GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

2014 / 1–2 66. ÉVFOLYAM

Tartalom

Dr. Papp Bálint, dr. Ádám József: Gondolatok (eredmények,

feladatok) a 2014. év küszöbén 4

Iván Gyula: A háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megvalósítása 7

Dr. Márton Mátyás: A Magyar Nemzeti Atlasz (Egy kartográfus koncepciója) 12

Frank Máté, dr. Mucsi László: Automatikus felületmodell-előállítás és

szolárisenergia-bevétel számítása egy szegedi mintaterületen 16

Dr. Papp-Váry Árpád: Hozzászólás az 50 éves Földrajzinév-bizottság cikkhez 22

Rendezvények 24

Megemlékezések 25

Nekrológ 29

Contents

Reflections (outcomes, duties) at the Beginning of the New Year

2014 (Bálint Papp Dr., József Ádám Dr.) 4

Implementation of 3D Cadastre (Gyula Iván) 7

Hungarian National Atlas (The concept of a cartographer) (Mátyás

Márton Dr.) 12

Automated Creation of a 3D Surface Model and Calculation of the

Solar Energy Income for a Test Site Situated in City of Szeged (Máté

Frank, László Mucsi Dr.) 16

Remarks about Article: 50 Year Old Hungarian Board on

Geographical Names (Árpád Papp-Váry Dr.) 22

Events 24

Commemorations 25

Obituary 29

Gondolatok (eredmények, feladatok) a 2014. év küszöbén

Papp Bálint–Ádám József

Tisztelt Olvasóink!

Kedves Kollégáink!

Ismét eltelt egy mozgalmas, sok munkával töltött év, és így a 2014. év elején a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Földügyi és Térinformatikai Főosztálya nevében köszöntjük a Geodézia és Kartográfia szakmai folyóirat minden kedves olvasóját, a Társaság tagságát. Tagtársaink mellett fogadják szeretettel az új évre szóló jókívánságainkat a szakterületen jelenleg is aktívan tevékenykedő, valamint a már megérdemelt pihenésüket töltő kollégáink és azok a szervezetek, akik a földmérés, a térképészet, az ingatlan-nyilvántartás, a földügy, a távérzékelés és a térinformatika területén végzett munkájukkal járulnak hozzá a szakterület fejlődéséhez, céljainak megvalósulásához, mind itthon, mind pedig a nemzetközi szakmai életben.

A 2013-as évről elmondható, hogy a földügyi jogszabályalkotás területén egy nehéz évet tudhatunk a hátunk mögött. A Kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a földügyi szabályozás területe, amely a földmoratórium közelgő lejárta miatt 2013-ban még inkább a figyelem középpontjába került. A föld szerepének, értékének a megerősödése, a megváltozott társadalmi, gazdasági és jogi környezet indokolttá tették a földek tulajdonjogának és a földhasználati jogosultság megszerzésének újraszabályozását.

Az átfogó jogi szabályozás egyik előkészítő lépése volt a földhasználati nyilvántartás teljesebbé tétele, illetve a földhasználati nyilvántartás országos személyi adatbázisának létrehozása. 2013. január 1-jével a földhasználóknak területi mértéktől függetlenül minden termőföld, valamint mező-, és erdőgazdasági belterületi föld – kivéve az erdő művelési ágú területek – használatát be kell jelenteniük a földhivatalhoz. A földhasználati nyilvántartás központi személyi adatbázisának létrehozása érdekében a Tft. 2013. február 1-jével azonosító adatközlési kötelezettséget írt elő a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett földhasználók számára. Az azonosító adatok kötelező bejelentése a földhasználati nyilvántartás országos személyi adatbázisa létrehozásával együtt egy új adatszolgáltatási forma a földhasználati összesítő biztosításának lehetőségét készítette elő, egyúttal pedig a törvény által limitált földhasználat (és birtok) ellenőrzésének egyik eszközének is tekinthetjük. A földhasználati bejelentések, valamint az azonosító adatok bejelentésének eredményessége érdekében a földhasználati nyilvántartási eljárás díjmentes lett.

Az Országgyűlés 2013. június 21-én fogadta el a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt – továbbiakban Földforgalmi tv. –, amelynek megalkotását jogharmonizációs kényszerhelyzet indukálta.

Hazánk az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor a Csatlakozási Okmányban vállalta, hogy egy 7+3 éves átmeneti időszakot (moratóriumot) követően összhangba hozza a földszerzésre vonatkozó szabályozását az uniós rendelkezésekkel, a letelepedés szabadságának és a tőke szabad áramlásának közösségi jogi elveivel, valamint egyenlő elbánást biztosít a magyar és az uniós állampolgárok részére.

Ezt a jogalkotási feladatot használta fel a Kormány arra, hogy törvényi szinten megjelenítse a birtokpolitikai elképzeléseit, amelynek középpontjában a kis- és középüzemek megerősítése, a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra előtérbe helyezése, a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzése, valamint az állattartás gazdasági pozícióinak erősítése szerepel. Elérendő cél volt, hogy azoké legyen a föld – és annak haszna – akik azt megművelik, azaz fő- vagy mellékfoglalkozásként ebből kívánnak megélni. A Földforgalmi tv. szolgálja Ma gyarország Alaptörvényének a természeti erőforrásokra, különösen a föld védelmére és fenntartására vonatkozó előírásait.

Az Alaptörvény harmadik módosítása nyomán a földforgalomra vonatkozó törvényi rendelkezések sarkalatos minősítésűek, ami a szabályozás stabilitásával a gazdálkodás hosszú távon való kiszámíthatóságát kívánja biztosítani. Amennyiben elmondható, hogy a 2013-as év az új „földtörvény” megalkotásának éve volt, úgy elmondható, hogy a 2014-es évben a jogalkalmazóknak az új jogszabály végrehajtásával kell majd megbirkózniuk. Néhány kivételtől eltekintve 2014. május 1-jétől a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultságnak a megszerzése hatósági engedélyhez kötött. Ez azt jelenti, hogy főszabályként a jogügyleteket, illetve egyéb jogi aktusokat hatóságnak kell jóváhagynia. A Kormány erre a földhivatalokat jelölte ki. Ugyanakkor a Földforgalmi tv. még nem tett pontot a földek tulajdonszerzésével és használatával kapcsolatos törvényi szabályozás végére. A Földforgalmi tv.-ben foglaltak gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlen volt bizonyos rendelkezéseknek további (törvényi szintű) szabályozása.

A 2013. december 13-án kihirdetett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) a Földforgalmi tv. egyes rendelkezéseivel összefüggésben átmeneti és egyéb kiegészítő törvényi szintű szabályokat fektet le. Rendelkezik a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett új, önálló nyilvántartás, továbbá a 2000. óta létező földhasználati nyilvántartás és a földhasználati összesítő tartalmáról.

A Földforgalmi tv. és a Fétv. szabályai 2013. december 15. és 2014. május 1. közötti időszakban szakaszosan lépnek hatályba. A Földfogalmi tv.-ben és a Fétv.- ben kapott felhatalmazás alapján számos további részletszabály rendeleti szintű megalkotása vár még a tárcára – és azon belül a főosztályra – 2014- ben is, amely érinti az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlását, az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésének eljárási szabályait, valamint a földhasználati nyilvántartásról szóló rendelkezések módosítását.

A 2013-ban módosult a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) is. A Tfvt. átfogó felülvizsgálatának eredményeként született meg a 2013. évi CLXIX. törvény, amely a termőföld mennyiségi és minőségi védelemét hivatott biztosítani. Az elmúlt 5 évben évente átlagosan négyezer hektár nagyságú termőföld került ki véglegesen a mezőgazdasági művelés alól, miközben jelentős a fejlesztésre alkalmas, használaton kívüli vagy alulhasznosított területek nagysága, ezért stratégiai feladat a meglévő termőföldek eddiginél szigorúbb védelme, a „zöldmezős beruházások” korlátozása. A törvénymódosítás érinti a művelés alól kivett területek újrahasznosítására, a zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó sajátos szabályok kidolgozását és a termőföld időleges, illetőleg végleges más célú hasznosításával összefüggő szabályok szigorítását.

A földmérési szakterületen is nagy iramban folytatódott a – 2012-ben az új földmérési törvény elkészítésével megindult – jogalkotási munka, amelynek eredményeként 2013 áprilisában hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet. Ez a rendelet az egységes ingatlan-nyilvántartás fontosságát szem előtt tartva, átlátható módon rendszerbe foglalta az ingatlannyilvántartási adatbázis változásvezetésével kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet, nagy hangsúlyt fektetve az ingatlanügyi hatósági feladatok megfogalmazására.

2013 tavaszán hatályba lépett a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló 19/2013. (III. 21.) VM rendelet, valamint a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet.

