Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2013

2013 / 3–4 65. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

2013 / 3-4 65. ÉVFOLYAM

Tartalom

Pfeiffer Barnabás–Mátyás László–dr. Váczy Attila: Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének feladatai 4

Tóth Katalin: Az általános fogalmi modell szerepe a téradatinfrastruktúrák kialakításában 7

Fábián József: Salgótarján térképeken 13

Lovizer Lilla: A prágai Felkl cég glóbuszai a 19. századi magyar földrajzoktatásban 18

Rendezvények 22

Személyi hírek 26

Kitüntetések 27

Megállapodás 27

Könyvismertetés 29

Contents

Tasks of Elimination of Joint Ownership (Barnabás Pfeiffer– László Mátyás–dr. Attila Váczy) 4

The Role of the Generic Conceptual Model in Spatial Data Infrastructures (Katalin Tóth) 7

Maps of Salgótarján (József Fábián) 13

The Globes of the Felkl Firm (Prague) in Geography Teaching in Hungary (Lilla Lovizer) 18

Conferences, events 22

Personal news 26

Awards 27

Agreements 27

Book Review 29

* * *

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének feladatai

Tasks of Elimination of Joint Ownership

Pfeiffer Barnabás–Mátyás László–dr. Váczy Attila

Összefoglaló

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének kapcsán az együttműködő felek feladatait, ezen belül a földmérési tevékenységet részletesen tárgyalja a cikk. A szerzők kitérnek az Nemzeti Ka taszteri Program Nonprofit Kft., a járási földhivatalok, a jogi szolgáltatást végzők, és a földmérő vállalkozók feladataira. A járási földhivataloktól elvárt, a földmérő vállalkozó kiválasztására irányuló közbeszerzés tárgyát és mennyiségét pontosító adatokat is részletezik. Áttekintést adnak a megosztási eljárásról, azon belül annak előkészítéséről. Kitérnek az ortofotók felhasználási lehetőségére, mind a földmérő vállalkozó terepi munkavégzése, mind földhivatal műszaki tevékenysége kapcsán. A szerzők a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság dolgozói, akiknek feladata a földmérő vállalkozó kiválasztására lefolytatandó közbeszerzési eljárás előkészítése és lebonyolítása.

Summary

The article discusses the role of the parties is the task of elimination of joint ownership arose in the course of extradition of co-operative real property, in details of the geodetic field. The authors pan out about the role of the township land-offices, the legal service suppliers, the geodetic service suppliers and the Na tional Cadastral Program Nonprofit Company. Specifies the data expected from the township land-offices that refine the subject and quantities of the public procurement aims at selection of the geodetic service suppliers. Gives a summary on the splitting proceeding and its preparation. They talk about the potential use of ortofoto in the course of geodetic work in the field and in the course of engineering activities of township land-offices.

* * *

Az általános fogalmi modell szerepe a téradatinfrastruktúrák kialakításában

The Role of the Generic Conceptual Model in Spatial Data Infrastructures

Tóth Katalin

Spatial data can be regarded as abstract description of the real world from various points of view. In course of this abstraction different concepts are used according to the practice of a given community. Spatial data infrastructures aim at sharing spatial data and information across communities in an interoperable way eliminating their incompatibility and inconsistency. The interoperability target is being formalised in technical specifications for each data theme. The core of these specifications is the interoperability target model. The generic conceptual model (GCM) constitutes the basis for the theme specific interoperability models providing aspects for their harmonisation. It includes elements related to information modeling, data management, as well as operational arrangements. The GCM should be standard and best practice driven. It is indispensable part of every SDI where interoperability is required, but full standardization is not feasible. Having introduced why and how interoperability has to be supported from the side of the data this paper describes the elements of a GCM proposed on the experience of INSPIRE and the results of latest research.

Felhasznált irodalom/ References

European Commission (2008b): European Interoperability Framework v 2.0 (pp. 1-79). Brüsszel. http://ec.europa.eu/idabc/ servlets/Docb0db.pdf?id=31597

European Commission (2010c): Commission Regulation (EU) No 1089/2010 of 23 November 2010 implementing Directive 2007/2/EC of the European Parliament and of the Council as regards interoperability of spatial data sets and services. Official Journal of the European Union, L 323, (pp.11-102). http://eur-lex.europa.eu/ LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010: 323:0011:0102:EN:PDF

European Parliament and European Council (2007) Directive 2007/2/EC of the European Parliament and of the Council of 14 March 2007 establishing an Infrastructure for Spatial Information in the European Community (INSPIRE) . Official Journal of the European Union, L (108), 1-14. Retrieved from http://eur-lex.europa.eu/ LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:1 08:0001:0014:EN:PDF

Geographic Information Panel. (2008). Place Matters: the Location Strategy for the United Kingdom (pp. 8-39). London http:// www.communities.gov.uk/documents/ communities/pdf/locationstrategy.pdf

Illert, A. (editor) (2008b): INSPIRE Methodology for the development of data specifications (pp. 1-123). Retrieved from http://inspire.jrc.ec.europa.eu/reports/

ImplementingRules/DataSpecifications/ D2.6_v3.0.pdf ISO TC 211 (2003): ISO 19107:2003 Geographic information – Spatial schema ISO TC 211 (2005): ISO 19123:2005 Geographic information – schema for coverage geometry and functions

Iványi A. (2007) Angol-magyar infromatikai szótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest. http:// www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/angolmagyar/ ch08.html

Lasschuyt, E. and van Hekken, M. (2001): Information Interoperability and Information Standardisation for NATO C2 – A Practical Approach (pp. 1-20). The Hague. http://ftp.rta.nato.int/PubFullText/ RTO/MP/RTO-MP-064/MP-064-05.pdf

Mihály Sz. (2004) A térinformatikai rendszerek és térbeli referencia adataik szabványai. GIS OPEN 2004 konferencia, 2004. márc.17-19. Székesfehérvár. http://www. geo.info.hu/gisopen/cd_2004/eloadasok/ Mihaly_Sz.pdf

Portele C. szerk. (2012) INSPIRE Generic Conceptual Model v3.3. Joint Research Centre, Ispra. http://inspire.jrc.ec.europa. eu/documents/Data_Specifications/D2.5_ v3_3.pdf

Tóth K., Portele C., Illert A., Lutz M., Nunes de Lima V. (2012). A Conceptual Model for Developing Interoperability Specifications in Spatial Data Infrastructures (pp. 3-59). Publication Office of the European Union, Luxembourg. http://inspire.jrc.ec.europa.eu/ documents/Data_Specifications/IES_Spatial_ Data_Infrastructures_(online).pdf

* * *

Salgótarján térképeken

Maps of Salgótarján

Fábián József

Összefoglaló

Egy település fejlődése jól nyomon követhető a különböző időpontokban készült térképek alapján. Salgótarján fejlődésének történetét is hűen tükrözik a róla készült térképek. Az új térképek készítésének igényét részben ez a fejlődés és a fejlődés hozta változások generálják. Salgó és Tarján települések nevével a XVI. század elején készült térképen találkozunk először. A település első utcaszintű térképe – akkor már Salgótarján néven – a XVIII. században készült. A XIX. század második felében bekövetkező robbanásszerű fejlődés jól nyomon követhető az 1867-ben és az 1921-ben készült kataszteri térképek összehasonlításával. A városiasodás, a városi fejlődés történetét pedig az 1963-tól készült kataszteri térképek tükrözik hűen.

