2015 / 1-2 67. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

Dr. Varga Márk–dr. Ádám József: Gondolatok az új év küszöbén » 4

Dr. Klinghammer István: A kartográfia alapjairól: a generalizálás 7

Iván Gyula: Térben Tudatos Társadalom » 11

Szigeti Csaba–dr. Albert Gáspár: Térképek terepi tájékozódásra való alkalmasságának kvantitatív becslése » 16

Szemle » 24

Nekrológ » 30

Content

Reflections at the Beginning of the New Year (Márk Varga dr.–József Ádám dr.) » 4

On the Basics of Cartography: Generalization (István Klinghammer dr.) 7

Spatially Enabled Society (Gyula Iván) 11

Method for Estimating the Adequacy of Maps for Field Use (Csaba Szigeti–Gáspár Albert dr.) » 16

Review » 24

Obituary » 30

Gondolatok az új év küszöbén

Varga Márk – Ádám József

Tisztelt Olvasóink!

Kedves Kollégáink!

Ismét egy mozgalmas, sok munkával töltött évet tudhatunk magunk mögött, és most, az új év elején új tervekkel tekintünk a 2015-ös évre. A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság és a földügyi szakigazgatás szakmai irányítását ellátó Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya nevében köszöntjük a Geodézia és Kartográfia folyóirat minden kedves olvasóját, a társaság tagságát.

Fogadják szeretettel az új évre szóló jókívánságainkat a szakterületen jelenleg is aktívan tevékenykedő, valamint a már megérdemelt pihenésüket töltő kollégáink és azok a szervezetek, akik a földmérés, a térképészet, az ingatlan-nyilvántartás, a földügy, a távérzékelés és a térinformatika területén végzett munkájukkal járulnak hozzá a szakterület fejlődéséhez, céljainak megvalósulásához mind itthon, mind pedig a nemzetközi szakmai életben.

Az elmúlt év is bővelkedett jogalkotási feladatokban. Az új földforgalmi szabályozással összefüggésben a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, biztonsági kellékekkel ellátott szerződés, továbbá a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földszerzésre vonatkozó speciális szabályok kerültek meghatározásra. 2014. február 15-től jogszabály biztosítja az újonnan felállításra kerülő integrált ügyfélszolgálatokon (kormányablakokban) a papíralapú hiteles tulajdoni lap és a térképmásolat szolgáltatását. A kormányablakokban elérhető papíralapú hiteles tulajdoni lap másolatának szolgáltatása tekintetében az igazgatási szolgáltatási díjak megosztásának és kezelésének részletszabályai is kialakításra kerültek.

A Földügyi Főosztályon belül 2014. március 1-jével új osztály jött létre a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) által a földhivatalokhoz, mint mezőgazdasági igazgatási szervekhez telepített új hatósági feladatok szakmai irányítására. Az eredetileg öt új hatáskör a földtulajdonszerzés, valamint a földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyása, a hatósági ellenőrzés, és a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás (földműves nyilvántartás) véglegesen a földhivatalok hatáskörét bővíti, azonban a földárverések lebonyolítása elkerült a földhivataloktól, mivel arra a 191/2014. (VII.31.) korm.-rendelet 2014. augusztus 1-jével a föld fekvésének helye szerinti megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelölte ki.

Új feladat volt és egyben eredmény a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás (földműves nyilvántartás) felállítása, és éles üzemű beindítása, amelyre 2014 májusával került sor. A feladat végrehajtásához országosan 139 főt kaptak a földhivatalok. Az év végéig országosan összesen közel 95 ezer db földműves nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtottak be a járási földhivatalokhoz.

2014. március 7-én megjelent a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII. 9.) FVM-rendelet módosítása. A jogszabály-módosítás három, az ügyfeleket érintő egyszerűsítést is tartalmaz, amely változások 2014. május 1-jén léptek hatályba.

Az elmúlt időszakban hatályba lépő, a földügyi igazgatást érintő jogszabályváltozások (pl. mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmával kapcsolatos jogszabályok megalkotása, az ingatlan-nyilvántartási, a földmérési és a földvédelmi jogszabályok változása) következtében megtörtént a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév-bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) korm.-rendelet (statútum) megalkotása a korábbi rendelet átfogó felülvizsgálatával. Az új rendelet 2015. január 1-jén lépett hatályba.

Szintén az idei év első napján lépett hatályba a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII.31.) korm.-rendelet. A feladattal kapcsolatosan a tavalyi év kiemelkedő és igen sikeres eseménye volt az MFTTT és a Földügyi Főosztály közösen megrendezett továbbképzése, amelyen mintegy 400 fő vett részt.

A földhivatalok az általuk megosztandó 7420 földrészletből 991 földrészlet megosztását fejezték be 2014-ben. A pilotfeladatra kijelölt Vas megyében három járási földhivatal (Celldömölki, Szombathelyi és Vasvári Járási Hivatal Járási Földhivatala) területén, négy járást érintően (Celldömölki, Szombathelyi, Kőszegi és Vasvári járás), összesen 1894 kérelemmel érintett földrészlet vonatkozásában 2014. október 20-án lezárult. A még nem nevesített földrészletek esetében négy megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Heves és Csongrád) területére eső 301 földrészlet megosztása jelenleg folyamatban van.

A 2014. évi határszemlék során a földhivatalok összesen 5824 ha nagyságú hasznosítatlan termőföldet találtak, továbbá 8087 ha terület esetében eltérő művelési ágat, valamint 64 ha területen a termőföld engedély nélküli, más célú hasznosítását észlelték. Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a földhivatalok felmérték az ott található összes zártkert tényleges állapotát.

A Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket érintő helikopteres parlagfű-felderítés alkalmával 756 hektár terület bizonyult parlagfűvel fertőzöttnek. A földhivatalok 3,76 millió hektár terület ellenőrzése során 3703 hektárnyi parlagfűvel fertőzött területről vettek fel jegyzőkönyvet.

A 2015-ös év első felének kiemelt feladata a kormányhivatali integrációval összefüggő funkcionális változások miatt a földügyi szakterületet szabályozó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása annak érdekében, hogy a hatásköri, illetékességi kijelölések a változással egy időben történjenek, ezáltal biztosított legyen a folyamatos, gördülékeny ügyintézés. Felül kell vizsgálnia a fővárosi és megyei kormányhivatalokat érintő szakhatósági eljárások szabályozását, és elő kell készíteni az egységes kormányhivatali szervezeti működésből eredő törvény- és kormányrendelet-módosításokat. A jogszabály-módosítások hatályba lépését követően a teljes földügyi igazgatás számára komoly szakmai kihívást jelent a helyes joggyakorlat megszerzése, az új eljárásrendek kialakítása, miközben változatlanul el kell látni a meglévő hatósági feladatokat.

A földforgalmi szakterület kiemelt feladatának tekinti a Földforgalmi törvény szükséges módosítását, illetve annak kezdeményezését, továbbá a mezőgazdasági igazgatási szervek jogalkalmazása terén – a bírósági döntések talaján kialakított – országos egységes gyakorlat kialakulásának elősegítését.

Ebben az évben kiemelt kormányzati cél az egyes közigazgatási, államigazgatási szervek közötti adatszolgáltatás költséghatékonnyá és könnyen elérhetővé tétele. Erre tekintettel – az adatvédelmi elvek figyelembe vételével – szükséges felülvizsgálni, és módosítani az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatások jelenlegi szabályozását, azok egyes szervekre, szervezetekre (adóhatóságok, bíróságok stb.), történő kiterjesztését, és az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állását.

Mindezek egyúttal jelzik az idei év feladatait is, vagyis folytatódik a jogalkotási munka, a földhivatali rendszerek továbbfejlesztése, a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének feladatai.