Az év során a földmérési törvény, valamint több rendelet módosítására is sor került, továbbá folytatódott a törvény végrehajtási rendeleteinek előkészítése, amelyek előreláthatólag 2014 első felében hatályba lépnek.

Az elmúlt év folyamán pilotprojekt keretében a Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala illetékességi területén négy járást érintően (Celldömölk, Szombathely, Kőszeg és Vasvár) indult meg az eljárás (megosztás) az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésére. Az új eljárási rend alapján (a tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítására irányuló jogszabályi feltételek egyszerűsítésével és könnyítésével) felgyorsul az osztatlan közös tulajdonú földrészletek megszüntetése. Az idén (a 2013. és 2014. évi költségvetési keret terhére) a korábbi években rendelkezésre álló keretet messze meghaladóan 3,2 milliárd forint áll rendelkezésre a feladat végrehajtására, remélhetőleg hamarosan az egész ország területére kiterjesztve a munkát.

A magyar polgári jogi szabályozás eszköztárát jelentősen megújító, annak számos elemét gyökeresen átalakító új magánjogi kódex (a 2014. március 15-én hatályba lépő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) az ingatlan-nyilvántartást is alapvetően érintő változásokat hozott. Az ingatlan-nyilvántartás legfontosabb anyagi jogi, és az ezekkel összefüggő egyes eljárásjogi rendelkezéseit az új Ptk. Dologi jogi Könyvében helyezték el, ezért az új szabályozással való összhang megteremtése érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) átfogó felülvizsgálatát és módosítását kellett elvégezni.

A jogalkalmazók javaslatai alapján az Inytv.-nek az új Ptk.-hoz szorosan nem kapcsolódó módosítására is sor került, az országosan egységes joggyakorlat kialakítása, valamint a változó jogszabályi rendelkezésekkel (pl.: az illetéktörvény, vagy a társasházi törvény egyes rendelkezéseivel) való koherens szabályozás megteremtése érdekében.

A jogalkotási feladatokon túl a főosztály természetesen napi kapcsolatot tart a Nemzeti Földalappal, a társminisztériumokkal, társfőosztályokkal, valamint más hatóságokkal minden olyan esetben, melyben a főosztály szakmai állásfoglalását igénylik. Tevékeny részesei voltunk az Állami Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzésnek is. Figyelemmel kísértük a földhivatalok szakmai tevékenységét és segítettük munkájukat. Részt vettünk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett (a megyei kormányhivatalokat, így a földhivatalokat érintő) átfogó ellenőrzésekben.

A fentiekből jól látható, hogy 2013- ban a főosztály a korábbi éveknél is nehezebb feladatait eredményesen teljesítette. 2014-ben azonban újabb kihívások, újabb jogalkotási és egyéb feladatok várnak ránk.

Az MFTTT életében a 2013-as esztendő eredményesebb volt, mint a 2012-es év. A nehézségek ellenére a Társaság pénzügyi egyensúlyát, működőképességét Intézőbizottságunk (Ib.) döntései alapján biztosítottuk. Az ehhez szükséges anyagi forrásokat egyrészt dr. Fazekas Sándor miniszter úr (VM), valamint a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarával (BPMK) korábban kötött együttműködési megállapodásunk keretében kapott támogatás, másrészt az év folyamán befolyt egyéni és jogi tagdíjak, a Geodézia és Kartográfia (GK) szakmai folyóiratunk előfizetési díjai, a GK-ban megjelent hirdetések díjai, továbbá a rendezvényeink (a 29. Vándorgyűlés és az őszi nagyrendezvényünk) eredményei tették lehetővé.

Rendeztük a nemzetközi szakmai szervezeteknél (FIG, ICA, ISPRS és a CLGE) a korábbi évekről elmaradt és a 2013. évi tagdíjunkat is. Sajnos nem tudtuk elérni a GK havi megjelentetését; 2013-ban is csak kéthavonta jelenhetett meg.

2013-ban egyik kiemelkedő fontosságú feladatunk volt az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) budapesti közgyűlésének (március 2223.) és a kapcsolódó rendezvényeinek (Európai Földmérők Napja, március 21-én; és az Európai Űrkiállítás (European Space Expo), március 2025.) eredményes megszervezése. A CLGE közgyűlésének megnyitóján köszöntő beszédet tartott Tarlós István főpolgármester úr és dr. Fazekas Sándor miniszter úr is. A rendezvénysorozat keretében írtuk alá a CLGE Etikai Kódexét, amelynek angol és magyar nyelvű szövege Társaságunk honlapján (www. mfttt.hu) megismerhető.

A másik nagyon fontos feladatunk a 29. Soproni Vándorgyűlés sikeres lebonyolítása volt, amelynek a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara adott otthont. A Vándorgyűlés szakmai programját az „Új jogszabályok és alkalmazásuk tapasztalatai a földmérés és térképészet területén” című témában hirdettük meg. Nagyszámú előadás hangzott el, amelyet, poszterbemutató és műszerkiállítás, továbbá gazdag kulturális program kísért. A rendezvényen 150 fő vett részt. Az előadások a Társaság honlapjáról letölthetőek. Társaságunk – alapszabályával összhangban – folytatta eredményes együttműködését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztályával.

A XIV. Földmérő Találkozón (Gyergyószentmiklós, 2013. május 912.) a nagy távolság ellenére viszonylag szép számban vettünk részt, és több szakmai előadást is tartottunk. A találkozón első alkalommal adtuk át a két szervezet (EMT és MFTTT) együttműködése keretében, a székely származású Márton Gyárfás professzor emlékére alapított közös szakmai emlékplakettet dr. Ferencz József és Hodobai-Böröcz András részére.

Sikeresek és eredményesek voltak a területi csoportjaink rendezvényei, így például (időrendi sorrendben): Szakmai Nap (Nyíregyháza, 2013. február 28.); a Földmérő Nap Baranyában (Pécs, 2013. március 27.); a Mérnök Nap/NÓGRÁD-2013 (Salgótarján, 2013. április); a IV. Miskolci Földmérő Nap (Miskolc, 2013. június 6.); a Földmérő Nap (Békéscsaba, 2013. október 34.) és a Földmérő Nap (Budapest, 2013. november 7.). Ezeket többnyire a megyei Mérnöki Kamarákkal (illetve Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával) és a Kormányhivatalok Földhivatalaival együttesen szervezték meg.

A Társaságunk működésében és működtetésében 2013. év elején újabb nehézségek merültek fel, mivel dr. Alabér László lemondott az ügyvezető titkári és a főtitkár-helyettesi megbízatásáról. A megüresedett főtitkár-helyettesi tisztségre a május 22-re összehívott Közgyűlés több jelölt közül Buga Lászlót választotta meg új főtitkárhelyettessé. Az ügyvezető titkári feladatokkal pedig Dombi Tibor főtitkár úr Szrogh Gabriellát bízta meg, aki április 1-jétől végzi nagy szorgalommal és kitartással az ügyvezető titkári feladatokat. Buga László urat a GK lap főszerkesztő- helyettesi feladatainak ellátásával is megbíztuk.

Társaságunk folyamatos működtetése céljából az elmúlt év során 7 Ib.- és 3 választmányi ülést tartottunk, továbbá két alkalommal hívtuk össze a közgyűlést. Az Ib.-üléseken az időszerű feladatok megvitatása mellett a szakosztályaink, valamint területi csoportjaink tevékenységéről tájékoztatókat hallgattunk meg, és beszámolókat fogadtunk el.

A december 9-én megtartott közgyűlésen módosítottuk Társaságunk alapszabályát annak érdekében, hogy a közhasznúságról szóló 2011. évi CLXXV. törvény értelmében megszerezzük a MFTTT közhasznú jogállását. Erre kötelezően szükségünk van, hogy Társaságunk törvényes működését 2014. július 1-jétől is biztosítsuk. Szükséges még az MFTTT Titkársága ügyrendjének mielőbbi kidolgozása és Ib.- ülésen történő elfogadása.

Társaságunk nagy munkát végzett az új földmérési és térképészeti törvényhez kapcsolódó nagyszámú végrehajtási rendelet véleményezésében a szűkre szabott határidő betartásával.

Mivel 2013-ban vándorgyűlést tartottunk, ezért csak egy szakmai nagyrendezvényt terveztünk, amelyet 2013. november 27-én rendeztük meg 141 fő részvételével a VM Földügyi és Térinformatikai Főosztályával együttesen és a BPMK támogatásával a „Jogszabályi változások hatása a földmérési és térképészeti tevékenységre” címmel. Folytattuk továbbképzési jelleggel Társaságunk (elsősorban szakosztályaink szervezésében) a tavaszi és az őszi-téli szakmai előadássorozatot. Az előadások egy részét a FÖMI tanácstermében, a másik, nagyobbik részét pedig kihelyezett helyszíneken (BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén és az NymE Geoinformatikai Karán) tartottuk meg. Kiemelt szakmai napot tartottunk 2013. január 28-án a FÖMI tanácstermében „A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös részaránytulajdon megszüntetésének műszaki feltételei” címmel.