Summary

Salgó and Tarján settlements appeared on a map first at the first half of the XVI. century. This map was called Tabula Hungariae and made by Lazarus secretarius. This is the first printed map of Hungary which remained until a today’s day. The origin cadastral map of Salgótarján was prepared in the year of 1867. The first half of the paper presents the more important maps which depict Salgótarján and were made between the XVI. and the middle of the XIX. century. The second part of the paper presents the detailed history of cadastral maps of the settlement from 1867 until today.

Irodalom/References

1. http://lazarus.elte.hu/salgotarjan/terkep/map.htm

2. h t t p: / / h u. w i k i p e d i a . o r g /w i k i /Tabula_Hungariae

3. h t t p: / / h u. w i k i p e d i a . o r g /w i k i /Magyarország_első_katonai_felmérése

4. h t t p: / / h u. w i k i p e d i a . o r g /w i k i /Magyarország_második_katonai_felmérése

5. Fábián J.: Eredeti kataszteri térképek archiválása a Nógrád Megyei Földhivatalban. Geodézia és Kartográfia 2007/7. szám 27.old.

6. Utasítás az országos kataszteri felmérés végrehajtására. Magyar Királyi Pénzügyminisztérium. Budapest, 1910.

7. Utasítás a szabatos felmérések végrehajtására. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal. Budapest, 1954.

8. Útmutató a fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal. Budapest, 1966.

9. F.7. Szabályzat az egységes országos térképrendszer földmérési alaptérképeinek készítésére. MÉM OFTH Földmérési és Térképészeti Főosztály. Budapest, 1983.

10. MSZ 7772-1 szabvány. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest, 1997.

* * *

A prágai Felkl cég glóbuszai a 19. századi magyar földrajzoktatásban

The Globes of the Felkl Firm (Prague) in Geography Teaching in Hungary

Lovizer Lilla

Összefoglaló

Magyarországon először a kiegyezés után megalkotott, 1868-as új oktatási törvény írta elő a földgömbök taneszközként való kötelező használatát. Mivel ez a szabályozás a népiskolák szintjétől kezdve egységesen, minden iskolatípusra kiterjedt, a következő években rengeteg glóbusz került be a hazai oktatási intézmények szertáraiba. Ezeknek legnagyobb része Prágából, a Jan Felkl által alapított glóbuszkészítő üzemből származott, mely abban az időben már egyértelműen uralta a monarchiabeli glóbuszpiacot. A csehországi gömbök első magyar nyelvű megjelenése Gönczy Pál oktatásügyi államtitkár, és Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz egyik megalapítójának nevéhez fűződik. Az ő munkájuknak köszönhetően 1868 és 1872 között a magyar kormány közel 6000 darab földgömböt osztott szét az állami iskolák között. Ezen gömbök későbbi, javított kiadásai még az 1900-as évek elején is részét képezték a különböző tanszerárlistáknak, s több mint négy évtized tanulóifjúsága forgatta őket az iskolai földrajzórákon.

Summary

The educational law of 1868 after the Austro-Hungarian Compromise made the usage of globes compulsory for the first time in schools in Hungary. Since this law applied to all types of schools, plenty of globes ended up in school storerooms in the following years. Most of these products were imported from Prague, from a workshop founded by Jan Felkl, which already dominated the globe-market of the Monarchy. The Hungarian version of the Czech globes was initiated by Pál Gönczy, the State Secretary for Educational and János Hunfalvy, one of the founders of academic geography in Hungary. Due to them the Hungarian government distributed about 6000 globes among state-run schools between 1868 and 1872. The later, revised editions of these globes were still listed on the school equipment pricelists even at the turn of the century, and the schoolchildren of four decades were spinning them during the geography classes.

Irodalom/References

[1] Udvarhelyi Károly, Göcsei Imre: Az alsó és a középfokú földrajztanítás története Magyarországon. (Budapest, 1973. 38– 71. o.)

[2] Hrenkó Pál: Az első magyar földgömb alkotóközössége. (Geodézia és Kartográfia, 1984. 36. évf., 4. sz. 268– 274. o.)

[3] Mucha, Ludvík: Der tschechische Globenmacher Jan Felkl. (Globusfreund, Nr. 33/34. 1985. 122–138. o.)

[4] Mucha, Ludvík: Geschichte und Liste der modernen tschechischen Globen. (Globeusfreund, Nr. 21/23. 1973. Abb. 27. 234–242. o.)

[5] Mucha, Ludvík: Die Globen des prager Astronomen Josef Georg Böhm (1807– 1868). (Globusfreund, Nr. 43/44. 1995. 227–236. o.); Die Globen von Otto Delitsch (1821-1882). (Globusfreund, Nr. 15/16. 1966/67. 243– 247. o.)

[6] Wohlschläger, Heide und Dörflinger, Johannes: Österreichische und deutsche Globenhersteller der zweiten Hälfte des 19. und des beginnenden 20. Jahrhunderts. (Globusfreund, Nr. 30. 1982. 14–15. o.)

[7] Begleitworte zu J. Felkl’s Tellurium und Lunarium. (Prag 1859.)

[8] Mucha, Ludvík: J. Felkls Söhne Siegmund und Ferdinand Felkl. (Globusfreund, Nr. 38/39. 1990. 97–104. o.)

[9] Klinghammer István: A föld- és éggömbök története. (Budapest, 1998. 97– 98. o.)

[10] Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus. (Debrecen, 1969. 25. o.)

[11] Gönczy Pál: Utasítás a földgömb és a tellurium ismertetésére és használatára. (Pest, 1872.)

[12] Fábián Mihály: Kalauz a földgömb használatában. (Pest, 1870.)

[13] Ballagi Károly: A földgömb és egy kis csillagászati földrajz. (Pest, 1870. 1. o.)

[14] Taneszköz-kiállítás. Jegyzéke azon tankönyvek- és tanszereknek, melyek az 1870. évi augustus hó 16., 17. és 18-kán rendezett Magyarországi I. Egyetemes Tanítógyűlés alkalmával a pesti főreáltanoda termeiben kiállítattak. (Pest, 1870. 56–57. o.)

[15] A Dunamelléki ev. ref. egyházkerület középiskolái által beszerzendő s használandó legszükségesebb taneszközök jegyzéke. (Budapest, 1890. 30–31. o.)

[16] A felsőbb leányiskolák és a polgári leányiskolák számára szükséges tanszerek jegyzéke. (Budapest, 1896. IV. o.)

[17] Farkasfalvi Imre: Berecz Antal emlékezete. (Földrajzi Közlemények. 1909. XXXVII. köt. 432–446. o.)

[18] A dunamelléki ev. ref. egyházkerület Népiskoláinak Tanterve. A használandó könyvek és taneszközökre vonatkozó utasitásokkal és általános óratervvel. (Nagykőrös, 1904. 23. o.)

[19] Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának újabb szerzeménye: egy Felkl-Gönczy féle kombinált glóbusz. (Geodézia és Kartográfia, 1984. 36. évf. 6. sz. 457–458. o.)

[20] Horváth Gergely: Gönczy Pál kartográfiai munkássága. (Geodézia és Kartográfia, 1986. 38. évf. 5. sz. 363–368. o.)

