GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

 

Dr.Ádám József: Eredmények és feladatok a 2016. év küszöbén  -----  4

Dr.Busics György : A középkori magyar templomok méretei és a királyi öl kapcsolata  -----  7

Kozári Ágnes: Miért más a fővárosi ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszer  ----- 12

Dr.Gede Mátyás: Tematikus térképek virtuális glóbuszokon  ----- 16

Testületi ülések  -----  21

Békéscsabai Földmérő Napok  -----  23

Szakmai nap Pakson   -----  24

A régi földhivatali térképek, vázlatok digitalizálása   -----   25

90 éve történt – Teleki Pál tevékenysége a Moszul-bizottságban  -----  26

Content

Results and Tasks at the Beginning of the Year 2016 (József Ádám, Dr.)   -----  4

The Extents of Hungarian Temples from Medieval Ages and their Connection with Ancient Length Unit of Measurement (György Busics, Dr.)   -----  7

Why Is Different the Informatics’ Base of Cadastral Registry in the Capital City (Ágnes Kozári)  ----- 12

Thematic Maps on Virtual Globes (Mátyás Gede, Dr.)   -----  16

⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰

Meetings   -----  21

Surveyor’s Days in Békéscsaba    -----  23

Surveyor’s Days in Paks   -----  24

Digital Transformation of Old Maps in the Land Office  -----  25

90 Years Ago – Pál Teleki’s Activity in the Mosul CommitteeOpen Letter – Reform of the National Land and Mapping Administration, Proposal to the State Reform Committee   -----  26

 

˜˜˜

Eredmények és feladatok a 2016. év küszöbén

Dr. Ádám József

Tisztelt Olvasóink!

Kedves Kollégáink és Tagtársaink!

 

Ismét egy mozgalmas, sok munkával töltött évet tudhatunk magunk mögött és most az új év elején új tervekkel tekintünk a 2016-os évre. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) nevében köszöntöm a Geodézia és Kartográfia folyóirat minden kedves olvasóját, a Társaság valamennyi tagját.

Az MFTTT életében a 2015-ös esztendő valamivel eredményesebb és sikeresebb volt, mint a 2014-es év abban a vonatkozásban is, hogy szakmai előadásainkon és rendezvényeinken a tagság részéről érezhetően nagyobb aktivitást tapasztaltunk. A nehézségek ellenére a Társaság pénzügyi egyensúlyát Intézőbizottságunk (IB) döntései alapján meg tudtuk teremteni és a működőképességét folyamatosan biztosítottuk. Az ehhez szükséges anyagi forrást egyrészt az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) által kiírt pályázaton a Vándorgyűlés eredményes lebonyolításához nyert 1 500 000 Ft-os támogatás és a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarával (BPMK) korábban kötött együttműködési megállapodásunk keretében a BPMK-tól kapott mintegy 200 000,- Ft-os támogatás, másrészt az év folyamán befolyt egyéni és jogi tagdíjak, a Geodézia és Kartográfia (GK) szakmai folyóiratunk előfizetési díjai, a GK-ban megjelent hirdetések díjai, továbbá a rendezvényeink (a Vándorgyűlés, az őszi nagyrendezvényünk és további rendezvényeink) eredményei tették lehetővé. Így be tudtuk fizetni a nemzetközi szakmai szervezeteknek (FIG, ICA, ISPRS és a CLGE) a 2015. évi tagdíjunkat is. Sajnos nem tudtuk elérni a GK havi megjelentetését, 2015-ben is csak kéthavonta jelenhetett meg.

Társaságunk képviseltette magát az ICA 16. általános közgyűlésén és a 27. Nemzetközi Térképészeti Konferencián (Rio de Janeiró, 2015. augusztus). A két rendezvényen Magyarországról 7 fő vett részt. Külön magyar siker és megtisztelő eredmény, hogy az ICA főtitkárává ismét dr. Zentai László egyetemi tanár urat, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének vezetőjét választották (Társaságunk jelölése alapján). A CLGE általános közgyűlései közül csak a tavaszin vett részt a képviselőnk (ifj. Domokos György), az őszin már pénzügyi források hiánya miatt magyar szakember nem volt jelen (Moszkva). A FIG 38. általános közgyűlésén (Szófia, Bulgária, 2015. május 17–21) Társaságunkat (megbízás alapján) szavazati joggal Iván Gyula, a FIG MNB titkára képviselte. A nemzetközi szakmai szervezetek konferenciáin és vezetőségi ülésein részt vett szakembereink részvétellel kapcsolatos költségeit nagyrészt a munkahelyük biztosította. (A Társaság ehhez sajnos nem tud pénzügyi támogatást biztosítani.)

Társaságunk – alapszabályával összhangban – folytatta eredményes együttműködését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztályával (FSz). Az EMT/FSz által szervezett XVI. Földmérő Találkozón (Zilah, 2015. május 14–17.) viszonylag szép számban vettünk részt Magyarországról, és több szakmai előadást is tartottunk. Az EMT 2015. február 21-én, Kolozsváron ünnepelte alapításának 25 éves évfordulóját. Az ünnepségen az MFTTT-t dr. Ádám József elnök, dr. Mihály Szabolcs akkori alelnök és Hodobay-Böröcz András képviselték. A két szervezet (EMT és MFTTT) együttműködése keretében, a székely származású Márton Gyárfás professzor emlékére alapított közös szakmai emlékplakettet 2015-ben már harmadik alkalommal ítéltük oda (Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetést dr. Joó István posztumusz és dr. Suba István, a Nagyváradi Egyetem adjunktusa részére). A kitüntetéseket ez úttal a Társaságunk Vándorgyűlésének nyitó plenáris ülése keretében adtuk át (Szolnokon, 2015. július 2-án).

2015-ben egyik kiemelkedő fontosságú feladatunk volt az MFTTT soron következő, 30. Vándorgyűlésének eredményes és sikeres lebonyolítása, melyet Szolnokon, az Aba-Novák AGÓRA Kulturális Központban szerveztünk meg 2015. július 2–4. között. A háromnapos Vándorgyűlés szakmai programját a „Földügy és térképészet a nemzetgazdaság szolgálatában” című témakörben hirdettük meg. Nagyszámú előadás hangzott el, amelyet poszterbemutató és műszerkiállítás, továbbá gazdag kulturális program egészített ki. A rendezvényen 258 fő vett részt (közel kétszer annyian, mint az előző, 2013. évi hasonló találkozónkon, Sopronban). Az előadások bemutatott ábraanyaga a Társaság honlapjáról letölthető.

Társaságunk Intézőbizottsága megbízásából megfogalmazott és 2015. február 2-i ülésén elfogadott „Nyílt levél” kezdeményezésünket a szakterületünk ügye szempontjából érintett hét miniszter (dr. Pintér Sándor belügyminiszter, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter) részére, továbbá dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és az Államreform Bizottság elnökének (prof. dr. Patyi Andrásnak, a Közszolgálati Egyetem rektorának) 2015. február 18-án (e-mail útján) elküldtük. A szóban forgó levélben kiemeltük, hogy az MFTTT, mint közhasznú jogállású szakmai civil szervezet szükségesnek és időszerűnek látja és ezért kezdeményezi, hogy az Államreform keretében a Kormány támogassa és iktassa törvénybe egy önálló földügyi és térképészeti ügynökség létrehozását, amely a meglévő szakigazgatási intézményhálózat, annak informatikai rendszere és eddig elért eredményei hasznosításával jöhetne létre. Ez lenne az a hatékony jogi és intézményi struktúra, mely valóban szolgálná a nemzetgazdaság érdekeit és kielégítené az államigazgatás mai követelményeit. Kezdeményezésünket „A földügyi és térképészeti szakigazgatás reformja. Javaslat az Államreform Bizottság részére” című leírásban fejtettük ki, melyet a levélhez csatoltunk és megvalósítás céljából az említett személyek szíves figyelmébe ajánlottuk. A „Nyílt levél” teljes anyagát feltettük az MFTTT honlapjára és a GK 2015/3–4. számában is közzétettük. Választ először az Orbán Viktor miniszterelnök úrnak küldött levélre kaptunk 2015. március 5-én Bali Gabriellától, a Miniszterelnökség titkárságvezetőjétől (I-1/ME/682/3(2015) nyilvántartási számon), amelyben jelezte, hogy levelünk tartalmára tekintettel azt illetékességből és válaszadás céljából továbbították dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úrhoz. Dr. Fazekas Sándor miniszter úrtól a válaszadás 2015. december 7. keltezéssel (FF/456/2/2015. nyt. számon) érkezett meg, amelyben jelzi, hogy „a földügyi szakigazgatás különleges területe az államigazgatásnak, a politikai célok sikeres megvalósítására is jelentős hatással van, ezáltal csak hatékonyan működő szervezeti keretek között tudja megfelelően szolgálni a kormányzati célkitűzéseket és a nemzetgazdaság fenntartható fejlődését.” Végül a javaslattal kapcsolatban kiemeli, hogy „a szervezeti struktúra megváltoztatása magasabb szintű döntést igényel, amelyhez szükséges megvizsgálni a szakigazgatás működtetésének finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket is. Célszerű az Államreform Bizottság figyelmét felhívni, és esetleges álláspontját megkérni az MFTTT javaslatáról.” Ennek értelmében egy újabb levélben keressük meg az Államreform Bizottság elnökét, amelyhez csatoljuk a földművelésügyi miniszter idézett válaszlevelének másolatát is.

Szakosztályaink és területi csoportjaink többsége a lehetőségekhez mérten aktívan és eredményesen működött. Külön is kiemeljük a Szeniorok Tóth Ágoston Klubját és a Mérnökgeodéziai Szakosztályt a rendszeres találkozóik miatt. Sikeresek és eredményesek voltak a területi csoportjaink által az év folyamán szervezett rendezvények, így például (időrendi sorrendben):

a) Nyíregyházi Földmérő Nap (Nyíregyháza, 2015. március 18.),

b) Vas Megyei Földmérő Szakmai Nap (Szombathely, 2015. április 9.),

c) VII. Tavaszi Mérnöknap, Nógrád 2015 (Salgótarján, 2015. április 14.),

d) Pest Megyei Földmérő Szakmai Nap (Budapest, 2015. április 21.),

e) „A pincétől a felhőkig…”, Baranya Megyei Földmérő Szakmai Nap (Pécs, 2015. november 11.),

f) Békés Megyei Földmérő Szakmai Napok (Békéscsaba, 2015. november 25–26.),

g) „Mérnökgeodéziai feladatok az Atomerőműben”, a Mérnökgeodéziai Szakosztály szakmai kirándulással egybekötött szakmai napja (Paks, 2015. december 11.-én Paks).

Ezeket többnyire a megyei Mérnöki Kamarákkal (illetve Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával) és a Kormányhivatalok Földhivatalaival együttesen szervezték meg.

Társaságunk folyamatos működtetése céljából az elmúlt év során 8 IB és 4 Választmányi ülést tartottunk, továbbá három alkalommal hívtuk össze a Közgyűlést. Nagy feladatot jelentett a 2015. május 20-án tartott tisztújító közgyűlés előkészítése, melyet törvényes keretek között tudtunk lebonyolítani. Az IB üléseken az időszerű feladatok megvitatása mellett a szakosztályaink és területi csoportjaink tevékenységéről tájékoztatókat, beszámolókat hallgattunk meg és fogadtunk el. Kidolgoztuk az MFTTT titkársága ügyrendjét, amelyet az IB a 2015. november 5. ülésén elfogadott. Ezzel a 2014-ben módosított Alapszabályunk teljessé vált, mert a titkársági ügyrend ennek 5. mellékletét képezi. Az Alapszabály újabb módosítását a teljes körű tartalmi összhang elérése (az apróbb ellentmondások megszüntetése), és a szakosztályok szakmai szempontú átalakítása indokolja a közeli jövőben.

Testületi üléseinkre a Felügyelőbizottság (Fb.) elnökét és tagjait mindig meghívtuk, akik rendszerint részt is vettek azokon. Konstruktív észrevételeikkel nagyban segítették a Társaság működtetését. A testületi ülésekről a Társaság honlapján és a GK-ban jelentek meg beszámolók.

Társaságunk részéről továbbra is munkát jelentett az új földmérési és térképészeti törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek véleményezése szűkre szabott határidő betartásával.

Az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) a földmérőmérnöki foglalkozás és a földmérők által végzett fontos tevékenység megbecsülése és a köznyilvánosság előtti elismertetése céljából 2015-ben március 20-át az „Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napjává” nyilvánította. Ehhez a rendezvénysorozathoz a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác-termében március 19-én megrendezett egész napos konferenciával (immár negyedik alkalommal) kapcsolódtunk, amelynek szakmai programját az MFTTT szervezte a CLGE-ben a magyarországi földmérőket és térképészeket képviselő másik két szervezettel, nevezetesen a Magyar Földmérő és Geoinformatikai Vállalkozások Egyesületével (MFGVE) és a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával (GGT) együttműködésben. A konferencia védnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt. Az előadásokat szakterületünk meghatározó állami, katonai, vállalati és oktatási intézményeiből választottuk. A rendezvényen 126 fő vett részt. A hallgatóság soraiban szándékainknak megfelelően kb. 70 diák foglalt helyet.

Az őszi nagyrendezvényünket az FM Földügyi Főosztályával és az NKP (Nemzeti Kataszteri Program) Nonprofit Kft-vel együttesen a  „Részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt tapasztalatai” címmel 2015. október 14-én az FM Darányi Ignác-termében szerveztük meg (egész napos konferencia keretében). A nagy érdeklődésre tekintettel változatlan programmal meg kellett ismételnünk az előadóülést október 29-én. A két napon együttesen több mint 400 fő (többségében földhivatali munkatárs) vett részt. Ez annak is köszönhető, hogy dr. Kovács Zoltán úr, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kérésünkre támogatta a fővárosi és megyei kormányhivatalok érintett munkatársainak a konferenciánkon történő részvételét. Kérésünkre államtitkársága levélben kereste meg a kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottakat annak érdekében, hogy az érintett földhivatali szervezeti egységek munkatársait a konferenciánkról tájékoztassák és azon való részvételüket biztosítsák.

Társaságunk közreműködött a GPS25 elnevezésű, „A műholdas helymeghatározás 25 éve Magyarországon” című témakörben 2015. október 27-én szervezett egész napos szakmai-tudományos konferencia lebonyolításában. A konferenciát széleskörű összefogás keretében, több hazai intézmény és szervezet (köztük az MFTTT) rendezte meg (az FM Darányi Ignác-termében) eredményesen és sikeresen. (Beszámoló és az előadások anyaga a honlapunkon elérhető.)

Folytattuk Társaságunk (elsősorban szakosztályaink szervezésében) tavaszi és az őszi-téli szakmai előadássorozatának lebonyolítását továbbképzési jelleggel. Az előadások egy részét a FÖMI tanácstermében, a másik, nagyobbik részét pedig kihelyezett helyszíneken (a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén és az Óbudai Egyetem ARMK Geoinformatikai Intézetében) tartottuk meg.

Köszönjük, hogy 2015-ben is Társaságunk tagjai maradtak, fizették a tagdíjat és ezzel is segítették munkánkat. Az IB javaslata és a Választmányunk döntése alapján 2015. december 14-én Társaságunk Közgyűlése a 2016. évi tagdíjak összegének kismértékű emelését hagyta jóvá. Ennek értelmében az aktív dolgozók esetében a tagdíj 10.000,-Ft. Diákok, egyetemi hallgatók és nyugdíjasok számára változatlanul 5.000,- Ft (lap nélkül 1.000,- Ft). A GK szakmai folyóiratunk előfizetési díja nem MFTTT tagok és közületek részére továbbra is 18 000,- Ft + áfa. A jogi tagdíjak összege is kis mértékben emelkedett. Az egyéni tagjainknak – külö n kérésre –teljes körű hozzáférést biztosítunk a honlapunkhoz (www.mfttt.hu) a GK korábbi számaihoz és természetesen a tagdíj befizetése ellenében rendszeresen kapják a folyóiratunkat. Továbbá Társaságunk tagjai az MFTTT rendezvényein alacsonyabb részvételi díjért vehetnek részt.

A 2016. év is mozgalmasnak ígérkezik az MFTTT életében. Néhány kiemelt feladatunk: a Társaság pénzügyi egyensúlyának megóvása, melyet alapvetően a taglétszám megtartásával illetve emelésével, továbbá eredményes pályázati tevékenység alapján, valamint a társszervezetekkel és szakmai intézményekkel történő kapcsolatok erősítésével remélünk biztosítani. Szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi szervezeteknek a 2016. évi tagdíjat is be tudjuk fizetni. Fontos célkitűzésünk az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (2016. március 17-én), valamint az őszi szakmai nagyrendezvényünk eredményes és sikeres megszervezése és lebonyolítása (a tavalyi témakörben: „Részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt tapasztalatai”), továbbá az EMT/FSz XVII. Földmérő Találkozón (Déva, 2016. május 19–22.) sikeres szereplés. Feltétlenül szükséges a Társaság működőképességének további fenntartása és lehetőség szerinti fejlesztése, a GK szakmai folyóiratunk kiadása és színvonalas megjelentetésének biztosítása, az egyre népszerűbbé váló honlapunk folyamatos működtetése és tartalmának bővítése Társaságunkra vonatkozó információkkal (pl. kitüntetettjeink, örökös és tiszteleti tagjaink teljes jegyzéke stb.).

