2015 / 5-6 67. ÉVFOLYAM
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
Tartalom
Dr. Szabó Gergely–Mecser Nikoletta–Karika Anita: Szabad hozzáférésű felszínmodellek összehasonlító vizsgálata
hazai mintaterületen 4
Kulcsár László–Kunfalvi Péter: Mobil térképező rendszer alkalmazása a hagyományos geodéziai feladatokban 9
Kovács Ervin–Szabó Tamás: Digitális Terepi Adatgyűjtő Rendszer (DITAR) fejlesztése, rendszerbe állítása és
használata 14
ENSZ Közgyűlés határozata a globális geodéziai keretrendszerről 21
Szemle: Catastrum évnegyedes folyóirat 21
Tisztújító közgyűlés 23
Rendezvények 25
Nekrológok: 29
Content
Comparison of Free-Access Digital Surface Models of a Hungarian Pilot Area (Gergely. Szabó Dr –
Nikoletta Mecser –Anita Karika) 4
Use of Mobile Mapping System in Traditional Surveying Tasks (László Kulcsár–Péter Kunfalvi) 9
Development of Digital Mobile Mapping System (DITAR) to DITAB-50 (Ervin Kovács–Tamás Szabó) 14
UN General Assembly Resolution on a Global Geodetic Reference Frame 21
Review: „Catastrum” Quarterly Journal 21
Electoral General Meeting 23
Events 25
Obituary 29
Szabad hozzáférésű felszínmodellek összehasonlító vizsgálata hazai mintaterületen
Az ingyenesen elérhető felszínmodellek, mint az SRTM, vagy az ASTER GDEM, napjaink közkedvelt alapadatbázisai közé tartoznak. Ezek pontosságára a kibocsájtó szervezet megad referenciaadatokat, de ezek csupán kalkulációra és kisszámú helyszíni mérésre alapulnak. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy egyrészt a modellek egymást követő generációi között is lényeges eltérések lehetnek, másrészt pedig az egyes modelleknél a domborzat és a tereptárgyak (mint például a beépítettség) más-más módon befolyásolják a pontosságot. Így a modellekre jellemző speciális torzulásokat célszerű egyedileg figyelembe vennünk azok felhasználásánál.
Comparison of Free-Access Digital Surface Models of a Hungarian Pilot Area
The free-access digital surface models, such as SRTM or ASTER-GDEM, are popular as primal database. We can get information about the accuracy of them provided by the releasers, but these are based just calculations and few field measurements. In this paper our goal was to show that on the one hand there are significant differences among the succeeding releases of the same database; on the other hand, to show that specific circumstances (e.g. exposure of slopes, or built-up areas) can modify the accuracy of the database; thus, we have to take into account these effects.
Irodalom
- Borrelli, P.–Ballabio, C.–Panagos, P.–Montanarella, L. 2014. Wind erosion susceptibility of European soils. Geoderma 232–234 (2014) 471–478.
- Demeter G.–Szabó Sz. 2008. Morfometriai és litológiai tényezők kapcsolatának kvantitatív vizsgálata a Bükkben és északi előterén: A statisztikus felszínelemzés alkalmazásának lehetőségei a geomorfológiában. Debrecen: DE Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008. 183 p. (ISBN: 978-963-473-131-3)
- Farr, T. G.–Kobrick, M. 2000. Shuttle Radar Topography Mission produces a wealth of data. Eos, Trans. American Geophys. Union pp. 81:583–585.
- Ibanez, D. M.–Miranda, F. P.–Riccomini, C. 2014. Geomorphometric pattern recognition of SRTM data applied to the tectonic interpretation of the Amazonian landscape ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 87 (2014) 192–204.
- Jakob J. van Zyl 2001. The Shuttle Radar Topography Mission (SRTM): a breakthrough in remote sensing of topography. Acta Astronautica Vol. 48. No. 5–12. pp. 559–565.
- Kugler Zs.–Barsi Á.–Mélykúti G.–Ládai A. 2005. Automatikus fotogrammetriai eljárással előállított digitális terepmodell beépített környezetben. Geodézia és Kartográfia 2005/12. pp. 12–17.
- Kugler Zs.–Ládai A. D.–Barsi Á. 2005. Digitális magasságmodellek összehasonlítása városi környezetben. Geodézia és Kartográfia 2004/10. pp. 10–15.
- Lénárt Cs.–Burai P.–Smailbegovic A.–Biró T.–Katona Zs.–Andricevic R. 2011. Multi-sensor integration and mapping strategies for the detection and remediation of red mud spill in Kolontar, Hungary: Estimating the thickness of the spill layer using hyperspectral imaging and LIDAR. Konferencia helye, ideje: Lisszabon, Portugália, 2011. 06. 06–09. Lisszabon: IEEE, Lisboa, 2011. 3rd IEEE GRSS Workshop on Hyperspectral Image and Signal Processing-WHISPERS'2011
- Meij, A. D.–Vinuesa, J. F. 2014. Impact of SRTM and Corine Land Cover data on meteorological parameters using WRF. Atmospheric Research 143 (2014) 351–370.
- Pirkhoffer E.–Czigány Sz.–Bugya T.–Balassa B.–Böttkös T.–Lóczy D.–Fábián Sz.–Varga G.–Kovács M.–Rábay A.–Nagy G.–Jancskárné Anweiler I.–Falmann L. 2014. PTETHYS, a térinformatika és fizikai kisminta modellezés újszerű megközelítése. In Balázs Boglárka szerk.: Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában V.: Térinformatikai konferencia és szakkiállítás. 459 p. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2014.05. 29–31. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 446–447. (ISBN: 978-963-318-434-9)
- Szabó G.–Szabó Sz. 2010. A Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata hazai mintaterületeken. Geodézia és Kartográfia 62:(3) pp. 31–35.
- Szatmári J.–Szíjj N.–Mucsi L.–Tobak Z.–van Leeuwen B.–Lévai Cs.–Dolleschall J. 2011. Comparing LIDAR DTM with DEM-5 of Hungary. In: Geiger J., Pál-Molnár E., Malvić T. szerk.:
- New horizons in Central European geomathematics, geostatistics and geoinformatics: Selected studies of the 2011 Croatian-Hungarian Geomathematical Convent, Mórahalom. Szeged: GeoLitera, 2012. pp. 151–158. (ISBN: 978-963-306-136-7)
- Tachikawa, T.–Kaku, M.–Iwasaki, A.–Gesch, D.–Oimoen, M.–Zhang, Z.–Danielson, J.–Krieger, T.–Curtis, B.–Haase, J.–Abrams, M.–Crippen, R.–Carabajal, C. 2011. ASTER Global Digital Elevation Model Version 2–Summary of Validation Results. In ASTER-GDEM homepage: http://www.jspacesystems.or.jp.
- Pan, F.–Liao, J.–Li, X.–Guo, H. 2013. Application of the inundation area–lake level rating curves constructed from the SRTM DEM to retrieving lake levels from satellite measured inundation areas. Computers & Geosciences 52 (2013) 168–176.
- Timár G.–Telbisz T.–Székely B. 2003. Űrtechnológia a digitális domborzati modellezésben: az SRTM adatbázis. Geodézia és Kartográfia Vol.: 2003/2. pp. 11–15.
- Timár G.–Székely B. 2007. Anisotropic influence of leafless deciduous forests on SRTM DEM reliability in mid-latitude slopes: a case study of two Hungarian sites. Geophysical Research Abstracts, Vol. 9, 02018, 2007.
- Vass R.–Szabó G. 2014. Topográfiai térképek magassági adatainak összevetése helyszíni mérésekkel egy hullámtéri mintaterület példáján. Balázs Boglárka szerk.: Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában V.: Térinformatikai konferencia és szakkiállítás. 459 p. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2014. 05. 29–31. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 446–447. (ISBN: 978-963-318-434-9)
- Winkler P. 1997. A távérzékelés térképészeti alkalmazásai a XXI. század küszöbén. Geodézia és Kartográfia, Vol.: 1997/4. pp. 13–20.