* * *

Rendezvények/Conferences, Events

GISopen 2013

Székesfehérvárott a GEO Kar ebben az évben is megrendezte az immár hagyományos, és minden évben nagy érdeklődéssel kísért GISopen háromnapos konferenciát. Az idei konferencia mottója: Jogi változások – informatikai válaszok, köré szervezett előadások szakterületünk valóban aktuális, izgalmas kérdéseit taglalták műszaki, és jogi megközelítésben egyaránt. Dr. Márkus Béla professzor megnyitóját és köszöntőjét követően, a város Önkormányzata nevében Mészáros Attila köszöntötte a konferencia résztvevőit. A plenáris ülés dr. Márkus Béla elnökletével V. Németh Zsolt (VM vidékfejlesztésért felelős államtitkára): „Az új földtörvény beillesztése az agrárpolitika és vidékfejlesztés rendszerébe” című előadásával kezdődött. Összefoglalta a vidéki közösségek, térségek, az agrár-és élelmiszergazdaság helyzetét, a kialakult társadalmi és térbeli egyenlőtlenségeket, az elaprózódott birtokszerkezet okozta hátrányokat. Ismertette a „Nemzeti Birtokstratégia 2020, céljait, amely egy integrált vidékpolitikai stratégiát jelent, öszszefoglalta ezek megvalósítását biztosító jogszabályokat, a termőföld védelméről, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt. Ezt követően, a bevezető előadásnak mintegy folytatásaként a következő előadások a már megjelent, illetve az előkészítés alatt álló jogszabályok koncepcióival, az egyes szervezetekre háruló feladatokkal, azok megoldási lehetőségeivel foglalkoztak. Dr. Simon Attila István (VM helyettes államtitkár) a törvényi szabályozás tartalmi kérdéseivel, Koós Tamás (főosztályvezető- helyettes) a jogszabályelőkészítés szükségességéről, az eddig végzett előkészítő munkáról adott tájékoztatást. A FÖMI-t érintő jogszabályi változásokat, az ebből eredő archiválási, és szolgáltatási feladataikat foglalta össze előadásában Toronyi Bence (FÖMI főigazgató). Zboray Zoltán (FÖMI igazgató) a digitális távérzékelési adatbázis létrehozásával kapcsolatos feladatokat foglalta össze, mely adatbázist a honvédelem térképészeti támogatásért felelős szervével együttműködve kell létrehozni. A részarány tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, az eddig tett intézkedéseket foglalta összeelőadásában Cseri József (NKP Nkft. igazgató). (a témával kapcsolatos cikket lásd lapunkban) Gósz Zoltán (hivatalvezető) szintén az új földmérési törvény megalkotásának szükségességéről, a megújult állami alapadatokról szólt, külön kiemelve a 3D kataszter törvényi megfogalmazásának jelentőségét. János sy András (FÖMI) az állami alapadatok jogszerű használatával, a szakfelügyeleti tevékenységgel kapcsolatos, a szakképzettségi előírásokat szabályozó módosításokat foglalta össze. Dr. Kristóf Dániel (FÖMI) elmondta, hogy jogszabály módosításhoz kapcsolódik a téradatok elemzését, fejlesztését, harmonizációját érintő munka, melynek eredményeként az eddig fel nem tárt térképi hibák kimutathatók, javíthatók, amivel az ország digitális térképállományának minősége javul. A 3D kataszter alapjainak megteremtése az új földmérési törvény lényeges és merőben új eleme. Az ezzel kapcsolatos műszaki és jogi keretrendszert ismertette előadásában Iván Gyula (FÖMI) és Osskó András (FÖMI). A telekalakítás megváltozott jogszabályi hátterét, az ebből adódó új feladatokat foglalta össze előadásában dr. Bráth Mária (hivatalvezető-helyettes). Időtől, kortól függetlenül a változó jogszabályokban fellehető ellentmondásokat – ami a jelenre is igaz – mutatta be előadásában Rácz Kálmán (hivatalvezető). Más nézőpontból foglalkozott a jogszabály változtatások szükségességével, koncepciójával a Földjogi szekció, ahol dr. Kurucz Mihály (ELTE) az új földjogi szabályozás megalapozásáról, a földtörvénynek a magyar jogrendszerben elfoglalt helyéről, Horváth Gábor (főtitkár, MOSZ) az új földszabályozás várható hatásairól, következményeiről, Polyák László (TISZACASH vezérigazgató- helyettes) a termőföldpiac és a földforgalom, a földárak alakulását, az ezzel kapcsolatos jogügyleteket foglalta össze előadásában. Dr. Korom Ágoston (egyetemi tanársegéd) előadásában az új földtörvénynek az uniós joggal való összhangját elemezte. Számos érdekes előadás hangzott el az Informatikai szekcióban. Keringer Zsolt (irodavezető) a Szombathelyen immár 20 éve működő informatikai rendszert, annak folyamatos fejlesztését, ezek eredményeit ismertette; Varga Illés Levente az építésügy munkáját segítő ÉTDR internetes szolgáltatást; Forner Miklós (FÖMI) a Geoshop on-line térképbolt és aWMS szolgáltatás fejlesztés eredményeit; Balla Csilla (FÖMI) az épület monitoring projektet; Braunmüller Péter (FÖMI) a GNSS.hu új szolgáltatásait és a következő évek tervezett fejlesztéseit mutatták be előadásaikban. PalyaTamás (FÖMI) az INSPIRE együttműködés tapasztalatait, Szekeres Ádám – Timár Gábor (FÖMI) a MePAR fejlesztésének eredményeiről számoltak be előadásaikban. Fábián András (FÖMI) az ETH2012 transzformációs programot és ennek tervezett továbbfejlesztését, Papp Erik (Szent István Egyetem) a kvaternióval történő transzformációt, annak algoritmusát ismertette. Márfai Tibor a koordináta értékek élességével és az ebből eredő problémákkal foglalkozott előadásában. Csörgits Péter (főmérnök Geodézia Zrt) a mobil térképező rendszerrel szerzett tapasztalataikat – néhány munkájuk bemutatása mellett – ismertette. Bemutatkoztak a szoftver és hardver cégek is. Érsek Ákos a Spectra Precision újdonságait, Horváth Zsolt a Leica Zeno GIS családot, Kiss Péter (Navicom) a MAGNET terepi- és irodai adatkezelő felületét ismertette. A szoftver cégek bemutatkozása Kákonyi Gábor (GeoIQ Kft) előadásával kezdődött, aki a 2013-ban várható térinformatikai trendeket foglalta össze. Baranyi Péter (Autodesk) az Autodesk és a MapInfo stratégiai együttműködését, Szabó József (CadMap Kft.) az „úttalan-utakra” alkalmas, a helymeghatározást, az adatgyűjtést biztosító „Terep-Járó” szoftvert ismertette. A szekció ülését a szoftver- és hardver- cégek kiállításának megnyitása követte. Aktuális és a napi munkavégzéshez kapcsolódó kérdéseket fogalmaztak meg a Fórum résztvevői. Szó volt a földhasználati bejelentésekkel, a földvédelemmel, a járások kialakításával, az ingyenes adatszolgáltatással kapcsolatos gondokról. Kérdések hangzottak el az EU által finanszírozott pályázati források elérésének lehetőségeiről, felhasználásáról. A GISopen konferencia angol nyelvű szekció ülésén kutatási projektekről számoltak be a résztvevők. Dimén Levente „Using GIS Technology for land consolidation” a Gyulafehérvári Egyetemen folyó eróziós kutatások térinformatikai támogatásáról, Ronczyk Levente és Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata (NymE GEO) „Urban ecological Research in Székesfehérvár” a városökológiai kutatásról, Udvardy Péter (NymE GEO) a mezőgazdasági finanszírozás múltjáról és a 2014-től bevezetendő újabb finanszírozási formákat és lehetőségeket („New prospectives in agricultural financing in Hungary from 2014”) foglalták össze. A Temes megyében bevezetésre kerülő E-TERRA kataszteri rendszerről négy szerző (Carmen Grecea-D. Sorin Ioan Herban- Cosmin Constantin MuŞat- Alina Corina BĂLĂ) „E-TERRA – the implementation stages of the new cadastral system in Romania” című előadása szólt. A kijevi National University of Construction and Architecture oktatója Alina Lizunova és doktorandusz hallgatója Marija Mykhalova: „The process of implementation in Ukraine of land alienation law” című előadásukban az ukrán elidegenítési törvény alkalmazásának tapasztalatairól számoltak be. Dr. Márkus Béla professzor (NymE GEO) ismrtette a GEO-n 2012 novemberében indult TEMPUS JEP által támogatott GE-UZ projektet, melynek legfőbb célja egy GIS MSc képzés elindítása Üzbegisztánban. A délutáni szekcióban a résztvevő egyetemek oktatói számoltak be problémáikról, jelenleg futó kutatási témáikról, oktatási rendszerükről, a képzésekről, ezt követően egy „brainstorming” keretében keresték a választ a további együttműködés témáira és lehetőségeire. A három nap tapasztalatai, élményei alapján elmondhatjuk, értékes, sok aktuális témát felvonultató előadásnak, rendezvénynek lehettünk résztvevői. Ebbe a három napba 34 magyar nyelvű, 12 angol nyelvű előadást, a Fórumot, a kiállítást, nem utolsó sorban a Szakestélyt kellett a szervezőknek beilleszteni. Jó volt, érdekes volt, új ismeretekkel gazdagodva kezdhették meg a kollégák a konferenciát követően dolgos hétköznapjaikat. Köszönet ezért a szervezőknek, az előadóknak, a technikai közreműködőknek és minden kollégának, akik ebben a munkában részt vettek. (Az előadásokról bővebb információ a www.mfttt.hu és a www.geo.info. hu/gisopen/2013/ honlapokon érhető el). A konferenciához kapcsolódó műszerkiállításról fényképek jelen számunk hátsó belső borítóján láthatóak. A fotókat készítette Dobos Dániel. Az összefoglalót összeállította: dr. Riegler Péter

* * *

A geoinformáció alkalmazási területei

2013. február 28-án a katonai térképészet Szilágyi Erzsébet fasori intézményében Tóth László okleveles mérnök ezredes, az MH Geoinformációs Szolgálat szolgálatfőnöke nyitotta meg azt a geoinformációs konferenciát, amelyen a szolgálat szakmai profilját követve, a térinformatika, a távérzékelés és a meteorológia védelmi aspektusait érintő előadások hangzottak el. Dr. Dunkel Zoltán az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke az állam szerepvállalásáról beszélt a meteorológiai szolgáltatások területén. Az egyre növekvő társadalmi-gazdasági elvárások miatt a XIX. században létrejövő és immár világhálózatot alkotó nemzeti meteorológiai szolgálatok feladatköre egyre szaporodott. Az éghajlat leírása, a várható időjárás megadása mellett légszennyezési problémák, földrengés előrejelzése, sőt újabban éghajlatváltozási hatástanulmányok készítése is a nemzeti szolgálatok feladatkörébe került. Volt egy pillanat, mondta az előadó, amikor a nemzeti szolgálatok „természetes” monopóliumát semmi nem kérdőjelezte meg. A finanszírozási nehézségek és a magánmeteorológia megjelenése azonban arra készteti az államokat és a nemzeti szolgálatokat is, hogy újraértékeljék szerepüket a „meteorológiai biztosításban”. Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a „Térinformatikai alkalmazások oktatása a Védelmi igazgatás szakon” című előadásában beszámolt arról, hogy a „Térképészeti és geoinformatikai ismeretek” tantárgy oktatása a védelmi igazgatási szak mindkét szakirányán (katasztrófavédelmi és önkormányzati) folyik. A cél az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk során a térinformatikai ismeretek és gyakorlati alkalmazások már megszerzett tapasztalataival és új szemlélettel fogékonyabbak legyenek bármely térinformatikai rendszer használatára, az elemzések elkészítésére és a döntéshozatali folyamat megalapozására. A térinformatika és a távérzékelés védelmi szektort támogató eszközeinek áttekintését, részben az egyes alkalmazásokat, a technológia integráló szerepét–kiemelten a jelenlegi és várható ITC-ipari, és GIS-trendeket–konkrét példák bevonásával taglalta referátumában Németh J. András az ESRI Magyarország Kft. vezető tanácsadója. Czender Csilla főhadnagy meteorológus főtiszt, az MH Geoinformációs Szolgálat munkatársa elmondta, hogy a fejlesztés alatt álló katonai Meteorológiai Portál lehetőséget biztosít a felhasználóknak arra, hogy tájékozódjanak az aktuális időjárásról (műhold-, radar- és villámkép, hazai repülőterek táviratai, szinoptikus táviratok), különböző területre, időtávra készített előrejelzéseket tekinthetnek meg, illetve szakmai tartalommal feltöltött oldalakon is böngészhetnek. Az MH meteorológiai szakállománya ugyanezen a felületen tekintheti meg az aktuális repülésmeteorológiai információkat, valamint a repülések kiszolgálásához szükséges repülésmeteorológiai dokumentáció is a weboldalon keresztül készíthető el. Zboray Zoltán a Földmérési és Távérzékelési Intézet távérzékelési igazgatója „A távérzékelés korszerű módszerei” című előadásának célja az volt, hogy néhány példával illusztrálva képet adjon a magyarországi térképészeti és távérzékelési feladatok ellátásához szükséges korszerű távérzékelési módszerekről. Többek közt kiemelte a pilóta nélküli repülőeszközök (UAV-ok) használatának egyre növekvő szerepét, valamint szót ejtett az Európai Unió Föld megfigyelési feladatokat végrehajtó Copernicus (korábbi nevén GMES) programjáról, tervezett űreszközeiről és alkalmazási területeiről, valamint az első magyarországi műhold, a MASAT-1 eredményeire alapozott jövőbeni elképzelésekről és tervekről, egy Föld megfigyelési célú nagyobb és fejlettebb szenzor (MASAT-2) alkalmazásának lehetőségéről. „Radiokatív anyagok terjedésének modellezése” című előadásában dr. Lagzi István László egyetemi docens beszámolt arról, hogy az ELTE Meteorológiai Tanszékén több mint egy évtizede végeznek különböző skálájú szennyezőanyag-terjedési és -ülepedési modell-szimulációkat. A modellezés során nyert tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztik a szennyező anyagok légköri terjedésének és az általuk okozott környezeti terhelésnek a szimulálására alkalmas TREX (TRansport- EXchange) terjedési-kicserélődési modellcsomagot. A Nyitott Égbolt Szerződést – melynek Magyarország az egyik letéteményese – a bizalom- és biztonságerősítés érdekében hozták létre. Erről szólt Molnár Otília a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Nonprofit Kft. légifényképész alosztály vezetőjének előadása, amelyben tájékoztatta a hallgatóságot a program keretében végzett munkáról. Elmondta, hogy hazánk a kezdetektől fogva igen aktívan és jó példát mutatva tevékenykedik a légi megfigyelő rendszer gyakorlati megvalósítása érdekében, letéteményesként kiemelten kezeli a Szerződéshez csatlakozni kívánó nemzetek ezen irányú törekvésének elősegítését. Magyarország saját megfigyelő rendszerrel rendelkezik, amely konfigurációinak hitelesítésére 2002-ben Nordholzban és 2007-ben Kecskeméten került sor. Körmös Csaba hadnagy az MH Geoin formációs Szolgálat térképész főtisztje beszámolt a magyar katonatérképészeknek az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában, a UNIFIL-ben 2006 óta teljesített szolgálatuk során végzett digitális alaptérkép-fejlesztésről, amelyet ArcGIS-es környezetben valósítanak meg. Dr. Bottyán Zsolt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Tanszékének munkatársa a pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) meteorológiai támogatásának alapelveiről beszélt. Beszámolt arról, hogy a pilóta nélküli repülőeszközök alkalmazásának robbanásszerű elterjedése a meteorológiai kiszolgálás igényét is előtérbe állítja. Bemutatta az általuk fejlesztett repülésmeteorológiai támogatás egy komplex rendszerét, melyet kimondottan az UAV-eszközök kezelői és specialistái részére dolgoztak ki. A felhasználói oldal képviseletében Dékány Ferenc őrnagy a HVK Felderítő Csoportfőnökségről gyakorlati példákon keresztül mutatta be azokat a lehetőségeket, amelyeket a „hadszíntér felderítő előkészítésében” és lehetséges cselekvési változások kidolgozásában az ArcGIS szoftverek nyújthatnak, illetve Császár-Csutorás Péter hadnagy (a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól) az adatmegjelenítés térinformatikai támogatásának lehetséges esetei közül ismertetett néhányat. Az egész napos konferencia Kovács László alezredes szolgálatfőnök-helyettes záró összefoglalójával ért véget. A beszámolót összeállította: Buga László