Az MFTTT életében a 2014-es esztendő valamivel eredményesebb volt, mint a 2013-as év abban a vonatkozásban, hogy szakmai előadásainkon és rendezvényeinken a tagság részéről érezhetően nagyobb aktivitást tapasztaltunk. A nehézségek ellenére intézőbizottságunk (ib.) döntései alapján megteremtettük a Társaság pénzügyi egyensúlyát és megőriztük a működőképességet. Az ehhez szükséges anyagi forrást egyrészt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által kiírt pályázaton nyert 500.000 Ft-os támogatás és a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarával (BPMK) korábban kötött együttműködési megállapodásunk keretében a BPMK-tól kapott 300.000,- Ft-os támogatás, másrészt az év folyamán befolyt egyéni és jogi tagdíjak, a Geodézia és Kartográfia (GK) szakmai folyóiratunk előfizetési díjai, a GK-ban megjelent hirdetések díjai, továbbá a rendezvényeink (a Térképészbál és az őszi nagyrendezvényünk) eredményei tették lehetővé. Így be tudtuk fizetni a nemzetközi szakmai szervezeteknek (FIG, ICA, ISPRS és a CLGE) a 2014. évi tagdíjunkat is. Sajnos nem sikerült elérni a GK havi megjelentetését, 2014-ben is csak két havonta jelenhetett meg. Emellett nem tudtuk sort keríteni a Társaságunk titkárságán dolgozó munkatársunk személyi bérének rendezésére sem.

Az MFTTT képviseltette magát a CLGE közgyűlésein (Marbella, 2014. március 21-22. és Reykjavik, Izland, 2014. szeptember), és a FIG 25. kongresszusán (Kuala Lumpur, Malayzia, 2014. június 16-21.).

Társaságunk – alapszabályával összhangban – folytatta eredményes együttműködését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztályával (FSz). Az EMT/FSz által szervezett XV. Földmérő Találkozón (Arad, 2014. május 15-18.) viszonylag szép számban vettünk részt Magyarországról és több szakmai előadást is tartottunk. Ez alkalommal másodszor adtuk át a két szervezet együttműködése keretében, a székely származású Márton Gyárfás professzor emlékére alapított közös szakmai emlékplakettet Máté Sándor és dr. Siki Zoltán részére.

2014. június 24-én együttműködési megállapodást írtunk alá másik hét (majd az év végén további két), korábban az MTESZ keretei között működő, földtudományi szakmai civil szervezettel, létrehozva ezzel a Földtudományi Civil Szervezetek Közösségét (FÖCIK). A sok évtizedes történelmi múlttal és folyamatos tudományos tevékenységgel bíró földtudományi egyesületek és társaságok megfelelő súllyal részt kívánnak venni a szakmai civil szférát megillető véleményalkotási, érdekérvényesítési eljárásokban.

Társszervezőként közreműködtünk és részt vettünk a magyar földtudósok HUNGEO elnevezésű XII. találkozóján (Debrecen, 2014. augusztus 20-24.), november 12-én a Lázár deák térképének 500 éves évfordulója alkalmából az MTA székházában szervezett előadói ülésen, és a Magyarhoni Földtani Társulat szervezésében megrendezett Földtudományos Forgatagon az MFGI székházában (2014. november 7-8.).

Szakosztályaink és területi csoportjaink többsége a lehetőségekhez képest aktívan és eredményesen működött. Külön is kiemeljük a Szeniorok Tóth Ágoston Klubját a rendszeres találkozóik és a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötet megjelentetésével kapcsolatos szervezési munkájuk miatt. Sikeresek és eredményesek voltak a területi csoportjaink által az év folyamán szervezett rendezvények, így például (időrendi sorrendben):

Földhivatali Nap (Szolnok, 2014. május 6.);

Földmérő Nap Baranyában (Pécs, 2014. június 12.);

VI. Tavaszi Mérnök Nap/NÓGRÁD-2014 (FÖMI-KGO, Penc, 2014 tavaszán);

Földmérő Nap (Békéscsaba, 2014. november 25-26.) és

Földmérő Nap (Budapest, 2014. november 6.).

Ezeket többnyire a megyei Mérnöki Kamarákkal (illetve annak Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával) és a Kormányhivatalok Földhivatalaival együttesen szervezték meg.

Társaságunk folyamatos működtetése céljából az elmúlt év során 8 ib. és 3 választmányi ülést tartottunk, továbbá két alkalommal hívtuk össze a közgyűlést. Az ib. üléseken az időszerű feladatok megvitatása mellett a szakosztályaink és területi csoportjaink tevékenységéről szóló beszámolókat is meghallgattunk és fogadtunk el. A július 7-én megtartott közgyűlésen ismételten módosítottuk Társaságunk alapszabályát annak érdekében, hogy a közhasznúságról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek megfelelve megszerezzük a MFTTT közhasznú jogállását. Szükséges még az MFTTT titkársága ügyrendjének mielőbbi kidolgozása és elfogadása.

Társaságunk részéről továbbra is nagy munkát jelentett az új földmérési és térképészeti törvényhez kapcsolódó nagyszámú végrehajtási rendelet véleményezése az általában szűkre szabott határidő betartásával.

Mivel 2014-ben vándorgyűlést nem tartottunk, ezért tavasszal és ősszel is több rendezvényt szerveztünk. 2014. március 1-jén Társaságunk a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatával és a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nkft.-vel együttműködésben megrendezte a Térképészbált, amely egy korábbi hagyomány felelevenítése volt. Célja, hogy megfelelő színvonalú keretet biztosítson a földmérő és térképész szakma katonai és polgári képviselőinek egy kötetlen, baráti és informális találkozóhoz, a meglévő emberi és szakmai kapcsolatok ápolásához és elmélyítéséhez. A 2015. évi Térképészbált sajnos nem tudjuk megrendezni a törvényi szigorítások következtében elmaradt intézményi támogatások miatt.

Az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) a földmérőmérnöki foglalkozás és a földmérők által végzett fontos tevékenység megbecsülése és a köznyilvánosság előtti elismertetése céljából 2014-ben március 20-át az „Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napjává” nyilvánította. Ehhez a rendezvénysorozathoz egész napos konferenciával (FM Darányi Ignác-termében) kapcsolódtunk, amelynek szakmai programját az MFTTT szervezte a CLGE-ben a magyarországi földmérőket és térképészeket képviselő másik két szervezettel, nevezetesen a Magyar Földmérő és Geoinformatikai Vállalkozások Egyesületével (MFGVE) és a Magyar Mérnöki kamara (MMK) Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával (GGT) együttműködésben. A konferencia védnöke dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt, témája pedig „Miben van a földmérés és geoinformatika haszna? Struve-féle meridián ív a Világörökség része” volt.

Az őszi nagyrendezvényünket az FM Földügyi Főosztályával közösen „A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére indított program helyzete” címmel 2014. szeptember 25-én rendeztünk. Az előadóülést a nagy érdeklődésre tekintettel változatlan programmal meg kellett ismételnünk október 16-án. A két napon együttesen mintegy 400 fő vett részt.

Folytattuk Társaságunk (elsősorban szakosztályaink szervezésében) tavaszi és az őszi-téli szakmai előadássorozatának lebonyolítását továbbképzési jelleggel. Az előadások egy részét a FÖMI tanácstermében, a másik, nagyobbik részét pedig kihelyezett helyszíneken (BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén és az NymE Geoinformatikai Karán) tartottuk meg.

Köszönjük, hogy 2014-ben is Társaságunk tagjai maradtak, fizették a tagdíjat és ezzel is segítették munkánkat. Az ib. javaslata alapján a választmányunk 2014. december 8-án hozott döntése szerint (amelyet Társaságunk 2015. február 2-án tartott közgyűlésén jóváhagyott) a 2015. évi tagdíjak összege nem változott.

Különös figyelmet fordítottunk kiemelkedő elődeink emlékének megőrzésére. Ennek jegyében a Társaság megszerkesztette és kiadta a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötetét, együttműködésben a szakterületünkön működő intézményekkel, vállalatokkal, vállalkozókkal és szakmai oktatási intézményekkel. Az elhatározást követően felhívásban fordultunk a tagsághoz és szakmai szervezetek vezetőihez, hogy tegyenek javaslatot a kötetben felvenni érdemesnek tartott személyekre és lehetőség szerint anyagilag is támogassák törekvéseinket. Társaságunk intézőbizottsága a feladat elvégzésére szerkesztőbizottságot kért fel, amelynek tagjai nagy lelkesedéssel és kitartó szorgalmas munkával hozták létre a kötetet, alig egy éven belül. Megemlékeztünk továbbá Dr. Bendefy László kiváló szakmai tudományos tevékenységéről születésének 110. évfordulója alkalmából.

2014. szeptember 26-27-én (Bojná, Szlovákia) megbeszélést folytattunk a Szlovák Geodéziai és Térképészeti Egyesület (SSGK) vezetőjével szervezeteink közötti együttműködés kialakítása céljából. Felvettük a kapcsolatot Magyar Agrárkamarával is.