Köszönjük, hogy 2013-ban is Tár saságunk tagjai maradtak, és tagdíjukkal támogatták a Társaság működését. Az Ib. javaslata alapján a Választmányunk december 9-én hozott döntése szerint a 2014. évi tagdíjak nem változtak: aktív dolgozók esetében 9000 Ft, diákok, egyetemi hallgatók és nyugdíjasok számára 5000 Ft (lap nélkül 1000 Ft). A GK előfizetési díja nem MFTTT-tagok és közületek részére 18 000 Ft + áfa. A jogi tagdíjak összege is változatlan. Az egyéni tagjainknak teljes körű hozzáférést biztosítunk a honlapunkhoz (www. mfttt.hu), és természetesen a tagdíj befizetése ellenében rendszeresen kapják a GK szakmai folyóiratunkat.

Különös figyelmet fordítottunk kiemelkedő elődeink emlékének megőrzésére (dr. Joó István emléktábla avatása és emlékülés, Egyházashollóson, 2013. november 29-én; dr. Hegyi Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából emlékülés, Budapesten, 2013. december 9-én).

Fontosnak tartottuk geodéziai alkotásaink és műemlékeink felújítását és megbecsülését (a nadapi ősjegy létesítésének 125. évfordulója alkalmából szervezett emlékülés és megemlékezés, Nadap, 2013. május 15-én). A 2014. is mozgalmasnak ígérkezik az MFTTT életében.

Kiemelt feladatunk a Társaság pénzügyi egyensúlyának biztosítása, melyet alapvetően a taglétszám megtartásával illetve emelésével, továbbá pályázatokkal, a társszervezetekkel és szakmai intézményekkel fennálló kapcsolataink erősítésével remélünk biztosítani. Szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi szervezetek részére a 2014. évi tagdíjat is be tudjuk fizetni. Fontos célkitűzésünk a Térképész Bál (2014. március 1.), az Európai Földmérők Napja (2014. március 20.), valamint a tavaszi és az őszi szakmai nagy rendezvényünk sikeres megszervezése és lebonyolítása, továbbá eredményes szereplés a Feltétlenül szükségesnek tartjuk a GK szakmai folyóiratunk kiadását és színvonalas megjelentetésének biztosítását, emellett az egyre népszerűbbé váló honlapunk folyamatos működtetését is.

Mindezekhez kívánunk hatékony együttműködést, összefogást a célok sikeres megvalósítása, a szakma és Társaságunk előremutató fejlődése érdekében.

Dr. Papp Bálint főosztályvezető

VM Földügyi és Térinformatikai Főosztály

Dr. Ádám József MFTTT elnök

A háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megvalósítása

Iván Gyula

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. Törvény 15. §-a határozza meg a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis fogalmát. A jogszabály szerint: „úgy kell létrehozni, hogy az alkalmas legyen a térbeli objektumokhoz tartozó elkülönülő jogok ingatlan-nyilvántartásba történő egyértelmű azonosítására és bejegyezhetőségére és egymáshoz való viszonyuk kifejezésére.” Egy jogszabály természetesen definiálhat bizonyos fogalmakat, azonban azok megvalósítását minden esetben a gyakorlat dönti el.

A háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás (a nemzetközi irodalomban 3D-s kataszter) nem új fogalom. Az első kifejezetten a 3D-s ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos munkaülést 2001-ben tartották a hollandiai Delftben (http://www.gdmc.nl/events/3DCadastres2001/), melyen hazánkat Osskó András úr, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban FÖMI) szakmai tanácsadója képviselte, és nagy sikerű előadást is tartott. Érdekes, hogy a következő munkaülést a témában csak 2011-ben tartották, ugyanezen a helyszínen (http://3dcadastres2011.nl/), azonban az eltelt tíz év folyamán számos FIG-publikáció foglalkozott a 3D-s ingatlan-nyilvántartás kérdéskörével. Meg kell említeni, hogy a fő szervező mindkét esetben a Nemzetközi Földmérő Szövetség (a továbbiakban FIG) 7. (kataszterrel és földügyi igazgatással foglalkozó) Bizottsága volt. A FIG 7. Bizottsága, közösen a 3. Bizottsággal (Térbeli Információmenedzsment) a 2010−2014 periódusra külön munkacsoportot állított fel prof. Peter van Oosterom vezetésével (Delfti Műszaki Egyetem) a 3D-s ingatlan-nyilvántartás témájának kezelésére. Ennek egyik eredménye volt az igen sikeres, 2011. évi delfti munkaülés (hazánkat a szerző képviselte), melyet 2012-ben a kínai Shenzhen városában megismételtek (http://www.cadastre2012.org/). A fenti események is jelzik a 3D-s ingatlan-nyilvántartás iránt megnyilvánuló egyre nagyobb figyelmet.

Hazánkban is századunk első évtizedének végén keletkeztek a témában dolgozatok (Osskó 2008, Iván 2011, Iván 2012) és a földügyben tapasztalható nemzetközi trendek alapján került be a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás koncepciója az új, földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvénybe.

Jelen dolgozat a 3D-s ingatlan-nyilvántartás jellemzőit, jogi és műszaki megvalósítását valamint azok hatásait tárgyalja.

Implementation of 3D Cadastre

Gyula Iván

This paper deals with the need and implementation of a 3D Cadastre system in Hungary. Describes and analyses the present developments and requirements in this field. Existing 3D elements of Hungarian Unified Land Registry are a very good base for the establishment of such a system. The steps of implementation of a 3D Cadastre is also detailed including problems and opportunities.

Irodalom/References

1. OSSKÓ András (2008): A 3D ingatlan-nyilvántartás megvalósításának problémái. Geodézia és Kartográfia 2008/12. Budapest 2008., pp. 3-6.

2. IVÁN Gyula (2011): 3D Cadastre Development in Hungary. Proceedings of 2nd International Workshop on 3D Cadastres, 16-18 November 2011., Delft, The Netherlands.

3. IVÁN Gyula (2012): 3D Cadastre Development in Hungary. Proceedings of FIG Working Week 2012. Knowing to manage the territory, protect the environment, evaluate the cultural heritage. 6-10 May 2012, Rome, Italy.

4. STOTER Jantine Esther (2004): 3D Cadastre. PhD Thesis. Publications on Geodesy 57, September 2004, NCG Netherlands Geodetic Commission, Delft, The Netherlands.

5. BANUT Ramona (2011): Overview of Working Sessions. Proceedings of 2nd International Workshop on 3D Cadastres, 16-18 November 2011., Delft, The Netherlands.

6. LEMMEN Christiaan (2012): A Domain Model for Land Administration. PhD thesis. Publications on Geodesy 78, 2012. , NCG Netherlands Geodetic Commission, Delft, The Netherlands.

7. OROS László (2009): Vezetékjogok bejegyzésével kapcsolatos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tapasztalatok. Geodézia és Kartográfia 2009/3. Budapest 2009, pp. 28-31.

8. Dr. GROSS Miklós, OROS László, WINKLER Péter (2010): Az ortofotótérképek alkalmazási lehetőségei a KÜVET/BEVET állomány minőségének ellenőrzésére és javítására. Geodézia és Kartográfia 2010/5. Budapest 2010, pp. 14-21.

9. THOMPSON, Rodney James (2007): Towards a Rigorous Logic for Spatial Data. Representation. PhD Thesis. Publication on Geodesy, 65. NCG, Netherlands Geodetic Commission, December 2007.

10. THOMPSON, Rod-OOSTEROM, Peter van (2011): Axiomatic Definition of Valid 3D Parcels, potentially in Space Partition. Proceedings of 2nd International Workshop on 3D Cadastres, 16-18 November 2011, Delft, The Netherlands.

11. COXETER, H.S.M (1973): A geometriák alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.

12. COXETER, H.S.M. (1986): Projektív geometria. Gondolat, Budapest, 1986.

Iván Gyula

műszaki főtanácsadó

Földmérési és Távérzékelési Intézet

A Magyar Nemzeti Atlasz

(Egy kartográfus koncepciója)

Márton Mátyás

Elkezdődtek a Nemzeti Atlasz új kiadásának előkészületi munkálatai. Legutóbb negyed évszázaddal ezelőtt jelent meg hasonló mű Magyarország Nemzeti Atlasza címmel. A szerző dolgozatában ismerteti azt a nemzeti atlasz koncepciót, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiához 2013-ban benyújtott pályázatban körvonalazott.

Hungarian National Atlas

(The concept of a cartographer)

Mátyás Márton

The preparation of the Hungarian National Atlas to register and present the state of the country began 25 years after the fall of the communist state. A similar atlas, the National Atlas of Hungary, was last published just a quarter of century ago, in 1989.