* * *

Beszámoló a 2012-es Békéscsabai Földmérő Napok szakmai konferenciáról

A konferenciára 2012. év végén, december 13-án és 14-én a Békés Megyei Mérnöki Kamara, a Békés Megyei Kormányhivatal és Földhivatala, illetve az MFTTT közreműködésével Békéscsabán került sor. A több éves hagyományokon alapuló szakmai összejövetel egyúttal hagyománybontó is volt, mivel nem egynapos, hanem kétnapos konferenciává bővült. Eredményes volt a rendezvény mérnök kamarai akkreditálása is. A kamarai és a kormányhivatali anyagi és egyéb támogatásnak köszönhetően a találkozón a részvétel ingyenes volt. A megyeháza nívós nagy előadójában közel 100-an jelentek meg. A rendezvényt a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Blaskovits Péter nyitotta meg, aki elárulta a hallgatóságnak, hogy a középiskolai végzettsége szerint ő is földmérő. A Békés Megyei Mérnöki Kamara részéről az újonnan megválasztott elnök Buzás Zoltán üdvözölte a megjelenteket. A rendkívüli kamarai elnökválasztás szomorú előzménye, hogy a volt elnök Dr. Cserei Pál súlyos betegségben elhunyt. Ezúton búcsúzunk tőle, és megköszönjük neki segítőkészségét és emberségét, amelyet a közös munkánk során tanúsított. Zátonyi Richárd hivatalvezető, a Békés Megyei Mérnöki Kamara geodéziai szakcsoport vezetője és az MFTTT területi csoport titkára köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Horváth Gábor István a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályának vezetője előadásában a földügyi igazgatást érintő jogszabályi változásokról szólt, melyek nagy része 2013. január 1-jétől a szakmánkban dolgozók jelentős részét érinti. Tájékoztatójában hallhattunk a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló „új” 2012. évi XLVI. törvényről és az előző változat módosításának szükségességéről, illetve a törvényhez kapcsolódó, várhatóan 6 kormányrendelet és 13 VM rendeletet kidolgozásáról. Az előadásában szólt még a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól, az összesített országos igényről. Röviden ismertette a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programot is. Az előadás érzékletesen vázolta az előttünk álló időszak feszített szakmai feladatait. Toronyi Bence a Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatója beszélt a nemzetközi kapcsolatokról, az oktatási intézményekkel folytatott együttműködésről, az alapprojektekről (úgy mint a Takarnet24, GNSSNET szolgáltatás, a MEPAR, a Geoshop, a VINGIS) és a most is futó jelentősebb munkákról, mint az INIK (Integrált Nemzeti Ingatlan Kataszter), a DALNET 24 (Földhivatali folyamatok ügyfélközpontú átalakítása), az Épület-monitoring, a Címregiszter. Szó volt még a Földügyi és Távérzékelési Levéltárról, a webes térinformatikai szolgáltatásokról, köztük a WMS-ről (Web Map Service), a WFS-ről (Web Feature Service), amelyekben elkülönül egymástól az adatok tárolásának, megtekintésének és feldolgozásának helye. Az előadásban hallhattunk még a topográfiai térképekről, az ortofotókról, az analóglégifénykép-tárról, az archív térképek adatbázisáról és a domborzat- és felszínmodell-adatbázisról, amelyek mind a FÖMI sokrétű szakmai feladatrendszerét mutatták be. Gósz Zoltán a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának hivatalvezetője a megújult állami alapadatokról tartotta előadását. Taglalta az új földmérési törvény megalkotásának szükségességét, majd az állami alapadat fogalmát részletezte, és az állami alapadatok adatbázisait mutatta be. Előadásának befejező részében az oktatás és ismeretátadás szükségességére hívta fel a figyelmet. Az első nap végén Gombás László a Leica Geosystems Hungary Kft. ügyvezetője és mint a Leica Geosystems kelet- európai regionális menedzsere mutatta be a Leica nagyszerű kínálatát és élenjáró technikai fejlesztéseit. Legvégül a Leica műszerbemutatóján vehettünk részt, amit Váradi Attila tartott. A második nap Dobai Tibor (ARTLAND Bt.)-azóta az MFTTT főtitkáraelőadásával kezdődött. Tájékoztatójában részletesen ismertette a vállalkozókat és a földhivatalokat is érintő földmérési tevékenységekről szóló jogszabályi változásokat. Az előadó a végrehajtási rendeletek kidolgozásában résztvevő egyik csoport vezetőjeként dolgozott, így „első kézből” származó információkat osztott meg a hallgatósággal a jövőben várható jogszabály-változtatásokkal kapcsolatban. A következő előadó Hajtman Zoltán a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatalának hivatalvezető-helyettese és földmérési osztályvezetője a jogszabályi változásokat a hivatal aspektusából mutatta be, mint például a használati megosztási változási vázrajz újdonságát, ami többletmunkaként jelenik meg a hivatali vizsgáló kollégák és a hivatalba munkát leadó földmérő vállalkozók számára egyaránt. Szólt még az MFTTT, illetve a Geodézia és Kartográfia szaklap jelentőségéről és szerepéről is. A nap végén a Geonet 2000 Kft. ügyvezető igazgatója tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a modern pilóta nélküli repülőgépekről, az azokról készített légifelvételek feldolgozásáról és felhasználásáról. A rossz időre való tekintettel csak az előadóteremben mutatta be, illetve ismertette az alkalmazási lehetőségeket. Összeállította: Hajtman Zoltán

* * *

Személyi hírek/Personal news

Horváth Gábor István a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályának főosztályvezetője 2013. március 1. napjától végleges áthelyezéssel, kormányzati szolgálati jogviszonya folyamatosságának fenntartásával, átkerült a Földmérési és Távérzékelési Intézet Ellenőrzési Önálló Osztályának állományába. Horváth Gábor István urat a VM Földügyi és Térinformatikai Főosztály főosztályvezetői munkakörében dr. Papp Bálint úr váltotta. Dr. Papp Bálint 1977-ben született Gödöllőn, születésétől fogva Isaszegen lakik. 2001-ben cum laude minősítéssel a gödöllői Szent István Egyetemen okleveles agrár- és vadgazdálkodási mérnöki végzettséget, 2011-ben szintén cum laude minősítéssel jogi diplomát szerzett a Pécsi Tudomány Egyetem Jogi Karán. A sorkatonai szolgálat letöltése után 2002-től 2009-ig a Gödöllői Körzeti Földhivatal földvédelmi osztályán dolgozott, 2009 és 2011 között tanácsadó, majd jogtanácsos a Magyar Agrárkamaránál. 2012-től a Vidékfejlesztési Minisztérium Miniszteri Kabinetjében földés birtokpolitikai tanácsadóként dolgozott. 2010-től Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi, Jogi és Koordinációs Bizottsági tagja. 2012-től tagja a Pest Megyei Békéltető Testületnek. A földminősítés, földvédelem és földhasználat, valamint a vadászat és vadvédelem szakterületének bejegyzett szakértője. Angol alapfokú, német középfokú nyelvismerettel rendelkezik. Új és felelősségteljes beosztásában eredményes munkát kíván a Geodézia és Kartográfia Szerkesztő Bizottsága.