Biztosítjuk a testületi ülések (hét-nyolc IB és három-négy választmányi ülés, valamint két-három közgyűlés) lebonyolítását. Döntenünk kell a soron következő, 2017. évi Vándorgyűlésünk helyszínéről és el kell kezdeni a szakmai programjának kidolgozását és meghirdetését.

Társaságunk elődszervezetét, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületet (a MTESZ tagszervezeteként) 1956. április 20-án alakították meg, így ez évben lesz fennállásának 60. évfordulója. Megfelelő ünnepség keretében kell erről méltó módon megemlékezést tartanunk.

Együttműködési megállapodást kötöttünk a Szlovák Geodéziai és Térképészeti Egyesülettel (SSGK), amelyet a 30. Vándorgyűlésünk keretében írtunk alá Szolnokon. Folytatni kívánjuk a többi szomszédos ország társszervezeteivel is a kapcsolatok újrafelvételét és a szorosabb együttműködés kialakítását.

Képviseltük Társaságunkat a Földtudományi Civil Szervezetek Közösségének (FÖCIK) rendezvényein. A FÖCIK mintegy 10 (köztük az MFTTT), korábban a MTESZ keretei között működő, földtudományi szakmai civil szervezetet foglal magában a 2014. június 24-én aláírt együttműködési megállapodás értelmében. Az együttműködés keretében a Magyar Geofizikusok Egyesülete (MGE) és az MFTTT közös előadóülést szervezett 2015. november 18-án a „Földi erőterek, földi vonatkoztatási rendszerek” című témakörben. Társaságunk részt vett (immár második alkalommal) önálló kiállítással a „Földtudományos forgatag” rendezvényen is november 7–8-án. 2016-ban részt veszünk a FÖCIK szervezésében  megvalósuló, a „Föld Napja” (2016. április 22.) és a „Földtudományos forgatag” (2016. november) elnevezésű rendezvényeken is.

Társaságunk részéről többször kezdeményeztünk megbeszélést a szakágazat főhatósági vezetőivel az együttműködési lehetőségekről, amely csak részben valósult meg. Azonban tudtunk megbeszélést folytatni dr. Szinay Attila úrral, az FM jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárával 2015. július 21-én, dr. Varga Márk főosztályvezető úrral (FM Földügyi Főosztályának vezetőjével) 2015. június 8-án és Fekete Gábor úrral, a FÖMI főigazgatójával 2015. március 10-én. Az államtitkári szinten történő találkozók és megbeszélések kezdeményezését 2016-ban is folytatjuk.

Társaságunk ügyvezető titkára kitartó és szorgalmas munkával 2015 folyamán mintegy 10 pályázatot készített és nyújtott be az MFTTT működéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása érdekében. Ezek közül egyetlen esetben nyertünk támogatást. Folytatnunk kell az intenzív pályázati munkát a működőképességünk fenntartásáért.

Mindezekhez kívánok hatékony együttműködést, összefogást a célok sikeres megvalósítása, a szakma és Társaságunk előremutató fejlődése érdekében.

 

Results and Tasks at the Beginning of the Year 2016

József Ádám

Evaluation of the last year’s works and new year thoughts by president of Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing.

 

Dr. Ádám József

egyetemi tanár

az MTA rendes tagja

az MFTTT elnöke

˜˜˜

 

A középkori magyar templomok méretei és a királyi öl kapcsolata

Busics György

Középkori oklevelekből tudjuk, hogy a XI.-XVI. században Magyarországon létezett egy önálló hosszmértékegység, a királyi öl, amelynek etalonját Székesfehérváron őrizték. Az öl 16-od részét, a királyi araszt törvénykönyvekben kinyomtatták. Az öl etalonja nem maradt fenn, csak egy későbbi zsinór, amelynek leméréséből elfogadjuk, hogy 1 királyi öl a mai mértékegységben 3,126 méternek felel meg. Ebben a cikkben azt kívánom bizonyítani, hogy  a korabeli épületek építésénél ezt az egykori hossz-egységet használták, mert az épületek méretei a királyi öl (vagy annak származtatott egységei) kerek számú többszörösének felelnek meg. Különösen a körtemplomok vizsgálata lehet érdekes ilyen szempontból. Négy korabeli épület méreteit adom meg az egykori hosszegységben, amit egy következő cikkben két további templom részletes felmérésével és méreteik elemzésével szeretnék folytatni.

 

The Extents of Hungarian Temples from Medieval Ages and their Connection with Ancient Length Unit of Measurement

György Busics

As it is known from documents of medieval ages, there was an independent length unit of meas-urement in Hungary between 11th and 16th centuries the etalon of that was stored in Székesfehérvár. The 1/16 part of so-called king’s length unit was published in law books. The etalon of this unit does not exist but a cord was found which length is 3,126 meters. In this article I want demon-strate that this etalon was used for building churches that time because the lengths of buildings are fitting to ancient unit. Especially the circle temples (rotundas) are interesting from this point of view. I give extents (sizes) of four onetime buildings in ancient unit and it will be continued in the next article with detailed survey and I will analyse another two churches.

 

Irodalom:

[1] Bogdán István – Maksay Frenc: Királyi öl és királyi hold. Agrártörténeti Szemle, 1967/1-2.

[2] Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

[3] Bogdán István: Régi magyar mértékek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987.

[4] Buzinkay Géza: Kő se mutatja helyét. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.

[5] Entz Géza (szerkesztő): Magyarország műemlékei. Székesfehérvár. Osiris Kiadó, Budapest, 2009.

[6] Fleck Alajos: A királyi mértékről egy könyvészeti jubileum alkalmából Geodézia és Kartográfia, 1988/2.

[7] Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Művészettörténeti Füzetek 4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.

[8] Henszlmann Imre: A székes-fehérvári ásatások eredménye. Heckenast Gusztáv Bizománya, Pesten, 1864.

[9] Kralovánszky Alán: Nemzeti Emléhely Királyi bazilika I-II. Tájak, Korok, Múzeumok sorozat kiadványa, 1988.

[10] Szilágyi András: A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008.

[11] Busics György: Egy elfeledett hosszmérték, a királyi möl és kapcsolata középkori építmények méreteivel. Tanulmány, Székesfehérvár, 2015. 110 oldal.

 

Dr. Busics György

egyetemi docens

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar

Geoinformatikai Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

˜˜˜

 

Miért más a fővárosi ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszer

Kozári Ágnes

Írásomban az eltérő fővárosi és a vidéki állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisokat kezelő informatikai rendszerek kialakulásának okát szerettem volna feleleveníteni, emellett remélem sikerült rámutatni a két rendszer különbözőségeire. A korm.-határozat E-ingatlan–nyilvántartás projektje megvalósításának fő rendező elve csak az lehet, hogy mindkét rendszerből a legnagyszerűbb megoldásokat kiemelve, új tudást hozzátéve egy jól működő, nemcsak a földügyi, hanem egyéb szakterületek igényeit kiszolgáló rendszer kerüljön kialakításra. Elkerülve ezzel akár a földügyi igazgatás, akár más szakterületen párhuzamosan működtetett, különböző szoftverekkel kezelt, eltérő szerkezetű adatbázisokat, így minimalizálva az adatkonverziós, adatfrissítési problémákat, s egyben megoldva az adatintegrációs kérdéseket.

 

Why Is Different the Informatics’ Base of Cadastral Registry in the Capital City

Ágnes Kozári

In my article I would like to present why we use different cadastral map information systems in our capital city and rural. I hope I was able to point out the differences in the two systems. The principle of the new common information system in the E-land registration project implementation just may be that we use the greatest solutions from the both different systems. The new common system has to suitable to serve other fields too and It has to avoid parallel registrations, thereby minimizing data conversion, data refresh problems and at the same time solving the data integration issues.

 

Irodalom:

1. Maillot György: Földhivatalok számítógépesítése

2. Szilvay Gergely: A fővárosi ingatlan-nyilvántartási térképek pontosságának változása (Országos Térinformatikai Konferencia)

3. Kozári Ágnes: Új struktúrák a földügyi ágazatban (Geodézia és Kartográfia 2010/11)

4. Kozári Ágnes: Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer megvalósítás a Fővárosi Kerületek 5. Földhivatalában (BME diplomamunka Geodéziai szakmérnöki szak, térinformatikai ágazat – 2000)

 

Kozári Ágnes

vezető főtanácsos

Budapest Főváros Kormányhivatala

Földhivatali Főosztály

Földmérési és Földügyi Osztály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

˜˜˜

Tematikus térképek virtuális glóbuszokon

Gede Mátyás

A virtuális glóbuszok elterjedésével számos olyan új vizualizációs módszer született, mely az új médium lehetőségeit használta ki. Ez történt a tematikus térképezés területén is, ahol tömegével készültek minden hagyományos térképtervezési elvet figyelmen kívül hagyó „térképek”; mindenki hasábdiagramokkal, különféle 3D-s szimbólumokkal és animációkkal árasztotta el a Google Earth-öt, sokszor megkérdőjelezhető eredménnyel.

Ez a tanulmány megpróbálja összefoglalni a virtuális glóbuszokon alkalmazott térképek leggyakoribb fajtáit, a megjelenítéshez felhasználható programokat, lehetőségeket, és néhány tanáccsal is szolgál annak eldöntésére, hogy milyen esetekben érdemes ehhez a vizualizációs eszközhöz fordulni, és mikor célszerűbb az egyszerű síkbeli térképeknél maradni.

 

Thematic Maps on Virtual Globes

Mátyás Gede

With the emerge of virtual globes several new visualization methods appeared, taking advance of the possibilities of this new media. Just like it happened in the field of thematic mapping, where thousands of new „maps” was born without any consideration of the traditional cartographic design criteria, everybody started to fill Google Earth with prism maps, graduated 3D symbols and animations with sometimes questionable results.

This paper tries to summarize the types of thematic maps on virtual globes, the possible software solutions and to give some hints about cases when such a visualisation is desirable as well as those when it should be avoided.

 

Irodalom

1. Balázs, É. (2013) Geofizikai (mágneses) adatok 3D-s megjelenítése virtuális glóbuszon. BSc szakdolgozat, ELTE, Budapest. http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/2013-bsc/balazs-eva.pdf.

2. Cozzi, P. (2013) Cesium: 3D Maps on the Web. FOSS4G NA, 05/2013. http://cesiumjs.org/presentations/Cesium3DMapsOnTheWeb.pdf.

3. Cuff. DJ.– Mattson MT (1982) Thematic Maps – Their design and production. Methuen, New York and London

4. Cauvin, C.– Escobar, F.– Serradj, A. (2010) New Approaches in Thematic Cartography. Thematic Cartography Volume 3. ISTE, UK and Wiley, USA

5. Fraunhofer Institute (2014) Official X3DOM documentation. http://doc.x3dom.org/

6. Google (2015a) KML Reference. https://developers.google.com/kml/documentation/kmlreference

7. Google (2015b) Google Earth API. https://developers.google.com/earth

8. Hargitai, H.– Gede, M. (2009) Three virtual globes of Mars: topographic, albedo and a historic globe. EPSC Abstracts, Vol. 4, EPSC2009-47

9. Harrower, M. (2009) Virtual Globes are a seriously bad idea for thematic mapping. Axis Maps Blog. http://www.axismaps.com/blog/2009/04/virtual-globes-are-a-seriously-bad-idea-for-thematic-mapping/

10. Jensch, G. (1970) Klima-Globus. Kiepert, Berlin

11. Kovács, P.– Márton, M. (1989) Globes of the Cartographia. In: Csáti E (ed) Hungarian Cartographical Studies. Budapest, pp. 61-67

12. Sandvik, B. (2008) Using KML for thematic mapping. http://thematicmapping.org/downloads/Using_KML_for_Thematic_Mapping.pdf

13. Shepherd IDH (2008) Travails in the Third Dimension: A Critical Evaluation of Three-dimensional Geographical Visualization. In: Geographic Visualization: Concepts, Tools and Applications. Dodge, Martin and McDerby, Mary and Turner, Martin, eds. John Wiley & Sons, Chichester, pp. 199-222. ISBN 9780470515112

 

Dr. Gede Mátyás

adjunktus

ELTE Térképtudományi és

Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Testületi ülések

Társaságunk vezető testületei december 14-én tartották a 2015. évi utolsó összejövetelüket. Ülésezett az Intézőbizottság (IB), a Választmány és a Közgyűlés is.

Délelőtt 11-kor kezdődött az Intézőbizottság ülése, ahol a következő napirendi pontokat tárgyalták meg.

1. Az MFTTT 2016. évi tagsági díjai (előadó: Dobai Tibor)

2. A 2016. évi térképész bál (előadó: Dobai Tibor)

3. Az MFTTT 2016. évi főbb feladatai (előadó: dr. Ádám József)

4. Az MFTTT aktuális pénzügyi helyzete és 2016. évi költségvetése (előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella)

5. Egyebek

Dobai Tibor főtitkár ismertette az egyéni és jogi tagdíjak megváltoztatására vonatkozó javaslatát. Az egyéni és a jogi tagok által fizetett tagdíjak szerény mértékű emelését tervezte a nyugdíjasok és diákok hozzájárulása és a lapelőfizetés változatlanul hagyása mellett. Az eme-lés indokoltságára vonatkozó kérdésekre a főtitkár elmondta, hogy a nemzetközi szervezeteknek fizetett tagdíjaink a forint-euró árfolyam változása miatt emelkednek, és az érdemi működéshez szükséges kiadásaink biztonságos fedezetéhez elengedhetetlen a kismértékű emelés. A válasz meghallgatása után az IB megszavazta a tervezet közgyűlés elé terjesztését.

A korábban (09. 10.) megbízott szervezőbizottság vezetője elmondta, hogy nem sikerült szponzori támogatásokkal biztosítani az előző IB-ülésen ismertetett (11. 05.) várható költségek fedezetét a 2016. évi térképész bálhoz. Mivel a Társaság anyagi helyzete a működés veszélyeztetése nélkül nem teszi lehetővé, hogy esetleges későbbi bevételekkel számolva hirdessük meg a térképész bált, a főtitkár nem javasolja a bál megrendezését. Továbbra is fennáll azonban a 2016. évi jubileumokhoz kapcsolódóan (60 éves az MFTTT, 150 éve alapították a Mérnökegyletet) egy későbbi időpontban megrendezendő társas összejövetel megszervezésének lehetősége is. Az IB elfogadta a tájékoztatást, és felkérte a szervezőbizottságot a munkája folytatására, az alternatív rendezvény előkészítésére.

A következő napirendi pont keretében Ádám József elnök vette számba a Társaság eredményeit és a 2016. évi fontosabb feladatait. (Jelen számunk elején részletesen olvasható.)

A 2016. évi költségvetés tervezetét – rövid számszaki ellenőrzés és pontosítás után – Dobai Tibor főtitkát terjesztette elő. A tervezet pénzforgalmi szemléletű, mind a 2015. évi várható eredmény, mind a 2016. évi tervezet vonatkozásában. A végleges változatott a számviteli be-számoló májusi elkészítésével lehetséges összeállítani. A Társaság folyamatos működéséhez azonban szükség van a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés-tervezetre, amely január 1-től a végleges változat elfogadásáig megteremti a gazdálkodás törvényes alapjait. A 2016. évi tervezet továbbra is csak a nagy valószínűséggel teljesíthető bevételi tételeket és a működéshez feltétlenül szükséges minimális költségeket tartalmazza. Továbbra sem látjuk anyagi alap-ját a működés kiszélesítésének (térítésmentes szakmai rendezvények körének bővítése, a szak-lap havi kiadása, online változat beindítása stb.)

Az egyebek napirendi pontban Ádám József elnök jelezte, hogy Bartos István tagtársunktól javaslat érkezett örökös tagság megtisztelő cím adományozására: a Társaság örökös tagjai közé javasolja Bartos Ferenc urat, abból az alkalomból, hogy 2015. október 16-án töltötte be 70. születésnapját. Indoklásában elmondta, hogy a december 4-én megtartott szenior összejövetelen a megkérdezettek egyöntetűen támogatták a javaslatát. Bartos Ferenc 1970-től tagja a Társaságnak, illetve jogelődjének a GKE-nek. 1990–94 között a főtitkárhelyettese, majd 1994-től több cikluson keresztül a Társaság főtitkára volt. A kiemelkedő eredmények elérésében jelentős szerepet játszott. A Társaság életében végzett aktív tevékenysége messze kiemelkedik az átlagos tagok köréből.

Az IB egyhangúan javasolta a Választmánynak az örökös tagság odaítélését Bartos Ferencnek.