The author presents his concepts of the Hungarian National Atlas on the basis of a project application that he submitted to the Hungarian Academy.

Dr. Márton Mátyás

egyetemi tanár

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Automatikus felületmodell-előállítás és szolárisenergia-bevétel számítása egy szegedi mintaterületen

Frank Máté – Mucsi László

A vizsgálat célja nagy térbeli felbontású digitális sztereo légifelvételek alapján 3D-s városfelszín-modell készítése volt egy szegedi mintaterületen. A felületmodell alapján a napenergia hasznosítására legalkalmasabb tetőfelszínek kerültek leválogatásra a képszegmentáció módszerével, valamint az adott tetőrészre kiszámították a szerzők a szolárisenergia-bevétel éves értékét. A felületmodell az ERDAS IMAGINE fotogrammetriai kiértékelő szoftverének az LPS eATE moduljának segítségével készült. Viszonylag alacsony költségek mellett létrehozható volt. A felületmodellből leválogatott felszínekre a saját készítésű script alapján a szolárisenergia-bevétel éves nagysága nagy pontossággal adható meg.

Automated Creation of a 3D Surface Model and Calculation of the Solar Energy Income for a Test Site Situated in City of Szeged

Máté Frank –László Mucsi

The aim of the study was to create a 3D surface model from high spatial resolution digital stereo aerial photos for a test site situated in city of Szeged. Based on the surface model those roof surfaces were separated which are the most suitable for solar energy utilization. For the separation, the image segmentation method was used by the authors, who also calculated the annual volume of the solar energy income for these surfaces. The cost effective urban surface model was prepared by LPS eATE module of ERDAS Imagine software. For the selected suitable roof surfaces the annual volume of solar energy income could be calculated with high accuracy.

Irodalom/References

Bergamasco, L., Asinari, P. (2011). Scalable methodology for the photovoltaic solar energy potential assessment based on available roof surface area: Application to Piedmont Region (Italy). Solar Energy. 85 (5), 1041-1055.

ERDAS Field Guide (2011) ERDAS, Inc. Norcross – GA 30092-2500 USA p. 812,

Gál T., Unger J. (2011). Tetők potenciális energia-bevételének kiszámítása egy belvárosi területen. Magyar Épületgépészet, 60 (10), 7-10.

Izquierdo, S., Rodrigues, M., Fueyo, N. (2008). A method for estimating the geographical distribution of the available roof surface area for large-scale photovoltaic energy-potential evaluations. Solar Energy. 82 (10), 929-939.

Kabir, M.H.,Endlicher, W., Jägermeyr J. (2010). Calculation of bright roof-tops for solar PV applications in Dhaka Megacity, Bangladesh. Renewable Energy. 35, 1760–1764.

Kaňuk, J., Hofierka, J. (2009). Assessment of photovoltaic potential in urban areas using open source solar radiation tools. Renewable Energy. 34, 2206–2214.

Wiginton, L., Nguyen, H.T., Pearce, J.M. (2010). Quantifying solar photovoltaic potential on a large scale for renewable energy regional policy. Computers, Environment and Urban Systems. 34 (4), 345-375.

Frank Máté

térinformatikus

GPS Tuner Kft.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Mucsi László

egyetemi docens

Szegedi Tudományegyetem

Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Hozzászólás az 50 éves Földrajzinév-bizottság cikkhez

Papp-Váry Árpád

Lapunk 2013. évi 9-10. számában Márton Mátyás cikket írt Az 50 éves Földrajzinév-bizottság helyesírás-szabályozási és földrajzinévtár-készítési tevékenysége (személyes adalékok) címen. A szerző a cikkel kapcsolatos kritikai észrevételeit és kiegészítéseit teszi közzé.

Dr. Papp-Váry Árpád

főiskolai tanár

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Rendezvények

Ülésezett az intéző bizottság, a választmány és a közgyűlés

2013. december 9-én tartotta az intéző bizottság és a választmány a munkaterv szerinti ülését, ezt követően rendkívüli közgyűlést tartott az MFTTT. Az ib-ülés napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. A Társaság pénzügyi helyzete és 2014. évi előzetes költségvetése

2. A Társaság 2014. évi tagdíjai

3. Tájékoztató az Európai Űrexpó lebonyolításával kapcsolatos közterületi rendezés helyzetéről

4. A Társaság Budapesti és Pest Megyei Területi Csoportjának beszámolója

5. Tájékoztató a Társaság Szeniorok szakosztályának tevékenységéről

6. Egyebek

Az intéző bizottság első napirendi pontként meghallgatta és tárgyalta a 2013. évi pénzügyi beszámolót, valamint a 2014. évi költségvetési tervet. A számviteli alapon összeállított anyagokat a bizottság döntése értelmében ki kell egészíteni a tényleges pénzügyi helyzetet tükröző, 2013. évi likviditási beszámolóval, illetve 2014. évre pénzforgalmi szemléletű költségvetési tervet kell készíteni, melynek alakulását év közben az ib. folyamatosan figyelemmel kíséri. (A kiegészítést az ib. az azóta eltelt időben megkapta és – az alapszabály-módosítás nyújtotta lehetőséggel élve – távszavazással elfogadta.)

A következő napirendi pont esetében, amely a 2014. évi tagdíjakat érintette, az ib úgy döntött, hogy tagdíjemelést nem javasol a választmánynak.

Domokos György tájékoztatást adott az Európai Űrexpó lebonyolításával kapcsolatos közterületi rendezés, a FŐKERT, a Közterület Felügyelet által utólag bejelentett több millió forintos kárigényükről. A beszámoló alapján az ib. jogi szakértő bevonását javasolta a még függőben lévő kérdések rendezéséhez.

Hetényi Ferencné a Budapesti és Pest Megyei Területi Csoport tevékenységéről adott tájékoztatót. Elmondta, hogy fokozódó érdeklődés tapasztalható a tagság részéről, ami elsősorban a szakterületünket érintő aktuális kérdésekkel foglalkozó előadásoknak köszönhető. A Szeniorok szakosztályának tevékenységét ismertetve elmondta, hogy a 2013- ban újjá alakult szakosztály rendezvényeit a jó hangulat, a növekvő érdeklődés jellemzi. Legutóbb november 11-én a 70-es évek, a januárra tervezett összejövetelen a 80-as évek emlékeiről fognak beszélgetni.

Az „Egyebek” napirendi pont keretében szó volt a Lázár-deák emlékérem posztumusz adományozásának lehetőségéről, a Lázár-deák emlékérem jelölő bizottságának felállásáról, munkájának indításáról. Dr. Ádám József elnök tájékoztatott az MFTTT rendezvényeiről és a tervezett programokról. Sikeresnek ítélte a november 27-i konferenciát.

November 29-én dr. Joó István szülőfalújában, a Vas megyei Egyházashollóson emléktáblát avattak, és életútjáról megemlékezést tartottak. Március 21-én tartják az „Európai Földmérők Napját” a CLGE rendezvényéhez kapcsolódóan. Tervezik az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos témakörben (több helyszínen) regionális konferenciák tartását.

Ezt követően kezdődött a választmányi ülés a következő napirenddel:

1. A Társaság 2014. évi tagsági díjai

2. A Társaság alapszabályának módosítása

3. Egyebek

A napirendi pontok elfogadása után a választmány egyhangúlag megszavazta a 2014. évi tagdíjakkal kapcsolatban az ib. javaslatát. Ismét szóba került a földhivatalok tagságának kérdése, melynek rendezését a megyei kormányhivatalokkal és az illetékes minisztériummal együttműködve kell megoldani.

A Társaság alapszabályának módosításával kapcsolatos eddigi munkát Buga László főtitkár-helyettes ismertette. Összefoglalta az alapszabály módosításának szükségességét, melyet a 2011. évi CLXXV. törvényre hivatkozva kellett megtenni. Ugyanis „2014. június 1-jétől csak e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosulta közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.” Ugyanakkor fogalmi összhangot kellett teremteni az Fttv.- vel, szabályozni kellett a MTESZ-hez fűződő viszonyt, be kellett építeni a CLGE által elfogadott etikai kódexet, rendezni kellett a jelölő bizottság(ok) mandátumának szabályait, a távszavazást, a szervezeti változásoknak megfelelő módosítást, és meg kellett szüntetni egyéb pontatlanságokat. A választmány néhány kiegészítéssel egyhangúlag javasolta a tervezetnek a közgyűlés elé terjesztését.

A rendkívüli közgyűlés a következő napirend szerint ülésezett:

1. Elnöki megnyitó

2. A mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása

3. Tájékoztató az aktuális ügyekről

4. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése

5. A Társaság alapszabályának módosítása

6. Egyebek

A napirendi pontok elfogadása után egy perces néma felállással emlékeztek az előző közgyűlés óta elhunyt kollégákra. Dr. Ádám József elnök tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Társaság közhasznú jogállásának megszerzése érdekében a Társaság alapszabályát a közgyűlés egyetértésével módosítani kell.

A jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért tagtársak és a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megszavazása után, az alapszabály módosításával kapcsolatos tájékoztatót követően, a közgyűlés az alapszabály módosítását egyhangúlag elfogadta.

Dr. Ádám József elnök a közgyűlés résztvevőit tájékoztatva elmondta, hogy a 2014. évi tagdíjak változatlanok, a Társaság pénzügyi egyensúlyát megteremtve az ez évi működés feltételei biztosítottak, az elmaradt nemzetközi tagdíjak befizetése megtörtént, a tagdíjbefizetés kis mértékben emelkedett. A Geodézia és Kartográfia megjelenését ez évben is csak kéthavonkénti rendszerességgel tudják biztosítani. Bővült a honlap tartalma, a látogatók száma növekedett.

Sikeres volt a GISopen, a nadapi megemlékezés, a soproni vándorgyűlés, a november 27-i konferencia, a megemlékezés dr. Joó István szülőfalujában, a gyergyószentmiklósi EMTrendezvény. Számos sikeres szakmai napot rendeztek a területi csoportok. Ez évben is megrendezik az „Európai Földmérők Napját”, és évente a „Földmérők Világnapja”alkalmából rendezvények sorozatát szervezik.

A közgyűlés hivatalos programját befejezve, dr. Ádám József elnök megköszönte a részvételt.

Dr. Riegler Péter

Megemlékezések

Dr. Joó Istvánra emlékeztünk

2013. november 29-én dr. Joó István professzora emlékeztünk szülőfalujában a Vas megyei Egyházashollóson, ahol a 2007-ben elhunyt profeszszor gyermek és ifjú korát töltötte. Emlékeztünk a családtagokkal, rokonokkal, volt kollégáival, tanítványaival, tisztelőivel a Geoinformatikai Kar egykori főigazgatójára, a magyar földmérés és térképészet negyed századon át meghatározó egykori szakmai irányítójára. A szülői ház falára elhelyezett emléktábla – amely Tóth Emőke alkotása – leleplezése alkalmából a község polgármestere Németh Tamás és V. Németh Zsolt államtitkár tartott rövid méltató visszaemlékezést.

Németh Tamás polgármester megemlékező beszédében elmondta, hogy az emléktábla leleplezése, és dr. Joó Istvánról elnevezett utca révén is, a község tovább őrzi a falu szülöttjének emlékét. Kiemelte, hogy a professzor életútja, szorgalma és elhivatottsága példa lehet a mai fiatalok előtt is.

V. Németh Zsolt államtitkár, a GEO korábbi hallgatója megemlékezéséből néhány gondolatot idézve: „Sokan, sokféleképpen emlékeznek rá. De a barátok, kollégák, beosztottak, kutatótársak, diákok visszaemlékezéseit olvasva kirajzolódik személyisége néhány meghatározó vonala. Hallatlan energia, óriási szorgalom, rendkívüli munkabírás. Kötelességtudat, felelősségtudat, hivatástudat, sőt – ami a hazai földmérési és térképészeti tevékenység fejlesztését illeti – küldetéstudat. Vezetőkészség, segítőkészség. Széles látókör, szerteágazó érdeklődés. Konok igazságszeretet, következetesség, emellett pedig személyesség. Közvetlenség, őszinteség. Neve mindannyiszor el fog hangozni a jövőben, ahányszor csak Magyarország egységes vetületének, egységes térképrendszerének bevezetéséről beszélünk, valahányszor a hazai asztrogeodézia elindulását, vagy az állami földmérési kutatóbázis létrejöttét említjük. Őrizni fogja nevét a rengeteg általa jegyzett publikáció is: könyvek, jegyzetek, disszertációk, térképművek, tanulmányok és kiadványok. A tábla hirdeti a műszaki tudományok fontosságát, nélkülözhetet lenségét, és bármely ránéző egyházashollósi fiatalt biztosíthatja, hogy a legkisebb faluból elindulva is lehet teljes életet élni, és fontos beosztásokban helyt állni.”

Az emléktábla avatása után a községházán összegyűltek előtt Hodobay- Böröcz András Joó István életének, pályájának egy-egy pillanatát megörökítő filmösszeállítással vezette be az ezt követő megemlékező, életútját méltató előadásokat.

Elsőként dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke foglalta össze dr. Joó István szakmai életpályájának, szerteágazó tevékenységének meghatározó szakaszait. Szólt a 25 éven keresztül az állami földmérés területén végzett kezdeményező, irányító munkájáról, a fotogrammetriai eljárások és az EOTR, az EOV bevezetéséről, az EOMA, a 0.-rendű szintezés indításáról, a FÖMI és a penci obszervatórium alapításáról. Kiemelte, hogy ezeknek a feladatoknak végrehajtásához kellett a professzor következetes határozottsága, szakmai elhivatottsága. A GEO főigazgatójaként jelentős szerepe volt az intézmény fejlődésében. A Geodézia és Kartográfia főszerkesztőjeként hosszú időre meghatározta a lap arculatát, biztosította színvonalát, nemzetközi ismertségét, elismertségét. Munkássága, elhivatottsága nem csak meghatározó, de példamutató is a ma dolgozó szakemberek számára.

Dr. Busics György a GEO tanszékvezetője, mint Joó István közvetlen munkatársa, Joó István szerteágazó tudomá1. ábra Joó István emléktáblája Fotó:HBA nyos, szakmai eredményeire, oktatási 2. ábra Németh Tamás, V. Németh Zsolt és dr. Busics György a felavatott emléktáblánál tevékenységére emlékezve szólt a segítőkész, őszinte kritikát is megfogalmazni tudó vezetőről.

A megemlékezések sorában dr. Ágfalvy Mihály a GEO korábbi főigazgatója a professzor főiskolai tevékenységére, oktatói, oktatásszervezői munkájára – mint közvetlen munkatársa és a főigazgatói beosztásban utódja – emlékezett. Dr. Joó István munkásságának eredményeként ma a GEO nemzetközileg is elismert intézmény. Főigazgatói tevékenysége alatt jelentős beruházások valósultak meg. Megemlékezésében kitért arra is, hogy dr. Joó István fontosnak tartotta az erdélyi szakmai, baráti kapcsolatok létrehozását és erősítését.

Busics Imrének, aki korábban a Szocialista Országok Geodéziai Szolgá latában (SZOGSZ) segítette a professzor munkáját, alkalma volt megismerni a hazai geodézia érdekében kifejtett, átgondolt szakma-politikai tevékenységét. Elmondta, hogy nem csak biztosította a szakmai, szervezeti feltételeket a FÖMI munkájához, de számított is együttműködésükre, segítségükre.

Hodobay-Böröcz András személyes és szakmai kapcsolatukra emlékezett, mely – ahogy elmondta – a csikszeredai szakmai konferencián való részvétellel kezdődött. Segítette a professzort a lap főszerkesztői munkájában. Tisztelettel gondol azóta is szakmai, emberi nagyságára, fejezte be megemlékezését. Dr. Mihály Szabolcs rövid visszaemlékezésében a SZOGSZ-ban való, Joó István és Radó Sándor munkáját segítő emlékeit foglalta össze. Mint a FÖMI korábbi főigazgatója visszaemlékezésében elmondta, hogy dr. Joó István professzornak jelentős szerepe volt a FÖMI-vel való oktatási együttműködés megvalósításában.

Dr. Orbán Aladár a soproni egyetemi években tankörtársa, majd 1956-ig munkatársa, az egyetemi és a katonaságnál, a Honvéd Térképészeti Inté zetben eltöltött évek emlékeinek néhány epizódját villantotta fel visszaemlékezésében. Sok éves barátságuk során beszélgetéseik visszatérő gondolata volt szülőfalujának szeretete, ezért most őszinte örömére szolgál, hogy faluja is őrzi Joó István emlékét.

Zalaba Piroska egykori tanszéki mérnökként, oktatóként, szakfordítóként dolgozott Joó professzor mellett. Ezekre az évekre visszaemlékezve a szigorúságáról, de emberi közvetlenségéről is ismert professzornak a napi munka, az egymás közötti csipkelődések néhány emlékét osztotta meg a hallgatósággal.

Kalmár László, Joó István közeli rokona a fiatalemberre, a lokálpatriótára, a család „Pistijére”, gyermekkorára, a csínytevéseire, a felelősen gondolkodó, a kemény falusi munkában is résztvevő fiatalra emlékezett. A szorgalom, a tehetség, a kíváncsiság, az ösztönző családi háttér is segítette abban, hogy a falusi élet, és falujának szeretete mellett elinduljon azon az életpályán, amelynek sikereire, eredményeire ma mind a családja, mind szülőfaluja joggal lehet büszke, és akire ma is úgy tekintenek, hogy „egy volt közülünk.”