Hírek 2013. február 05-én ülésezett a Geodézia és Kartográfia Szerkesztő bizottsága, 2013. február 05-én és március 05-én pedig a Társaság Intéző bizottsága. Az értekezletekről részletes beszámoló található az MFTTT honlapján. Szerkesztőség

* * *

Kitüntetések/Awards

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, március 15. alkalmából

a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta Dorner Józsefnek, a Dorner Földmérési Bt. ügyvezetőjének, a Tápió-vidéke területrendezése érdekében végzett közel négy évtizedes munkássága, a kárpótlási és szövetkezeti részarány földtulajdonok kiadása során kifejtett tevékenysége elismeréseként.

Fasching Antal díjat adományozott Boros Gyulának, Geodézia Borsod Kft. ügyvezetőjének, a hazai térképészet és geodézia területén végzett eredményes tevékenységéért; Busics Imrének, a Földmérési és Távérzékelési Intézet Geodéziai Igazgatósága igazgatójának, a magyar földmérés és államhatárügy szolgálatában kifejtett eredményes munkájáért; Dr. Völgyesi Lajosnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem Általános és Felsőgeodézia Tanszéke egyetemi tanárának, négy évtizeden át a geodéziai felsőoktatásban kifejtett kiemelkedő oktatói és szakmai-tudományos tevékenysége elismeréséül.* Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott Darabánt Miklósnak, a Budapest Főváros Kormányhivatala Budapesti 2. számú Földhivatal osztályvezetőjének, a földügyi szakigazgatás területén végzett szakmai és vezetői tevékenysége elismeréseként; Mizseiné Dr. Nyiri Juditnak, a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar egyetemi do - censének, a földrendezés, birtokrendezés fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységéért , hosszú időn át végzett magas színvonalú oktatási munkájáért; Tikász Lászlónak, a Földmérési és Távérzékelési Intézet folyamatfelelősének, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer kiépítésében, üzemeltetésében, fejlesztésében végzett munkája elismeréseként. * A kitüntetettek szakmai életútja, munkásságuk méltatása az MFTTT honlapján megismerhető.

* * *


Megállapodások/Agreements

A magyar-kínai földügyi, földmérési együttműködés újabb állomása

Előzmények 2011-ben már beszámoltunk a magyarkínai földügyi, földmérési szakmai kapcsolatok építéséről, melynek eredményeként a Vidékfejlesztési Minisztérium meghívására hat tagú, magas szintű szakmai delegáció látogatott Budapestre 2011. június 28. és 30. között Wang Shiyuan úr, a Kínai Népköztársaság Földügyi és Erőforrás Minisztérium miniszterhelyettesének vezetésével. A szakmai küldöttség tagjai a minisztérium és a Kínai Földmérési és Területrendezési Intézet vezetői voltak. A látogatás célja, a magyar földügy és földmérés megismerése mellett, a két minisztérium közötti földügyi szakmai együttműködési szerződés aláírása volt, mely tartalmát a két fél előzetesen egyeztette. A szerződést V. Németh Zsolt államtitkár és Wang Shiyuan miniszterhelyettes látta el kézjegyével. Az együttműködés főbb területei a földügy, földvédelem és távérzékelés. Magyarországi látogatása során a miniszterhelyettes meghívta a magyar felet egy magas szintű viszontlátogatásra, amely feltétele az együttműködési szerződésben foglaltak gyakorlati megvalósításának. Természetesen a szakmai együttműködés elsősorban a szakmai háttérintézmények között folyik a jövőben, magyar részről a FÖMI, kínai részről a Kínai Földmérési és Területrendezési Intézet részvételével.

Szakmai program Kínában Hosszantartó egyeztetést követően a magyar szakmai delegáció 2012. október 14. és 19. között utazott hatnapos látogatásra Pekingbe. A küldöttséget V. Németh Zsolt államtitkár vezette, tagjai a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről Horváth Gábor István a Földügyi és Térinformatikai főosztály vezetője, Percze László a Nemzetközi Főosztály osztályvezetője, a FÖMI részéről Toronyi Bence főigazgató, Iván Gyula szakmai főtanácsadó, Osskó András nemzetközi tanácsadó, László István osztályvezető és Kerékgyártó László a Borsod megyei Kormányhivatal Földhivatala vezetője voltak. A hivatalos program október16-án kezdődött. A delegáció meglátogatta a Földmérési és Területrendezési Intézetet (CLSPI). Az intézet bemutatását követően a különböző szakmai területek vezetői előadást tartottak a kínai kataszteri tevékenységről (ezt a területet az intézmény felügyeli), a Kína számára nagyon fontos földvédelmi kérdésekről, valamint a távérzékelés földügyi alkalmazásáról. Az intézet 1987-ben alakult, és közvetlenül a Földügyi és Erőforrás Minisztérium felügyelete alá tartozik. Tudni kell, hogy Kínában a földingatlan nem lehet magántulajdon. A tulajdonos a kínai nép (állam), vagy vidéken a falu, a település közössége. A tulajdonosi jogokat az Államtanács, vagy a faluközösség gyakorolja a földterületek felett. Magán jogi személyek, külföldiek csak használati joggal bírhatnak, de felépítmény, lakás és más ingatlan már állhat magántulajdonban. Természetesen a kataszter, az ingatlan- nyilvántartás nem teljes, hiszen a szocializmus alatt ezzel nem foglalkoztak, és mindemellett egy hatalmas országról van szó. Állami tulajdonú ingatlanok esetén, mint a legfontosabb, majdnem az összes használati jog bejegyzésre került. A faluközösségi tulajdonjogok bejegyzési aránya, mintegy 66%. A hagyományos kataszteri térképek szintén csak korlátozottan állnak rendelkezésre és a sajátos tulajdonosi struktúra miatt, a kataszteri felmérések prioritása a földhasználat, ill. a különböző művelési ágak területnagyságának felmérése. A felmérésekhez a saját műholdjuk által készített felvételeket, légifelvételeket, GPS-t, tehát a legfejlettebb technológiákat használják. A mezőgazdasági földek védelme abszolút politikai elsőbbséget élvez Kínában, hiszen több mint 1 milliárd ember élelmiszer-ellátásáról van szó. Az intenzív ipari és egyéb befektetések, fejlesztések jelentős mezőgazdasági területet foglalnak el, jelenleg is igény van erre, de ezt most már szigorúan szabályozzák, mert a rendelkezésre álló termőterületnek csupán 40% a jó minőségű. A távérzékelés különböző alkalmazásairól szintén részletes tájékoztatást kaptunk. A CLSPI tevékenységi köre nagyon hasonló a FÖMI feladataihoz, így érthető a kínai fél együttműködési törekvése. A szakmai látogatás befejezéseként Toronyi Bence főigazgató és Gao Ping főigazgató-helyettes asszony tárgyaltak a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről és együttműködési megállapodás aláírásáról, mely kölcsönös előnyök alapján szabályozná a közös projektek végrehajtását. A magyar delegáció október 17-én látogatást tett a Földügyi és Erőforrás Minisztériumban, ahol Wang Shiyuan miniszterhelyettes minisztériumi vezetők társaságában fogadta a küldöttséget. A megbeszélésen a miniszterhelyettes és V. Németh Zsolt államtitkár megerősítette a két minisztérium 2011. június 28-án aláírt megállapodásában szereplő együttműködési szándékát, elsősorban a földügy, ingatlannyilvántartás és a 3D kataszter területén. A küldöttség október 18-án ugyancsak hivatalos látogatást tett a nemzeti Földmérési és Térinformatikai Hatóságnál (továbbiakban NASMG), mely szintén egy országos hatáskörű intézet, közvetlenül a Földügyi és Erőforrás Minisztériumhoz rendelve, de az Államtanács, a legmagasabb politikai szervezet is felügyeli. A két delegáció tárgyalt a FÖMI és az NASMG közötti együttműködés és közös projektek lehetőségeiről. Az NASMG és a FÖMI szakmai tevékenysége számos területen nagyon hasonló, úgymint: jogszabályelőkészítés, térinformatikai fejlesztések, felmérések szervezése, térképszolgáltatás (digitális, analóg) és szakmai projektek végrehajtása. Az intézmény munkatársainak száma a központban 6200, a tartományi kirendeltségekkel együtt mintegy 23 000. Az utolsó hivatalos látogatást a Pekingi Városi Földügyi Irodában tettük, mely lényegében a magyar földhivataloknak megfelelő országos intézményrendszer egyik egysége. Főbb feladataik a teljesség igénye nélkül: földmérési munkák, ingatlan-nyilvántartás, földvédelem, földhasználat tervezése és földpiaci menedzsment.

Következtetések Megismerve a két legnagyobb szakmai intézményt, melyek a kínai földügyi, földmérési, térképészeti, térinformatikai tevékenység fő végrehajtói és irányítói, nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban a FÖMI-vel történő kétoldalú együttműködésnek van számos lehetősége. Természetesen a kölcsönös előnyök alapján meg kell találni az együttműködés konkrét formáit (közös projektek, szakmai workshopok, tanulmányutak stb.), amelyek haszna várhatóan nem mindig pénz formájában fog megjelenni. Ma minden fejlett ország keresi a kapcsolatot Kínával, nemcsak gazdaságit, de az élet minden területén. A magyar földügyi, földmérő szakma büszke lehet, hogy (elismerve tudásunkat, intézményrendszerünk széleskörű, magas színvonalú tevékenységét) a második ország voltunk a svédek után, akikkel a Kínai Földügyi és Erőforrás Minisztérium és intézményei együttműködési megállapodást kötöttek, mely reményeink szerint a gyakorlatban is megvalósul a közeljövőben. Osskó András

* * *

Együttműködési szerződés aláírása a FÖMI és a Koreai Kataszteri Felmérési Részvénytársaság között

Előzmények Földügyi, földmérési szakmai kapcsolataink nemcsak a kínai partnerekkel fejlődött az elmúlt években, hanem Dél- Koreával is. Ennek eredményeként a Koreai Kataszteri Felmérési Részvénytársaság, (Korean Cadastral Survey Corporation, továbbiakban KCSC) meghívására, FÖMI-delegáció utazott Szöulba, a kínai látogatást követően, hogy a két intézmény szakmai együttműködési szerződést írjon alá. A magyar földügyi szakma, elsősorban a FIG 7. Bizottság rendezvényeit felhasználva, hosszú évek óta jó kapcsolatokat ápolt a KCSC mindenkori képviselőjével. Az évek folyamán a koreai fél számos előadást hallott az egységes magyar ingatlan-nyilvántartásról, a FÖMI szakmai tevékenységéről és más szakmai eredményekről. A találkozások során többször folytattunk informális megbeszéléseket egy szorosabb együttműködés lehetőségeiről a FÖMI és a KCSC között. A kapcsolatok fejlődésének újabb állomása volt, mikor a FÖMI meghívására a KCSC elnökhelyettese, delegáció kíséretében szakmai látogatást tett 2010 szeptemberében, mely már előrevetítette a jövőbeni szorosabb együttműködés lehetőségét. 2012 májusában Rómában a FIG Munkahéten újra találkoztunk, ahol a KCSC elnökhelyettese kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy a két intézmény együttműködési megállapodást írjon alá a közeljövőben. Az októberi kínai utazás a vártnál korábban adta meg a lehetőséget, hogy a FÖMI delegáció elfogadja a KCSC elnökének meghívását a szerződés aláírására. A szerződés tartalmát a két fél együtt határozta meg a közös érdeklődés és kölcsönös előnyök alapján.

Szakmai program, a szerződés aláírása Amint már említettem, a FÖMI delegáció a kínai látogatást követően, 2012. október 23-án látogatott a KCSC központi hivatalába az együttműködési megállapodás aláírására, ahol Ahn Jong Ho úr az intézmény térinformatikai igazgatója fogadta a küldöttséget más vezetők társaságában, akik három előadást tartottak a KCSC tevékenységéről. Elöljáróban néhány információ az országról és a KCSC-ről. Dél- Korea Magyarországhoz hasonló területű, 100 ezer km2, lakossága viszont ötszöröse hazánkénak. Teljes GDP-jével a 13. helyet foglalja el a világon, tehát egy fejlett és gazdag országnak számít. Dél-Koreában a kataszteri tevékenység az 1977-ben alapított KCSC monopóliuma. Éves bevétele 400 millió USD (88 milliárd Ft), személyi állománya 3700 fő, a legfejlettebb technológiákkal és eszközökkel felszerelt 185 helyi kirendeltségből álló intézményhálózattal rendelkezik. Fő tevékenységi területei: a kataszteri felmérések, digitális adat- és egyéb szolgáltatások, a kutatás és fejlesztés, valamint az oktatás, mely során évente 2000 földmérőt és 700 egyéb szakértőt képeznek ki. Jelentős nemzetközi tevékenységet fejtenek ki, melynek során több nemzetközi projektet vezetnek, és részben finanszíroznak; 10 ország intézményeivel van együttműködésük. Az első előadás a dél- koreai katasztert és a Koreai Földügyi Információs Rendszert (KLIS) mutatta be. Összesen 38 millió földrészlet van az országban, a regisztráció teljes nemcsak a Kataszterben, hanem a Legfelsőbb Bíróság alá tartozó ingatlan-nyilvántartásban is. A kataszteri térképek digitálisak és teljesen lefedik az országot. Gyakorlatilag mindkét nyilvántartás naprakész. Ennek ellenére tervezik az ország új felmérését. A KLIS egy önálló földügyi térinformációs infrastruktúra, a nemzeti téradat infrastruktúra része. A második előadás a 3D kataszter koreai fejlesztéséről szólt. Dél- Koreában ez nagy fontossággal bír, mert – különösen a városokban – nagy a népsűrűség. Ennek megfelelően intenzív a városfejlesztés, nagy a beépítettség, sok a föld alatti és föld feletti létesítmény, melyeket a hagyományos kataszter, ingatlan- nyilvántartás nem tud kezelni. Néhány éve a KCSC egy 3D kataszteri pilotprojektet indított Szöulban. A témában több országgal állnak kapcsolatban. A harmadik előadás a KCSC távérzékelési tevékenységét mutatta be, melyet – a kataszteri térképezés kivételével – széleskörűen használnak a gyakorlatban. A koreai előadásokat követően Iván Gyula adott tájékoztatást a FÖMI hazai és nemzetközi tevékenységéről, szerepéről. Az előadások is megerősítették, amit már korábban is tudtunk, hogy a két intézmény feladatai, szakmai területei csaknem azonosak, így nem volt véletlen a két fél együttműködési szándéka. A szakmai program befejezéseként Toronyi Bence főigazgató és Ahn Jong Ho térinformatikai igazgató a sajtó jelenlétében írta alá a KCSC és a FÖMI közötti együttműködési megállapodást. Az együttműködés főbb területei: az egységes ingatlan-nyilvántartás kérdései, a 3D kataszter fejlesztése és a távérzékelés alkalmazása, a kutatás és fejlesztés. Nyilván minden ilyen jellegű megállapodás akkor hasznos, ha a kölcsönös előnyök alapján meg tudjuk határozni a további, már gyakorlati lépéseket. Megismételve a kínai beszámolóm végén leírtakat kiemelem, hogy a koreai együttműködési megállapodás a szakma és a FÖMI újabb sikere, nemzetközi elismerése, amit megerősít az a tény, hogy Dél-Korea a világ egyik legfejlettebb országa. Osskó András

* * *


Könyvismertetés/Book review

Biró Péter – Ádám József – Völgyesi Lajos – Tóth Gyula: A felsőgeodézia elmélete és gyakorlata

Egyetemi tankönyv és kézikönyv. HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2013. 508 oldal.

A BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének négy vezető oktatója közös könyvben írta le a tantárgyához kapcsolódó tananyagot, nemcsak a tárgyak hallgatóinak szánva azt, de a szélesebb szakmai közönség számára is szakkönyvnek ajánlva. Ami első látásra feltűnik, az a könyv színessége, igényessége. Nemcsak a keménykötésű borító színes, de az összes ábra is, amit korábban nem szoktunk meg hasonló kézikönyvek esetében. A színvonalas kivitel egyaránt vonatkozik a szerkesztési és nyomdai munkára és a tartalomra is. A fogalmak pontos definiálása, következetes használata, a magyar szaknyelv ápolására való törekvés korábban is sajátja volt a szerzőknek, s ezt ezen könyv olvasása közben is megtapasztalhatjuk. Hangsúlyozottan közös műről van szó, nincs megjelölve, hogy az egyes fejezeteket személy szerint ki írta. A szerzők cikkeit, korábbi munkássá- gát ismerve azonban nagy valószínűséggel tulajdoníthatjuk a fogalmi és potenciálelméleti részeket Biró Péternek, az alaphálózatokról írtakat Ádám Józsefnek, a geofizikai, geodinamikai fejezeteket Völgyesi Lajosnak, a geoidmodelleket Tóth Gyulának. 1966-ban jelent meg Homoródi Lajos professzor úr Felsőgeodézia tankönyve, 1985-ben Biró Péter professzor úr hasonló című egyetemi jegyzete, majd több más jegyzet is, amelyek egy része a tanszéki honlapon online elérhető, letölthető. Más azonban kézbe venni egy könyvet: könnyebb benne visszalapozni, jobban áttekinthetők az ábrák, a fejezetek, legalábbis így gondoljuk néhányan, a végéhez közeledő Gutenberg-korszak neveltjei közül. Tartalmi szempontból azért is volt szükség a könyv megjelentetésére, mert az utóbbi évtizedekben igen jelentős szemléletbeli és technológiai változások történtek szakmánkban, a helymeghatározás gyakorlatában, amelyek mögött az elméletek, a modellek fejlődését figyelhetjük meg. Míg korábban a felsőgeodézia ügye kevesekre tartozott, mára a felhasználók, a szakemberek széles köre érintett és érdekelt a felsőgeodézia témakörében. Csak egyetlen példát hozok fel: a GNSS magasságmeghatározás problémáját, amely mára mindennapi szakmai kérdéssé vált. E probléma megértése és megoldása a geoid-kép és a kapcsolatos háttéranyag alapos ismeretében képzelhető csak el. A könyv sokaknak talán nehéz, képletekben is gazdag tartalma ellenére olvasmányosnak mondható: minden fejezet, alfejezet közérthető bevezetéssel indul; a magyarázó részek világosak, olyanok, mintha előadást hallgatnánk; gyakran találkozunk szakmatörténeti áttekintéssel és a felsőgeodézia nagy egyéniségeit, szervezeteit érintő résszel, ami érdekessé, ember-közelivé teszi az írást. Ismételten szeretném kiemelni a saját szerkesztésű, gazdag, színes, egységes stílusú ábra-anyagot (Völgyesi Lajos munkáját), ami a megértést, eligazodást nagyban segíti. A könyv 9 fejezetre oszlik, amit igen részletes irodalomjegyzék egészít ki (az itt felsorolt cikkekre, művekre gyakran történik pontos hivatkozás a könyvben), valamint név- és tárgymutató is. Az első fejezet a vonatkoztatási- és időrendszerekről valamint a szervezetekről és szakirodalomról ad átfogó képet a megszokott alapossággal. A második fejezet a felsőgeodézia mérési műveleteit tekinti át (szögmérés, távmérés, szintezés, kozmikus geodéziai módszerek). A harmadik fejezet földi életünk alapvető meghatározó elemét, a nehézségi erőteret írja le a matematika, a potenciálelmélet eszköztárával. A negyedik fejezet a geodéziai vonatkoztatási rendszer (azaz a Föld normálalakja és normál nehézségi erőtere) gyakorlati megvalósítási módjait foglalja össze a klasszikusnak számító fokméréstől a felületek módszerén át a fizikai geodéziai módszerekig, részletezve az alapvető szerepű GRS80 és WGS84 rendszerek sajátosságait. A viszonylag rövid ötödik fejezet az alapfelületnek és geodéziai dátumnak tekintett vonatkoztatási ellipszoid elhelyezéséről szól, beleértve a dátummódosítás hatását is. A mintegy 120 oldal terjedelmű hatodik fejezet a leghosszabb; címe szerint a geoid és a külső nehézségi erőtér meghatározásával foglalkozik. Itt is történelmi távlatból indulva, a geometriai módszerektől a gravimetriai és szatellita-geodéziai eljárások sokaságán át a kombinált megoldásokig jutunk el. Utóbbiak között kiemelt jelentősége van a legújabb, EGM2008 jelű geopotenciális világmodellnek (ennek színfokozatos ábrája látható a borítólapon is). Új ábrákkal illusztrált, részletes ismertetést kapunk a magyarországi geoidkép meghatározásáról a kezdetektől a legújabb hazai modellek bemutatásáig, amelyek három intézményhez köthetők (soproni kutatóintézet, penci KGO, BME). A 7. fejezet a fizikai földfelszín, elsősorban is a geoid feletti magasság és a normálmagasság meghatározásával foglalkozik. A 8. fejezet átfogó történeti áttekintést nyújt a hazai felsőgeodéziai (háromszögelési, szintezési, gravimetriai és háromdimenziós) alap ponthálózatokról és vonatkoztatási rendszereikről. Az utolsó fejezet a négydimenziós geodéziáé, amely geodinamikai szemlélet alapján tárgyalja az időben változó folyamatokat, így a felszínmozgásokat, a tengerszint változásait vagy magának a nehézségi erőtérnek a változását. A Felsőgeodézia elmélete és gyakorlata című könyv alapos elméleti felkészültséggel, nagy gondossággal megírt, biztos alapokat nyújtó alapmű, amelyet ugyanakkor olyan gyakorlati szakemberek is haszonnal forgathatnak, akik értő módon kívánnak eligazodni az új technológiákban. Jó szívvel ajánlom minden magyar geodéta szakember könyvespolcára.

Dr. Busics György

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 3780

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk