GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

2014 / 11–12 66. ÉVFOLYAM

Tartalom

Dr. Ádám József: 150 éves a Nemzetközi Geodéziai Szövetség és szerepe a magyar geodéziában   4

Dr. Plihál Katalin: Johannes Honterus Chorographia Transylvaniae Sybembürgen című térképeinek kiadástörténeti áttekintése 2. rész      11

Dr. Elek István: Redundancia-mentes topologikus adatszerkezetek  19

Táboriné Végh Judit–Dr. Tóth Balázs: Tulajdonilap-pótlási eljárások a fővárosban        24

Rendezvények    28

500 éves Lázár térképe – Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián       29

Kitüntetések október 23. alkalmából      30

Nekrológ      30

Felhívások        31

Contents

The International Association of Geodesy (IAG) is 150 Years Old and its Role in the Geodesy Activities of Hungary (József Ádám Dr.) 4

The Overview of Editon Chronology of Johannes Honterus’ Chorographia Transylvaniae Sybembürgen, Part 2 (Katalin Plihál Dr.) 11

Redundance Free Topological Data Structures (István Elek Dr.) 19

Reparation Procedures at Land Office of the Capital City Budapest (Judit Végh Táboriné–Balázs Tóth Dr.) 24

Events        28

500 Years Old the Lazarus’ Map–Memorial Conference at the Hungarian Academy of Sciences      29

Awards        30

Obituary     30

˜˜˜

150 éves a Nemzetközi Geodéziai Szövetség és szerepe a magyar geodéziában

Ádám József

Nemzetközi szinten szervezett együttműködés 1862-ben kezdődött, amikor Berlinben három ország (Ausztria, Poroszország és Szászország) megalapította a Nemzetközi Geodéziai Szövetség első jogelődjét, Közép-Európai Fokmérés (Mitteleuropäische Gradmessung) néven. További európai államok csatlakozása következtében a szervezet nevét 1867-ben Európai Fokmérésre (Europäische Gradmessung) változtatták, amelynek célja Európa államainak együttmunkálkodása a Föld alakjának és méreteinek meghatározásában. Európán kívüli államok bekapcsolódását követően a szervezet nevét 1886-ban Nemzetközi Földmérési Szövetség névre (angolul: International Geodetic Association, franciául: Association Géodésique Internationale, és német nyelven: Internationale Erdmessung, IE) módosították. Az IAG első általános konferenciáját 1864 szeptemberében Berlinben rendezték meg, amely tudományos közgyűlések előfutárának tekinthető. Az IE eredményes működésének az első világháború véget vetett, azonban a Szövetség alapító tagja lett az 1919-ben Brüsszelben létrejött és jelenleg is működő Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Uniónak (angolul: International Union of Geodesy and Geophysics, IUGG; franciául: Union Géodésique et Géophysique Internationale, UGGI). Az IAG hosszú (150 éves) történetét számtalan publikáció jól dokumentálja.

The International Association of Geodesy (IAG)

is 150 Years Old and its Role in the Geodesy Activities of Hungary

József Ádám

The origin of the International Association of Geodesy (IAG) goes back to 1862, the year, in which the „Mitteleuropäische Gradmessung”, predecessor of the IAG, was established. The first General Conference of the representatives to the Mitteleuropäische Gradmessung took place in Berlin in 1864, which is considered as the forerunner of the General Assemblies of the IAG. By 1867 the name of the organization had changed to „Europäische Gradmessung”. Since this organization developed well, therefore in 1886 it was extended to the „Internationale Erdmessung” (IE). In 1919, the Association was a founding member of a larger scientific group and became the Section of Geodesy of the International Union of Geodesy and Geophysics (IUGG). Due to the changes of the IUGG’s statues, the name of the organization changed first to the Association of Geodesy, than in 1946 to the current name, International Association of Geodesy. The IAG has a long (150 years) history which is well documented by a number of papers (see in Ádám, 2008; Ádám-Drewes, 2012).

Irodalom/References

1. Ádám J. (2000a): Geodesy in Hungary and the Relation to IAG around the turn of the19th/20th Century-A Historical Review. Journal of Geodesy, 74, 1 (7–14).

2. Ádám J. (2000b): Az IUGG/IAG XXII. Általános közgyűlése. Geodézia és Kartográfia, 52, 5 (20–26).

3. Ádám J. (2002a): Az IAG 2001. évi tudományos közgyűlése Budapesten. Geodézia és Kartográfia, 54, 8 (12–19).

4. Ádám J. (2002b): A 175 éves MTA szerepe a magyar geodéziatudomány fejlődésében. Közgyűlési előadások 2000 - 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia, II. kötet, 559–589. o., MTA, Budapest.

5. Ádám J. (2003): A felsőgeodézia helyzete és időszerű feladatai Magyarországon. MTA Székfoglalók 1999–2002, 40 o., MTA, Budapest.

6. Ádám J. (2006): Az IAG globális geodéziai megfigyelőrendszere. Geodézia és Kartográfia, 58, 7 (6–17).

7. Ádám J. (2008): Update of the History of the International Association of Geodesy. Journal of Geodesy, 82, 11 (662–674).

8. Ádám J. (2013): 150 éves a Nemzetközi Geodéziai Szövetség – létrehozásának előzményei és körülményei. (In: Formációk és metamorfózisok. A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai a 18–19. században. Szerk.: Gurka Dezső) Gondolat Kiadó, 19–39. o., Budapest.

9. Ádám J. (2014): A Nemzetközi Geodéziai Szövetség tudományos közgyűlése. Geodézia és Kartográfia, 66, 3-4 (24–26).

10. Ádám J.–Drewes, H. (2012): The International Association of Geodesy (IAG) – Historical Overview. Journal of Geodesy, 86, 10 (793–799).

11. Baeyer, J. J. (1861): Über die Grösse und Figur der Erde, eine Denkschrift zur Begründung mittel-europäischen Gradmessung (nebst einer Übersichtskarte). Verlag Georg Reiner, pp. 111+6, Berlin.

12. Bericht (1908): Bericht über die Verhandlungen der Fünfzehnten Allgemeinen Conferenz der Internationalen Erdmessung abgehalten vom 20 bis 28 September 1906 in Budapest. Verhandl. d. XV. allg. Conferenz der Internat. Erdmessung in Budapest, 1906, I. Theil, pp. 55–108, Berlin, 1908.

13. Biró P.–Ádám J.–Völgyesi L.–Tóth Gy. (2013): A felsőgeodézia elmélete és gyakorlata. Egyetemi tankönyv és kézikönyv, 508 o., Budapest.

14. Drewes, H. (2012): Current Activities of the International Association of Geodesy (IAG) as the Successor Organisation of the Mitteleuropäische Gradmessung. ZfV, 137, 3 (175–184).

15. Eötvös R. (1908): Bestimmung der Gradienten der Schwerkraft und ihrer Niveauflächen mit Hilfe der Drehwaage. Verhandl. d. XV. allg. Conferenz der Int. Erdmessung in Budapest, 1906, I. Theil, pp. 337–395, Berlin.

16. Eötvös R. (1910): Bericht über geodätische Arbeiten in Ungarn besonders über Beobachtungen mit der Drehwaage. Verhandl. d. XVI. allg. Conferenz der Int. Erdmessung in London und Cambridge, 1909, I. Theil, pp. 319–350, Berlin.

17. Eötvös R. (1913): Bericht über Arbeiten mit der Drehwaage ausgeführt im Auftrage der kön. Ungarischen Regierung in den Jahren 1908–1911. Verhandl. d. XVII. allg. Conferenz der Int. Erdmessung in Hamburg, 1912, I. Theil, pp. 427–438, Berlin.

18. Fasching A. (1906): A nemzetközi földmérési szövetség XV-ik ülésszakának fontosabb eredményei. Kataszteri Közlöny, XV, 10 (221–232).

19. Homoródi L. (1962): A nemzetközi geodéziai szervezet 100 éves. Geodézia és Kartográfia,             14, 4 (303–304).

20. Homoródi L. (1968): A Nemzetközi Geodéziai Szövetség Kongresszusa. Geodézia és Kartográfia, 20, 2 (136–138).

21. IUGG (1937): A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió VI. (edinburgi) közgyűlése által elfogadott határozatok és kívánságok. Geodéziai Közlöny, XIII, 11-12 (177–180) és XIV (1938), 1-4 (61–64).

22. Joó I. (1987): A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IUGG) XIX. plenáris ülése. Geodézia és Kartográfia, 39, 6 (454–462).

23. Matolay T. (1942): Az „Ellipsoide de Référence International” (Madrid, 1924) számítási formulái. Térképészeti Közlöny, VI, 3-4 (158–173).

24. Mueller, I. I. (1993): The Role of the International Association of Geodesy in Establishing User Services. Proceedings of the 7th Int. Symp. On „Geodesy and Physics of the Earth”, Eds. By Montag H. and Ch. Reigber, pp. 3–4, Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg.

25. Oltay K. (1910): Vorläufiger Bericht über die im Auftrage des Herrn Baron R. Eötvös ausgeführten Lotabweichungs-bestimmungen und Schweremessungen. Verhandl. XVI. Conferenz der Int. Erdmessung in London und Cambridge, 1909, I. Theil, pp. 351–353, Berlin.

26. Oltay K. (1925): A nemzetközi felső geodéziai mérések állása hazánkban. A „Stella”  Csillagászati Egyesület 1925. évi almanachja, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 210–214. o., Budapest.

27. Oltay K. (1930): Tudományos geodézia. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet „Technikai fejlődésünk története 1867–1927.” című jubiláris kiadványából, 13 o., Budapest.

28. Oltay K. (1931): A Magyar Geodéziai Intézet működése megalakulásától 1930-ig. Geodéziai Közlöny, VII, 1-3 (8–16), 4-6 (92-96), 7-10 (148–169).

29. Pachhofer V. (1937): A volt Osztrák–Magyar Monarchia katonai geodéziai munkáinak történeti áttekintése (1762–1918). Térképészeti Közlöny, IV, 3-4 (202–225).

30. Raum F. (1994): Nemzetközi geodéziai együttműködési évforduló. Geodézia és Kartográfia,           46, 4 (237–239).

31. Rédey I. (1966): A geodézia története (BME egyetemi jegyzet). Tankönyvkiadó, Budapest.

32. Regőczi E. (1954): Hogyan kapcsolódott bele Magyarország a nemzetközi geodéziai munkálatokba. Geodézia és Kartográfia, 6, 3 (201–202).

