgömb hasonmása. Javaslata két részből állt, nevezetesen két, különböző típusú virtuális másolat jöjjön létre. Az egyik nagy felbontású digitális fényképekkel fogja rögzíteni a glóbusz jelenlegi állagát. A javaslat másik része az volt, hogy digitális hasonmás formájában vissza kell állítani a korabeli állapotot egykori térképek segítségével, restaurálni kell a sérült neveket és felületeket, majd a régebbi leírások alapján az eredeti színeket meg kell állapítani. Az első, problémafeltáró cikket több magyar és idegen nyelvű konferencia-előadás és poszterbemutató követte: ezek beszámoltak a feldolgozás állásáról és a munka közben felmerülő forráskutatási, kartográfiai és technikai problémák megoldásáról. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket az összetett feladatokat magába foglaló projekt felkeltette a külföldi szakemberek érdeklődését is. A megvalósításhoz, a több éven át tartó munkához Márton Mátyás vezetésével látott hozzá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke és az Országos Széchényi Könyvtár, amely egyben a földgömb őrzője is. Az újraalkotás folyamatát egy TÁMOP-pályázat segítségével sikerült felgyorsítani, amely lehetővé tette diákok és doktoranduszok bevonását. Kiemelendő, hogy példamutató módon, hatalmas munkát végeztek a tanszék diákjai is, akik egy-egy részterület feldolgozásával nemcsak a szakdolgozatukat készítették el, diákköri pályázaton indultak, hanem hozzájárultak ahhoz, hogy Márton Mátyás nagy ívű gondolata a gömb születésének 150. évfordulójára méltóképpen meg is valósuljon. Ezt az alkalmat ünnepelte népes közönség előtt szakmai konferenciával az Országos Széchényi Könyvtár és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke 2012. november 16-án a Budavári Palotában. A meghívottakat és érdeklődőket Sajó Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója köszöntötte, majd a rendezvényt a levezető elnök, Klinghammer István akadémikus nyitotta meg. A 10–15 perces előadások nem egyszerűen csak a gömböt mutatták be. A konferencia első részében megismerhettük azt a kort, amelyben Perczel László dolgozott, átéltük a földgömb bemutatásának 19. századi sikerét, későbbi szomorú sorsát, majd 20. század végi felfedezését. A továbbiakban a gömb térképi tartalmának rögzítését és digitális feldolgozását ismertették a tanszéki kollégák, valamint az egykori és mostani térképész szakos hallgatók, akik részt vettek a nagyszabású feladat sikeres megvalósításában. Végül már inkább a jövőképet felvillantó technikai megoldások bemutatása következett. A rendezvény csattanója természetesen az eredeti Perczel-gömb és a hasonmás szelvények kiállítása volt. Köszönet illeti Pászti Lászlót, a térképtár vezetőjét, valamint munkatársait, amiért megszervezték és lehetővé tették ezek bemutatást. A gömb mellett lehetett látni a digitális feldolgozás hengerre szerelt nyomatait (egy-egy gömbkétszög magassága 2 méternél is nagyobb), valamint számítógépen lehetett elemezni a digitális korhű fakszimilét, amelyen már a felfrissített domborzatárnyékolás is megjelent. Ezt az aprólékos és precíz munkát Sziládi József kartográfus végezte el. Klinghammer István zárszavában meleg szavakkal méltatta a kezdeményezők, a közreműködők és szervezők érdemeit. Büszkén hangsúlyozta: a rendezvény is igazolta, hogy az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai évtizedek óta kiváló, és meggyőződése szerint a nemzetközi mezőnyben is helytálló kartográfusokat nevelnek. A szakmai élményről azonban az sem maradt le, aki nem volt ott a könyvtári bemutatón, ugyanis Márton Mátyás irányításával a tanszék egy (2007-ben elnyert OTKA-pályázat támogatásával) virtuális földgömbmúzeumot hozott létre, amely magyar vonatkozású glóbuszokat tartalmaz (http:// terkeptar.elte.hu/vgm/). Az immár száznál is több föld- vagy éggömböt felsorakoztató gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja természetesen a Perczel-gömb. Hosszabb távon a térképnyomatok és a virtuális glóbusz felhasználásával mód lehet az eredeti hasonmásának az elkészítésére is. Ehhez azonban még támogatókat és kivitelezőt kell találni. Szép vállalás és felajánlás lenne ez olyan cégektől, amelyek kiemelkedően fontosnak tartják a magyar kulturális örökség e kincsének a megmentését. A konferencián időrendben az alábbi előadások hangzottak el (http:// lazarus.elte.hu/hun/buszke/2012- perczel/perczel.htm):

Gercsák Gábor: Perczel László kora, Lovizer Lilla: A földgömbkészítő Perczel László,

Plihál Katalin: Amit az eredeti Perczelglóbuszról ma tudni lehet,

Márton Mátyás: A Perczel-glóbusz újraalkotásáról

Gede Mátyás: A virtuális Perczel-glóbuszok – eredeti és korabeli hasonmás

Nemes Zoltán: A glóbuszfényképezés problémái

Kirisics Judit: Az Észak-Amerikát tartalmazó első gömbnegyed

Zubán Diána: A névrajzi rekonstrukció kérdései

Kacsándi László: A teljes glóbusz előállítása az elkészült munkarészek integrálásával

Ungvári Zsuzsanna: Névrajzi kereső rendszer kialakítása a Perczelgló buszokhoz

Szeklencei Tamás: A nyomatok színvesztésének kérdései és az időtálló megoldás (Canon Image Prograf iPF8300)

Lente Zsuzsanna: Restaurátori munka a Perczel-glóbusz újraalkotásában

Gercsák Gábor ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

A BME Építőmérnöki Kar 2012. évi Tudományos Diákköri Konferenciája

2012. november 14-én rendezték meg a BME Építőmérnöki Kar 2012. évi Tudományos Diákköri Konferenciáját. A Földmérő és térinformatikai szekció ülésének – az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően – az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Oltay-terme adott otthont. A konferencia elnöki teendőit dr. Barsi Árpád egyetemi tanár a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék vezetője látta el. A TDK konferencián elhangzott előadások:

1. Bükkös-patak felmérése Szerző: Simon Tamás (3. helyezés) Konzulens: dr. Takács Bence, egyetemi docens, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék A patak felmérése alkalmas volt különböző mérési módszerek összehasonlítására. Egy bizonyos szakaszt csak RTK GPS-mérésekkel lehetett felmérni, egy másik szakaszon célszerű volt vegyesen alkalmazni RTK GPS-méréseket és mérőállomást. Bizonyos területeken lehetőség volt hálózati RTK korrekciók vételére, más területen mobil térerő hiánya miatt utófeldolgozással lehetett meghatározni alappontokat, majd róluk saját bázisú RTKméréseket végezi. A patak felméréseként előálló geometriai adatokat a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyik kutatási feladata keretében használja.

2. A La Plata évszakos hidrológiai változásainak összehasonlítása a GRACE modellek eredményeivel Szerző: Kiss Annamária (1. helyezés, Támop különdíj és OTDK-ra javasolva) Konzulens: dr. Földváry Lóránt, egyetemi docens, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék A munka keretében évszakos hidrológiai változásokat határoztak meg a La Plata vízgyűjtőjén gravimetriai műholdas mérések alapján. A számításokat hónapos felbontású geopotenciál modellek felhasználásával végezték, mintegy 5 és fél éven keresztül a GRACE műholdpár mérései alapján. A számítások eredményeit a La Plata vízgyűjtő folyóinak vízmérce adataival hasonlították össze. A vízkészlet-változások és a vízszintváltozások idősorára a legkisebb négyzetek módszerével éves- és féléves periódusú görbéket illesztettek, mivel a kiegyenlítés maradó javításai több esetben nem bizonyultak normális eloszlásúnak, a kiegyenlítést egy robusztus becslési eljárással megismételték. A GRACE adatok alapján számított tömegátrendeződések és a vízmérce adatok közötti korreláció területenként meglehetősen változatos képet mutat, de egyes helyeken, főként a vízgyűjtő észak-nyugati részén a korreláció 0,7 fölötti. Ezen a területen a tömegváltozások és a vízmérce adatok is jól mutatják a hidrológiai folyamatok éves ciklusát. Így tehát elmondható, hogy a gravimetriai műholdas mérésekkel nagyon jól közelíthető a vízszintváltozások időbelisége.

3. Globális és regionális ionoszféra modellek vizsgálata napfolttevékenység idején Szerző: Juni Ildikó (2. helyezés, GGKI különdíj és OTDK-ra javasolva) Konzulensek: dr. Rózsa Szabolcs, egyetemi docens, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Tuchband Tamás, tanársegéd, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék A globális helymeghatározó rendszerek egyik legnagyobb mértékű szabályos hibája az ionoszféra jelkésleltető hatása. A dolgozatban a Nemzetközi GNSS Szolgálat (IGS), illetve az EUREF Permanens Állomás hálózat adatainak felhasználásával globális és regionális ionoszféra modelleket vezettek le 2012. márciusi és májusi időszakokra a Bernese szoftver segítségével. Mindkét időszakot jelentős napfolttevékenység jellemezte. Megvizsgálták, hogy a levezetett modellek hogyan illeszkednek nemzetközi feldolgozóközpontok eredményeihez, illetve a navigációs vevőkben alkalmazott algoritmusokhoz.

4. Szoftveres GNSS vevők jelfeldolgozása Szerző: Sáfár Tamás (3. helyezés) Konzulens: dr. Rózsa Szabolcs, egyetemi docens, Általános- és Felső geodézia Tanszék A GNSS észleléseknek számos olyan alkalmazása van, ahol nem elegendő a vevők által szolgáltatott kód-, és fázismérések ismerete, hanem az analóg észlelések digitális átalakításával előállított mérési eredmények felhasználására van szükség. Ilyen alkalmazás a GNSS reflektometria is, ahol a műholdakra végzett észleléseket egy időben hajtjuk végre a közvetlenül a vevőbe érkező és a visszavert jelekre. A dolgozat áttekintést ad a GNSS vevők jelfeldolgozási módszereiről, és valós mérések feldolgozása alapján be is mutatja azokat. A szerző megvizsgálja a GNSS vevők korrelációs eljárásait, ennek érdekében tesztméréseket végez különböző globális navigációs műholdrendszerek jeleire, majd feldolgozza azokat egy GNSS vevő korellátorát szimuláló szoftverrel. Az észlelt műholdakat összevetette a műholdrendszerek almanachjából meghatározható műholdpályákkal, így értékelve a korrelátor működését és a megfelelő küszöbértékek beállítását.

5. Térképi információs rendszer a gödi mérőtábor alappontjainak lekérdezéséhez Szerző: Urai Dávid (2. helyezés) Konzulens: dr. Siki Zoltán, adjunktus, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék A Budapesti Műszaki és Gazdaságtu dományi Egyetem gödi mérőgyakorlatain használt alappontokhoz interneten elérhető térképi alapú adatbázis előállításához a szerző számos rendelkezésre álló digitális adatot használt fel: tervezési térkép (M = 1:500), ortofotók (2005), topográfiai térképek (M = 1:10.000, M = 1:100.000), illetve az alappontok koordinátajegyzéke és pontleírásai. A rendelkezésre álló különböző formátumú adatokat az internetes megjelenítéshez optimális szerkezetbe alakította át. A raszteres adatokat (ortofotó, topográfiai térkép) rasztermozaikba és piramisba szervezte a QuantumGIS és a gdal utilities nyílt forráskódú programok használatával. A mérőgyakorlaton használt geodéziai alappontok PDF formátumú pontleírásait attribútum adatként kapcsolta az egyes pontokhoz, melyek így a QGIS-ben a pontra kattintva megjeleníthetők. Az adatokat és a konfigurációs fájlokat a tanszék szerverére telepítette, így az azon található adatok bármelyik internet kapcsolattal rendelkező számítógépről elérhetők. 6. A MÉDI lehetséges hatásai az alacsony mérnöki bérekre Szerző: Joó Péter (dicséret) Konzulens: dr. Siki Zoltán, adjunktus, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék A szerző a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai tagozat által kidolgozott MÉDI-t (Mérnöki Díjszabást) vizsgálta, melyen belül az interneten keresztül is elérhető online MÉDI-re helyezi a hangsúlyt. Vállalkozó földmérőknek kiküldött – 20 kérdést tartalmazó – kérdőíveken olyan kérdésekre kereste a választ, hogy milyen széles körben használják a MÉDI-t, az online MÉDI-t, és mi a róluk kialakult vélemény. Konkrét geodéziai feladatokra is kért árajánlatokat, melyeket összehasonlított a MÉDI által megadott árakkal. Ezen kívül a kitöltők leírhatták részletes véleményüket a MÉDI-ről, és javaslatokat tehettek a megváltoztatására. Az összegyűjtött adatok felhasználásával statisztikákat is készített a szerző.

7. A földértékelés aktualitása napjainkban Szerző: Zubály Viktória (dicséret) Konzulensek: Homolya András, mestertanár, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Ultmann Zita, doktorandusz, Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, dr. Berdár Béla, okl.erdőmérnök A szocializmusban létrehozott mezőgazdasági termelőszövetkezetek kialakításával egy korszerű, jól működő mezőgazdaság alakult ki Magyar országon, melynek földalapját a földbeviteli kötelezettség biztosította. A kárpótlásokat követően ezek a szövetkezetek felbomlottak, a termőföldek feldarabolódtak, s ezzel eljutottunk a mai földviszonyokhoz. A kárpótlási földek értékelésében a legnagyobb problémát az okozza, hogy a területek egyrészt az eltérő tulajdoni, másrészt művelési viszonyok miatt kihívást jelentenek a szakemberek számára. A helyzetet nehezíti az értékelési rendszer állami oldalról való szabályozásának hiányos megfogalmazása. Ezáltal a gyakorlatban igen sokféle értékelési megoldás terjedt el, amelyek egymástól eltérő alapokon nyugszanak, így az általuk szolgáltatott eredmények is mások lesznek. Dolgozatában a szerző – egy konkrét példán keresztül – érzékelteti a gyakorlatban alkalmazott módszerek sokszínűségét.

8. Négydimenziós vízgőzmodellek előállítása GNSS tomográfiával Szerző: Horváth Tivadar (1. helyezés és OTDK-ra javasolva) Konzulens: dr. Rózsa Szabolcs, egyetemi docens, Általános- és Felső geodézia Tanszék A légköri vízgőz az egyik legfontosabb üvegházhatást okozó gáz. Emellett kulcsszerepe van a víz körforgásában, így mennyisége alapvetően meghatározza a kihullható csapadék mértékét. A légköri vízgőz térbeli és időbeli eloszlásának ismerete nagy segítséget nyújthat a nagy intenzitású csapadék meteorológiai előrejelzéséhez. A szerző bemutatja a légköri vízgőzmérések jelenlegi eszközeit, majd egy saját fejlesztésű szoftver segítségével a hazai GNSS infrastruktúra méréseiből meghatározza a négydimenziós vízgőz modelleket. A modellek levezetéséhez felhasználja a hazai rádiószondás méréseket is. A térbeli modell voxeljeinek refraktivitás értékeit legkisebb négyzetek módszerén alapuló kiegyenlítési eljárással határozza meg. Az eredményeket meteorológiai mérésekkel validálja, és összeveti a numerikus időjárás előrejelző modellek eredményeivel is.

Dr. Varga József

TISZTELT TAGTÁRSAINK, OLVASÓINK!

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság 2013. július 11–13-án Sopronban, tartja soron következő vándorgyűlését, melynek témája: „Új jogszabályok és alkalmazásuk tapasztalatai a földmérés és térképészet területén” A Vándorgyűlés programját, a jelentkezés feltételeit honlapunkon (www.mfttt.hu) és lapunk következő számában ismertetjük. Szeretnénk, ha rendezvényünkön szakterületünk minden érintett szereplőjével szót válthatnánk. Kérünk minden érdeklődő Tagtársunkat, már most fontolja meg részvételi, előadás tartási szándékát, melyről kérjük az MFTTT titkárságát (email: mfttt.titkarsag@gmail.com) mielőbb tájékoztatni szíveskedjenek.

Dr. Ádám József az MFTTT elnöke

Az ENSZ exonimacsoportjának gdanski találkozójáról (2012. május 16–18.)

Előzmények: A földrajzi nevek nemzetközi kommunikációban való használatának problémáira (adott földrajzi alakulatok eltérő megjelenése a különböző nyelvekben), az egységes irányelvek szükségességére már a 19. század végén földrajzi konferenciákon is rámutattak. Az ENSZ-ben 1959- től, a Gazdasági és Szociális Tanács /ECOSOC/ vonatkozó határozatával kezdődött el az a munka, amely 1967- től kezdődően ötévente megrendezett konferenciákon tekinti át és ajánlás erejű határozatok formájában foglalja keretek közé a kívánt névhasználati gyakorlatot. A köztes időszakban a Világszervezet ún. szakértői csoportja (UN Group of Experts on Geographical Names, UNGEGN) működik amely, mint az ECOSOC egyik állandó szakértő testülete, a konferenciák között általában két ülést tart, illetve állandó kapcsolatot tart a szakértőkkel hírlevelek, elektronikus levelezés útján. Az exonima fogalma: Az 1972. évi II. konferenciát követően a térképen megjelenő földrajzi alakulatok neveinek az adott helyszínen nem hivatalos nyelven használt formáit exonimáknak nevezik. Elsősorban a nemzeti érzéseket sértő, érzékeny exonimák használata miatt (pl. Constantinople Istanbul helyett, Pressburg Bratislava helyett, Fiume Rijeka helyett) a konferenciák időről időre határozatokat hoztak az exonimákra vonatkozó névlisták készítésére, alkalmazásuk lehetőség szerinti korlátozására, a nem ajánlott nevek törlésére. A később bevezetett endonima kifejezés (az alakulat helyben beszélt nyelv/ek/en használt neve) miatt kiderült, hogy ha egy helyben elterjedten használt nyelvet nem nyilvánítanak hivatalos nyelvvé, bizonyos nevek egyidejűleg endonimának és exonimának is minősíthetők. Így például a helyi magyarok által /is/ Nagyváradnak nevezett városnak, mivel a magyar nyelvnek korábban semmilyen hivatalos státusa nem volt, magyar neve egyfelől exonimaként szerepelt, de definíció szerint egyben endonima is volt. Ezért az exonima meghatározását 2007-ben úgy módosították, hogy az egy olyan nyelven meghatározott név, amelynek széles körben használt területén kívül fekszik a vonatkozó objektum (például az angol nyelv területén kívül van Moszkva, amel ynek angol exonimája Moscow, viszont a magyar Nagyvárad így már nem minősül exonimának). Munkacsoport az exoni mákról: Az exonimák használatának, a meglévő ajánlások végrehajtásának vizsgálatára a 2002. évi berlini konferencia létrehozta az exonimák munkacsoportját (elnök: M. Orozen-Adamic, társelnök: P. Jordan). A csoport aktivitását egyebek mellett több kiadványkötet is tanúsítja (Exonyms and the International Standardization of Geographical Names, LIT Verlag Wien 2007, Trends in Exonym Use, Verlag Dr. Kovac Hamburg 2011, The Great Toponymic Divide, Warszawa 2012). Előadások: A rendezvényen „A magyar nyelv válogatott exonimái” (Trends in exonym use: Selected exonyms of the Hungarian language) címmel Pokoly Béla tartott előadást. A bevezetőben felidézte az exonima ENSZ szakértői körökben elfogadott értelmezésének rövid történetét. A későbbiekben, hivatkozva korábbi, 2000-ben tartott előadására (Selected Exonyms Used in Hungary” [WP 65., 20th Session of UNGEGN, New York, January 2000.]) az európai területekre vonatkozó válogatott exonimák bemutatása kapcsán rámutatott, hogy egy sor, a környező országban (elsősorban Szlovákiában, Erdélyben, Kárpátalján és a Vajdaságban) korábban exonimának tekintett név ma már endonimának tekinthető. A földrajzi nevekre vonatkozó hazai jogszabály (a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet) nem foglalkozik exonimákkal, hanem a Földrajzinévbizottságot hatalmazza fel arra, hogy (kérésre) foglaljon állást egyes külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról. Bartos-Elekes Zsombor (Kolozsvár): „Kisebbségi földrajzi nevek Romániában” (Minority Toponyms in Romania) című előadásában elsősorban az erdélyi magyar földrajzi nevek rövid áttekintésével foglalkozott. Peter Jordan (Bécs): „Az endonima/ exonima választóvonal átfogó képe felé” (Towards a comprehensive view at the endonym/exonym divide) az exonima-munkacsoport társelnöke újabb, (az ülés által végül el nem fogadott) kísérletet tett egy még általánosabb, nyelvektől független, csak közösségekre hivatkozó meghatározás irányába. Maciej Zych (Varsó) előadásában arra mutatott rá, hogy az exonima meghatározásának változásával bizonytalanná vált, mely nevek tekinthetők exonimának, és melyek nem. Korábbi exonima-listák a későbbi meghatározás alapján óhatatlanul több olyan nevet is tartalmaznak, amelyek már nem minősíthetők exonimának. Felhívta a figyelmet arra is, hogy esetenként az anyaország által használt név különbözhet az azonos nyelvű helyi kisebbség által használt névtől (pl. lengyel Dyneburg Daugawpiłs/Lettország).

Pokoly Béla

Felhívás egy információs tábla felállításának támogatására a nadapi szintezési ősjegynél

2013-ban lesz 125 esztendeje annak, hogy Nadapon megépítették azt a kő-obeliszket, amely egy lecsiszolt sziklafelületet őriz, mint Magyarország legrégebbi szintezési főalappontját. E geodéziai szakmai emlékünk mellől régóta hiányzik egy, a hely jelentőségére rámutató információs tábla. Egy ilyen tábla felállítását, a kapcsolódó restaurálási és más munkák elvégzését kezdeményezzük. A feladat megvalósítási terve elkészült. Február végéig véleményt, javaslatot, kiegészítést, korrekturát várunk szakmai szervezetektől, szakemberektől a tervvel kapcsolatban. Április 1-ig várjuk cégek és magánszemélyek adományát a projekt lebonyolítójánál, a GEO Alapítványnál. Minden további információ a következő honlapon található: www.geo.info.hu/geodezia.

A GEO Alapítvány nevében: dr. Ágfalvi Mihály és dr. Busics György

Könyvismertetés

Grafarend E.W. and Awange J. L.: Applications of Linear and Nonlinear Models – Fixed Effects, Random Effects and Total Least Squares

2012 Springer Heidelberg New York Dordrecht London Mindenekelőtt egy igen terjedelmes könyvről van szó, amelynek 1016 oldalából 294 oldalt a függelék és 121 oldalt pedig a hivatkozások tesznek ki. Megjegyezzük, hogy hivatkozások az egyes fejezetek végén is találhatók,vagyis a szerzők alapos és széleskörű irodalmi feldolgozást végeztek és a felhasznált fogalmakat, definíciókat és az alkalmazott módszereket részletesen ismertetik. A könyv lényegében a lineáris és nemlineáris modellek megoldásával, illetve paraméterbecslésével, pontosabban regressziójával foglalkozik. A szerzők 15 fejezetben tárgyalják a determinisztikus (fixed effects) és sztochasztikus (random effects) modellek alulhatározott, határozott és túlhatározott változatainak eseteit. Vizsgálják a különböző becslési eljárásokat és alkalmazhatóságukat a maximum likelihood elven alapuló becsléstől a gyengén meghatározott feladatok esetén szokásos ridge-regresszióig. A terjedelmes függelék, amely a lineáris algebrát, a matematikai statisztika fogalmait és eljárásait, a sztochasztikus folyamatok leírásának módszereit, továbbá a Gröbner-bázis alkalmazását, mint az algebrai polinomiális egyenletrendszerek szimbolikus megoldásának egyik lehetőségét tárgyalja és önmagában is egy nagyon jól hasznosítható anyagrész, lehetőséget ad az olvasónak, hogy könnyen utána tudjon nézni a főrészben tárgyalt anyaggal kapcsolatos fogalmaknak, definícióknak és eljárásoknak. A fejezetek felépítése egyöntetű: definíciók, módszerek, algoritmusok. Számos numerikus példa segíti az olvasót a megértésben és a módszerek alkalmazásában való eligazodásban. A munka akár tankönyvként, akár, mint monográfia igen jól használható az egyetemi oktatásban, továbbá kutatásban és mérnöki alkalmazásokban elsősorban geodéták, informatikusok, mérnökök, valamint az alkalmazások iránt érdeklődő matematikusok számára egyaránt, legyenek azok oktatók, hallgatók vagy gyakorló kutatók. Mivel az ismertetett módszerek többségének valamilyen változata olyan integrált rendszerekben, mint Matlab, Mathematica és Maple megtalálható, a könyv igen jó szolgálatot tesz az ezekben a rendszerekben található algoritmusok tudatos kiválasztásában és megfelelő alkalmazásában.

Detrekői Ákos és Paláncz Béla

FIG/FAO nemzetközi szimpózium

Állami és köztulajdonban lévő mezőgazdasági és egyéb ingatlanok kezelése, hasznosítása a rendszerváltó országokban (Budapest, 2012. szeptember 20–21.)

A rendezvényt az ENSZ FAO és a FIG. 7. Bizottsága közös szervezésében, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Földmérési és Távérzékelési Intézet támogatásával szervezték Az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági és egyéb ingatlanok kezelése, hasznosítása fontos feladat mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, hiszen ez a tevékenység jelentős hatással van a gazdasági fejlődésre és megvalósítja az állam földügyi politikáját. Ez a tevékenység különösen fontos a rendszerváltó közép-kelet európai és az ázsiai országokban, ahol a rendszerváltás előtt a mezőgazdasági, ipari és egyéb ingatlanok többsége állami tulajdonban volt. A rendszerváltást követően az érintett országokban nagyméretű privatizációt hajtottak végre, de számos országban a mezőgazdasági földek, ingatlanok többsége állami tulajdonban maradt. Az állam, mint többségi tulajdonos továbbra is nagy szerepet játszik abban, hogy az ingatlanokat lehető legjobban, korrupciómentesen hasznosítsa, szolgálva az ország és az egész társadalom gazdasági, szociális és egyéb érdekeit. A téma jelentőségét alátámasztja, hogy az ENSZ, különösen a FAO támogatja az e témákban szervezett szakmai eseményeket, remélve, hogy jó megoldások alkalmazásával, segítségével hozzájárulhatnak a szegénység leküzdéséhez és az élelmiszer ellátás biztonságának javításához. Magyarországon a rendszerváltást követően az egész társadalmat alapjaiban érintő privatizációt hajtottak végre. Ennek ellenére 1,82 millió hektár mezőgazdasági és erdő terület állami tulajdonban maradt, mely az ország teljes mezőgazdasági területének 23%-a. Ennek a jelentős vagyonnak a hasznosítása, kezelése rendkívül fontos, mely feladatot a Nemzeti Földalap Szervezet biztosítja. A konferencia témájának fontosságát bizonyítja, hogy 26 ország több mint 65 szakembere vett részt az eseményen, képviselve nemcsak a középkelet európai régió országait, hanem a világ csaknem mindegyik kontinensét, fejlett, fejlődő országokat egyaránt. A rendezvényt dr .Feldman Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Fernanda Guerrieri asszony a FAO helyettes igazgatója, a FAO Budapesti Regionális Hivatal vezetője és Gerda Schennach asszony, a FIG 7. Bizottság elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket. Részt vett a konferencián és előadást tartott a FAO római központjának osztályvezetője Paul Munro Faure úr és több, a témának nemzetközileg elismert szakembere. A résztvevők több mint 20 előadással járultak hozzá a konferencia szakmai programjához, bemutatva saját gyakorlatukat, projekteket, tapasztalatokat. Az előadásokat szakmai viták egészítették ki. Fontos szempont volt, hogy egymástól tanuljunk, kicseréljük a tapasztalatokat és ezeket figyelembe vegyük a jövőbeni, ilyen irányú tevékenységünkben. A szakmai programot egy jó hangulatú közös gála vacsora és 21-én a Parlament meglátogatása egészítette ki. A rendezvény sikeres volt. Ezt bizonyították a külföldi résztvevők visszajelzései, gratulációi is. Ez nemcsak szakmai hírünk növelését jelenti, hanem hozzájárul Magyarország pozitív megítéléséhez is Köszönet jár ezért elsősorban a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a Földmérési és Távérzékelési Inté zetnek, valamint a FAO Budapesti Regionális Hivatalának, akik szakmai és anyagi támogatásuk mellett döntő szerepet vállaltak a rendezésben. Név szerint Zalaba Piroska Vidékfejlesztési Minisztérium, Toronyi Bence főigazgató, Gál Viktória, Fényes Diána, Takács Katalin, Harbula Éva, Osskó András a FÖMI, Richard Eberlin, Buglyó Ildikó a FAO Budapesti Regionális Hivatala részéről. Köszönet jár a konferencia szakmai programja megszervezésében hatalmas munkát végző Richard Grover úrnak a FIG 7. Bizottsága alelnökének, aki ötletgazdája is volt a budapesti konferenciának. A szimpózium egyetlen negatív pontja a mérsékelt magyar érdeklődés volt annak ellenére, hogy nem volt regisztrációs díj és a szokásos kommunikációs csatornák mellett minden jelentős oktatási és egyéb intézménynek küldtünk meghívót Az angol nyelvű előadások megtalálhatók a FIG és a Földhivatal weblapján.

Osskó András

Megemlékezés

Egy kolléga sírjánál

Székesfehérváron még a Halottak Napja előtt szerveztek a városvédők egy temetői sétát. Érdeklődéssel jelentkeztem erre, hisz tudtam, sok, többnyire nevében ismert személyiség sírját fedezhetem majd fel. A székesfehérvári Hosszú temető az egyik legrégibb ilyen hely a városban, és kifejezett „kedvelt” temetkezési helye volt a korábbi városi elitnek. Amikor elküldtem ismerőseimnek a séta meghívóját, az egyik válaszlevél hívta fel figyelmemet arra, hogy Naszluhácz Lajos sírja is ott található. A név a földmérők előtt ismert, hisz nevéhez köthető a trapéz alakú területek felosztásának szabatos megoldása. /Naszluhácz Lajos (Nagykanizsa, 1815 – Székesfehérvár, 1877. nov. 15.): mérnök. Oklevelét 1845-ben a pesti Mérnöki Intézetben (Institutum Geometricum) szerezte. Előbb birtokrendező, majd vasútépítő mérnöki tevékenységet folytatott. A földek igazságos megosztása érdekében, a föld minőségét (becsértékét) is figyelembe vevő rajzi és számítási eljárást dolgozott ki, melyet ma is tanítanak és használnak. 1858-tól a vasúti mérnöki pályán működött, utóbb mint az Alföld-Fiumei Vasút ig.-ja. – F. m. A becsleges földosztásról értekezik Megemlékezés Naszluhácz Lajos magyarhoni hites mérnök (Graz, 1856); Földosztó táblák (Nagykanizsa, 1857). – Irod. Szent- Iványi Gyula: Egy elkésett könyvismertetés (Földmérési Közl., Bp., 1953); Bendefy László: Emlékezés N. L.-ra (Geodézia és Kartográfia, Bp., 1967). (Magyar Elektronikus Könyvtár)/ Poklosi Péter volt a vezetőnk, aki civilben tanár és ismert városvédő, szépítő. Igen sok érdekes sír mellett vezette a mintegy 40 fős társaságot. A város korábbi notabilitásairól, neves városatyákról, tanárokról, bírókról, kereskedőkről és sportolókról mesélt, miközben felkerestük sírhelyeiket. Sokukról rövid történeteket is tudott, másokról csak a puszta tényeket. Sajnos akkor nem sikerült Naszluhácz Lajos sírját megtalálni. Hiába a felgyorsult kommunikáció, épp a séta utáni hazaérkezésemkor kaptam meg azt a kis térképrészletet, mely a sír hollétéről készült. Ehhez azt kell tudni, hogy a GEO egy volt hallgatója, Kneifel György és az irányításával dolgozó két szakmai gyakorlatos hallgató még 2011 nyarán elvégezte az egész temető felmérését, majd szintén Ő térinformatikai rendszerbe szervezte az adatokat. E térkép segítségével egy következő séta alkalmával a sírhelyet megtaláltuk. A kissé elhanyagolt kereszt egy egyszerű táblával kiegészítve jelzi, alatta nyugszik a neves szakember. Naszluhácz Lajos főbb művei: A becsleges földosztásról értekezik Naszluhácz Lajos magyarhoni hites mérnök Földosztó táblák. Az összefüggést a mai napig is tartalmazzák a közép- és felsőoktatás idevágó jegyzetei, többek közt a NymE GEO közelmúltban elkészült digitális tankönyv is (Vincze L: Nagyméretarányú felmérések, 13. fejezet 29. old. Tankonyvtar.hu).

Dr. Szepes András ny. főiskolai docens

A magyar fotogrammetriai műszergyártásról

Geodézia és Kartográfia 2012/7–8. számában megjelent „Életút-interjú Zsámboki Sándorral” c. cikk …Idetartozó emlékem, hogy gyártott ez a cég (MOM) valamilyen fotogrammetriai műszert is, és …” mondattal kezdődő bekezdésében elhangzottakra szeretnék reagálni. 1960/61-ben technikusként dolgoztam a MOM-ban. Ekkor mutattak nekem egy sztereográf kísérleti példányt, melyet Bezzegh László tervezett. Mikor az egyetem elvégzése után 1966- ban visszajöttem a MOM-ba, Bezzegh László már nem dolgozott ott. Az általam is látott kísérleti példány állítólag Sopronba került. Én 1966-ban mindjárt a Geodéziai műszerszerkesztésre kerültem, melynek vezetője Pusztai Ferenc volt. A gyár ekkoriban már nem foglalkozott fotogrammetriai műszerek fejlesztésével. Az 1970-es évek elején a Szovjetunió Geodéziai és Kartográfiai Főhatósága megkereste a MOM-ot, hogy egy általuk a moszkvai CNIIGAiK Intézetben kifejlesztett fotogrammetriai kiértékelő műszer sorozatgyártásába segítsen be. Ez a műszer az ??-1, (magyar változatban SzC-1) típusjelzést viselte. A Szovjetunió csak évi 20-25 db-t tudott gyártani ebből a műszerből, melyet az egész országra „szabványosítottak”. A gyártól évente 40-50 darabot szerettek volna rendelni. A MOM vállalta a gyártást, de a tényleges szerződéskötés előtt 2 db prototípust kellett mintegy fél év alatt elkészíteni, az átadott szovjet konstrukciós dokumentáció alapján. A konstrukciós dokumentáció honosítását a Geodéziai műszerszerkesztés kapta. Nekiláttunk fotogrammetriát tanulni, és emellett a MOM segítséget kért és kapott a soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézettől. A műszer honosítása során láttuk, hogy ez a műszer a már ismert Drobisev féle sztereográf továbbfejlesztett változata. A 2 db prototípus elkészült, a soproni kutató intézetet kértük fel egy előzetes tesztelésre, mielőtt a szovjet szakembereket meghívtuk volna az átvételre. A műszerek teljesítették a műszaki specifikációban előírt értékeket, sőt magasságmérésnél 30-40%-al jobb értéket értek el. A műszereket miután a szovjet átvevők is megfelelőnek találták, kiszállították üzemi tesztelésre. A 2 db műszer itt is helyt állt. Ezután egy 10-15 darabos „0” széria készült, majd megindult a sorozatgyártás. Közben kiderült, hogy a MOM Csörsz utcai törzsgyárában kapacitás-gondot okoz az évi 40-50 db műszer legyártása. A MOM zalaegerszegi gyárában viszont a forgácsoló üzem sikeres beindítása után a szerelő üzemet is szerették volna elindítani. Megfelelő alapterületű szerelőcsarnok, és sok fiatal – de szakmai tapasztattal nem rendelkező – műszerész, rendelkezésre álltak. A zalaegerszegi fiatalok hamar beletanultak, és a „0” széria sikeres elkészítése után, az évi 40-50 darabos sorozatokat már önállóan jó minőségben gyártották le, mintegy 10 éven át. A műszer dokumentációja nem volt titkos, és a szovjet fél szabad kezet adott arra az esetre, ha másnak is tudnánk szállítani, természetesen az ő igényük kielégítésén felül. Ezt könnyen megtehették, mivel az SzC-1 18×18 cm-es légi-felvételek kiértékelésére volt alkalmas, Európában - így nálunk is – már mindenütt áttértek a 23×23 cm-es légi-felvételekre. A műszert nem a titkosság miatt nem ismerték a fotogrammetria szakmában, hanem a hazai és európai alkalmazása a légi-felvétek méretei miatt nem volt lehetséges. A MOM próbálkozott piaci lehetőségeket felkutatni, de nem sok sikerrel. Emlékezetem szerint 1 db-t sikerült Nigériának eladni fotogrammetriai oktatás céljára. A 2 db prototípusból az egyiket visszakapta a gyár, a műszer továbbfejlesztéséhez. Ennek során fejlesztettük ki – szovjet igényre – az AK-1 digitális vezérlésű dönthető rajzasztalt. Ebből 12 db készült el a 80-as évek vége felé. Ekkor már megkezdődött a MOM szétbontása, ezért a rajzasztal mikroprocesszoros vezérlése nem készült el. Az együttműködés ekkor megszakadt. A MOM leépítése során a gyárban fellelhető régi műszerek, prototípusok szervezett mentésével nem nagyon törődtek. Az Sz-C1 prototípusa valószínűleg fémhulladékként végezte. Ez azért is sajnálatos, mivel pár évvel ezelőtt az érdi Földrajzi Múzeumban járván, meglepődve láttam egy Romanovszkij féle sztereo-projektort kiállítva. Ennek a műszernek volt annak idején a Drobisev sztereográf „társműszere” a Szovjetunióban. A mellékelt képen az SzC-1 Sztereográf egy részlete látható. További képek megtekinthetők a MOM Emlékalapítvány honlapján: www.mombudapest.hu , a „Műszerek” címszó alatt.

Kisfalusi Gábor az egykori MOM vezető tervezője

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 3608

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk