Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2015.

2015 / 7-8 67. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

MFTTT 30. Vándorgyűlés    4

Klinghammer István: A kartográfia alapjairól: a térképvetületek kezdetei      14

Cseri József: A „207-es” térképek korszerűsítése     19

Dr. Csikós Attila – dr. Gercsák Gábor – dr. Márton Mátyás – Németh Róbert – dr. Verrasztó Zoltán: Térképi döntéstámogatás: esettanulmány a Bódva vízgyűjtő területére  22

110 éve hunyt el Kruspér István professzor     27

Kogutowicz Németországban   28

Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötet    29

Nekrológok     29

Content

30th Summit of MFTTT   4

On the Basics of Cartography: Development of Map Projections (István Klinghammer Dr.) 14

Modernization of „207” Maps (József Cseri) 19

Decision-making Supported by Maps: a Case Study for the Drainage Basin of the Bódva River (Attila Csikós Dr. –

Gábor Gercsák Dr.– Mátyás Márton Dr.– Róbert Németh – Zoltán Verrasztó Dr.) 22

110 Years Ago Passed Away Professor István Kruspér      27

Kogutowicz in Germany      28

Portrait Gallery of Hungarian Surveyors Volume 4         29

Obituary     29

 

˜˜˜

MFTTT 30. Vándorgyűlés

„Földügy és térképészet a nemzetgazdaság szolgálatában” címmel 2015. július 2-4. között tartotta ez évben Szolnokon a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság 30. Vándorgyűlését a rendezvénynek otthont adó Aba-Novák AGÓRA Kulturális Központban.

Régi adósságát törleszti ezzel a Társaság, hiszen az 1957 óta két évenként, más-más városban rendezett vándorgyűlések helyszínét tovább bővítettük a vándorgyűlés szolnoki rendezésével. Számítottunk az aktív területi csoport közreműködésére, a sokrétű szervező munka gondos végrehajtására és úgy gondoltuk a város, ennek a tájnak a megismerése maradandó élménnyel fogja gazdagítani a résztvevőket.

A vándorgyűlésen 258 fő vett részt, 60 előadás illetve beszéd hangzott el három plenáris és nyolc szekcióülés keretében, nyolc vállalkozás mutatkozott be poszterekkel illetve állította ki az általa forgalmazott műszereket. A vándorgyűlés megrendezését nyolc vállalat illetve intézmény anyagilag is támogatta.

30th Summit of MFTTT

Between 2nd and 4th of July took place the 30th summit of MFTTT in Szolnok at the premises of Aba-Novák Agóra Cultural Centre with title „Land administration and mapping in service of national economy”. MFTTT was in debt for organizing this conference in Szolnok because since 1957 every second year different town has been chosen for the summits ‘spot.

During the conference 60 presentations have been delivered, 8 companies introduced their activities and exhibited their distributed geodetic instruments in the poster session. The organisation of the summit was supported by 8 institutions and companies.

Ë

 

A kartográfia alapjairól: a térképvetületek kezdetei

 

A térképészet első tudományos elemét a térképvetület problematikája hozta létre. . Az első vetület megalkotását Thálésznek tulajdonítják, aki a feltételezések szerint a gnomonikus vetületet hozta létre. A szimmetria elve: Hekataiosz a Kr. e. 6. század végén elkészítette az oikumené térképét. A szimmetria törvényei alapján úgy gondolta, elég, ha az oikumené határát képező kör sugarának hossza ismeretes. A hossztartás elve: Dikaiarkhosz vetülettani jelentőségét az adja, hogy térképébe két egymásra merőleges vonalat, egy tájékozódási keresztet rajzolt, amely az ismert világot négy részre, északi és déli, valamint nyugati és keleti részre osztotta. A két, egymásra merőleges vonal hossztartó volt. A hasonlóság elve: A lakott, illetve ismert világ alakhű visszaadására való törekvés olyan ábrázolási elv, illetve ábrázolási mód kidolgozásához vezetett az ókorban, amely jól szemlélteti a Föld gömb alakját. A fokhálózat megjelenése: Sztrabón Kr. e. 7 körül két olyan vetületről számol be, amelyeken már fokhálózatot is alkalmaztak. Az első, amelynek előkészítésében Dikaiarkhosz és Eratoszthenész játszott jelentős szerepet, egymásra merőleges hosszúsági és szélességi körökből állt. A másik vetület pedig a hosszúsági köröket egymás felé hajló egyenesekként ábrázolta, hogy ezzel a Föld görbületét érzékeltesse. Nagy valószínűséggel ennek a vetületnek a megalkotása és a fokhálózat bevezetése Hipparkhosz (kb. Kr. e. 190 – Kr. e. 125) görög csillagász nevéhez fűződik. A vetülettan alapjainak lerakása: Ptolemaiosz számos újítást vezetett be, amelyek révén lerakta a vetülettan alapjait. Újításai az ókori térképészet évszázadokat átívelő hagyományaiban gyökereztek. Az optimálás és a perspektivikus ábrázolás elve. Ptolemaiosz vetületei megalkotásakor olyan elvekből indult ki, amelyeknek gyökerei évszázadokkal korábbra nyúltak vissza. Vetületei az új elgondolásoknak a régi alapelvekkel való sajátos ötvözetei voltak, és az új gondolatok a már meglévő elvek következetes továbbvitelét jelentették. Ptolemaiosz két új elv kialakítását is megindította: az optimálás és a perspektivikus ábrázolás elvét. Az optimálási elv csak évszázadokkal Ptolemaiosz után bontakozott ki, és lett a vetülettan egyik alapvető problémája. A perspektivikus ábrázolás csupán Ptolemaiosz harmadik vetületében jelent meg. Ptolemaiosz perspektivikus vetületének a térképészeten túlmenő kihatása is volt: mégpedig a perspektivikus ábrázolás kialakulására a reneszánsz idején.