- Winkler P.–Iván Gy.–Simon K.–Spruyt-Rafal Z. 2006. Űrfelvételekből származtatott digitális felületmodell minőségének ellenőrzése a magyarországi nagyfelbontású digitális domborzatmodell alapján. Geodézia és Kartográfia Vol. 2006/2. pp. 22–31.
- Zar, J. H. 2013. Biostatistical Analysis., p. 760. Pearson Education Limited. (ISBN: 1292024046)
Dr. Szabó Gergely adjunktus Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
Mecser Nikoletta PhD. hallgató Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
Karika Anita PhD. hallgató Debreceni Egyetem Természetföldrajzi Geoinformatikai Tanszék, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
Mobil térképező rendszer alkalmazása a hagyományos geodéziai feladatokban
A mobil térképezés, mint technológia nem új keletű, a tömeges gyakorlati alkalmazásához várni kellett a napjainkban zajló hardver- és szoftverelemek árának elérhetővé válására, a műszaki háttér-infrastruktúra kiépülésére (GNSS permanens hálózat) és a megtérülést biztosító alkalmazhatóság (pl. térképi pontosság) elérésére. Mindennek eredményeként egyre többen jelennek meg a piacon úgy a technológia fejlesztői, mint alkalmazói részéről, így ezen a területen belül is körvonalazódni látszanak az egyedi fejlesztési elképzelések, innovációs trendek. A műszaki újdonságok iránt mindig is nyitott Szekszárdi Geodézia Kft. figyelmét sem kerülték el a mobil térképezés nyújtotta lehetőségek, mint a közmű-,és infrastruktúramérések valamint a kataszteri felmérés alternatív eszközei. Olyan megoldást igyekeztünk azonban találni, amely a gyorsabb megtérülést biztosítandó, túlmutat a tisztán térinformatikai felhasználási lehetőségeken.
A mobil térképező rendszert bemutató videónk megtekinthető a Youtube-on „Geodézia Kft. - 3D mobil lézerszkennelés” címen.
Use of Mobile Mapping System in Traditional Surveying Tasks
The mobile mapping is not a brand-new technology. But until today the technology wasn’t advanced enough. The prices of the hardware and software were too high, there wasn’t any reliability GNSS network. Recently more and more company starts to use the laser scanning systems.
So within this area we can see the new development concepts. The Geodézia Ltd. was always open to new technologies, so we wanted to try this instrument to see how useful is it by surveying public utilities, infrastructure, etc. We tried to find a cost effective solution what is more than just a geoinformatic technology.
The Geodézia Ltd.’s mobile mapping system represents digital photogrammetry and 3D laser scanning solution.
Irodalom
- Barsi Árpád: Integrált és mobil térképezés.. Elektronikus segédlet MSc képzéshez, Budapest, 2011.
- Gombás László: Leica-Geosoft mobil térképező rendszer – új trendek a digitális téradatgyűjtésben. Geodézia és Kartográfia LXIV. évfolyam, 2012/1–2
Kunfalvi Péter projektvezető Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. |
Kulcsár László projektvezető Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. |
Digitális Terepi Adatgyűjtő Rendszer (DITAR) fejlesztése, rendszerbe állítása és használata
Az MH Geoinformációs Szolgálat modern katonai térinformatikai topográfiai adatbázis (DITAB-50) létrehozásáról döntött 2013-ban. Ennek támogatására a HM ZRÍNYI Nonprofit Kft. egy olyan integrált adatgyűjtő rendszert fejlesztett ki, amely egy terepen is használható, megerősített, GPS-szel ellátott eszköz segítségével biztosítja az irodában is használt térinformatikai környezetet egy célszoftver segítségével. A helyszínelés így gyorsabbá és pontosabbá, a végeredmény – topográfiai adatbázis formájában – pedig rögtön felhasználhatóvá válik. Ennek segítségével a régi analóg technológiát nemcsak kiváltja, hanem további lehetőségeket ad a készítő és a felhasználó kezébe.
A DITAB-50 kellően átgondolt követelményeinek megfogalmazása, és a Magyarországról elérhető hardverek és szoftverek igények szerinti válogatása és alapos tesztelése után sikerült létrehozni a feladathoz legjobban illő, leghatékonyabb rendszert, amelyet a Magyar Honvédség sikeresen alkalmaz.
Development of Digital Mobile Mapping System (DITAR) to DITAB-50
In 2013, the Hungarian Defence Forces decided to implement an updated military GIS topographic map database at the scale of 1:50 000 (DITAB-50), following international standards (DGIWG). Supporting this project, a need has emerged to develop a modernized digital field mobile mapping system (DITAR). It is not only corresponding to the conventional analogue data collection technology, but also provides high efficiency, integrity and fast outcome. As the conception was confirmed by preliminary researches and test measurements, the development of the new system has started.
Taking notice of the abilities of the digital technology, the whole data collection system had been reconsidered. On the basis of these new demands, a rugged hardware and supportive software were chosen. To simulate real situations, various measurements happened in different locations and series. The calculated statistics confirmed the precision and practicability of the tested devices. After acquisition of the most advantageous and effective hardware and software system, a well-functioning technology has been developed and adopted successfully.
The results are promising: using DITAR, the field work has become a lot more efficient than before. With this technological development, the Hungarian Military Mapping is on the frontline in the world.
Irodalom
[1] MH GEOSZ (2013): Műszaki intézkedés a DITAB-50 Topográfiai Térképi Adatbázis létrehozására
[2] Digital Geographic Information Working Group (2012): The Digital Geographic Information Exchange Standard (DIGEST) Edition 2.1 September 2000
Kovács Ervin fejlesztőmérnök HM ZRÍNYI Nonprofit Kft. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. |
Szabó Tamás térinformatikus HM ZRÍNYI Nonprofit Kft. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. |
Szemle
Az ENSZ Közgyűlése sürgeti a téradatok megosztását a népek és a bolygó javára
A tudományt, mely az emberek és helyek hajszálpontos helymeghatározását támogatja, szélesebb körben kell megosztani, összhangban az ENSZ Közgyűlésének első határozatával, mely egy globálisan koordinált geodézia (az a tudományág, mely pontosan méri a Föld bolygó alakját, forgását és nehézségi erőterét) fontosságát ismerte föl.
A geodézia növekvő szerepet játszik az emberek életében, a katasztrófa áldozatainak fellelésétől az útirányok okostelefon használatával történő megtalálásáig.
A Közgyűlés határozata – egy Globális Geodéziai Vonatkoztatási Keretrendszer a Fenntartható Fejlődésért – felvázolja a felszíni észlelések és a műholdas távérzékelés értékét a népesség, a jégtakaró, az óceánok és az atmoszféra időbeli változásának nyomon követésében. A térbeli mérések támogathatják a fenntartható fejlődést, stratégiák kidolgozását, a klímaváltozás nyomon követését és a természeti katasztrófák következményeinek kezelését, valamint széleskörűen alkalmazhatók a szállítmányozásban, a mezőgazdaságban és a beruházásokban.
Hangsúlyozva, hogy „egyetlen ország sem tudja ezt egyedül véghezvinni”, a Közgyűlés egy magasabb szintű, többoldalú együttműködésre hív fel a geodézia területén, beleértve a téradatok nyílt megosztását, jövőbeni kapacitásépítést a fejlődő országokban és nemzetközi szabványok és egyezmények kidolgozását.
A Fidzsi-szigetek által eredetileg javasolt határozatot 52 ország együttesen támogatta. Peter Thomson, a Fidzsi-szigetek ENSZ nagykövete kifejtette, hogy egy olyan fejlődő, kis szigetállam, mint a Fidzsi-szigetek sebezhetővé vált az egyre súlyosabb természeti katasztrófáktól, a tengerszint-emelkedéstől, melyet a klímaváltozás okoz; azonban a geodéziai adatokat használva a lehető legjobban tudják tervezni ezeket a hatásokat. „Teljesen megértettük a kritikus térinformációs infrastruktúrának és magának a térinformációnak a fontosságát az országok és a döntéshozók támogatásában, a hatások csökkentése és a megfelelő készenlét érdekében, a tájékozottságon és a tényadatokon alapuló döntések meghozatalában”, jelentette ki a Thomson nagykövet úr.
A Fidzsi-szigetek hangsúlyozta a pontos helymeghatározás erejét az ENSZ békefenntartó misszióiban, mely hozzájárul a csapatok irányításához. „Hiszünk abban, hogy a pluszban kapott, pontos téradatok segíteni fogják a kék sisakosokat a döntéshozatalban a gyakran változó műveleti körülmények között, az ENSZ-missziók nagyobb hatékonyságához vezetve”, tette hozzá Thomson nagykövet úr.
Wu Hongbo, az ENSZ Gazdasági és Szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese, megdicsérte a tagországokat, hogy igyekeznek „megvitatni, megfontolni és dönteni a helymeghatározás térbeli információinak kérdéseiben”, és megállapítani, hogy a geodézia alapvető tudomány a Föld változásainak nyomon követésében: „nyomatékosítsuk a globális geodéziai vonatkoztatási keretrendszer jelentőségét a fenntartható fejlődés támogatásában.”
2015 egy kritikus év, melyben a világ vezetőit felszólítják, hogy határozzák meg a népek életének javítására és a bolygó védelmére vonatkozó globális cselekvési irányokat. Célzott anyagi támogatással, a fenntartható fejlődéssel és a klímaváltozással foglalkozó konferenciákkal, a gyakorlati megoldásokra és a nemzetközi együttműködésre kell fókuszálni, melyre a mai határozat megadta az alaphangot.
New York, 2015. február 26.
Fordította: Iván Gyula
(Az eredeti sajtóközlemény elérhető a következő linken:
http://us2.campaign-archive2.com/?u=33cf89da7ade3a85156c5eda4&id=b2035e2f78)
CATASTRUM évnegyedes katasztertörténeti folyóirat
2014-ben a Magyar Nemzeti Levéltár a kataszteri iratanyag és térképállomány tudományos feldolgozási eredményeinek ismertetésére negyedéves folyóiratot alapított Catastrum néven. A kiadvány megjelenését a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Tudományos Kutatási Alap és az Országos Széchényi Könyvtár is támogatta. A folyóirat papírformájú közzétételével egyidejűleg azt a világhálón is megjelentetik. A nyomatott változat egyszínű, kisebbített térképei az online változatban, teljes nagyságukban és színpompájukban tanulmányozhatók. A Catastrum főszerkesztője Reisz T. Csaba, aki Lipszky János életének és munkásságának feldolgozásával a magyar térképtörténetet jelentős új ismeretekkel gazdagította. Az új térképészeti kiadványról lapunk 2014. évi 7-8. számában Osskó András – a szerkesztőbizottság FÖMI által delegált tagja – rövid hír formájában számolt be. Az első évfolyam négy számának megjelenése után, úgy gondolom érdemes részletesebben bemutatni testvérlapunk tevékenységét, számonként két-két cikk rövid ismertetésével.
A Pénzügyminisztérium a kataszteri szervezet kiépítésének keretében 1869-ben nyomdát alapított e térképek sokszorosítására. A folyóirat részletesen ismerteti a Telekzeti Kőnyomda történetét és legfontosabb nyomtatott térképeit. A nyomdát 1870-ben beolvasztották az Államnyomdába. Meglepő, hogy önálló működésének rövid ideje alatt mennyi és milyen jelentős térképek készültek ebben az intézményben. Példaként említem meg az ország „postai, távírdai, vasúti és gőzhajózási” 1:720 000 méretarányú térképét.
Az első hazai földmérési folyóirat 1875–1879 között, magánvállalkozásként, Besztercebányán jelent meg Kataszteri Kalauz címen. Alapítója Gyürky Antal kataszteri felügyelő célja az volt, hogy a kataszteri munkában résztvevők megfelelő tájékoztatást kapjanak a munkák központi előírásairól, a gyakorlati munkavégzés tapasztalatairól.
Az 1850-ben császári nyílt parancs rendelkezett az ideiglenes kataszter (földadó-ideiglen) elkészítéséről. A parancs szerint az adóhivataloknak számos iratot kellett szerkeszteniük. A felmérés megkezdése előtt el kellett készíteni a föld- és házbirtokosok betűsoros jegyzékét a természeti földrajzi nevekkel és a határleírást határvázlattal kiegészítve. A határleírási munkában már a földmérőnek is közre kellett működnie. A felmérés végére el kellett készíteni a birtokrészletek számát tartalmazó számolati jegyzőkönyvet és a telkekre vonatkozó adatokat (felvételi lap száma, dűlő neve, a parcella száma, a birtokos neve, a lakóház fajtája, művelési ág, a terület nagysága, talajhasználat) rögzítő birtokrészleti jegyzőkönyvet. Sajnos nagyon sok helyről csak a kataszteri térképek maradtak meg, a felmérés során készített iratok elkallódtak. Pedig ezek az adatok lehetőséget adnak (adnának) a család- és gazdaságtörténeti kutatásokra. A birtokosok betűsorozati jegyzékéből ugyanis megállapíthatók a települések legnépesebb családjai és a gazdák, földművesek napszámosok száma és az iparosoknál azok tevékenysége (kovács, ács, csizmadia, szabó stb.). A név és parcellaszám alapján, a térképen is azonosítani lehet az egykori birtokot. A fennmaradt hivatalos iratok és a kataszteri térkép alapján Lajoskomárom esetében ismerteti a folyóirat a család- és gazdaságtörténeti kutatások eredményeit.
1873-ban Pest, Buda, Óbuda egyesült. A Fővárosi közmunkák Tanácsa, mivel az országos kataszteri felmérés kertében a fővárosra csak 1880 után került volna sor, elrendelte a terület kataszteri felmérését, háromszögelését, szintezését. Ezek a munkák a három városrészben külön-külön folytak, 1873–1875 között. A munka kezdeti szakaszában el kellett készíteni a városrészek határleírását és az azt kiegészítő határvázlatot. Óbuda esetében ezt Traupmann József (1835–1902) mérnök végezte. Magyar nyelvű határleírását kísérő térképének érdekessége, hogy bár az nem volt elvárás, feltüntette a bel- és külterületek határát és a határvonalon lévő magántulajdonú földek, dűlők elnevezéseit.
II. József fontos államigazgatási intézkedései voltak az első katonai felmérés megkezdése, a népszámlálás bevezetése, a megyerendszer helyett új kerületi közigazgatási beosztás kialakítása és ehhez kapcsolódva a kerületi biztosok részére rendszeres terület bejárási jelentések készítésének előírása és végül a kataszteri felmérés elrendelése. Ezen munkákkal külön-külön több publikáció foglalkozott, de együttes hatásukat, jelentőségüket először olvashatjuk együtt magyarul. A cikk külföldi katasztertörténeti leírások alapján megállapítja, hogy amit felmérnek, leírnak, számba vesznek az a birtokbavétel, ellenőrzés céljait szolgálja. Ehhez mi azt tehetjük hozzá, ezt érezte meg a magyar nemesség is, amikor tiltakozásával, ellenállásával a négyből két intézkedés, az új közigazgatás megtartását és a kataszteri felmérés végrehajtását meggátolta.
A hazai kataszteri felmérés egységes végrehajtása érdekében a Pénzügyminisztérium 1869-ben megjelentette „Az utasítás a katasteri felmérés végrehajtására” című kézikönyvet. A könyv mellékletei között szerepel a térképkészítés jelkulcsa is. Ez az 1865. évi bécsi kiadású kataszteri felmérési utasítás magyar nyelvű átvétele. Az utasítás és a jelkulcs a huszadik század elejéig volt érvényben.
A magyarországi földadókataszter bevezetését elrendelő 1849. október 20-i császári pátens teljes terjedelmében ez ideig magyarul nem volt olvasható. A folyóirat most közli a pátens eredeti német szövegét és annak magyar fordítását.
Egyes magyar települések sajátos formája az osztott beltelkű település. Ennél a típusnál a lakóházakat befogadó telkektől térben elkülönülve építették fel a csűröket, istállókat. A kataszteri térképeken jól láthatók az utak menti fésűs beépítésű szalagtelkekből álló településmagok és a telekhatáron futó út túloldalán lévő gazdasági épületek. A folyóiratban közölt tanulmány térképrészletekkel bőven illusztrálva mutatja be a Moson megyében található ilyen településeket.
A kiválasztott tanulmányokat azok pontos címe és szerzőjük nevének a feltüntetése nélkül ismertettük. Az volt a célunk, hogy felkeltsük lapunk azon olvasóinak az érdeklődését új testvérfolyóiratunk iránt, akiknek elkerülte a figyelmét a korábbi hír ennek megjelenéséről.
Dr. Papp-Váry Árpád
Tisztújító közgyűlés
Társaságunk intézőbizottsága soron következő ülését 2015. május 20-án tartotta – a választmányi ülés, valamint a tisztújító közgyűlés előtt – az alábbi napirenddel:
1. Az MFTTT 2014. évi közhasznúsági jelentésének elfogadása
2. Az MFTTT felügyelőbizottságának jelentése
3. Az MFTTT és az SSGK közötti együttműködési megállapodás tervezetének jóváhagyása
4. Egyebek
A közhasznúsági jelentést ismertetve Dobai Tibor főtitkár elmondta, hogy 2014. évi költségvetési terveink megvalósulását befolyásolta ugyan néhány váratlan kiadás, illetve a támogatások vártnál szerényebb mértéke, de ennek ellenére a Társaság gazdasági egyensúlyát – a kötelezettségek maradéktalan teljesítése mellett – sikerült helyreállítani. A 2014. évi mérleg főösszege 5 741 000 forint, adózott eredményünk pedig 68 000 forint. Taglétszámunk látványos emelkedésének köszönhetően a tagdíjból származó bevételünk 5 104 000 forint lett.
A tagdíjak mellett Társaságunk az FM-től, magán személyektől és gazdálkodó szervtől, valamint az szja 1%-os felajánlásából közel 1 millió forint támogatást kapott, amelyet a nemzetközi tagdíjakra, működési költségekre és a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötet kiadására fordítottunk. A közhasznú tevékenység rövid összefoglalásában a főtitkár említést tett a szakmai konferenciákról, szakmai napokról, a tudományos ismeretterjesztő folyóirat kiadásáról, az ágazati irányító és egyéb szakmai társadalmi szervezettekkel kialakított együttműködésről, a nemzetközi szakmai fórumokon végzett munkánkról. A közhasznúsági jelentés teljes egészében olvasható a Társaság honlapján. Az intézőbizottság – kisebb tartalmi pontosítások után – a jelentést határozatában a választmány elé terjesztette, és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.
A felügyelőbizottság munkájáról Várnay György elnök számolt be. A bizottság rendszeresen képviseltette magát az intézőbizottság és a választmány ülésein, tagjai tájékozódtak a szakosztályok és a vidéki csoportok munkájáról, törvényes és alapszabályszerű működéséről. Megállapította, hogy a Társaság működtetésének adminisztrációja kedvezően változott, a pontos könyvelés és bizonylatolás jellemzi. A szigorú gazdálkodás szabályait betartva fölösleges kiadások nem fordultak elő. A testületi döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvek közzétételében, hitelesítésében, valamint a tagnyilvántartásban korábban talált hiányosságokat még nem sikerült maradéktalanul felszámolni, erre a vezetőségnek nagyobb figyelmet kell fordítania. A közhasznú szervezetekről szóló törvény és a vonatkozó előírások szerint a Társaság elkészítette közhasznúsági jelentését, melynek elfogadását és jóváhagyását a felügyelőbizottság javasolja a közgyűlésnek. (A jelentés a Társaság honlapján olvasható.)
A szlovák szakmai szervezet (Szlovák Földmérők és Térképészek Egyesülete – Slovenská spoločnosť geodetov a kartografov, SSGK) és az MFTTT közötti együttműködést szabályzó megállapodás-tervezetet Hodobay-Böröcz András terjesztette elő, amelyet kisebb stilisztikai javítások után az intézőbizottság elfogadott. A megállapodás aláírására a szolnoki vándorgyűlésen kerül sor.
Az egyebek napirendi pontban dr. Mihály Szabolcs alelnök beszámolt a vándorgyűlés programszervezésének helyzetéről. Az alelnök tájékoztatta még a testületet arról, hogy a Közigazgatási Rádió interjút kért tőle a Társaság által a kormányzat vezető személyeinek eljuttatott – lapunk előző számában teljes terjedelmében közölt, a földügyi és térképészeti szakigazgatás reformjáról szóló – nyílt levéllel kapcsolatban. (Az interjú a honlapon elhelyezett linken elérhető és meghallgatható.)
Dr. Ádám József elnök röviden beszámolt az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság Földmérőtalálkozójáról, amelyre május 14–17. között került sor Zilahon szépszámú anyaországi résztvevővel és előadással.
Egyéb hozzászólás nem lévén az elnök az ülést berekesztette.
Az intézőbizottság összejövetelét követő választmányi ülésnek három napirendi pontja volt:
1. Az MFTTT 2014. évi közhasznúsági jelentése
2. Az MFTTT FelügyelőBizottságának jelentése
3. Egyebek
Dobai Tibor főtitkár előterjesztése után a választmány vita nélkül meghozott határozatával a közgyűlés elé terjesztette a közhasznúsági jelentést, amelyet elfogadásra javasolt a legfőbb döntéshozó szervnek.
A felügyelőbizottság jelentését megjegyzés nélkül vette tudomásul a választmány.
Egyebekben az intézőbizottság ülésének azonos napirendi pontjában elhangzott tájékoztatók megismétlésére került sor.
A tisztújító közgyűlésre szép számmal jelentek meg a Társaság tagjai és a jogi tagok képviselői. A mandátumvizsgáló bizottság későbbi jelentése alapján több mint 80 fő volt a résztvevők létszáma. A közgyűlés napirendje a következő volt:
1. Elnöki megnyitó
2. A mandátumvizsgáló és a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a -hitelesítők megválasztása
3. A 2014. évi közhasznúsági jelentés és beszámoló
4. A Felügyelőbizottság jelentése
5. Kitüntetések átadása: Lázár deák-emlékérem, örökös tagságról szóló oklevél
6. A Mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése
7. Az elmúlt négy év értékelése, a tisztségviselők leköszönése, és a levezető elnök megválasztása
8. A jelölő bizottság előterjesztése a tisztségviselők, a bizottsági tagok és a választmány
tagjainak a megválasztására
9. Vita, további helyszíni jelölések
10. Szavazás
SZÜNET
11. Egyebek
12. Eredményhirdetés
13. A megválasztott elnök zárszava
Dr. Ádám József elnök megnyitójában köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy a közgyűlésnek ebben az évben kettős feladata van: az éves beszámoló elfogadása és a Társaság tisztségviselőinek megválasztása. A napirend elfogadása után került sor a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság megválasztására (az elnök javaslatára) a következő összetételben: dr. Busics György elnök, Csizmadia Mihályné és dr. Márton Mátyás tagok.
Az intézőbizottság és a választmány által már megismert közhasznúsági jelentést Dobai Tibor főtitkár, a felügyelőbizottság jelentését Várnay György bizottsági elnök terjesztette a közgyűlés elé. A honlapon is olvasható jelentésekhez a jelenlévőknek nem volt hozzáfűzni valójuk, a közgyűlés egyhangú szavazással fogadta el a két anyagot.
A Társaság által alapított kitüntetéseket dr. Ádám József elnök és Dobay Tibor főtitkár adta át. A Lázár deák-emlékérmet a Társaságunkban végzett kiemelkedő munkájáért 2015-ben a választmány az előkészítő bizottság több jelöltje közül Várnay György tagtársunknak ítélte oda.
Hodobay-Böröcz András több évtizedes társasági aktivitását „Örökös tagság”-ot tanúsító oklevéllel ismerte el az MFTTT.
A Márton Gyárfás-emlékérmet (posztumusz) Joó István kapta. A kitüntetést a professzor fia és felesége a szolnoki vándorgyűlésen fogja átvenni.
A mandátumvizsgáló bizottság elnöke a jelenléti íveken szereplő aláírások alapján 72 szavazásra jogosult egyéni tag és 9 jogi tagszervezet képviselőjének megjelenéséről tett jelentést. (A szavazás megkezdéséig még megérkezettek figyelembe vételével ez 77+11 főre módosult.)
Ezt követően dr. Ádám József leköszönő elnök adott visszatekintést a négyéves ciklusban végzett tevékenységről. A Geodézia és Kartográfia hasábjain hagyományosan évente megjelenő újévi cikkekben részletes képet nyújtott az adott év munkájáról, de a közgyűlés előtt összefoglalta a fontosabb történéseket. Megválasztásakor, 2011-ben – a beszűkülő anyagi források miatt – súlyos anyagi gondokkal küzdött az MFTTT. A vezetőségből alakult ad hoc bizottság áttekintette a pénzügyi helyzetet, és szigorú, takarékos gazdálkodási rezsim bevezetésére tett javaslatot. A szaklapunk ritkább megjelenését ezután kellett bevezetni, amit sajnálatos módon azóta sem sikerült visszaállítani a korábbi gyakoriságúra. Elindult és egyre látogatottabb a honlapunk, napi 500 körül van az érdeklődők száma. 2012–13-ban több tisztségviselő lemondása nehezítette a munkát, azonban az újonnan választott főtitkár és főtitkár-helyettes, valamint az új ügyvezető titkár belépésével stabilizálódott a vezetőség, amely összességében eredményes munkát végzett a ciklus végéig. Ezt tükrözi a Társaság működőképességének megőrzése, a Társaság hazai és külföldi szervezetekkel kialakított kapcsolatainak megerősödése és az élénkülő szervezeti élet. A szakosztályok többsége rendszeresen tartott szakmai előadásokat, összejöveteleket, amelyeknek alapvetően a FÖMI, a BME, az ELTE és a székesfehérvári Geo adott otthont. A vidéki csoportok aktivitását jelezték az általában a Földhivatalokkal és a Mérnöki Kamara helyi szervezeteivel közösen, éves rendszerességgel megrendezett szakmai napok. Ezek a rendezvények (kiegészülve a központilag szervezett továbbképzés jellegű konferenciákkal, a vándorgyűlésekkel), a felkészült előadók színvonalas és aktuális előadásainak köszönhetően, eredményesen járultak hozzá a tagtársak szakmai fejlődéséhez, a szakmai újdonságok megismertetéséhez. A nemzetközi szervezetekben rendeztük tagdíjhátralékunkat (FIG, ICA, ISPRS), és rendszeresen képviseltetjük magunkat ezeken a fórumokon is. Eredményes együttműködést folytatunk magyar és külföldi szakmai társaságokkal (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Pest megyei és Budapesti Mérnöki Kamara, Magyarhoni Földtani Társaság, Földtudományi Civil Szervezetek Közössége). Aláírás előtt áll a szlovák testvérszervezetünkkel az együttműködési keret-megállapodás.
A szakmai hagyományok ápolásának jegyében több sikeres rendezvényt, megemlékezést szerveztünk más intézményekkel együttműködve. (Nadapi ősjegy, Lázár deák térképének 500 éves évfordulója, Joó emléktábla avatása stb.). A Szeniorok Tóth Ágoston Klubjának aktív közreműködésével és több szervezet támogatásával megjelentettük a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötetét. A földmérési és térképészeti törvény és végrehajtási rendeleteinek újraalkotásában, valamint egyéb, szakmánkat érintő jogszabályok létrehozásában véleményünkkel segítettük a jogalkotási munkát. Folyamatosan működtettük a Társaság által alapított kitüntetések, elismerő címek intézményét. A négy év munkáját áttekintve az elnök összességében eredményesnek minősítette a Társaság tevékenységét, amely az intézmények, cégek és nem utolsó sorban a tagság és a vezetőség hozzájárulása nélkül nem valósulhatott volna meg. Mindezekért köszönetet mondva dr Ádám József bejelentette a saját és a vezetőség lemondását, és javasolta a közgyűlésnek, hogy az értekezlet további vezetésével bízza meg id. Domokos György tagtársunkat, Társaságunk korábbi elnökét.
Ezt követően a többes jelölések miatt kétfordulós szavazással került sor a tisztújításra. Dr. Busics György a jelölő bizottság elnöke ismertette a honlapon is olvasható jelölti névsort. Helyszíni jelölésre nem került sor. A választás első fázisában az elnök, az alelnök és a főtitkár megválasztására került sor.
A szavazás második ütemében a további tisztségviselőket választotta meg a közgyűlés. A bonyolultra sikerült jelölési módszer miatt a szavazás eredményére kicsit várni kellett, amelyet végül dr. Busics György az addigra megfogyatkozott résztvevőkkel ismertetett. A tagság bizalmát a következő négy évre a következő összetételű vezetőség nyerte el:
Elnök: Ádám József dr.
Alelnök: Zsilvölgyi Csaba
Főtitkár: Dobai Tibor
Főtitkár-helyettesek: Buga László
Iván Gyula
Az intézőbizottság választott tagjai:
Engler Péter dr.
Nagy Ibolya
Siki Zoltán dr.
Tóth László
Horváth Gábor István
Fekete Gábor
Felügyelőbizottság
elnök: Toronyi Bence
tagok Mihalik József dr.
Várnay György
Rózsa Szabolcs dr.
Szabó Gyula
Etikai, Fegyelmi és Jogi Bizottság
elnök: Bartos István
titkár: Máthay Csaba dr.
tagok: Hajtman Zoltán
Bagladi Géza
Abuczki János
Nemzeti Bizottságok (elnök, titkár):
FIG Zalaba Piroska
Osskó András
ICA Zentai László dr.
Pődör Andrea dr.
ISPRS Barsi Árpád dr.
Zboray Zoltán
Szakosztályok (elnök, titkár):
Felmérési és Területrendezési Szakosztály
Gábor Sándor
Bolla Attila
Fotogrammetriai és Távérzékelési Szakosztály
Jancsó Tamás dr.
Kákonyi Gábor
Földügyi Szakosztály
Rácz Kálmán
Tóth Balázs dr.
Földmérési szakértői Szakosztály
Forgács Zoltán dr.
Horváth Gábor István
Geodéziai szakosztály
Völgyesi Lajos dr.
Tóth Gyula dr.
Kartográfiai Szakosztály
Gede Mátyás dr.
Szabó Renáta
Mérnökgeodéziai Szakosztály
Németh András
Kiss Albert
Területfejlesztési és Környezetvédelmi Szakosztály
Pfeiffer Barnabás
Szepsi Szűcs Levente
Topográfiai Szakosztály
Kovács Iván
Kállai Attila dr.
Oktatási és Ifjúsági Szakosztály
Tarsoly Péter dr.
Tuchband Tamás
Szakmatörténeti Szakosztály
Török Zsolt dr.
Homolya András
Térinformatikai Szakosztály
Szabó György dr.
Pődör Andrea dr.
Szeniorok Tóth Ágoston Klubja
Szendrő Dénes
Hetényi Ferencné
A választmány választott tagjai (15 fő):
Koós Tamás
Ágfalvi Mihály dr.
Busics Imre
Szilvay Gergely
Hetényi Ferencné
Csemniczky László dr.
Vincze László dr.
Varga Norbert
Nagy István (Szombathely)
Fekete László (Esztergom)
Riegler Péter dr.
Varga Felicián
Bányai László dr.
Osskó András
Varga Miklós (Zalaegerszeg)
Az újraválasztott elnök zárszavában gratulált a megválasztott tisztségviselőknek, sikereket és eredményeket kívánt az előttük álló feladatok megoldásában, amelyekkel meg kell birkózni a Társaság eredményes működtetése érdekében. A feladat nem lesz egyszerű, mert a szervezeti és működési rend tovább nem halasztható áttekintését, az igényeknek és a kor követelményeinek megfelelő átalakítását is magába foglalja.
A beszámolót összeállította: Buga László
Rendezvények
VII. Tavaszi Mérnöknap Salgótarjánban
Az MFTTT Nógrád megyei csoportja, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya (NMKH FF) és a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara (NMMK) Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportja által közösen szervezett Földmérő Nap 2015. április 14-én került megrendezésre „VII. Tavaszi Mérnöknap, Nógrád 2015” néven Salgótarjánban. A szervezők a Megyeháza Nagytermébe várták azt a 150 főt, akik regisztráltak a rendezvényre.
A szakmai nap védnöke dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője volt, aki személyesen köszöntötte a megjelenteket.
A Földmérő Nap – melyet Juhászné Tóth Éva, a NMKH FF főosztályvezetője nyitott meg – az aktuális szakmai témák köré szerveződött. A rendezvény délelőtti programjának levezető elnöke, Bózvári József – a NMMK elnöke –, dr. Varga Márkot a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztályának (FM FF) főosztályvezetőjét kérte fel a nyitóelőadás megtartására. A prezentáció a földügyi ágazatot érintő jogszabályi változásokkal foglalkozott. Az előadás bemutatta a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítása miatti változásokat, köztük a hatáskörök új címzettjeit, és átfogóan ismertette gyakorlatilag valamennyi érintett ágazati törvény és kormányrendelet módosításait. Külön foglalkozott a szakhatósági közreműködés változásaival, a szakhatósági eljárások számának csökkentése mögött meghúzódó célokkal.
A Földmérő Nap Koós Tamásnak, az FM FF főosztályvezető-helyettesének a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének végrehajtását bemutató előadásával folytatódott. Ennek keretében a hallgatóság tájékoztatást kapott az eljárások felgyorsításának szükségességéről és annak módjairól, a földhivatalok előtt álló feladat végrehajtásához szükséges felkészülés fontosságáról, a megszüntetésre fordított költségvetési források alakulásáról és tervezéséről, valamint a program országos szintű megindulásáról, a különböző eljárások részletes szabályairól.
A szünet után Institóris István, a FÖMI szaktanácsadója a szolgalmi jogokkal összefüggő DATR-változásokról tartott előadást. Ebben foglalkozott a földhivatalok előtt álló feladat jogszabályi hátterével, az adatok betöltésének prioritásaival, a szükséges előkészítő munkákkal, az előírt rétegkiosztással, könyvtárszerkezettel és állománynevekkel, a szolgalmi jogokkal érintett attribútumtáblázattal, a tulajdoni lapokon nyilvántartott szolgalmi jogok leválogatását segítő alkalmazással és az állományok elkészítésének szabályaival.
A következő előadó Herczeg Ferenc, a FÖMI önálló osztályvezetője volt, aki előadásában a földmérési jogszabályok változásait és a központi címregisztert mutatta be. Kiemelten foglalkozott a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, illetve a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) korm.-rendelet módosításaival. Ismertette a központi címregiszter (KCR) létrehozásának jogszabályi hátterét, az ősfeltöltés folyamatát, valamint a KCR hatását az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenységre.
A délelőtti program befejezéseként Doroszlai Tamás, a FÖMI Földügyi Fejlesztési és Üzemeltetési Osztálya vezetőjének prezentációja hangzott el az INIK és a DALNET24 projektek előrehaladásáról és a bevezetés tapasztalatairól. Az előadás a Digitális Földhivatal középtávú terv célkitűzéseit; a társasházi ügyiratok és alaprajzok elektronikus dokumentumtárba történő szervezésének céljait, az elért eredményeket, a jelenlegi projekt-tevékenységeket és a továbbfejlesztés lehetőségeit; valamint az Integrált Nemzeti Ingatlankataszter nevű projekt előrehaladását, az adatbázis telepítések problémáit és az üzemeltetés tapasztalatait ismertette.
Az ebédet követően a délutáni program levezető elnöke, Fábián József, a NMKH FF osztályvezetője kérte fel Hajdú Györgyöt, a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat elnökhelyettesét a geodéziai tervezői és szakértői minősítések – Tagozat által kidolgozott – szabályozása tervezetének ismertetésére. Ennek keretében az előadó ismertette a geodéziai tervezői és szakértői tevékenység jogi szabályozásának jelenlegi helyzetét, a még tisztázandó fontosabb kérdéseket, valamint azt, hogy a Tagozat hogyan képzeli el az ezekre adandó válaszokat. Befejezésül felhívta a figyelmet a még hiányzó szabályozás elhúzódásából adódó lehetséges problémákra
Az utolsó előadást a Navicom-Plusz Bt. képviseletében Szigetvári Péter tartotta az ionoszférikus hatást csökkentő módszerekről. Ismertette, hogy mi is az az ionoszféra, annak késleltető hatása hogyan hat a GNSS-mérésekre, majd bemutatta ezen hatás csökkentésének lehetséges módjait, egyrészt az alkalmazott mérési módszerek, másrészt a Topcon által kínált hardveres és szoftveres megoldások oldaláról.
A visszajelzések alapján a hallgatóság az előadásokat tartalmasnak, az eltöltött időt hasznosnak, a rendezvényt sikeresnek ítélte meg, melyhez jelentős mértékben járult hozzá a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, valamint a szakmai nap keretében műszerbemutatót tartó Navicom-Plusz Bt. és a Leica Geosystems Hungary Kft. anyagi támogatása is.
Fábián József
Földmérőnap Vas megyében
A 2015. március 3-ára tervezett Szombathelyi Földmérőnapra hiába érkeztek a Dunántúlról a kollégák. A program megkezdése előtt tragikus esemény történt. Kovács József a Kapuvári Földhivatal vezetője, földmérő kollégánk, rosszul lett, majd elájult, és sajnos a gyorsan kiérkező mentők 1 órás küzdelem után sem tudták megmenteni az életét. Hamvait március 9-én, Kapuváron kísértük utolsó útjára.
Április 9-én a Dunántúli Agrár Szakképző Központ Vépi Tagintézményében, kollégánkra emlékezve indult az egész napos program. Budai Lajos, a Mosonmagyaróvári Földhivatal földmérési osztályvezetője tolmácsolta a Győr-Moson-Sopron megyei földhivatali kollégák és barátok búcsúztató szavait, valamint az elhunyt feleségének szívbe markoló üzenetét.
Rendezvényünkre 139-en regisztráltak. Koós Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztályának főosztályvezető-helyettese által, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése tárgyban kiadott 374/2014. kormányrendeletről tartott előadásával kezdődött meg a hivatalos program. Az előadó kihangsúlyozta, hogy az új szabályozás a pilotmunka tapasztalatainak beépítésével született meg. Jó hír a szakmánknak, hogy 2019-ig ez a feladat – előreláthatólag – számos kollégánknak ad majd megélhetést.
Herczeg Ferenc, a FÖMI önálló osztályának vezetője, a földmérési törvény közeljövőbeli korrekciójáról és a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával kapcsolatos szabálymódosulásokról tartott (őtőle megszokott módon) lendületes stílusú előadást.
Busics Imre, a FÖMI Geodéziai Igazgatóságának vezetője, az alappontokkal kapcsolatos új szabályozásról, valamint Vas megyei kötődése révén, a megye alapponthelyzetéről adott egy nagyon érdekes tájékoztatót. Kiemelte azt, hogy Vas megyében, jó gazda módjára az alapponthálózat karbantartására és a pontpótlásokra országos szinten is kiemelt figyelmet fordítanak. Ebben meghatározó szerepe van Janzsó Lajos földmérő kollégának.
A 4. előadás témája, amire minden Vas megyei büszke lehet, a www.vasteir.hu rendszer volt. Oláh János (tér)informatikus, a projekt egyik gazdája és létrehozója, a rendszer oktatója, beszélt a kezdetekről, a megvalósulásról, a rendszer elemeiről, használatáról és a jövőbeli előrelépés irányairól. Elmondható, hogy a rendszer böngészése minden geodéta kolléga számára hasznos és előremutató lehet.
A délelőtt utolsó előadásán Bolla Attila Vas megye földügyi igazgatási szerveinek földmérési nyilvántartásairól beszélt, bemutatva a jelenlegi állapotot, és felvillantva az elképzelt jövőbeli adatbázist. Az óriási méretű háttéranyag rendszerbe foglalása nagy kihívást jelent a közigazgatásban dolgozó geodétatársadalomnak.
Az előadások közben, a háttérben is folyt a munka. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nevű pilotprojekt végelszámolása, valamint az induló sárvári munka előlege lehetővé tette 2 új RTK GPS-készülék megvásárlását. A Vas megyei kollégák a délelőtt során vették birtokba, és tanulmányozták a műszerek kezelését, használatát.
Az elfogyasztott ebéd után Marton Róbert okleveles mérnök kollégánk beszélt a földmérést érintő jogszabályok földhivatali vetületeiről, az ingatlan-nyilvántartási eljárás szerint lefolytatott hibajavításokról, a numerikus eljárással készített változási vázrajzokról, az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló új kormányrendeletben foglalt egyezségi tárgyalás és osztásirány kapcsolatáról, valamint az épületek változásával összefüggő hivatali tapasztalatokról.
A részaránykiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése elnevezésű pilotprojektben a legnagyobb részt vállaló földmérők képviseletében Varga Lajos, a Mérőlánc Bt. ügyvezetője, tájékoztatta a hallgatóságot a vállalkozói tapasztalatokról. Lényegesnek tartotta megosztani a hallgatósággal a munka szervezésével, a határidőkkel és a lebonyolítással kapcsolatos észrevételeit. Kiemelte, hogy mennyire fontos volt számukra is, jól előkészített anyaggal dolgozni. Dicsérte a jó minőségű ortofotó-alapanyagot, ami nagymértékben segítette a munkájukat. Érdekességként megemlítette, hogy a kitűzés bemutatása viszonylag nagy érdektelenség mellett zajlott.
Az országosan beinduló osztatlan közös tulajdon megszüntetése I. ütemének sárvári előkészületeiről Koszorús Péter kollégánk tartott előadást. Beszélt a 2012-es kezdetekről, a napokban is folyó földmérési és mezőgazdász előkészítő munkákról; megemlítve azokat a tényezőket is, amelyek segítik, illetve lassítják a munka menetét.
Varga Zoltán, a Geomentor Kft. ügyvezetője, a Vas megye földhivatalaiban használatos SATLAB 500 RTK GPS-vevőhöz leggyakrabban rendelt SL55 kézi vezérlő legújabb szoftverfrissítéséről és az abban rejlő tágabb műszaki lehetőségekről tartott bemutatót.
Végül Nagy István okleveles mérnöktől hallottunk ismertetőt a földmérési szakmai szervezetekről, az MFTTT-ről, a MTESZ Vas Megyei Egyesületről, a Vas Megyei Mérnökkamaráról, illetve a szakmagyakorlók jogosultsági kérdéseiről. Az MFTTT Szombathelyi titkáraként zárta a rendezvényt, sikeresnek értékelte az MFTTT, a VMMK Geodéziai és Geoinformatikai Csoportja, és a Vas megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya által szervezett Földmérőnapot. A kollégák szakmai, szervezési és jogi ismeretekben gazdagodva 2 IRM képzési pont birtokában utazhattak haza.
Szombathely, 2015. április 17.
Nagy István
MFTTT Szombathelyi Területi Csoportjának titkára
Földmérőnap az FM-ben
A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) Pest Megyei és Fővárosi Területi Csoportja 2015. április 21-én tartotta tavaszi Földmérő Szakmai Napját a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác-termében.
A rendezvényt széles körben hirdettük meg a Megyei Kormányhivatalok Földhivatalai és a vállalkozói körben. Így, felülmúlva az eddigi rendezvényeink létszámát, 200 fővel csaknem teljesen megtöltöttük a termet.
A regisztráció után Hetényi Ferencné, a csoport elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a délelőtt folyamán először a részaránykiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének új jogszabályi hátterét mutatta be Koós Tamás főosztályvezető-helyettes, majd dr. Vigh Ágota földmérési jogi referens ismertette a megszüntetés menetét.
Ezután Jánossy András, a FÖMI minőségügyi megbízottja tartott előadást a szakértői tapasztalatokról, melynek során a szakértői munka jogi kereteiről is szólt.
Az előadókhoz kérdés a hallgatóság részéről nem érkezett.
Szünet után dr. Siki Zoltán egyetemi adjunktus (BME) ismertette a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata által a geodéziai tervező és geodéziai szakértő minősítésről kidolgozott jogszabálytervezetet. Ez az előadás már vitát gerjesztett, mert a kamarai tagságról a jelenlévők véleménye markánsan eltért a hallottaktól.
Ezután Horváth Gábor István, a FÖMI osztályvezetője előadásában a jogszabályváltozások földmérési tevékenységre gyakorolt hatásáról beszélt. Az előadás után a hallgatói kérdések zöme a címkoordinátákkal kapcsolatban hangzott el.
Kozári Ágnes a BFKH dolgozója előadásában a főváros állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis-kezelő rendszerének fejlesztéséről nyújtott tájékoztatást a jogszabályi változások tükrében. A fejlesztést a Kormányhivatal finanszírozza.
Az ebédszünet után érdekfeszítő előadást hallhattunk Weiser Balázs építésfelügyeleti osztályvezető részéről, aki az V. kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalnál dolgozik. Érdekes volt hallani, hogy nekik is sok problémájuk van az épületek bontásával, valamint a régebben, engedély nélkül épített épületekkel, mert a jogszabályi háttér néhány esetben nem egyértelmű. Sok kérdést kapott a bontásokkal, valamint az engedély nélküli építmények ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőségével kapcsolatban.
Ezután Borbély Katalin, a PMKH földhivatala földmérési szakfelügyelője a munkája során tapasztaltak alapján a „Kitűzési munkáknál figyelembe vehető térképi adatok” című előadásában felhívta a földmérők figyelmét arra, hogy a kitűzésnél nem elég a hatályos térképi adatokat figyelembe venni, a hivataltól minden fellelhető és kiadható adatot be kell szerezni, és azokat a munka során fel is kell használni.
Halász Csaba, a Szentendrei Járási Hivatal munkatársa „Adatszolgáltatás, vizsgálat, záradékolás” című előadásában a hivatalnál folytatott gyakorlat alapján ismertette ezeket a tevékenységeket.
Utolsó előadóként Körblné Németh Éva a BFKH földmérési szakfelügyelője „A változási vázrajzok és társasházi alaprajzok gyakori hibái a fővárosban” című előadásában szembesítette a hallgatóságot a készítők néhány alapvető hibájával, amelyek a figyelmetlenség vagy a nemtörődömség következményei. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a földmérésnél fontos az ellenőrzés, mert a legtöbb hiba ennek hiányára vezethető vissza. Parázs vita alakult ki a társasházi alaprajzok készítéséről.
A szakmai napot este hat órakor zártuk be, a résztvevők fele még jelen volt. A visszajelzések alapján az előadásokat hasznosnak és tartalmasnak találták.
Köszönjük a résztvevők kitartását, valamint köszönjük a minisztériumnak, hogy a termet biztosította számunkra.
Az elhangzott előadások a Társaság honlapján megtalálhatók.
Hetényi Ferencné
Nekrológ
Szádeczky-Kardoss Gyula
A gyász első döbbenetében megrendülten állunk a koporsó mellett, hogy végső búcsút vegyünk Szádeczky-Kardoss Gyula munkatársunktól, a Geodéziai Kutatóintézet volt kutatójától, akinek személyében nem csak egy nagy tudású tudóst veszítettünk el, hanem egy közeli barátot is.
Nagyra becsült bányamérnök kollégánk 1928-ban Szegeden született.
Felsőfokú tanulmányait 1946–50 között Sopronban, a Műegyetem Bánya- és Kohómérnöki karán végezte. Az 1950–51 években a Nehézipari Műszaki Egyetem Geodéziai Tanszékén dolgozott, 1951-55 között a soproni Műszaki Egyetemi karok Alkalmazott Geodézia Tanszékén tanársegédként tevékenykedett. Az 1955. évben létrehozott Geodéziai Laboratórium egyik első kutatója lett, majd ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia – szintén újonnan alapított – soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetében volt 1972-ig tudományos munkatárs.
A 1972-től 1985-ig osztályvezető, az 1985–91 közötti években pedig a Geodéziai Főosztály főosztályvezetői posztját töltötte be. Az 1992–97 években nyugalmazott főmunkatársként továbbra is dolgozott az intézetben. 1997-ben végleg nyugdíjba vonult, de azt követően is rendszeresen, naponta bejárt dolgozni. Tudásával, tanácsaival és tapasztalatával haláláig segítette a kollégái munkáját.
Tagja volt a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak, 1990–96 között a Bányászati, Földtudományi és Energetikai Szakbizottság elnöki teendőit látta el. Az 1985–96 közötti években az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának titkárává választották. A Bányászati, Földtani és Geofizikai Szakbizottság doktori tanácsának is tagja volt; 1972–90 között pedig a Bányászat c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja.
Kutatási területe: vetülettan, földrajzi helymeghatározás, felső geodézia és geodinamika. Kezdeményezője és vezetője volt a Nagycenki Obszervatóriumban 1957-től végzett földrajzi szélesség és hosszúság megfigyeléseknek.
Tudományos munkássága alapján a műszaki tudományok kandidátusa címet 1972-ben kapta meg.1989-től a Soproni Egyetem címzetes egyetemi docense volt.
A Sóltz Vilmos-emlékérem (1992) és a Fasching Antal-díj (1993) tulajdonosa. Mintegy 60 tudományos közlemény szerzője, 4 tudományos könyv szerkesztője.
Fő műve: Proceedings of the Seventh International Symposium on Earth Tides (1996).
Hobbija volt a turisztika és a térképészet: az évek során egyedülálló térképgyűjteményt gyűjtött össze, amelyek között számos soproni vonatkozású kuriózum is van. Szakmai tevékenységét a tudományos igényesség, a mérnöki precizitás és következetesség jellemezte. A terepen végzett gyakorlati munkájáról munkatársai számos történetet ismernek, amelyek szintén a geodézia iránti rendkívüli elkötelezettségéről tanúskodnak. Amilyen szerényen élt, olyan csendben és váratlanul ment el, nagy űrt hagyva maga mögött.
Kedves Gyuszi bátyánk, a természet rendjének figyelését, amelyet feljegyzéseiddel, meteorológiai megfigyeléseiddel, mindig olyan precízen követtél, a földi életen túli világból is folytasd! A Geodéziai Intézetben töltött több évtizedes tevékenységed alapján emléked a tudományos életben és bennünk is, hosszú évekig jelen lesz még.
Závoti József
Kovács József barátunk emlékére
1956. április 29. – 2015. március 3.
2015. március 3. életének utolsó napja, egy gyönyörű, napsütéses tavaszi reggellel indult. Egy szakmai közösség találkozójára utazott ő is, úgy, mint az ország különböző részeiből a kollégái. Örömmel és bizakodó kíváncsisággal nézett a nap elé, bízva abban, hogy valami halvány reményt adó híreket hall arról, hogy a már évek óta tartó újabb és újabb „megváltó” változtatások, átszervezések ellenére szükség van még őrá, szakmájára és szaktudására.
Hónapok óta őrlődött, hogy élete javán túl, 35 évi hivatali szolgálat után, miért állítja döntés elé, a szakmát, embert figyelmen kívül hagyó rendszer?
Hivataláért élt, és a Hivatalban dobbant utolsókat a szíve, szak- és sorstársai körében.
Kovács József barátunk, vagy, ahogy mindenki ismerte „Bozsó” 1956. április 29-én született Kapuváron. A Mayer Lajos Szakközépiskola elvégzése után a földhivatalnál helyezkedett el, amely az első és egyben utolsó munkahelyévé is vált. 1980-ban szerzett diplomát a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskolán. A hivatali ranglétra minden fokát végiglépdelte, 1974 és 1981 között a Csornai Járási és Városi Földhivatal földmérési főelőadója, 1982 és 1984 között a Győr-Sopron Megyei Földhivatal földmérési főelőadója, majd 1984-től a Kapuvári Körzeti Földhivatal berkeiben földmérési főelőadó, majd földmérési osztályvezető, végül hivatalvezető volt. A napi feladatokon túl részt vett szinte az összes, földhivatalt érintő nagy munkában, EOTR-térképkészítés, kárpótlás, részarány, KÜVET-BEVET, DAT és átalakítások.
A munkájára a precízség, kitartás, szorgalom és a lelkiismeretesség volt a legjellemzőbb.
Ennek elismeréseként 1985-ben és 2006-ban is miniszteri elismerésben részesült.
A Magyar Földmérési és Térképészeti és Távérzékelési Társaságnak 1977-től, a Magyar Mérnöki Kamara Győri Földmérő tagozatának 1997-től volt tagja.
Ezek a száraz adatok, amik egy kettétört életet, szakmai pályát ridegen leírnak. Amiről nem szólnak a tények, hogy milyen is volt ő valójában az életben, mennyi értéket rejtett magában, milyen volt, amikor szabadon, gondok nélkül fesztelenül nevethetett, élhetett, ezt csak azok tudták, akik közel kerülhettek hozzá. Köszönjük a sorsnak, hogy ez megadatott nekünk.
Búcsúzóul szeretett feleségének kedves szavait hadd idézzem:
„Ha ismertétek a férjemet, tudhatjátok, hogy soha életében nem akart volna ilyen traumát okozni senkinek, mint ami halálakor történt. Nem szeretett középpontban lenni, sajnos március 3-án ő került a középpontba, még egy utolsó esélyt sem kapva, hogy felépülhessen. Nem tudom meghálálni a sorsnak, hogy barátok közt és nem idegenek között halt meg.”
Nyugodjál Békében Barátunk!
Nagy István
Paczolay Balázs
(1923-2015)
Szomorúan értesültünk, hogy életének 84. évében, kedves barátunk, egykori munkatársunk, Paczolay Balázs 2015. január 10-én lelkét visszaadta teremtőjének.
Paczolay Balázs 1931. április 15-én született Balassagyarmaton. Polgári családból származott. Gimnáziumi tanulmányait először Gödöllőn, majd Balassagyarmaton végezte, ahol 1949-ben sikeres érettségi vizsgát tett. Valláserkölcsi magatartása, valamint polgári származása miatt 1950-ben az egyetemről „eltanácsolták”.
Paczolay Balázs kötelező katonai szolgálatát 1952–54 között – mint munkaszolgálatos – teljesítette. Tekintve, hogy osztályidegennek számított, korábbi munkahelyére /VIZITERV/ nem vették vissza. 1955-ben jelentkezett a BGTV-nél, ahol mint segédfelmérőt, az újonnan alakult topográfiai osztályra helyezték. 1958-ban elvégezte az ÁFTH technikusminősítő tanfolyamát. 1959. január 1-jével végrehajtott átszervezés során több „osztályidegennek” felmondtak. Ennek esett áldozatul Balázs is.
Paczolay Balázs 1959-ben elhelyezkedett az UVATERV-nél. Először, mint tervező technikus ipari geodéziai feladatokat látott el, majd az 1967-ben felállított közműfeltáró szakosztálynak lett a vezetője. 1963–66 között – levelező úton – elvégezte a Székesfehérvári Felsőfokú Technikumot. Ugyanitt 1974-ben – posztgraduális képzésben – üzemmérnöki oklevelet szerzett. Több exportmunkában is részt vett Algériában és Irakban.
Paczolay Balázs 1980-ban áthelyezéssel az OLAJTERV-hez került, ahol vezetéképítési, illetve annak jogi rendezésének geodéziai munkáit végezte. Szívbetegsége miatt 1990-ben korengedménnyel nyugállományba helyezték. 1993–2004 között, mint szakértő, esetenként több magánmérnöki irodának is dolgozott. Életének utolsó évtizedében – légzési panaszai miatt – gyakran oxigénpalack használatára kényszerült. Ezért munkát már nem vállalt, csak népes családjának élt. (10 unokája és egy dédunokája van.) Boldog házasságának 58. évében ragadta el a halál. Hamvasztás utáni búcsúztatása a római katolikus egyház szertartása szerint, 2015. február 13-án a Szt. Gellért Plébániatemplom úrnatemetőjében volt, ahová elkísérték családtagjai, barátai, volt munkatársai.
Kedves Balázs! Szomorú szívvel búcsúzom Tőled, nyugodalmad legyen békés emléked áldott!
Dr. Székely Domokos