GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

Dr. Klinghammer István: A kartográfia alapjai: a térképi objektumok  4

Dr. Plihál Katalin: Johann Baptist Homann térképei Erdélyről     14

Neuberger Hajnalka – Dr. Barsi Árpád – Dr. Juhász Attila: LiDAR-alapú felszínborítottság-vizsgálat    19

Dr. Niklasz László: Törökbálint a digitális városból intelligens várossá válás útján     22

Online elérhető digitális légi felvételek a FÖMI archívumából      27

27. Nemzetközi Térképészeti Konferencia és az ICA 16. közgyűlése Rio de Janeiróban    28

Intézőbizottsági ülés     29

Nekrológok      29

 

Content

István Klinghammer, Dr.: On the Basics of Cartography: Map Objects    4

Katalin Plihál, Dr.: The Maps of Johann Baptist Homann on Transylvania   14

Hajnalka Neuberger –Árpád Barsi, Dr. –Attila Juhász, Dr.: Land Cover Analysis Based on LiDAR Data   19

László Niklasz, Dr.: Digital City Törökbálint Becomes a Smart City   22

Digital Arial Photographs Available On-line from the Archive of FÖMI    27

27th International Conference and 16th Summit of ICA in Rio de Janeiro     28

Syndicate’s meeting     29

Obituaries     29

˜˜˜

A kartográfia alapjai: térképi objektumok

A térképészetben objektum fogalmán értjük mindazt, ami a térképen ábrázolásra alkalmas. A térkép információközlést tesz lehetővé minden olyan objektumról, amely térbeli vonatkozással rendelkezik, és ezen túl még legalább egy további ismertetőjeggyel leírható. Az objektum kartográfiai "leírása" általában a térbeli, a tárgybeli/ténybeli és az időbeli adataik/jellemzőik vonatkozásaiból áll össze. A legszélesebb értelemben az objektum minden olyan tárgyra és absztrakt tényállásra érvényes, amelyre a nyelvben egy főnév létezik. Az emberek közötti hatékony kommunikáció, valamint a környezet jobb és könnyebb megértése igényli az objektumok osztály, jelleg, fajta, típus szerinti csoportokba rendezését.  Az objektumok kezelése a digitális folyamatokban megköveteli az objektumok részletes, és egyértelmű mintákba/sémákba történő tagolását. Az így léterjövő listákat nevezik objektumkatalógusnak."

On the Basics of Cartography: Map Objects

In cartography, everything that can be represented in a map is considered an object. The map transfers information about any object that is positioned in space in some way and can be described by at least one more characteristic. Generally, the cartographic “description” of objects means the integration of their spatial, objective/factual and time data/characteristics. In the broadest sense, the object is valid for all things and abstract facts that can be expressed by a noun in a language. The effective social communication and the need of understanding our environment require the sorting of objects into groups of classes, character and type. The handling of objects in digital processes demands that the objects be sorted into detailed and unambiguous patterns/schemes. The lists created in this way are called object catalogues.

Irodalom:

1. Hake, G. – Grünreich, D. – Meng, Liqiu: Kartographie. Walter de Gruyter Verlag, Berlin–New York, 2002
2. Hurni, L. – Klinghammer, I. – Roubitshek, W. (szerk.): Thematische Kartierungen in den Geowissenschaften. Nova Acta Leopoldina, B. 94, Nr. 349. Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, Halle (Saale), 2007
3. Klinghammer, I. (szerk.): Térképészet és geoinformatika I. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010

Dr. Klinghammer István

professzor emeritus,

az MTA rendes tagja

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

Johann Baptist Homann térképei Erdélyről

Johann Baptist Homann (1664–1724) jeles bajor térképkiadó és -készítő volt Nürn-bergben a 18. század első évtizedeiben. Önálló térképkiadási vállalkozását Nürnbergben 1702-ben kezdte meg, első saját atlasza az 1707-ben megjelent Neuer Atlas über die Gantze Welt volt.

Homann kérésére VI. Károly német–római császártól 1715. augusztus 17-én elnyerte a „kaiserlichen Geographen” címet, utóbb pedig hálából az 1716-ban kiadott Große Atlas über die Ganze Welt atlaszát a császárnak ajánlotta. Nürnbergi tér-képkiadója lett a 18. század első évtizedeinek.

VI. Károly nemcsak német–római császár volt, hanem III. Károly néven (1685–1740) magyar királyként is uralkodott. Uralkodója iránt érzett háláját J. B. Homann nemcsak az 1716-ban kiadott, és neki ajánlott atlasszal fejezete ki, de abban egy általa először kiadott Erdélyt [1] ábrázoló térkép is helyet kapott. Ez az első változat, amelyet egyéb források hiányában Erdélyről Homann „kényszerből” ki-adott. A kutatásaink során fény derült arra, hogy e térkép tulajdonképpen méretarányában és tartalmában igen apró eltéréssel azonos a Giacomo Cantelli da Vignola által szerkesztett művel, amely első alkalommal 1686-ban Rómában jelent meg.

Az Erdély-térkép, amelyen már a szerző akadémiai tagságára utaló adatot is megtaláljuk, az első alkalommal, nagy valószínűség szerint 1720-ban, a Grosser Atlas újabb kiadásában jelenhetett meg. Homann Erdély térképének második változata megjelenésének idején Erdély már nem volt önálló politikai tényező Ez indokolhatta azt, hogy a világatlaszokból – kivéve a Homann, illetve a Homann Örökösök által közreadottakat – az önálló Erdélyt ábrázoló térképek miért tűntek el szinte teljesen. E két térkép vizsgálata nyomán bepillantást kaphatunk arról az információáramlási folyamatról is, ahogy e művek születtek. Az új Erdély-térkép kiadására lehetőséget bizonnyal az adhatott, hogy ugyanebben a kötetben jelent meg Homanntól két új Magyarország-térkép is, amelyek közül az egyiket Johann Christoph Müller 1709-ben Magyarországot ábrázoló munkája alapján alkotott.

G. Morando-Visconti, J. Chr. Müller és J. B. Homann Erdélyt (második változat) ábrázoló térképek közötti szoros kapcsolatokat legegyszerűbben a cikkben bemutatott táblázatokkal tudjuk egy folyóirat adta keretek között igazolni, bizonyítani. Alapvetően két jellemző csoportot lehet kialakítani. Az egyik csoport az, amelyben a nevek mindhárom térképen megtalálhatók, a másik jellemző csoport a csak Müller és Homann térképein előfordulók, amelyeknek forrását ez idáig felderíteni nem sikerül. A csak Homann második változatán feltűnő földrajzi nevek forrása legtöbb esetben az általa kiadott első változatú Erdélyt ábrázoló térkép volt.

The Maps of Johann Baptist Homann on Transylvania

Johann Baptist Homann [1664–1724] was an eminent Bavarian publisher and maker of maps in Nuremberg in the first decades of the 18th century. He started his independent business in Nuremberg in 1702, before he had worked for the publishing offices of Jacob von Sandrart, David Funck and Christoph Scheurer. The first atlas of his own appeared in 1707 entitled Neuer Atlas über die Gantze Welt. He applied for the title of „kaiserlichen Geographen” at VI. Charles, emperor of the Holy Roman Empire, which he got on 17th August 1715. Later, in 1716 he – tendering his thanks – commended his Große Atlas über die Gantze Welt to the emperor. He was the most important map publisher of Nuremberg in the first decades of the 18th century till his death on 1st June 1724, when his son, Johann Christoph inherited a pub-lishing business of an exceptional importance. Its name was Homann’s Inheritors (Homannsche Erben), applied eminent geographers and went on working till 1848. VI. Charles was not only the emperor of the Holy Roman Empire, but also the monarch of Hungary (1685–1740). J. B. Homann tendered his thanks not only by commending the atlas published in 1716 to him, but also by putting a first published map about Transylvania among the pages of the atlas (see illustration 2). At the same time on this map we cannot find his name – it is quite surprising -, only the title „the emperor’s geographer”. Homann’s role is signed by the expression „ex conatibus”. This is the first version of map on Transylvania published by Homann „under the pressing” of lacking earlier sources. According to our later researches it has appeared that this map – with some tiny differences – is identical with that of Giacomo Cantelli da Vignola both in contents and in scale. It was first published in Rome in 1686 (see illustration 3). In a later publication of Grosser Atlas probably from 1720, a page of which shows Transylvania, has a reference of Homann’s academic membership. This is the second map of Transylvania published by him. The reason of its publication can have been that Homann put also two new maps of Hungary into this volume. He made one of them using the work of Johann Christoph Müller who created it in 1709. The correlations among the maps of Transylvania by G. Morando-Visconti, J. Chr. Müller and J. B. Homann can be proved by the attached chart (see illustration 4). Homann’s second map of Transylvania includes first the name Carolina. It is the name of the new fortress in Gyulafehérvár. It was built in Vauban system and had the shape of a star. This name is the reason why the „official name” of the town wrongly became Károlyfehérvár some later.

Irodalom

1. Christian Sandler: XVI. Johann Baptista Homann. Ein Beitrag zur Geschichte der Kartographie, Zeitschrift der Gesellschaft für Erdkunde. 1886. 328–385. pp. http://archive.org/stream/zeitschriftderg20berlgoog#page/n352/mode/2up (2014. 12. 30.) http://retro.seals.ch/openurl?rft.issn=1015-8480&rft.issue=24&rft.date=2001&lPage=37

2. Michael Hochedlingen: Die Ernennung von Johann Baptist Homann zum kaiserlichen Geographen im Jahre 1715. In Cartographica Helvetica, 2001. 38., 39. p.

3. http://de.wikipedia.org/wiki/Johann_Baptist_Homann (2014. 12. 29.)

4. http://fr.wikipedia.org/wiki/Nicolas_de_Fer (2015. 03. 28.)

5.Szántai Lajos: Atlas Hungaricus. Magyarország nyomtatott térképei 1518–1850. 2. kötet. Budapest, 1996. 656. p.

6. Christian Sandler: XVI. Johann Baptist Homann. 347, 358–359. pp. In http://archive.org/stream/zeitschriftderg20berlgoog#page/n352/mode/2up (2014. 12. 30.)

7. Áron Péter: Erdély történelmi tájneveinek adattára és népeinek tájszemlélete. In Magyar Nyelvjárások. XXIV. köt. Szerk. Sebestyén Árpád. Debrecen. 1982. 110. p.

8. Plihál Katalin: A térképnyomtatás művészete. Budapest, 2006. CD-ROM

9. Magyarország történeti kronológiája. II. kötet. 1526-1848. Főszerk. Benda Kálmán. Budapest, 1982. 515., 557. p.

10. Plihál Katalin: G. M. Visconti Erdély térképe 1699. In Cartographica Hungarica. 2000. 7. sz. 2–24. p.

11. Kulcsár Krisztina: II. József jellemzései az erdélyi hivatalnokokról 1773-ból. In Fons, 2002. 361. p.

12. HKR Prot. Bd. 482. Reg. Kriegsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs Wien.

13. http://de.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6hmisches_Dragoner-Regment_%E2%80%9EFeldmarschall_Friedrich_Josias_Prinz_zu_Sachsen_%E2%80%93_Coburg_%E2%80%93_Saalfeld%E2%80%9C_Nr._6 (2015. 03. 10.)

14. http://www.jostwald.com/EMWWeb/LundAustrianGenerals.shtml (2015. 03. 10.)

15. Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740. Budapest, 1988. 162. p.

16. HKRAkt 1715 dec. ill. HKR Prot. Bd. 497. 1715 dec. In Kriegsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs Wien.

17. Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Várak, várkastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődítmények a honfoglalástól a 19. század végéig. Budapest, 2010. 166–169. pp.

18. Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Budapest, 2011. 281. p.

19. Szabó T. Attila: Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. I. kötet. A–O. Csíkszereda, 2003. 38. p.

20. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Előszóval és jegyzetekkel ellátta Kócziany László, a szöveget gondozta Lörinczy Réka. Bukarest, 1978. 141., 163. p.

21. Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, fő tekintettel az egyházi intézetekre Budapest, 1876. 173. p.; Rupp Jakab [1800–1879]. Levéltáros.

22. Köpeci Deák Farkas [1832–1888]. Jogász, történész, az MTA tagja. In http://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Farkas (2014. 12. 28.)

23.http://hu.wikipedia.org/wiki/Apor_P%C3%A9ter_%28t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%ADr%C3%B3%29 (2014. 12. 28.)

 

Dr. Plihál Katalin

térképtörténész

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

LiDAR-alapú felszínborítottság-vizsgálat

Felszínborítottság vizsgálatokat már eredményesen végeznek multispektrális képek alapján, sőt az ezekhez szükséges magassági információk egyes esetekben LiDAR állományokból származnak [15]. Célunk, hogy a felszínborítottságot csupán LiDAR adatok alapján vizsgáljuk városi területen, mind diszkrét visszaverődések esetén, mind teljes hullámalakok felhasználásával. Diszkrét visszaverődések esetén a geometriai információkon túl (3D pontfelhő), intenzitás értékek is rendelkezésre állnak. A teljes hullámalakok rögzítése elvben még több információt biztosít: nem csupán egy visszavert intenzitás értéket, hanem a teljes visszaverődött hullámalakot ismerhetjük meg. A teljes hullámalakok vizsgálata és az ezen alapú automatikus felszínborítottság vizsgálat azonban még további kutatást igényelnek.

Land Cover Analysis Based on LiDAR Data

There is a lot of research already conducted on land cover analysis based on multispectral images, where the necessary altitude information can be derived from LiDAR data [15]. Our aim is to create land cover analysis for urban areas using only LiDAR data, using both discrete returns and full-waveform data. In discrete cases we have more than just geometric information, intensity values are also available. When recording full-waveforms, in principle we will have additional information, we will not only know the intensity values, but we will gain information about the shape of the whole waveform. The full-waveform data and automatic land cover analysis based on full-waveform data requires more research.

Irodalom

[1] Barsi Á. , Detrekői Á., Lovas T., Tóvári D. (2003): Adatgyűjtés légi lézerletapogatással, Geodézia és Kartográfia, Budapest, Vol. LV. No. 7, pp. 10-17.

[2] Lovas T., Berényi A., Barsi Á. (2012): Lézerszkennelés, TERC, Budapest, p. 166.

[3] Verőné Wojtaszek, M. (2010): A lézer alapú távérzékelés

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_FOI3/ch01.html

[4] Farkas R., Bulyáki L. (1976): Lézerek a haditechnikában, Zrínyi Katonai Könyvkiadó, Budapest, p. 64.

[5] The uses of LiDAR, LiDAR-UK. http://www.lidar-uk.com/usage-of-lidar/

[6] Király G., Brolly G. Burai P. (2012): Tree Height and Species Estimation Methods for Airborne Laser Scanning in a Forsest Reserve. In: Full Proceedings os SilviLaser 2012; 12th International Conference on LiDAR Applications for Assessing Forest Ecosystems, Vancouver, BC, Canada http://silvilaser2012.com/wp-content/uploads/2011/11/Silvilaser2012_Full_Proceedings.pdf

[7] Tomor T., Lénárt Cs., Enyegdi P., Katona Zs. (2011): Az ajkai vörösiszap-katasztrófa hatásainak felmérése során alkalmazott domborzatmodellezési technikák bemutatása, HunDEM 2011 kerekasztal és konferencia közleményei http://www.uni-miskolc.hu/~fkt/HunDEM2011/Cikkek/Tomor_Lenart_Enyedi_Katona.pdf

[8] Using lidar in Afghanistan, SPAR Point Group. http://www.sparpointgroup.com/head-in-the-point-clouds/using-lidar-in-afghanistan

[9] Clément M., Fréderic B. (2009): Full-waveform topographic lidar: State-of-the-art, ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing, Vol. 64. pp. 1-16.

[10] Neuberger H. (2014): Beépített terület felszínborítottságának vizsgálata teljes hullámalakos lézerszkenneléssel, BME TDK dolgozat, p. 44.

[11] Molnár B., Laky S., Tóth C.K. (2011): Using full waveform data in urban areas, INTERNATIONAL ARCHIVES OF PHOTOGRAMMETRY AND REMOTE SENSING (2002-) XXXVIII: (Part3/W22) pp. 203-208. (2011)

[12] Zaletnyik P., Laky S., Tóth C.K. (2011): Csúcskeresési eljárások teljes hullámalakos lézerszkenner adatok feldolgozásához, Geomatikai Közlemények XIV/1. pp. 129-138.

[13] Kimlei A. (2013): Teljes alakos légi lézerszkennelt adatok térinformatikai hasznosítása, BME Diplomamunka, p. 93.

[14] Barsi Á. (2004): Térinformatikai elemzések, jegyzet, pp. 63-65. http://www.fmt.bme.hu/fmt/oktatas/feltoltesek/BMEEOFTASJ1/asj1segedlet.pdf

[15] Verőné W. M., Balázsik V., Jancsó T., Horoszné G. M. (2015): Képosztályozási módszerek összehasonlítása városi környezetben, Geodézia és Kartográfia, Budapest, Vol. LXVII. No. 3-4., pp. 11-17.

 

Neuberger Hajnalka doktorandusz Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.	Dr. Barsi Árpád egyetemi tanár Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.	Dr. Juhász Attila adjunktus Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

˜˜˜

Törökbálint a digitális városból intelligens várossá válás útján

A városok életébe egyre nagyobb mértékben beépülő infokommunikációs megoldások hatékonyan és alacsonyabb költségek mellett járulnak hozzá ahhoz, hogy a lakosság életminősége érezhetően javuljon, mindezt úgy, hogy közben helyi és országos szinten is élénküljön egy közösség gazdasága. A korszerű infokommunikációs technológiák (IKT) és szolgáltatások alapjaiban segíthetik egy város életének megszervezését a közszolgáltatásoktól kezdve a városi közlekedésen, az egészségügyön, az oktatáson és a kereskedelmen át egészen a helyi, önszerveződő közösségek támogatásáig. A digitális város koncepciójában találkozik egymással a technológiai innováció, a gazdasági versenyképesség-növelés, a fenntarthatóság és az emberközpontú városvezetés.

Az Intelligens Város Koncepció megalkotása az EU Bizottság „Az okos városok és közösségek európai innovációs együttműködésének operatív megvalósítási tervére”, illetve a 218/2013. (VI. 27.) sz. ÖK határozattal elfogadott „Törökbálint Város Önkormányzata információáramlási rendszerének vizsgálata és továbbfejlesztése” c. tanulmányra és annak alapján kidolgozott cselekvési tervre építve történik. A koncepció hozzájárul a város fenntarthatóvá és élhetővé tételéhez azzal, hogy kihasználja az “okos technológiák” összekapcsolásában rejlő lehetőségeket.

Digital City Törökbálint Becomes a Smart City

The authors review the present status of the Environmental Information System developed for Municipality of Törökbálint. The project implementation was co-financed by Hungarian e-environment Protection Program and European Regional Development Found. The System is in operation since 2010. During the last five years the system continouosly developed. Today the System is working as urban management information system realizing the digital city concept. The concept of digital city comes together on technological innovation, increase economic competitiveness, sustainability and people-focused city management. The System provides comprehensive e-government services using spatial datasets and GIS applications. The digital city is the basis, the starting point to implement smart city. Törökbálint as smart city uses information and communication technologies (ICT) and GIS to enhance quality and performance of urban services, to reduce costs and resource consumption, and to engage more effectively and actively with its citizens. By the municipality’s implementation plan the smart city applications are developed with the goal of improving the management of urban flows and allowing for real time responses to challenges.

Irodalom

1. Lehoczkiné Németh É, Niklasz L.: Környezeti Információs Rendszer és GIS alkalmazások. Geodézia és Kartográfia, LXII:(7) pp. 8–15. (2010)
2. Niklasz L.: Térinformatikai rendszer tapasztalatainak átadása Törökbálint és Trstenik önkormányzata között. Geodézia és Kartográfia, (2012)
3. T-Systems: Digitális város intelligens megoldásokkal. Elektronikus kiadvány.
4. Márta G., Niklasz L., Radácsi Zs., Tóth L., Weiler R.: Törökbálint Város Önkormányzata információáramlási rendszerének vizsgálata és továbbfejlesztése. Tanulmány, 2013.
5. Niklasz L.: Törökbálint Város Településmarketing terve – koncepció. Tanulmány, 2012.
6. Törökbálint Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2019.

Dr. Niklasz László

Törökbálint Város Polgármesteri Hivatal

jegyzőjének tanácsadója

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

Szemle

Online elérhető digitális légi felvételek a FÖMI archívumából

Több mint egy éve indult a fentrol.hu a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) digitális légifelvétel-archívuma, a 2014. június 30-án sikeresen lezárult a Digitális Légifelvétel Archívum (DLA) projekt eredményeként. A projekt célja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 19. § (2) bekezdésének értelmében „digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült légifelvételeket”, azok digitalizálásával és adatbázisba szervezésével.

Az EKOP-2.A.2-2012-2012-0021 azonosító számú projekt során megtörtént 61 800 darab légi felvétel digitalizálása és adatbázisba rendezése. A felvételek digitalizálása azóta is folyamatosan zajlik, melynek eredményeként az online archívumban már 87 828 db felvételt böngészhetnek szabadon az érdeklődők.

A légi filmek előkészítése

A FÖMI épületében kialakított légifilmtár (1. ábra) közel félmillió légi felvételt őriz analóg (film) adathordozókon. Ezek a felvételek 1959 és 2006 között készültek. A felvételek negyede tekercsben, a többi kép felvágva, albumokban van tárolva. A klimatizált filmtár helyiségében időrendben és filmszám szerint sorakoznak a filmtartó kapszulák és regiszteres albumok.

A FÖMI filmtárában fellelhető filmek többsége 240 mm széles, de ezzel párhuzamosan még sokáig használatban voltak a 190 mm széles filmek is. A filmek képenkénti hasznos felülete 230×230, illetve 180×180 mm.

A fentrol.hu honlapra feltöltött képek többnyire negatív filmkockákról lettek szkennelve, de található közöttük dia és infrakép is. A projekt során szkennelt képek alapanyaga minden esetben fekete-fehér film volt. Az analóg képi adathordozók állaga folyamatosan romlik, melynek figyelembevételével, a projekt keretein belül a teljes filmtár 15%-a került feldolgozásra. A projekt zárása óta, bár csökkentett kapacitással, de folytatódik a képek digitalizálása. A fentrol.hu-ra félévente töltünk fel újabb – majdnem 10 000 – képet, melyről a Fentrol blogon (fentrol.blog.hu) minden esetben beszámolunk. A képek digitalizálásának sorrendjét nem földrajzi helyük, korábbi titkosságuk vagy felbontásuk alapján, hanem fizikai állapotuk szerint határozzuk meg, mivel elsődleges célunk a legveszélyeztetettebb felvételek megőrzése.

A DLA-projekt során kialakításra került egy pormentesített (túlnyomásos) ún. „tisztaszoba”, ahol előkészítették a szkennelésre kiválasztott légi felvételeket. Ahol lehetséges volt, ott eltávolítottuk a képekről a kifedéseket (maszkok), amik korábban a felvételeken egyes objektumokat voltak hivatottak „láthatatlanná” tenni. Ezen kívül vegyszeres tisztítással eltüntettük az utólagos ragasztások nyomai is. Közvetlenül a szkennelés előtt minden felvétel portalanítva lett.

A légi felvételek készítése során minden esetben úgynevezett törzslapok készültek, amik digitalizálásával rögzítésre kerültek a légi felvételek készítésének körülményeire, valamint a használt eszközökre és nyersanyagokra vonatkozó metaadatok is.

Légi felvételek georeferálása

A DLA-projekt keretében a FÖMI filmtárában található összes filmkocka földrajzi elhelyezkedését meghatároztuk. A légi felvételek nagy mennyisége és a pontos illesztésekhez szükséges adatok hiánya miatt, a projekt nem terjedt ki a teljes képterületek szabatos georeferálásra, csak azok középpontjainak (képfőpontok) helyzetének meghatározására. Ez elegendő a képek beazonosítására, elősegíti tartalmuk felismerését és megkönnyíti a későbbi, esetleges mérnöki felhasználásukat.

A képfőpontok georeferálását kétféleképpen végeztük. Az első módszernél a légifilmtárban található repülési terveket, képfőpontvázlatokat használtuk fel. Ezek nagy méretű (akár 2 m hosszú!), áttetsző pauszpapírra rajzolt pontsorok, ahol az egyes pontok a képek főpontjait jelölik. Ezek mellett a vázlatokon csak térképszelvénykeretek, jellegzetes térképi elemek (pl:. templomtorony, útkereszteződés, vízfolyás) vannak feltüntetve. A képfőpontvázlatok többsége 1:25 000 méretarányú, de előfordul 1:10 000 és 1:50 000 méretarányú is. A pauszokat sík felületre erősítettük, és projektorral rávetítettük az alaptérképet, majd a szükséges transzformációkkal ráillesztettük a vázrajzon lévő szelvénykeretre és térképi jelekre. Ezek után digitalizáltuk a pauszon lévő képfőpontokat.

A módszer előnye, hogy a képfőpontok digitalizálása gyorsan elvégezhető, a filmeket nem kell kézbe venni hozzá. Hibaforrást jelent, hogy sok esetben az egyes repülési sorokban csak néhány kép középpontját jelölték meg, így a közbenső pontokat interpolálni kellett. További pontatlanságot okozhat a pauszok kiszáradása miatti torzulás, méretváltozás.

A filmtárban sajnos csak az 1969 után készült filmekhez találhatók repülési tervek, ezért a korábban készült filmeknél manuálisan kellett meghatározni az egyes képek helyzetét. Ez sok esetben igen nehéz, hosszadalmas feladatot jelentett, mivel a film készítésének helyét csak hozzávetőlegesen adták meg, valamely térség, vagy megye megjelölésével.

Ez utóbbi eljárás pontosabb eredményt hozott, mint a képfőpontvázlatok digitalizálása, viszont a hatékonysága csak a harmada volt, és fenn állt a filmek sérülésének, szennyeződésének veszélye.

A képfőpontok digitalizálásából előállított adatbázis segítségével határoztuk meg a fentrol.hu weboldalon látható képek középpontjainak földrajzi helyét. A repülési sorokban egymást követő középpontok helyzetéből automatikusan számolt irányvektorok segítségével forgattuk a megfelelő irányba az egyes képeket. A repülési sorok sok esetben nem egyenes vonalúak, egyes képek jelentősen távol esnek a repülési sor tengelyétől, ezért a képek tájolásában előfordulhatnak pontatlanságok. A légi felvételek méretarányát szintén automatikus úton határoztuk meg a filmek törzslapján megadott repülési magasság és fókusztávolság (képtávolság) hányadosaként. A repülés során történt magassági ingadozás miatt, a képek méretarányaiban is előfordulhat pontatlanság.

Szkennelés

A képek szkennelését 2 db Leica DSW 700 típusú légifilmszkennerrel (4. ábra) végezték a (külön erre a feladatra kiképzett) kollégák. A tekercsben tárolt filmek szkennelése automatikus továbbítással, az albumokba rendezett filmek szkennelése kézi adagolással történt. A Leica légifilmszkennerei nem sorszkennerek, a szkennelés során a légi felvételek egy szabatosan mozgatható asztalra vannak rögzítve. Az asztal egy fix fókusztávolságú objektívből és 12 bites, színes CCD-érzékelőből álló kamera felett mozog (5. ábra). A kamera tengelyében, az asztal felett elhelyezett ledek világítják meg a filmet, a kamera felvételezésével összehangoltan. A digitális kamera 36-49 db felvételt készít egy képkockáról, és ebből állítja elő a digitális légi felvételt. A szkennelés ideje így jelentősen rövidebb egy azonos felbontású sorszkenneréhez képest.

A fentrol.hu weboldal üzemeltetése

A szkenneléssel párhuzamosan került kifejlesztésre az online szolgáltatási keretrendszert (6. ábra), mely lehetővé teszi, hogy az érdeklődők és az ügyfelek webes felületen keresztül érjék el a folyamatosan bővülő archív digitális légifelvétel-állományt.

Az online adatszolgáltatás 5 szinten valósul meg. Ingyenesen hozzáférhetőek a légi felvételek metaadatai, letölthetőek a csökkentett (80%-os) felbontású és a teljes felbontású (natív) légi felvételek és azok georeferencia-fájljai. A honlap indulásakor a teljes felbontású felvételekért fizetni kellett. A 2012. évi XLVI. törvény 2015. május 2-i hatállyal való módosítása lehetővé tette az archív légi felvételek ingyenes, online adatszolgáltatását. Továbbá, egyedi megállapodások alapján, lehetőség van ortofotó-készítésre, fotóinterpretációra is.

A fentrol.hu keresőjében a Magyar Közigazgatási Határok (MKH) és a Google Maps adatbázisban meglévő település- és közterületnevek kereshetők meg. A Hazay, a Gauss–Krüger és az EOTR vetületi rendszerek 10, 25 és 50 ezres szelvényeknevei is megtalálhatók a keresőben.  Ezen túl még rákereshetünk az egyes képekhez fűzött címkék (tag) és hozzászólások szavaira is. A keresés indítása után az oldal leválogatja az adott terület környezetébe eső képeket, és megjeleníti azok középpontját. A térkép alatt az első 32 találat előnézeti képei is betöltődnek. A leválogatott légi felvételeket többféle szempont szerint tovább szűrhetjük. Tudunk szűrni a felvétel készítésének idejére, a fotó minősítésére és a repülés magasságára is. A keresőablakban beállítható, utolsó feltételnél a képek georeferáltsága szerint szűrhetünk, ami a szerkesztéssel történő pontgyűjtésnél lehet igencsak nagy segítség.

A weboldalon, a szerkesztés menüpontban lehetősége van a felhasználóknak, hogy a légi felvételek helyzetét, tájolását és méretarányát pontosítsák. A légi felvételeket el lehet tolni, a képek sarkain lévő fogópontokkal forgatni, a képszéleken lévőkkel pedig nyújtani, zsugorítani. A szerkesztésekért pontok kaphatók, melyek értékeit a képek helymeghatározásának bizonytalansága szerint határoztuk meg. A honlap indulása óta 304 felhasználó több mint 8000 képszerkesztést végzett, ami az online elérhető felvételek mintegy 10%-a. A georeferálásért kapott pontok alapján a legaktívabb felhasználók felkerülnek a toplistára, és annak első helyéért versenyezhetnek.

A honlapot indulása óta több mint 113 000 alkalommal keresték fel. Naponta átlagosan 180 egyedi felhasználó látogatja meg az oldalt. Ez bővíti és hatékonyabbá teszi a FÖMI elektronikus közigazgatási szolgáltatásait. Az ügyfél szempontjából csökken az irattári kézi munka, gyorsabbá válik a kérések teljesítése, ezáltal nő az ügyintézés hatékonysága. Az online látható légi felvételek georeferencia-fájljai a geoshop.hu geoportálon 0–24 órában megvásárolhatóak, és kártyás fizetés esetén azonnal letölthetővé is válnak.

Felhasználási területek

Jelenleg a vasút történetét kedvelők a legaktívabbak az oldalon. Heti rendszerességgel írnak kommenteket légi fotókhoz, jelölnek meg rajtuk megszűnt, vagy átalakult vasútvonalakat, állomásokat. Sok bejegyzés születik még a felvételeken látható polgári és katonai repülőgépekről is (7. ábra), de a látogatók jelöltek meg lebontott épületeket, megszűnt településeket, sportpályákat és budapesti határköveket is (8. ábra).

Összefoglalás

A projektnek köszönhetően a jövőben jelentősen felgyorsul a légi felvételek szolgáltatására vonatkozó hatósági, rendőrségi, bírósági, önkormányzati és egyéb megkeresések teljesítése, de egyúttal a tudományos kutatók, elemzők és érdeklődő magánszemélyek részére is hatékony hozzáférést biztosít a teljes adatállományhoz.

A legfrissebb hírekről (a digitális archívum újabb felvételekkel való bővítése, szerkesztés részletes leírása stb.) a folyamatosan frissülő blogon (fentrol.blog.hu) kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők.

Takács Krisztián térinformatikus, FÖMI

Braunmüller Péter osztályvezető, FÖMI

˜˜˜

27. Nemzetközi Térképészeti Konferencia és az ICA 16. közgyűlése Rio de Janeiróban

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) előző konferenciája 2013 augusztusában volt Drezdában (Geodézia és Kartográfia 2013/9–10. 27–30. oldal). Természetesen az Európán kívüli helyszín miatt várható volt, hogy a résztvevők száma alacsonyabb lesz. Sajnos egyéb szervezési problémák is tovább csökkentették a résztvevők számát, ebből a legnagyobb problémát az online fizetési lehetőség indulásának többhónapos csúszása jelentette, ami bizonyosan hozzájárult a tervezett résztvevői létszám alulmúlásához. A konferencia teljes időtartamára végül majdnem 700-an regisztráltak. Szerencsére a kulturális különbségekből adódó kommunikációs és szervezési problémákból a résztvevők nem sokat érzékeltek, de nekem főtitkárként rengeteg problémával kellett megküzdenem.

Tudományos program, kiállítások

A szakmai tudományos program okozta a legkisebb problémákat. A helyiek olyan szakmai csapatot tudtak kiállítani Claudia Robbi Sluter vezetésével, amely megbízhatóan és határidőre elvégezte a majdnem 800 beküldött előadás és kivonat bírálatát. Végül 315 szóbeli előadás kapott lehetőséget a tudományos szekciókban a konferencián, melyből 80-at ajánlottak a nyomtatásában megjelenő konferenciakötetbe és az ICA-hoz kötődő szaklapokba. Az angol, kanadai és amerikai szaklapokon kívül az ICA első tudományos szaklapja, a Taylor and Francis által gondozott International Journal of Cartography első száma is ezekből a szakcikkekből válogatott. Két brazil szaklap (Brazilian Journal of Cartography, Boletim de Ciências Geodésicas) több számot is megtöltött a konferencia válogatott cikkeiből. A Springer által megjelentetett konferenciakötetbe 26 tanulmány került be.

A 315 előadást (és a 163 posztert) a szervezők 38 témakörbe sorolták be. A legtöbb tanulmány és poszter az adatmodellezés és térbeli elemzés, távérzékelés témakörébe érkezett, amit a távérzékelés és térképfelújítás, majd a tematikus térképészet követett.

A tudományos programhoz tartoznak az ICA bizottságai által a közvetlenül a nagy konferencia előtt rendezett workshopok, szemináriumok is. A kilenc rendezvénynek különféle brazil intézmények (főleg egyetemek) adtak otthont. Rio de Janeirón kívül Curitibá és Niterói városában is szerveztek ilyen rendezvényeket.

A konferenciához kapcsolódóan több térképtörténeti kiállítás nyílt Rio de Janeiróban: a Városi Könyvtárban, a Tengerészeti Múzeumban és a Brazil Történelmi és Földrajzi Intézetben (IHGB). Két brazil intézmény (Hadtörténeti Levéltár, Nemzeti Levéltár) nyitott virtuális történelmi térképkiállítást a konferencia résztvevői számára.

A nemzetközi térképészeti konferenciák rendszeres programja további három kiállítás: az ICA tagországok által beküldött térképek kiállítása, a Barbara Petchenik nemzetközi gyermekrajz-verseny és kiállítás és a technikai kiállítás, ahol cégek, intézmények mutatkozhatnak be. Az idei kiállításon a megszokott cégek (ESRI, EastView, OCAD) mellett sok brazil állami intézmény és szponzor (pl. Petrobras, Rio de Janeiro város) jelent meg kiállítóként. Meglepetésre a legnagyobb standot a kínai állami térképészeti szervezet (National Administration of Surveying, Mapping and Geoinformation of China, NASG és a Chinese Society of Surveying, Mapping and Geoinformation, CSSMG) állította, melynek még külön megnyitója is volt.

Közgyűlés

A szervezet elsőszámú döntéshozó testülete a közgyűlés, melyeket négyévente rendezünk meg. A közgyűlés két részből állt. Az első, egész napos program, melyre közvetlenül a konferencia megnyitása előtt került sor, részletesen megvitatta a napirendi pontokat, itt mutatkoztak be a vezető pozíciókra pályázó kollégák, illetve a 2019-es konferencia és közgyűlés rendezésére pályázó városok. A közgyűlés megvitatta a tagországok által javasolt bizottságokat, azok munkatervét és vezetőjét is. A közgyűlés második részében, mely a konferencia utolsó napján volt már csak a konkrét szavazásokra, választásra került sor. A közgyűlés után már csak a konferencia záróünnepsége következett.

A tisztújítás eredménye:

Elnök: Menno-Jan Kraak (Hollandia)

Főtitkár: Zentai László

Elnökség: Sara Fabrikant (Svájc), David Forrest (Nagy-Britannia), Yaolin Liu (Kína), Pilar Sánchez-Ortiz Rodríguez (Spanyolország), Monika Sester (Németország), Lynn Usery (Egysült Államok), Vít Voženílek (Csehország), Georg Gartner (Ausztria, előző elnökként). A hét alelnöki helyre kilencen pályáztak, így a szavazásnak komoly tétje volt. Az elnöki és a főtitkári pozícióra egy-egy jelölt volt.

A tagországok 27 bizottságra tettek javaslatot. A 2011–15-ös ciklusban 28 bizottsága volt az ICA-nak, így megtört az a trend, mely szerint a bizottságok száma folyamatosan növekszik.

A közgyűlés fontos napirendje pontja volt az alapszabály módosítása; a módosítási javaslatok elfogadásának feltétele a szavazati jogú tagok abszolút többsége. Mivel a szabályos küldöttekkel képviselt tagországok száma alig haladta meg az abszolút többséget, így a javaslatok elfogadása nem volt egyszerű. Az egyetlen tagországi javaslat Svédországból érkezett, amely a szövetség székhelyének meghatározását az elnök helyett a közgyűlésre bízta. A közgyűlés elfogadta ezt a javaslatot, és a szervezet létrejöttében komoly szerepet játszó Svédország lett a szervezet székhelye. A többi alapszabály-módosítási javaslatot az elnökség terjesztette elő, melyeket a közgyűlés egy kivételével el is fogadott. Az egyetlen kivétel a szervezet hivatalos nyelvével kapcsolatos javaslat volt. A szervezet két hivatalos nyelve az angol és a francia, melyből utóbbi a meghatározó (legalábbis, ha az alapszabály nyelvi értelmezéséről van szó). Az elnökség javaslata szerint az angol nyelv lett volna a meghatározó, de ez végül nem kapta meg az abszolút többséget.

A tisztújítás mellett a közgyűlés legfontosabb, leginkább várt döntése a 2019-es konferencia és közgyűlés rendezőjének kijelölése volt. Mindkét pályázat (Firenze és Tokyo) erős volt, de a szavazó országok a japánoknak adták a rendezés jogát. A küldöttek valószínűleg pozitívan értékelték a japán kollégák elkötelezett és aktív munkáját az ICA-ban, valamint az előkészületi munkák megalapozottsága (részletes költségvetési tervvel jelentkeztek), míg az olaszok az elmúlt években a korábbinál jóval kisebb számban vettek részt az ICA és a bizottságok munkájában, bár nemzeti szinten aktívak voltak.

A közgyűlés kizárt néhány tagországot és társult tagot, melyek már évek óta nem tettek eleget a tagokkal szemben támasztott követelményeknek. Új tagországokat és társult tagokat is elfogadott a közgyűlés. Összességében a tagországok száma kis mértékben csökkent (de a közgyűlés döntése után már csak a valóban aktív országok maradtak), a jelenlegi tagországok száma 71. Érdekes volt Románia helyzete: a közgyűlés az első napon kizárta a romániai tagszervezet, mivel már régóta nem aktívak, nem fizetik a tagdíjat, de a helyszínen lévő fiatal román kollégák közbenjárására a romániai tagszervezet hivatalos levélben kérte az újrafelvételt és vállalta a tagdíjfizetést is (beleolvadva más nagyobb, létező szakmai szervezetbe). A közgyűlés a kérést elfogadta, a második közgyűlési napon újra tagjai sorába fogadta Romániát.

A társult tagok száma viszont olyan fontos szervezetekkel bővült, mint a HERE és az UniGIS.

A közgyűlés feladata volt az előző négyéves ciklus beszámolóinak megitatása és elfogadása is: elnöki, főtitkári, kincstárosi, könyvvizsgálói beszámolók, bizottsági jelentések. Az elnöki beszámoló a 2011–2015-ös ciklus legfontosabb eredményeinek a következőket tartotta:

• Az ICA hosszú évek óta dolgozott azon, hogy tagsági szintjét emelje az ICSU-ban (Nemzetközi Tudományos Tanács). A 2014-es ICSU közgyűlés az ICA-t tudományos unióként ismerte el (az ICA lett a 32. ilyen nemzetközi tudományos szervezet).
• Megjelent az International Journal of Cartography, az ICA saját szaklapja.
• Az ENSZ szakosított szervezete (UN Committee of Experts on Global Geospatial Information Management, UN-GGIM) elfogadta az ICA javaslatát, és támogatta, hogy 2015–16-os év a Térkép Nemzetközi Éve legyen (International Map Year).
• Az Open Source Geospatial Foundation és az ICA együttműködésében 100-nál is több ICA-OSGeo Labs jött létre (Geo4All).

A közgyűlés elfogadta a beszámolókat és a következő ciklus javasolt költségvetését.

A konferencia magyar szempontból

A magyar küldöttség érthetően kisebb volt a két évvel ezelőtti drezdai rendezvényénél. Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékét négyen képviselték (Gede Mátyás, Irás Krisztina, Jesús Reyes és Zentai László). Szintén az ELTE-t képviselte Hargitai Henrik. Részben ELTE-s színekben volt jelen Jeney János doktoranduszunk, aki doktori kutatását az ELTE és a Drezdai Egyetem közös témavezetése alatt végzi. Szintén a magyar delegáció tagjának tekintettük Bartos-Elekes Zsombor kollégánkat, aki diplomáját és doktori fokozatát az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén szerezte, és jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen oktat.

A beküldött előadások számát tekintve Magyarország ismét a 10 legaktívabb ország közé került. Tizenegy szóbeli előadást és hat posztert fogadott el a konferencia tudományos bíráló bizottsága. Az alábbi négy előadás bekerült a 80 válogatott tanulmány közé (és szintén elhangzott a konferencián):

• J. Reyes, B. Juhász: Hungarian Survey on the Use of Cartograms in School Cartography (megjelent az ICA szaklap első számának első cikkeként, a teljes szöveg elérhető a kiadó honlapján)
• L. Zentai: Generalization Problems of Orienteering Maps (megjelent a Springer előadáskötetben)
• H. Hargitai, M. Gede, et. al: Multilingual Narrative Planetary Maps for Children (megjelent a Springer előadáskötetben)
• Zs. Harkányiné Székely, I. Waltner, Z. Vekerdy, L. Zentai: Selected Examples of Potential Early Cartographic Data Sources for the Carpathian Basin (megjelent a brazil térképész szaklapban)

 

További tanulmányok, amelyek elhangzottak a konferencián:

• Pődör, A. Zentai, L. Révész, A. Dobos, M.: Thematic Maps in Analysing the Prejudice and Preconception in the Fear of Crime of Citizens of a Typical Hungarian Small Town
• Irás, K. Nguyen Thai, B.: Positioning and Spatial Search of Maps with Undeterminable Projections
• Gede, M.: Thematic Maps on Virtual Globes
• Kereszturi, Á. Madarász, B. Örsi, A. Hargitai, H: Topography Based Surface Analysis and Morphological Correlation at the Northern Plains of Mars
• Faragó, I. Jeney, J.: Landscape Systems in Cartography
• Jeney, J.: Ethnic Map of Hungary by Jenő Cholnoky
• Jeney, J.: Ethnic Maps in the Workers Atlas by Alexander Radó

Poszterek magyar társszerzőkkel:

• Ungvári, Zs. Gede, M.: Estimation of the Real Elevation Values on Flood Basins and Lowlands Based on SRTM and CORINE Data
• Kis, R. Czifra, M. Gede, M.: Literature History and Cartography – Kazinczy’s Correspondence and Its Cartographical Demonstration
• Albert, G. Ungvári, Zs. Merk, Zs. Gede, M.: Map of Ancient Tectonic Forces on Mars - Visualization of a Global Stress-field Model Based on the New Geologic Map of the Red Planet
• Castreghini de Freitas, M. I.; Reyes Nunez, J. J.: Course on Geovisualization at the Paulista State University, Rio Claro (Brazil)
• Rystedt, B.; Ormeling, F.; Hillier, D.; Bérces, Á.: International Map Year
• Jeney, J.: Problems Caused by Generalisation on Ethnic Maps

Szekcióvezetés:

• Gede Mátyás: Cartographic Heritage 4
• Jesús Reyes: Cartography and Children 2,
• Zentai László: Geointelligence and Crime Maps, Orienteeing Mapping

Mindenképpen megemlítendő még, hogy a konferenciát megelőző egyik workshop tudományos programját Jesús Reyes szervezte. A workshop négy ICA bizottság (Gyermekek és térképészet, Bolygótérképezés, Vakok és gyengén látók térképei, Térképészet a természeti katasztrófák előrejelzésében és kríziskezelésében) előadásait fogta össze a Cartography Beyond the Ordinary World címmel. A Rio de Janeiro melletti Niterói-ban rendezett workshopon is több magyar előadás hangzott el:

• Zentai László: Cartography 2.0 - are we there? (keynote)
• Gede Mátyás–Hargitai Henrik: Country Movers – an Extraterrestrial Geographical Application
• José Jesús Reyes Nunez, Maria Isabel Castreghini de Freitas: Short course on Map-based Geovisualization at the São Paulo State University
• Irás Krisztina: From Thematic Maps to GIS – in School Cartography

Jesús Reyes vezetett egy szekciót a workshopon.

Elkészült az ICA Magyar Nemzeti Bizottság jelentése is (az ICA alapszabálya szerint a tagországoknak négyévente jelentést kell készíteni a közgyűlés számára). A jelentés elkészítéséhez nagy segítséget kaptak a szerkesztők (Zentai László, Jesús Reyes, Gercsák Gábor) a FÖMI-től és a katonai térképészettől. A jelentés elérhető az ICA honlapján (http://icaci.org/national-reports/).

A konferencia térképkiállítására magyar térképeket is kijuttattunk. A magyar intézményekkel, cégekkel és a brazil szervezőkkel Irás Krisztina, adjunktus tartotta a kapcsolatot. Az országok számára biztosított kiállítási területet maximálisan kihasználtuk. Az alábbi magyar térképek lettek bemutatva:

• Pilgrimage Map of the Carpathian Basin (Stiefel EuroCart Kft.)
• Wine Regions of Hungary (Stiefel EuroCart Kft.)
• Map of the Moon (ELTE)
• VFR Chart of Hungary (HM Zrínyi Kft.)
• Helikopteres repülési térkép (Navigational Chart for Helicopters) (HM Zrínyi Kft.)
• Sopron/Ödenburg – Fertőrákos/Kroisbach (Szarvas András)
• Vatican City (GiziMap)
• Kyrgyzstan Geographical Map (GiziMap)
• Vietnam–Laos–Cambodia Geographical Map (GiziMap)
• Székelyföld/Eastern Transylvania Road Map (GiziMap)
• Landscape Map of the Carpathian Region (Faragó Imre és ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)

A térképkiállításra beküldött térképeket egy zsűri értékelte és mind az 5 kategóriában három díjat adtak ki. Sajnos magyar térkép nem került a díjazottak közé.

A Barbara Petchenik nemzetközi gyermekrajzverseny és kiállítás három korcsoportjában volt magyar induló. 38 ország összesen 189 rajzot válogatott ki a nemzeti versenyek alapján a riói kiállításra. A zsűri döntése alapján egy magyar rajz kapott díjat, Sturcz Valentina: Let the Music for Everyone című rajza 2. díjat kapott a 12 éven felüliek kategóriájában, amelyik a második legnépesebb kategória volt.

A közgyűlési választások eredménye is fontos volt magyar szempontból. A magyar főtitkári pozíció mellett a Bolygótérképezés bizottság vezetője a következő ciklusban is Hargitai Henrik lesz. Gede Mátyást felkérték a Digitális kartográfiai bizottság elnökhelyettesének. Jesús Reyes két cikluson át vezette a Gyermek és térképészet bizottságot, így az alapszabály számára nem tette lehetővé a bizottság további vezetését, de elnökhelyettesként továbbra is folytatja munkáját.

Érdekességek

A konferencia alatt osztották ki az ICA kitüntetéseit is. Tiszteleti tag lett David Fairbairn (Nagy-Britannia), az ICA korábbi főtitkára. További öt kitüntető oklevelet adtunk át olyan szakembereknek, akik kiemelkedő szolgálatot nyújtottak a szervezet számára. Ilyen kitüntető oklevelet kapott Jesús Reyes is az alábbi tevékenységek alapján:

• Az ICA Gyermek és térképészet bizottság vezetője (2007–2015).
• 2007 óta a Barbara Petchenik gyermekrajzverseny főszervezője, a nemzetközi zsűri elnöke (2005, 2007).
• A Barbara Petchenik gyermekrajzverseny díjnyertes rajzait bemutató négy kötetből három kötet társszerkesztője (2009–2015 között).

A konferencia nyitó ünnepségének sajátos színfoltja volt a brazil rendezők meglepetése. Egy helyi zeneszerző és egy szövegíró megalkotta az ICA himnuszát, amelyet a brazil Statisztikai és Földrajzi Intézet (IBGE) zenekara és kórusa elő is adott: http://icaci.org/ica-has-its-own-anthem-icc2015/.

Zentai László

˜˜˜

Ülésezett az intézőbizottság

Az intézőbizottság szeptember 10-én tartotta őszi első ülését a következő napirenddel:

1. Beszámoló az MFTTT 30. Vándorgyűlés eredményeiről (Előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella)

2. Az MFTTT őszi (október 14.) nagy rendezvényének előkészületei (Előadó: Buga László és Zalaba Piroska)

3. A Társaság pénzügyi helyzete (Előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella)

4. A 2016. évi Térképészbál előkészületei (Előadó: Dobai Tibor)

5. Egyebek

Dr. Ádám József elnök köszöntötte az intézőbizottság és a felügyelő bizottság megjelent tagjait, majd megállapítva az ülés határozatképességét, elfogadtatta a napirendet, és felkérte Dobai Tibor főtitkárt és Szrogh Gabriella ügyvezető titkárt az első napirendi pont előadására.

A Szolnokon rendezett 30. Vándorgyűlésről részletes írásos beszámoló jelent meg lapunk előző számában. A hasonló tartalmú, a Nemzeti Kulturális Alaptól pályázati úton kapott támogatás elszámolásához készített írásos jelentést előzetesen megkapta az IB minden tagja. A három napos program az előzetes várakozásokat felülmúló részvétel mellett zajlott le. Az MFTTT 30. Vándorgyűlésén 258 fő vett részt, 60 előadás illetve beszéd hangzott el a három plenáris és nyolc szekcióülés keretében, nyolc vállalkozás mutatkozott be poszterekkel, illetve állította ki az általa forgalmazott műszereket. A vándorgyűlés megrendezését nyolc vállalat, illetve intézmény anyagilag is támogatta. Összességében elmondható, hogy jól szervezett, szakmailag sikeres és anyagilag is eredményes rendezvényen vehettünk részt. Az IB határozatban fejezte ki köszönetét a szervezőknek és a támogató szervezeteknek.

Az elmúlt évben igen nagy sikert aratott az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére indított projekt helyzetével foglalkozó továbbképző konferencia. Ennek köszönhetően Társaságunk vezetése úgy döntött, hogy a Földművelésügyi Minisztériummal közösen a projekt befejezéséig évente megrendezi ezt a konferenciát, ezzel is segítve a földhivatali munkatársak közszolgálati továbbképzését és a földmérő vállalkozóknak az ingatlanrendezői minősítéséhez szükséges kreditpontok megszerzését. A helyszín biztosított, a szervezés legfontosabb feladata az földművelésügyi miniszter megnyerése a védnökség elvállalására és az előadók felkérése a közreműködésre valamint a földhivatali dolgozók minél szélesebb körű részvételét lehetővé tevő támogatás megszerzése. Ahogyan az előző lapszámban megjelent előzetesben és az MFTTT honlapján található felhívásban olvasható, a konferenciára 2015. október 14-én az FM-ben kerül sor a következő tervezett programmal:

-       Államtitkári köszöntő, szakmapolitikai kérdések. (A projekt megvalósításával kapcsolatos politika új elemeinek ismertetése.)

-       A projekt jogi hátterének alakulása. Kormányrendelet-módosítás elemei, az új politikai elgondolások megvalósításának törvényi háttere, tervezett törvénymódosítások. Kérdések, válaszok, konzultáció.

-       A projekt helyzetének áttekintése, általános tapasztalatok. Kérdések, válaszok, konzultáció.

-       A projekt I. ütemének általános földhivatali tapasztalatai. Fórum, konzultáció.

-       A jogi szolgáltatók feladatai a projekt II. ütemében. (Párhuzamos szekcióban a jogi szolgáltató és a teljesítési segédek számára az NKP Nkft. jogászai tartanak előadást és konzultációt.)

Jelentkezni a honlapon keresztül az ott ismertetett feltételekkel lehet.

A Társaság anyagi helyzetéről beszámolva Szrogh Gabriella ügyvezető titkát elmondta, hogy a vándorgyűlés bevételeivel a tervezett takarékos működéshez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állnak, de a következő év indításához még megfelelő tartalékokat kell képezni. Ennek egyik módja a pályázati pénzek megszerzése. Ennek érdekében – elsősorban a szaklap kiadásának támogatásához – több pályázatot is benyújtottunk. További erőfeszítéseket kell tenni bevételeink fokozására, többek között az egyéni és jogi tagok számának növelésével, további részvételi díjas rendezvények szervezésével és pályázatok benyújtásával.

Dobai Tibor főtitkár – az előzetesen egy rendezvényszervező cégtől bekért ajánlat alapján – a jövő évi térképészbál megrendezésének lehetőségeiről tájékoztatta az IB tagjait. A testület felkérte a főtitkárt, hogy a kijelölt szervezőbizottsággal (Szrogh Gabriella, Iván Gyula, Buga László) szervezze meg a rendezvényt. A tervezett időpont: 2016. február 06., helyszíne: Budavári Palota, E épület, Barokk csarnok. További részletek rövidesen megjelennek a Társaság honlapján.

Az egyebek napirendi pont keretében az elnök különböző témákban tájékoztatta a testület tagjait:

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) augusztusi Rio de Janeiró-i közgyűlésén négy évre ismét főtitkárává választotta dr. Zentai Lászlót, akinek ezúton is gratulálunk.

Október 27-én a Társaságunk közreműködésével az FM-ben megrendezésre kerül „A műholdas helymeghatározás 25 éve Magyarországon” című konferencia. (Részletek a honlapunkon.)

A Földtudományi Forgatagot – amelyen Társaságunk is megjelenik – ez évben november 7–8-án a Természettudományi Múzeumban rendezik.

Június 24-én Szinay Attila helyettes államtitkár fogadta dr. Ádám József elnököt és Dobai Tibor főtitkárt. A megbeszélésen Szinay Attila támogatásáról biztosította a Társaságot (sajnos, lehetőségek híján, ez nem jelent egyben anyagi támogatást is) és egy, az FM és az MFTTT közötti együttműködési megállapodás kidolgozására tett javaslatot. Az IB felkérte Horváth Gábor IB-tagot a megállapodás megszövegezésében való részvételre.

A soron következő HUNGEO konferencia programszervezési munkáira az MFTTT képviseletében az elnök Iván Gyula főtitkárhelyettest bízta meg.

Ismételten szóba került egy pályázat előkészítése a FIG Working Week 2020. évi megrendezésére. A tagok véleménye szerint Társaságunk sajnálatos módon nem tudja teljesíteni a megrendezés szigorú anyagi és szervezeti feltételeit.

Az elnök bejelentette, hogy az IB ez évben még két alkalommal fog ülésezni. A következő tervezett időpont 2015. október 26. 14.00 óra.

A beszámolót összeállította: Buga László

˜˜˜

Nekrológok

Búcsú egy szekszárdi cégvezetőtől

 

A Dél-Dunántúl egyik legismertebb geodéziai cégvezetője volt Csekő Ernő, aki hosszú betegeskedés után, 2015. augusztus 15-én hunyt el. Négy évtizedes szakmai pályafutásából három évtizeden át vezetőként tevékenykedett.

Fiatalkorában még inkább humán beállítottságú volt. Verseket írt, egy alkalommal országos irodalmi pályázatot is nyert. Később földrajz–történelem szakos tanár akart lenni, s csak miután az a felvételije nem sikerült, akkor került a székesfehérvári földmérő technikumba. Ugyanott szerezte meg az üzemmérnöki végzettséget, majd a műszaki egyetemen a földmérő mérnöki diplomát.

A Balaton-felvidéken nőtt fel, a Veszprém megyei Monoszlón született 1940. december 29-én. Az elemi iskola alsó tagozatát helyben, a felsőt a szomszéd faluban, Köveskálon végezte. A tapolcai Batsányi János Gimnáziumban érettségizett, 1959-ben. Azt követően kezdte megismerni és megszeretni a geodéziát.

Házasságot 1964-ben kötött Török Piroskával, aki eredetileg óvónő volt, később földmérőként, műszaki rajzolóként férje munkatársa lett. Két gyermekük született: lányuk pedagógus, fiuk levéltáros.

Szakmai pályafutását a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat (PGTV) zalaegerszegi osztályánál kezdte Csekő Ernő, 1961-ben, mint terepfelmérő. A nagykanizsai kirendeltséget 1972–1977-ig vezette, aztán nevezték ki a PGTV szekszárdi osztályának vezetőjévé. Hozzájuk tartozott a paksi és a bajai kirendeltség is. Az 1991-es privatizációt követően jött létre, ugyanezen a működési területen a Geodézia Kft., melynek ügyvezetői teendőit 2002-es nyugdíjba vonulásáig látta el. De azután sem szakadt el a szakmától. Ameddig egészsége engedte, tanácsaival segítette a cég működését, részt vett különféle szakmai találkozókon, konferenciákon, vándorgyűléseken, térképészbálokon.

A város – Szekszárd – közéletének is ismert alakja volt: veterán atléta, művészeket támogató műkedvelő. Rendezvényeket is szponzorált, és a helyi szokásoknak megfelelően: szőlészkedett, borászkodott. Ez nem is esett nehezére, badacsonyi származásának köszönhetően.

Elment, és sokaknak hiányzik.

Emlékét megőrzik:

a Geodézia Kft. dolgozói

 

˜˜˜

Mendly Lajos

(1930-2015)

A pécsi köztemetőben 2015. szeptember 16-án búcsúztunk barátunktól Mendly Lajostól, a soproni évfolyamunk néhai valéta elnökétől.

Pályája kezdetén tanárként, Kalocsán középiskolásokat, Sopronban általános iskolásokat, majd Pécsen bányaipari technikusokat oktatott. Pedagógusi munkáját 2013-ban gyémántoklevéllel ismerték el. Fiatal földmérőmérnökként 1959-től Oroszlányban és Pécsen bányamérési feladatokat látott el. Bányaipari gazdasági mérnökként 1965-től a Mecseki Szénbányáknál különféle fejlesztési feladatokkal bízták meg majd 1981-től a KBFI Liász Irodájához került, ahol műszaki-gazdasági tanácsadóként működött. Nyugdíjasként 1989-től – bányászati szaktervező és földmérő szakértői jogosult-sággal – a bezárt bányák területének újrahasznosításával foglalkozott.

Nyugdíjas évtizedeiben teljesedett ki két kedvenc érdeklődési területén folytatott tevékenysége. Levéltárakban és más forráshelyeken kutatott a bányászat történeti emlékei után. Közreműködésével, gazdag korabeli kép- és tervdokumentációkkal jelent meg 2008-ban a „Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században” című kötet.

A selmeci diákhagyományokat 2014 őszén felvették a Szellemi Kultúrális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. Elnökünket Sopronba kerülése óta, életének utolsó pécsi alkotó percéig foglalkoztatta ez a téma. Kapcsolatot keresett és talált azokkal a firmákkal, akiket az 50-es években eltávolítottak az egyetemről. Felkutatta Ruzsinszky László „TEMPUS”-ának néhány rejtegetett példányát, amelyből megismertük a selmec-soproni diákéletet. Hagyományőrző fiatal oktatóink segítségével előkészítette és 1957-ben megszervezte balekkeresztelőnket, ahol évfolyamunk tagjai elnyerték kiérdemelt vulgójukat. Vezetésével részeseivé váltunk a selmeci szokások gyakorlásának, később továbbadásának.

Személye biztos támponttá vált a rendszeres ötévenkénti találkozóink lebonyolításánál, melyeket nyugdíjazásunk óta már negyedéves gyakorisággal tartunk Budapesten. 2009-ben, a Nyugat-magyarországi Egyetemen vette át a földmérőmérnökök arany oklevelét.

Ravatalánál volt diák- és munkatársai és a Bányászattörténeti Alapítvány képviselői tisztelegtek. Selmeci hagyományok szerint a klopacska gyászos hangjára kísértük végső nyugvóhelyére.

Dr. Németh Gyula

aranyokleveles földmérőmérnök