Az IB – előzetes megbeszélés szerint – megköszönte dr. Timár Gábornak, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensének a Geodézia és Kartográfia szerkesztőségében eddig végzett munkáját, és felkéri, hogy a szaklap szerkesztőbizottságában közreműködésével továbbra is támogassa a kiadvány magas színvonalon történő megjelentetését. A testület felkérte dr. Gercsák Gábort az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docensét a szerkesztőség munkájában való részvételre.

Az IB előző ülésén (11. 05.) tárgyalta Ujlaki Tibor: A FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPÉSZET KULTÚRTÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL A RENESZÁNSZIG című kéziratának kiadásában való közreműködést. A költségeket pályázatból, illetve szponzori adományokból kell előteremteni. A kiadás előkészítését a Társaság addig felfüggeszti, amíg nem tisztázódik a kéziratban szereplő, túlnyomó részt internetes forrásból származó illusztrációk publikálásának jogi alapja.

Más téma nem lévén az elnök berekesztette az ülést.

Az IB-ülést követően – az IB-ülés elhúzódása miatt – kevéssel a meghirdetett fél kettő után kezdődött a Választmány ülése. A testület két napirendi pontot tárgyalt:

1. Az MFTTT 2016. évi tagsági díjai (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

2. A Társaság 2016. évi költségvetése (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

Mindkét napirendi pont témáját a főtitkár terjesztette a Választmány elé a megelőző IB-ülésen elfogadottaknak megfelelően. A Választmány vita nélkül terjesztette a Közgyűlés elé a javas-latokat.

A Választmány egyhangú szavazással ítélte oda Bartos Ferencnek az örökös tag megtisztelő címet. Az erről szóló oklevelet a májusi közgyűlésen adja át a Társaság elnöke.

A Közgyűlésen a taglétszámhoz képes kevesen, de a korábbi rendezvényekhez képest szép számmal jelentek meg a tagtársak. A közgyűlés napirendje a következő volt:

1. Elnöki megnyitó (előadó: dr. Ádám József elnök)

2. A mandátumvizsgáló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása (előterjesztő: Dobai Tibor főtitkár)

3. Tájékoztató a Társaság aktuális ügyeiről (előadó: dr. Ádám József elnök)

4. A Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének jelentése

5. A Társaság 2016. évi tagdíjainak jóváhagyása (előterjesztő: Dobai Tibor főtitkár)

6. A Társaság 2016. évi költségvetésének elfogadása (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

7. Egyebek

A közgyűlést Ádám József elnök vezette. A megjelentek köszöntése után egyperces néma fel-állással emlékezett meg a Közgyűlés azokról a tagtársainkról, akik az elmúlt évben eltávoztak közülünk.

Amíg a mandátumvizsgáló bizottság elvégezte a munkáját, Ádám József elnök tájékoztatta a résztvevőket a Társaság aktuális ügyeiről és feladatairól az IB-ülésen elmondottak szerint.

Az elnöki tájékoztatót követően Ágfalvi Mihály a mandátumvizsgáló bizottság elnöke beje-lentette, hogy 36 egyéni tag és 6 jogi tag képviselője van jelen a közgyűlésen. A döntéshozatalok szavazati arányainak rögzítéséhez szükséges létszám-megállapítás után a kivetített táblázatban bemutatott adatokkal a főtitkár előterjesztette a tagdíjemelésre vonatkozó javaslatot az IB-ülésen tárgyaltak szerint. A szerény emelést – tekintettel elsősorban a nemzetközi tagdíjak forint-euró árfolyam változása miatti emelkedésére – a közgyűlés elfogadta.

Ezek szerint 2016. január 01-től az egyéni tagdíj 10 000 Ft, a nyugdíjasok és diákok tag-díja változatlanul 5 000 Ft/év. A jogi tagdíjak is változtak szerény mértékben a tagszervezet méretétől függően (lásd az IB-ülésről szóló beszámolót). Továbbra sem változott a Geodézia és Kartográfia éves előfizetési díja, amely 18 000 Ft.

 

A Közgyűlés résztvevői kézhez vehették a szaklap ez évi utolsó számát, amelyet a rendezvényre való tekintettel a nyomda egy nappal a határidő előtt elkészített és leszállított.

A Társaság folyamatos és törvényes működéséhez a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetéssel kell rendelkezni. Jóllehet a pontos, számvitelileg alátámasztott adatokat csak májusban, a beszámoló törvény szerinti elkészítésekor kapunk, szükség van egy alapvetően pénzforgalmi szemléletű tervezetre, amely tartalmazza, hogy a Társaság milyen keretek között gazdálkodhat. Ezt a tervezetet tárgyalta az IB és a Választmány és beterjesztették jóváhagyásra a Közgyűlés elé. A testület vita nélkül, egy tartózkodással fogadta el a tervezetet.

Az egyebek napirendi pont keretében Ádám József mindenkinek megköszönte az elmúlt évben végzett munkáját, és békés ünnepeket kívánt.

A beszámolót összeállította: Buga László

 

Békéscsabai Földmérő Napok

2015. november 25–26.

 

A Békés Megyei Mérnöki Kamara, a Békés Megyei Kormányhivatal és az MFTTT ebben az évben is megszervezte a Békéscsabai Földmérő Napokat. Ezúton is köszönjük az előadók, a szervezők és a támogatók, valamint a közreműködők segítségét, ami sikeressé tette a rendezvényt.

 

Egy kis visszatekintéssel elmondhatjuk, hogy a már hagyománnyá vált szakmai találkozók 2008-ban kezdődtek el Békéscsabán és 2012-től már kétnapos konferenciává váltak. Remélhetően ez a sorozat töretlenül folytatható lesz a következő években is. Nagy érdeklődés mutatkozott a rendezvény iránt, ami 150-nél is több embert mozgósított az országunk délkeleti régiójában. Az elő-adók és előadások száma a 30-at is elérte és a szakmai előadások időtartama a napi 6 órát is meghaladta, ami kellő változatosságot és sokszínűséget biztosított a hallgatóság számára, és a szakmai továbbképzés szempontjából is hasznos volt. Az előadások témái a szakmánk szinte minden területét érintették, aminek köszönhetően mindenki találhatott az érdeklődésének megfelelőt magának. A főbb témák a következők voltak: földmérési, földügyi, térinformatikai, fotogrammetriai, távérzékelési, mérnökgeodéziai, továbbképzési és szakmatörténeti.

 

A programot a Békés Megyei Kormányhivatal igazgatója dr. Lukácsi Krisztina és Buzás Zol-tán a Békés Megyei Mérnöki Kamara elnöke nyitotta meg, ami után dr. Varga Márk a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztályának főosztályvezetője majd dr. Sóvári Tibor a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának főosztályvezetője és Zsilvölgyi Csaba az MFTTT alelnöke tartotta meg szakmai előadását. A nap további részében három tematikai blokk következett. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének témájában a projektben résztvevők számoltak be a tapasztalataikról majd a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztályának vezetői és munkatársai következtek a jogszabályi változások bemutatásával. A Földmérési és Táv-érzékelési Intézet vezetői és dolgozói beszéltek az új projektjeikről és tevékenységük aktualitásairól. Végül, de nem utolsó sorban, a műszerforgalmazók mutatták be a műszergyártók fejlesztéseit. A szakmai összejövetel hivatalos része után egy kellemes, kötetlen baráti vacsorával zártuk az első napot. A következő napon több érdekes előadást is halhattunk a földmérő cégek, az MH Geoinformációs Szolgálat, a Mérnöki Kamara, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara tevékenységéről, munkáiról, az InterGeo kiállítás tapasztalatairól, az új műszerekről, technológiákról és szabályozásokról illetve a földhivatali ügyekről.

 

Szinte az összes, az országunkban jelenlévő jelentős földmérési műszer forgalmazója megjelent és az érdeklődők számára az előadások közben – az előadóterem előtti előtérben – részletekbe menően ismertethették a termékeiket. A büfé is hasznos színhelye lehetett a szakmai eszmecseréknek, ahol a támogatók jóvoltából ingyen kávéval, ásványvízzel és pogácsával, frissíthették fel magukat a résztvevők.

A rendezvényről készült további fényképek itt érhetőek el:

https://picasaweb.google.com/100950165447483012091/FoldmeroNapBcs?authkey=Gv1sRgCOXztKe984eSIg&feat=directlink#

 

A beszámolót írta: Hajtman Zoltán az MFTTT Békés megyei területi csoport elnöke

Fényképezte: Gábor Sándor az MFTTT Felmérési és Területrendezési szakosztály elnöke,

 

Szakmai nap Pakson

 

Az MFTTT Mérnökgeodéziai Szakosztálya „Mérnökgeodéziai feladatok az Atomerőműben” címmel szakmai kirándulással egybekötött szakmai napot rendezett 2015. december 11-én Pakson.

A program üzemlátogatással kezdődött a szépszámú résztvevő számára. A turbinagépház, a 4. blokkvezérlő és a reaktor csarnok megtekintése után az erőmű látogatóközpontjában berendezett kiállítás tablói és interaktív képernyői előtt kaptunk részletes tájékoztatót az erőmű létesítéséről, működéséről, az energia iparban elfoglalt szerepéről és nem utolsó sorban a nukleáris energiatermelés emberre és környezetére gyakorolt hatásáról. Ezt követően a három szakmai előadásra került sor.

Dr. Kiss Antal egyetemi docens (BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék): Mérnökgeodéták minőségirányítási feladatai a Paksi Atomerőmű és más nagyberuházás építési programjában.

Dr.Siki Zoltán egyetemi adjunktus (BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék): Szakmagyakorlási rendelet várható hatása a mérnöki létesítménykel kapcsolatos feladatokban.

Németh András csoportvezető (MVM Paksi Atomerőmű Zrt.): Mérnökgeodéziai feladatok az Atomerőműben a jelenlegi feladatokról, megoldási módszerekről, a közeli jövő szakmai kihívásairól. (Az előadások anyaga a Társaságunk honlapján elérhető.)

Az előadások után a résztvevők az Atomenergetikai Múzeumot tekinthették meg. Az elsőként megtekintett vitrinsor az alapítás, az építkezés, a társadalmi kapcsolatok emlékeit tartalmazza. Itt látható pl. Teller Ede kézírásos bejegyzése az ügyeleti naplóban.

A kiszolgáló részlegek, laboratóriumok eszközeinek sorában a következő vitrinsorban geodéziai eszközök is láthatók. A kiállítás harmadik részében az erőműben használt különböző be-rendezések részeivel ismerkedhettünk meg.

A program elhúzódása miatt az ebéd jócskán eltolódott, így a kömlődi halászcsárdába már egy szellemileg feltöltődött, de meglehetősen éhes társaság érkezett, hogy a tartalmas nap zárásaként elfogyasszon a vendéglő méltán híres halászlevéből egy-egy adagot.

A rendezvény képeit a honlapunk Képtárában tekinthetik meg.

A beszámolót összeállította: Buga László

 

A régi földhivatali térképek, vázlatok digitalizálása

A földhivatalokban a forgalomból kivont nyilvántartási térképeket és régi vázlatokat ma is sokszor elő kell venni a vizsgálatokhoz. A használatot és a megőrzést segítené, ha a jelenlegi digitális térképek rendszerében, háttérállományként, a papíralapú szelvénylapok előszedése nélkül lehetne azokat tanulmányozni. Ehhez két fő munkafolyamat szükséges, a térképek szkennelése és transzformálása. Természetesen ez már jól ismert és széles körben használt technológia, jelen leírásom a transzformáció egyszerűsítéséről és gyorsításáról szól.

A hivatalhoz tartozó járásokban csak az utolsó, a digitális átalakítás előtti, papíralapú térképekről voltak szkennelt, beillesztett digitális képek. A régebbi térképekről az egyes vizsgálatokhoz egyedileg készítettünk szkenneléseket és transzformációkat. Azon gondolkodtam el, hogyan lehetne az egyedi részleteket megőrizni, és ezt a munkafolyamatot gyorsítani. A cél érdekében létrehoztam egy olyan digitális vektoros állományt, amely az egységes országos vetületi rendszerben (EOV-ben) ábrázolja a régi vetületű szelvények határait és őrhálózatát. Ez egy „átnézeti állomány”, hasonló szereppel, mint a régebbi átnézeti térképek; egyszerűen és gyorsan segít megtalálni a megfelelő térképet, és közös pontokat biztosít a transzformáláshoz. Korábban transzformálni kellett a mértékegység, a vetületi rendszer, majd a kép miatt, az átnézeti állománnyal ezután elegendő csak a képet beilleszteni.

A legelső nyilvántartási térképek (kataszteri) esetében öl mértékegységben beolvastam néhány szelvénysarokpontot. Ezekből kiindulva megszerkesztettem az öles szelvényhálózatot, 1000 öl hosszúságú és 800 öl szélességű téglalapokkal az érintett települések területén. Ezután először méterrendszerre, majd EOV-be transzformáltam az állományt. A szelvénykereten szakaszosztásokkal kijelöltem az őrkereszteket 40 ölenként, amelyek a pontpárokkal végzendő transzformációhoz szükségesek.

A vizsgálandó földrészletet tartalmazó teljes régi szelvényt térképnegyedenként beszkenneltem. Így létrejött 4 darab A/3-as méretű kép átfedésekkel. Ebben az esetben nem kell a szelvényen belülre őrkeresztet szerkeszteni, mert mindegyik térképnegyeden, két oldalon van szelvénykeret őrhálózati pontokkal. A képeket pontpárokkal, egy transzformációval beillesztettem a digitális térkép rendszerébe (az EOV-be).

1. ábra. Részlet egy digitális adatállományról (a rajzon zöld színű)

Az 1. ábrán részlet látható egy digitális állományról az egyik település kataszteri szelvényhálózatával, a háttérben a beillesztett negyed kataszteri térképszelvénnyel. A képen jól azonosítható, hogy melyik kataszteri szelvénylapra és melyik negyedbe esik a terület. Az átnézeti állomány a térképszelvény keresésén túl, biztosítja a kép transzformálásának közös pontjait.

Az áttekintőállományt folyamatosan bővítjük a méterrendszerű szelvényhálózatokkal és a mérési vázlatok rendszerével is. A térképezési hibák vizsgálata alapján az a tapasztalatunk, hogy azok a mérési vázlatok megbízhatóbbak, amelyek az országos rendszerben készültek. A kataszteri térképek mérési vázlatai az épségben megőrzött, többnyire országos rendszerben mért felvételi előrajzok. A felvételi előrajz a kataszteri térkép negyedét tartalmazza 1:2880-as méretarányban. A több részletet tartalmazó településrészeket további negyedeléssel 1:1440-es méretarányban ábrázolták. Beillesztés után jól használható a vizsgálatokhoz.

A kataszteri térképek felújításához kezdetben nem országos rendszerű, relatív méréssel, grafikus illesztéssel mérési jegyzeteket készítettek, amelyek következtében a nyilvántartási térképek pontosságának megbízhatósága romlott. Ezt követően a fotogrammetria alkalmazásával tértek vissza az országos rendszerhez. A városok, nagyobb községek új felmérése fotogrammetriai támogatással készült. A jelenlegi digitális térképek nagy részének ez az alapja. A mérési vázlatok a tájékozott légi fénykép nagyított lapjaira készültek mérőszalagos mérésekkel kiegészítve. A lapokon az őrhálózat megtalálható, amelyekre elvégezhető a transzformálás. Ennek következtében a mérési vázlatoknak nemcsak a beírt méreteit tudjuk felhasználni a vizsgálatokhoz, hanem az országos rendszerben levő földrészletek, épületek geometriai elhelyezkedését is, a térképinél nagyobb méretarányban.

A 2. és 3. ábrán két részlet látható a vázlatokról erős nagyításban.

2. ábra. A képen a zöld és kék színű vonalak a digitális térkép részletei, a háttérben a szkennelt, beillesztett felvételi előrajz 1885-ből.

3. ábra. A képen a zöld és kék színű vonalak a digitális térkép részletei, háttérben a szkennelt, beillesztett légifénykép-alapú mérési vázlat 1980-ból.

A nyomtatóba helyezhető kép mérete A/3-as, a kis méretnek és a közepes felbontásnak előnye is van. A beforgatott kép gyorsan megjelenik a vektoros állomány mögött. A negyed szelvényméret a papírtorzulások miatt is jobb, hiszen közelebb kerülhetnek az illesztési pontok a vizsgált területhez. Adatszolgáltatás esetén nem kell kivágni, ez elegendő környezet lehet a vizsgáló számára. Helmert transzformációt alkalmaztam, mivel ez nem változtatja meg a transzformált pontok által képzett idomok alakját. Később még változtatni lehet az illesztésen, ha kell, az őrhálózat pontjai a vektoros átnézeti állományban láthatóak, vizsgálhatóak és helyileg tovább pontosíthatóak.

Eddig az összes régi térkép és vázlat szkennelésének és beillesztésének kis része készült el, de már több célra fel tudtuk használni, és ezzel megkíméltük a papíralapú térképtári iratokat, gyorsítottuk az ügyek vizsgálatát. Remélem, leírásommal a digitális átnézeti állomány készítésének jelentőségére fel tudtam hívni a figyelmet.

