Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2015.

2015 / 3-4 67. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

Nyílt levél – A földügyi és térképészeti szakigazgatás reformja, Javaslat az Államreform Bizottság részére » 4

Verőné dr. Wojtaszek Malgorzata – Balázsik Valéria – dr. Jancsó Tamás –

Horoszné dr. Gulyás Margit: Képosztályozási módszerek összehasonlítása városi környezetben » 11

Dr. Horváth Kálmán: Műegyetemisták németországi kitelepítésének 70 éves évfordulójára » 18

Szemle » 24

Évforduló » 26

Hírek » 28

Kitüntetések » 29

Nekrológ » 30

 

Content

Open Letter – Reform of the National Land and Mapping Administration, Proposal to the State Reform Committee » 4

Comparison of Image Classification Methods in Urban Environment (Verőné Malgorzata Wojtaszek Dr.–

Valéria Balázsik – Tamás Jancsó Dr. – Horoszné Margit Gulyás Dr.) » 11

The 70 Year Anniversary of the Students from the Technical University of Budapest got Relocated to Germany

(Kálmán Horváth Dr.) » 18

Review » 24

Jubilee » 26

News » 28

Awards » 29

Obituary » 30

˜˜˜

 

A földügyi és térképészeti szakigazgatás reformja

Javaslat az Államreform Bizottság részére

Alapos indokokra támaszkodva, nemzetünk és szakmánk iránti elkötelezettségből, a földügyi és térképészeti szakigazgatás jelenlegi helyzetét ismerve, szakmai kompetenciával rendelkezve és tagjainak felhatalmazása alapján a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság közhasznú jogállású szakmai civil szervezet szükségesnek és időszerűnek látja, kezdeményezi, hogy az államreform keretében a kormány támogassa, és iktassa törvénybe egy önálló földügyi és térképészeti ügynökség létrehozását, amely a meglévő szakigazgatási intézményhálózat, annak informatikai rendszere és eddig elért eredményei hasznosításával jöjjön létre. Ez lenne az a hatékony jogi és intézményi struktúra, amely valóban szolgálná a nemzetgazdaság érdekeit, és kielégítené az államigazgatás mai követelményeit.

(A teljes anyag olvasható az MFTTT honlapján.)

˜˜˜

Szabad hozzáférésű felszínmodellek összehasonlító vizsgálata hazai mintaterületen

Dr. Szabó Gergely– Mecser Nikoletta– Karika Anita

Az ingyenesen elérhető felszínmodellek, mint az SRTM, vagy az ASTER GDEM, napjaink közkedvelt alapadatbázisai közé tartoznak. Ezek pontosságára a kibocsájtó szervezet megad referenciaadatokat, de ezek csupán kalkulációra és kisszámú helyszíni mérésre alapulnak. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy egyrészt a modellek egymást követő generációi között is lényeges eltérések lehetnek, másrészt pedig az egyes modelleknél a domborzat és a tereptárgyak (mint például a beépítettség) más-más módon befolyásolják a pontosságot. Így a modellekre jellemző speciális torzulásokat célszerű egyedileg figyelembe vennünk azok felhasználásánál.

Comparison of Free-Access Digital Surface Models of a Hungarian Pilot Area

Gergely Szabó Dr.–Nikoletta Mecser–Anita Karika

The free-access digital surface models, such as SRTM or ASTER-GDEM, are popular as primal database. We can get information about the accuracy of them provided by the releasers, but these are based just calculations and few field measurements. In this paper our goal was to show that on the one hand there are significant differences among the succeeding releases of the same database; on the other hand, to show that specific circumstances (e.g. exposure of slopes, or built-up areas) can modify the accuracy of the database; thus, we have to take into account these effects.

Irodalom

1. Borrelli, P.–Ballabio, C.–Panagos, P.–Montanarella, L. 2014. Wind erosion susceptibility of European soils. Geoderma 232–234 (2014) 471–478.

2. Demeter G.–Szabó Sz. 2008. Morfometriai és litológiai tényezők kapcsolatának kvantitatív vizsgálata a Bükkben és északi előterén: A statisztikus felszínelemzés alkalmazásának lehetőségei a geomorfológiában. Debrecen: DE Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008. 183 p. (ISBN:978-963-473-131-3)

3. Farr, T. G.–Kobrick, M. 2000. Shuttle Radar Topography Mission produces a wealth of data. Eos, Trans. American Geophys. Union pp. 81: 583–585.

4. Ibanez, D. M.–Miranda, F. P.–Riccomini, C. 2014. Geomorphometric pattern recognition of SRTM data applied to the tectonic interpretation of the Amazonian landscape ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 87 (2014) 192–204.

5. Jakob J. van Zyl 2001. The Shuttle Radar Topography Mission (SRTM): a breakthrough in remote sensing of topography. Acta Astronautica Vol. 48. No. 5–12. pp: 559–565.

6. Kugler Zs.–Barsi Á.– Mélykúti G.–Ládai A. 2005. Automatikus fotogrammetriai eljárással előállított digitális terepmodell beépített környezetben. Geodézia és Kartográfia 2005/12. pp: 12–17.

7. Kugler Zs.–Ládai A. D.–Barsi Á. 2005. Digitális magasságmodellek összehasonlítása városi környezetben. Geodézia és Kartográfia 2004/10. pp: 10–15.

8. Lénárt Cs.–Burai P.–Smailbegovic A.–Biró T.–Katona Zs.–Andricevic R. 2011. Multi-sensor integration and mapping strategies for the detection and remediation of red mud spill in Kolontar, Hungary: Estimating the thickness of the spill layer using hyperspectral imaging and LIDAR. Konferencia helye, ideje: Lisszabon, Portugália, 2011. 06. 06–09. Lisszabon: IEEE, Lisboa, 2011. 3rd IEEE GRSS Workshop on Hyperspectral Image and Signal Processing-WHISPERS'2011

9. Meij, A. D.–Vinuesa, J. F. 2014. Impact of SRTM and Corine Land Cover data on meteorological parameters using WRF. Atmospheric Research 143 (2014) 351–370.

10. Pirkhoffer E.–Czigány Sz.–Bugya T.–Balassa B.–Böttkös T.–Lóczy D.–Fábián Sz.–Varga G.–Kovács M.–Rábay A.–Nagy G.–Jancskárné Anweiler I.–Falmann L. 2014. PTETHYS, a térinformatika és fizikai kisminta modellezés újszerű megközelítése. In: Balázs Boglárka (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában V.: Térinformatikai konferencia és szakkiállítás. 459 p. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2014. 05. 29–31. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 446–447. (ISBN: 978-963-318-434-9)

11. Szabó G.–Szabó Sz. 2010. A Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata hazai mintaterületeken. Geodézia és Kartográfia 62: (3) pp. 31-35.

12. Szatmári J.–Szíjj N.–Mucsi L.–Tobak Z.–van Leeuwen B.–Lévai Cs.–Dolleschall J. 2011. Comparing LIDAR DTM with DEM-5 of Hungary. In: Geiger J., Pál-Molnár E., Malvić T. (szerk.)

13. New horizons in Central European geomathematics, geostatistics and geoinformatics: Selected studies of the 2011 Croatian-Hungarian Geomathematical Convent, Mórahalom. Szeged: GeoLitera, 2012. pp. 151–158. (ISBN:978-963-306-136-7)

14. Tachikawa, T.–Kaku, M.–Iwasaki A.–Gesch, D.–Oimoen, M.–Zhang, Z.–Danielson, J.–Krieger, T.–Curtis, B.–Haase, J.–Abrams, M.–Crippen, R.–Carabajal, C. 2011. ASTER Global Digital Elevation Model Version 2–Summary of Validation Results. In: ASTER-GDEM homepage: http://www.jspacesystems.or.jp.

15. Pan, F.–Liao, J.–Li, X.–Guo, H. 2013. Application of the inundation area-lake level rating curves constructed from the SRTM DEM to retrieving lake levels from satellite measured inundation areas. Computers & Geosciences 52 (2013) 168–176.

16. Timár G.–Telbisz T.–Székely B. 2003. Űrtechnológia a digitális domborzati modellezésben: az SRTM adatbázis. Geodézia és Kartográfia Vol.: 2003/2. pp. 11–15.

17. Timár G.–Székely B. 2007. Anisotropic influence of leafless deciduous forests on SRTM DEM reliability in mid-latitude slopes: a case study of two Hungarian sites. Geophysical Research Abstracts, Vol. 9, 02018, 2007.

18. Vass R.–Szabó G. 2014. Topográfiai térképek magassági adatainak összevetése helyszíni mérésekkel egy hullámtéri mintaterület példáján. Balázs Boglárka (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában V.: Térinformatikai konferencia és szakkiállítás. 459 p. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2014. 05. 29–31. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 446–447. (ISBN:978-963-318-434-9)

19. Winkler P. 1997. A távérzékelés térképészeti alkalmazásai a XXI. század küszöbén. Geodézia és Kartográfia, Vol.1997/4. pp. 13–20.

20. Winkler P.–Iván Gy.–Simon K.–Spruyt-Rafal Z. 2006. Űrfelvételekből származtatott digitális felületmodell minőségének ellenőrzése a magyarországi nagyfelbontású digitális domborzatmodell alapján. Geodézia és Kartográfia Vol. 2006/2. pp. 22–31.

21. Zar, J. H. 2013. Biostatistical Analysis. ISBN 1292024046, p. 760. Pearson Education Limited.

Dr. Szabó Gergely

adjunktus

Debreceni Egyetem

Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Mecser Nikoletta

PhD. hallgató

Debreceni Egyetem

Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Karika Anita

PhD. hallgató

Debreceni Egyetem

Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

Műegyetemisták németországi kitelepítésének 70 éves évfordulójára

Dr. Sc. Horváth Kálmán

A ma élő egyetemi hallgatók, valamint a geodéta társadalom tagjai alig hallottak arról, hogy a Műegyetem harmad és negyedéves hallgatóit 1944 decemberében kitelepítették Németországba, ahol a háborús eseményekkel járó viszontagságos kalandokat éltek át, és hazatérésük tragikus veszteségekkel járt.

Visszaemlékezésemben Raum Frigyes németországi útinaplójára, valamint Palasik Mária levéltáros által szerkesztett „A műegyetemisták Odüsszeiája 1944-1946.” c. könyvre, továbbá saját visszaemlékezésemre támaszkodom. A kitelepítés időpontjában ugyanis a Műegyetem elsőéves hallgatója voltam, így az eseményeknek a Műegyetemen tanúja lehettem.

The 70 Year Anniversary of the Students from the Technical University of Budapest got Relocated to Germany

Kálmán Horváth Dr. Sc.

In December 1944 the Arrow Cross Party led Hungarian government made an agreement with the Nazi German government to relocate the Junior and Senior students to Germany. The students were military drafted. Three trains were left to Breslau (Wroclaw) with all together 2000 engineering, medical and pharmacy school students.

In January 1945 the Soviet military operation got close to Breslau therefore these students had to move further to the directions of Halle and Dresden.

The students were settled in the demolition experts’ military barracks in Halle and here started the education too. From February 1945 air attacks became regular there. The bombing and the increased flood of refugees forced the German authorities to relocate the students further. Civil Engineering students were directed to Regensburg, the Architectural Engineering students went further to Denmark. In 12th of April there was a terrible air attack on the train which travelled, it lasted 20 minutes and caused death casualties of 36 persons 6 professors among them.

In 28th April was the first time when the students could meet with American soldiers. With proper documents for travelling they attempted to return to Hungary. Finally in June 1945 they arrived to their homeland on a very vicissitudes way.

Irodalom

1. Raum Frigyes: Németországi útinapló. Budapest, 1980. Kézirat

2. Palasik Mária: A műegyetemisták Odüsszeiája, 1944-1946. Műegyetemi Kiadó. Budapest, 2006.

Dr. Sc. Horváth Kálmán

professor emeritus

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Általános és Felsőgeodéziai Tanszék

˜˜˜

Szemle

Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja

2015. március 19-én a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác-termében már harmadik alkalommal rendezte meg a minisztérium az MFTTT közreműködésével az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából a CLGE (Comité de Liaison des Géomètres Européen – Európai Földmérők Tanácsa) kezdeményezésére indított, évente ismétlődő konferenciát. A dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter védnöksége alatt zajló rendezvény programját a következő témakörök köré csoportosuló előadások képezték: Válogatás a földmérés és a térinformációs rendszerek gyakorlatából, Euklideszi geometria, A Fény Nemzetközi Éve, Nemzetközi Térképév, Az eENVplus-projekt, mint az INSPIRE megvalósításának része.

Dr. Ádám József az MFTTT elnöke köszöntötte a 126 fős hallgatóságot, amelynek soraiban – a szervezők szándékainak megfelelően – kb. 70 diák foglalt helyet. A nyitó előadást dr. Szinay Attila helyettes államtitkár a szakmapolitikai aktualitásokról tartotta. A szünetig a következő előadásokat hallhatta még a közönség:

Iván Gyula, Földmérési és Távérzékelési Intézet: Ingatlan-nyilvántartási irányzatok

Nyerges János, HM Zrínyi Térképészeti Nonprofit Kft.: Többnemzeti térinformatikai együttműködési program

Stenzel Sándor, Geodéziai és Térképészeti Zrt.: Korszerű terepi adatgyűjtés, mint a térinformációs infrastruktúra alapozó része

Balla Csilla, Földmérési és Távérzékelési Intézet: Épület Monitoring Rendszer

Az ebédszünetben nagy érdeklődést váltott ki a hallgatóság körében a FÖMI fotogrammetriai munkaállomása a légifényképek 3D-s szemlélését lehetővé tevő monitorral és speciális szemüveggel.

A szünet után Zalaba Piroska az FM Földügyi Főosztályának térinformatikai főfelügyelője vette át a konferencia elnöki tisztét.

A folytatásban a kiemelt témakörökhöz kapcsolódó előadásokat hallgathattak a konferencia résztvevői:

Takács Bence, BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék: Eukleidészi geometria – A Kossuth téri építkezés geodéziai munkái

Homolya András, BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék: A Fény Nemzetközi Éve – A MOM működésének története

Jesús Reyes Nuñez, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék: Nemzetközi Térképév

Palya Tamás, Földmérési és Távérzékelési Intézet: INSPIRE irányelv és Nemzeti téradat-infrastruktúra

A konferenciával egy időben a minisztérium épületében zajlott – az Európai Bizottság által finanszírozott eENVplus-projekt keretében – egy továbbképzés. Az eENVplus-projekt célja a felbecsülhetetlen értékű környezeti adatbázisok elérhetővé tétele a már meglévő rendszerek integrálása és harmonizációja révén. A két rendezvény összekapcsolásaként a délutáni szekcióban két előadás is elhangzott ebben a témában:

Dr. Márkus Béla – Giorgio Saio, eENVplus projekt testület: E-Környezetvédelmi szolgáltatások az INSPIRE keretében

Takács András Attila, eENVplus projekt testület: Határon átnyúló mobil természetvédelmi térkép

A sokszínű, magas színvonalú konferencia zárásaként Zalaba Piroska megköszönte az előadóknak a felkészülést, a hallgatóságnak a részvételt, és bejelentette, hogy az elhangzott előadások anyagai az MFTTT honlapján a konferenciáról szóló részletes tudósításhoz kapcsolva elérhetőek lesznek.

Buga László

 

˜˜˜

Földmérő nap Nyíregyházán

 

A MFTTT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Geodéziai Tagozata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara Geodéziai Szakcsoportja és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala 2015. március 18-án tartotta az immár hagyományosnak mondható Nyíregyházi Földmérő napot a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.

A szervezők nagyon készültek, a tizenkét előadásban a ma aktuális témák jelentek meg, nem véletlen, hogy közel száz érdeklődő volt jelen, a tizenharmadik bemutató pedig arra volt hivatva, hogy némileg enyhítse az előadásra koncentráló, feszült figyelmet.

A Földmérő napot Jeles Zoltánné, az MFTTT megyei geodéziai tagozatának elnöke nyitotta meg. A kamara részéről Major Ferenc elnökhelyettes üdvözölte az összejövetel résztvevőit. Dr. Jászai Tamás, a megyei Kormányhivatal Földhivatalának hivatalvezetője köszöntőjében hangsúlyozta a szakmai továbbképzés-jellegű találkozók fontosságát.

Az előadások sorát Plesokszki Adrienn indította útjára az épületváltozások jogszabályi hátterének a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tapasztalok alapján történő bemutatásával. Őt Szanics Gyula követte, aki a telekalakítás-engedélyezési eljárás Hajdú-Bihar megyei jogalkalmazási gyakorlatáról tartott előadást. Reményi György földmérési főfelügyelő a 25/2013. (IV. 16.) VM-rendelet tervezett módosításaival ismertette meg a résztvevőket. E jogszabály átdolgozása folyamatban van, a tervezet ismertetése után a főosztály további javaslatokat vár. Napi kérdéseket feszegetett Horváth Gábor István a Központi Címregiszter létrehozásával kapcsolatban. Herczeg Ferenc az alaprajzok, szolgalmi jogok témájával foglalkozott, de kitért a szakfelügyelet aktuális kérdéseire is. Peremiczki Péter Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2014-ben végzett alappont-helyszínelésekről tartott előadást, külön kiemelve az átépített templomtornyok geodéziai ellenőrzését, illetve azoknak a megye általi újbóli meghatározását.

Az ebédszünet után dr. Varga Márk főosztályvezető az osztatlan tulajdon megszüntetéséről szóló 374/2014. (XII. 31.) korm.-rendelet előírásairól tartott előadást. Ehhez kapcsolódott dr. Vigh Adrienn földmérési jogi referens, aki az osztatlan közös tulajdon megszüntetése végrehajtásának menetét mutatta be, felvázolva a további ütemeket, valamint a végrehajtáshoz elengedhetetlen pénzügyi fedezet szükségességét is.

Ezeket a szakmai előadásokat két műszerbemutató követte. Varga Zoltán a földmérésben is használható drónok alkalmazhatóságát vizsgálta, Csábi Zoltán pedig a Leica SmartLink nevű technológiájáról tartott előadást.