A 2015. év is mozgalmasnak ígérkezik az MFTTT életében. Néhány kiemelt feladatunk: a Társaság pénzügyi egyensúlyának megőrzése, melyet alapvetően a taglétszám megtartásával illetve emelésével, továbbá eredményes pályázati tevékenységgel, valamint a társszervezetekkel és szakmai intézményekkel történő kapcsolatok erősítésével remélünk biztosítani. Szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi szervezetek felé a 2015. évi tagdíjat is be tudjuk fizetni. Fontos célkitűzésünk az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (2015. március 19.), valamint a 30. Vándorgyűlésünk (Szolnok, 2015. július 2-4.) és az őszi szakmai nagyrendezvényünk eredményes és sikeres megszervezése és lebonyolítása, továbbá sikeres szereplés az EMT/FSz XVI. Földmérő Találkozón (Zilah, 2015. május 14-17.). Feltétlenül szükséges a Társaság működőképességének további fenntartása és lehetőség szerinti fejlesztése, a GK szakmai folyóiratunk színvonalas megjelentetésének biztosítása, az egyre népszerűbbé váló honlapunk folyamatos működtetése.

Mindezekhez kívánunk hatékony együttműködést, összefogást a célok sikeres megvalósítása, a szakma és Társaságunk előremutató fejlődése érdekében.

Dr. Varga Márk

főosztályvezető

Földművelésügyi Minisztérium

Földügyi Főosztály

Dr. ÁdámJózsef

egyetemi tanár

az MTA rendes tagja

az MFTTT elnöke

A kartográfia alapjairól: a generalizálás

Dr. Klinghammer István

A valósággal való egybevetésben minden, a különböző szakdiszciplínákban alkalmazott modellnek fontos ismertetőjegye a generalizálás többé-kevésbé nagy mértéke. A kérdés: hogyan mutatkozik meg a generalizálás módja és hatása a széleskörűen művelt digitális kartográfia térképi modellezésében?

A digitális kartográfiában a generalizálás szüksége egyrészt a digitális objektum-modell kialakításában, másrészt a kartográfiai vizualizációban jelentkezik. Az objektumgeneralizálás által egy digitális objektummodell szemantikus és geometriai megoldása jön létre, amely egyrészt a modell céljának, másrészt az objektum érthetőségének, illetve felfoghatóságának felel meg. Ezzel szemben a kartográfiai generalizálás, mint alakító folyamat a hatásos kommunikáció feltételeit teremti meg. Ebben elsőbbséget az olvashatóság elve és a jelentős objektumok – hiánytalan és kielégítő redundanciájú – rekonstruálható átvitele élvez.

Az objektumok ismertetőjegyeinek megfelelően különbséget teszünk szemantikai (szaktartalmi), geometriai (térvonatkozású) és temporális (idővonatkozású) generalizálás között.

On the Basics of Cartography: Generalization

István Klinghammer Dr.

The question is how the cartographic modelling of digital cartography manifests the method of generalization and its influence.

The generalization in digital cartography is most evident in forming the object model and in cartographic visualization. Object-generalization creates a semantic and geometric solution of the digital object model, which corresponds to the aim of the model as well as to the intelligibility or interpretability of the object. On the other hand, cartographic generalization as a forming process provides the conditions for effective communication. In this process, most important is the principle of legibility and the complete transfer of the major objects for reconstructing with acceptable redundancy.

According to the character of objects, there are three kinds of generalization : geometric (referring to space), semantic (referring to the content) and temporal (referring to time).

Irodalom

1. Cauvin, C.–Escobar, F.–Serradj, A.: Thematic Cartography I–III. (Thematic Cartography and Transformations. Cartography and the Impact of Quantitative Revolution. New Approaches in Thematic Cartography), ISTE Ltd., London–John Wiley and Sons, Hoboken (USA), 2010.

2. Freitag, U.: Kartographische Konzeptionen – Cartographic Conceptions. Berliner Geowissenschaftliche Abhandlungen, Reihe C, Kartographie, B. 14, Berlin, 1992.

3. Hake, G.–Grünreich, D.–Meng, Liqiu: Kartographie. Walter de Gruyter Verlag, Berlin–New York, 2002.

4. Hurni, L.–Klinghammer, I.–Roubitschek, W. (szerk.): Thematische Kartierungen in den Geowissenschaften. Nova Acta Leopoldina, B. 94, Nr. 349. Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, Halle (Saale), 2007.

Dr. Klinghammer István

professzor emeritus,

az MTA rendes tagja

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Térben Tudatos Társadalom

Iván Gyula

Jelen dolgozatban a Térben Tudatos Társadalom FIG/GSDI kezdeményezés alapelveit fejtettük ki, kiegészítve hazai és egyéb nemzetközi tapasztalatainkkal. A kezdeményezés bizonyítja, hogy a téradatok szabad felhasználása jelentős mértékben megnöveli egy nemzetgazdaság termelő képességét, éppen a téradatokhoz kapcsolódó innováció és beruházások növekedésével. A helyzetmeghatározó eszközök rohamos elterjedése társadalmi szinten érezteti hatását, melynek előnyeit csak az állampolgárok, a köz- és magáncégek, illetve az államigazgatás szereplőinek együttműködésével lehet kihasználni, és kialakítani egy Térben Tudatos Társadalmat.

Spatially Enabled Society

Gyula Iván

Spatially Enabled Society (SES) is an initiative of the International Federation of Surveyors (FIG), in which the importance and indispensability of spatial data and infrastructure is highlighted not only technical, but political and societal level as well. The paper reviews the elements of SES, its importance and the effects of good spatial data management in policy and decision making and the benefits of SES for the whole society.

Irodalom

1. Spatially Enabled Society (FIG, 2012). International Federation of Surveyors (FIG) and Global Spatial Data Infrastructure Association (GSDI) April 2012, Copenhagen, Denmark.

2. Rajabifard, Abbas (2009): Realizing spatially enabled societies: A global perspective in response to Millennium Development Goals. Proceedings of the 18th United Nations Asia Pacific Regional Cartographic Conference, 26–30 October 2009, Bangkok, Thailand.

3. Mohammadi, H.–Binns, A.–Rajabifard, A.–Williamson, I. (2006). ‘The Development of a Framework and Associated Tools for the Integration of Multi-sourced Spatial Datasets’, Proceedings of 17th United Nations Regional Cartographic Conference for Asia and the Pacific, Bangkok, Thailand, 18–22 September, 2006.

Iván Gyula

műszaki főtanácsadó

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Térképek terepi tájékozódásra való alkalmasságának kvantitatív becslése

Szigeti Csaba–Dr. Albert Gáspár

A tanulmány célja egy olyan módszer bemutatása, amivel meg lehet becsülni egy adott térkép alkalmasságát terepi tájékozódásra. A kutatás során egy mintaterület két eltérő típusú térképének használatát vizsgáltuk tesztalanyok bevonásával. A vizsgálatában 40 tesztalany vett részt, akiknek egy kérdőívet kellett kitölteniük, majd részt vettek egy interjún. Az írásbeli tesztek célja a kitöltő térképolvasási képességeinek vizsgálata volt. A vizsgálat során a szintvonalrajz-olvasási képesség, a domborzati formák és a síkrajzi elemek ismerete, a távolság-, és időbecslés, a topográfiai térképek jelkulcsának ismerete, valamint a térképhasználati szokások kerültek meghatározásra. Az interjúkon kétféle azonos méretarányú térképet (egy turista és egy geológiai) használtunk fel, amelyek segítségével ugyanazt az adott útvonalat kellett elmagyarázni, a lehető legrészletesebb módon. A szóban elmondott útvonalleírásokat szöveges formában rögzítettük, majd a szöveges állományokból félautomatikus módszerekkel kinyertük a térképrajzi kategóriákhoz kapcsolódó információt. Az adatok elemzése statisztikai módszerek segítségével történt. E módszerek segítségével a két térkép használhatóságának különbségét – eltérő térképolvasási képességű emberek esetében – százalékos értékkel határoztuk meg, valamint kimutattuk, hogy ezek a csoportok mely térképi elemeket használták a leggyakrabban, illetve a legkevésbé. A százalékkal kifejezett értékek a térképek terepi tájékozódásra való egymáshoz viszonyított alkalmasságát mutatják. A kapott eredmények alapján kimutatható, hogy a vizsgált geológiai térkép topográfiai elemei a térképolvasók számára nehezen, míg az azonos méretarányú turistatérképé könnyen olvashatók. A geológiai térkép terepi alkalmassága a turistatérképéhez viszonyítva 58-74% közötti.

Method for Estimating the Adequacy of Maps for Field Use

Csaba Szigeti–Gáspár Albert Dr.

The study is aimed to work out a method for estimating the adequacy of a map for field use. During the research, the use of two different types of map (a geological and a tourist map) was tested with 40 voluntary participants. The participants filled out a questionnaire, then took part on an interview. The purpose of the questionnaire was to measure the map-reading ability of the subjects. The analysis focused on the competences of the subjects, in connection with reading different map categories, like: 1) hypsography (contour lines, landforms); 2) linear features (roads, railways), 3) distance- and travel time estimation; 4) legend of topographic maps (e.g.: coverage, and manmade objects). The participants’ map-using habit was also tested. During the interview, the participants had to study and explain a route with their own words. The route was the same on both types of map and the scale of the maps were also the same. The verbal descriptions were typed in and the expressions, describing the different map-categories were extracted from the texts with a semi-automated data-mining application. Statistical methods were used to analyse the extracted data. With these methods the difference between the adequacy of the two types of map was expressed as percentages for three map-user categories: amateur, average, expert. Additionally it was also shown, which map-category was used most frequently by the different map users. The percentages show the relative adequacy of the compared maps. The results show that the topographic content of the geological map was hard to read for all participants, while the same category on the tourist map was easy to read for them. The field-use adequacy of the geological map relative to the tourist map was 58-74%.

Irodalom

1. Albert, G. (2004) Földtudományok eredménye „kézzelfoghatóan”: a földtani túratérkép. Geodézia és Kartográfia LVI, 27–30.

2. Albert, G. (2009) Az észlelési földtani térképek digitális feldolgozásának /archiválásának menete. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2007, 45–53.

3. Albert, G. (2013) Report Datamine [VBA code & documentation], ELTE University, Dpt. of Cartography and Geoinformatics.

4. Albert, G., Chikán, G., Csillag, G., Horváth, A., Kercsmár, Z., Koloszár, L., Konrád, G., Korbély, B., Kordos, L., Koroknai, B., Kuti, L., Pelikán, P., Prakfalvi, P., Selmeczi, I., Zelenka, T., (2010) Geological Map of Hungary for Tourists. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.

5. Berki, Z., Dudar, Z., Kovács, A., Nagy, L., (2008) Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz. Cartographia, Budapest.

6. Guilford, J. P. (1956) Fundamental statistics in psychology and education, 3rd ed. McGraw-Hill, New York.

7. Guzmán, J. F., M., P. A., C., P.,(2008) Perceptive-cognitive skills and performance in orienteering. Perceptual and Motor Skills 107, 159–164.

8. Gyalog L.–Horvát I. (1999) A Velencei-hegység földtani térképe. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.

9. Hough, L. (2007) Don't Know Much About Geography, Ed Magazine. Harvard Graduate School of Education.

10. Ito, K.–Sano, Y. (2011) Cultural differences in the use of spatial information in wayfinding behavior, In: Ruas, A. (Ed.), 25th International Cartographic Conference. International Cartographic Association, Paris, France.

11. Klinghammer I.–Papp-Váry Á. (1983) Földünk tükre a térkép. Gondolat, Budapest.

12. Muir, S. P. (1985) Understanding and Improving Students' Map Reading Skills. The Elementary School Journal 86, 206–216.

Szigeti Csaba

MSc hallgató

ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Albert Gáspár

adjunktus

ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szemle

20 éves a Térinformatikai Tanszék

1994. január elsejével dr. Joó István professzor a GEO főigazgatója megalapította az első magyarországi, önálló Térinformatikai Tanszéket. Ebből az alkalomból dr. Márkus Béla professzor szerkesztésében jelent meg a 2004. évi után a Térinformatika 2014 című 400 oldalas kiadvány, melyben az olvasó képet kap a GEO elmúlt 10 évének térinformatikai és ehhez kapcsolódó témájú kutatási, fejlesztési, alkalmazási eredményeiről, a térinformatika jelen helyzetéről, problémáiról, azok kezeléséről. A Térinformatika 2014 összesen 36 cikkben, tanulmányban, kutatási beszámolóban mutatja be a Geoinformatikai Intézet munkatársainak, végzett hallgatóinak és partnereinek – oktatási intézményeknek, földmérő és térinformatikai cégeknek – a munkáit, a térinformatikát érintő eredményeit.

A jubileum alkalmából 2014. december 15-én egész napos megemlékező ülést tartottak Székesfehérvárott az Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézetben.

Az emlékülésen elhangzott előadások tartalmukkal a kiadványban szereplő beszámolókhoz kapcsolódtak, ezért – tekintsék ezt egy rövid könyvismertetésnek – a szerzők által is fontosnak tartott gondolatokból szeretnénk egy rövid összefoglalót adni.

A térinformatika vezérgondolatát, alapösszefüggéseit fogalmazta meg Mihály Szabolcs és Márkus Béla – ez vonul végig a kiadvány több cikkén is – hogy a földmérők, térképészek régről származó szemlélete, mely szerint adataikra és rendszereik mindegyikére egységes elvek alapján, rendezetten, közös formanyelvvel kifejezve és Földhöz kötötten van szükség. Ez az igény, szemlélet alakult térinformatikává, és elkezdődött a műszaki és jogi szabályok, a gazdasági és társadalmi tényezők téradat-infrastruktúrává szervezése. Ez megkívánja, hogy praktikus szempontokat, javaslatokat adjunk a kapcsolódó fogalmak egységes alkalmazására. Kerülni kell a hagyományos megoldások „egyszerű számítógépes tükröztetését”. Ez pedig a problémák és megoldásaik újszerű megközelítését követeli meg.

Megváltozott a földmérők, térképészek szerepe, most ennek a dimenzióváltásnak vagyunk tanúi és részesei. Ez jelenik meg a napjainkban is alkalmazott 3D-s, 2D-s és 1D-s vonatkozási rendszerekben – írja cikkében Busics György –, hiszen a mai szoftverek fejlettsége lehetővé teszi, hogy időben változó folyamatokat, jelenségeket kezeljük, dinamikus térképeket hozzunk létre ugyanabban a vonatkoztatási rendszerben.

A térinformatika exponenciális fejlődésének eredményeként (a 2014-ben rendelkezésre álló térbeli adatok 95%-át az utóbbi két évben állították elő) a Föld teljes egészén hamarosan hozzáférhetők lesznek az információs kor térbeli tápanyagai, a helyhez köthető adatok.

A térinformatikához kapcsolódó adatgyűjtési lehetőségek bemutatása több cikk témája. Ezek újszerű, lényeges elemei – amelyek ma az érdeklődés középpontjában állnak – a csoportmunkán alapuló adatbázis-építés, a geotaggelt fotómegosztások, a közösségi és a „big data”adatgyűjtések.

A webről nyerhető geokódolt tartalmak térképi vizualizációjával és földrajzi értelmezésének kiterjesztésével foglalkozó cikk szerzője szerint olyan eredményekre is számíthatunk, amelyek tapasztalati bizonyítékokkal alá nem támasztott területi evidenciák megfogalmazásában lehetnek segítségünkre.

Külön fejezet foglalkozik a következő témákkal:

· a klímaváltozás hatásainak elemzését biztosító geoadat-orientált döntéstámogató rendszerek fejlesztése,

· a térinformatikának a katasztrófavédelemben betöltött szerepe,

· a hidrológiai modellezés urbanizációs, földhasználati, térinformatikai összefüggései,

· a természetközeli vizes élőhelyek vizsgálata,

· az EU biodiverzitás-stratégiai feladatainak tagállami végrehajtása,

· a tájértékelés térinformatikai kezelése,

· a fenntartható, rendeltetésszerű földhasználat jogi és informatikai megalapozása,

· a birtokrendezési feladatok térinformatikai támogatási lehetőségei, amelyekkel biztosítható a stratégiai elképzelésekben megfogalmazott eljárások végrehajtása.

A Térinformatika 2014 néhány kiragadott gondolatának, mondanivalójának bemutatása után álljon itt a szakmai előadók, előadások felsorolása:

Györök György dékán megnyitója után Márkus Béla professzor rövid, az elmúlt 20 évre visszatekintő megemlékezésében elmondta, hogy a tanszék felnőtt korba lépése új környezetet is jelent számukra. A Térinformatikai Tanszék fennállásának huszonegyedik évében új minőségi szintre emelkedett az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézetében.

A rövid bevezetők után a következő előadások hangzottak el:

Busics György: A vonatkoztatási rendszerek fontossága és megvalósítása

Mihály Szabolcs: Térinformatikai infrastruktúrák és szakmai dimenzióváltás

Zsilvölgyi Csaba: A FÖMI térinformatikai projektjei és szolgáltatásai

Cseri József: A Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. tapasztalatai; a jelen kihívásai, a közeljövő tendenciái és tervei

Czimber Kornél: Geoadat-orientált döntéstámogató rendszer fejlesztése a klímaváltozás hatásainak elemzéséhez

Elek István: A jövő térinformatikája, ahogy én látom

Pallos Péter: Trendek a mobil térképezésben

Takács András Attila: Térinformatika az EU biodiverzitás-védelmi stratégiájának végrehajtásában

Lukács Lilla: Jó a térkép? Rossz a térkép? Minőségbiztosítás az autós navigációs szoftverek térképein

Tarsoly Péter: A Pákozdvár alatti üregek rejtélyének nyomában a térinformatika segítségével

Verőné Wojtaszek Malgorzata: Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Gósz Zoltán: Találkozásaim a térinformatikával

Jakobi Ákos: Térképanalitikai lehetőségek webről geokódolt tartalmak értékelésére

Géczi Judit: Közösségi adatgyűjtések és felhasználási lehetőségeik

Busics György zárszavában elmondta, hogy jó döntés volt a tanszék 21 évvel ezelőtti megalakítása. Köszönetet mondott az alapítóknak, támogatóiknak, mindazoknak a szakembereknek, akik munkájukkal, szakértelmükkel segítették, és nemzetközileg is elismertté tették a tanszéket. Elmondta, hogy a „hogyan tovább” kérdését megalapozott optimizmussal kell kezelni.

A szakmai program befejezése után a pohárköszöntő és a 20 éves születésnapi torta felvágásával egy kellemes baráti összejövetelnek lehettünk résztvevői.

Köszönet a szervezőknek a tartalmas, jó hangulatú programért.

Dr. Riegler Péter

Megújult az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) térképész mesterszakának tanterve

1. Kényszer, felismerés és tantervi átalakítás

Térképészeket 1953 óta képezünk az ELTE-n. A tanrend szerkezete azóta nem egyszer lényegesen változott. Volt, amikor törvényi előírás miatt kellett átalakítani, máskor a tanszéki felismerés indította el az újítást. A korszerű térképészetet rendkívül nagy mértékben befolyásoló informatikai fejlődés a tanterv gyakori finomítását tette szükségessé már a bolognai rendszerre való átállás előtt is. Az a tény, hogy a szak gazdája, a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 2003 óta az Informatikai Kar része, egyértelműen kifejezi, hogy szakmánkat egyre erőteljesebben áthatja az informatika.

Az ELTE rövid előkészítés után 2009-ben indította a térképész MSc szakot. A képzés szerkezetét 2014-ben jelentősen átalakítottuk, hogy az kövesse az informatika rohamos fejlődését és a munkaerő-piaci változásokat. A felelősség nagy, mert az ELTE azon kevés közép-európai egyetemek egyike, ahol kartográfiából mester és PhD-fokozatot lehet szerezni. Minden évben újabb évfolyammal folytatjuk az oktatást, és igyekszünk mindent jobban csinálni, mint az előző évben. Azonban ha a változó környezethez folyamatosan igazítanánk a tantervet, az állandósuló átmenet beláthatatlan zűrzavart okozna a képzésben és az adminisztrációban. Egy-egy oktató-kutató ezt rugalmasan megteheti a saját tárgyával, de a képzés egészének szerkezetét már törvényi okok miatt sem lehet gyakran vagy hirtelen jobbítani.

Alig ötéves tapasztalat után egyértelművé vált, hogy az annak idején meglehetősen gyorsan kialakított és még fiatal BSc–MSc struktúrát modernizálni kell. Tanszékünk kezdeményezte az MSc-s térképészképzés tantervének olyan változtatását, amely nem érinti a képzési és kimeneti követelményeket.

Felismertük, hogy a térképészképzést tartalmilag, formailag, követelményeiben és az oktatói személyzet szakmai összetételében meg kell újítani. Az átfogó módosítás megalapozásához szükséges volt a több éves képzési tapasztalat, a hallgatói-pályakezdői visszajelzés és a piaci környezet értékelése. Nagy előnyt jelentett, hogy a tanszék vezetői hosszabb ideje helyet kapnak a magyar felsőoktatás országos és egyetemi szintű irányításában, és így rálátást szereznek a hazai és nemzetközi oktatási és oktatásszervezési folyamatokra.

Elsősorban az alább felsorolt tényezők késztették a tanszéki közösséget a szerkezetátalakítás mielőbbi életbe léptetésére.

– A kartográfia jellegét és feladatait egyre mélyebben áthatja az informatika rohamos fejlődése.

– A geo- vagy térinformatika kutatási eredményei és szolgáltatásai iránt megnőtt a társadalmi igény.

– Végzett diákjaink a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon csak modern és gyakorlatias ismerettel, idegennyelv-tudással tudnak elhelyezkedni.

– Annak érdekében, hogy a pályakezdők gyakorlatiasabb tudással hagyják el az egyetemet, az egyes tantárgyakhoz több egyéni feladatot kell rendelni.

– Nemzetközi kapcsolataink fenntartásáért és a hallgatói mobilitás érdekében a képzési struktúrának és a követelményeknek közelebb kell kerülniük a partnerintézmények gyakorlatához.

A kurzusok modulokba rendezésével rugalmasabbá alakítottuk a tárgyfelvételt, másrészt választási lehetőséget adunk a hallgatóknak, hogy szakmai érdeklődésüknek megfelelően válasszanak tantárgyakat aszerint, hogy a kartográfia klasszikus vagy inkább a számítógépes iránya áll hozzájuk közelebb.

A képzési-kimeneti követelményben előírt 120 kredit a következőképpen teljesíthető. Először egy 43 kredit értékű, minden hallgató számára kötelező alapozó modult állítottunk össze, amelynek tárgyai átfogják a térképészet és a geoinformatika alapjait (pl.: geodézia, topográfia, vetülettan, fotogrammetria, távérzékelés, térképszerkesztés és -tervezés, tematikus kartográfia, geovizualizáció, operációs rendszerek, térinformatikai modellek és algoritmusok). Ehhez tartozik még egy kéthetes komplex terepgyakorlat.

A következő lépésben a hallgató érdeklődésének megfelelően, a két, egyenként 15 kreditet érő kartográfiai modulból és a két, egyenként szintén 15 kreditet érő geoinformatikai modulból hármat választhat (értékük így 45 kredit). A kartográfiai modulok főbb témái: digitális kartográfiatörténet, kartográfiai szoftverek, kartográfiai vizualizáció, CAD alapú térképészet, geoinformatika alapú kartográfia, nyomdai feldolgozás, történelmi térképek szerkesztése, illetve egy önálló térképészeti projektfeladat. A geoinformatikai modulok főbb témái: 3D-s modellezés a térinformatikában, térinformatikai alkalmazások fejlesztése, térinformatikai rendszerépítés, GIS-adatbázis-kezelők, nyílt forráskódú webes GIS, távérzékelt adatok feldolgozása, illetve egy önálló geoinformatikai projektfeladat.

Végül mindezt kiegészítik a kötelezően választható speciális kollégiumok (ebből kettő angol nyelvű) és a szabadon választható speciális kollégiumok, amelyekből a négy féléves tanulmányuk alatt 6-6 kreditet kell szerezniük. A diplomamunkához kapcsolódó szaklabori tárgy 5, míg a diplomamunka elkészítése önmagában 15 kreditet ér. A fentieken kívül a szabadon választható speciális kollégiumok moduljában az egyetem bármely egységénél kínált kurzusok közül 6 kredit értékű tárgyat kell felvenni.

2. Az oktatás-kutatás megújítása

A tanszék lényegében nemzedékváltást élt át a 2011 és 2013 közötti időszakban. Rövid időn belül öt oktató (köztük két egyetemi tanár) érte el a nyugdíjkorhatárt, amely az egység személyi állományának harmada. Értelemszerű, hogy a helyükre tudatosan választott fiatal oktatók sokkal rugalmasabban képesek az új geoinformatikai jellegű tárgyak oktatására vagy a hagyományos, ám feladataiban korszerűsített nyári terepgyakorlatok vezetésére.

A Földtudományi Doktori Iskolába jelentkezők tanszéki rangsorolásának egyik fontos, célirányos szempontja, hogy a jelöltek egy jövőbeni alkalom esetén be tudnának-e illeszkedni a szakmai profilunkba. Ez a meggondolás hosszú távú terveink megvalósításának a része. A doktori iskola várományosait tehát már az egyetemi évek kezdetén kiemelten figyeljük, majd már doktoranduszként az első év után heti 2-4 órában részt vesznek az oktatásban. Integrálódásukat és fejlődésüket azzal is támogatjuk, hogy a tanszék minden rendezvényén teljes joggal, nem egyszer saját feladattal vesznek részt.

A Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék jó mutatókkal rendelkezik, ha megvizsgáljuk a munkatársak tudományos fokozatait és magas szintű idegennyelv-ismeretük adatait. Az utóbbi két-három évben végrehajtott fiatalításból adódik a feladat, hogy támogassuk az új kollégákat abban, hogy tudományos fokozatokat érjenek el, illetve vegyenek részt a szakmai közéletben (például a Kutatók éjszakája programban, az MFTTT Kartográfiai Szakosztály tevékenységében). Tudásuk hasznosítása, szakmai érdeklődésük kiszolgálása állandó infrastrukturális fejlesztést igényel. Számos sikeres pályázatnak köszönhető, hogy a tanszék műszaki értelemben a közép-európai társtanszékek élén jár. Mind a brazil állam „Tudomány határok nélkül” címen futó ösztöndíjas programjában, mind a módosult feltételekkel működő Erasmus-programban feltétellé vált, hogy szemeszterenként 30 kreditnyi idegen nyelvű (angol) órákat kínáljunk a külföldi hallgatóknak. A tanszéknek jelenleg 12 európai ország 18 egyetemével van megújított Erasmus-szerződése a térképészet területén.

A tanszék nemcsak saját oktatóinak szakmai fejlődését támogatja, hanem figyel arra is, hogy a szakterülethez kapcsolódó intézmények vagy szervezetek is megismerhessék eredményeinket és törekvéseinket. Ide tartoznak a kollégák által írt egyetemi tankönyvek, valamint a tanszék közreműködésével megvalósuló szakmai rendezvények. Az utóbbiak itthon és külföldön számos alkalmat kínálnak a tudásgyűjtésre és a tudásmegosztásra. Állandóan képviseltetjük magunkat előadással és poszterrel a Nemzetközi Térképészeti Társaság (ICA) legkülönbözőbb fórumain, ahol minden alkalommal szekcióvezetésre vagy plenáris előadásra is felkérést kapunk. A Hungeo állandó előadói, nem egyszer társszervezői vagyunk; rendszeresen előadunk a Magyar Térképbarátok Társulata találkozóin; az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárával együtt hirdetjük meg a szakmában presztízst kivívott Szép Magyar Térkép pályázatot. Ezen mind hagyományos, mind digitális térképi kiadványokkal lehet pályázni. A bírálóbizottságban a tanszék hagyományosan meghatározó létszámmal szerepel.

A nagyobb lélegzetű tanszéki kutatások minden esetben számítanak a nappali tagozatos és doktorandusz hallgatókra. Ezek megadják az alkalmat az érdeklődőbb diákoknak és a doktoranduszoknak, hogy korán megismerjék az intézményi kutatás szakmai, szervezési, adminisztrációs és pénzügyi vonatkozásait. A projektek ilyen jellegű szervezése és felügyelete különös törődést kíván a tanszéki felelősöktől.

A Virtuális Glóbuszok Múzeuma a magyar vonatkozású föld- és éggömbök modern gyűjteménye, egyben egy sajátos kultúr- és szakmatörténeti tárháza. Ennek létrehozásához alapos, több éves elméleti kutatásra volt szükség, illetve nagyon átgondolt fototechnikai eljárást kívánt. Számos, eddig alig ismert glóbusz digitális feldolgozás után tettük közkinccsé. Mindez lehetőséget adott arra is, hogy a diákok bekapcsolódjanak a munka valamely fázisába, majd szakdolgozatban fejtsék ki saját megoldásaikat és megfigyeléseiket. Évek óta folyamatosan dolgozunk az Egyetemi Digitális Térképtár (Edit) létrehozásán. A tanszéki térképtár hatalmas, több ritkaságot rejtő állományának tudományos rendezése, korszerű feldolgozása és gyors elérhetősége már hosszabb ideje igénye mind az oktatóknak-kutatóknak, mind a diákoknak. Részben hallgatói kezdeményezésre foglalkozunk a térképi-topográfiai ismeretek korszerű, játékos népszerűsítésével, illetve a térképi és térképészeti ismeretek iskolai oktatásával. E kutatások is több szakdolgozatot eredményeztek, és megvalósult a tanszéki honlapon elérhető Vakegér játék.

Végezetül, a tanszékről sokoldalúan felkészült közreműködőket igényel a Magyarország nemzeti atlaszának tervezett kiadása nyomtatásban és digitálisan. Igen komoly hagyományos térképészeti-geoinformatikai elméleti és gyakorlati kutatást kell végeznünk a döntés-előkészítéshez majd e nagy presztízsű kiadvány megvalósításhoz.

Dr. Gercsák Gábor

Kilátó a Csóványoson

2014. október 9-én adták át Nógrád megye és a Börzsöny-hegység legmagasabb pontján megépített Csóványosi kilátót. A beruházás a „Nyugattól-keletig a nógrádi erdőkben” című projekt keretében, az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) támogatásával valósult meg.

A kilátó a 85-3001 számú elsőrendű vízszintes alappont és a fölé emelt vasbeton mérőtorony köré épült. Az alaphálózati pont megjelölésére szolgáló földmérési jel állami tulajdonban van. A tulajdonosi jogokat a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala gyakorolja. Ennek okán – még 2011-ben – kereste meg az Ipoly Erdő Zrt. (mint az ÉMOP projekt kezdeményezettje) a megyei földhivatalt, a vasbeton mérőtorony kilátóként történő hasznosításának ötletével.

Egy többlépcsős egyeztetési folyamat eredményeképpen a megyei földhivatal – a Földmérési és Távérzékelési Intézettel egyeztetve – meghatározta azokat a feltételeket, melyekkel hozzájárult a tervezett beruházáshoz. Ezen feltételek alapvetően azon kikötés köré szerveződtek, hogy a kilátó megépítése nem veszélyeztetheti az alappont és a vasbeton mérőtorony eredeti funkciójának betöltését.

Különösen figyelemmel kellett lennünk arra, hogy bár a megküldött koncepcióterv szerint a kilátó önálló tartószerkezettel rendelkezve épülne meg, a függőleges irányú közlekedést a mérőtornyon belül képzelték el a tervezők. Eszerint összesen négy szinten, egy-egy ajtónyílás kivágásával, azaz a mérőtorony vasbeton falának megbontásával tervezték a kijutást a látogatói szintekre. Tekintettel arra, hogy földmérési szempontból elsődleges kérdés a mérőtorony mozdulatlansága, a beruházáshoz csak olyan feltétellel járultunk hozzá, ha az Ipoly Erdő Zrt. statikus tervezői nyilatkozattal támasztja alá, hogy az ajtónyílások kibontása nem idéz elő olyan mozgásokat, melyek a torony – beruházás előtti – mozgásának mértékét meghaladják. A szakvélemény elkészült, melyben a statikus tervező meghatározta azt a kiváltást, illetve technológiát, amelyekkel a fenti elvárás biztosítható volt.

A kivitelezés során a korábbi, acéllemezből készült közbenső szinteket, és a szintek közötti közlekedést biztosító létrákat eltávolították, és a helyükön – biztonságosabb közlekedést nyújtó – belső, orsóteres, acél csigalépcsőt alakítottak ki. A vasbeton mérőtorony kívül-belül új, szürke színű festést kapott.

A kilátó acélszerkezete négy tartóoszlopból és körbefutó gerendákból áll. A teraszok tartószerkezete szintén acélból készült, járófelületük fa, ahogyan a kilátó külső burkolata is.

A vasbeton mérőtorony legfelső szintje – kérésünknek megfelelően – a közönség elől elzárásra került. Az észlelőpillér egy (létrán elérhető) tetőkibúvón keresztül közelíthető meg.

A biztonságos repülés érdekében a repülési csíkot – a Nemzeti Közlekedési Hatóság állásfoglalása alapján – egy vörös színben sugárzó lámpaegységgel váltották ki.

A kilátó – melyet, az Ipoly Erdő Zrt. próbaüzem jelleggel nyitott meg a nagyközönség előtt – olyan módon valósult meg, hogy a vasbeton mérőtorony természetes környezetbe illesztése mellett, annak eredeti funkcióját is megőrizték.

Fábián József

Irodalom

1. www. ipolyerdo.hu

2. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatal irattára

Rendezvények

Testületi ülések

Az intézőbizottság 2015. január 26-i ülésén a következő napirendi pontokat tárgyalta:

1. Az MFTTT aktuális pénzügyi helyzete és 2015. évi költségvetése

2. A 2015. évi Térképészbál előkészítése

3. Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (2015. március 19.) programjának

előkészítése

4. Tájékoztató a Tolna Megyei Csoport tevékenységéről és a közel jövő terveiről

Dr. Ádám József elnök bevezetőjében elmondta, hogy a törvényi előírásoknak megfelelő új alapszabály szerint a tagdíjak és a költségvetés jóváhagyása ez évtől a közgyűlés hatáskörébe tartozik, ezért van szükség év elején is egy közgyűlés meghirdetésére. Köszönetet mondott az eddigi visszajelzések szerint kedvező fogadtatású Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötetének megjelentetésében résztvevő kollégáknak.

A Térképészbál előkészítését vezető Dobai Tibor főtitkár bejelentette, hogy a szigorodó jogszabályi feltételek ellehetetlenítették a civil szervezetek támogatását a költségvetési szervek számára és a fő támogatók közül a FÖMI semmilyen formában nem tud rész vállalni a bál költségeiben. Az így kialakult helyzetben csak irreálisan magas belépőárakkal lehetne a rendezvényt megszervezni, ezért ez évben le kell mondanunk róla.

A főtitkár a költségvetés-tervezetet ismertetve elmondta, hogy csak a már megnyert pályázati pénzekkel és az előző évihez hasonló mértékű tagdíjbevételekkel számolva alakították ki az előzetesen szerény nyereséget mutató mérlegtervezetet. A szigorú, a legszükségesebb tételeket tartalmazó költségvetésben a Geodézia és Kartográfia megjelentetéséhez kapcsolódó kiadások közül csak a nyomdai költségekkel számoltak, mert a szerkesztés és a tördelés társadalmi munkában történik. Az intézőbizottság a számviteli mérlegtervezet mellé, a gazdálkodás átláthatóságát biztosító pénzforgalmi szemléletű költségtervet kért a vezetéstől február 2-ára, a közgyűlést közvetlenül megelőző testületi ülésre.

Dr. Mihály Szabolcs alelnök ismertette az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja alkalmából szerveződő konferencia tervezett programját, amely a Társaság honlapján és a Geodézia és Kartográfia 2015/1-2. számában olvasható. A programszervezés következő feladata az előadók hivatalos felkérése és a konferencia célközönségének megszólítása.

A Tolna megyei MFTTT csoport vezetőjének beszámolójára – a csoport elnökének korábbi betegsége miatt – most került sor. Omaszta Sándor elmondta, hogy egy 2014 novemberében megrendezett kibővített elnökségi ülésen meghatározott elvek szerint próbálják szervezni a területi csoport munkáját. Fő feladatuknak a kis létszámú helyi szakmai közösség összefogását tekintik, amely érdekében mérnökgeodéziai illetve az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos témájú rendezvények szervezését tervezik. Szeretnék a 2017-ben esedékes vándorgyűlést Szekszárdon vagy Pakson megrendezni. A járási központokban koncentrálódó szakemberek „szürkeállományának” mozgósítása és az internetes fórumokon már megjelenő önkéntes aktivisták fokozott bevonása a közös munkába jelenthet kitörési lehetőséget az egyesületi munkával szemben jelenleg tapasztalható passzivitásból. Az őszinte véleménynyilvánításra, alkotó szakmai vitákra alkalmas fórumokat szeretnének teremteni, amely törekvésükhöz bírják a megyei kormánymegbízott támogatását is. Fontosnak tartják a múlt emlékeinek ápolását, a szakmai hagyományok továbbvitelét.

Ádám József megköszönte a beszámolót és az egyebek napirendi pont keretében bejelentette, hogy február 2-án a tagdíj és a költségvetés elfogadása érdekében összehívta a választmányt és a közgyűlést. A májusi közgyűlés feladata a közhasznúsági beszámoló elfogadása, a megelőző választmányi ülés a jelölőbizottságok javaslatai alapján dönteni fog a Lázár deák-emlékérem és a Márton Gyárfás-emlékplakett odaítéléséről.

Február 2-án a közgyűlést közvetlenül előkészítő intézőbizottsági ülés eredeti napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. Az MFTTT aktuális pénzügyi helyzete és 2015. évi költségvetése

2. A 2015. évi Térképészbál helyzete

3. Tájékoztató a Vándorgyűlés előkészítéséről

4. Egyebek

Dr. Ádám József elnök javaslatára a napirend kiegészült az önálló földügyi ügynökség létrehozására javaslatot tevő nyílt levél megtárgyalásával.

A Társaság törzstőkéje változatlan, mintegy 2,7 millió forint, 900 000 forint készpénzkészlete mellett 2 millió forint a kintlévősége, amelynek felét az Arcképcsarnokra még be nem érkezett támogatás teszi ki. Dobai Tibor főtitkár bemutatta az előző ülésen részletezett, az ib. kérésére pontosított 2015. évi költségvetés-tervezetet, amelyet a testület a közgyűlésnek elfogadásra javasolt.

A főtitkár megerősítette a Térképészbál elmaradását és jelezte, hogy tájékoztató illetve köszönőleveleket küldenek az előkészítés során támogatásukat illetve részvételüket jelző szervezeteknek, személyeknek.

A 30. Vándorgyűlés előkészítésének helyzetéről beszámolva Rácz Kálmán, a helyi szervezőbizottság elnöke beszámolt a tervezett helyszínről, a vándorgyűlést kísérő események (baráti vacsora, kulturális műsor, szakmai kirándulás stb.) előkészítéséről, valamint a szállás és parkolás lehetőségeiről. A részvételi díj további mérséklése érdekében keresik a szponzorokat, egyeztetnek Szolnok város polgármesterével. A konferencia tervezett programjáról szólva dr. Mihály Szabolcs alelnök elmondta, hogy elsősorban a földbirtok-politika, a földmérés és az agrárgazdálkodás valamint az ipari-infrastrukturális létesítmények létesítésének és üzemeltetésének a geodéziával való kapcsolatát érintő témaköröket fogja felölelni. A hozzászólók általánosabb témakör-megfogalmazást javasoltak, amelyen belül a hangsúlyozottak mellett egyéb szakmai kérdéseknek is biztosítható fórum. A vándorgyűlésről részletesebb tájékoztató olvasható a jelen számunkhoz melléket szórólapon és a Társaság honlapján.

A Társaság az alapszabályában rögzített elveknek megfelelően a folyamatban lévő államreform döntéshozói számára – a földmérő és földügyi szakma irányításának átalakításával kapcsolatos álláspontjának rövid bemutatásával – szakmai segítséget kíván nyújtani nyílt levél formájában, amelyet írásos formában juttat el az érintett kormánytagoknak. A dokumentum egy központi földügyi ügynökség felállítására tesz javaslatot, a szakma interdiszciplináris jelegének jobban megfelelő, hatékonyabb működési és alárendeltségi rendet biztosító szervezet létrehozását alátámasztó szakmai érvek felsorakoztatásával. A nyílt levelet a Társaság honlapján és a Geodézia és Kartográfia hasábjain is közzéteszik. Az intézőbizottság határozattal támogatja nyílt levél elkészítését.

Az ib.-t követő választmányi ülés a főtitkár előterjesztése után a közgyűlésnek elfogadásra javasolta a Társaság ez évi költségvetés-tervezetét. Az elnök tájékoztatta a választmányt a készülő nyílt levélről. A hozzászólók a szakmán belüli egyetértés hiánya és az alacsony szintű politikai támogatottság miatt – a korábbi hasonló kezdeményezések tapasztalatai alapján – kevés reményt fűznek a szakmai alapú érveknek a döntéshozatalban kifejtett kedvező hatásához, mindemellett az a véleményük, hogy nem szabad egyetlen lehetőséget sem elmulasztani a szakma sorsát alapvetően befolyásoló döntések előkészítésében való részvételre.

A február 2-i közgyűlés a működéshez szükséges fontos döntések meghozatala érdekében a következő napirend szerint zajlott le:

1. Elnöki megnyitó

2. A mandátumvizsgáló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása

3. Tájékoztató a Társaság aktuális ügyeiről

4. A mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése

5. A Társaság 2015. évi tagdíjainak jóváhagyása

6. A Társaság 2015. évi költségvetésének elfogadása

7. Egyebek

Dr. Ádám József elnök a közgyűlés résztvevőinek köszöntése valamint a napirend elfogadása és a mandátumvizsgáló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása után részletesen tájékoztatta a testületet az előző ülés után hozott lényeges döntésekről és jelentős eseményekről valamint az aktuális feladatokról.

Az elnök előterjesztése után a közgyűlés döntött a 2015. évi tagdíjakról: aktív dolgozó MFTTT tag részére: 9.000 Ft, nyugdíjas és diák MFTTT tag részére: 5.000 Ft. A Geodézia és Kartográfia előfizetési díja nem MFTTT tagok és közületek részére: 18.000 Ft + ÁFA. A Társaságot terhelő fölösleges költségek csökkentése érdekében kérjük, hogy a tagdíjakat ne az ún. „sárga csekken, hanem banki átutalással vagy a titkárságon készpénzben fizessék be.

Az egyebek napirendi pontban Iván Gyula felhívta a figyelmet a 2015 májusában, Isztambulban megrendezésre kerülő kataszteri csúcstalálkozóra és a szófiai FIG munkahét rendezvényeire.

Márkus Béla a 19. GISopen konferencián való részvételre buzdította a Társaság tagságát, amelyre 2015. március 25-27. között kerül sor Székesfehérváron az Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézetében.

További hozzászólás nem lévén dr. Ádám József elnök megköszönte a részvételt és berekesztette az ülést.

Buga László

Nekrológ

Kőszeginé Dézsenyi Gabriella

(1968–2014)

Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Kőszeginé Dézsenyi Gabriella, a mindig vidám, mosolygós, az életet szerető kolléganőnk életének 46. évében elhunyt. Búcsúztatása 2014. 10. 3-án volt a budafoki temetőben, ahol mély fájdalommal köszönt el tőle a családja, valamennyi rokona, hozzátartozója, barátai, volt munkatársai, ismerősei, iskolatársai, szomszédai, mindazok, akik ismerték és szerették őt.

Kőszeginé Dézsenyi Gabriella 1968. december 13-án született Budapesten.

Öccsével, Zoltánnal nevelkedett a szülői házban, s boldog, szép gyermekkora volt. Szüleihez felnőttként is ezer szállal kötődött, – bensőséges, szeretettel teljes kapcsolat fűzte össze őket – s Zoltánnal is jó viszonyt ápolt.

Az általános iskola, majd a Vági István Építőipari Szakközépiskola után a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, ahol földmérő mérnöki szakon szerzett (kiváló eredménnyel) diplomát. A műszaki tudományok mellett imádta a verseket, az irodalmat, és belekóstolt az újságírásba is.

Az egyetemi közösségekkel is nagyon jó kapcsolatokat ápolt, az emberi segítőkészség élő példája volt.

Barátságos, kedves lénye mindenkit lenyűgözött, mindig azt kereste, hogyan tudna másoknak segíteni.

Az egyetem elvégzése után 1992-ben az érdi földhivatalnál helyezkedett el, ahol hamar kinevezték a földmérési osztály vezetőjének. Ezt a munkakört 2011-ig töltötte be. Munkáját nagy szakértelemmel és odaadással látta el.

Megbízható, pontos, precíz volt a munkahelyén. Kollégái jól tudták, bizalommal fordulhatnak hozzá, vidám, önzetlen, segítőkész lényére mindig lehet számítani.

Először mindenkiben a jót kereste, azt, hogy hogyan tudja a problémákat megoldani, az embereken hogyan tudna segíteni. Igazi közszolga volt. Sajnos az őt körülvevő emberi gyarlóság és a rosszindulat végül érdemtelen elbocsátásához vezetett, ami nagyon megviselte. Belebetegedett, betegsége miatt más munkahelyre már nem helyezkedett el.

Munkája mellett családja fontos szerepet játszott az életében.

Férjével, Józseffel az egyetem elvégzése után, 1992. augusztus 1-jén kötött házasságot; két gyermekük született, Gábor és Anett. Szerető, gondoskodó édesanyja volt gyermekeinek, tökéletes anyaként minden megadott nekik, amit tudott. Szeretete ellenére, sajnos kiskorukban a munkahelye miatt nem tudott annyi időt szánni rájuk, mint azt később jónak látta volna.

A legnagyobb szeretettel nevelte önállóságra, együttérzésre, a jó dolgok felismerésére gyermekeit, büszke volt minden kis sikerükre és együtt érzett velük, ha szomorúság vagy kudarc érte őket.

Imádta a természetet, a mozgást, gyerekkorától kezdve rajongott a sportért. Ő maga is focizott, amíg egy térdsérülés miatt abba nem kellett hagynia azt.

Számtalan sportágat kipróbált és űzött rendszeresen, – foci, kajakozás, tollaslabda, kerékpározás, hastánc, aerobic, síelés, sífutás, – s bár a térde miatt voltak nehézségei, de soha nem adta fel.

Szerette a tengerpartot, az évenkénti kerékpártúrákat, de igazán a telet várta, a havat, mert síelés közben tökéletesen ki tudott kapcsolódni.

Rengeteget utazott családjával, – szeretett nyaralni, ahol megannyi programon vettek részt együtt – új városokat ismertek meg, s eközben ő mindig szorgalmasan jegyzetelt, naplót vezetett, így mindannyian újraélhették a közös élményeket.

Kedvelte a természetet, olyan „világra rácsodálkozó” volt.

Budafoki lévén őt is megérintette a bor világa és ezen keresztül a gasztronómia.

A különböző eseményeken is mindig nyíltan és őszintén teremtett kapcsolatokat.

Nagy szeretettel bánt mindig az állataival; legutóbb Szuszóval, a kutyájával töltött idejének minden percét élvezte.

Betegségét sajnos már túl későn ismerte fel, de a megpróbáltatásokat is erőn felül állta. Családja mindvégig mellette volt, – segítette, támogatta, – de ez a segítség nem volt elég ahhoz, hogy le tudja győzni a súlyos betegséget.

Megszerzett tudásával és szellemiségével, amely a Prananadis összejöveteleken teljesedett ki, mindenkinek ő nyújtott támaszt, adott reményt.

Utolsó napjaiban is még hosszú távú terveket dédelgetett, melyek megvalósítására azonban sajnos itt a Földön már nem jutott elég ideje. De szerettei és a hozzá közel állók tudják, hiszik, hogy a jelen és az eddigi életeinek megszerzett tapasztalatai segítségével már egy magasabb szintről figyeli, segíti és vigyázza őket.

Ott van a napsugarakban és a lágy szellőben is, amikor azok arcunkat simogatják, a csillagokban és a felhőtlen éjszakában, amikor gyönyörködhetünk bennük, és minden szép, boldog, önfeledt pillanatban érezni fogjuk, hogy velünk van, és támogat minket.

Emléke, kedves lénye mindenhol ott van, és mindörökké ott is marad.

Búcsúzóul egy vers tőle:

Emlék: Igen? Nem?

A váza bármely szép,

Ha üres, mit sem ér.

Így az ember is

Emlék nélkül csak burok.

Emlékezetét vesztett ember:

Mily kétségbe esett -

Keres minden kis cserepet,

Melyből múltja összeáll.

Szép filozófia, hogy kezdj és