 

Pásti István földrendező mérnök

Budakeszi Járási Hivatal, Földhivatali Osztály

 

90 éve történt – Teleki Pál tevékenysége a Moszul-bizottságban

 

A földrajztudós Teleki Pál

Gróf Teleki Pál (1879–1941) Magyarország 1920–1921 és 1939–1941 közötti miniszterelnökeként közismert,  de tudományos munkássága a közvélemény előtt kevésbé ismert.

A sokoldalúan képzett erdélyi gróf a magyar mellett német, angol, francia és román nyelven beszélt, holland és olasz nyelven olvasott. Tudományos hírnevet a budapesti egyetem földrajzos oktatójaként 1909-ben az „Atlasz a japáni szigetek cartographiájának történetéhez. […]” c. munkájával szerzett.  A művén nyolc évig dolgozott. Az atlaszról egy évvel korábban, 1908-ban a genfi Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson már beszámolt. A nagyszerű munkát 1911-ben a Francia Földrajzi Társaság Jomard-díjjal ismerte el, és Telekit 1913-ban beválasztották a nemzetközi Térképtörténeti Bizottságba. Teleki székfoglalóját 1917-ben „A földrajzi gondolat története” címmel tartotta a Magyar Tudományos Akadémián.  Tiszta és világos filozófiai érvelésen alapuló tanulmánya történettudományi szemlélettel mutatja be, hogy a geográfia tudománya hidat képez a szellemtudományok és a természettudományok között. A mű bizonyítja, hogy szerzője ismerte a történelem, a néprajz, a statisztika, a demográfia, de a meteorológia és a közgazdaságtan eredményeit és kutatási módszereit is. Rendszeresen tanulmányozta a nemzetközi szakirodalmat, és tudjuk, hogy munkásságával kora legtöbbet idézett földrajzosai közé tartozott.

Teleki különleges figyelemmel fordult a térképészet felé. Egyik leghíresebb műve az I. világháborút lezáró béketárgyalásokra készített „Magyarország néprajzi térképe.”  Az 1910-es népszámlálás alapján szerkesztett 1: 1 milliós térkép módszertani újítással szolgált.  Térképén Teleki arra törekedett, hogy a nemzetiségek aránya és a lakott területük aránya közti viszonyt megjelenítse, hogy így a népsűrűség is kitűnjék a lakatlanul maradt terület nagyságából. A munka tizenkét színnel jeleníti meg a Kárpát-medence nemzetiségeinek képét, és számos kiadást ért meg. Megjelent magyar, német, francia és angol szöveggel, és ez volt az egyetlen térkép, amelyet az 1920-as párizsi béketárgyaláson megtekintettek… Ott kapta nevét is a magyar nemzetiséget jelölő színről: „Carte rouge”. A térképet hivatalos dokumentumnak ugyan nem fogadták be, de a szerző tudományos munkáját a politikusok nagyra értékelték. Ezért hívta meg a Népszövetség Telekit az 1924. szeptember 30-án létrehozott háromtagú Moszul-bizottságba, amely Törökország és Irak új határát volt hivatott kijelölni.

A Moszul-konfliktus háttere

Már az I. világháború alatt az antant hatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország titkos tervet dolgoztak ki az Oszmán Birodalom felosztására. Ez volt az 1916. május 16-i keltezésű Sykes–Picot-terv, amely a két tárgyaló, az angol Sir Mark Sykes (1879–1919) és a francia Georges Picot (1870–1951) nevét viselte. (1. térkép)

<1. térkép. A Sykes–Picot-terv>

Az Oszmán Birodalom 1918. október 30-án a múdroszi fegyverszünettel kapitulált. Az 1920. augusztus 10-i sèvres-i békeszerződés értelmében, amelyet azonban sohasem ratifikáltak, a 37º szélességtől délre eső nem török területek a Népszövetség felügyelete alá kerültek, és később Nagy-Britannia (Irak, Jordánia, Palesztina) illetve Franciaország (Libanon, Szíria) mandátumai lettek. Görögországnak az Isztambul nélküli európai török területeket és Szmirna (ma Izmir) körzetét ígérték, a tengerszorost pedig nemzetközi ellenőrzés alá vonták. Musztafa Kemal pasa eredményes katonai nyomása azonban az antant hatalmakat a sèvres-i béke felülbírálatára késztette. Új szerződéssel, az 1923. július 24-én kötött lausanne-i békével garantálták Törökország szuverenitását európai részei és Anatólia, valamint korlátozással a tengerszoros felett. A lausanne-i béke egyidejűleg elismerte az arab területek leválását Törökországról, anélkül azonban, hogy tisztázták volna a Moszul környéki, olajban gazdag területek északi határának futását. Ennek diplomáciai hátterében a britek Moszul régióbeli nyomulása állt, mivel politikájukban az Oszmán Birodalom felosztását a stratégiai szempontok mellett az olaj dominálta.  (2. térkép)

<2. térkép. Moszul vilajet környéke>

Egy ideiglenes demarkációs vonalat, amelyet Hjalmar Branting (1860–1925), a Népszövetség svéd jelentéstevőjéről Branting- vagy brüsszeli vonalként ismerünk, a Népszövetség Tanácsa 1924. október 29-én elfogadott, az angol és török delegáltak pedig a döntést „méltányolták”.  (3. térkép) Ezt a vonalat a Népszövetség által kiküldött határkijelölő bizottság, az ún. Moszul-bizottság javaslatáig és a Népszövetség Tanácsának jóváhagyó döntéséig a vitatkozó felek csapatai nem léphették át.

<3. térkép. Az ún. Branting-vonal>

Az elfogadás után két nappal a Moszul-bizottság tagjai ismertté váltak: a bizottság vezetésére Carl Einar Thure af Wirsén (1875–1946) svéd diplomata, Svédország bukaresti nagykövete kapott megbízást, és Teleki Pál mellett harmadik tagként a belga Albert Paulis (1875–1933) nyugállományú ezredest jelölték. A bizottság titkárságát kezdetben az olasz Marcello Roddolo, a Népszövetség titkárságának egyik hivatalnoka, később pedig a svájci Horace de Pourtalès vezette, aki korábban Albániában egy hasonló megbízatású bizottság titkára volt.

Az ún. Moszul-kérdéssel, majd a megoldására létrehozott Moszul-bizottság munkájával foglalkozó levéltári anyag és irodalom, – időrendi sorrendben az 1923-as lausenne-i békétől a bizottság 1925-ös zárójelentésén át a kérdést lezáró 1926-os Angora (Ankara)-szerződésig – a Népszövetség genfi könyvtárában igen terjedelmes.

Teleki a Moszul-bizottságban

A bizottság tagjai 1924 decemberében tájékozódó látogatást tettek Londonban és Ankarában, majd 1925. január 31-től, kiegészülve angol és török tanácsadókkal, már Moszulban tevékenykedtek. Vizsgálták, hogy a vitatott terület népessége Törökországhoz vagy Irakhoz kíván-e tartozni. Kérdezősködtek a népesség minden rétegében, az egyházi hatóságoknál, a néptörzsek főnökeinél, a jelentős kereskedőknél és a fontos személyeknél, orvosoknál, ügyvédeknél. A bizottság felmérte a korábbi oszmán provinciák, délen Moszul vilajet, északon pedig Van vilajet népességeloszlását és a népesség etnikai szerkezetét. Az utóbbiban csak Hakkari szandzsák területére terjedt ki a vizsgálat. (Egy vilajet /provincia/ több szandzsákra /kormányzati kerületre/ oszlott, ahol a 19. században az egyes kerületek hovatartozása és fontossági sorrendje, valamint határaik futása gyakran változott. Sőt nem ritkán még a vilajethatárokat is pontatlanul határozták meg.)  A vilajetek arab és török (türkmén) kisebbsége az új Iraki állammal, illetve a Musztafa Kemál-i Törökországgal kívánt fúziót, míg a kurd többségnek társadalmi szerveződésük és a belső hatalmi konstellációk miatt korlátozott játéktér maradt.

A földrajzi-statisztikai értelemben végzett terepi vizsgálatok fő része a földrajztudós Teleki Pálra jutott. Teleki a Kis-Záb folyó két oldalán fekvő vidékeket, különösen Kirkuk, Moszul, Záhú, El-Amádíya, Arbil és Esz-Szulaimáníya vidékét térképezte. Vizsgálta az arab és kurd nemzetségű népesség földrajzi eloszlását, a nomád törzsek vándorútjait, a felföldek és alföldek lakói közötti tradicionális kapcsolatokat. Teleki három hónap alatt megalkotta Észak-Irak komplex geográfiai képét. Leírta a terület szociális és gazdasági kapcsolatait, a távolabb fekvő régiókkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokat. Különös figyelmet fordított a két hajózható folyó, a Tigris és az Eufrátesz szerepére, mivel ezek eltérő gazdasági tereket kötöttek össze. (Teleki később, a bizottság jelentése után, külön térképes tanulmányt publikált Észak-Irak kistájairól, a tizenöt tájtípusról és a politikai határok variációiról. A térképen jelölte az „olaj első jelentkezési nyomait, a fúráslyukakat és az olajkutakat”. )

Teleki mint geográfus és kartográfus, tudta, hogy a kis méretarányú (nem elég részletes), nem közvetlen terepi adatfelvétellel készült etnikai térképek adatai sok tévedést és hibát hordoznak. A kis méretarányból adódó általánosítás (generalizálás) miatt a nemzetiségek népsűrűségét kevésbé jellemzően tükrözik, és emiatt a létszámviszonyok torzulnak. Ezeken a térképeken a kisebbségeket az uralkodó számarányú népcsoportok „kitakarják”. Az etnikai csoportok között határozott vonalú határok szerepelnek, holott ilyen határok a valóságban nem léteznek. A kisebbség által ténylegesen elfoglalt területet és az etnikailag kevert területeket nem reálisan adják vissza. A térképszerkesztők a „kisebbség” fogalmat nem azonos módon értelmezik. A kis méretarányú térképek a kisebbségnek csak egyetlen jellemzőjét mutatják be (pl. nyelv, vallás, rassz), holott az etnikai népcsoportok között több további különbség vagy azonosság léphet fel (pl. az általános településtípus, a gazdasági-foglalkozási aktivitás, a kulturális kapcsolatok, a képzettségi színvonal, a tradíciók stb.) A térképi hiányosságok és a koncepcionális nehézségek mellett a néprajzi térképek (mint egyébként minden térkép) a való helyzet pillanatfelvételei.  Ez a letelepedett, nem vándorló népesség esetén nem jelent nagy problémát. Az erős vándormozgásoknak (migrációnak) kitett területeken azonban a térkép képe erősen függ az adatfelvétel időpontjától, még akkor is, ha az időköz a két adatfelvétel között viszonylag rövid.

Nos, mindezek a térképi problémák a Moszul-bizottság munkájában jelentkeztek!

A három, 1:2,1 milliós méretarányú kéziratos térkép (4. a, b, c, lásd a 31. oldalon), amelyek az etnikai csoportok Moszul környéki eloszlását mutatják, különböző adatfelvételi eljárással és kartográfiai ábrázolási móddal készültek, tartalmuk pedig különböző időpontokban lett felvéve. Az első (4. a) térkép a brit kormány megbízásából készült, és ezt bocsátották 1924. augusztus 14-én Törökország és Irak határvitájának megoldásához a Népszövetség rendelkezésére.  A második (4. b) térképet szintén a britek készítették, de a Moszul-bizottságnak 1924. szeptember 5-én a török fél küldte meg.  Utóbb kiderült a térképről, hogy a török kormány által megadott 1910-es kiadási év, illetve a kiadóként megjelölt brit Királyi Földrajzi Társaság, téves adat. A Társaság egyetlen térképe, ami szóba jöhet, az a 1:2 milliós Map of Eastern Turkey in Asia, Syria and Western Persia ugyan 1910-ben jelent meg, de néprajzi felülnyomás nélkül. A valóság az, hogy az 1910-es térkép litográfiai (kőnyomati) anyaga 1918 júliusa után került a brit vezérkar földrajzi szekciójához, már ott készült a néprajzi tartalom felülnyomása, és No. 2901 vezérkari sorozatszámmal ellátva került 1919 januárjában a Királyi Földrajzi Társasághoz. (A két térkép nyomata a Népszövetség levéltárában nem található meg, csak Teleki Pál összehasonlítási céllal, pauszpapírra készült vázlata és a Moszul-bizottság jelentéséhez csatolt változat maradt fenn.) A harmadik (4. c) térképet, a Moszul-bizottság térképét Teleki Pál szerkesztette, hozzá az adatokat a bizottság a helyszínen gyűjtötte össze.  (Ezt a térképet – mint a bizottság zárójelentéséhez csatolt tíz térképből kilencet –Budapesten litografálták.)

A három térkép adatai különböző statisztikai forrásokon alapulnak. Ebből következik, hogy a kisebbségekre vonatkozó anyagok részben ellentmondóak, mert mind az adatfelvétel időpontjai, mind a számlálást végző hivatalok becslései különbözőek.  (A becslések eltéréseit nem lehet csak a hivatalok „politikai állásfoglalása” terhére írni, mert tény, hogy a népesség egy része nomád, akik rendszeresen vándorolnak.) Másrészt komoly problémát jelentett, hogy a térképeket szerkesztők véleménye a kisebbség fogalmáról igen eltérő volt: Melyik népcsoport tekinthető kisebbségnek? Egyáltalán hány etnikai csoport él a területen? Ezek a népcsoportok milyen kapcsolatban állnak egymással?

A különbség a Moszul-bizottság térképe és a másik két, az angol és a török mappa között jelentős. Az eltérés fő oka az alkalmazott szerkesztési elvben rejlik. A brit és a török kormányok által a Népszövetségnek benyújtott térképek nem vették figyelembe a népsűrűséget, míg Teleki térképe ezt értékeli. Nyilvánvaló, hogy a népsűrűség megoszlása torzul, ha a nagy lakatlan területeket nem annak ábrázolják. A három térképen a kis méretarányú néprajzi térképek három alaphiányossága jelentkezik: különböző adatforrásokat használnak, különböző elvek alapján szerkesztett térképeket kompilálnak, nem azonos ábrázolási módot alkalmaznak, ezek a problémák különös jelentőséget kaptak. A Moszul-bizottság térképén minden négyzetmilliméter, függetlenül attól, hogy milyen színnel töltötték ki, ugyanannyi főt jelöl. Ez azt jelenti, erről a térképről nemcsak az egyes etnikai csoportok területi eloszlása, hanem egyszerű módon a csoportok becsült létszáma is leolvasható.

Három hónap intenzív munka után a bizottság befejezte küldetését, és azt javasolta a Népszövetségnek, hogy a vizsgált területet ne osszák fel! Javaslatuk elismerte a brüsszeli egyezménnyel ideiglenesen meghatározott demarkációs vonalat, és döntésükkel ellenálltak a politikai nyomásnak, hogy a régiót a Kis-Záb folyó mentén megosszák. Ha ezt ugyanis végrehajtották volna, akkor ezzel a kurd népcsoportokat, akik évszázadok óta együtt éltek, elválasztották volna egymástól. A bizottság bölcs szemléletét tükrözi a zárójelentés azon ajánlása is: a kurd területeken a kurd nyelvet használják a hivatalokban, az igazságszolgáltatásban és az iskolai oktatásban.

Az 1925. július 16-án leadott, majd augusztus 7-én nyilvánosságra hozott jelentésről a Népszövetség elodázta a döntést, helyette kiküldte Johan Laidoner (1884–1953) észt tábornokot négy munkatárssal a határvidékre. A kialakult helyzetről Laidoner jelentette, hogy a legtöbb incidens kétségtelen oka a térképek pontatlansága, és ez mindaddig elkerülhetetlen lesz, míg a határvonal futása pontosan nem lesz meghúzva. Eközben a Nemzetközi Bíróság török szorgalmazásra foglalkozott a határvillongások kérdésével.  A Népszövetség Tanácsa, miután a Nemzetközi Bíróság a törökök vádját elutasította, 1925. december 25-én a Moszul-bizottság nézetével egyező határozatot hozott. Törökország ezt is elutasította. Csak az érintett hatalmak, Nagy-Britannia, Törökország és Irak közötti további hosszas tárgyalások után sikerült 1926. június 5-én megegyezni a határok szabályozásáról, amely csak jelentéktelen mértékben tért el a brüsszeli vonaltól és ezzel a Moszul-bizottság ajánlásától. Ez volt az angorai (ankarai) szerződés.  Az angorai szerződés 3. pontja meghatározta, hogy a határ kimérésére bizottságot bíznak meg. Ebbe a szerződő felek két képviselőt jelöltek, és bizottsági elnökként a svájci államelnök által jelölt személyt fogadták el. Elnök a Zürichi Műszaki Egyetem geodézia és topográfia professzora, Carl Fridolin Baeschlin (1881–1961) lett. A határkitűző munkálatok több száz kilométer hosszan, 1927 nyarán folytak. Ezt a határt mindkét oldal respektálta. (1931–1933 között Irak és Szíria határát is rögzítették. A Népszövetség erre a munkára Frédéric Iselin (kb. 1880–1970) svájci mérnök vezetésével, egy spanyol és egy svéd taggal, háromtagú határkijelölő bizottságot küldött ki.)

 

Zárógondolat

Teleki Moszul-bizottságban végzett munkája és teljes tudományos tevékenysége máig is érvényes és meggyőző üzenetet hordoz: területi vitákban a problémák és konfliktusok semmiképpen sem a politikai erők pillanatnyi helyzete és gazdasági érdeke alapján oldhatók meg.

Hosszú távra érvényes megoldások akkor maradnak fenn, ha az a történelmi múlt és a földrajzi környezet (domborzat, klíma, hidrológia) ismerete, a közlekedési útvonalak, a természeti erőforrások, a kereskedelmi kapcsolatok, a népsűrűség és az etnikai csoportok tényleges eloszlása alapján állnak. Minden határváltoztatás nemcsak az érintett terület politikai sorsát határozza meg, hanem az életfeltételeket is, az ott élő népesség jövőjét is.

 

[Az ismertetés Klinghammer, I.–Gercsák, G.: Pál Teleki (1879–1941) – a politician, and map-maker from Hungary c. előadása (17th International Conference on the History of Cartography – Cartography and Diplomacy. Lisboa, 6–10 July 1997) és

Klinghammer, István–Gercsák, Gábor: Der ungarische Geograph Pál Teleki als Mitglied der Mossul–Komission. (In: Cartographica Helvetica, Nr. 19, 1999. 17–25. o. /dokumentáció Oehrli, Markus/) tanulmánya alapján készült, megjelent a Külügyi Szemle 2015/4. számában.]

 

Klinghammer István

az MTA rendes tagja

 

 

 

 

 

Dr. Varga Márk–dr. Ádám József: Gondolatok az új év küszöbén » 4

Dr. Klinghammer István: A kartográfia alapjairól: a generalizálás 7

Iván Gyula: Térben Tudatos Társadalom » 11

Szigeti Csaba–dr. Albert Gáspár: Térképek terepi tájékozódásra való alkalmasságának kvantitatív becslése » 16

Szemle » 24

Nekrológ » 30

 

Content

Reflections at the Beginning of the New Year (Márk Varga dr.–József Ádám dr.) » 4

On the Basics of Cartography: Generalization (István Klinghammer dr.) 7

Spatially Enabled Society (Gyula Iván) 11

Method for Estimating the Adequacy of Maps for Field Use (Csaba Szigeti–Gáspár Albert dr.) » 16

Review » 24

Obituary » 30

˜˜˜

Gondolatok az új év küszöbén

Varga Márk – Ádám József

Tisztelt Olvasóink!

Kedves Kollégáink!

Ismét egy mozgalmas, sok munkával töltött évet tudhatunk magunk mögött, és most, az új év elején új tervekkel tekintünk a 2015-ös évre. A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság és a földügyi szakigazgatás szakmai irányítását ellátó Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya nevében köszöntjük a Geodézia és Kartográfia folyóirat minden kedves olvasóját, a társaság tagságát.

Fogadják szeretettel az új évre szóló jókívánságainkat a szakterületen jelenleg is aktívan tevékenykedő, valamint a már megérdemelt pihenésüket töltő kollégáink és azok a szervezetek, akik a földmérés, a térképészet, az ingatlan-nyilvántartás, a földügy, a távérzékelés és a térinformatika területén végzett munkájukkal járulnak hozzá a szakterület fejlődéséhez, céljainak megvalósulásához mind itthon, mind pedig a nemzetközi szakmai életben.

Az elmúlt év is bővelkedett jogalkotási feladatokban. Az új földforgalmi szabályozással összefüggésben a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, biztonsági kellékekkel ellátott szerződés, továbbá a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földszerzésre vonatkozó speciális szabályok kerültek meghatározásra. 2014. február 15-től jogszabály biztosítja az újonnan felállításra kerülő integrált ügyfélszolgálatokon (kormányablakokban) a papíralapú hiteles tulajdoni lap és a térképmásolat szolgáltatását. A kormányablakokban elérhető papíralapú hiteles tulajdoni lap másolatának szolgáltatása tekintetében az igazgatási szolgáltatási díjak megosztásának és kezelésének részletszabályai is kialakításra kerültek.

A Földügyi Főosztályon belül 2014. március 1-jével új osztály jött létre a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) által a földhivatalokhoz, mint mezőgazdasági igazgatási szervekhez telepített új hatósági feladatok szakmai irányítására. Az eredetileg öt új hatáskör a földtulajdonszerzés, valamint a földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyása, a hatósági ellenőrzés, és a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás (földműves nyilvántartás) véglegesen a földhivatalok hatáskörét bővíti, azonban a földárverések lebonyolítása elkerült a földhivataloktól, mivel arra a 191/2014. (VII.31.) korm.-rendelet 2014. augusztus 1-jével a föld fekvésének helye szerinti megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelölte ki.

Új feladat volt és egyben eredmény a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás (földműves nyilvántartás) felállítása, és éles üzemű beindítása, amelyre 2014 májusával került sor. A feladat végrehajtásához országosan 139 főt kaptak a földhivatalok. Az év végéig országosan összesen közel 95 ezer db földműves nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtottak be a járási földhivatalokhoz.

2014. március 7-én megjelent a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII. 9.) FVM-rendelet módosítása. A jogszabály-módosítás három, az ügyfeleket érintő egyszerűsítést is tartalmaz, amely változások 2014. május 1-jén léptek hatályba.

Az elmúlt időszakban hatályba lépő, a földügyi igazgatást érintő jogszabályváltozások (pl. mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmával kapcsolatos jogszabályok megalkotása, az ingatlan-nyilvántartási, a földmérési és a földvédelmi jogszabályok változása) következtében megtörtént a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév-bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) korm.-rendelet (statútum) megalkotása a korábbi rendelet átfogó felülvizsgálatával. Az új rendelet 2015. január 1-jén lépett hatályba.

Szintén az idei év első napján lépett hatályba a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII.31.) korm.-rendelet. A feladattal kapcsolatosan a tavalyi év kiemelkedő és igen sikeres eseménye volt az MFTTT és a Földügyi Főosztály közösen megrendezett továbbképzése, amelyen mintegy 400 fő vett részt.

A földhivatalok az általuk megosztandó 7420 földrészletből 991 földrészlet megosztását fejezték be 2014-ben. A pilotfeladatra kijelölt Vas megyében három járási földhivatal (Celldömölki, Szombathelyi és Vasvári Járási Hivatal Járási Földhivatala) területén, négy járást érintően (Celldömölki, Szombathelyi, Kőszegi és Vasvári járás), összesen 1894 kérelemmel érintett földrészlet vonatkozásában 2014. október 20-án lezárult. A még nem nevesített földrészletek esetében négy megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Heves és Csongrád) területére eső 301 földrészlet megosztása jelenleg folyamatban van.

A 2014. évi határszemlék során a földhivatalok összesen 5824 ha nagyságú hasznosítatlan termőföldet találtak, továbbá 8087 ha terület esetében eltérő művelési ágat, valamint 64 ha területen a termőföld engedély nélküli, más célú hasznosítását észlelték. Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a földhivatalok felmérték az ott található összes zártkert tényleges állapotát.

A Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket érintő helikopteres parlagfű-felderítés alkalmával 756 hektár terület bizonyult parlagfűvel fertőzöttnek. A földhivatalok 3,76 millió hektár terület ellenőrzése során 3703 hektárnyi parlagfűvel fertőzött területről vettek fel jegyzőkönyvet.

A 2015-ös év első felének kiemelt feladata a kormányhivatali integrációval összefüggő funkcionális változások miatt a földügyi szakterületet szabályozó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása annak érdekében, hogy a hatásköri, illetékességi kijelölések a változással egy időben történjenek, ezáltal biztosított legyen a folyamatos, gördülékeny ügyintézés. Felül kell vizsgálnia a fővárosi és megyei kormányhivatalokat érintő szakhatósági eljárások szabályozását, és elő kell készíteni az egységes kormányhivatali szervezeti működésből eredő törvény- és kormányrendelet-módosításokat. A jogszabály-módosítások hatályba lépését követően a teljes földügyi igazgatás számára komoly szakmai kihívást jelent a helyes joggyakorlat megszerzése, az új eljárásrendek kialakítása, miközben változatlanul el kell látni a meglévő hatósági feladatokat.

A földforgalmi szakterület kiemelt feladatának tekinti a Földforgalmi törvény szükséges módosítását, illetve annak kezdeményezését, továbbá a mezőgazdasági igazgatási szervek jogalkalmazása terén – a bírósági döntések talaján kialakított – országos egységes gyakorlat kialakulásának elősegítését.

Ebben az évben kiemelt kormányzati cél az egyes közigazgatási, államigazgatási szervek közötti adatszolgáltatás költséghatékonnyá és könnyen elérhetővé tétele. Erre tekintettel – az adatvédelmi elvek figyelembe vételével – szükséges felülvizsgálni, és módosítani az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatások jelenlegi szabályozását, azok egyes szervekre, szervezetekre (adóhatóságok, bíróságok stb.), történő kiterjesztését, és az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állását.

Mindezek egyúttal jelzik az idei év feladatait is, vagyis folytatódik a jogalkotási munka, a földhivatali rendszerek továbbfejlesztése, a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének feladatai.

Az MFTTT életében a 2014-es esztendő valamivel eredményesebb volt, mint a 2013-as év abban a vonatkozásban, hogy szakmai előadásainkon és rendezvényeinken a tagság részéről érezhetően nagyobb aktivitást tapasztaltunk. A nehézségek ellenére intézőbizottságunk (ib.) döntései alapján megteremtettük a Társaság pénzügyi egyensúlyát és megőriztük a működőképességet. Az ehhez szükséges anyagi forrást egyrészt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által kiírt pályázaton nyert 500.000 Ft-os támogatás és a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarával (BPMK) korábban kötött együttműködési megállapodásunk keretében a BPMK-tól kapott 300.000,- Ft-os támogatás, másrészt az év folyamán befolyt egyéni és jogi tagdíjak, a Geodézia és Kartográfia (GK) szakmai folyóiratunk előfizetési díjai, a GK-ban megjelent hirdetések díjai, továbbá a rendezvényeink (a Térképészbál és az őszi nagyrendezvényünk) eredményei tették lehetővé. Így be tudtuk fizetni a nemzetközi szakmai szervezeteknek (FIG, ICA, ISPRS és a CLGE) a 2014. évi tagdíjunkat is. Sajnos nem sikerült elérni a GK havi megjelentetését, 2014-ben is csak két havonta jelenhetett meg. Emellett nem tudtuk sort keríteni a Társaságunk titkárságán dolgozó munkatársunk személyi bérének rendezésére sem.

Az MFTTT képviseltette magát a CLGE közgyűlésein (Marbella, 2014. március 21-22. és Reykjavik, Izland, 2014. szeptember), és a FIG 25. kongresszusán (Kuala Lumpur, Malayzia, 2014. június 16-21.).

Társaságunk – alapszabályával összhangban – folytatta eredményes együttműködését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztályával (FSz). Az EMT/FSz által szervezett XV. Földmérő Találkozón (Arad, 2014. május 15-18.) viszonylag szép számban vettünk részt Magyarországról és több szakmai előadást is tartottunk. Ez alkalommal másodszor adtuk át a két szervezet együttműködése keretében, a székely származású Márton Gyárfás professzor emlékére alapított közös szakmai emlékplakettet Máté Sándor és dr. Siki Zoltán részére.

2014. június 24-én együttműködési megállapodást írtunk alá másik hét (majd az év végén további két), korábban az MTESZ keretei között működő, földtudományi szakmai civil szervezettel, létrehozva ezzel a Földtudományi Civil Szervezetek Közösségét (FÖCIK). A sok évtizedes történelmi múlttal és folyamatos tudományos tevékenységgel bíró földtudományi egyesületek és társaságok megfelelő súllyal részt kívánnak venni a szakmai civil szférát megillető véleményalkotási, érdekérvényesítési eljárásokban.

Társszervezőként közreműködtünk és részt vettünk a magyar földtudósok HUNGEO elnevezésű XII. találkozóján (Debrecen, 2014. augusztus 20-24.), november 12-én a Lázár deák térképének 500 éves évfordulója alkalmából az MTA székházában szervezett előadói ülésen, és a Magyarhoni Földtani Társulat szervezésében megrendezett Földtudományos Forgatagon az MFGI székházában (2014. november 7-8.).

Szakosztályaink és területi csoportjaink többsége a lehetőségekhez képest aktívan és eredményesen működött. Külön is kiemeljük a Szeniorok Tóth Ágoston Klubját a rendszeres találkozóik és a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötet megjelentetésével kapcsolatos szervezési munkájuk miatt. Sikeresek és eredményesek voltak a területi csoportjaink által az év folyamán szervezett rendezvények, így például (időrendi sorrendben):

Földhivatali Nap (Szolnok, 2014. május 6.);

Földmérő Nap Baranyában (Pécs, 2014. június 12.);

VI. Tavaszi Mérnök Nap/NÓGRÁD-2014 (FÖMI-KGO, Penc, 2014 tavaszán);

Földmérő Nap (Békéscsaba, 2014. november 25-26.) és

Földmérő Nap (Budapest, 2014. november 6.).

Ezeket többnyire a megyei Mérnöki Kamarákkal (illetve annak Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával) és a Kormányhivatalok Földhivatalaival együttesen szervezték meg.

Társaságunk folyamatos működtetése céljából az elmúlt év során 8 ib. és 3 választmányi ülést tartottunk, továbbá két alkalommal hívtuk össze a közgyűlést. Az ib. üléseken az időszerű feladatok megvitatása mellett a szakosztályaink és területi csoportjaink tevékenységéről szóló beszámolókat is meghallgattunk és fogadtunk el. A július 7-én megtartott közgyűlésen ismételten módosítottuk Társaságunk alapszabályát annak érdekében, hogy a közhasznúságról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek megfelelve megszerezzük a MFTTT közhasznú jogállását. Szükséges még az MFTTT titkársága ügyrendjének mielőbbi kidolgozása és elfogadása.

Társaságunk részéről továbbra is nagy munkát jelentett az új földmérési és térképészeti törvényhez kapcsolódó nagyszámú végrehajtási rendelet véleményezése az általában szűkre szabott határidő betartásával.

Mivel 2014-ben vándorgyűlést nem tartottunk, ezért tavasszal és ősszel is több rendezvényt szerveztünk. 2014. március 1-jén Társaságunk a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatával és a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nkft.-vel együttműködésben megrendezte a Térképészbált, amely egy korábbi hagyomány felelevenítése volt. Célja, hogy megfelelő színvonalú keretet biztosítson a földmérő és térképész szakma katonai és polgári képviselőinek egy kötetlen, baráti és informális találkozóhoz, a meglévő emberi és szakmai kapcsolatok ápolásához és elmélyítéséhez. A 2015. évi Térképészbált sajnos nem tudjuk megrendezni a törvényi szigorítások következtében elmaradt intézményi támogatások miatt.

Az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) a földmérőmérnöki foglalkozás és a földmérők által végzett fontos tevékenység megbecsülése és a köznyilvánosság előtti elismertetése céljából 2014-ben március 20-át az „Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napjává” nyilvánította. Ehhez a rendezvénysorozathoz egész napos konferenciával (FM Darányi Ignác-termében) kapcsolódtunk, amelynek szakmai programját az MFTTT szervezte a CLGE-ben a magyarországi földmérőket és térképészeket képviselő másik két szervezettel, nevezetesen a Magyar Földmérő és Geoinformatikai Vállalkozások Egyesületével (MFGVE) és a Magyar Mérnöki kamara (MMK) Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával (GGT) együttműködésben. A konferencia védnöke dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt, témája pedig „Miben van a földmérés és geoinformatika haszna? Struve-féle meridián ív a Világörökség része” volt.

Az őszi nagyrendezvényünket az FM Földügyi Főosztályával közösen „A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére indított program helyzete” címmel 2014. szeptember 25-én rendeztünk. Az előadóülést a nagy érdeklődésre tekintettel változatlan programmal meg kellett ismételnünk október 16-án. A két napon együttesen mintegy 400 fő vett részt.

Folytattuk Társaságunk (elsősorban szakosztályaink szervezésében) tavaszi és az őszi-téli szakmai előadássorozatának lebonyolítását továbbképzési jelleggel. Az előadások egy részét a FÖMI tanácstermében, a másik, nagyobbik részét pedig kihelyezett helyszíneken (BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén és az NymE Geoinformatikai Karán) tartottuk meg.

Köszönjük, hogy 2014-ben is Társaságunk tagjai maradtak, fizették a tagdíjat és ezzel is segítették munkánkat. Az ib. javaslata alapján a választmányunk 2014. december 8-án hozott döntése szerint (amelyet Társaságunk 2015. február 2-án tartott közgyűlésén jóváhagyott) a 2015. évi tagdíjak összege nem változott.

Különös figyelmet fordítottunk kiemelkedő elődeink emlékének megőrzésére. Ennek jegyében a Társaság megszerkesztette és kiadta a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötetét, együttműködésben a szakterületünkön működő intézményekkel, vállalatokkal, vállalkozókkal és szakmai oktatási intézményekkel. Az elhatározást követően felhívásban fordultunk a tagsághoz és szakmai szervezetek vezetőihez, hogy tegyenek javaslatot a kötetben felvenni érdemesnek tartott személyekre és lehetőség szerint anyagilag is támogassák törekvéseinket. Társaságunk intézőbizottsága a feladat elvégzésére szerkesztőbizottságot kért fel, amelynek tagjai nagy lelkesedéssel és kitartó szorgalmas munkával hozták létre a kötetet, alig egy éven belül. Megemlékeztünk továbbá Dr. Bendefy László kiváló szakmai tudományos tevékenységéről születésének 110. évfordulója alkalmából.

2014. szeptember 26-27-én (Bojná, Szlovákia) megbeszélést folytattunk a Szlovák Geodéziai és Térképészeti Egyesület (SSGK) vezetőjével szervezeteink közötti együttműködés kialakítása céljából. Felvettük a kapcsolatot Magyar Agrárkamarával is.

A 2015. év is mozgalmasnak ígérkezik az MFTTT életében. Néhány kiemelt feladatunk: a Társaság pénzügyi egyensúlyának megőrzése, melyet alapvetően a taglétszám megtartásával illetve emelésével, továbbá eredményes pályázati tevékenységgel, valamint a társszervezetekkel és szakmai intézményekkel történő kapcsolatok erősítésével remélünk biztosítani. Szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi szervezetek felé a 2015. évi tagdíjat is be tudjuk fizetni. Fontos célkitűzésünk az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (2015. március 19.), valamint a 30. Vándorgyűlésünk (Szolnok, 2015. július 2-4.) és az őszi szakmai nagyrendezvényünk eredményes és sikeres megszervezése és lebonyolítása, továbbá sikeres szereplés az EMT/FSz XVI. Földmérő Találkozón (Zilah, 2015. május 14-17.). Feltétlenül szükséges a Társaság működőképességének további fenntartása és lehetőség szerinti fejlesztése, a GK szakmai folyóiratunk színvonalas megjelentetésének biztosítása, az egyre népszerűbbé váló honlapunk folyamatos működtetése.

Mindezekhez kívánunk hatékony együttműködést, összefogást a célok sikeres megvalósítása, a szakma és Társaságunk előremutató fejlődése érdekében.

Dr. Varga Márk főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztály

Dr. ÁdámJózsef egyetemi tanár az MTA rendes tagja az MFTTT elnöke

˜˜˜

A kartográfia alapjairól: a generalizálás

Dr. Klinghammer István

 

A valósággal való egybevetésben minden, a különböző szakdiszciplínákban alkalmazott modellnek fontos ismertetőjegye a generalizálás többé-kevésbé nagy mértéke. A kérdés: hogyan mutatkozik meg a generalizálás módja és hatása a széleskörűen művelt digitális kartográfia térképi modellezésében?

A digitális kartográfiában a generalizálás szüksége egyrészt a digitális objektum-modell kialakításában, másrészt a kartográfiai vizualizációban jelentkezik. Az objektumgeneralizálás által egy digitális objektummodell szemantikus és geometriai megoldása jön létre, amely egyrészt a modell céljának, másrészt az objektum érthetőségének, illetve felfoghatóságának felel meg. Ezzel szemben a kartográfiai generalizálás, mint alakító folyamat a hatásos kommunikáció feltételeit teremti meg. Ebben elsőbbséget az olvashatóság elve és a jelentős objektumok – hiánytalan és kielégítő redundanciájú – rekonstruálható átvitele élvez.

Az objektumok ismertetőjegyeinek megfelelően különbséget teszünk szemantikai (szaktartalmi), geometriai (térvonatkozású) és temporális (idővonatkozású) generalizálás között.

 

On the Basics of Cartography: Generalization

István Klinghammer Dr.

 

The question is how the cartographic modelling of digital cartography manifests the method of generalization and its influence.

The generalization in digital cartography is most evident in forming the object model and in cartographic visualization. Object-generalization creates a semantic and geometric solution of the digital object model, which corresponds to the aim of the model as well as to the intelligibility or interpretability of the object. On the other hand, cartographic generalization as a forming process provides the conditions for effective communication. In this process, most important is the principle of legibility and the complete transfer of the major objects for reconstructing with acceptable redundancy.

According to the character of objects, there are three kinds of generalization : geometric (referring to space), semantic (referring to the content) and temporal (referring to time).

 

Irodalom

1. Cauvin, C.–Escobar, F.–Serradj, A.: Thematic Cartography I–III. (Thematic Cartography and Transformations. Cartography and the Impact of Quantitative Revolution. New Approaches in Thematic Cartography), ISTE Ltd., London–John Wiley and Sons, Hoboken (USA), 2010.

2. Freitag, U.: Kartographische Konzeptionen – Cartographic Conceptions. Berliner Geowissenschaftliche Abhandlungen, Reihe C, Kartographie, B. 14, Berlin, 1992.

3. Hake, G.–Grünreich, D.–Meng, Liqiu: Kartographie. Walter de Gruyter Verlag, Berlin–New York, 2002.

4. Hurni, L.–Klinghammer, I.–Roubitschek, W. (szerk.): Thematische Kartierungen in den Geowissenschaften. Nova Acta Leopoldina, B. 94, Nr. 349. Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, Halle (Saale), 2007.

Dr. Klinghammer István

professzor emeritus,

az MTA rendes tagja

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

Térben Tudatos Társadalom

Iván Gyula

 

Jelen dolgozatban a Térben Tudatos Társadalom FIG/GSDI kezdeményezés alapelveit fejtettük ki, kiegészítve hazai és egyéb nemzetközi tapasztalatainkkal. A kezdeményezés bizonyítja, hogy a téradatok szabad felhasználása jelentős mértékben megnöveli egy nemzetgazdaság termelő képességét, éppen a téradatokhoz kapcsolódó innováció és beruházások növekedésével. A helyzetmeghatározó eszközök rohamos elterjedése társadalmi szinten érezteti hatását, melynek előnyeit csak az állampolgárok, a köz- és magáncégek, illetve az államigazgatás szereplőinek együttműködésével lehet kihasználni, és kialakítani egy Térben Tudatos Társadalmat.

 

Spatially Enabled Society

Gyula Iván

Spatially Enabled Society (SES) is an initiative of the International Federation of Surveyors (FIG), in which the importance and indispensability of spatial data and infrastructure is highlighted not only technical, but political and societal level as well. The paper reviews the elements of SES, its importance and the effects of good spatial data management in policy and decision making and the benefits of SES for the whole society.

Irodalom

1. Spatially Enabled Society (FIG, 2012). International Federation of Surveyors (FIG) and Global Spatial Data Infrastructure Association (GSDI) April 2012, Copenhagen, Denmark.

2. Rajabifard, Abbas (2009): Realizing spatially enabled societies: A global perspective in response to Millennium Development Goals. Proceedings of the 18th United Nations Asia Pacific Regional Cartographic Conference, 26–30 October 2009, Bangkok, Thailand.

3. Mohammadi, H.–Binns, A.–Rajabifard, A.–Williamson, I. (2006). ‘The Development of a Framework and Associated Tools for the Integration of Multi-sourced Spatial Datasets’, Proceedings of 17th United Nations Regional Cartographic Conference for Asia and the Pacific, Bangkok, Thailand, 18–22 September, 2006.

Iván Gyula

műszaki főtanácsadó

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

 

Térképek terepi tájékozódásra való alkalmasságának kvantitatív becslése

Szigeti Csaba–Dr. Albert Gáspár

 

A tanulmány célja egy olyan módszer bemutatása, amivel meg lehet becsülni egy adott térkép alkalmasságát terepi tájékozódásra. A kutatás során egy mintaterület két eltérő típusú térképének használatát vizsgáltuk tesztalanyok bevonásával. A vizsgálatában 40 tesztalany vett részt, akiknek egy kérdőívet kellett kitölteniük, majd részt vettek egy interjún. Az írásbeli tesztek célja a kitöltő térképolvasási képességeinek vizsgálata volt. A vizsgálat során a szintvonalrajz-olvasási képesség, a domborzati formák és a síkrajzi elemek ismerete, a távolság-, és időbecslés, a topográfiai térképek jelkulcsának ismerete, valamint a térképhasználati szokások kerültek meghatározásra. Az interjúkon kétféle azonos méretarányú térképet (egy turista és egy geológiai) használtunk fel, amelyek segítségével ugyanazt az adott útvonalat kellett elmagyarázni, a lehető legrészletesebb módon. A szóban elmondott útvonalleírásokat szöveges formában rögzítettük, majd a szöveges állományokból félautomatikus módszerekkel kinyertük a térképrajzi kategóriákhoz kapcsolódó információt. Az adatok elemzése statisztikai módszerek segítségével történt. E módszerek segítségével a két térkép használhatóságának különbségét – eltérő térképolvasási képességű emberek esetében – százalékos értékkel határoztuk meg, valamint kimutattuk, hogy ezek a csoportok mely térképi elemeket használták a leggyakrabban, illetve a legkevésbé. A százalékkal kifejezett értékek a térképek terepi tájékozódásra való egymáshoz viszonyított alkalmasságát mutatják. A kapott eredmények alapján kimutatható, hogy a vizsgált geológiai térkép topográfiai elemei a térképolvasók számára nehezen, míg az azonos méretarányú turistatérképé könnyen olvashatók. A geológiai térkép terepi alkalmassága a turistatérképéhez viszonyítva 58-74% közötti.

 

Method for Estimating the Adequacy of Maps for Field Use

Csaba Szigeti–Gáspár Albert Dr.

 

The study is aimed to work out a method for estimating the adequacy of a map for field use. During the research, the use of two different types of map (a geological and a tourist map) was tested with 40 voluntary participants. The participants filled out a questionnaire, then took part on an interview. The purpose of the questionnaire was to measure the map-reading ability of the subjects. The analysis focused on the competences of the subjects, in connection with reading different map categories, like: 1) hypsography (contour lines, landforms); 2) linear features (roads, railways), 3) distance- and travel time estimation; 4) legend of topographic maps (e.g.: coverage, and manmade objects). The participants’ map-using habit was also tested. During the interview, the participants had to study and explain a route with their own words. The route was the same on both types of map and the scale of the maps were also the same. The verbal descriptions were typed in and the expressions, describing the different map-categories were extracted from the texts with a semi-automated data-mining application. Statistical methods were used to analyse the extracted data. With these methods the difference between the adequacy of the two types of map was expressed as percentages for three map-user categories: amateur, average, expert. Additionally it was also shown, which map-category was used most frequently by the different map users. The percentages show the relative adequacy of the compared maps. The results show that the topographic content of the geological map was hard to read for all participants, while the same category on the tourist map was easy to read for them. The field-use adequacy of the geological map relative to the tourist map was 58-74%.

 

Irodalom

1. Albert, G. (2004) Földtudományok eredménye „kézzelfoghatóan”: a földtani túratérkép. Geodézia és Kartográfia LVI, 27–30.

2. Albert, G. (2009) Az észlelési földtani térképek digitális feldolgozásának /archiválásának menete. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2007, 45–53.

3. Albert, G. (2013) Report Datamine [VBA code & documentation], ELTE University, Dpt. of Cartography and Geoinformatics.

4. Albert, G., Chikán, G., Csillag, G., Horváth, A., Kercsmár, Z., Koloszár, L., Konrád, G., Korbély, B., Kordos, L., Koroknai, B., Kuti, L., Pelikán, P., Prakfalvi, P., Selmeczi, I., Zelenka, T., (2010) Geological Map of Hungary for Tourists. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.

5. Berki, Z., Dudar, Z., Kovács, A., Nagy, L., (2008) Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz. Cartographia, Budapest.

6. Guilford, J. P. (1956) Fundamental statistics in psychology and education, 3rd ed. McGraw-Hill, New York.

7. Guzmán, J. F., M., P. A., C., P.,(2008) Perceptive-cognitive skills and performance in orienteering. Perceptual and Motor Skills 107, 159–164.

8. Gyalog L.–Horvát I. (1999) A Velencei-hegység földtani térképe. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.

9. Hough, L. (2007) Don't Know Much About Geography, Ed Magazine. Harvard Graduate School of Education.

10. Ito, K.–Sano, Y. (2011) Cultural differences in the use of spatial information in wayfinding behavior, In: Ruas, A. (Ed.), 25th International Cartographic Conference. International Cartographic Association, Paris, France.

11. Klinghammer I.–Papp-Váry Á. (1983) Földünk tükre a térkép. Gondolat, Budapest.

12. Muir, S. P. (1985) Understanding and Improving Students' Map Reading Skills. The Elementary School Journal 86, 206–216.

 

Szigeti Csaba MSc hallgató ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Albert Gáspár adjunktus ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

˜˜˜

Szemle

20 éves a Térinformatikai Tanszék

1994. január elsejével dr. Joó István professzor a GEO főigazgatója megalapította az első magyarországi, önálló Térinformatikai Tanszéket. Ebből az alkalomból dr. Márkus Béla professzor szerkesztésében jelent meg a 2004. évi után a Térinformatika 2014 című 400 oldalas kiadvány, melyben az olvasó képet kap a GEO elmúlt 10 évének térinformatikai és ehhez kapcsolódó témájú kutatási, fejlesztési, alkalmazási eredményeiről, a térinformatika jelen helyzetéről, problémáiról, azok kezeléséről. A Térinformatika 2014 összesen 36 cikkben, tanulmányban, kutatási beszámolóban mutatja be a Geoinformatikai Intézet munkatársainak, végzett hallgatóinak és partnereinek – oktatási intézményeknek, földmérő és térinformatikai cégeknek – a munkáit, a térinformatikát érintő eredményeit.

A jubileum alkalmából 2014. december 15-én egész napos megemlékező ülést tartottak Székesfehérvárott az Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézetben.

Az emlékülésen elhangzott előadások tartalmukkal a kiadványban szereplő beszámolókhoz kapcsolódtak, ezért – tekintsék ezt egy rövid könyvismertetésnek – a szerzők által is fontosnak tartott gondolatokból szeretnénk egy rövid összefoglalót adni.

A térinformatika vezérgondolatát, alapösszefüggéseit fogalmazta meg Mihály Szabolcs és Márkus Béla – ez vonul végig a kiadvány több cikkén is – hogy a földmérők, térképészek régről származó szemlélete, mely szerint adataikra és rendszereik mindegyikére egységes elvek alapján, rendezetten, közös formanyelvvel kifejezve és Földhöz kötötten van szükség. Ez az igény, szemlélet alakult térinformatikává, és elkezdődött a műszaki és jogi szabályok, a gazdasági és társadalmi tényezők téradat-infrastruktúrává szervezése. Ez megkívánja, hogy praktikus szempontokat, javaslatokat adjunk a kapcsolódó fogalmak egységes alkalmazására. Kerülni kell a hagyományos megoldások „egyszerű számítógépes tükröztetését”. Ez pedig a problémák és megoldásaik újszerű megközelítését követeli meg.

Megváltozott a földmérők, térképészek szerepe, most ennek a dimenzióváltásnak vagyunk tanúi és részesei. Ez jelenik meg a napjainkban is alkalmazott 3D-s, 2D-s és 1D-s vonatkozási rendszerekben – írja cikkében Busics György –, hiszen a mai szoftverek fejlettsége lehetővé teszi, hogy időben változó folyamatokat, jelenségeket kezeljük, dinamikus térképeket hozzunk létre ugyanabban a vonatkoztatási rendszerben.

A térinformatika exponenciális fejlődésének eredményeként (a 2014-ben rendelkezésre álló térbeli adatok 95%-át az utóbbi két évben állították elő) a Föld teljes egészén hamarosan hozzáférhetők lesznek az információs kor térbeli tápanyagai, a helyhez köthető adatok.

A térinformatikához kapcsolódó adatgyűjtési lehetőségek bemutatása több cikk témája. Ezek újszerű, lényeges elemei – amelyek ma az érdeklődés középpontjában állnak – a csoportmunkán alapuló adatbázis-építés, a geotaggelt fotómegosztások, a közösségi és a „big data”adatgyűjtések.

A webről nyerhető geokódolt tartalmak térképi vizualizációjával és földrajzi értelmezésének kiterjesztésével foglalkozó cikk szerzője szerint olyan eredményekre is számíthatunk, amelyek tapasztalati bizonyítékokkal alá nem támasztott területi evidenciák megfogalmazásában lehetnek segítségünkre.

Külön fejezet foglalkozik a következő témákkal:

· a klímaváltozás hatásainak elemzését biztosító geoadat-orientált döntéstámogató rendszerek fejlesztése,

· a térinformatikának a katasztrófavédelemben betöltött szerepe,

· a hidrológiai modellezés urbanizációs, földhasználati, térinformatikai összefüggései,

· a természetközeli vizes élőhelyek vizsgálata,

· az EU biodiverzitás-stratégiai feladatainak tagállami végrehajtása,

· a tájértékelés térinformatikai kezelése,

· a fenntartható, rendeltetésszerű földhasználat jogi és informatikai megalapozása,

· a birtokrendezési feladatok térinformatikai támogatási lehetőségei, amelyekkel biztosítható a stratégiai elképzelésekben megfogalmazott eljárások végrehajtása.

A Térinformatika 2014 néhány kiragadott gondolatának, mondanivalójának bemutatása után álljon itt a szakmai előadók, előadások felsorolása:

Györök György dékán megnyitója után Márkus Béla professzor rövid, az elmúlt 20 évre visszatekintő megemlékezésében elmondta, hogy a tanszék felnőtt korba lépése új környezetet is jelent számukra. A Térinformatikai Tanszék fennállásának huszonegyedik évében új minőségi szintre emelkedett az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézetében.

A rövid bevezetők után a következő előadások hangzottak el:

Busics György: A vonatkoztatási rendszerek fontossága és megvalósítása

Mihály Szabolcs: Térinformatikai infrastruktúrák és szakmai dimenzióváltás

Zsilvölgyi Csaba: A FÖMI térinformatikai projektjei és szolgáltatásai

Cseri József: A Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. tapasztalatai; a jelen kihívásai, a közeljövő tendenciái és tervei

Czimber Kornél: Geoadat-orientált döntéstámogató rendszer fejlesztése a klímaváltozás hatásainak elemzéséhez

Elek István: A jövő térinformatikája, ahogy én látom

Pallos Péter: Trendek a mobil térképezésben

Takács András Attila: Térinformatika az EU biodiverzitás-védelmi stratégiájának végrehajtásában

Lukács Lilla: Jó a térkép? Rossz a térkép? Minőségbiztosítás az autós navigációs szoftverek térképein

Tarsoly Péter: A Pákozdvár alatti üregek rejtélyének nyomában a térinformatika segítségével

Verőné Wojtaszek Malgorzata: Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Gósz Zoltán: Találkozásaim a térinformatikával

Jakobi Ákos: Térképanalitikai lehetőségek webről geokódolt tartalmak értékelésére

Géczi Judit: Közösségi adatgyűjtések és felhasználási lehetőségeik

Busics György zárszavában elmondta, hogy jó döntés volt a tanszék 21 évvel ezelőtti megalakítása. Köszönetet mondott az alapítóknak, támogatóiknak, mindazoknak a szakembereknek, akik munkájukkal, szakértelmükkel segítették, és nemzetközileg is elismertté tették a tanszéket. Elmondta, hogy a „hogyan tovább” kérdését megalapozott optimizmussal kell kezelni.

A szakmai program befejezése után a pohárköszöntő és a 20 éves születésnapi torta felvágásával egy kellemes baráti összejövetelnek lehettünk résztvevői.

Köszönet a szervezőknek a tartalmas, jó hangulatú programért.

Dr. Riegler Péter

˜˜˜

Megújult az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) térképész mesterszakának tanterve

 

1. Kényszer, felismerés és tantervi átalakítás

 

Térképészeket 1953 óta képezünk az ELTE-n. A tanrend szerkezete azóta nem egyszer lényegesen változott. Volt, amikor törvényi előírás miatt kellett átalakítani, máskor a tanszéki felismerés indította el az újítást. A korszerű térképészetet rendkívül nagy mértékben befolyásoló informatikai fejlődés a tanterv gyakori finomítását tette szükségessé már a bolognai rendszerre való átállás előtt is. Az a tény, hogy a szak gazdája, a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 2003 óta az Informatikai Kar része, egyértelműen kifejezi, hogy szakmánkat egyre erőteljesebben áthatja az informatika.

Az ELTE rövid előkészítés után 2009-ben indította a térképész MSc szakot. A képzés szerkezetét 2014-ben jelentősen átalakítottuk, hogy az kövesse az informatika rohamos fejlődését és a munkaerő-piaci változásokat. A felelősség nagy, mert az ELTE azon kevés közép-európai egyetemek egyike, ahol kartográfiából mester és PhD-fokozatot lehet szerezni. Minden évben újabb évfolyammal folytatjuk az oktatást, és igyekszünk mindent jobban csinálni, mint az előző évben. Azonban ha a változó környezethez folyamatosan igazítanánk a tantervet, az állandósuló átmenet beláthatatlan zűrzavart okozna a képzésben és az adminisztrációban. Egy-egy oktató-kutató ezt rugalmasan megteheti a saját tárgyával, de a képzés egészének szerkezetét már törvényi okok miatt sem lehet gyakran vagy hirtelen jobbítani.

Alig ötéves tapasztalat után egyértelművé vált, hogy az annak idején meglehetősen gyorsan kialakított és még fiatal BSc–MSc struktúrát modernizálni kell. Tanszékünk kezdeményezte az MSc-s térképészképzés tantervének olyan változtatását, amely nem érinti a képzési és kimeneti követelményeket.

Felismertük, hogy a térképészképzést tartalmilag, formailag, követelményeiben és az oktatói személyzet szakmai összetételében meg kell újítani. Az átfogó módosítás megalapozásához szükséges volt a több éves képzési tapasztalat, a hallgatói-pályakezdői visszajelzés és a piaci környezet értékelése. Nagy előnyt jelentett, hogy a tanszék vezetői hosszabb ideje helyet kapnak a magyar felsőoktatás országos és egyetemi szintű irányításában, és így rálátást szereznek a hazai és nemzetközi oktatási és oktatásszervezési folyamatokra.

Elsősorban az alább felsorolt tényezők késztették a tanszéki közösséget a szerkezetátalakítás mielőbbi életbe léptetésére.

– A kartográfia jellegét és feladatait egyre mélyebben áthatja az informatika rohamos fejlődése.

– A geo- vagy térinformatika kutatási eredményei és szolgáltatásai iránt megnőtt a társadalmi igény.

– Végzett diákjaink a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon csak modern és gyakorlatias ismerettel, idegennyelv-tudással tudnak elhelyezkedni.

– Annak érdekében, hogy a pályakezdők gyakorlatiasabb tudással hagyják el az egyetemet, az egyes tantárgyakhoz több egyéni feladatot kell rendelni.

– Nemzetközi kapcsolataink fenntartásáért és a hallgatói mobilitás érdekében a képzési struktúrának és a követelményeknek közelebb kell kerülniük a partnerintézmények gyakorlatához.

 

A kurzusok modulokba rendezésével rugalmasabbá alakítottuk a tárgyfelvételt, másrészt választási lehetőséget adunk a hallgatóknak, hogy szakmai érdeklődésüknek megfelelően válasszanak tantárgyakat aszerint, hogy a kartográfia klasszikus vagy inkább a számítógépes iránya áll hozzájuk közelebb.

A képzési-kimeneti követelményben előírt 120 kredit a következőképpen teljesíthető. Először egy 43 kredit értékű, minden hallgató számára kötelező alapozó modult állítottunk össze, amelynek tárgyai átfogják a térképészet és a geoinformatika alapjait (pl.: geodézia, topográfia, vetülettan, fotogrammetria, távérzékelés, térképszerkesztés és -tervezés, tematikus kartográfia, geovizualizáció, operációs rendszerek, térinformatikai modellek és algoritmusok). Ehhez tartozik még egy kéthetes komplex terepgyakorlat.

A következő lépésben a hallgató érdeklődésének megfelelően, a két, egyenként 15 kreditet érő kartográfiai modulból és a két, egyenként szintén 15 kreditet érő geoinformatikai modulból hármat választhat (értékük így 45 kredit). A kartográfiai modulok főbb témái: digitális kartográfiatörténet, kartográfiai szoftverek, kartográfiai vizualizáció, CAD alapú térképészet, geoinformatika alapú kartográfia, nyomdai feldolgozás, történelmi térképek szerkesztése, illetve egy önálló térképészeti projektfeladat. A geoinformatikai modulok főbb témái: 3D-s modellezés a térinformatikában, térinformatikai alkalmazások fejlesztése, térinformatikai rendszerépítés, GIS-adatbázis-kezelők, nyílt forráskódú webes GIS, távérzékelt adatok feldolgozása, illetve egy önálló geoinformatikai projektfeladat.

Végül mindezt kiegészítik a kötelezően választható speciális kollégiumok (ebből kettő angol nyelvű) és a szabadon választható speciális kollégiumok, amelyekből a négy féléves tanulmányuk alatt 6-6 kreditet kell szerezniük. A diplomamunkához kapcsolódó szaklabori tárgy 5, míg a diplomamunka elkészítése önmagában 15 kreditet ér. A fentieken kívül a szabadon választható speciális kollégiumok moduljában az egyetem bármely egységénél kínált kurzusok közül 6 kredit értékű tárgyat kell felvenni.

 

2. Az oktatás-kutatás megújítása

 

A tanszék lényegében nemzedékváltást élt át a 2011 és 2013 közötti időszakban. Rövid időn belül öt oktató (köztük két egyetemi tanár) érte el a nyugdíjkorhatárt, amely az egység személyi állományának harmada. Értelemszerű, hogy a helyükre tudatosan választott fiatal oktatók sokkal rugalmasabban képesek az új geoinformatikai jellegű tárgyak oktatására vagy a hagyományos, ám feladataiban korszerűsített nyári terepgyakorlatok vezetésére.

A Földtudományi Doktori Iskolába jelentkezők tanszéki rangsorolásának egyik fontos, célirányos szempontja, hogy a jelöltek egy jövőbeni alkalom esetén be tudnának-e illeszkedni a szakmai profilunkba. Ez a meggondolás hosszú távú terveink megvalósításának a része. A doktori iskola várományosait tehát már az egyetemi évek kezdetén kiemelten figyeljük, majd már doktoranduszként az első év után heti 2-4 órában részt vesznek az oktatásban. Integrálódásukat és fejlődésüket azzal is támogatjuk, hogy a tanszék minden rendezvényén teljes joggal, nem egyszer saját feladattal vesznek részt.

A Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék jó mutatókkal rendelkezik, ha megvizsgáljuk a munkatársak tudományos fokozatait és magas szintű idegennyelv-ismeretük adatait. Az utóbbi két-három évben végrehajtott fiatalításból adódik a feladat, hogy támogassuk az új kollégákat abban, hogy tudományos fokozatokat érjenek el, illetve vegyenek részt a szakmai közéletben (például a Kutatók éjszakája programban, az MFTTT Kartográfiai Szakosztály tevékenységében). Tudásuk hasznosítása, szakmai érdeklődésük kiszolgálása állandó infrastrukturális fejlesztést igényel. Számos sikeres pályázatnak köszönhető, hogy a tanszék műszaki értelemben a közép-európai társtanszékek élén jár. Mind a brazil állam „Tudomány határok nélkül” címen futó ösztöndíjas programjában, mind a módosult feltételekkel működő Erasmus-programban feltétellé vált, hogy szemeszterenként 30 kreditnyi idegen nyelvű (angol) órákat kínáljunk a külföldi hallgatóknak. A tanszéknek jelenleg 12 európai ország 18 egyetemével van megújított Erasmus-szerződése a térképészet területén.

A tanszék nemcsak saját oktatóinak szakmai fejlődését támogatja, hanem figyel arra is, hogy a szakterülethez kapcsolódó intézmények vagy szervezetek is megismerhessék eredményeinket és törekvéseinket. Ide tartoznak a kollégák által írt egyetemi tankönyvek, valamint a tanszék közreműködésével megvalósuló szakmai rendezvények. Az utóbbiak itthon és külföldön számos alkalmat kínálnak a tudásgyűjtésre és a tudásmegosztásra. Állandóan képviseltetjük magunkat előadással és poszterrel a Nemzetközi Térképészeti Társaság (ICA) legkülönbözőbb fórumain, ahol minden alkalommal szekcióvezetésre vagy plenáris előadásra is felkérést kapunk. A Hungeo állandó előadói, nem egyszer társszervezői vagyunk; rendszeresen előadunk a Magyar Térképbarátok Társulata találkozóin; az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárával együtt hirdetjük meg a szakmában presztízst kivívott Szép Magyar Térkép pályázatot. Ezen mind hagyományos, mind digitális térképi kiadványokkal lehet pályázni. A bírálóbizottságban a tanszék hagyományosan meghatározó létszámmal szerepel.

A nagyobb lélegzetű tanszéki kutatások minden esetben számítanak a nappali tagozatos és doktorandusz hallgatókra. Ezek megadják az alkalmat az érdeklődőbb diákoknak és a doktoranduszoknak, hogy korán megismerjék az intézményi kutatás szakmai, szervezési, adminisztrációs és pénzügyi vonatkozásait. A projektek ilyen jellegű szervezése és felügyelete különös törődést kíván a tanszéki felelősöktől.

A Virtuális Glóbuszok Múzeuma a magyar vonatkozású föld- és éggömbök modern gyűjteménye, egyben egy sajátos kultúr- és szakmatörténeti tárháza. Ennek létrehozásához alapos, több éves elméleti kutatásra volt szükség, illetve nagyon átgondolt fototechnikai eljárást kívánt. Számos, eddig alig ismert glóbusz digitális feldolgozás után tettük közkinccsé. Mindez lehetőséget adott arra is, hogy a diákok bekapcsolódjanak a munka valamely fázisába, majd szakdolgozatban fejtsék ki saját megoldásaikat és megfigyeléseiket. Évek óta folyamatosan dolgozunk az Egyetemi Digitális Térképtár (Edit) létrehozásán. A tanszéki térképtár hatalmas, több ritkaságot rejtő állományának tudományos rendezése, korszerű feldolgozása és gyors elérhetősége már hosszabb ideje igénye mind az oktatóknak-kutatóknak, mind a diákoknak. Részben hallgatói kezdeményezésre foglalkozunk a térképi-topográfiai ismeretek korszerű, játékos népszerűsítésével, illetve a térképi és térképészeti ismeretek iskolai oktatásával. E kutatások is több szakdolgozatot eredményeztek, és megvalósult a tanszéki honlapon elérhető Vakegér játék.

Végezetül, a tanszékről sokoldalúan felkészült közreműködőket igényel a Magyarország nemzeti atlaszának tervezett kiadása nyomtatásban és digitálisan. Igen komoly hagyományos térképészeti-geoinformatikai elméleti és gyakorlati kutatást kell végeznünk a döntés-előkészítéshez majd e nagy presztízsű kiadvány megvalósításhoz.

Dr. Gercsák Gábor

˜˜˜

Kilátó a Csóványoson

2014. október 9-én adták át Nógrád megye és a Börzsöny-hegység legmagasabb pontján megépített Csóványosi kilátót. A beruházás a „Nyugattól-keletig a nógrádi erdőkben” című projekt keretében, az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) támogatásával valósult meg.

A kilátó a 85-3001 számú elsőrendű vízszintes alappont és a fölé emelt vasbeton mérőtorony köré épült. Az alaphálózati pont megjelölésére szolgáló földmérési jel állami tulajdonban van. A tulajdonosi jogokat a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala gyakorolja. Ennek okán – még 2011-ben – kereste meg az Ipoly Erdő Zrt. (mint az ÉMOP projekt kezdeményezettje) a megyei földhivatalt, a vasbeton mérőtorony kilátóként történő hasznosításának ötletével.

Egy többlépcsős egyeztetési folyamat eredményeképpen a megyei földhivatal – a Földmérési és Távérzékelési Intézettel egyeztetve – meghatározta azokat a feltételeket, melyekkel hozzájárult a tervezett beruházáshoz. Ezen feltételek alapvetően azon kikötés köré szerveződtek, hogy a kilátó megépítése nem veszélyeztetheti az alappont és a vasbeton mérőtorony eredeti funkciójának betöltését.

Különösen figyelemmel kellett lennünk arra, hogy bár a megküldött koncepcióterv szerint a kilátó önálló tartószerkezettel rendelkezve épülne meg, a függőleges irányú közlekedést a mérőtornyon belül képzelték el a tervezők. Eszerint összesen négy szinten, egy-egy ajtónyílás kivágásával, azaz a mérőtorony vasbeton falának megbontásával tervezték a kijutást a látogatói szintekre. Tekintettel arra, hogy földmérési szempontból elsődleges kérdés a mérőtorony mozdulatlansága, a beruházáshoz csak olyan feltétellel járultunk hozzá, ha az Ipoly Erdő Zrt. statikus tervezői nyilatkozattal támasztja alá, hogy az ajtónyílások kibontása nem idéz elő olyan mozgásokat, melyek a torony – beruházás előtti – mozgásának mértékét meghaladják. A szakvélemény elkészült, melyben a statikus tervező meghatározta azt a kiváltást, illetve technológiát, amelyekkel a fenti elvárás biztosítható volt.

A kivitelezés során a korábbi, acéllemezből készült közbenső szinteket, és a szintek közötti közlekedést biztosító létrákat eltávolították, és a helyükön – biztonságosabb közlekedést nyújtó – belső, orsóteres, acél csigalépcsőt alakítottak ki. A vasbeton mérőtorony kívül-belül új, szürke színű festést kapott.

A kilátó acélszerkezete négy tartóoszlopból és körbefutó gerendákból áll. A teraszok tartószerkezete szintén acélból készült, járófelületük fa, ahogyan a kilátó külső burkolata is.

A vasbeton mérőtorony legfelső szintje – kérésünknek megfelelően – a közönség elől elzárásra került. Az észlelőpillér egy (létrán elérhető) tetőkibúvón keresztül közelíthető meg.

A biztonságos repülés érdekében a repülési csíkot – a Nemzeti Közlekedési Hatóság állásfoglalása alapján – egy vörös színben sugárzó lámpaegységgel váltották ki.

A kilátó – melyet, az Ipoly Erdő Zrt. próbaüzem jelleggel nyitott meg a nagyközönség előtt – olyan módon valósult meg, hogy a vasbeton mérőtorony természetes környezetbe illesztése mellett, annak eredeti funkcióját is megőrizték.

Fábián József

Irodalom

1. www. ipolyerdo.hu

2. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatal irattára

 

˜˜˜

Rendezvények

Testületi ülések

Az intézőbizottság 2015. január 26-i ülésén a következő napirendi pontokat tárgyalta:

1. Az MFTTT aktuális pénzügyi helyzete és 2015. évi költségvetése

2. A 2015. évi Térképészbál előkészítése

3. Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (2015. március 19.) programjának

előkészítése

4. Tájékoztató a Tolna Megyei Csoport tevékenységéről és a közel jövő terveiről

Dr. Ádám József elnök bevezetőjében elmondta, hogy a törvényi előírásoknak megfelelő új alapszabály szerint a tagdíjak és a költségvetés jóváhagyása ez évtől a közgyűlés hatáskörébe tartozik, ezért van szükség év elején is egy közgyűlés meghirdetésére. Köszönetet mondott az eddigi visszajelzések szerint kedvező fogadtatású Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötetének megjelentetésében résztvevő kollégáknak.

A Térképészbál előkészítését vezető Dobai Tibor főtitkár bejelentette, hogy a szigorodó jogszabályi feltételek ellehetetlenítették a civil szervezetek támogatását a költségvetési szervek számára és a fő támogatók közül a FÖMI semmilyen formában nem tud rész vállalni a bál költségeiben. Az így kialakult helyzetben csak irreálisan magas belépőárakkal lehetne a rendezvényt megszervezni, ezért ez évben le kell mondanunk róla.

A főtitkár a költségvetés-tervezetet ismertetve elmondta, hogy csak a már megnyert pályázati pénzekkel és az előző évihez hasonló mértékű tagdíjbevételekkel számolva alakították ki az előzetesen szerény nyereséget mutató mérlegtervezetet. A szigorú, a legszükségesebb tételeket tartalmazó költségvetésben a Geodézia és Kartográfia megjelentetéséhez kapcsolódó kiadások közül csak a nyomdai költségekkel számoltak, mert a szerkesztés és a tördelés társadalmi munkában történik. Az intézőbizottság a számviteli mérlegtervezet mellé, a gazdálkodás átláthatóságát biztosító pénzforgalmi szemléletű költségtervet kért a vezetéstől február 2-ára, a közgyűlést közvetlenül megelőző testületi ülésre.

Dr. Mihály Szabolcs alelnök ismertette az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja alkalmából szerveződő konferencia tervezett programját, amely a Társaság honlapján és a Geodézia és Kartográfia 2015/1-2. számában olvasható. A programszervezés következő feladata az előadók hivatalos felkérése és a konferencia célközönségének megszólítása.

A Tolna megyei MFTTT csoport vezetőjének beszámolójára – a csoport elnökének korábbi betegsége miatt – most került sor. Omaszta Sándor elmondta, hogy egy 2014 novemberében megrendezett kibővített elnökségi ülésen meghatározott elvek szerint próbálják szervezni a területi csoport munkáját. Fő feladatuknak a kis létszámú helyi szakmai közösség összefogását tekintik, amely érdekében mérnökgeodéziai illetve az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos témájú rendezvények szervezését tervezik. Szeretnék a 2017-ben esedékes vándorgyűlést Szekszárdon vagy Pakson megrendezni. A járási központokban koncentrálódó szakemberek „szürkeállományának” mozgósítása és az internetes fórumokon már megjelenő önkéntes aktivisták fokozott bevonása a közös munkába jelenthet kitörési lehetőséget az egyesületi munkával szemben jelenleg tapasztalható passzivitásból. Az őszinte véleménynyilvánításra, alkotó szakmai vitákra alkalmas fórumokat szeretnének teremteni, amely törekvésükhöz bírják a megyei kormánymegbízott támogatását is. Fontosnak tartják a múlt emlékeinek ápolását, a szakmai hagyományok továbbvitelét.

Ádám József megköszönte a beszámolót és az egyebek napirendi pont keretében bejelentette, hogy február 2-án a tagdíj és a költségvetés elfogadása érdekében összehívta a választmányt és a közgyűlést. A májusi közgyűlés feladata a közhasznúsági beszámoló elfogadása, a megelőző választmányi ülés a jelölőbizottságok javaslatai alapján dönteni fog a Lázár deák-emlékérem és a Márton Gyárfás-emlékplakett odaítéléséről.

 

Február 2-án a közgyűlést közvetlenül előkészítő intézőbizottsági ülés eredeti napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. Az MFTTT aktuális pénzügyi helyzete és 2015. évi költségvetése

2. A 2015. évi Térképészbál helyzete

3. Tájékoztató a Vándorgyűlés előkészítéséről

4. Egyebek

Dr. Ádám József elnök javaslatára a napirend kiegészült az önálló földügyi ügynökség létrehozására javaslatot tevő nyílt levél megtárgyalásával.

A Társaság törzstőkéje változatlan, mintegy 2,7 millió forint, 900 000 forint készpénzkészlete mellett 2 millió forint a kintlévősége, amelynek felét az Arcképcsarnokra még be nem érkezett támogatás teszi ki. Dobai Tibor főtitkár bemutatta az előző ülésen részletezett, az ib. kérésére pontosított 2015. évi költségvetés-tervezetet, amelyet a testület a közgyűlésnek elfogadásra javasolt.

A főtitkár megerősítette a Térképészbál elmaradását és jelezte, hogy tájékoztató illetve köszönőleveleket küldenek az előkészítés során támogatásukat illetve részvételüket jelző szervezeteknek, személyeknek.

A 30. Vándorgyűlés előkészítésének helyzetéről beszámolva Rácz Kálmán, a helyi szervezőbizottság elnöke beszámolt a tervezett helyszínről, a vándorgyűlést kísérő események (baráti vacsora, kulturális műsor, szakmai kirándulás stb.) előkészítéséről, valamint a szállás és parkolás lehetőségeiről. A részvételi díj további mérséklése érdekében keresik a szponzorokat, egyeztetnek Szolnok város polgármesterével. A konferencia tervezett programjáról szólva dr. Mihály Szabolcs alelnök elmondta, hogy elsősorban a földbirtok-politika, a földmérés és az agrárgazdálkodás valamint az ipari-infrastrukturális létesítmények létesítésének és üzemeltetésének a geodéziával való kapcsolatát érintő témaköröket fogja felölelni. A hozzászólók általánosabb témakör-megfogalmazást javasoltak, amelyen belül a hangsúlyozottak mellett egyéb szakmai kérdéseknek is biztosítható fórum. A vándorgyűlésről részletesebb tájékoztató olvasható a jelen számunkhoz melléket szórólapon és a Társaság honlapján.

A Társaság az alapszabályában rögzített elveknek megfelelően a folyamatban lévő államreform döntéshozói számára – a földmérő és földügyi szakma irányításának átalakításával kapcsolatos álláspontjának rövid bemutatásával – szakmai segítséget kíván nyújtani nyílt levél formájában, amelyet írásos formában juttat el az érintett kormánytagoknak. A dokumentum egy központi földügyi ügynökség felállítására tesz javaslatot, a szakma interdiszciplináris jelegének jobban megfelelő, hatékonyabb működési és alárendeltségi rendet biztosító szervezet létrehozását alátámasztó szakmai érvek felsorakoztatásával. A nyílt levelet a Társaság honlapján és a Geodézia és Kartográfia hasábjain is közzéteszik. Az intézőbizottság határozattal támogatja nyílt levél elkészítését.

Az ib.-t követő választmányi ülés a főtitkár előterjesztése után a közgyűlésnek elfogadásra javasolta a Társaság ez évi költségvetés-tervezetét. Az elnök tájékoztatta a választmányt a készülő nyílt levélről. A hozzászólók a szakmán belüli egyetértés hiánya és az alacsony szintű politikai támogatottság miatt – a korábbi hasonló kezdeményezések tapasztalatai alapján – kevés reményt fűznek a szakmai alapú érveknek a döntéshozatalban kifejtett kedvező hatásához, mindemellett az a véleményük, hogy nem szabad egyetlen lehetőséget sem elmulasztani a szakma sorsát alapvetően befolyásoló döntések előkészítésében való részvételre.

 

A február 2-i közgyűlés a működéshez szükséges fontos döntések meghozatala érdekében a következő napirend szerint zajlott le:

1. Elnöki megnyitó

2. A mandátumvizsgáló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása

3. Tájékoztató a Társaság aktuális ügyeiről

4. A mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése

5. A Társaság 2015. évi tagdíjainak jóváhagyása

6. A Társaság 2015. évi költségvetésének elfogadása

7. Egyebek

Dr. Ádám József elnök a közgyűlés résztvevőinek köszöntése valamint a napirend elfogadása és a mandátumvizsgáló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása után részletesen tájékoztatta a testületet az előző ülés után hozott lényeges döntésekről és jelentős eseményekről valamint az aktuális feladatokról.

Az elnök előterjesztése után a közgyűlés döntött a 2015. évi tagdíjakról: aktív dolgozó MFTTT tag részére: 9.000 Ft, nyugdíjas és diák MFTTT tag részére: 5.000 Ft. A Geodézia és Kartográfia előfizetési díja nem MFTTT tagok és közületek részére: 18.000 Ft + ÁFA. A Társaságot terhelő fölösleges költségek csökkentése érdekében kérjük, hogy a tagdíjakat ne az ún. „sárga csekken, hanem banki átutalással vagy a titkárságon készpénzben fizessék be.

Az egyebek napirendi pontban Iván Gyula felhívta a figyelmet a 2015 májusában, Isztambulban megrendezésre kerülő kataszteri csúcstalálkozóra és a szófiai FIG munkahét rendezvényeire.

Márkus Béla a 19. GISopen konferencián való részvételre buzdította a Társaság tagságát, amelyre 2015. március 25-27. között kerül sor Székesfehérváron az Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézetében.

További hozzászólás nem lévén dr. Ádám József elnök megköszönte a részvételt és berekesztette az ülést.

Buga László

˜˜˜

Nekrológ

 

Kőszeginé Dézsenyi Gabriella

(1968–2014)

 

Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Kőszeginé Dézsenyi Gabriella, a mindig vidám, mosolygós, az életet szerető kolléganőnk életének 46. évében elhunyt. Búcsúztatása 2014. 10. 3-án volt a budafoki temetőben, ahol mély fájdalommal köszönt el tőle a családja, valamennyi rokona, hozzátartozója, barátai, volt munkatársai, ismerősei, iskolatársai, szomszédai, mindazok, akik ismerték és szerették őt.

Kőszeginé Dézsenyi Gabriella 1968. december 13-án született Budapesten.

Öccsével, Zoltánnal nevelkedett a szülői házban, s boldog, szép gyermekkora volt. Szüleihez felnőttként is ezer szállal kötődött, – bensőséges, szeretettel teljes kapcsolat fűzte össze őket – s Zoltánnal is jó viszonyt ápolt.

Az általános iskola, majd a Vági István Építőipari Szakközépiskola után a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, ahol földmérő mérnöki szakon szerzett (kiváló eredménnyel) diplomát. A műszaki tudományok mellett imádta a verseket, az irodalmat, és belekóstolt az újságírásba is.

Az egyetemi közösségekkel is nagyon jó kapcsolatokat ápolt, az emberi segítőkészség élő példája volt.

Barátságos, kedves lénye mindenkit lenyűgözött, mindig azt kereste, hogyan tudna másoknak segíteni.

Az egyetem elvégzése után 1992-ben az érdi földhivatalnál helyezkedett el, ahol hamar kinevezték a földmérési osztály vezetőjének. Ezt a munkakört 2011-ig töltötte be. Munkáját nagy szakértelemmel és odaadással látta el.

Megbízható, pontos, precíz volt a munkahelyén. Kollégái jól tudták, bizalommal fordulhatnak hozzá, vidám, önzetlen, segítőkész lényére mindig lehet számítani.

Először mindenkiben a jót kereste, azt, hogy hogyan tudja a problémákat megoldani, az embereken hogyan tudna segíteni. Igazi közszolga volt. Sajnos az őt körülvevő emberi gyarlóság és a rosszindulat végül érdemtelen elbocsátásához vezetett, ami nagyon megviselte. Belebetegedett, betegsége miatt más munkahelyre már nem helyezkedett el.

Munkája mellett családja fontos szerepet játszott az életében.

Férjével, Józseffel az egyetem elvégzése után, 1992. augusztus 1-jén kötött házasságot; két gyermekük született, Gábor és Anett. Szerető, gondoskodó édesanyja volt gyermekeinek, tökéletes anyaként minden megadott nekik, amit tudott. Szeretete ellenére, sajnos kiskorukban a munkahelye miatt nem tudott annyi időt szánni rájuk, mint azt később jónak látta volna.

A legnagyobb szeretettel nevelte önállóságra, együttérzésre, a jó dolgok felismerésére gyermekeit, büszke volt minden kis sikerükre és együtt érzett velük, ha szomorúság vagy kudarc érte őket.

Imádta a természetet, a mozgást, gyerekkorától kezdve rajongott a sportért. Ő maga is focizott, amíg egy térdsérülés miatt abba nem kellett hagynia azt.

Számtalan sportágat kipróbált és űzött rendszeresen, – foci, kajakozás, tollaslabda, kerékpározás, hastánc, aerobic, síelés, sífutás, – s bár a térde miatt voltak nehézségei, de soha nem adta fel.

Szerette a tengerpartot, az évenkénti kerékpártúrákat, de igazán a telet várta, a havat, mert síelés közben tökéletesen ki tudott kapcsolódni.

Rengeteget utazott családjával, – szeretett nyaralni, ahol megannyi programon vettek részt együtt – új városokat ismertek meg, s eközben ő mindig szorgalmasan jegyzetelt, naplót vezetett, így mindannyian újraélhették a közös élményeket.

Kedvelte a természetet, olyan „világra rácsodálkozó” volt.

Budafoki lévén őt is megérintette a bor világa és ezen keresztül a gasztronómia.

A különböző eseményeken is mindig nyíltan és őszintén teremtett kapcsolatokat.

Nagy szeretettel bánt mindig az állataival; legutóbb Szuszóval, a kutyájával töltött idejének minden percét élvezte.

Betegségét sajnos már túl későn ismerte fel, de a megpróbáltatásokat is erőn felül állta. Családja mindvégig mellette volt, – segítette, támogatta, – de ez a segítség nem volt elég ahhoz, hogy le tudja győzni a súlyos betegséget.

Megszerzett tudásával és szellemiségével, amely a Prananadis összejöveteleken teljesedett ki, mindenkinek ő nyújtott támaszt, adott reményt.

Utolsó napjaiban is még hosszú távú terveket dédelgetett, melyek megvalósítására azonban sajnos itt a Földön már nem jutott elég ideje. De szerettei és a hozzá közel állók tudják, hiszik, hogy a jelen és az eddigi életeinek megszerzett tapasztalatai segítségével már egy magasabb szintről figyeli, segíti és vigyázza őket.

Ott van a napsugarakban és a lágy szellőben is, amikor azok arcunkat simogatják, a csillagokban és a felhőtlen éjszakában, amikor gyönyörködhetünk bennük, és minden szép, boldog, önfeledt pillanatban érezni fogjuk, hogy velünk van, és támogat minket.

Emléke, kedves lénye mindenhol ott van, és mindörökké ott is marad.

Búcsúzóul egy vers tőle:

Emlék: Igen? Nem?

A váza bármely szép,

Ha üres, mit sem ér.

Így az ember is

Emlék nélkül csak burok.

Emlékezetét vesztett ember:

Mily kétségbe esett -

Keres minden kis cserepet,

Melyből múltja összeáll.

Szép filozófia, hogy kezdj és

Fejezz be mindent, a mának élj.

Próbáld megtenni, emlékeidet feledni-

ugye fáj?

Egy szép emlék, szép szerelem

Egyszeri és megismételhetetlen.

Elmúlt, tovább fokozni értelmetlen

Az érzést mi hozzá tapad.

Ezért azt mondom én:

ha emlékeiddel együtt élsz,

Azért jó. Ha helyesen értékeled

Amellett tedd, mi jólesik, mit akarsz,

És így teljes és szép lehet életed!

Hetényi Ferencné