A megemlékezések sorát ifj. Joó István újságíró fejezte be. Kifejezte háláját a szervezőknek és az előadóknak, hogy édesapja emlékéhez ilyen tevőlegesen hűek. Sajnálkozott amiatt, hogy, apjával nem sikerült egy „oral history-t” készíteni, mivel őt mindig a jelen feladatai érdekelték. Ezzel egy kiemelkedő képességű és sorsú elsőgenerációs értelmiségi fantasztikus élményanyaga tűnt szinte a semmibe. Jellemében ott volt egy „posztkeresztény” vonás, katolikus nagycsaládi örökségként. Felidézte, édesapja amilyen áldozatos volt a hivatásában, olyan a családjában is. Személye, személyisége biztonságérzetet nyújtott. Lelkesedett a gyermekekért, a természetért, a kertészkedésért, művészi alkotásokért, a történelmi haza gondjai és kultúrája erősen foglalkoztatták. Rosszul tűrte a sekélyességet, nyegleséget, üresfejűséget és felületességet. Apja pályafutásának, szakmai és emberi értékeinek ez a közös számbavétele nem volt öncélú; minden emlékülés-résztvevőben erősítheti azt, hogy észrevegyük egymásban és az emberi létezésben a csodát, s hogy jobban ráébredjünk összetartozásunkra.

És végül néhány, a szerző személyes emléke, gondolata. Dr. Joó Istvánt az állami földmérés meghatározó személyiségét, vezetőjét 1965-ben volt alkalmam megismerni, mint diplomatervem külső bírálóját és az államvizsga bizottság tagját. Ettől az időponttól – nem túlzás és nem szerénytelenség azt állítanom, hogy – Joó István a következő évtizedekben mentorom, támogatóm és nyílt, őszinte kritikusom volt szakmai munkámban, előmenetelemben. Sokat köszönhettem, köszönhetek ma is ennek a kapcsolatnak. A több éves, Joó István mellett töltött szerkesztő bizottsági munka után megtiszteltetés volt számomra, hogy 2008-ban átvehettem a Geodézia és Kartográfia főszerkesztői tisztét. Napi munkám, kétségeim során őt még gondolatban mindig mentoromnak tekintve, számos esetben teszem fel ma is magamnak a kérdést: „Ezt a helyzetet, ezt a feladatot Pista, hogy oldotta volna meg, hogy kezelte volna?” És úgy gondo lom, amíg ezek a kérdések személyéhez, emlékéhez kötődve fogalmazódnak meg bennem, bennünk, ez talán több, mint a puszta emlékezés … Örömmel vettünk részt a megemlékezésen. Biztosak vagyunk abban, ha arra járunk, egy megemlékező főhajtásra megállunk az Egyházashollós Petőfi utca 11. számú ház előtt.

Dr. Riegler Péter

* * *

Száz éve született dr. Hegyi Gyula

Hegyi Gyula (Hammer Gyula néven) 1913. december 9-én született Győrszentmártonban. (Édesapja sírkőfaragó mester volt saját műhelyében.) Győrben érettségizett, majd a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Földrajz professzora Kogutowicz Károly volt. 1936-ban védte meg doktori értekezését Győr városföldrajzi tanulmány címen. Győr városa még abban az évben 106 oldalas könyvként megjelentette munkáját.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia egyéves kiképzését követően, 1938-ban a Honvéd Térképészeti Intézetbe került, ahol 1939. október 1. és 1941. október 1. között a topográfiai tanfolyam hallgatója volt. A tanfolyam résztvevői között még dr. Hammer Gyulaként szerepel. Ezt követően magyarosította nevét Hegyire. A tanfolyam elvégzése után Erdélyben, az 1:50 000 méretarányú katonai felmérésben vett részt. A háború végén (századosi rendfokozatban) angol hadifogságba került. Hazatérve a budai cisztercita gimnáziumban, ennek államosítása után egy győri szakiskolában tanított földrajzot. 1950-ben, több volt tiszttársával együtt, korábbi állományviszonyát megújítva visszakerült a Térképészeti Intézetbe. 1950-ben az 1:25 000 méretarányú térképek helyesbítésének a kezdetekor a Topográfiai osztály egyik alosztályvezetője.

Tanárnő felesége abbahagyta az oktatást és elkísérte a férjét a terepre. Békéscsabán született meg egyetlen gyermekük, Gyula 1951-ben.

Hegyi 1955-ben a Vezérkar Térképészeti Osztályára került helyettes vezetőként. Németh Ferenc visszaemlékezése szerint, 1956. október 24-én Hegyi Gyula alezredes hívta fel a Tér ké pészeti Intézetet, és az ügyeletes tiszttel közölte, háborús helyzet van, így az ennek megfelelő utasítás szerint járjanak el. A páncélszekrényben lévő irat szerint riadóztatni kellett a vezetőt és a listában megadott személyeket. A vezető Murányi László, ekkor Prágában a szocialista országok geodéziai szolgálatainak civil és katonai vezetőinek a konferenciáján volt. Ezen a konferencián tett javaslatot Radó Sándor az 1:2,5 milliós világtérkép szocialista országok általi elkészítésére. A vezető távolléte miatt a helyettest, Székely Tibort hívták be elsőként.

Hegyi további lépéseit ezekben a napokban nem ismerjük, de novemberben nem írta alá az ún. Kádárnyilatkozatot, (ez Münnich aláírásával megjelent tiszti nyilatkozat), amelyben többek között az áll, hogy az aláíró egyetért a szovjet csapatok beavatkozásával és tevékenységével. Az aláírás megtagadása miatt, rendfokozatának megfelelő tartalékos tiszti állományba helyezték. Leszerelése után 1957 elején, több kilépett tiszttel együtt, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalathoz (BGTV) került. Hegyi a topográfiai osztályon kezdett dolgozni, vizsgálóként. Ezen az osztályon dolgozott Domokos György is, csoportvezetőként. (1957 elején a Térképészeti Intézetben a tiszti nyilatkozatot aláírók közül is többeket leszereltek tisztogatás címén, és azok jelentős része is a BGTV-nél talált munkát.) Hegyi Gyula a vállalatnál hamarosan a topográfiai osztály vezetője, majd 1957. szeptember 19-től a cég főmérnöke lett.

1959. január 1-jével a BGTV topográfiai, topokartográfiai, fotogrammetriai osztályait és kis nyomdai részlegét a Kartográfiai Vállalathoz csatolták. A Kartográfiai Vállalatnál Hegyi először a Topográfiai és fotogrammetriai főosztályvezetője volt. Katonai mintára szervezte meg a munkát. Minden munkaterületre részletes műszaki leírást szerkesztett. Rendszeresen végzett terepi ellenőrzést. Ezt a szokását később is megőrizte. 1960. augusztus 1-jétől Hegyi a Kartográfiai Vállalat főmérnöke lett.

Az átszervezés igazi okát, az egyik vállalat tevékenységi körének elvételét és egy másiknak történő átadását nem ismerjük. Két évtizeddel később, 1979-ben Hegyi Gyula úgy vélte, hogy a Kartográfiai Vállalat akkori igazgatója, Mészáros György azért szorgalmazta cége bővítését, mert hibásan ítélte meg a nagyközönségnek készülő térképek piacát. Úgy érezte, vezetésével megoldották a térképellátás legnagyobb gondjait, a legfontosabb hazai igényeket kielégítették. Megjelentek az iskolai atlaszok, az első autóatlasz, az első város-, és turistatérképek, már dolgoztak egy világatlaszon. Szerinte ezzel a térképpiac telítetté vált, a továbblépés útját csak egy újabb tevékenység elnyerése biztosíthatja. A főhatóságnál, a kartográfiáért felelős Radó Sándor nem értett egyet Mészáros véleményével. Az átszervezést Radó nem tudta megakadályozni, de feltehetően a közöttük megromlott viszony miatt Mészáros 1963. július 15-én lemondott igazgatói posztjáról, és a TESCO munkatársaként Nigériába ment.

Hegyi Gyulát 1963. július 16-tól kinevezték a Kartográfiai Vállalat igazgatójának. Ekkor a cégnél háromszor annyi földmérő dolgozott, mint kartográfus. Hegyi mindkét területet egyaránt fontosnak tekintette, de az állami megrendelések miatt a geodéziai területet biztosabb pénzügyi háttérnek gondolta, mint a piacnak jobban kitett kartográfiai területet. A termelésfejlesztés során ezt az elgondolását nem érvényesítette. Néhány éven belül a geodéta-kartográfus arány 1,5:1-re módosult. A gyors ütemű fejlesztéshez kevés volt a szakember. A cég több topográfiai és rajzolói tanfolyam szervezésével növelte a fiatal szakemberek számát.

A geodéziai piac megszerzése érdekében vidéki kirendeltségeket létesítettek az ország több pontján. A technikai korszerűsítés kiemelt területe volt a fotogrammetria és a nyomda, a térkép-sokszorosítás. Hegyi távlati elképzelése, hogy a légifényképezéstől a sokszorosításig, a teljes térképkészítési folyamatot képes legyen a cég ellátni, a szocialista viszonyok között megvalósíthatatlan volt.

Az első exportmunka megszerzése, a Larousse Atlasz javított kiadása Radó érdeme volt, de Hegyi hamar felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. A munka készítése közben a kartográfusok részére egyhetes autóbuszos tanulmányutat szervezett a bécsi Freytag und Berndt cég meglátogatására. 1964-ben ilyen vállalati utak szervezése a dolgozók részére nagyon szokatlan volt. A cég exporttevékenysége gyorsan bővült, és 1969-ben (a szocialista országok között egyedüliként) elnyerte az exportjogot. A geodézia területén is sikerült külföldi munkát szerezni. A KV, a BGTV és a TESCO közös fotogrammetriai céget alapított 1969-ben Nigériában. Az előkészítésére hálózatfejlesztési terepi munkákat is végzett a cég. Az ottani munkák hatására geokartográfiai feladatot is nyert a vállalat. A Kartográfiai Vállalat készítette el Lagos első városatlaszát.

Hegyi Gyula a mai korszerű vállalatvezetési elméletet, hogy a dolgozók a céget sajátjuknak, magukat a „vállalati család” tagjainak képzeljék, korát megelőzően megvalósította. Sokszor hangsúlyozta azt a törekvését, hogy a dolgozók a munkakörülmények, a velük való foglalkozás és a technikai színvonal folyamatos fejlesztése következtében "rangnak" érezzék, hogy a Kartográfiai Vállalat dolgozói lehetnek. Annak érdekében, hogy a különböző munkahelyeken és munkaterületen dolgozók azonosulni tudjanak a vállalati célokkal, több intézkedést vezetett be. Kezdeményezte az évente – minden dolgozó részvételével – tartott termelési tanácskozásokat. A belső tájékoztatás erősítésére, a dolgozói észrevételek megjelentetésére a cég Térképész címen belső vállalati lapot jelentetett meg, kezdetben negyedévente és később havonta. Évente, jól jutalmazott tanulmányi pályázatok segítették a dolgozói elképzelések beépítését a napi gyakorlatba. A vállalathoz való hűséget értékelte az 5 évente növekvő törzsgárda cím és a vele járó jutalom is. A cég támogatta a vállalati tanfolyamokat végzett dolgozók továbbtanulását, a technikusi, főiskolai, egyetemi végzettség megszerzését. A munkatársak kölcsönös megismerését segítették a vállalati ünnepségek, közös kirándulások, az ország több pontján lévő saját vagy bérelt üdülők. Hegyi bármelyik dolgozóját személyesen is meghallgatta, sokszor segített egyéni gondjaik megoldásában.

Mai szemmel azt mondhatjuk a Kartográfiai Vállalat szervezetét illetően tökéletesen alkalmazkodott a szocialista viszonyokhoz. A hiánygazdálkodást elkerülendő óriási papír-és egyéb eszközkészletekkel, saját javító műhelyekkel, címlaptervező grafikussal, fényképésszel, sok emberrel oldotta meg zökkenőmentesen feladatait úgy, hogy közben jó munkahelyi légkört teremtett a dolgozóknak. Hegyinek nagyon jó kapcsolatteremtő képessége volt. A cég dolgozóival, a főhatóság munkatársaival, a hazai és külföldi cégek vezetőivel is megtalálta a megfelelő hangot, meg tudta őket nyerni az adott kérdés megoldására. Ez sok bel- és külföldi munka elnyerését segítette.

Kapcsolatteremtő képességéről egy példát szeretnék most megemlíteni. A cég elkészítette Magyarország új autóatlaszát. A vezetés a korábbi évek tapasztalatai alapján természetesnek vette, hogy a készülő térkép az értelmetlen katonai előírásoknak megfelelően, bizonyos mértékig pontatlan, azaz torzított lesz. Nem így történt, és a próbanyomat ellenőrzésekor az OFTH Önálló Katonai Osztálya ezt észrevette. Sok munkaóra, nagy pénz volt a „túl jóra”, azaz pontosra sikerült atlaszban. Az atlasz újrakészítése a cég azévi eredményét is veszélyeztette volna. Hegyi Gyula megkérte az MH Térképész Szolgálat főnökét, Székely Tibor ezredest, hogy fáradjon ki hozzá. A tanácsteremben az atlasz lapjaiból kirakott országtérkép és egy hosszú fémvonalzó mellett tárgyaltak kettesben. Mindenki tudta, a távolságmérések igazolni fogják a katonák korábbi felvetését. Hogy mi történt, azt csak Székely és Gyula bácsi – ahogy a dolgozók igazgatójukat nevezték – tudnák elmondani. (Fia utólagos emlékei szerint a fémvonalzó mellett egy üveg is előkerült, s Hegyi baráti beszélgetéssel mentette meg az autóatlaszt.) A beszélgetést követő vezetőin csak az hangzott el, ezt az atlaszt most kivételesen ki lehet nyomtatni, de nyílt térképként „torzítatlan térkép” még egyszer nem készülhet. A hír gyorsan terjedt, és hamarosan minden dolgozó tudta jobb, ha nemcsak a próbanyomatot, hanem már az első tervvázlatot is bemutatják a katonáknak.

Az OFTH-ban 1978-ban vezetőváltás történt. Az új vezető, Matúz József kinevezése után kb. fél évvel, amikor már nagyjából megismerte az ágazat vezetőit, azt közölte a 65 éves Hegyi Gyulával, hogy amíg ő lesz az OFTH vezetője, addig maradhat a cég igazgatója. Matúz váratlan halála miatt ez csak rövid ideig volt érvényes.

Az új vezetőnek, Hoffer Istvánnak az volt a véleménye, hogy a nyugdíjkor elérésekor mindenki kezdje meg megérdemelt pihenését. Hegyi Gyula azt kérte, addig hadd maradjon, amíg helyettese, Domokos György el nem végez egy intenzív angol tanfolyamot, mert a cég nemzetközi kapcsolataihoz a német tudás mellett szükség van az angolra is. Ezzel Hoffer egyetértett, és a sikeres angolnyelv-vizsga után, Hegyi, 68 éves korában történt nyugdíjazásakor (1981) kinevezte a korábbi helyettest igazgatónak.

Nyugdíjasként Hegyi még egy évtizedig aktív tagja maradt a cég szerkesztő bizottságának. A rendszerváltozást követő vállalati átalakulások után már nem járt be a céghez. A vállalat alapításának 40 éves évfordulóján részt vett, láthatta és érezhette mennyire kedvelik, szeretik egykori, különböző beosztású dolgozói A szűkebb vezetőség egészen haláláig, évente kétszer felkereste egy kis beszélgetésre. Hegyi Gyula 28 évig, 1963–1981 között volt (párton kívüliként) a Kartográfiai Vállalat igazgatója. Ezen idő alatt a cég hétszer nyerte el a Kiváló Vállalat címet.

Hegyi személyes hozzájárulását ehhez a sikerhez az OFTH háromszor (1960, 1970, 1972) ismerte el a Térképészet Kiváló dolgozója címmel. A kormánytól 1963-ban megkap ta a Szocialista Munkáért kitűntetés bronz fokozatát, majd nyugdíjazása előtti évben, 1980-ban elnyerte a Munka Érdemrend arany fokozatát és a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Lázár deák emlékérmét.

Mikor egyesületünk lapjában emlékezünk meg dr. Hegyi Gyula jelentős szakmai munkájáról, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az előd szervezet a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület intéző bizottságának és folyóiratunk szerkesztő bizottságának is éveken át a tagja volt. Hegyi Gyulát korához képest jó erőben, teljes szellemi frissességben, fia jelenlétében, otthonában érte a halál 2001. november 22-én. A gyászolók a Farkasréti temetőben kisérték utolsó útjára.

Dr. Papp-Váry Árpád

Irodalom

Balla János–Hrenkó Pál: A Magyar Katonai Térképészet története. I. kötet. MH Térképész Szolgálat Főnökség, Budapest, 1991.

Balla János–Hrenkó Pál: A Magyar Katonai Térképészet története III. HM Térképészeti Közhasznú Társaság, Budapest, 2006.

Balázs László–Raum Frigyes: Tények és emlékek a magyar földmérés szervezetéről és tevékenységéről. IV. rész Geodéziai és Kartográfia 1984/6.

Hegyi Gyula: 25 éves a Kartográfiai Vállalat = Geodézia és Kartográfia, 1979/6.

Németh Ferenc: Hat év a Honvéd Térképészeti Intézetben (1950. október 2.–1956. november 17.) In: Térképvilág. A Magyar Térképbarátok Társulata első negyedszázada (1981–2006). MTT, Budapest, 2006.

Papp-Váry Árpád: 40 éves a Cartographia, Geodézia és Kartográfia, 1995/2.

Szerkesztő Bizottság: Dr. Hegyi Gyula 70 éves, Geodézia és Kartográfia 35. évf. 1983/6. p. 446.

Suara Róbert: Dr. Hegyi Gyula (nekrológ), Geodézia és Kartográfia 2002/1. 47. o.

Nekrológ

Búcsú Zsótér Jánostól

Szomorúan tudatjuk, hogy a Csongrád Megyei Földhivatal korábbi vezetője, Zsótér János úr 77 éves korában, súlyos betegségben elhunyt. Temetése 2013. november 22-én volt Szegeden, az Alsóvárosi temetőben.

Zsótér János 1937. augusztus 4-én született Mindszenten. Tanulmányait 1961-ben fejezte be a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Karán, ahol okleveles földmérő mérnöki diplomát szerzett. 1961. július 1-jétől ösztöndíjasként az ÁFTH Csongrád Megyei Felügyelőség dolgozója lett.

Az ÁFTH átszervezése után – 1967. augusztus 1-jétől a Szegedi Városi és Járási Földhivatal Földmérési csoportvezetője, 1972. április 1-jétől, a Csongrád Megyei Földhivatal osztályvezető- helyetteseként dolgozott.. 1973. március 6-tól földmérési szakfelügyelő. Ebben a beosztásában ellátta a földmérési szakfelügyeleti és koordinációs feladatokat, valamint a hozzá kapcsolódó földmérési feladatok irányítását.

1973. szeptember 16-tól a Csongrád Megyei Földhivatal Földmérési Osztályának vezetőjévé nevezték ki. E munkakörben nagy szakmai hozzáértéssel és körültekintéssel szervezte, valamint irányította a megye földmérési munkáit. Jó kapcsolatokat épített ki a megye földmérési munkát végző szervezeteivel, a járási földhivatalokkal. Kezdeményezte a megyei és járási földhivatal munkáinak eredményes ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését. Irányító, szervező tevékenységének eredményeként az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztését zökkenőmentesen előkészítették, és a szerkesztést határidő előtt befejezték. Az általa irányított földmérési szakvonal munkája, szakfelügyeleti tevékenysége országosan is elismert volt.

Aktívan részt vett a kísérleti földmérési munkák Csongrád megyei bevezetésében, e munka szervezésében, irányításában.

1993. június 15-től a Csongrád Megyei Földhivatal hivatalvezetője. amely vezetői tevékenységét nyugdíjba vonulásáig, 1998. december 31-ig látta el. A közösség érdekében végzett munkálkodásában kiemelkedő volt a MTESZ Csongrád Megyei Szervezete Geodéziai és Kartográfiai Egyesület titkáraként végzett szakmai tevékenysége.

A földmérési pályát élethivatásának tekintette. Munkájának elismeréséül 1961-ben ÁFTH Elnöki Dicséretben, 1967-ben a Térképészet Kiváló Dolgozója (MÉM), 1980-ban Kiváló Munkáért (MÉM) és 2007-ben Életfa emlékplakett bronz fokozata (FVM) kitüntetésben részesült.

Emberségét bizonyítandó álljanak itt szavai, melyet a földhivatali szervezetrendszer kialakításának 40 éves évfordulójára írt cikkéből idézünk: „…szeretném megköszönni a 10-20-30-35 közös munkában eltöltött évet, amely remélem, hogy a szakterület épülését szolgálta. Mindannyiunk nevében szeretettel emlékezem azokra, akik nagyon korán eltávoztak közülünk, vagy megromlott egészségi állapotuk miatt nem lehetnek közöttünk. A fiatal kollégákat ismeretlenül is köszöntöm, és arra kérem őket, szeressék munkájukat, becsüljék és tiszteljék egymást. A sikeres közös munka mellé magasabb anyagi és erkölcsi megbecsülést kívánok.”

A magyar földmérők és térképészek közössége tisztelettel búcsúzik kiváló munkatársától, Zsótér Jánostól.

Nyugodjon békében!

* * *

Horváth Jenő (1954–2013)

Mély megrendüléssel hallottuk a szomorú hírt október végén, hogy elmentél közülünk, itt hagytál bennünket. Tudtuk, hogy küzdesz egy ismeretlen betegséggel, de nem hittük, hogy Te, aki annyi nehézséget legyőztél, a szervezetedet, egészségedet megtámadott kórral szemben alul maradsz.

Gyermekkorodat, ifjú éveidet Sopronban élted, ott jártál iskolába, és érettségiztél 1972-ben a Gépipari Technikumban. 1972 és 1975 között az Elzett Művek Soproni Gyárában dolgoztál technikusként, majd meósként.

A térképek és a természet iránti határtalan lelkesedésed vitt a földmérő szakma irányába. 1975-ben, – a jogelődünk – a BGTV Soproni osztályán helyezkedtél el; gyors átképzéssel földmérő technikus lettél. 5 év szorgalmas munka során elsajátítottad szakmánk sokrétű munkafajtáit, jártad az országot, mértél városokat, falvakat, utat és vasutat. Sorsod 1980-ban Budapestre irányított. Itt is a cégen belül, a 10-es 11-es és 20-as osztályokon dolgoztál. Nem Te akartál osztályokat váltogatni, a vállalati szervezet változott, de a változásokhoz Te mindig rugalmasan alkalmazkodtál.

Szakmai továbbfejlődésed érdekében – a munka mellet – elvégezted a Székesfehérvári Fölmérési Főiskolát, ahol 1986-ban földmérő üzemmérnök lettél. Később is mindig képezted magadat, 1994-ben felsőfokú műszaki értékbecslő képesítést szereztél. Főnökeid felismerték benned (a jó szakmai felkészültség mellett) az irányítói képességedet is. 1987-ben csoportvezetői, 1993-ban irodavezetői, 1997-ben osztályvezető-helyettesi, majd 2012- ben osztályvezetői megbízatást kaptál.

Megbízatásodnak mindig nagy szakértelemmel, hallatlan precizitással és eredményességgel tettél eleget, beosztottaiddal szigorú, de igazságos voltál, igyekeztél nekik kiharcolni a jó munkáért járó juttatásokat. Téged is elismert a szakma, Kiváló Dolgozó, majd Kiváló Munkáért Miniszteri Kitüntetésben részesültél.

Szakmánk technológiai fejlődésével lépést tartottál, fogékony voltál az új fajta munkákra, jelentős részt vállaltál a szerződések műszaki tervének összeállításában, gazdasági kalkulációiban, de még inkább az elnyert munkák végrehajtásában, eredményes leadásában. Minden munka fontos volt számodra, de igazán a klasszikus geodéziai munkák, a kataszteri felmérés és az EOMA álltak közel hozzád. Részt vállaltál társadalmi megmozdulásokban, közösségi munkákban.

Legutóbb 2010-ben elvállaltad, és megválasztottak a Geodézia Zrt. munkavédelmi képviselőjének. Végezetül, de nem utolsó sorban, nem tudom elfelejteni azokat a röpke beszélgetéseket, amelyeket a munka közben, kikapcsolódásképpen ejtettünk, családról, Horányi telkedről és Sopronról. Mély nyomot hagyott bennem – amit távozásod még megerősít – hogy milyen szeretettel beszéltél mindig családodról, és állandó aggódással, leányodról. Mindig mindenben segíteni akartál neki, és most nélküled is helyt kell állnia. Adja az Isten, hogy sikerüljön!

Búcsúzom a Geodézia Zrt. (BGTV) nevében, amely saját halottjának tekintett, és ahol közel 40 évet töltöttél el. Búcsúzom a cég vezetői, kollegáid, barátaid nevében és búcsúzom az igen nagy számban megjelent pályatársak nevében is. Mindannyian azért jöttünk el utolsó utadra, mert tiszteltünk, szerettünk.

Nyugodj békében!

Csabányi Lajos

A Társaság választmányának döntése alapján a 2014. évi tagdíj összege egyéni tagjainknak változatlanul 9000 Ft, nyugdíjasok és diákok számára 5000 Ft, lap előfizetés nélkül 1000 Ft. Tagdíját befizetheti az előző lapszámhoz mellékelt csekken, átutalással az 10200830-32310308 bankszámlaszámra vagy személyesen a titkárságon.

Tisztelt Tagtársak!

Az MFTTT vezetése megköszöni a 2013. évben felajánlott személyi jövedelemadójának 1%-át. A beérkezett összeget Társaságunk működési, illetve a Geodézia és Kartográfia szakfolyóirat kiadási költségeinek részbeni fedezésére használtuk fel.

Idén is várjuk felajánlásaikat!

Adószámunk: 19815675-2-41

Köszönettel MFTTT Vezetőség