A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Siki Zoltán adjunktus előadását a hidak próbaterhelések során bekövetkezett alakváltozásáról, azok meghatározásának – szükséges esetben egyedi módon megalkotott – eszközeiről, mérési körülményeiről. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a dr. Mihály Szabolcs alelnök által ismertetett, a földügyi és térképészeti szakigazgatás jelenlegi állapotáról szóló kritikát; az előadó röviden kitért az MFTTT honlapján olvasható nyílt levélben foglaltakra is.

A hosszúra nyúlt nap végén levezetést jelentett Hodobay-Böröcz András az MFTTT vándorgyűléseiről készített képes bemutatója (a helyiek szívesen emlegették a 2009-ben náluk tartott vándorgyűlés képeken is megjelenő eseményeit).

A Földmérő napot Jeles Zoltánné rövid értékelése zárta. E sorok szerzője szerint összességében színvonalas, a napi gondokat sem elkerülő előadásokat hallhatott a szép számú résztvevő közönség. Az már csak egy – rosszmájúnak nem nevezhető – megjegyzés, hogy a rendezvényt szervező megyéből egyetlen egy előadás sem hangzott el… Miért?

Hodobay-Böröcz András

˜˜˜

Évforduló

Gondolatok a Pécsi Geodézia 60. születésnapján

 

A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. munkatársai 2014. december 12-én „szűk családi körben” emlékeztek a jogelőd vállalat alapítására.

Az elmúlt 60 év nemcsak történelmünknek, hanem a magyar állami földmérésnek is mozgalmas időszaka volt.

Erre az időszakra esik a technika rohamos fejlődése is, mely vállalatunk életére is döntő hatással volt. A geodézia hosszú évszázadokon keresztül azonos elveken felépített és fokozatosan tökéletesített eszközökkel dolgozott. A mi időnkben következett be az a nagy változás, amikor a fizika belépése új eszközöket teremtett, és munkáink módszerét, technológiáit forradalmi módon változtatta meg.

Kezdetét vette az automatizálás, és elmondhatjuk, hogy az alkotásnak olyan változatos korszakában dolgoztunk, melyben a 60 esztendő felér a régi korok több száz esztendejével.

A második világháborút követő években jelentkező társadalmi, politikai és az ezekből eredő gazdasági szerkezeti változások az állami földmérés területén is éreztették hatásukat.

Az ipar dinamikus fejlődése, a mezőgazdaság átalakulása és az ezekkel együtt járó építkezések nemcsak a földmérési feladatok mennyiségét növelték meg, hanem szakmai téren is sokkal szerteágazóbb, sokrétűbb tevékenységet igényeltek.

Ezeknek a megnövekedett új feladatoknak az (addig hivatali jelleggel működő) állami földmérés egyre nehezebben tudott megfelelni, ezért többszöri átszervezés után az 1954. év végére sikerült kialakítani a követelményeknek megfelelőbb – kisebb mértékben hatósági, zömében azonban rugalmasabb vállalati formában – az ország geodéziai és térképészeti feladatokat ellátó szervezetét.

Ennek megfelelően rendelkezett a Minisztertanács 1092/1954. XI. 7. számú határozata az Állami földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH), valamint a felügyelete alá tartozó szervek átszervezéséről, így többek között három geodéziai és térképészeti feladatokat ellátó állami vállalat a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat, a Kartográfiai Vállalat és a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat alapításáról.

60 évvel ezelőtt 1954. december 1-jén vette át Poronyi Zoltán (vállalatunk első igazgatója) a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat alapításáról szóló határozatot, és indította útjára a pécsi Pozsony utca (ma Jogász u.) 4. szám alatti épületben a Megyei Földmérési Irodákból verbuválódott csapatot; és ma már kétségtelen tény, hogy hazánkban, szakmánk történetének jelentős részévé vált a Pécsi Geodézia is. (1. kép: Itt kezdődött)

A megyei földmérési irodáktól (MEFI) áthelyezett személyi állomány költöztetésének elkerülése érdekében célszerű volt a pécsi központi székhely mellett Zalaegerszegen és Szegeden kirendeltségeket létesíteni, melyekhez szervezetileg egy szombathelyi és egy hódmezővásárhelyi munkacsoport tartozott.

Ugyancsak külön munkacsoport jött létre Kaposváron is, mely közvetlenül a pécsi központ irányítása alatt állt.

E területi elhelyezkedéshez igazodva rendelte meg az ÁFTH az állami alapmunkákat Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyékben, meghatározva ezzel gyakorlatilag működési területünket is.

A kezdetben kirendeltségekből és munkacsoportokból álló szervezeti forma csak rövid ideig volt képes a megnövekedett termelési elvárásoknak megfelelni, ezért 1962. január 1-től az osztályokra épített szerkezetet jelentő formát valósítottuk meg.

Termelésünk szerkezete folyamatosan átalakult, így a működésünk első éveiben alig számottevő külső megrendelések mennyiségileg és szakmailag is mind nagyobb súlyt kaptak.

Miniszteri utasítás bővítette 1967-ben az eredeti alapító határozat szerinti tevékenységi körünket, mely többek között feloldotta az 1:10 000-nél nagyobb méretarányú térképek szerkesztéséhez fűződő kötöttségeket, és szabályozta a felsőrendű vízszintes és magassági alapponthálózatok munkáit.

További feladatbővítésnek számított a térképek készítéséhez szükséges fotogrammetriai termékek előállítása és szolgáltatása is.

Ebben az időben kaptuk 2 db Wild A8-as típusú sztereoautográfunkat. Ezzel kezdődött meg vállalatunknál a fotogrammetria térhódítása, melynek eredményét több százezer hektár városi és községi belterület, külterület és zártkert szép kivitelű, jó minőségű térképe tanúsítja.

A kisajátítások, házhelyosztások, terepfelmérések, városmérések, a fotogrammetria és a mérnökgeodézia kezdeti lépései jelentették ezt az időszakot.

Az ország akkori legnagyobb ipari beruházásainak egyike a Beremendi Cementmű, majd később a Paksi Atomerőmű építésének geodéziai művezetési munkái jelentették számunkra a legnagyobb és szakmailag talán legszebb feladatokat.

Jelentős eredményeket mutathattunk fel a specialitásnak számító pécsi pincefelmérések, a cementipari forgókemencék üzem közbeni ellenőrzése és a különböző közműfelmérések terén is.

Az egyik legszebb, legnagyobb szakmai sikerünknek tekinthetjük részvételünket az ország polgári topográfiai térképkészítésében.

Már 1954-től részesei voltunk az 1:5 000 méretarányú felmérésnek, majd 1:10 000 méretarányra történő átalakításának, az 1961-től 1979-ig végzett új felmérésnek és az 1976. évben megkezdett 1999-ben befejezett EOTR-térképek felújításának. Ez utóbbi munkálatok során 1944 db 1:10 000 méretarányú térképszelvény felújítását végeztük el, mely az ország területe mintegy 40%-nak felel meg. (2. kép: Topográfia „anno”)

Az 1999-ben befejezett topográfiai térképfelújítás hazánkban a mai napig az egyetlen olyan polgári térképmű, mely egységes vetületi rendszerben, egységes tartalommal és jelkulcskészlettel az egész országra elkészült.

Részesei voltunk egy olyan világszínvonalú térképmű elkészítésének, mellyel kevés ország dicsekedhetett, hasonlóan az 1993-ban elkészült országos vízszintes negyedrendű alaphálózati munkának, melyet a BGTV-vel együtt végeztünk el.

Nemzetközi munkakapcsolatot alakítottunk ki a 70-es években a jugoszláv geodéziai szervekkel (a Mura folyó térképezése és a Drávai vízlépcső tervezése kapcsán), majd később (a BGTV vállalkozásának részeseként) az Irakban végzett felmérési munkákban is.

Vállalatunk szakmai tudományos tevékenysége szorosan összeforrt a Geodéziai és Kartográfiai Egyesülettel (ma Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság, MFTTT).

Pécsett rendeztük meg 1957-ben az első geodéziai vándorgyűlést, melyet azóta is újabb sikeres rendezvények, országos konferenciák követtek.

Ugyancsak 1957-ben alakult meg az országban elsőként az egyesület pécsi csoportja, melyet hamarosan követtek a szegedi, zalaegerszegi, kaposvári és szekszárdi csoportok is.

Tevékeny részesei voltunk a szakmai rendezvényeknek, kutatásoknak, kísérleteknek, utasítástervezetek és szabályzatok szakvéleményezésének.

Az állami vállalati múltat felváltó időszak, és az ezzel járó új szemlélet az évezred utolsó évtizedében köszöntött be.

A későbbiek igazolták a vállalatvezetés akkori döntését, mely szerint a vállalat korlátolt felelősségű társasággá történő átalakítása és privatizációja a privatizáció II. ütemének keretében történjen meg. Ez megmaradásunk érdekében, részünkről befolyásolhatóbb eljárást tett lehetővé.

E döntést követően 1993. november 1-jén a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat jogutódjaként megalakult a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft.

Az átalakulás, majd az azt követő privatizáció eredményeként a 39 éves Pécsi Geodézia a munkatársak által alapított MRP Szervezet, a Magyar Állam, a pécsi, a kaposvári, a siófoki és a zalaegerszegi önkormányzatok tulajdonába került.

Ennek megfelelően 25%+1 szavazatnak megfelelő üzletrész maradt (a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt) tartós állami tulajdonban, melyet alapvetően a társaságnak az állam számára fontos, a nemzetgazdaság tervezését, irányítását segítő és támogató, a földmérési alapadatok előállítását végző tevékenysége indokolt.

Ezt támasztották alá a kárpótlással kapcsolatos tulajdoni változások és a térinformatikai rendszerek iránt fokozódó igények is.

A vállalat privatizációja eredményezte vegyes tulajdonú státusz a korábbinál nagyobb önállóságot és egyben a piaci hatásoknak való nagyobb kitettséget jelentett.

Meghatározó volt az 1993-as év a Pécsi Geodézia megmaradása, és az állami földmérés részeként való további működése szempontjából. Sikernek tekintettük, hogy az országos méreteket tekintve is jelentős földmérési kapacitást képviselő cégünk valamennyi telephelyét, termelő egységét és munkahelyét megtartotta.

További működésünk alapját teremtettük meg azzal, hogy a társaság tulajdoni viszonyait, pénzügyi és gazdasági helyzetét egyértelművé és a jövőre nézve tervezhetővé tettük.

Ezt követően is nagy erőkkel vettünk részt az állami földmérés aktuális feladatainak megvalósításában. A kárpótlási munkálatokban, a Nemzeti Kataszteri Programban, a digitális topográfiai térképek készítésében és az Egységes Országos Magassági Alapponthálózattal kapcsolatos munkákban.

Jelentős, nagy volumenű geodéziai munkákat végeztünk a közművek üzemeltetőinek megrendelésére különösen a dél-magyarországi áramszolgáltatók, valamint a dél- és közép-dunántúli gázszolgáltatók részére.

Fontosak az önkormányzatok – köztük kiemelten Pécs városa – részére végzett, szakigazgatást segítő céltérképek és a közműnyilvántartással kapcsolatos munkálatok is.

Minden évben jelentős összeget fordítottunk műszaki fejlesztésre, beruházásra, folyamatosan végeztük az ingatlanok felújítását, a munkahelyek komfortosabbá tételét.

Az utóbbi években szakmánkat és az állami földmérés szervezetét érintő változások a Pécsi Geodéziát sem kerülhették el.

Az 50. születésnap idején tapasztalt lendület a 2008. évtől – a világgazdasági válság, az állami feladatokhoz szükséges források hiánya, a szakmában is erősödött konkurencia és az így csökkenő árak hatására – megtorpant.

A 2005. évi milliárdot is meghaladó árbevétel évről-évre csökkent, a likviditási nehézségek állandósultak; fejlesztésre, beruházásra lehetőség nem volt. Számlavezető bankjaink hitelezésünknek egyre keményebb feltételeket szabtak.

Ezt a súlyos – a Pécsi Geodézia létét fenyegető – időszakot is túlélve mára már sikerült a szakadék szélén megállni, a munkahelyek többségét a cégcsoporton belül tartani, és esélyt adni, hogy újra elindulhassunk „felfelé a lejtőn”. (3. kép: Cementmű építése – Királyegyháza, 2010)

Tény, hogy a múltat – bármennyire is szeretnénk – nem lehet újraéleszteni, de lehet és kell is a múltból a jövőt építeni, az emlékeket, tapasztalatokat erős kötőanyagként használni.

Ma is büszkék lehetünk arra, hogy a súlyos gazdasági bajok ellenére munkáink minősége, vállalt kötelezettségeink teljesítése és így szakmai jó hírünk is mindmáig töretlen maradt.

Most, amikor a Pécsi Geodézia alapításának évfordulóján emlékezünk az eltelt 60 évre, tisztelettel gondolunk valamennyi volt munkatársunkra.

Tisztelet és elismerés illeti valamennyiüket a legnehezebb körülmények között is tanúsított helytállásukért.

Legyenek méltán büszkék arra, amit véghezvittek, amit alkottak, és az eddig megtett út kötelezzen mindannyiunkat a jövőben is olyan munkára, mely méltó vállalatunk 60 évéhez.

Várnay György

˜˜˜

 

25 éves az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2015. február 21-én, Kolozsváron ünnepelte fennállásnak 25 éves évfordulóját.

Az ünnepségen a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságot dr. Ádám József elnök, dr. Mihály Szabolcs alelnök és Hodobay-Böröcz András képviselte. Az ünnepséget a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) modern épületében tartották.

Az ünnepséget dr. Köllő Gábor, az EMT elnöke nyitotta meg. Dr. Seliger Sándor az EMT alapító elnöke a Társaság alapításának körülményeiről beszélt. Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora méltatta az EMT jelentőségét.

A megnyitó előadásokat a társszervezetek köszöntései követték. Az erdélyi szervezetek mellett anyaországi szervezetek is részt vettek az ünnepségen, többek között a Magyar Mérnöki Kamara, amelyet Barsiné Pataki Etelka elnök képviselt.  Az MFTTT gratulációját dr. Ádám József elnök tolmácsolta; dr. Mihály Szabolcs alelnök pedig dr. Köllő Gábornak és dr. Selinger Sándornak elismerő oklevelet és a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka most megjelent IV. kötetét adta át.

Dr. Ferencz József, az EMT Földmérő Szakosztályának elnöke az ünnepségen a Társaság érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, dr. Köllő Gábortól, az EMT elnökétől a

PRO SCIENTIA TRANSSYLVANICA

érmet vehette át. Ferencz József méltatása az MFTTT honlapján olvasható.

Dr. Ferencz Józsefnek az MFTTT tagsága és a GK Szerkesztősége nevében szívből gratulálunk.

Hodobay-Böröcz András

˜˜˜

Hírek

Szép Magyar Térkép 2014

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, illetve az Országos Széchényi Könyvtár által huszadik alkalommal meghirdetett pályázatra összesen 41 pályamű érkezett. A „Szép térkép” kategóriában első díjat nyert a Zempléni-hegység térképe (pályázó: Nyír-Karta Bt.), második díjat kapott Vietnám – Laosz – Kambodzsa 1:1 400 000 méretarányú általános földrajzi térképe (pályázó: GiziMap), amelynek részlete jelen számunk hátsó borítóján látható. Harmadik díjjal jutalmazták a Tisza-tó 1:50 000 méretarányban készült aktív térképet (pályázó: Cartographia). „Tudományos térkép” kategóriában első díjat nem adott ki a zsűri. Második díjat nyert: a Duna folyamtérkép-album, Ráckevei (Soroksári)-Duna (pályázó: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nkft.), harmadik díjat nyert: Szeged, Magyar Várostörténeti Atlasz 3. (pályázó: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület). A zsűri dicséretében részesítette a Túraútvonalak a Hargita-hegységben (pályázó: Kovács Csongor), a T-sorozat, turistatérképek iOS telefonokra (pályázó: Szarvas András – Bedő Árpád) és A Dráva Légrádtól a Dunáig (pályázó: Cartographia) térképeket. A beküldött pályaművekből rendezett kiállítás 2015. április 11-ig (kedd–szombat: 10–18 óra között) megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti előadótermében.

 

˜˜˜

 

Személyi hírek

2015. február 15-én – közös megegyezéssel – távozott posztjáról Toronyi Bence a Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatója, aki 2010. június 21-én került kinevezésre a beosztásába. A távozásáig eltelt mintegy négy és fél év alatt irányításával a FÖMI a jogszabályokban előírt alaptevékenységének ellátása mellett számos, az Európai Unió és a magyar állam által finanszírozott szakmai projektet nyert el, és működtetett sikeresen.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet új főigazgatója Fekete Gábor, akit a földművelésügyi miniszter, dr. Fazekas Sándor 2015. február 16-án nevezett ki a hivatal élére. A feladatkört érintő szakmai, humán és tárgyieszköz-átadás-átvételi folyamat lezárultával teljes jogkörében kezdte meg munkáját.

Fekete Gábor főiskolai tanulmányait a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán végezte. 1986-tól 1990-ig fejlesztőmérnökként dolgozott. 1990-ben a főváros XVI. kerületében polgármesternek választják. A ciklus lejárta után a Citynform Rt. igazgatója, 1999-től a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, majd a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. 2000-től a Károlyi Palota Kulturális Központ megbízott főigazgató-helyettese. 2002-ben nevezik ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium e-közigazgatásért felelős főosztályvezetőjévé. 2003-tól Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kht. közigazgatási programvezetője. 2010. július 21-től a vidékfejlesztési miniszter irányítása, valamint felügyelete alá tartozó intézmények és gazdasági társaságok informatikai tevékenységének felügyeletéért felelős miniszteri biztos. 2010 végétől a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára, majd 2014 áprilisától az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesi feladatait látta el. 2015 februárjában a FÖMI főigazgatójává nevezte ki a szakterületért felelős miniszter.

Intézménygazdálkodásban szerzett vezetői tapasztalatok

Budapest XVI. kerületének polgármestereként 35 intézmény működéséért volt felelős, ahol átszervezésre került az éves költségvetés és az intézménygazdálkodás teljes rendszere. A fővárosi forrásmegosztás tervezésében aktívan részt vett, saját koncepciót dolgozott ki.

A Károlyi Palota Kulturális Központ megbízott főigazgató helyetteseként ellenőrzési és intézményátszervezési, valamint intézménygazdálkodással kapcsolatos feladatai (új költségvetési intézkedések megalapozása) voltak, melyek célja egy új intézmény (Hamvas Intézet) felállítása volt.

Informatikai és szervezetfejlesztési projektekben szerzett tapasztalatok

A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybizottság programkoordinációs főosztályvezetőjeként az információs társadalom programok irányítását végezte. Több fejlesztési támogatást kezdeményezett, melyekből (bírák, ügyészek, pedagógusok, KKV-k stb. számára) képzésekre, informatikai infrastruktúra kiépítésére volt lehetőség a Nemzeti Információs Társadalmi Stratégia (NITS) alapján.

A Fővárosi Önkormányzat és 9 fővárosi kerületi önkormányzat által létrehozott Citynform Zrt.-ben újragondolásra került az önkormányzati informatikai rendszerek működése és egy új, korszerű, egységes rendszer jött létre "Integrált Önkormányzati Számítógépes Rendszer" néven. Ezt intézményirányítási és adminisztrációs rendszerrel egészítették ki, melyet 200 intézmény és fenntartó használt 15 éven át sikerrel.

A Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kht. közigazgatási programvezetőjeként irányította a kistérségi társulási modellkísérlet közigazgatás-fejlesztési projektet, melyhez közvetlen központi támogatás járult.

A VM informatikai miniszteri biztosaként elindította, és továbbra is nyomon követi a Közhiteles Címregiszter (KCR) projekt megvalósításának folyamatait, mely az Európai Unió támogatásával valósul meg. Rendkívül összetett projekt, melynek megvalósításában a Magyar Posta Zrt., a FÖMI), a KEK KH, a VM/FM, a KIM/IM és az NFM vesz részt.

A KIM e-közigazgatási helyettes államtitkáraként több informatikai és szervezetfejlesztési projekt irányításában szerzett tapasztalatot, ilyenek voltak többek között az e-közigazgatás megújítása, a Szabad Szoftver Kompetencia Központ, a cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése.

Az OBH-ban több projekt sikeres lezárása valósult meg az irányítása alatt.

Európai uniós és más forrásból finanszírozott projektek tervezésében, irányításában szerzett tapasztalatok

Elektronikus ügyintézés; közhiteles nyilvántartások, valamint a nemzeti adatvagyon kezelése; központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés; megtakarítással járó központi elektronikus szolgáltatások; önkormányzati ASP; kormányablakok tárgyában.

Több területi jogszabály módosításának kezdeményezése és előterjesztése fűződik a nevéhez, pl. a Ket. és rendeletei, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködése vonatkozásában.

A Magyary Egyszerűsítési Munkacsoporton belül négy intézkedés megvalósításában, a szervezeti elektronikus aláírás bevezetésében, jó nemzetközi gyakorlatok átültetésében proaktívan, közreműködően vett részt.

Előadóként számtalan infokommunikációs és más szakmai konferencián vett és vesz részt. Rádió-, tv- és írott sajtóinterjúkban korábban az aktuális e-közigazgatási fejlesztésekről folyamatosan beszámolt.

A szerkesztőség nevében gratulálunk a kinevezéshez Fekete Gábor főigazgató úrnak és sikerekben gazdag, eredményes munkát kívánunk.

˜˜˜

Kitüntetések

Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter

 

a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adott át

Dr. Martinovich Lászlónak, a Földmérési és Távérzékelési Intézet osztályvezetőjének, az Óbudai Egyetem Geoinformatikai Intézetének címzetes egyetemi docensének, a területalapú támogatások távérzékeléses ellenőrzési rendszerének kiépítésében, üzemeltetésében, valamint informatikai feladataiban és fejlesztésében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként;

Fasching Antal-díjat adományozott

Herczeg Ferencnek, a Földmérési és Távérzékelési Intézet osztályvezetőjének, a földmérés szolgálatában hosszú időn át kifejtett eredményes munkájáért;

Rácz Kálmánnak, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala hivatalvezetőjének, a földmérés területén végzett több mint három és fél évtizedes kiemelkedő munkája, széles körű közéleti tevékenysége elismeréseként;

Dr. Vincze Lászlónak, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézete nyugalmazott főiskolai docensének, a földügyi-földmérési szakma érdekében hosszú időn át végzett kiemelkedő munkája, a felsőoktatásban, főként a nagy méretarányú térképezés oktatása terén elért eredményei elismeréseként.

Az Életfa emlékplakett ezüst fokozata kitüntetést adományozta

Zsámboki Sándornak, a  Földművelésügyi Minisztérium nyugalmazott főosztályvezetőjének,
a földügyi szakigazgatás területén elért eredményei, kimagasló életpályája elismeréseként.

Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott

Csire Imrének, a Szombathelyi Járási Földhivatal földmérési ügyintézőjének, a részaránykiadás során keletkezet osztatlan közös földtulajdon megszüntetése érdekében végzett magas színvonalú szervező és koordináló munkája elismeréseként;

Kecskés Lajos Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya főfelügyelőjének,
a földügyi szakigazgatásban, a kormányhivatalok földhivatalai hatósági feladatainak szakmai irányításában végzett kiemelkedő munkájáért,

Kovács Ivánnak, a Földmérési és Távérzékelési Intézet osztályvezetőjének, földmérési és térinformatikai területen kifejtett kimagasló munkájáért;

Kovácsné Haraga Kornéliának, a Budapesti 2. számú Földhivatal ingatlan-nyilvántartási ügyintézőjének, a földügyi ágazatban végzett kiemelkedő szakmai gyakorlati tevékenységéért;

Szabó Lajosnak, a Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala hivatalvezetőjének, a részaránykiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetése érdekében végzett magas színvonalú szervező és koordináló munkája elismeréseként.

A Geodézia és Kartográfia szerkesztőségének nevében gratulálunk a kitüntetett kollégáknak; erőt, egészséget és további eredményes munkát kívánunk.

Forrás: http://marcius15.kormany.hu/foldmuvelesugyi-miniszterium-dijazottak

˜˜˜

Nekrológ

Kalach Ferenc

Az év végi szabadságunkból visszatérve, megdöbbenve értesültünk arról, hogy kedves kollégánk, Kalach Ferenc, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék egyetemi adjunktusa 2015. január 4-én rövid, de súlyos betegségben váratlanul elhunyt.

Kalach Ferenc 1946. május 30-án született Budapesten. A gimnázium elvégzése után 1965-ben, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen (ÉKME) kezdte meg tanulmányait. 1967-ben az ÉKME és a Budapesti Műszaki Egyetem – az utóbbi nevének (BME) megtartásával – egyesült, így már itt szerzett építőmérnöki oklevelet 1970-ben.

Végzés után néhány hónapig a VIZITERV Szennyvíz Osztályán dolgozott, ahol azonnal komoly tervezői feladatot kapott: Szentendre belvárosában a Szamárhegy és környékének csatornázása, annak tervezése, illetve a tervezést megelőző geodéziai felmérése.

1970 végén meghívták a BME Építőmérnöki Kar Általános Geodézia Tanszékére tanársegédnek.

1973–74-ben, egy éven át, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) Felszíni Vizek Főosztályának tudományos munkatársa. Itt részt vett a Balaton vízrajzi felmérésében és a Balaton vízrajzi atlaszának elkészítésében.

1974 szeptemberétől haláláig a BME Építőmérnöki Kar Általános Geodézia Tanszékén (jelenlegi nevén az Általános- és Felsőgeodézia Tanszéken) tanársegéd, majd adjunktus.

1975–1977 között (szakmérnökképzés során) megszerezte a geodézia-automatizálási szakmérnöki oklevelet.

Oktatási tevékenysége keretében foglalkozott az építőmérnök-hallgatók geodézia c. tantárgya gyakorlatainak vezetésével, majd később előadásával, valamint az építészmérnök-hallgatók geodéziai oktatásával is. A földmérőhallgatóknak kidolgozta az „Ingatlan értékbecslés, földügyi jog” című szakmai törzstárgy tematikáját, és az oktatását is ő indította el. A „Szerkezetek geodéziája mérőgyakorlat” alapító tantárgyfelelőse. Társelőadója volt a „Közigazgatástan–ingatlan-nyilvántartás” tárgynak.

A választható tantárgyak közül az „Igazságügyi szakértői ismeretek” című tárgy előadásában vett részt. Ezeken túlmenően sok éven átvezette az építő- és építészmérnök-hallgatók nyári geodéziai mérőgyakorlatait is.

Az egyetemi szakirányú továbbképzés (szakmérnökképzés) keretében a Geodézia és térinformatikai szakmérnöki szak Kataszteri ágazat hallgatóinak a „Nemzeti kataszterek” és az „Ingatlan-értékbecslés” című tantárgyakat adta elő.

Hosszú éveken át volt a BME Építőmérnöki Kar Tudományos Diákkörének titkára, majd 1985-től öt éven át a BME Tudományos Diákkör titkári feladatait látta el.

Egyetemi pályafutása alatt rendszeresen részt vett a tanszék által végzett ipari megbízásos munkákban, amelyek között megtalálható a kataszteri feladatoktól a legmagasabb igényű mérnökgeodéziai feladatokon keresztül a kutatásokig szinte minden szakmai tevékenység. Így hidak, erőművek, gyárak, üzletházak, irodaházak, városrészek építési, térképezési és mérnökgeodéziai munkái: többek között az Erzsébet híd, a Paksi Atomerőmű, a Dunai Vasmű, a Diósgyőri Vasmű, a MAMMUT Bevásárló- és Szórakoztató Központ, az 1996-ra tervezett Budapesti Világkiállítás előkészítése, Balatonkenesén a soós-hegyi üdülőkörzet területrendezése, a 4-es metró egyes geodézia feladatai.

1992-ben megalapította a Kalach és Társa Mérnöki Irodát, amely a geodézia széles területével foglalkozott. Az iroda tevékenységi körében megtalálhatók voltak a sajátos célú geodéziai munkák, a mérnökgeodéziai tevékenység, ezen belül beruházások geodéziai munkái (tervezési térképek, kitűzések, megvalósulási és állapottérképek készítése), mozgásvizsgálatok, ingatlanrendezői feladatkörbe tartozó tevékenységek, területrendezések és parcellázások. A cég 1997 óta értékbecsléssel is foglalkozott.

A felsőoktatás és a mérnöki iroda munkájának irányítása mellett már több mint 30 éve igazságügyi szakértőként tevékenykedett a földmérési szakterületen. Ezen időszak alatt több száz peres ügyben készített szakvéleményt.

2003 decemberétől ingatlanforgalmazási szakértői jogosultságot is szerzett. 2004-ben kinevezést kapott az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottságba, amelyben annak megszűnéséig, a Földmérési és Térinformatikai albizottság tagjaként tevékenykedett. 2007-ben az Agrárgazdasági Szakértői Testület tagja lett.

2004-től vett részt a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai tagozat jogosultsági vizsgabizottság munkájában.

2003-tól nagy örömmel vett részt szinte minden évben az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) Földmérő Találkozóin. Most is lelkesen tervezte utazását tanszéki kollégáival Zilahra, az idei találkozó helyszínére.

Szabadidejében szívesen olvasott, és rendszeres múzeumlátogató is volt, elsősorban műalkotások, időszaki művészeti tárlatok keltették fel az érdeklődését.

Oktatói és szakmai munkája elismeréseként 1991-ben a BME TDK Munkáért emlékplakettet, 1994-ben rektori dicséretet, nyugdíjba vonulásakor (2008-ban) Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott.

Nyugállományba vonulása után egészen haláláig továbbra is előadta a nevéhez fűződő tantárgyakat, illetve tovább tevékenykedett igazságügyi szakértőként is.

Még sok terve volt, de ezeket váratlan halála miatt már nem tudja megvalósítani…

Nyugodj békében Tanár Úr!

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Általános- és Felsőgeodézia Tanszék munkatársai

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 2558

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk