2016 / 5-6 68. ÉVFOLYAM

Három év építés, egy hónap ostrom, több mint 350 év rejtőzés és egy évtizednyi feltáró kutatás. Röviden így foglalható össze Zrínyi-Újvár történeti kronológiája jelen állapotok szerint. Merő tiszteletlenség lenne részünkről összevetni a feltárás munkálatait azokkal az erőfeszítésekkel, melyek a vár létrehozásához és védelméhez szükségeltettek. Éppen ellenkezőleg, az elmúlt évek igyekezeteivel szerettünk volna emléket állítani az elszántan küzdő és végül hősi halált halt várvédő katonáknak, és a saját birtokai védelmén messze felülemelkedő, Magyarország – és közvetve Európa – török megszállása elleni harcoló hadvezér Zrínyi Miklósnak.

Mapping of Zrínyi-Újvár Fortress’ Excavation

Attila Kállai, Dr.

The National University of Public Service and its predecessor institution, named after Miklós Zrínyi a seventeenth Century Hungarian hero, have been engaged in research on a small rammed earth fortress ‘Zrínyi-Újvár’ in Southwest Transdanubia. Miklós Zrínyi, the founder of the fortress, was playing important role in the wars against the Ottomans, thus he was considered national heroes of two nations, Hungary and Croatia. He had Croatian origins, but he was also identified as Hungarian, among many noble in the Kingdom of Hungary. Above all, he was the most prominent Hungarian poet in the 17th century, while his brother Peter is known for his poems in Croatian language. The fortress existed only for a short period, from 1661 to 1664. Its primary role was to stop the Ottoman military forces from advancing further into Hungary and Croatia. The Ottomans attacked it several times, but did not manage to conquer it. Finally, in June 1664 a large Ottoman army, numbering up to 40,000 men, besieged it and destroyed in a one-month continuous struggle. For centuries, the castle was forgotten, but some curious military historians intently were looking for its clues. The author is about to chronicle the experiences of military archaeological exploration project between 2005 and 2015, from the searches until the findings, especially in the field of geoinformation support.

Dr. Kállai Attila alezredes

egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar

Műveleti Támogató Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Ötven éve indult a Cartactual (1965–1993)

Gercsák Gábor – Márton Mátyás – Tóth Mária

Ma, az internet és az információdömping korában szinte már értelmezhetetlen körülmények között készült a folyóirat, amely időszerű térképes információkat közölt a világ változásairól, és egyben olyan kiadványokkal bővítette a társintézmények térképi és szakirodalmi gyűjteményét, amelyek másképp nem jutottak volna be az országba. A közel harminc esztendőt megért Cartactual és a mellékleteként megjelent Cartinform már az indulásától kezdve a magyar kartográfia névjegye volt úgy a szocialista, mind a nyugati országokban.

Cartactual (1965–1993) Was Started Fifty Years Ago

Gábor Gercsák, Dr. – Mátyás Márton, Dr. – Mária Tóth

It is almost impossible to imagine today the circumstances in which the bi-monthly periodical was edited and published. Cartactual presented current map information on the changes in the world as well as enriched the collection of professional libraries with publications that otherwise would not have been available in Hungary. Cartactual, which lived for almost thirty years, and its supplement Cartinform were the business card of Hungarian cartography in the socialist and western countries from the beginning.

Dr. Gercsák Gábor

térképész

egyetemi docens

a földtudomány doktora

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Márton Mátyás

geofizikus, kartográfus

professor emeritus

az MTA doktora

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Tóth Mária

ny. fordító

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Az alaprajzokról

avagy

Szemléletváltásra van szükség!

Sándor József

A jogszabályi megfogalmazások már közel félévszázada a nyilvántartási térkép részének tekintik az alaprajzokat, de a szakmagyakorlók körében ez még nem tudatosult, ennek következménye az egyéb önálló ingatlanok változásait érintő anomáliák, a munka végzéséhez szolgáltatandó adatszolgáltatás tartalmi és díjtételi eltérései. Reprezentatívnak tekinthető felmérés alapján a hivatalok az alaprajzok/alapító okiratok mintegy 5-8 %-át nem tudják szolgáltatni, ami jogbizonytalanságot eredményez, s ezekkel a hiányokkal kapcsolatban, mint egyfajta térképezési hiba, hivatalból intézkedniük kellene. Mind emellett több jogszabályi anomáliát, hiányt kellene még a szakmagyakorlókkal közösen rendbe tenni.

About Plans

József Sándor

For almost half a century the terms of laws have consider plans part of register maps. However, professionals are still not aware of this fact and it results in anomalies of independent real estates’ changes and deviation in content and rate of data providing necessary for professional work. According to representative surveys the authorities can not provide 5-8 % of plans /articles of incorporation which causes legal uncertanity. Authorities should take actions about these defects oficially and more legal anomalies and deficiencies should be taken care of.

Sándor József

ingatlanrendező földmérő

geodéziai tervező és szakértő

ingatlanértékesítő és értékbecslő

HM EI Zrt.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

60 éves a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságot (MFTTT), illetve jogelődjét, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületet 60 éve alapították. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület (GKE; mely fogalom a szakterületen) 1956. április 20-án a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) akkori székházában (Budapest, VI. ker., Rudas László u. 45., II. emeleti nagyteremben) több száz szakember részvételével tartotta meg alakuló közgyűlését, amely kimondta a GKE megalakulását a MTESZ keretében, annak egyik tagegyesületeként. Elfogadta az alapszabályokat és megválasztotta az első vezetőségét (Raum, 1956). Az alapító okiratot 940-en írták alá, akik közül 50 év elteltével 53-an voltak (Emlékkönyv, 2006), 60 év elteltével pedig ma már csak 15-en vannak a körünkben (1. táblázat).

A Társaság első 50 évének részletes szakmatörténeti leírását az 50. évforduló alkalmából készített emlékkönyv tartalmazza, illetve az első 40 évre vonatkozó részletek „A magyar földmérés és térképészet története” című kiadvány köteteiben találhatók meg. Az elmúlt 10 év (2006-2016) eseményei a Geodézia és Kartográfia szakmai folyóiratunkban és legújabban az MFTTT honlapján (http://www.mfttt.hu) nagyrészt nyomon követhető. A továbbiakban az elmúlt 10 év főbb eredményeire és eseményeire kívánok (a teljességre törekvés nélkül) röviden kitérni.

A 2. és a 3. táblázat a GKE/MFTTT vezetőit tartalmazza a teljes időszakra (60 év) vonatkozóan. Az elmúlt 10 évben három-három személy látta illetve látja el a Társaság képviseletét is biztosító elnöki és főtitkári tisztséget. A választással elnyert vezetői időtartamot az elnökök közül Váhl Miklós (lemondás miatt) és Apagyi Géza (halálozás miatt) nem tudta kitölteni, a főtitkárok közül pedig csak Uzsoki Zoltán (lemondás miatt). Apagyi Géza elnök elhalálozása miatt az elnöki feladatot közel egy éven át Dr. Klinghammer István akadémikus (választott alelnökként) látta el.

Társaságunk működőképességét az elmúlt 10 év során megőriztük, azonban 2010-2012 folyamán nehéz időszakot élt át. Egyrészt a Földhivatalokat a Kormányhivatalokba integrálták, amelynek következtében az egyéni és jogi tagdíj befizetések nagy mértékben lecsökkentek, másrészt veszteséges gazdálkodás miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került (4. táblázat). Ennek eredményeként eléggé behatárolt és takarékos költségvetés keretében tudtuk csak, illetve tudjuk ma is (a szűkre szabott) feladatainkat megoldani. Nehezítette Társaságunk működését ebben az időszakban az a körülmény is, hogy több tisztségviselő lemondott megbízatásáról, továbbá a Társaság Titkárságának ügyvezetése is többször változott. Ennek ellenére a minimális szintű működéshez a szükséges bevételeket évente mindig meg tudtuk szerezni, a titkárság működését és törvényes ügyvitelét folyamatosan biztosítottuk, a nemzetközi szervezetek felé (FIG, ISPRS, ICA és CLGE) az éves tagdíjat rendszeresen befizettük, el tudtuk érni a Geodézia és Kartográfia szakmai folyóiratunk színvonalas kiadását (utóbbi években sajnos csak kéthavi megjelentetésben). Társaságunk láthatóvá tételét jelenti az Internetes honlapunk megjelenése is (http://www.mfttt.hu), amelyet napi szinten egyre többen látogatnak.

Társaságunk vezető testületei rendszeresen üléseznek (5. táblázat). Az IB üléseken az időszerű feladatok megvitatása mellett a szakosztályaink és területi csoportjaink tevékenységéről szóló beszámolókat is meghallgattunk és fogadtunk el. A közgyűléseken többször kellett módosítanunk Társaságunk Alapszabályát, mert egyrészt a közhasznúságról szóló 2011. évi törvénynek megfelelve meg kellett szereznünk az MFTTT közhasznú jogállását (közhasznú besorolásunk 2014. szeptember 19. napján jogerőre emelkedett a Fővárosi Törvényszék vonatkozó végzése alapján), másrészt számos tartalmi elem épült be az Alapszabályba (pl. a Márton Gyárfás-emlékplakett adományozása, tagság az Európai Földmérők Tanácsában (CLGE), a CLGE Etikai Kódex normáinak átvétele, stb). Az Alapszabály mellékletét képező valamennyi, korábbról hiányzó ügyrendet kidolgoztuk.

Társaságunk alapvető feladatai közé tartozik a Geodézia és Kartográfia (GK) szakmai folyóiratunk megjelentetése, mellyel fontos küldetését teljesíti: nevezetesen azt, hogy tájékoztassa tagságát és a külvilágot a szakma életéről, fejlődéséről és az új szakmai-tudományos irányzatokról. A GK lap főszerkesztője Dr. Joó István professzor elhalálozása (2007) után 2008. január 1-től Dr. Riegler Péter. A szaklapunk 2009-ben volt 60 éves. Ebből az alkalomból jubileumi különszámot jelentettünk meg, amely értékes darabja szakirodalmunknak. A főszerkesztő munkáját 2013-tól Buga László főszerkesztő-helyettesként segíti.

Társaságunkban mindig jelentős esemény a Vándorgyűlés, amelyet 1957-től kezdődően rendszerint kétévente, nyáridőben és az országban változó helyszínnel rendezünk meg (6. táblázat). A vándorgyűléseknek kiemelkedő szerepük van, mert a földmérési, földügyi, térinformatikai és térképészeti szakma seregszemléjeként egyszerre teszik lehetővé egy kiválasztott, időszerű témában a szakmai tapasztalatok, vélemények széles körű cseréjét, továbbá valamely város, országrész jobb megismerését valamint a kollégák, tagtársak és hozzátartozóik kapcsolatainak gazdagítását. A soron következőt 2017-ben rendezzük meg Tolna megyében (Szekszárd), amelynek keretében megemlékezünk arról, hogy 160 éves az Állami Földmérés és 150 éve alapították meg a Magyar Mérnök és Építész Egyletet, a MTESZ (így a GKE/MFTTT) jogelődjét (továbbá 50 éves lesz a FÖMI is).

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya és az MFTTT között a együttműködés kezdettől fogva (1999. év óta) kiváló és sokoldalú. Viszonylag nagy létszámban rendszeresen részt veszünk a Földmérő Találkozón (7. táblázat), ahol szakmai előadásokat is tartunk. A két szervezet együttesen alapította meg és adományozza 2013-tól évente a Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetést, az erdélyi és anyaországi magyarok érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai és szakmai-társadalmi tevékenység elismeréseként (8. táblázat).

Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a nemzetközi szervezetekkel történő folyamatos kapcsolattartást. Az MFTTT egyedüliként képviseli hazánkat a Földmérők Nemzetközi Szövetségében (FIG), a Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaságban (ISPRS) és a Nemzetközi Térképészeti Társulásban (ICA). A három nemzetközi szervezetben a képviselet több évtizedes múltra tekint vissza. Magyar szakemberek rendszeresen fontos tisztségeket töltöttek, illetve töltenek be. Kiemelkedő magyar sikernek tekintjük, hogy Zentai László professzor jelenleg az ICA főtitkári tisztségét tölti be, most már második ciklusban (2011-2015, 2015-2019).

Az elmúlt 10 év fontos fejleménye, hogy 2008-2009 folyamán készítették elő és szervezték meg a magyar szakma csatlakozását az Európai Földmérők Tanácsához (CLGE). A CLGE-ben a magyar szakemberek képviseletét Társaságunk a Magyar Mérnöki Kamarával (MMK), ennek Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával (MMK/GGT) és a Magyar Földmérési és Geoinformatikai Vállalkozások Egyesületével (MFGVE) együttesen látja el. A csatlakozási szerződést az MFGVE (Bíró Gyula), az MFTTT (Dr. Mihály Szabolcs), az MMK (Barsiné Pataky Etelka) és az MMK/GGT (Holéczy Ernő) elnökei írták alá 2010. február 9-én. Megállapodás értelmében a CLGE-vel történő kapcsolattartást a Társaságunk gondozza (jelenleg ifj. Domokos György látja el a nemzeti képviselői feladatokat). A CLGE 2013. március 22-23-án soron következő általános közgyűlését Budapesten) tartotta, melynek szervezését az MFTTT irányította és koordinálta. A közgyűlést köszöntötte Dr. Fazekas Sándor FM miniszter és Tarlós István, Budapest főpolgármestere is.

A CLGE 2009-ben fogadta el a „Code of Conduct” (Etikai Kódex) című dokumentumát, amelyet a tagszervezeteinek működésében alkalmazni ajánl. Személy szerint alapvető fontosságúnak tartom, hogy a CLGE-ben a magyar szakembereket képviselő négy szervezet elnökei nyilatkozatot tettünk 2013. március 21-én a CLGE Etikai Kódexének elfogadásáról (az Etikai Kódex és a Nyilatkozat magyar és angol nyelven az MFTTT honlapján is teljes terjedelemben elérhető).

Kijelentettük, hogy megismertük a CLGE Etikai Kódexének a tartalmát és az abban foglalt elveknek megfelelő gyakorlatot folytatunk munkánk során, továbbá tagjainkat megismertettük az Etikai Kódexszel és figyelemmel kísérjük annak betartását. Ezzel összhangban módosítottuk az Alapszabályunkat, amelynek 3§(15) pontja kimondja: „A Társaság elvárja tagjaitól, hogy választott hivatásuk méltóságának fenntartása érdekében magukra nézve kötelezőnek tekintsék és betartsák az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) Etikai Kódexének normáit.” Ennek alapja szakemberek együttműködésében többek között a kötelezően kulturált hangnem, a ténylegesen kölcsönös tisztelet.

CLGE a földmérőmérnöki foglalkozás és a földmérők által végzett fontos tevékenység megbecsülése és a köznyilvánosság előtti elismertetése céljából 2012 óta minden év március 20. körüli napot az „Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napjává” (EFGN) nyilvánította Európa szerte. Mi ehhez 2013-ban csatlakoztunk egész napos előadóüléssel éppen akkor, amikor a CLGE Budapesten tartotta általános közgyűlését. Elhatároztuk, hogy az EFGN alkalmából évente egész napos előadóülést szervezünk időszerű témakörökben a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Darányi Ignác termében (9. táblázat). Dr. Fazekas Sándor FM miniszter eddig minden alkalommal elvállalta a rendezvény fővédnöki tisztségét.

Társaságunk jogelődje a GKE a MTESZ keretében, annak tagegyesületeként alakult meg 60 éve. Sajnálatos, hogy az elmúlt évtized folyamán a MTESZ csődbe ment, jelenleg felszámolás alatt áll, sorsa bizonytalan. Formailag az MFTTT még nem lépett ki a szervezetből (bár az IB többször szóba hozta), 2014-ben még fizettünk jelképes összegű tagdíjat. A Magyarhoni Földtani Társulat kezdeményezésére, korábban a MTESZ keretei között működő, nyolc földtudományi szakmai szervezet (köztük az MFTTT is) létrehozta a Földtudományi Civil Szervezetek Közösségét (FöCiK). A vonatkozó együttműködési megállapodást 2014. június 24-én írtuk alá. További három szervezet csatlakozásával jelenleg a FöCiK 11 szakmai civil szervezetet foglal magában. A FöCiK lényegében a földtudományokkal foglalkozó, mintegy tízezer magyar szakembert összefogó ernyőszervezet, amelynek célja az, hogy közös fellépéssel részt vegyen a szakmai véleményalkotási, érdekérvényesítési folyamatokban, valamint megalapozott tanulmányokkal, szakvéleményekkel segítse a döntéshozókat. Az évszázados, de legalábbis több évtizedes történelmi múlttal és folyamatos szakmai-tudományos tevékenységgel rendelkező földtudományi egyesületek és társaságok nevében a döntéshozók számára megalapozott szakmai véleményt nyújtson. A FöCiK az év folyamán kifejtette szakmai véleményét néhány földtudományi intézet (OMSZ, MFGI, FÖMI, stb) tervezett átalakításával, továbbá a földrajz tantárgy oktatásánaknak a szakgimnáziumokban történő megszüntetésével kapcsolatban.

További fontosabb eredmények és munkáink között az alábbiakat emeljük ki:

- sikeresek és eredményesek a területi csoportjaink által szervezett, évente ismétlő jelleggel megtartott rendezvények (Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Miskolc, Szolnok, Szombathely, Békéscsaba, Budapest és újabban Paks);

- megkülönböztetett figyelmet fordítottunk és fordítunk kiemelkedő szakmai elődeink emlékének, alkotásaink és műemlékeink megőrzésére (pl. a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötetének kiadása, megemlékezés a Nadapi ősjegy létesítésének 125. évfordulójáról stb.);

- évente átlag egy-két központi nagyrendezvényt szerveztünk és szervezünk országos érdeklődésre számot tartó, időszerű témakörben (így az elmúlt években „A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonosok megszüntetésére indított program helyzete” című témakör több mint 400 fő résztvevőt vonzott 2014-2015-ben);

- az MFTTT tavaszi-őszi szakmai előadássorozatát rendszeresen szerveztük egyrészt a FÖMI tanácstermében, másrészt kihelyezett helyszínekkel (a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszéken, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéken és az ÓE Alba Régia Mérnöki Kar Geoinformatikai Intézetében);

- Társaságunk részt vett az új földmérési és térképészeti törvény és a kapcsolódó igen nagyszámú végrehajtási rendelet, valamint további, a szakmánkat érintő miniszteri rendelet (pl. „A Nemzeti Téradat Infrastruktúra Bizottság létrehozásáról és működésének részletes szabályairól” című kormány előterjesztés) véleményezésében;

- együttműködési megállapodásokat kötöttünk különböző szervezetekkel (pl. a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarával (BPMK), a Magyarhoni Földtani Társulattal, a Szlovák Geodéziai és Térképészeti Egyesülettel (SSGK) stb.);

- egy önálló földügyi és térképészeti ügynökség létrehozást nyílt levél formájában kezdeményeztük, melyet megjelentettünk a Geodézia és Kartográfia folyóiratunkban és a Társaság honlapján, továbbá a FÖMI érdekében (az Intézet egyben tartása mellett érvelve) fejtettük ki szakmai álláspontunkat dr. Lázár János miniszternek küldött levélben;

- végül a kiemelkedő, folyamatos szakmai tevékenységek elismertetéseként kitüntetéseket adtunk át arra érdemes szakembereknek (Lázár deák-emlékérem ( 10. táblázat), örökös tagok sorába történő felvétel (11 . táblázat), tiszteleti tagság (12 . táblázat)).

Végül tisztelettel köszöntöm Társaságunkat alapításának 60. évfordulója alkalmából. Nagyrabecsüléssel és tisztelettel emlékezünk az alapítókra, akik nehéz időszakban vállalták az önálló egyesület létrehozását. Köszönettel tartozunk a Társaság minden tagjának akik tagdíjukkal hozzájárulnak a Társaság fenntartásához és nyomon követik az MFTTT működését a GK szaklap folyamatos olvasásával és a honlapunk látogatásával. Különösen fontosak és értékesek azon tagtársaink, akik az MFTTT működtetésében tevőlegesen is részt vesznek különféle tisztségek lelkiismeretes ellátásával, szakmai-tudományos előadások bemutatásával, tanulmányok írásával, előadóülések szervezésével stb. Mert fontos számukra az MFTTT megmaradása és további erősítése. Társaságunk tagságát a szakmai igényesség tartja össze, összetartozásunkat a szakma szeretete és megbecsülése, az új szakmai-tudományos ismeretek megszerzése iránti igény vezérli. Ezzel egyidejűleg sajnos tapasztalható az is, hogy Társaságunk fiatalabb tagjai csökkenő mértékben vesznek részt az önkéntes munkában. Ennek ellenére az utóbbi időben élénkülés tapasztalható az előadásokon való részvételben, taglétszámunk is enyhe emelkedést (13. táblázat) mutat.

Ádám József

MFTTT elnök

1.táblázat

S	Alapító tagok
1	Dr. Biró Péter
2	Domokos György
3	Dusnoki Sándor
4	Ernyey István
5	Feles László
6	Dr. Forgács István
7	Dr. Füry Mihály
8	Dr. Horváth Kálmán
9	Dr. Kovács Béla
10	Dr. Lukács Tibor
11	Dr. Nagy Jenő
12	Nagy Pál Jenőné
13	Dr. Sipos Sándor
14	Staudinger Jánosné
15	Dr. Strenk Tamás

2. táblázat A GKE/MFTTT elnökei

S	időtartam	név
1	1956-1957	Váhl Miklós
2	1957-1960	Dr. Tárczy-Hornoch Antal
3	1960-1980	Dr. Homoródi Lajos
4	1980-1990	Dr. Joó István
5	1990-1994	Domokos György
6	1994-2003	Dr. Detrekői Ákos
7	2003-2006	Apagyi Géza
8	2006-2007	Dr. Klinghammer István alelnökként
9	2007-2011	Dr. Mihály Szabolcs
10	2011-	Dr. Ádám József

3. táblázat A GKE/MFTTT főtitkárai

S	időtartam	név
1	1956-1976	Raum Frigyes
2	1976-1986	Dr. Detrekői Ákos
3	1986-1990	Dr. Karsay Ferenc
4	1990-1994	Dr. Mélykúti Gábor
5	1994-2007	Bartos Ferenc
6	2007-2012	Uzsoki Zoltán
7	2013-	Dobai Tibor

4. táblázat Az MFTTT pénzügyi helyzetének alakulása 2005-2015 között (eFt)

Év:	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016 (terv)
összes bevétel	31 447	23 641	21 477	27 398	24 555	15 811	14 924	8483	11 896	13 793	17 193	14 000
összes ráfordítás	29 271	24 797	20 349	20 728	23 690	21 354	20 119	8477	13 689	13 725	14 417	13 900
EREDMÉNY	2 176	-1 964	1 128	6 494	766	-5 430	-5 195	6	-1 793	68	2 776	100

5. táblázat MFTTT testületi ülések

Év	MFTTT vezető	Intézőbizottsági	Választmányi	Közgyűlése
2011	3	5	1	1
2012	4	10 (2r.)	4 (2 r.)	2 (1 r.)
2013	4	7	3	2
2014	3	8	3	2 (1 r.)
2015	2	8	4	3
2016	1	3	2	1

6. táblázat Az MFTTT vándorgyűlései

S	Helyszín és időpont	Központi témakör	Résztvevők száma
26	Gödöllő, 2007. július	150 éves a magyar állami földmérés és 40 éves az egységes földhivatali szervezet	250 fő
27	Nyíregyháza, 2009. július 2-4.	Földmérés, földügy hogyan tovább?	200 fő
28	Budapest, 2011. július 7-8.	A földügy szerepe a korszerű közigazgatásban	150 fő
29	Sopron, 2013. július 11-13.	Új jogszabályok és alkalmazásuk tapasztalatai a földmérés és térképészet területén	147 fő
30	Szolnok, 2015. július 2-4.	Földügy és térképészet a nemzetgazdaság szolgálatában	258 fő
31	Szekszárd, 2017. július 6-8.

7. táblázat EMT Földmérő Találkozók

S	időpont	helyszín	Résztvevők száma			Előadások száma
S	időpont	helyszín	Mo.	Erdély	összes	Mo.	Erdély	Összes
1	2000. július 21-23.	Nagyvárad	26	28	54	2	3	5
2	2001. július 19-22.	Székelyudvarhely	55	50	105	6	7	13
3	2002. július 11-14.	Csíksomlyó	80	70	150	7	7	14
4	2003. június 19-22.	Csíksomlyó	82	65	147	12	8	20
5	2004. június 17-20.	Kolozsvár	55	46	101	6	10	16
6	2005. május 19-22.	Sepsiszentgyörgy	84	76	160	11	12	23
7	2006. május 11-14.	Szatmárnémeti	92	83	175	6	13	19
8	2007. május 10-13.	Marosvásárhely	80	70	150	7	10	17
9	2008. május 22-25.	Székelyudvarhely	160	70	230	11	11	22
10	2009. május 14-17.	Szovátafürdő	160	70	230	3	12	15
11	2010. május 13-16.	Nagybánya	160	60	220	17	10	27
12	2011. május 12-15.	Nagyvárad	81	60	141	10	8	18
13	2012. május 10-13.	Kolozsvár	56	62	118	18	5	23
14	2013. május 9-12.	Gyergyószentmiklós	54	57	111	13	4	17
15	2014. május 15-18.	Arad	55	38	93	12	4	16
16	2015. május 14-17.	Zilah	57	47	104	14	5	19
17	2016. május 19-22.	Déva	60	40	100	5	6	11

8. táblázat Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetettjei

S	Adományozás éve	Név	szervezet
1	2013	Dr. Ferencz József	EMT
2	2013	Hodobay-Böröcz András	MFTTT
3	2014	Máté Sándor	EMT
4	2014	Dr. Siki Zoltán	MFTTT
5	2015	Dr. Suba István	EMT
6	2015	Dr. Joó István (posztumusz)	MFTTT
7	2016	Márton Huba	EMT
8	2016	Homolya András	MFTTT

9. táblázat Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja

S	időpontja	Témaköre	résztvevők száma
1	2013. március 21.	A magyarországi földügyi rendszer időszerű helyzete és várható feladatai. A CLGE tevékenysége és az európai GNSS szolgáltatás bemutatása (angol nyelven)	100
2	2014. március 20.	Miben van a földmérés és a geoinformatika haszna? Struve-féle meridián-ív a Világörökség része.	120
3	2015. március 19.	Válogatás a földmérés és a térinformációs rendszerek gyakorlatából. Euklideszi geometria. A Fény Nemzetközi Éve. Nemzetközi Térkép Év. Az eENVplus projekt, mint az INSPIRE megvalósítás része.	126 (70 diák)
4	2016. március 17.	A földmérés, a földügy, a térinformációs rendszerek és a térképészet időszerű gyakorlata. Megemlékezés Ruder Joseph Boskovic tevékenységéről	217

10. táblázat Lázár deák-emlékérem kitüntetettjei

S	Adományozás éve	Név
1	2007	Bolla Gyula
2	2007	Dr. Csepregi Szabolcs
3	2008	Osskó András
4	2009	Dr. Márkus Béla
5	2010	Apagyi Géza (posztumusz)
6	2010	Dr. Balázs László (posztumusz)
7	2010	Oros László
8	2011	Buga László
9	2012	Winkler Péter
10	2013	Dr. Zentai László
11	2014	Hetényi Ferencné
12	2015	Várnay György
13	2016	Dr. Márton Mátyás

11. táblázat Az MFTTT örökös tagjai

S	Adományozás éve	Név
1	2007	Dr. Ágfalvi Mihály
2	2007	Bartos István
3	2007	Csáti Ernő
4	2007	Dr. Papp-Váry Árpád
5	2007	Dr. Remetey-Fülöp Gábor
6	2007	Dr. Székely Domokos
7	2007	Tamás László
8	2007	Vörös Imre
9	2011	Somló József
10	2014	Dr. Fenyő György
11	2015	Hodobay-Böröcz András
12	2016	Bartos Ferenc

12. táblázat Az MFTTT külföldi tiszteletbeli tagjai

S	adományozás éve	név	ország
1	2007	Dr. Ferencz József	Románia
2	2013	Dr. Nagy Dezső	Kanada
3	2013	Dr. Pápay Gyula	Németország
4	2015	Májovská Hedviga	Szlovákia

13. táblázat Társaságunk taglétszámának alakulása az elmúlt hét évben

Évszám	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016 terv
Egyéni tagok száma	423	387	378	347	399	476	528
Jogi tagok száma	25	24	25	16	26	32	33
- ebből földhivatalok száma	19	19	-	-	2	-	-	1 (Békés)
Tagdíjból származó bevétel (eFt)	8 224	5 625	4 772	3 385	3 571	5 104	5 200	5 000

IRODALOM

Emlékkönyv, 2006: Emlékkönyv a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság megalakulásának 50. évfordulója alkalmából (1956-2006).

Joó I.-Raum F. (főszerkesztők): A magyar földmérés és térképészet története. 1-8 fejezet, Budapest, 1990-1996.

Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. MFTTT, HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, 2014.

Raum F.(1956): A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alakuló közgyűlése. Geodézia és Kartográfia, 8. évf., 2. szám, 181-186. oldal.

60 éves a GK folyóirat. Geodézia és Kartográfia, 61. évf., Jubileumi különszám, 132 oldal, 2009.

Szrogh G. (2016): Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság közhasznossági jelentés, 2015. Beszámoló jelentés az MFTTT 2016. május 24. Közgyűlésén.

Széchenyi javaslata a magyar közlekedésügy rendezéséről, 1848. január 25.

Az idén, 2016. szeptember 21-én ünnepeljük Széchenyi István születésének 225. évfordulóját. Az országért végzett tevékenységéért Kossuth Lajos a legnagyobb magyarnak nevezte, és ezt senki sem vitatta vagy vitatja, mert életművét túlszárnyalni senki nem tudta. Ennek ellenére jelentős gazdasági kezdeményezései, politikai javaslatai nem váltak a magyar közgondolkodás, jövőnket is meghatározó, szerves részévé. A XIX. század második felében és a XX. század elején az 1848–49-es szabadságharc iránti tisztelet, a kurucos szemlélet szorította hátra, fedte el a szorgos munkát, a külföldtől tanulva való országépítés gondolatát. A II. világháború után a marxizmus és leninizmus filozófiája a történelmet a forradalmak történetének tartotta, ezért nem kerülhettek reflektorfénybe az “uralkodó osztály” egyik tagjának a békés, egyéni áldozatvállalásokkal járó építést szorgalmazó gondolatai. A rendszerváltozás sem hozta meg a legnagyobb magyar mindenkit tevékenységre buzdító példaképpé válását. Számtalan szobor, közintézmény, utca (az Akadémia körül már a tájékozódást zavaróan sok utca) viseli nevét, de gondolatai nem váltak a közgondolkodás és politikai életünk lényeges elemeivé. Ennek ellenére a magyarok többsége itthon és külföldön is ismeri, tudja, hogy egyéves jövedelméből alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia, kezdeményezése nyomán épült meg a Lánchíd, ő honosította meg a lóversenyt, a Balatonon a gőzhajózást, és közreműködött az Al-Duna és a Tisza szabályozásában. Kevésé ismert, hogy már 1830-ban javasolta Buda és Pest egyesítését, segítette a selyemhernyó-tenyésztést, a magyar színjátszást, ipari vállalatok létrejöttét (Óbudai hajógyár), megalapította a kaszinót és nevéhez köthető a centrális elrendezésű, hazai közlekedési hálózat kialakítása. A felsorolást valószínűleg lehetne folytatni, de most a közlekedésügyi javaslatát szeretném részletesebben ismertetni, pontosabban annak csak a vasút- és úthálózatra vonatkozó részét.

Az 1847. november 12-én megnyílt országgyűlésen (diétán) központi téma lett az ország közlekedése. Egy ellenszavazattal fogadták el Széchenyi javaslatát, hogy a közlekedés fejlesztésére közadózás útján országos pénzalapot kell létrehozni. A közlekedésfejlesztési terv elkészítését pedig a kormányra bízták. A kormány Széchenyit kérte fel a feladat elvégzésére. A gróf közeli munkatársát, Kovács Lajos mérnököt bízta meg, hogy elképzelései alapján dolgozza ki a tervet. Kovács szerkesztőbizottságot alapított. A bizottság tagjai (Clark Ádám, Tasner Antal, Sasku Károly, Csányi Dániel, Burian János) a gróffal már többször együtt dolgozó szakemberek voltak. A bizottság Kovács vezetésével pár hét alatt elkészítette az előterjesztést. Ennek során a megépítésre javasolt vasútvonalakat és utakat a jobb áttekinthetőség érdekében egy országtérképen is feltüntették. A javaslatot és a térképet Széchenyi 1848. január 25-én hagyta jóvá, majd ezt követően, a neve alatt, könyv formájában sokszorosították. Széchenyi már 1848. február 1-én megjegyzi naplójában „kész a könyvem” (1189. p.). A könyv címe: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. A könyvet kiegészítették a javasolt közlekedési vonalakat ábrázoló térképpel.

A Javaslat előtt Fenséges Haza! címen szerepel a törvény indokolása „a mélyen tisztelt egybegyűlt országos rendeknek”. Valami nagyobbat kell tennünk, „ha a nemzetek sorából dísztelenül kisodortatni nem akarunk. A régibb nemzetek tapasztalatait felhasználva, egybefüggő, az egész hazát egyaránt érdeklő eljárásra van szükségünk. Minden, ami egyes osztályok vagy épen egyesek érdekeit ápolja, vagy a hon csak bizonyos tájainak kedvez, egyenesen bántalom az egészre” írja Széchenyi. A bevezetőt azzal zárja, hogy „a javaslatban szereplő nézeteket több jeles fő segítségével sikerült összeszednem”.

A javaslat fő gondolatai: A közlekedés fejlesztése az ország felvirágzásának az alapköve. Ez állami feladat, mely központosított rendszert kíván. Az állam 100 millió Ft, 10 év alatt közadókból visszafizetendő kölcsönnel támogassa a fejlesztést. Buda és Pest az ipar és kereskedés központja, a közlekedési vonalaknak is innen kell kiindulniuk. A cél a nemzetiségi vidékek Budapesttel és így a magyarsággal való összekapcsolása, továbbá világkapcsolat teremtése, elsősorban a vasutak, illetve az azt kiegészítő, azzal szerves egységet alkotó úthálózat és folyamszabályozás révén. A könyv tartalmát most nem akarjuk részletesebben kifejteni. A mellékelt térkép szemléletesen, áttekinthető módon szemlélteti a közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

A könyv mellékletét képező egyszínű térkép címe: „Átnézeti térkép a magyar közlekedési ügy rendezésérüli javaslathoz.” A 48×39 cm nagyságú térkép méretaránya a mérföldes mértéklécből átszámítva 1:2 413 000. A térkép címe alatt olvasható a jelmagyarázat: a tervezett, a kész és az Erdélyben kiállítandó vasútvonal, továbbá az országos kőútvonalak.

Széchenyi jól tudta, hogy könyvét kevesen fogják elolvasni, de egy térképre biztosan rátekintenek, és a szemléletes rajz meggyőzően fogja bizonyítani a közlekedésfejlesztési elképzelések helyességét, és megnyeri a hazafiak egyetértését a javaslathoz. Ezért a könyvhöz mellékelt térképet több példányban sokszorosították. Mintegy 800 példányt küldtek szét az alsó- és felsőház tagjainak, a megyei és városi hatóságoknak, a sajtó képviselőinek. A térképek egy részénél a nemzetiségek elterjedését (Haufler térképe alapján) színfelületekkel ábrázolták. A sokszorosított térképek iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy újabb mennyiséget kellett sokszorosítani. Érdekes módon ez a térkép már háromszínű volt, kék a vízhálózat, fekete a vasútvonalak rajza és a névrajz, piros az úthálózat. A cikkben az OSZK Térképtárában őrzött (TR 776) háromszínű változatot mutatjuk be.

A térkép már kész vasútvonalként jelöli a Pest–Vác és a Pest–Szolnok vonalakat. A tervezet négy – Pestről centrálisan kiinduló – vasúti fővonallal számol. Az első fővonal a már kész Budapest–Vác vonal folytatása a Duna északi partján Pozsonyig és onnan csatlakozna az Ausztriában futó észak–déli (Laibach–Bécs–Brünn) vasútvonalba. A második fővonal a Budapest–Miskolc–Kassa vonal, leágazással Tokajba. A harmadik a Szolnokig kész vonal folytatása Aradig, illetve a Maros völgyében Udvarhely felé és tovább az Ojtozi-szoroson át a Fekete-tengerhez, leágazással Aradról Temesvárra. A negyedik fővonal a Budapest–Fehérvár–Kanizsa–Zágráb–Királyváros–Fiume közötti vasút. A négy fővonalat négy szárnyvonal egészíti ki. Az egyik a Dunántúl nyugati részét szeli át észak–déli irányban (Sopron–Kanizsa–Légrád), a másik a Dunántúl déli részén fut (Légrád –Pécs–Mohács). A Duna-Tisza közén fut a harmadik szárnyvonal (Cegléd–Kecskemét–Szeged–Szabadka), majd az Észak-Alföldön a negyedik (Szolnok–Debrecen–Szatmárnémeti–Kolozsvár, leágazással Debrecenből Nagyváradra.) Az előterjesztés szerint a vonalak teljes hossza 298 mérföld.

Az utak kiegészítői a vasúti rendszernek. Ott kell építeni utat, ahol az olcsóbb, mint a vasút, például a hegyvidéken. Az utakat is három csoportba sorolta Széchenyi. Elsőrendű sugárútvonal (29 db, teljes hosszuk 526 mérföld), másodrendű keresztútvonal (18 db, 212,5 mérföld), harmadrendű szárnyvonal (24 db, 5 mérföld). A fontosabb utakat kategóriák szerinti megkülönböztetés nélkül jelöli a térkép is. A térképről azonban leolvasható, mit gondolhattak elsőrendű, más szóval sugárútnak. A vasútvonalakat külföld felé meghosszabbító, a rajzon a határvonalat metsző utak ezek, például a Nagyszombatot a Jablunkai-hágóval összekötő út vagy a Szatmár–Munkács–Verecke, Szatmár–(Máramaros)Sziget–Körösmező útvonalak. Keresztútvonal a Zsolnát Eperjessel, Szombathelyt Győrrel, Kanizsát Tolnával összekapcsoló vonal. A szárnyvonalra jó példa a Szeged–Hódmezővásárhely vagy Mezőkövesd–Tiszafüred közötti út. A térkép a szövegben szereplő vízi közlekedésre vonatkozó javaslatokat nem mutatja.

A térképről hiányzik a korábban Széchenyi által szorgalmazott Duna jobb parti (Buda–Győr) vonal és a Kossuth kezdeményezte Vukovár–Fiume vasút is. Ez utóbbi rendkívül éles politikai vitát kavart, de végül a jelenlevők többsége a javaslatban szereplő változatot támogatta.

Az egyszínű térkép, feltehetően későbbi időpontban, német változatban is megjelent, ezen ugyanis pár új vasútvonal is szerepel. Ilyen a Pécs–Baja–Theresienstadt (Szabadka) vagy Szolnok–Nagyvárad–Arad illetve a Kassa–Eperjes–Bártfa–Galícia vonal. A német nyelvű térképen a cím alatt feltüntették a térkép készítőjének a nevét (vom Grafen Széchenyi). A magyar nyelvű térképeken nem szerepelt Széchenyi neve. Mindegyik térképváltozat Mangold Károly pozsonyi litográfiai műintézetében készült.

A közlekedésügyi előterjesztés országgyűlési fogadtatásáról, az egyik képviselő véleményéről Széchenyi is megemlékezik naplójában. „Nahát, a Széchenyi! Látták azt a térképet a pókhálóval? Közlekedési javaslat és középen ő a pók, amely az ország vérét szívja (!?!).” Másik vélemény „inkább háziadóba, mint a Széchenyi kasszába! Amabba legalább beleszólhatók!” (1193. p.). A negatív hangok ellenére, hosszas vita után az 1848. évi utolsó rendi országgyűlés (az alsótábla április 6-án, a felsőtábla április 7-én) a XXX. törvénycikkel az előterjesztést elfogadta. Március 23-tól Széchenyi már közlekedésügyi miniszter volt a Batthyány-kormányban. A javaslat elfogadásával az országgyűlés valóra váltotta Széchenyi elképzelésének a lényegét: a közlekedési utak állami építtetését és kezelését, az ehhez szükséges államkölcsön folyósítását és az egész tevékenység központosítását. A törvény elfogadásával Széchenyi politikai pályafutásának egyik legjelentősebb, és akkor még senki nem tudta, hogy talán utolsó fontos politikai győzelmét aratta. A vasutak építésének folytatása, elveit követve, már másokra hárult.

Papp-Váry Árpád

Irodalom

Bagyó János: Gróf Széchenyi István közlekedésügyi reformja és tevékenysége. Budapest, 1913. Athenaeum.

Gróf Széchenyi István közlekedési javaslata. Közlekedési Múzeum, Budapest, 1991.

Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól napjainkig. Vác, 1937.

Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken. Kossuth Kiadó/Cartographia, Budapest, 2002.

Papp-Váry Árpád–Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Gondolat Könyvkiadó/Officina Nova, 1989.

Széchenyi István: A magyar közlekedési ügy rendezésérül. Nyomtatott Belnay örököseinél, Pozsony, 1848. 134 p. és 1 térkép.

Széchenyi István: Napló. Gondolat, Budapest, 1978. 1534 p.

Veress Gábor: Széchenyi közlekedéspolitikai működése. Budapest, 1941.

VIII. Tavaszi Mérnöknap Salgótarjánban

Az MFTTT Nógrád megyei csoportja, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya (NMKH FF) és a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara (NMMK) Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportja által közösen szervezett Földmérő Szakmai Nap 2016. április 12-én került megrendezésre „VIII. Tavaszi Mérnöknap, Nógrád 2016” néven Salgótarjánban. A szervezők a megyeháza nagytermébe várták azt a 172 főt, akik regisztráltak a rendezvényre.

A szakmai nap védnöke dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője volt, aki személyesen köszöntötte a megjelenteket.

A Földmérőnap – melyet Juhászné Tóth Éva, a NMKH FF főosztályvezetője nyitott meg – elsősorban a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése (OKTM) témakör köré szerveződött. A szervezők a projektben részt vevő szereplőket kértek fel egy-egy előadás megtartására. A rendezvény délelőtti programjának levezető elnöke, Bózvári József – a NMMK elnöke –, Fekete Lászlót a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztályának (FM FF) főosztályvezető-helyettesét kérte fel a nyitóelőadás megtartására. A prezentáció a földmérési szakterületet érintő aktuális törvényi változásokkal foglalkozott. Az előadás első részében bemutatásra kerültek a bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások (sommás eljárás, függő hatályú döntés, belföldi jogsegély stb.), majd ezt követően a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény várható módosításait foglalta össze az előadó.

<01_Fekete László.jpg>

Fekete László, az FM FF főosztályvezetője nyitóelőadását tartja

A szakmai nap dr. Varga Márknak, az FM FF osztályvezetőjének az ingatlan-nyilvántartási szakterületet, a földhasználati nyilvántartást, és a termőföld védelmét érintő jogszabályi változásokat bemutató előadásával folytatódott. A prezentáció végén a hallgatóság a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásáról kapott részletes tájékoztatást.

A szünet után ismét Fekete László tartott előadást, az OKTM jogszabályi változásairól, a kezdetektől napjainkig. Ebben foglalkozott a földalapok létrehozásával, a részarány-földtulajdon kiadásával, illetve a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó külön szabályok változásaival.

A következő előadó Cseri József, a Nemzeti Kataszteri Program Nkft. ügyvezető igazgatója volt, aki az OKTM I. és II. üteme végrehajtásának tapasztalatait foglalta össze. A jogi szolgáltatók és a földmérő vállalkozók kiválasztásának szempontjain túl kiemelten foglalkozott a program végrehajtásának Nógrád megyei teljesítésével, tapasztalataival. Előadása végén pedig a III. ütemtől rendelkezésre álló ortofotókról adott tájékoztatást.

A délelőtti program befejezéseként dr. Mechler Márk ügyvéd, a nyertes jogi szolgáltatói konzorcium tagja beszélt a jogi szolgáltatói feladatokról, a vonatkozó kormányrendelet és a kialakult gyakorlat alapján. Ismertette a hatályos jogszabályi környezetet, az eljárásban közreműködőket, a fontosabb részteljesítési határidőket. Előadásának második felében pedig a fontosabb tapasztalatokat foglalta össze.

Az ebédet követően a délutáni program levezető elnöke, Fábián József, a NMKH FF osztályvezetője kérte fel Pusztai Petrát, hogy a Geofor Kft. képviseletében foglalja össze a földmérő vállalkozói feladatok végrehajtása során szerzett tapasztalatokat. A gazdasági társaság négy járás területén végzi feladatait az OKTM során, így lehetőség nyílott az egyes munkaterületeken szerzett tapasztalatok összehasonlítására is. Ennek során kitért az egyes munkafázisok (keretmérések, egyezségi tárgyalások stb.) során tapasztalt sajátosságokra.

Csábi Zoltán, a Leica Geosystems Hungary Kft. mérnök üzletkötője a mobiltérképezés egy újdonságát mutatta be. Ismertette a Pegasus: Backpack névre hallgató rendszer részeit, működési elvét, a helymeghatározás és a térképezés alkalmazott technológiáját, és a feldolgozás munkafolyamatát.

Az utolsó előadást a Pásztói Járási Hivatal képviseletében dr. Méhész István, a Földhivatali Osztály vezetője tartotta, aki a hatósági oldalról foglalta össze az OKTM eddigi tapasztalatait. Ismertette a járás területére eső feladat jellemző adatait, az egyes lépések (adatszolgáltatások, mezőgazdász helyszínelés, keretmérés stb.) sajátosságait, a program végrehajtását elősegítő pozitívumokat, de kitért a kedvezőtlen tapasztalatokra is.

Az előadásokat követően a hallgatóságnak lehetősége volt arra, hogy véleményeiket ne csak a kávészünetben és az ebédidőben osszák meg egymással, hanem az előadásokat követő konzultáció során is kifejthessék álláspontjukat az egyes témákkal kapcsolatban.

A visszajelzések alapján a hallgatóság az előadásokat tartalmasnak, az eltöltött időt hasznosnak, a rendezvényt sikeresnek ítélte meg, melyhez jelentős mértékben járult hozzá a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, valamint a szakmai nap keretében műszerbemutatót is tartó Leica Geosystems Hungary Kft. anyagi támogatása is.

Fábián József

Fővárosi és Pest Megyei Földmérőnap

A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) Pest Megyei és Fővárosi Területi Csoportja 2016. április 20-án tartotta a tavaszi Földmérő Szakmai Napját. Nagy megtiszteltetés ért bennünket, mert az MFTTT megalakulásának 60. évfordulóját együtt ünnepeltük a MH Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) kultúrtermében, a II. ker. Szilágyi Erzsébet fasor 7–9. sz. alatt.

A rendezvényt országosan hirdettük, meg első sorban a Megyei Kormányhivatalok Földhivatali Főosztályainak munkatársai és a földmérő vállalkozók részére, így a megjelent 270 fő megtöltötte a termet.

A regisztráció után Hetényi Ferencné, a csoport elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Tóth László ezredes, az MH GEOSZ szolgálatfőnöke, rendezvényünk védnöke tartotta meg megnyitó beszédét. Ezután dr. Ádám József professzor úr, az MFTTT elnöke köszöntötte a 60 éves egyesületet, kiemelve az előző kerek évforduló óta eltelt 10 év eseményeit.

A köszöntők és megemlékezések után Fekete László az FM Földügyi Főosztály főosztályvezető-helyettese tartott előadást az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM-rendelet várható módosításairól.

Következő előadónk Homolya András volt a BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék mestertanára, aki dr. Vincze Lászlóval, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar oktatójával jegyzett előadásukat tartotta meg az ingatlanrendező földmérő minősítő vizsgabizottság tapasztalatairól. Körblné Németh Éva a BFKH Földhivatali Főosztály szakfelügyelője előadásában az ingatlanrendező földmérő minősítéssel szembeni, a szakfelügyeleti oldalról megfogalmazott elvárásokat ismertette.

Mindkét előadás kitért a jogszabályváltozásokkal kapcsolatos anomáliákra is.

A délelőtti utolsó előadást Szőnyi Lőrinc a FÖMI földügyi igazgatója tartotta az E-ingatlan-nyilvántartás fejlesztéséről és bevezetésének határidejéről.

Ezután fórum következett. Mindhárom előadáshoz volt hozzászólás, de a legtöbb az E-ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódott. A földmérő vállalkozók sérelmezik a földhivatali adatszolgáltatás lassú és korszerűtlen voltát. Minél hamarabb várnak változást e téren.

Ebédszünet után Varga Tibor a VMKH Földhivatali Főosztályáról tartott előadást a Veszprém megyében kialakított – a többi hivatalhoz képest – korszerű adatszolgáltatási rendszerről.

Borbély Katalin a PMKH Földhivatali Főosztály szakfelügyelője előadásában az új eljárási szabályoknak a záradékolási és telekalakítási eljárásokra gyakorolt hatását ecsetelte, különös tekintettel az elintézési határidőkre.

Ezután Sándor József az HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. munkatársa tartotta meg előadását az alaprajz, mint a nyilvántartási térképi adatbázis része címmel. Erről a témáról nem először hangzott el előadás, de még mindig nagy érdeklődés kíséri.

Szepsi Szűcs Levente a PMKH Földhivatali Főosztályáról a pontmeghatározások követelményeiről tartott előadást, ismertetve a jogszabályi előírásokat és a vizsgálati szempontokat.

Utolsó előadóként Kozári Ágnes még a BFKH Földhivatali Főosztály munkatársaként tartotta meg előadását adatváltozás az ingatlan-nyilvántartásban címmel. (Kozári Ágnes jelenleg a FÖMI munkatársa.)

A fórumon sok kérdés feltételére nem volt idő, mert kezdődött a Társaságunk fennállásának 60. évfordulójával kapcsolatos ünnepség.

A megalakulás 60. évfordulójára emlékező ünnepségen Társaságunk elnöke köszöntötte a még életben lévő alapító tagokat, kiemelt figyelemmel a közülük egyedül jelen lévő dr. Lukács Tibor tagtársunkat.

Az ünnepség keretében került sor az idei Lázár deák-emlékérem átadásra, amit dr. Márton Mátyás úr, az ELTE professor emeritusa vehetett át.

Ezután behozták a születésnapi ünnepi tortát, amelyet a résztvevők kellemes beszélgetés mellett fogyasztották el a vacsorával együtt.

Köszönjük az MH GEOSZ vezetőjének, Tóth László ezredes úrnak, hogy biztosította számunkra a helyszínt, és mindent megtettek a rendezvény sikeréért.

A rendezvényről Hodobay-Böröcz András készített fényképeket, amelyek a honlapunkon a Képtárban tekinthetőek meg, a szakmai napon elhangzott előadások a honlap Rendezvények menüpontjában érhetőek el.

Hetényi Ferencné

2015. július 15. szerda, 08:36 | Módosítva: 2017. október 24. kedd, 13:39 | Írta: Administrator |