33. Tárczy-Hornoch A. (1956): A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (UGGI) római kongresszusáról. Geodézia és Kartográfia, 8, 1 (1–5).

34. Torge, W. (2012):150 Years of International Cooperation in Geodesy: Precursors and the Development of Baeyer’s Project to a Scientific Organisation. ZfV, 137, 3 (166–175).

35. Tóth Á. (1870): Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodätai munkálatok. Értekezések a Mathematikai Osztály köréből, az MTA kiadása, Szerk. Szabó József, VI. szám, Pest.

36. Trájber I. (1929): Nemzetközi földmérés a világháború után és Magyarország jelenlegi helyzete a nemzetközi geodéziai szövetségekben. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 11-12. száma, 1–20. o.

37. Vargha Domokosné (1998): Carl Friedrich Gauss magyar csillagászbarátai – Zách János Ferenc, Pasquich János és Tittel Péter Pál. Magyar Tudomány 9, 1108–1121. o.

Dr. Ádám József

egyetemi tanár

az MTA rendes tagja

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

Johannes Honterus Chorographia Transylvaniae Sybembürgen című térképeinek kiadástörténeti áttekintése

Plihál Katalin

2. rész

A kiadások körüli problémákról először Antonius Verantinus leveléből értesülhettünk, aki 1544. augusztus 20-án a velencei Andreas Surianusnak ezt a témát is érintő sorokat küldte.

A jelenleg ismert, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában őrzött műtől eltérő töredékek bukkantak fel 1985-ben. A térképek vizsgálatát Borsa Gedeon végezte el, és megállapítása szerint a teljes példány az első, míg a töredék viszont már a második kiadásból származik. Ahogy az 1. ábrán látható a két változat között annyi különbség lehetett, hogy a töredékről hiányzott a latin és német nyelvű vers, valamint az ajánlás is. Az általunk elvégzett vizsgálatok szerint a megjelenés sorrendje nem lehet a Borsa által felvázolt. Feltevésünket az alábbiakra alapoztuk:

a. Olyan helynevek szerepelnek az 1540-ben Bázelben S. Münster által kiadott Erdély-térképen, amelyek hiányoznak a ma ismert teljes példányról.

b. Borsa szerint a „második kiadásról” Honterus „felesleges verseket” maga távolította el. A versek ugyanakkor arról a „lelki útról” szóltak, amelyek Honterust a lutheri vallási irányzat felé vitték el. Honterusnak, illetve Nagyszeben és Brassó szász vezetőinek köszönhető, hogy az erdélyi szászok egységesen lettek 1545-ben lutheránussá.

A fenti állításunkat az is erősíti, hogy a teljes példányban reánk maradt Honterus által készített Erdély-térképet olyan papírra nyomtatták, amely papírmalom csak 1546-ban kezdte meg termelését. Így kijelenthetjük azt, hogy a töredékek az első bázeli kiadásból valók, míg a ma egy példányban ismert, teljes térkép a második brassói kiadás lapja.

The Overview of Editon Chronology of Johannes Honterus' Chorographia Transylvaniae Sybembürgen

Katalin Plihál

(Part 2)

We may become aware of the problems of the edition first from the letter of Antonius Verantinus sent to Andreas Surianus of Venice on the 20 August 1544. Verantinus wrote the followings to Surianus:

A copy of the currently known edition is kept in the National Széchényi Library's Collection of Early Books. In 1985 fragments of an different edition were discovered. Gedeon Borsa, following the examination of the maps, concluded that the more complex map originates from the first edition, while the fragments are remains of the second edition.

As it is shown on Figure 1, the difference between the two edition might have been that the edition, from which the fragments remained, lacked the Latin and German poem and the recommendation.

However, according to our examinations the sequence of publication cannot be that concluded by Borsa. We based our hypothesis on the followings:

a. The map of Transylvania made by S. Münster in Basel in 1540 contains such placenames that are missing form the currently known more complex copy.

b. According to Borsa, Honterus removed the „superfluous poems” himself from the „second edition”. However, the poem were about the „spiritual path” that guided Honterus toward Lutherism. Nevertheless, it was Honterus and the Saxon pricipals of Nagyszeben and Brasso that fostered the conversion of all Transylvanien Saxons to Lutherism in 1545.

Moreover, our hypothesis is supported by the fact that the papermill that produced the paper used for the complex copy of Honterus' map of Transylvania, started operation in 1546 only.

Thus, we concluded that the fragments are originally from the first edition printed in Basel, while the complex copy known today is from the second edition printed in Brasso.

Irodalom/References

1. Binder Pál: A „Siebenbürgen” fogalom jelentésváltozatai. In Századok. 1992. 364–365. pp., 355–377 pp.

2. Petelei Klára: Drescriptio Transylvaniae. Sepsiszentgyörgy, 2013. 82. p.

3. Siebenbürgen auf alten Karten. Bearbeitet von Hans Meschendörfer und Otto Mittelstrass. Heidelberg. 1996. 23–24. pp., 18 p., 104. p.

4. Ludwig Binder: Johannes Honterus. Durchgesehen und ergänzt von Gernot Nussbächer. Bukarest, 1996. 248. p.

5. Pongrácz Kálmán: Az erdélyi szászok önmagukról. In Magyar Szemle, 1933. 9–12. sz.) 80. p.

6. Oskar Netolicza: Beiträge zur Geschichte des Johannes Honterus und seiner Schriften. Kronstadt. 1930. S. 11.

7. Borsa Gedeon: 15. „Chorographia Transylvaniae” Johannes Honterus művének két kiadása. In Borsa Gedeon: Könyvtörténeti írások. I. A hazai nyomdászat. 15–17. század. Budapest, 1996. 160–161. pp., 158. p.; http://mek.oszk.hu/03300/03301/html/bgkvti_1/bgki0115.htm (2014. 05. 05.)

8. Fabritius Károly: Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből. In Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. Első kötet. Válogatta, sajtó alá rendezte, szerkesztette, az előszót írta és a jegyzeteket készítette Sas Péter. Budapest, 1986. 101–102. pp., 86–123. pp.

9. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. kötet. Budapest, 1987. 447­448. pp.

10. Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. – Historisches Wörterbuch …. XII. köt. 2. rész. Főszerk. Kósa Ferenc. Kolozsvár–Budapest, 2005. http://mek.oszk.hu/08300/08370/pdf/ ; http://mek.oszk.hu/08300/08370/pdf/emszt_12_02.pdf (2014. 05. 11.)

11. Krónikák, emlékiratok, naplók a nagy fejedelemről. In Bethlen Gábor krónikásai. Összeáll., bevez. és jegyzetekkel ellátta Makkai László. Budapest, 1980. 42. p., 62. p.

12. Robert Karrow: Centers of Map Publishing in Europe, 1472–1600. In History of Cartography. Vol. Three. Cartography in the European Renaissance. Part 1. Ed. by David Woodward. Chicago & London. 2007. 593. p., 613. p.

13. Klinghammer István: Egy eurokonform földrajzi tankönyv és iskolai zsebatlasz – a XVI. századi Magyarországról. Johannes Honter: Rudimenta Cosmographica (1530/1542) és az Atlas minor (1542). In http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/sc/sc12/06ki.pdf (2014. 05. 06.)

Dr. Plihál Katalin

térképtörténész

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

Redundancia-mentes topologikus adatszerkezetek

Elek István

Az OGC szabvány alapján lehetséges ugyan korrekt topológiájú adatrendszerek létrehozása, de a szabvány nem garantálja a topológia megőrzését és a redundancia-mentes tárolást. A előző részben arra mutattunk egy megoldást, hogy lehetséges poligon topológiát megőrző adatstruktúra létrehozása, valamint arra is, hogy hálózati modellt követő, vonalláncok esetében is lehetséges a kapcsolatrendszert is magában foglaló redundancia-mentes adatszerkezet létrehozása. Sajnálatos módon ez a struktúra nem követi az OGC szabványt, mivel a redundancia-mentes tárolásból következően ellentmond az OGC szabvány előírásainak. Amennyiben a performancia tesztek megfelelőnek bizonyulnak az OGC alapú létező megoldásokkal összehasonlítva, akkor el kell gondolkozni a szabvány továbbfejlesztésén.

Redundance Free Topological Data Structures

István Elek

Topology is well known in GIS experts' circles. Both, computer scientists and the everyday GIS applyers always meet the problem of topology. Open Geospatial Consortium gave off a standard, which is the theoretical basis of the existing GIS softwares. OGC describes the topology, but the redundant data storage is obvious consequences of the logic of OGC. This article introduces a redundance free data structure, which preserves the topology. This structure is applicable not only for polygons but polylines too. It is unnecessary to store adjacency directly while polygons are stored, because the adjacency comes from the data structure. This paper outlines the most important phases of the topological data structure, and the process, which converts the geometry data from spaghetti structure to topological one.

Irodalom/References

1. D. Arctur–M. Zeiler (2004): Designing Geodatabases, ESRI

2. R. Burke (2003): Getting to know ArcObjects, ESRI Press

3. J. Celko (2002): SQL felsőfokon, Kiskapu Kiadó

4. Elek István (2011): Térképek, adatbázisok, információs rendszerek, ELTE Eötvös Kiadó

5. Elek István (2014): Topológikus térbeli adatstruktúrák,    (http://mapw.elte.hu/elek/pdf/topo.pdf ) (2014.11. 27.)

6. ESRI Shapefile Technical Description -- ESRI White Paper, 1988, July

7. Hajnal P. (2003): Gráfelmélet, Poligon Kiadó

8. J. Han–M. Kamber (2004): ,Adatbányászat, Panem Könyvkiadó

9. Laurini–Thomson (1992): Fundamentals of Spatial Information Systems, Academic Press

10. A. Mitchell (1999): The ESRI Guide to GIS Analysis'', ESRI

11. MacEachren–Taylor (2005): Visualization in Modern Cartography, Elsevier

12. OGC-szabvány leírása: http://www.opengeospatial.org (2014. 11.27.)

13. P. Rigaux–M. Scholl–A. Voisard (2002): Spatial Databases with Application to GIS, Morgan Kaufmann Publishers

14. H. Samet (1994): The Design and Analysis of Spatial Data Structures, Addison-Wesley

15. R. Tomlinson (2007): Thinking About GIS, ESRI Press

Dr. Elek István

egyetemi docens,

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

Tulajdoni lap-pótlási eljárások a fővárosban

Táboriné Végh Judit – Dr. Tóth Balázs

A fővárosi földhivatalokban több mint 1.000.000 ingatlan tulajdoni lapját vezetjük. A Budapesti 1. és 2. Számú Földhivatal a tulajdoni lapok és ingatlan-nyilvántartási térképek adatainak összevetésével vizsgálta, hogy valamennyi térképen szereplő ingatlan tulajdoni lapját tartalmazza-e az adatbázis. A kapott eredmény alapján 2013 januárjában 35 olyan ingatlan volt Budapest területén, melynek nem volt tulajdoni lapja. Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala, a Budapesti 1. Számú Földhivatal, és a Budapesti 2. Számú Földhivatal közösen végezte ezek pótlását. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 89. § -a rögzíti és határozza meg az eljárást, amely alapján a pótlást el kell végezni, ami tág teret ad az ingatlanügyi hatóságnak arra, hogy olyan információkhoz, adatokhoz, jobb esetben okiratokhoz jusson, melyek alapján a tulajdoni lap visszaállítható. Így ezen eljárás sokban különbözött az ingatlanügyi hatóságnál ellátandó többi feladattól. Jelen írás azt a kutatómunkát és intézkedéssorozatot mutatja be, melyek eredményeképp valamennyi pótolhatóvá vált.

Reparation Procedures at Land Office of the Capital City Budapest

Judit Végh Táboriné – Balázs Tóth, Dr.

The land offices in Budapest keeping in register more than one million real estates. The township land offices in Budapest compared the real estate registry and the cartography, and found, that on 1. January 2013. in Budapest was 35 real estate without legal registration. The Land Office of the Government Office of the Capital City Budapest, The Budapest Land Office Nr. 1., and the Budapest Land Office Nr. 2. disposed the cadastral registration. The law gives a wide scope to the searching and using the data, information and documents onto disposing of cadastral registration. This article is introducing, what researches and provisions need to do the land office for the productive proceeding.

Táboriné Végh Judit

vezető-főtanácsos

Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala

Ingatlan-nyilvántartási Osztály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Tóth Balázs

jogtanácsos

Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala

˜˜˜

Rendezvények

Testületi ülések

Az MFTTT intézőbizottsága 2014. november 3-án az alábbi napirenddel tartotta meg soron következő ülését.

1. Az MFTTT őszi nagyrendezvényének eredményei és tapasztalatai

2. Az MFTTT aktuális pénzügyi helyzete

3. A 2015. évi Térképészbál előkészítése

4. Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja programjának előkészítése

5. Az MFTTT 30. Vándorgyűlésének előkészítése

6. Egyebek

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére indított program eddigi tapasztalatait továbbképzés jelleggel feldolgozó konferencia, várakozáson felüli érdeklődés mellett, a túljelentkezés miatt két alkalommal – szeptember 25-én és október 16-án – került megrendezésre. (Lásd beszámolónkat a megelőző számunkban.) A résztvevők háromnegyed részét a földhivatalok munkatársai alkották, és közel százan különböző vállalkozásokat képviseltek. Zalaba Piroska és Buga László elmondták, hogy a rendezvény szakmai eredményessége mellett – a szerény részvételi díjnak köszönhetően – anyagilag is kedvező eredménnyel zárult. A rendezvény sikere az alapos előkészítés mellett három tényezőnek volt köszönhető: az aktuális témaválasztásnak, az ingatlanrendezői minősítő pontszerzési lehetőségnek és a rendezvény beillesztésének a közszolgálati továbbképzés rendszerébe. 2018-ig, a projekt befejezéséig a konferencia, hasonló rendszerben, évente megismételhető. A beszámolót követő vitában felvetődött az MFTTT határozottabb szerepvállalásának szükségessége a hasonló, továbbképzés jellegű konferenciák szervezésében és a képzési témák kibővítése aktuális földforgalmi és ingatlanrendezési kérdésekkel. Az ib. határozatban köszönte meg a szervezőknek az eredményes munkát és felkérte Dobai Tibor főtitkárt, hogy a 2015. februári ülésre állítsa össze a Társaság ilyen jellegű rendezvényeinek éves tervét.

A Társaság anyagi helyzetét bemutató kimutatás alapján megállapítható, hogy az év végéig várható kiadások és bevételek egyensúlyban vannak, azonban a könyvelői iroda még nem tudott megfelelő adatokat szolgáltatni a számviteli szemléletű előzetes mérleg összeállításához. A pozitív pénzforgalmi egyenleg mellett fontos lenne a Társaság törzstőkéjének visszapótlása is. Az ib. a következő ülésre kérte az ügyvezető titkártól és a főtitkártól az előzetes mérleg bemutatását.

Az MFTTT az MH Geoinformációs Szolgálattal ismét tervezi a Térképészbál megrendezését. A szervezési részletekről Dobai Tibor főtitkár tájékoztatta a testületet. A bál tervezett helyszíne a Stefánia-palota, időpontja 2015. február 21. A szervezőbizottság ez alkalommal is számít a vállalkozások nagylelkű támogatására. (A rendezvény részleteiről a jelen számunkhoz mellékelt felhívás nyújt tájékoztatást.)

Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából szervezett rendezvény előkészületeiről dr. Mihály Szabolcs számolt be. A konferenciára az FM Darányi Ignác-termében dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter védnöksége alatt 2015. március 19-én kerül sor. Az előzetes javaslat szerint a rendezvény programja a CLGE (Európai Földmérők Tanácsa) által javasolt téma mellett a hazai térinformációs infrastruktúrát bemutató előadásokból áll össze. Az intézőbizottság a szervezési munkák ellátására a dr. Mihály Szabolcs vezetésével működő programbizottságba felkérte Zalaba Piroskát, dr. Siki Zoltánt, Dobai Tibort és Buga Lászlót.

Az MFTTT 30. vándorgyűlését 2015. július 2–4. között Szolnokon rendezi meg a Társaság. A szervezés technikai részleteiről Rácz Kálmán és Sápiné Sík Julianna tájékoztatta az intézőbizottságot. A szervezési és program-előkészítési munkákra az ib. Dobai Tibort, dr. Mihály Szabolcsot, Szrogh Gabriellát és Sápiné Sík Juliannát kérte fel. További részletek a jelen számunkhoz mellékelt felhívásban olvashatóak.

Az egyebek napirendi pont keretében dr. Ádám József elmondta, hogy szeptember 26–27-én Nyitrán került sor a szlovák civil földmérő szervezet képviselőivel tervezett informális találkozóra a kapcsolatfelvétel részleteinek megbeszélése érdekében. Az együttműködési megállapodás tervezetének kialakítása folyamatban van.

Az intézőbizottság az érintettekkel történt előzetes egyeztetés alapján javaslatot tett a választmánynak a jelölőbizottság összetételére. A módosított alapszabály szerint a választmány négy évre választ jelölőbizottságot a tisztségviselők közgyűlés általi megválasztásának előkészítésére. A következő tisztújító közgyűlésre 2015 májusában kerül sor.

Dr. Mihály Szabolcs alelnök tájékoztatott a Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetésre történő javaslatok előkészítésével foglalkozó bizottság munkájáról. Kérte a Társaság honlapján már közzétett javaslattételi felhívásnak a Geodézia és Kartográfia folyóiratban történő megjelentetését.

Dobai Tibor főtitkár elmondta, hogy a CLGE-képviselettel kapcsolatos háromoldalú együttműködési megállapodás aláírása a vállalkozói egyesület cégbírósági bejegyzésének elhúzódása miatt további késedelmet szenved.

A felügyelő bizottság háromnegyed éves vizsgálatának eredményeiről beszámolva Szabó Gyula fb.-tag elmondta, hogy az adminisztrációs munkában kedvező tendenciák tapasztalhatók, azonban a jegyzőkönyvek és határozatok közzétételében elmaradások vannak. Mivel a könyvelői iroda előzetes mérleget nem tudott még bemutatni, így az fb. ennek vizsgálatát még nem tudta elvégezni.

Az ülés zárásaként dr. Ádám József bejelentette, hogy az ib. következő ülését és a választmányt december 8-ra tervezi összehívni.

Az intézőbizottság ez évi utolsó ülése igen gazdag napirenddel lapzárta után december 8-án – részben az előző értekezleten tárgyalt témák további megbeszélésével – zajlott le.

1. Beszámoló az MFTTT 2014. évi tevékenységéről

2. Az MFTTT aktuális pénzügyi helyzete és 2015. évi előzetes költségvetése

3. Az MFTTT 2015. évi tagsági díjai

4. A 2015. évi Térképészbál előkészítése

5. Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (2015. március 19.) programjának előkészítése

6. Tájékoztató az MFTTT 30. Vándorgyűlésének előkészítéséről

7. Javaslat a jelölőbizottság felállítására

8. Tájékoztató a Tolna Megyei Csoport tevékenységéről és a közel jövő terveiről

9. A Társaság által adományozható kitüntetések áttekintése

10. Egyebek

Az intézőbizottság összejövetele után a választmány az alábbi napirenddel tartotta ülését:

1. Beszámoló az MFTTT 2014. évi tevékenységéről

2. Az MFTTT 2015. évi tagsági díjai

3. A jelölőbizottság felállítása

4. Egyebek

A testületi ülésekről szóló részletes beszámoló Társaságunk honlapján olvasható.

˜˜˜

Ötszáz éve készült Lázár deák térképe

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke, valamint az MFTTT tudományos ülést tartott 2014. november 12-én az MTA székházának Kistermében Lázár deák térképének 500 éves évfordulója alkalmából. Bár a térkép ma ismert legrégebbi változata csak 1528-ban jelent meg nyomtatásban Ingolstadtban, a korabeli források alapján egyértelmű, hogy a térképezési munka ezt másfél évtizeddel megelőzte. A térkép nemzetközi elismertségét fejezi ki, hogy a mű 2007-ben az UNESCO The Memory of the World címét is elnyerte, s mint ilyen, a magyar nyelvemlékek között egyedül álló.

A terem meglehetősen kicsinek bizonyult: az érdeklődők nagy száma miatt sokaknak csak állóhely jutott. Örömmel láttuk, hogy a szakembereken és a tagtársakon kívül sok egyetemi diák is megjelent az emlékülésen. A háromórás rendezvény levezető elnöke Klinghammer István, az MTA rendes tagja volt. Bevezető gondolataival rövid áttekintést adott a korszak történelmi hátteréről, a nemzetközi kartográfiának a magyarországi hadszíntér iránti érdeklődéséről. Az emlékülésen négy rangos előadó ismertette a témához kapcsolódó kutatási eredményeit. A programban elsőként Plihál Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott igazgatója szerepelt Amit ma Lázár térképéről tudhatunk című előadásával. Annak ellenére, hogy Magyarország legkorábbi országtérképének készítőjéről kevés biztos ismeretünk van, az is jórészt csak a térkép címében foglaltak alapján, a közvetett források számos olyan adatot tartalmaznak, amelyekből következtetni lehet Lázár deák személyére. Az előadó nemcsak a térképi tartalmat, a névírási alakokat, a települések egymáshoz való viszonyát, a vízjelet elemezte alaposan, hanem a korabeli levelezéseket is. Mindezt a térkép kinagyított részleteivel gazdagon szemléltette.

Második előadóként Bartha Lajos, nyugalmazott könyvtárvezető Földmérő és csillagászati műszerek a 15. és 16. század fordulóján címmel tartott izgalmas bemutatót. A hallgatóság megismerhette Lázár deák korának technikai eszközeit, azok eredetét, használatuk módját, megbízhatóságukat és kartográfiai alkalmazásaikat. Kiváló képek illusztrálták az öt évszázaddal ezelőtti kitűző eszközöket, magasság- és távolságmérőket, iránytűket, napórákat.

Utána a Rostockban élő kartográfus, Pápay Gyula, az MTA külső tagjának Tilemann Stella koncepciója Germania felmérésére című dolgozatát a szerző távollétében Gercsák Gábor ismertette. A szerző kutatásaiból megtudtuk, hogy Lázár deák térképének megjelenési ideje körül, de még azután is igen hosszú ideig a német területekről nem készült olyan egységes és viszonylag nagy méretarányú országtérkép, mint amilyen Lázár deák térképe volt. Az egész birodalmat ábrázoló térkép, amelynek méretaránya hasonló nagyságú volt, mint a Lázár-térképé, csak egy generációval később készült el, ám e térkép tartalmi gazdagsága nem közelíti meg a Lázár-térképét. Germania nagyobb méretarányú kartográfiai ábrázolásának elveit Tilemann Stella Lázár után öt évtizeddel dolgozta ki.

Végül Tringli István, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa Lázár korának Magyarországa – Magyarország a Jagelló-korban címmel zárta az előadások sorát. A magyarországi viszonyokat elhelyezte a közép-európai térben: ehhez részletesen bemutatta a történeti-földrajzi környezetet, ismertette a közép-európai dinasztikus törekvéseket, királyi reformokat, vallási mozgalmakat, a parasztháborút, valamint a közeledő oszmán terjeszkedés hatását. Zárásként érdekes kérdést vetett fel: Ki finanszírozta a költséges felméréseket? Nem volt szerepe Jakob Fuggernek a Lázár-féle térkép létrehozásában? Ennek megválaszolásához egyelőre kevés az ismeretünk, de bízzunk abban, hogy a korszak még alaposabb megismerése közelebb visz a megoldáshoz.

Gercsák Gábor

˜˜˜

Kitüntetések

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából állami és miniszteri kitüntetéseket adományozott. A Földmérési és Távérzékelési Intézet kollégái közül ketten Miniszteri Elismerő Oklevelet kaptak: Rokolya Mária, a Földmérési és Távérzékelési Intézet osztályvezetője, a magyar földügyi informatikai fejlesztés szolgálatában kifejtett több évtizedes eredményes munkájáért és Kocsis Attila, a Földmérési és Távérzékelési Intézet folyamatfelelőse, a területalapú támogatások távérzékelési rendszerének kiépítése és működtetése érdekében végzett eredményes munkájáért.

A szerkesztőség nevében gratulálunk az elismerésben részesült kollégáknak.

˜˜˜

Nekrológ

Búcsú Karácson Lászlótól

Szomorúan tudatjuk, hogy a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. Szegedi Felmérési Osztályának volt vezetője, Karácson László földmérő mérnök 79 éves korában elhunyt.

Temetése 2014. augusztus 19-én volt a szegedi Belvárosi temetőben.

Karácson László 1935. július 27-én született Gyula városában. Tanulmányait 1974-ben fejezte be a Székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolán, ahol földmérő mérnöki diplomát szerzett.

Szakmai pályafutása során – 1958-tól gyakornok, aztán műszaki ügyintéző, 1972-től csoportvezető majd 1981-től osztályvezető – mindvégig a Pécsi Geodézia munkatársa volt.

Azé a Pécsi Geodéziáé mely közel öt évtizedig nem csak munkahelye, hanem (mint mindannyiunknak) második otthona is volt. E kiváló emberi és szakmai közösségnek meghatározó része volt az Ő szerény, kedves, barátságos – a haragot nem ismerő – mindig mindenkinek segíteni kész egyénisége.

Több évtizedes földmérői pályafutása során munkájának elismeréséül 1965-ben a Térképészet Kiváló Dolgozója, 1975-ben és 1980-ban a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésekben részesült. Kiemelkedően tevékeny részese volt a MTESZ Csongrád megyei Szervezete munkájának. Vezetőségi tagja volt a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületnek, majd haláláig elnöke a Magyar Földmérési és Távérzékelési Társaság Szegedi Csoportjának.

Szerette az embereket – mindenekelőtt a családját -–barátait, munkatársait, a hazáját.

Mi magunk bőséggel meríthettünk abból a forrásból, melyet személye jelentett számunkra.

Az élet elbizonytalanító perceiben megfontolt szavai, tanácsai, biztos kapaszkodót jelentettek fiatal és idősebb munkatársai számára egyaránt.

Kiváló humorral fűszerezett mondatait – melyekben a szakmaiság mellett a humánum is mindig jelentős szerepet kapott – volt kollegái ma is versengve idézik. Megnyilvánulásai életvidám habitusát, lényeglátását és lelki tisztaságát egyszerre tükrözték.

Szeretett, kiváló kollegától búcsúztak volt munkatársai, tisztelői és a magyar földmérők és térképészek közössége.

Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében.

Várnay György

˜˜˜

Felhívások

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék és az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára pályázatot ír ki a

„Szép Magyar Térkép 2014”

cím elnyerésére, amelyre minden magyar térképkészítő és -kiadó műhely korlátlan számú, kizárólag saját maga által készített és 2014-ben közreadott nyomtatott vagy digitális kartográfiai művel pályázhat határainkon innen és túlról.

A pályaműveket szakértőkből és laikusokból álló zsűri értékeli és díjazza, amelynek elnöke az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.

A pályázatra benevezett nyomtatott kartográfiai dokumentumokat, illetve digitális hordozón megjelent műveket két példányban kérjük beküldeni. A helyi illetve távoli elérésű térinformatikai adatbázisokhoz kérjük, hogy a pályázók – amennyiben lehetséges – a kiállítás idejére hozzáférést biztosítsanak. (Az Országos Széchényi Könyvtár vállalja, hogy kizárólag a Térképtár olvasóterméből interneten elérhető adatbázisokba az olvasók és a látogatók betekinthetnek, de azokból semmiféle eszközzel adatot kinyerni nem enged.) A digitális művekkel nevezők részére lehetőséget biztosítunk 1-1 darab A2-es vagy A3-as formátumú poszter kihelyezésére és egy 3-5 perces demó bemutatására is.

A nevezésen kérjük egyértelműen feltüntetni a nevező személy(eke)t és/vagy intézmény(eke)t!

A beküldött pályaművekből rendezett kiállítás előre láthatóan 2015. március 20-tól április 18-ig lesz megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtár VI. szinti előadótermében, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt (a megnyitó ünnepség során ingyenesen). A kiállítással a kartográfiai műveket készítő cégek és szervezetek számára szeretnénk lehetőséget biztosítani, hogy ne csak szakmai érdeklődők értesüljenek időről-időre az új fejleményekről.

Kérjük, hogy a pályázaton való részvételével segítse elő a magyarországi térképkultúra fejlesztését!

A pályamunkák beküldésének határideje: 2015. január 31.

Cím: Országos Széchényi Könyvtár Térképtára, H-1827 Budapest.

Dr. Zentai László egyetemi tanár, tanszékvezető	Dr. Pászti László osztályvezető
ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék	Országos Széchényi Könyvtár Térképtár

˜˜˜

Márton Gyárfás-emlékplakett adományozása 2014/2015

Tisztelt MFTTT Tagtársak és Jogi tagok!

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya és a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) kereteiben az erdélyi és az anyaországi földmérő és térképész közösségek között hosszú évekre visszanyúló együttműködés alapján és az együttműködés fontosságának kihangsúlyozása érdekében az EMT és az MFTTT közös szakmai emlékplakettet alapított szakterületünk kiemelkedő egyénisége, az erdélyi és az anyaországi szakemberek közötti együttműködés támogatója, a székely származású Márton Gyárfás professzor emlékére.

A Márton Gyárfás-emlékplakett minden évben egy anyaországi MFTTT tagnak és egy erdélyi EMT tagnak, egyszerre tehát két fő természetes személynek adományozható, akik kiemelkedő szakmai és szakmai-társadalmi tevékenységükkel az EMT és az MFTTT közötti együttműködést és az összmagyarság érdekeit szolgálták, kimagasló közösség építő munkát végeztek a szakma és a magyarság összefogása érdekében.

Ezen az úton is felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy az emlékplakett adományozására az MFTTT és az EMT bármely tagja és testületi szerve indoklással ellátott és a fent hivatkozott adományozási szabályzattal összhangban lévő javaslatot tehet konkrét személy kitüntetésére.

A jelölőbizottság a javaslataikat 2015. január 31.-ig várja az „MFTTT emlékplakett jelölőbizottság részére” címzéssel és „Márton Gyárfás-emlékplakett javaslat” megjelöléssel. A javaslat leadható az MFTTT titkárságán, vagy postázható az 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. I. em., vagy az 1590 Budapest Pf. 94 címre, vagy pedig elküldhető az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címre.

Az MFTTT Alapszabályának 2. sz. melléklete a Márton Gyárfás-emlékplakett adományozási szabályzata, amely részletesen szabályozza az adományozás módját, körülményeit és szabályait. Az adományozási szabályzat Titkárságunkon elérhető, Társaságunk honlapján pedig olvasható.

Homolya András	Rácz Kálmán	Dr. Mihály Szabolcs
a jelölőbizottság tagja	a jelölőbizottság tagja	a jelölőbizottság elnöke

˜˜˜