On the Basics of Cartography: the Development of Projections

 

The problem of projections was the first scientific element of cartography. The first projection, probably the gnomonic projection, is said to be developed by Thales.

The principle of symmetry. On this basis, Hekataios thought that it was enough to know the radius of the circle encompassing the oikumene. This radius can be considered the germ of a cartographic coordinate system.

The principle of equidistance. Dicaearchus constructed a map with two lines meeting in right angle (orientation cross). These two equidistant lines served as the basis of a right-angle coordinate system.

The principle of similarity. For this purpose, scientists developed a representation method of the Earth that expressed the globe form of the planet.

The birth of coordinate systems. Strabon described two projections that used coordinate systems. The first projection is mainly attributed to Dicaearchus and Eratosthenes. The design and the introduction of a coordinate system of the second one are owed to Hipparchus.

The beginning of projections. Ptolemy introduced several novelties, with which he based the science of projections. Cartographers has been studying his three geographic projections almost since the renaissance, but some riddles still remained.

The principle of optimal and perspective representation. When developing his projections, Ptolemy used principles the roots of which were known several centuries before. He initiated two new principles: the principle of optimal and perspective representation. The principle of optimizing started to develop only centuries after Ptolemy and became a fundamental issue of projections. He used a perspective representation only in his third projection, but this affected not only cartography: it contributed to the development of perspective representation in the renaissance.

 

Irodalom:

  1. Aujac, G.: Claude Ptolémée, astronome, astrologue, géographe. Connaissance et représentation du monde habité. C.T.H.S., Paris, 1993.
  2. Bunbury, E. H.: A History of Ancient Geography, Vol. 1. J. Murray, London, 1883. 2. kiadás Dover, New York, 1959.
  3. Cortesão, A.: Nautical science and the renaissance. (Agrupamento de Estudios Cartografia Antiga), Amazon, London, 1974.
  4. Györffy, J.: Térképészet és geoinformatika II. – Vetülettan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012.
  5. Klinghammer, I.–Pápay, Gy.–Török, Zs.: Kartográfiatörténet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1995.
  6. Polaschek, E.: Ptolemy’s Geography in a New Light. Imago Mundi 14., Amsterdam, 1959.

 

Dr. Klinghammer István

professzor emeritus,

az MTA rendes tagja

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Ë

 

A „207-es” térképek korszerűsítése.

 

A Vas megyei projekt tapasztalatai szerint az ingatlan-nyilvántartási térképek minősége jelentős mértékben inhomogén. Az elhanyagolt régi „207-es” térképek, amelyek az állami földmérési alaptérképek 27 %-át teszik ki, korszerűsítést igényelnek.

A „207-es” térképekkel kapcsolatban említést kell tenni arról a körülményről, hogy jelentős az a terület, amit a korábbi külterületi térképek felújításánál, korszerűsítésénél nem dolgoztak fel, így pontosan az „osztatlan közös megszüntetése”munkáihoz nem ad megbízható térképi alapot.

A régi kataszteri térképek digitalizálás útján történő átalakítása, a grafikus térképi elemek numerikus adattá történő átdolgozása nem változtatta meg a térképek megbízhatóságát, nem szüntette meg a meglévő pontatlanságokat, hibákat és nem oldotta meg az adatok természetbeni egyezőségét.

Az állampolgárok a koordinátákkal adott határpontok cm élességű pontosságát tételezik fel, ez sok gondot jelent az államigazgatási és bírósági eljárásokban.

A külterületi térképek korszerűsítése viszonylag gyorsan elvégezhető légifelvételek, (ortfotók) és a GNSS technológia segítségével.

Fontos eredmény lenne, hogy a megbízható adatok növelnék az állampolgárok bizalmát az ingatlan-nyilvántartással és a közigazgatási eljárásokkal szemben.

Összegezve a „207-es” térképek korszerűsítésének becsült költségigénye 8,9 milliárd forintra tehető, a végrehajtás tervezhető átfutási ideje 5-8 év.

 

Modernization of “207” Maps

 

The Vas county project experience made it clear that the quality of the cadastral maps significantly inhomogeneous. The old, neglected "207" maps, which makes up the 27% of the state surveying base maps, require modernization.

In connection with the "207" maps, reference should be made to the circumstance - although the data includes - that significant is the area which was not processed in the former suburban maps renovating, modernizing process so may just not provide a reliable cartographic basis for the "elimination of undivided joint".

The transformation of old cadastre maps by digitization, the recasting of graphical map elements as  numerical data did not change the reliability of the maps, it did not remove the existing inaccuracies, errors, and did not resolve missing match of data on the map and the point on the ground.

In relation to the maps the citizens assume the of the border points with coordinates marked cm-sharp accuracy, it causes a lot of problems of administrative and judicial proceedings.

The modernization of suburban maps can be done relatively quickly by aerial photographs (ortophotos) and by GNSS technology.

It would be an important outcome, that the reliable data would enhance citizens' confidence in the real estate registry and in the administrative procedures.

In summary, the estimated costs for the modernization of "207" maps can be 8,9 billion HUF, the predictable lead times of implementation is 5-8 years.

 

Cseri József

ügyvezető igazgató

Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Ë

 

Térképi döntéstámogatás: esettanulmány a Bódva vízgyűjtő területére

 

A projekt kiemelt célja olyan átfogó adatbázis elkészítése volt, amely tartalmazza a teljes vízgyűjtő területre a szükséges összes adatréteget. A tematikus térképek olyan, általunk már korábban kidolgozott adatstruktúra elveire épülnek, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a környezetünkről rendelkezésünkre álló információkat úgy bontsuk adatkomponenseire – a tematikus térképek információs alapját képezve –, hogy ezáltal lehetővé váljon a környezetben végbemenő folyamatok térbeli modellezése.

A kidolgozott módszertan alkalmazása az árvízveszélyes helyzetek nemzetközi megoldását is elősegítheti. A veszélyhelyzetek elhárításában érintett szereplők (pl. települési önkormányzatok) hozzáférése ezen adatokhoz és eszközökhöz növeli a lakosság biztonságát és javíthatja életkörülményeit, de a módszer további közigazgatási, környezetvédelmi, természetvédelmi, területfejlesztési alkalmazások igényét és lehetőségét is magában hordja.

 

Decision-making Supported by Maps: a Case Study for the Drainage Basin of the Bódva River

 

The major objective of the project was to build a comprehensive database that would contain all the necessary data layers for the area of the drainage basin. The thematic maps are based on the principles of a data structure that was formerly developed by a team including the authors. The database allows for breaking the available information on the environment into data components, which form the basis of the information content of thematic maps. In this way, it becomes possible to spatially model the environmental changes.

The developed model can contribute to managing the flood control in international cooperation. Those involved in the flood control (e.g. self-governments of settlements) can have access to these data and tools, and this will increase the safety and the living conditions of the population. The method may also be useful in public administration, environmental protection, nature conservation, and regional planning.

 

Irodalom

 

[1] Balla K., Kéri G., Németh E., Rapcsák T., Sági Z., -Tóth T., Verrasztó Z. (1999): A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág vízminőségi modellezése többkritériumú döntési módszerek felhasználásával. Szigma (30), pp. 135–159

[2] Balogh I., Benkhard Á., Csikós A., Lipták A., Németh R., Verrasztó Z.: Térinformatikai döntéstámogató rendszer a Bódva vízgyűjtő területére. Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2015/4. pp. 8–10

[3] Brezsnyánszky K. (2007): Geological maps. http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/sc/sc13/08karoly_brezsnyanszky.pdf

[4] Directive 2007/2/EC of the European Parliament and of the Council of 14 March 2007 establishing an Infrastructure for Spatial Information in the European Community (INSPIRE).

[5] Domokos M.-né, László T., Pápay K.-né, Verrasztó Z. (1993): A környezetértékelés és a hatósági döntések kiszolgálására készülő szinoptikus információs rendszer. Vízügyi Közlemények, 1993/3. pp. 295–305

[6] Gede M., Gercsák G., Márton M., Szabó M. (2011): Térinformatikai monitoring az Ipoly vízgyűjtő területén. Geodézia és Kartográfia, 2011/5. pp. 14–17

[7] Gercsák G. (2011): GIS for the Ipoly River basin. In: Jiu-Chuan Lin (szerk.): Landscape Conservation. National Taiwan University Taipei, pp. 239–242

[8] Iván Gy. (2015): Térben Tudatos Társadalom. Geodézia és Kartográfia, 2015/1–2. pp. 11–15

[9] Kemény A. (2011): Eső előtt köpönyeg – avagy a térinformatika alkalmazása a közigazgatásban. Építésügyi Szemle, 2011/2. pp. 30–33

[10] Klinghammer I., Verrasztó Z. (1994): A ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői (tematikus atlasz). KDV Környezetvédelmi Felügyelőség – ELTE Térképtudományi Tanszék, Budapest, 28 lap

[11] Miklós L., Németh R., Verrasztó Z. (2014): Application of GIS in studying the drainage basin of the Ipoly river. Scientific Annals of the Danube Delta Institute, Tulcea, Romania (20), pp. 109–128

[12] Miklós L. (2010): A térinformatikai rendszerek (GIS) problémái az alapkutatásban és az alkalmazott projektekben. Tájökológiai Lapok, 2010/3. pp. 563–577

[13] Pápay Gy. (2011): Újszerű koncepciók a gyakorlati és az elméleti kartográfiában. MTA székfoglaló előadás, Budapest, 2011. április 21.

[14] Penksza K., Nagy A., Laborczi A., Házi J. (2012): Wet habitats along River Ipoly (Hungary) in 2000 (extremely dry) and 2010 (extremely wet). Journal of Maps 2012/8. pp. 157–164

[15] Rapcsák T., Verrasztó Z. (2002): Döntési és környezeti modellezés. Gazdaságmodellezési Szakértői Konferencia, Balatonfüred, 2002. szeptember 25–27.

[16] Verrasztó Z. (2010): Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén. Tájökológiai Lapok, 2010/3. pp. 535–561

[17] Verrasztó Z. (2000): Térképi döntéstámogatás a környezetvédelemben. PhD-értekezés, ELTE TTK, Budapest

 

 

 

 

Dr. Csikós Attila

orvos, programtervező matematikus

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Dr. Gercsák Gábor

térképész

egyetemi docens

a földtudomány doktora

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Dr. Márton Mátyás

geofizikus, kartográfus

professor emeritus

az MTA doktora

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 

Németh Róbert

villamosmérnök, közgazdász

szakmai vezető

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Verrasztó Zoltán

hidrogeológus, kartográfus, környezetvédelmi szakmérnök

a földtudomány doktora, ny. igazgató, tudományos vezető

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Szemle

110 éve hunyt el Kruspér István professzor

A geodézia neves magyarországi professzora, a metronómia tudomány kiváló művelője 1818-ban született Miskolcon, ahol középiskoláit is végezte. Szülei ügyvédnek szánták, így egyetemi tanulmányait juristaként a késmárki Jogakadémián kezdte. Matematikai vénája, valamint a műszaki tudományok iránti érdeklődése hamar pályamódosításra késztette, 1839-ben már a bécsi Politechnikum hallgatója. A neves intézményben elért kitűnő eredményeire felfigyelt Stampfer professzor, így 1843-ban megszerzett diplomáját követően tanársegédnek hívta meg a Geodézia Tanszékre.

Visszatérve Magyarországra, 1850-ben már a József-ipartanoda tanára. A szabadságharc eltiprását követően önkényuralom tombolt hazánkban, így a katedráról is száműzték a magyar szót, az elméleti és a gyakorlati oktatás is német nyelven folyt. Az ipartanodát 1857-ben politechnikummá (főiskolává) fejlesztették. Tanári pályájának ebben a szakaszában kitűnt, hogy polihisztor tanárnak született. A geodézia mellett mechanikát, ábrázoló geometriát és matematikát is oktatott. Kimagasló érdemeket szerzett a magyar mérnökképzés megindításában. Előszeretettel foglalkozott a geodéziai műszerek fejlesztésével és tökéletesítésével, büszkeségének távmérő műszerét tartotta, amely – a tudomány akkori állását tekintve – valóban kiválónak mondható.

A bécsi kormány 1860-ban ismét felállította a helytartótanácsot, ennek egyik első intézkedése volt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása. A József Politechnikumban az 1860-61 tanévben már magyar nyelven folyt az oktatás. Ebben az időben Kruspér csak az általa legjobban szeretett geodéziát oktatta. A politechnikumot az országgyűlés javaslatára Ferenc József 1871-ben egyetemi rangra emelte, ami önálló egyetemi önkormányzatot eredményezett. A József Műegyetemen az 1871–72. tanévet Stoczek József az egyetem első rektora nyitotta meg. A korábbi Gyakorlati Mértan (Geometria Practica) Tanszéket Geodézia Tanszékké fejlesztették, ahol 1871-ben megindult a Felsőgeodézia tárgy oktatása is. Kruspér idejében a geodéziai külső mérőgyakorlatot Visegrádon tartották. A korabeli műszerellátottságra jellemző, hogy az 1870–80-as években a tanszéknek mindössze két teodolitja volt. Hallgatói nagyon szerették Kruspér professzort, elismertségét és népszerűségét jellemzi egy szakmai folyóiratban (Technikus III. évf. 9-10. szám) is megörökített visszaemlékezés: „Aranyos kedélyű és kedves humorú ember is volt, a gyakorlatok alkalmával az ő fesztelen társaságában eltöltött esték felejthetetlen, kellemes befejezései voltak a napi munkának.”

Gazdag irodalmi munkásságának legismertebb műve a Földméréstan c. kézikönyve (1869.), amelyet az Akadémia 400 arannyal jutalmazott. Kruspér a szakmai nyelvet a bécsi főiskolán németül tanulta, előadásait 10 évig német nyelven tartotta, így a magyar nyelven megírt kézikönyvét nemcsak szakirodalmi, de politikai hitvallásnak is tekinthetjük. Felsőgeodézia c. könyve 1879-ben jelent meg. 1894-ben, 76 éves korában nyugalomba vonult, és katedráját átadta utódjának Bodola Lajosnak.

Tudományos munkája elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia a szabadságharc utáni első ülésén 1858-ban levelező tagjává, 1870-ben rendes tagjává választotta. 1872-ben a Francia Tudományos Akadémia is tagjai sorába iktatta.

Kruspér István a magyar kormányzat küldötteként – Szily Kálmán professzortársával együtt – részt vett az 1870-es években, Párizsban rendezett nemzetközi méteregyezmény tárgyalásain. A Nemzetközi Méter-bizottság elsősorban Kruspér tudományos működésére tekintettel – az osztrák tiltakozás ellenére – Magyarországot önálló szavazati joggal rendelkező tagnak nyilvánította. Javaslatára fogadta el az országgyűlés az 1874.évi VIII. sz. törvényt a decimális mértékrendszer – méter és kilogramm – kizárólagos és kötelező használatáról. Az általa kifejlesztett tömegkomparátort az 1885. évi antwerpeni világkiállításon aranyéremmel tüntették ki.

Nemzetközi elismertségét bizonyítják kitüntetései is. Birtokosa volt a Lipót-rend lovagkeresztjének, a Vaskorona-rend csillagának, valamint a szerb Takovo-rendnek. A Párizsban működő Nemzetközi Méter-bizottságban 1870–94 között kifejtett kimagasló tevékenységéért a Francia Becsületrend tisztikeresztjével tüntették ki.

1905. július 2-án Budapesten hunyt el, a rákoskeresztúri köztemetőben temették el. Temetésén az egyetemi tanács nevében Rados Gusztáv a kiváló matematikus professzor búcsúztatta: „Nemes lelkesedésének és ambíciójának egész erejével iparkodott a tőle annyira szeretett tudománynak nemzeti újjászületésünk dicső korában itt nálunk új hazát teremteni, a hazának részére pedig a fontos új tudományt meghódítani.” A Műegyetem és a Tudományos Akadémia közreműködésével 1918-ban, születésének századik évfordulóján sírját áthantolták, és földi maradványait a Kerepesi temetőben, a főváros által adományozott díszsírba helyezték. Napjainkban is meglévő nyugvóhelyét emlékkővel jelölték meg. Az egyetemi tanács 1918. évi döntése értelmében a Műegyetem központi épületének aulájában lévő szoborparkban avatták fel mellszobrát, Senyei Károly szobrászművész alkotását. A főváros az egyetem közelében utcát nevezett el róla. Születésének 150. évfordulóján 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem, az MTA Geodéziai Tudományos Bizottság és a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület közös rendezésében az egyetem aulájában koszorúzással egybekötött emlékezésen Regőczi Emil c. egyetemi tanár méltatta életművét.

Dr. Sc. Horváth Kálmán

professor emeritus

Ë

 

Kogutowicz Károly Németországban

Kogutowicz Manó (1851–1908) a nagy magyar kartográfus elsőszülött fia Károly, szülei biztatására szintén a térképész pályát választotta. Már öt évesen elkezdte az elemi iskolát, így 17 évesen leérettségizett a budapesti piarista gimnáziumban. A Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz-természetrajz szakos hallgatójaként 21 évesen végzett, egyúttal doktori címet szerzett. 1908-ban igazgatóként átvette a Magyar Földrajzi Intézet Rt. vezetését. Számos térkép és atlasz szerkesztése és kiadása fűződik nevéhez. Több térképmű esetében nem állapítható meg, hogy Manó, vagy Károly készítette, mert a márkanévvé vált Kogutowicz elnevezést tüntették fel, a keresztnevet mellőzték.

Az első világháborúban – főhadnagyi rangban – az olasz fronton légi megfigyelőként szolgált. 1918 után, mivel a Földrajzi Intézet részvényeinek többsége a Franklin Társulat tulajdonába került, Budapesten gimnáziumi tanárként működött.

1923-ban (pályázattal) elnyerte a Kolozsvárról Szegedre költözött egyetem földrajzprofesszori állását. Szakmai felkészültséggel, német, angol, francia nyelvismerettel, nagy szorgalommal intézetét országos hírűvé fejlesztette. „Egyetlen szobában kezdtük fél tucat könyvvel […] a végeredmény egy olyan intézet volt, amely 15 szobából, kutatókönyvtárból, egységes térképgyűjteményből, fotólaborból, földrengésjelző állomásból és meteorológiai megfigyelőből állott.” –írta 1947-ben, Ludwigsburgban (NSZK), angol nyelvű önéletrajzában. 1941-ben kinevezték az egyetem rektorának. Önéletrajzának másolata Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban található.

1944 augusztusában Szeged frontközelbe került. A professzor tanszéke berendezését, köny-veit, térképeit, földgömbjeit vasúti kocsikban nyugat felé indította. Ezek Sopron majd Drezda vasútállomásán megsemmisültek.

1945 tavaszán családjával Drezdában egy pincelakásban élték túl Drezda bombázását.

A következő évek történetét 1996-ban, Sydneyben Helga (1921–1996) a professzor lánya (korábban titkárnője) mondta el Kisari Balla Györgynek. 1945 áprilisában szereztek egy kézi-kocsit, felrakták rá maradék holmijukat és gyalog elindultak nyugat felé. Nem akartak orosz fogságba kerülni. Néha sikerült lovas szekérre felkerülniük. Végül egy, a Neckar folyón közlekedő hajóra kerültek, amely a Stuttgart közeli Ludwigsburgban az alacsony vízállás miatt elakadt. Itt kaptak szállást. A család rokona, a kanadai Torontóban letelepedett ifjú Litvay Ödön levele szerint a család azért került Ludwigsburgba, mert ott volt a kelet-európai menekültek egyik gyűjtőtábora. Csatlakozott hozzájuk az amerikai fogolytáborból szabadult ifjú Kogutowicz Károly százados. Sokat éheztek. Az éhhaláltól az mentette meg őket, hogy a képzőművészeti tehetséggel is megáldott professzor a stuttgarti amerikai tisztekről és felesé-geikről olajképet festett, akik ezekért dollárral fizettek.

A család Amerikába akart kivándorolni. A professzor 1946-ban írt önéletrajzában és kiván-dorlási kérelmében (aminek gépírásosos eredeti példányát a Stuttgarti Amerikai Katolikus Segélyegylet elküldte az Egyesült Államokba) foglalta össze a korábbi tudományos, szakmai tevékenységét és a háború utáni munkáját: „Elültettünk egymillió gyümölcsfát, permetező berendezéseket és biológiai védelmi módokat fejlesztettünk ki. Angol nyelvtudásom elég jó. Tevékenységem értékes lenne a földrajzi szintézisben és kutatásban. Háromdimenziós beállí-tottságom, összefoglaló és előadó képességem különleges és ezt 40 évig szisztematikusan fejlesztettem, szívesen vállalnék feladatot a tervezésben.”

Feszült várakozásban teltek az évek. Nem tudtak a győztes államok döntéséről, mely szerint a legyőzöttek állampolgárait 1948-ig nem fogadták be.

Végül 1948. szeptember elején megérkezett a három hajójegy. Elutazni már nem tudtak. A professzor szívrohamot kapott és meghalt. A ludwigsburgi temetőben a professzor fejfáját nyírfából ácsolták, utalva lengyel származására. A sírkereszt tövéhez lapos, halványszürke sírkő került. Ennek felirata:

Dr. Kogutowicz Károly

Univerzitätsprofessor

Budapest, 14 Februar 1886 – Ludwigsburg 7 September 1948

A család ifjú Kogutowicz Károly javaslatára Amerika helyett Ausztráliába vándorolt ki. 1949 áprilisában, a Nápolyból induló amerikai hajón négyen utaztak Melbourne-be: a professzor felesége (Fischer Elza), fia (Károly) német feleségével és a lánya (Helga).

1997-ben Kisari Balla György felkereste a ludwigsburgi temetőt, ám a professzor sírját húsz év elteltével (1968-ban) felszámolták. A professzor Ausztráliában élő dédunokái a Nilsen ne-vet vették fel. (A professzor anyósa Nilsen-lány volt.) Az utódok már nem beszélik nyelvün-ket.

Kisari Balla György

Magyar Földmérők Arcképcsarnoka

IV. kötet

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság vezetősége – a Szakmatörténeti Szakosztály, valamint a Szeniorok Tóth Ágoston Klubja javaslatára – elhatározta, hogy 2014. év végéig megjelenteti a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka (továbbiakban: MFA) IV. kötetét. Az MFTTT intéző bizottsága 2014. szeptember 22-én tartott ülésén 12 tagú szerkesztőbizottságot nevezett ki dr. Ádám József professzor vezetésével. A kötet 2014. december 5-re, 1000 példányban elkészült. Megvásárolható 3000 Ft-os áron az MFTTT irodájában (1149 Budapest, Bosnyák tér 5. I. 109.).

Az örömteli esemény alkalmával érdemes a megelőző három kötetről is szólni néhány szót. 40 évvel ezelőtt, 1975-ben merült fel az a gondolat, hogy a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) fennállásának 25. évfordulójára (1976) egy díszes kiadványt kellene megjelentetni. Raum Frigyes, – a vállalat akkori főmérnöke – javaslatára egy bizottságot állítottak fel a könyv összeállítása.

Az első kötetet előszavában dr. Tárczy-Hornoch Antal akadémikus a következő szavakkal ajánlja az olvasónak: „Elődeink odaadó munkássága és elért eredményei az utódokat is fokozott munkára kötelezi a magyar geodézia és térképészet nemzetközi megbecsülésének megtartása érdekében. Biztosra veszem, hogy a tudat ébrentartásához, az Arcképcsarnok is nagymértékben hozzájárul.”

Dr. Hazay István professzor a kötet megjelenését – többek között – a következő szavakkal kommentálta: ”Ne feledkezzünk meg a „névtelen” földmérőkről sem, akiknek munkája bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a „kiemelkedők” [….] elérhessék jelentősebb eredményeiket. [….] Gondolataim arra utalnak, hogy tiszteletet adjunk azoknak a már elhunyt magyar földmérőknek is, akiket a jelen album már nem fogadhatott be.”

Az első kötet szerkesztői és olvasói egyaránt érezték, hogy szükség lesz folytatásra. És valóban – 7 évvel az első kötet után – 1983-ban megjelent a második kötet, mely a korábbi 40 helyett már 50 életrajzot tartalmazott. A grafikákat, az időközben elhunyt Basilides Sándor festőművész helyett, dr. Lajtay Károly grafikus készítette, aki maga is sokáig földmérési munkakörben dolgozott.

A második kötetet is Raum Frigyes irányításával, egy hattagú szerkesztőbizottság állította össze, és a BGTV adta ki.

A nyolcvanas-kilencvenes évek végén hazánkban végbement nagyarányú politikai és gazdasági változások miatt, viszonylag hosszú (18 év) időnek kellett eltelnie, amikor is 2001-ben megjelenhetett az MFA III. kötete. Ennek szerkesztésével dr. Mihály Szabolcs – a FÖMI akkori főigazgatója – dr. Lukács Tibort bízta meg. A munkát ismét egy hattagú szerkesztőbizottság végezte, melynek e sorok írója is tagja volt. Gondos válogatás után 66 személy életrajza került bele a kiadványba. Az arcképek Varga Attila grafikus művészetét dicsérik.

Az MFA harmadik kötete a BGTV alapításának 50. évfordulójára jelent meg. A kötet a BGTV jogutódja (akkor még) a Geodézia Rt. adta ki a FÖMI-vel közösen. Dr. Mihály Szabolcs főigazgató és Biró Gyula vezérigazgató által közösen írt előszóban többek között a következőket olvashatjuk: „Ebben a kötetben nagyobb hangsúlyt kívántunk adni a katonai térképészet területén kiemelt elismerést szerzett azon kiválóságoknak, akik elsősorban a topográfiai térképek előállításának terén öregbítették szakterületünk hírnevét.”

Az előszóban a szerzők azt is érzékeltették, hogy a sorozat 2001-ben nem fog befejeződni. Így nyilatkoztak erről:”Bízunk abban, hogy az 1976-ban beindított sorozat, a harmadik kötet kiadása után sem szakad meg, és még hosszú évtizedek után is bemutatja azokat, akikre méltán büszkék lehetünk.”

Tizenhárom év elteltével készült el és jelent meg az MFA IV. kötete. A 12 tagú szerkesztőbizottság minden tagja a maga részéről tudásának, képességének és szorgalmának legjavát beleadta a IV. kötetbe. Ki kell emeljem Hetényi Ferencné és Hodobay-Böröcz András áldozatos munkáját, amellyel oroszlánrészt vállaltak a kötet megjelenésének előkészítésében.

A kötet ajánlását dr. Biró Péter akadémikus a következő szavakkal zárja: „Őszinte szívvel ajánlom minden szakmatársamnak kezébe a sorozat ezen, legújabb kötetét, hogy az arcképek emlékeztessenek a már közöttünk nem lévő elődeinkre, akik hozzájárultak szakmánk jobb megbecsüléséhez.” Dr. Ádám József akadémikus előszavát egy szép Sütő András idézettel fejezi be: ”Mindennapi munkánkhoz az elődök példáiból meríthetünk erőt, hitet és bátorságot.”

Dr. Székely Domokos

Ë

Nekrológok

Meghalt Karcagi Imre

(1932–2014)

Szomorú szívvel értesültünk arról, hogy Karcagi Imre (Öcsi) egykori munkatársunk és barátunk életének 82. évében. 2014. november 27-én csendesen elhunyt.

Karcagi Imre 1932. február 25-én született Budapesten. Munkáscsaládból származott, és az egész életére meghatározó volt. Elemi iskolai tanulmányai után, 1942-ben szülei beíratták a Kőbányai Szent László Gimnáziumba, ahol 1950-ben sikeres érettségi vizsgát tett. Kötelező katonai szolgálatát kezdetben csapattestnél, majd 1953-tól a HM Térképészeti Intézetnél tette le.

Karcagi Imre 1954-től a Danuvia Szerszámgépgyárban dolgozott, majd 1956 áprilisában áthelyezését kérte a BGTV-hez, ahol a részletes felmérési osztályra került. Bár akkor még nem volt szakképesítése, - ezt csak később szerezte meg, - de jól tudta hasznosítani tapasztalatait, amiket a 1: 25 000 méretarányú topográfiai felmérés során a Térképészeti Intézetben szerzett.

Karcagi Imre a BGTV-nél bekapcsolódott be először az 1: 5000, majd később az 1:10 000 méretarányú országos topográfiai felmérésbe. Ezt a munkát folytatta az 1959-es átszervezés után is a Kartográfiai Vállalatnál. 1963–66 között – levelező úton – elvégezte a Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikumot, majd 1973-ban (posztgraduális képzésben) üzemmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Egyetem Székesfehérvári (kihelyezett) Főiskolai Karán.

Karcagi Imre terepfelmérőből a 70-es években csoportvezető, majd a 80-as években topográfiai osztályvezető lett. Munkája során többször kapott „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. 1992. július 27-én nyugállományba vonult. Ezután néhány évig még láttuk őt Társaságunk Szenior Klubjának rendezvényein, de később a szakmától visszavonult. Élete utolsó éveiben családjának és a kertészkedésnek élt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2014. december 17-én volt a Pestszentlőrinci temetőben. Utolsó útjára elkísérték családtagjai, rokonai, barátai és volt munkatársai.

Dr. Székely Domokos

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 2271

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk