Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2016.

2016 / 9-10 68. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

 

Tartalom

Dr. Klinghammer István: Az időmérés történetéből -----  4

Dr. Völgyesi Lajos – dr. Tóth Gyula: A QDaedalus-rendszer geodéziai alkalmazási lehetőségei ----- 11

Dr. Bartos-Elekes Zsombor: Az 1910-es Magyarország kétszázezres demográfiai térképműveinek georeferált közzététele a weben, I rész ----- 17

⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰

Fotogrammetria és távérzékelés – kongresszusi beszámolók -----  22

Intézőbizottsági ülés -----  24

A Szeniorok „Tóth Ágoston” Klubjának penci kirándulása -----  25

EuroGeographics budapesti közgyűlése  -----  26

Nekrológok -----  27

⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰

Content

On the History of Measuring Time (István Klinghammer, Dr.) ----- 4

Possibilities of Geodetic Application of the QDaedalus System (Lajos Völgyesi, Dr. – Gyula Tóth Dr.) ----- 11

The Demographic Maps of Hungary, 1910 at the Scale of 1:200,000 – its Georeferency and Publication on the Web, Part 1 (Zsombor Bartos-Elekes Dr.) ----- 17

⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰     ⃰

Photogrammetry and Remote Sensing – Congress Reports -----  22

Syndicate’s meeting  ----- 24

Excursion of Seniors’ „Tóth Ágoston” Club to Penc -----  25

EuroGeographics’ Summit in Budapest -----  26

Obituaries ----- 27

 

Az időmérés történetéből

Klinghammer István

Az ókori világkép: egykori elődeink időmértéket határoztak meg, naptárt készítettek a megfigyelt állócsillagok és a bolygók változása alapján. A folyam menti kultúrák: Mezopotámia és Egyiptom papjai mind rövid, mind hosszú távon ismerték az idő mérésének módját. A hellén kultúra: az elméleti természettudomány területén hatalmas ismeretanyagot halmozott fel. A római gyakorlatias gondolkodás: a naptárreform (Julianus-naptár). A naptárkészítés és az időmérés új technikája a 16. században: a Gergely-naptár. Kronométer a navigációhoz: a kezdő meridiánok kijelölése.

On the History of Measuring Time

Our early ancestors defined the units of time and made calendars on the basis of observing the changes of stars and planets. The priests of riverine cultures (Mesopotamia, Egypt) knew how to measure shorter and longer units of time. The Hellenic culture gathered an impressive amount of knowledge of the theory of natural sciences. The practical way of thinking by the Romans produced a calendar reform (Julian calendar). In the 16th century, a new technique of making calendars and measuring time brought about the Gregorian calendar. Later, navigation needed the chronometer and the definition of primary meridians.

Dr. Klinghammer István

professzor emeritus,

az MTA rendes tagja

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A QDaedalus-rendszer geodéziai alkalmazási lehetőségei

Völgyesi Lajos–Tóth Gyula

A QDaedalus-rendszert az ETH Zürich (Zürichi Műszaki Egyetem) Geodéziai és Geodinamikai Kutató Laboratóriumának szakemberei fejlesztették ki az utóbbi években. Kiváló kapcsolataink révén 2013-ban sikerült bekapcsolódnunk a rendszer használatába és fejlesztésébe. Jelenleg ebből a berendezésből még csak néhány működik a világon, az egyik a mi tulajdonunkban a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén.

A QDaedalus-rendszer GNSS-technikával kiegészített és külső számítógéppel vezérelt automatikus észlelőrendszer, amelynek geodéziai alapeszköze egy megfelelőképpen átalakított Leica mérőállomás. Az átalakítás alapvetően a műszer optikai rendszerét érinti, a vizuális észlelés helyett a CCD-érzékelővel rögzített valamennyi információ közvetlenül a külső, vezérlő-feldolgozó számítógépre kerül.

Az eddigi mérések és vizsgálatok alapján a QDaedalus-rendszer forradalmi változásokat vetít előre a függővonal-elhajlások és a geoid finomszerkezetének meghatározásában, de komoly változásokat tesz lehetővé a geodézia más területein is. Erre utal például, hogy a rendszerrel mindössze 20-30 perc idő alatt a mérési körülményektől függően akár 0,1 szögmásodperces pontossággal lehet függővonal-elhajlás értékeket meghatározni, vagy a Napra és Holdra végzett mérésekkel minden eddiginél pontosabb alaphálózati azimut-meghatározásokra nyílik lehetőség.

Possibilities of Geodetic Application of the QDaedalus System

QDaedalus is a measurement system which has recently been developed at the Geodesy and Geodynamics Lab of ETH Zürich. Thanks to the fruitful cooperation between our institutions we have joined the application and development of the system in 2013. Our equipment at the Department of Geodesy and Surveying at Budapest University of Technology and Economics is one of the few systems operating worldwide.

QDaedalus is an automated, computer-controlled measurement system, which is based on a transformed Leica Total Station that has been augmented with a GNSS receiver. This transformation mainly affects the optical part of the total station, and instead of its visual control it enables us to capture all CCD-assisted measurement data on the external controlling-processing computer hardware.

Our measurements and tests with QDaedalus predict revolutionary changes not only for the determination of deflections of the vertical and local structure of the geoid but also for other fields of geodesy and surveying. This is corroborated by the fact that it is possible with the system in 20-30 minutes of measurement time only to get deflection of the vertical components which are accurate to 0.1 seconds of arc, or that it will be possible to determine geodetic astro-azimuths by luni-solar measurements with unprecedented accuracy.

Dr. Völgyesi Lajos

egyetemi tanár

Dr. Tóth Gyula

egyetemi docens

BME Általános- és

Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

http://www.agt.bme.hu/volgyesi

BME Általános- és

Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Az 1910-es Magyarország kétszázezres demográfiai térképműveinek georeferált közzététele a weben I rész

Bartos-Elekes Zsombor

Magyarország 1910-es népszámlálása során többek között felmérték az anyanyelvet, a vallást, a magyar nyelv ismeretét és az írástudást is.

1918 őszén–telén Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly szerkesztésében, ötlete alapján a fenti adatokból öt demográfiai térképmű készült el az I. világháborút lezáró béketárgyalásokra, részben a Központi Statisztikai Hivatalban. A térképművek csak pár példányban valósultak meg, a korabeli Magyarországot igen részletesen, 45 térképlapon, 1: 200 000-es méretarányban ábrázolták, topográfiai háttérként a harmadik katonai felmérésből levezetett általános térkép szelvényeit, a foktérképeket használták fel. Munkájuk a magyar tematikustérkép-történet egyik legfontosabb szellemi terméke.

A közelmúltban (Segyevy Dániel kutatásai alapján) sikerült tisztázni a kevés példányszámú, így alig hozzáférhető térképsorozatok hollétét. Jelen tanulmány bemutatja a fenti, hivatkozásokból és leírásokból közismert, de ténylegesen alig ismert, alig hozzáférhető térképműveket, szkennelt lapjaiknak georeferálását és webes közzétételét interaktív dinamikus térképen a http://mapire.eu/hu/map/magyarorszag_1910/ oldalon.

Maps The Demographic of Hungary, 1910 at the Scale of 1:200,000 – its Georeferency and Publication on the Web Part 1

The census of Hungary in 1910 counted the persons by mother tongue, religions, the persons speaking Hungarian and the persons able to read and write. Using these data, during the autumn and winter of 1918, five demographic map series were constructed for the peace treaties at the end of WWI: it was thought out and edited by Zsigmond Bátky and Károly Kogutowicz, carried out mainly in the Hungarian Statistical Office. The map series had only some copies, the territory of Hungary of that time was represented in detail, on 45 sheets, at the scale of 1:200,000, the topographic source was the Generalkarte von Mitteleuropa. Recently, thanks to the researches of Dániel Segyevy, the whereabouts of the rare map series has been cleared up. This paper shows the map series, their scanning, georeferency and its publication on the following web page: http://mapire.eu/en/map/magyarorszag_1910/

Dr. Bartos-Elekes Zsombor

egyetemi docens

Babeş–Bolyai Tudományegyetem

Kolozsvár

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Fotogrammetria és távérzékelés – kongresszusi beszámolók

Bevezetés

A magyar szakmai közönség legutóbb 2012-ben olvashatott helyzetjelentést a fotogrammetria és a távérzékelés tudományáról a Geodézia és Kartográfia lap hasábjain. Az azóta eltelt 4 év alatt bekövetkezett technikai és technológiai fejlődés miatt jelentős átrendeződés érezhető e két területen. Cikkünkben az idén rendezett két legnagyobb szakmai rendezvény kapcsán ismertetni szeretnénk a szervezeti és személyi változásokat, és felvázolnánk a munkacsoportok, bizottságok alapján kirajzolódó (viszonylag szubjektív) képet is.

Az Amerikai Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság (ASPRS) kongresszusa

Az Amerikai Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság (American Society for Photogrammetry and Remote Sensing – ASPRS) évente rendezi nagy konferenciáját, melyre idén Fort Worthben, Texasban került sor. A Társaságnak kb. 2 éve zajlik a szerkezeti átalakítása, 2015 óta az éves konferenciáját is átnevezte, Imaging & Geospatial Technology Forum (IGTF) az új név. A konferencia egy héten át tartott április 11. és 15. között; hétfőn workshopok és bizottsági ülések voltak, a technikai szekciókat keddtől csütörtökig rendezték, míg pénteken párhuzamosan tematikus előadások futottak meghívott előadókkal. A konferencia – bár az amerikai szövetség szervezi – nemzetközi jellegű, idén 17 országból 550 résztvevő regisztrált és vett részt az üléseken. Ezen a konferencián iktatták be az ASPRS új elnökét, a magyar származású Charles Tothot, a The Ohio State University professzorát.

A konferencia magját a technikai szekciók alkotják. A megszokott lézerszkennelés, műholdas távérzékelés és fotogrammetria mellett több szekció foglalkozott szenzorkalibrációval meg a pontfelhők feldolgozásával. A fotogrammetriai szekciókban óriási hangsúlyt kapott a UAS (Unmanned Autonomous Systems – pilóta nélküli automatikus rendszerek) és alkalmazásaik. A számos kutatás tárgyát képező alkalmazások szintén külön szekciókat kaptak, a napokat a kiemelt témákban keynote előadások nyitották és zárták. A korábbi ASPRS-konferenciákon megszokottakhoz képest kisebb méretű kiállításon szintén a UAS adatok feldolgozására kínált szoftveres megoldások voltak túlsúlyban. A konferencián megjelenő főbb kutatási területeket jól reprezentálják az ASPRS divíziói is:

  • GISD Division – Geographic Information Systems (térinformatika)
  • LD Division – Lidar (lézerszkennelés)
  • PAD Division – Photogrammetric Applications (fotogrammetriai alkalmazások)
  • PDAD Division – Primary Data Acquisition (elsődleges adatnyerés)
  • PPD Division – Professional Practice (”a szakma művelése”; etikai és szabványosítási kérdések)
  • RSAD Division – Remote Sensing Applications (távérzékelési alkalmazások)
  • UAS Division – Unmanned Autonomous Systems (pilóta nélküli automatikus rendszerek).

Jövőre az IGTF 2017. évi konferenciáját Baltimore-ban rendezik március 13. és 17. között.

A Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság (ISPRS) kongresszusa

A Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság (International Society for Photogrammetry and Remote Sensing – ISPRS) szokásosan négyévente, az olimpia évében rendezi legnagyobb rendezvényét, a kongresszust. Az előző melbourne-i kongresszus döntése értelmében az idén Prága adott otthont az eseménynek. A kongresszus igazgatója, Lena Halounová a Cseh Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Geomatikai Intézetében dolgozó docens asszony volt. A közgyűlési beszámolója alapján 88 országból összesen 2294 résztvevő gyűlt össze. (A hivatalosan elérhető résztvevői lista alapján 2386 résztvevő regisztrált. A következőkben a hivatalos lista alapján adjuk meg a statisztikai adatokat.) A három legnagyobb létszámú küldöttséggel büszkélkedő ország Kína (434), Németország (267) és a vendéglátó Cseh Köztársaság (115) volt. Magyarországról a hivatalos listán 20 fő szerepelt, amivel a 28. legnépesebb delegáció voltunk. A hazai szervezetek közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéke 8 oktató-kutatót, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Földmérési és Távérzékelési Intézet 3-3 munkatársat, a Károly Róbert Főiskola és a Kecskeméti Főiskola 2-2, az MTA és az EuroSense Kft. pedig 1-1 munkatársat küldött. A fenti listában nem szerepeltek azok a résztvevők, akik a helyszínen regisztráltak.

A szakmai találkozó a város kongresszusi központjában volt 2016. július 12. és 19. között. A rendes szakmai napok előtt tartották a tutorialokat (összesen tízet), köztük a big data kezeléséről, SAR-rendszerekről, Lidar-adatfeldolgozásról, képelemzésről, modellezésről és minőségbiztosításról. Szintén a nagy esemény előtt került sorra (5 elismert oktatóval) a nyári diákegyetem, aminek mottója „Az adatfeldolgozástól a webes közzétételig” volt. A hivatalos megnyitó ünnepség alkalmával, valamint további három alkalommal a plenáris ülés előadásait hallgathattuk meg. Az előadók és témáik a tudomány legutolsó eredményeiről, a nagy cégek vízióiról szóltak. Így volt előadás a képillesztés matematikájáról, a római katakombák felmérő robotjairól, a tudás felfedezéséről, a földmegfigyelés perspektíváiról, a közösségi média használatáról és a térképek jövőjéről.

A tényleges konferencia a technikai üléseken (technical session) zajlott, ami még a régi 8-as szakbizottsági felosztás szerint összesen 60 munkacsoportban, esetenként több fordulóban történt. Nemritkán nyolc párhuzamos szekcióból kellett az érdeklődő hallgatóságnak választania – néhány rendkívül népszerű szekciónál a termek befogadóképessége jelentett korlátot. Emellett a kiemelt témák külön szekciókat (theme session) kaptak, például a Sentinel-I. vagy Okos városok szerepeltek a 18 szekció között. Még további 18 különleges szekció (special session) is megrendezésre került, többek között a helyalapú szolgáltatásokról (LBS) vagy a képalkotó geodéziáról.

A mostani XXIII. kongresszus alatt immár hatodszor szerepelt a CATCON szekció is, ami egy számítógéppel segített tanítási verseny (Computer Assisted Teaching Contest), azaz olyan szoftverek versenye volt, amelyek segítségével a távérzékelés vagy fotogrammetria kisebb-nagyobb részei oktathatók. A 14 benyújtott ingyenes vagy kereskedelmi pályamű közül a német Thomas Luhmann által fejlesztett PhoX interaktív fotogrammetriai oktató program lett a nyertes.

A szakmai előadások szünetében 61 kiállító standján nézelődhetett a látogató és ismerkedhetett meg a következő, 2020-as kongresszusi helyszínre pályázó Dubai, Nizza és Quebec ajánlatával. A kiállítók között olyan nagynevű cégek voltak jelen, mint a Google, Airbus, ESRI, Leica, Hexagon vagy a Trimble, de megjelentek kiadók (pl. Elsevier) és startup cégek is. A magyar látogatóknak a Meixner Imaging standja lehetett „ismerős”, mivel a BKK Karesz mobil térképező rendszerével felvett budapesti adatok megjelenítését láthattuk prezentációjukban.

A napi információözön áttekintésére a GIM International segítségével kiadott, nyomtatott Congress Daily és elektronikus Newsletter szolgált. Hasonlóan nagy segítség volt a kongresszus számára írt mobilos alkalmazás, amely nemcsak a programokat és helyszíneket tette áttekinthetővé, hanem lehetőséget biztosított a közösségi oldalak elérésére, kulturális rendezvények megtalálására, networkingre vagy játékra. Az app használatával akár az előadások alatt is olvashattuk a vonatkozó cikkeket, amik egyébként az ISPRS honlapjáról letölthetők.

A kongresszus alatt négy alkalommal ülésezett a nemzetközi társaság közgyűlése is. A közgyűlés így a szokásos beszámolók mellett megválasztotta vezetőségének tagjait.

A társaság elnöke a 2016–2020-as időszakra így a német Christian Heipke professzor lett, első helyettese a leköszönő elnök, a kínai Chen Jun, második helyettese a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékével szoros kapcsolatban álló, egyébként éppen az ASPRS elnöki tisztét betöltő Charles Toth. A társaság főtitkára a leköszönő kongresszusigazgató, a cseh Lena Halounová, a kincstárnok a kanadai Songnian Li. A közgyűlés egyik legfontosabb döntése a következő helyszín megszavazása: a francia Nizza nyert. Az új kongresszusigazgató, Nicolas Paparoditis – a szokásoknak megfelelően – szintén a tanács tagja lett. A közgyűlés elfogadta az új bizottsági struktúrát is, amely jelentősen egyszerűsíti és áttekinthetőbbé teszi a szakbizottságokat (technical commission). Az új bizottságok és azok vezetői a következők:

Commission 1: Szenzorrendszerek (vezetője: Stefan Hinz, Németország)

Commission 2: Fotogrammetria (vezetője: Fabio Remondino, Olaszország)

Commission 3: Távérzékelés (vezetője: Jie Jiang, Kína)

Commission 4: Térinformatika (vezetője: Sisi Zlatanova, Hollandia)

Commission 5: Oktatás (vezetője: A. Senthil Kumar, India)

A közgyűlésen elhangzott beszámolók közül talán a cikkek megjelenéséről érdemes néhány gondolatot megosztani. A legrangosabb megjelenést az ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing és az ISPRS International Journal of Geo-Information folyóiratok biztosítják. Előbbi 4.2, utóbbi pedig 0.6 impaktfaktorral rendelkezik. A fotogrammetriai lapban a cikkek elfogadási arányát jól mutatja, hogy a beküldött 678 kéziratból 152 jelent meg. A térinformatikai lap még jóval fiatalabb, ezért is alacsonyabb az impaktfaktora, a szerkesztőség azonban itt is szigorú: 377 beküldött anyagból 139 jelent meg 2015-ben. Mindkét folyóirat jelentős erőfeszítéseket tett a megjelenés gyorsítására; ezt bizonyítja, hogy az elektronikus hozzáférések száma jelentősen megnőtt az utóbbi években. Az elmúlt évben a fotogrammetriai lap cikkeiből közel 450 ezret, a térinformatikai lapból pedig mintegy 98 ezret töltöttek le. Az ISPRS honlapján elérhetők a konferenciákra elfogadott cikkek, a társaság dokumentumai, letölthető adatállományok – nagyjából 25 ezer fájl. A webmester beszámolója szerint komoly bővítést hajtanak végre, hogy a munkacsoportok és bizottságok saját kezelésében minden megosztani kívánt tartalmat egységesen tudják a szakma számára biztosítani.

A résztvevői csomagban a konferencia műanyag logója is benne volt, ami a megjelent közleményeket tartalmazó pendrive-ot rejtette. Kaptunk még összehajtható vizes palackot (bizonyára a hőségre való tekintettel) és felfújható nyakpárnát (ha unalmasabb szekciót sikerült volna találni). A regisztrált résztvevők vonalkódos belépőkártyáikkal jutottak be a termekbe, de ezzel a kártyával és egy Prága-bérlettel a város bármely pontja is ingyen megközelíthetővé vált. A knédlit, kolbászt és sört pedig olcsón vásárolhatta az éhes tudós…

Tanulságok és jövőkép

Végezetük hadd álljon itt néhány, a szerzők szubjektív véleményét kifejező mondat a rendezvények tanulságaként és a szakmánkról kirajzolódó jövőképről.

Az előadások, poszterek száma alapján úgy tűnik, hogy a pilóta nélküli eszközök (UAS) egyre jobban előre törnek, egyre többféle alkalmazásban vetik be azokat, és a gyarapodó munkákkal a velük szerzett tapasztalatok száma is növekszik. A másik eszközfejlesztéshez köthető megállapítás, hogy az elektronikai kutatásoknak és eredményeknek köszönhetően nagyon gyors érzékelőfejlődés várható a Lidar-megoldásokban. Ennek is betudható, hogy a lézerszkennelés nem veszít súlyából, folyamatosan a kiemelt témák között szerepel.

A módszertannal kapcsolatban az a meglátásunk, hogy a pontfelhők létrehozása rendkívül sok kutatót foglalkoztat, de nem csupán a lézerszkenneléssel, hanem a mélységkamerákkal és az optikai képek felhasználásával is. Utóbbi kapcsán el kell mondani, hogy a Dense3D-nek nevezett képalapú pontfelhő-levezetés a technológiai fejlődésnek köszönhetően felzárkózott a szkennelés mellé. Sok alkalmazás található a piacon, amelyek most már térinformatikai környezetekben is képesek a vizsgált objektumról (felületekről, tárgyakról, terepről) rendelkezésre álló számos fényképből 3D-s információt kinyerni. Ez eredményezi azt is, hogy az alkalmazások köre is jelentősen és folyamatosan bővül. Az előállított pontfelhőkből nemcsak felületmodellek, domborzatmodellek készülnek, hanem erőteljesen látszik a pontok osztályozásában, az automatikus szegmentálásban végzett kutatási törekvés.

Az alkalmazási példák nagyon szerteágazóak. Talán itt lehet a legkevésbé pontosan érzékelni a haladás irányát, azonban olyan érzésünk volt a két nagy konferencia látogatása után, hogy a beltéri térképezés és navigáció, valamint az okos városok témák erősödtek meg. Emellett a vízfelületek térképezése (batimetria), valamint az éghajlat és a katasztrófák monitorozása témákban növekszik kiemelkedően a tudományos érdeklődés.

Barsi Árpád–Lovas Tamás

 

Intézőbizottsági ülés

Társaságunk vezetőtestülete 2016. szeptember 12-én a következő napirend megtárgyalását tervezte:

1. A Társaság 2017. évi költségvetési tervezete,

Előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

2. A Társaság 2017. évi Vándorgyűlésének előkészítése

Előadó: Dobai Tibor és Zsilvölgyi Csaba

3. Az Osztatlan közös tulajdon megszüntetése (OKTM) c. konferencia előkészítése

Előadó: Buga László és Zalaba Piroska

4. Az MFTTT pénzügyi politikájának módosítása

Előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

5. A tagnyilvántartás helyzete

Előadó: Szrogh Gabriella

6. A szakosztályok és területi csoportok működésének helyzete

Előadó: Iván Gyula

7. Egyebek

Az ülést megnyitva dr. Ádám József elnök örömmel nyugtázta, hogy a testület 14 tagja közül 12 jelen van.

Az elnök kérésére, az egyéb napirendi pontok között szereplő, a tagságot élénken foglalkoztató, az állami földmérés és földügy jövője témában kért tájékoztatást az FM Földügyi Főosztály megbízott vezetőjétől. Horvát Gábor István elmondta, hogy még nem születtek meg azok a vezetői döntések, amelyek alapján az egyes állami hivatalok és háttérintézmények átalakításáról szóló kormányhatározat szerint megszűnő FÖMI kormányhivatalba történő beolvadásának módjáról, feladatainak átadásáról érdemben nyilatkozni lehetne. A FÖMI két tervezett nagy projektjének koordinálása kikerült az Intézet és az FM hatásköréből, ez a Lechner Tudásközpont feladata lesz.

Az első napirend keretében áttekintették a 2016. év költségvetés helyzetét is. A működéshez szükséges összeg a tervezett támogatások hiánya miatt még nem áll rendelkezésre, de az év hátralévő részében a kintlévőségek behajtásával, rendezvények bevételeivel és további támogatások megszerzésével előteremthető. Pénzforgalmi szempontból nincs veszélyben a Társaság működése, azonban az év végére prognosztizált számviteli mérlegünk egyelőre mínuszban van. Jelenleg is több, támogatásra benyújtott illetve benyújtás előtt álló pályázatunk van, ami reményt jelent a pozitív szaldó elérésére. A körülményekre tekintettel a 2017. évi költségvetés tervezésekor több, megalapozottan teljesülő támogatással kell számolnunk, ami több szervezőmunkát igényel a vezetőségtől. A Vándorgyűlés megrendezése a szakmai eredményesség mellett anyagilag is mindig sikeres esemény. Az országos seregszemle potenciális támogatóinak jóvoltából, a visszafogott gazdálkodás folytatásával 16,1 millió forint bevétel és 13,2 millió forint kiadás mellett 2,9 millió forintos többlettel tervezzük a jövő évet, figyelemmel az ez évi esetleges hiány pótlására is.

A Vándorgyűlés helyszínének kiválasztása további egyeztetést igényel a Tolna megyei kormánymegbízottal és Szekszárd polgármesterével. A négy, előzetesen kiválasztott intézmény közül a Babits Központ tűnik alkalmasnak a rendezvény lebonyolítására, mondta Zsilvölgyi Csaba alelnök, beszámolva az eddigi előkészítő munkáról. Októberben az elnök, az alelnök, a főtitkát és az ügyvezető titkár kíséretében Szekszárdra utazik, és a helyi szervezőbizottság tagjaival közösen megtekintik a lehetséges helyszínt, megbeszélést terveznek a város polgármesterével és a megyei kormánymegbízottal a Vándorgyűlés támogatása ügyében.

A szakmai programról Iván Gyula, főtitkárhelyettes távolléte miatt még érdemben nem lehetett tárgyalni. Felvetődött, hogy a lehetséges témaköröket a két legnagyobb potenciális támogató (MOL, Paksi Atomerőmű) működési körét is figyelembe véve kell kialakítani.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos, immár harmadik évben ismétlődő, továbbképzés-jellegű konferencia védnökségét dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elvállalta, az erről szóló levelet Társaságunk megkapta. A konferencia október 26-án lesz az FM Darányi Ignác-termében. Ez évben nem tervezzük az ismétlést, így az esemény a terem befogadóképességének megfelelő számú jelentkezőnek biztosítja a részvételt. Örvendetes, hogy dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára is támogatja a rendezvényt, és a földhivatali munkatársak részvételének elősegítésére felhívó körlevelet küldött a fővárosi és megyei kormánymegbízottaknak. A részvételi díjas konferencia programja az előző évi rendezvény mintájára szerveződik; az előadások terjedelme, témája lehetővé teszi a közhivatalnokok és a vállalkozók részére továbbképzésen megszerezhető kötelező pontok gyűjtését. A végleges program és a jelentkezés feltételei szeptember 19-ig megjelennek a Társaság honlapján.

A Társaság számviteli rendje aktualizálásra szorul. A felügyelőbizottság észrevétele alapján az IB határozott a házipénztár napi záró összegének megemeléséről, és felkérte az ügyvezető titkárt, hogy a könyvvizsgáló bevonásával tegyen javaslatot a dokumentumnak a működési rendhez igazodó átdolgozására.

Ugyancsak a felügyelőbizottság észrevétele nyomán a titkárság átnézte és rendezte a tagnyilvántartásunkat. A jelenlegi 516 regisztrált tagunk közül 19 fő, a többszöri megkeresés ellenére, három éve nem rendezte tagdíját. Az IB úgy döntött, hogy az alapszabály előírása szerinti kizárásról döntő határozat meghozatala előtt még egy írásos felszólítást küldünk ezen tagtársainknak a tartozásuk rendezésére.

A szakosztályok és területi csoportok működéséről, az előterjesztő távolléte miatt, érdemben nem tudott tárgyalni az IB, így az egy későbbi ülés témája lesz. Ismételten felmerült azonban a szakosztályok és területi csoportok számának átgondolása és a Társaság szervezeti struktúrájának átalakítása.

Az egyéb napirendi pontok között szó volt Szent Tamás apostol, a földmérők védőszentje szobrának felavatásáról. Az eddig befolyt adományok még nem fedezik a szoborállítás és az ennek kapcsán szervezett rendezvény költségeit, így az adományozás lehetősége továbbra is nyitva áll.

Zalaba Piroska, a FIG Nemzeti Bizottságának elnöke tájékoztatta az IB-ét, hogy Osskó András tagtársunk lemondott a FIG 7. számú bizottság magyar delegáltja tisztségéről és maga helyett Iván Gyula nevezését javasolja.

Osztrák kezdeményezésre szerveződik egy projekt a régi határpontoknak a kulturális világörökség részévé nyilvánítása érdekében. Társaságunk felhívást kapott a csatlakozásra. Az elnök szerint kívánatos lenne a magyar részvétel, de erről a határpontokkal foglalkozó állami szervezeti egység helyzetének rendeződése után célszerű dönteni.

Dr. Ádám József tájékoztatta az IB-ét, hogy a Nemzeti Kulturális Alap képviselője július 28-án ellenőrizte a szolnoki Vándorgyűlés megrendezésére adott 1,5 millió forintos támogatás elszámolását és mindent rendben talált.

Néhány kisebb aktuális teendő megbeszélése után (az ülés berekesztése előtt) az elnök egyeztette a következő IB-összejövetelek időpontját a testület tagjaival, mely szerint ez évben még november 7-én és az év végi Közgyűlés és Választmányi ülés napján, december 12-én fog értekezletet tartani ez a grémium.

A beszámolót összeállította: Buga László

 

Az MFTTT Szeniorok Tóth Ágoston Klubjának látogatása a 40 éves Penci Obszervatóriumban

A Szeniorok Tóth Ágoston Klubja 2016. szeptember 23-án tartotta őszi összejövetelét, melynek keretében meglátogattuk a FÖMI Penci Obszervatóriumát (KGO–Kozmikus Geodéziai Obszervatórium). A KGO 1972-ben a FÖMI egyik főosztályaként jött létre és kezdte meg tevékenységét. Az intézmény 1976-ban költözött jelenlegi helyére. A látogatáson 40 fő vett részt.

Klubunk tagjait az obszervatórium vezetőjének, dr. Kenyeres Ambrusnak a kényszerű távollétében Virág Gábor, a KGO munkatársa fogadta. Szendrő Dénesnek, klubunk elnökének megnyitója után ő tartotta az első előadást is számunkra, melynek során az obszervatórium történetét, az ott folyó munkákat és a 40 hektáros parkosított területen található létesítményeket, alappontokat ismertette meg velünk. Bemutatta az obszervatórium alapfeladatait, amelyek a referencia rendszerek és mozgásvizsgálatok területén végzett alapkutatások és kutatás-fejlesztési munkák mellett a különböző GNSS-szolgáltatásokra és jogalkotási feladatokra is kiterjednek.

Következő előadónk dr. Mihály Szabolcs, az obszervatórium egykori munkatársa és vezetője volt, aki ismertette az intézmény megalakulásának körülményeit, célját és fejlődését napjainkig, valamint a hazai kozmikus geodéziai munkák eredményeit. Bemutatta a hallgatóságnak az űrgeodéziai méréstechnikákat, a KGO működésének főbb mérföldköveit a fotografikus műholdmegfigyelési programtól kezdve a doppleres méréseken keresztül az aktív GNSS-hálózat kialakításáig. Kitért az obszervatórium nemzetközi együttműködésben betöltött szerepére, a magyar alappont-hálózat globális kapcsolatainak megteremtése érdekében végzett munkákra.

A két előadás után dr. Ádám József az MFTTT elnöke, aki korábban 19 évig volt a KGO munkatársa, köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Ezt követően a társaság Virág Gábor vezetésével megtekintette a KGO-ban berendezett kis szakmatörténeti kiállítást.

Mindeközben Hodobay-Böröcz András a szépen parkosított udvarban készítette számunkra az ízletes gulyáslevest. Az előadások helyszíne átalakult szépen megterített ebédlővé, ahol a program a szakácsunk főztjének elfogyasztásával, vidám beszélgetéssel folytatódott.

A bőséges ebéd zárásaként virágtortával köszöntöttük az idén kerek születésnapot ünneplőket, és elhatároztuk, hogy minden évben hasonló módon köszöntjük a jubiláló kollégáinkat.

Az ebéd után a társaság nagy része Busics Imrének, a FÖMI geodéziai igazgatójának vezetésével sétát tett a parkban, megtekintve az ott létesített pontokat.

Az időjárás is tökéletes volt, így mindenki nagyon jól érezte magát, amit sok fényképpel dokumentáltunk. (A fényképek megtekinthetők az MFTTT honlapján található képtárban.)

Köszönetet kell mondanunk a FÖMI vezetőinek, akik maximális segítséget nyújtottak számunkra úgy az utazáshoz rendelkezésünkre bocsátott gépkocsik tekintetében, mint a KGO-ban történt fogadásunk során.

Reméljük, hogy ez a lehetőség még sokáig megmarad számunkra és a szakma számára.

Hetényi Ferencné

 

Európa vezető térképészeti szakemberei Budapesten tanácskoztak

2016. október 2-4. között a EuroGeographics tagszervezeteinek vezetői Budapesten tartották éves Közgyűlésüket. A EuroGeographics a nemzeti térképészeti, kataszteri és földügyi hatóságok (NMCA) ernyőszervezete. A Budapesti Hotel Novotel Centrumban tartott Közgyűlésen 41 ország 51 tagszervezetének közel 140 képviselője vett részt kiegészülve a magyar távérzékelési, térinformatikai szakma több képviselőjével. A Közgyűlés szervezését a két hivatalos magyar tagszervezet, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) és a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata (MH GEOSZ) végezte a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával.

A konferencia témája a hivatalos forrásokból származó térinformatikai információkban rejlő lehetőségek felszabadítása a személyek és földrajzi helyek összefüggésének jobb megértése érdekében. A résztvevők azt is elemezték, hogy milyen módon segíthetik egyes modern technológiák – mint például a műholdas helymeghatározás és a rádiónavigáció vagy az űrfelvételek és a lézeres felmérés – a hatóságok munkáját a szélesebb felhasználás érdekében.

A Közgyűlést dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg, aki kiemelte, hogy az ország térinformatikai rendszerének átalakítására és az ingatlannyilvántartás korszerűsítésére jelentős összeget fordít majd a kormány európai uniós program keretében beleértve a különböző térképek, térinformatikai hálózatok, rendszerek és a földhivatali nyilvántartás korszerűsítését is. Az agrártárca vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a téradatok alapvető fontosságúak a gazdaság és a szociális élet szempontjából is. Magyarország időben felismerte ezek fontosságát és hazánk az elmúlt években a világ tendenciáit követve felgyorsította a fejlesztéseket.

A megnyitó után Fekete Gábor, a FÖMI főigazgatója köszöntötte a vendégeket, és bemutatta az Intézet sokoldalú tevékenységét. A FÖMI Magyarország központi földügyi igazgatási szerve, ebben a minőségében látja el hazánk adatszolgáltatói feladatát a különböző EuroGeographics termékekben, így a EuroDEM-ben, a EuroBoundaryMap-ben illetve a EuroGlobalMap-ben. A főigazgató előadásában kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés ezen rangos esemény vendéglátójaként üdvözölni az európai térképészet és földügy vezető szakembereit, az Európai Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az ENSZ képviselőit Budapesten.

A Közgyűlés megnyitója után a EuroGeographics elnöke, Ingrid Vanden Berghe szerződéshosszabbítást írt alá az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, amelynek köszönhetően katasztrófa esetén a vészhelyzeti szolgáltatások nyújtásához továbbra is biztosított a szinte azonnali hozzáférés a hivatalos forrásból származó hiteles térképekhez.

A vendégelőadók, mint Chris Steenhams és Henrik Steen Andersen az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől, Greg Scott az ENSZ Térinformatikai Információ Menedzsment szervezetétől (UN-GGIM) és Alessandro Annoni az Európai Bizottságtól vitaindító előadásaikban kifejtették, milyen potenciálok rejlenek a környezetvédelmi információban globális szinten, valamint a Bizottság munkájában.

A Közgyűlésen nagy hangsúlyt kapott a tudáscsere, tudásmegosztás fontossága, amelyet konkrét példák támasztanak alá, mint IMPULS-projekt, az Arktikus Téradat Infrastruktúra létrehozása, vagy a Földrajzi Nevek. Az előadások után a tagok kerekasztal beszélgetések során tárgyaltak ezek jövőjéről.

Az Európai Szakpolitikai Kérdésekről szóló szekcióban elsőként Hugo de Groof tartotta meg interaktív előadását az INSPIRE és a PSI legfontosabb jellemzőiről, kérdéseiről, problémáiról, lehetséges útjairól. Ezután dr. Gross Miklós, az Eurosense ügyvezető igazgatója előadásában bemutatta a földrajzi helyhez kötődő információk, illetve a távérzékelés fejlődését hazánkban az elmúlt 20 évben. Előadása végén bemutatott egy 3D-s lézermodellt (színezett pontfelhő) a szálloda épületéről először kívülről, majd belülről végig követve az utat a bejárattól az előadóteremig. Elmondta, hogy véleménye szerint a piac egyre inkább komplex 3D-s modelleket igényel a hagyományos térképek és szolgáltatások helyett. Utalt arra, hogy ezek a technológiák meglehetősen drágák, és hogy ezek az adatok és ez a termék nem az állami térképészet keretében lettek előállítva, ami igen kár, mivel véleménye szerint az állami térképészet küldetése mindig a szakma vezetése volt, és el kell követnünk mindent annak érdekében, hogy képesek legyünk erre ismét.

Henrik Steen Andersen, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől kifejtette a EuroGeographics és tagjainak fontosságát a Copernicus programban, mint a térbeli referencia adatok szolgáltatói. Kifejtette, hogy a térképészeti és földügyi hatóságok pontos, hiteles adatai nagy jelentőséggel bírhatnak a Copernicus programban.

Kedden elsőként arról hallhattunk előadásokat, hogy a jövő technológiái milyen hatással lehetnek az üzleti modellekre. Heidi Kuusniemi a finn Nemzeti Földméréstől, Joep Crompvoets a EuroSDR-től, David Henderson, az Ordnance Survey-től (az Egyesült Királyság kataszteri hivatala) előadásaikban bemutatták a földrajzi helyhez kötődő információk fontosságát, a jövőbeli trendeket a műholdas helymeghatározásban és a rádió-navigációban, a térbeli adatok keresésének elvárásait, illetve Henderson úr bemutatta a saját tapasztalataik alapján létrehozott fenntartható üzleti modellt.

A nap további részében többen tartottak előadást a EuroGeographics European Location Framework (ELF) projektjéhez kapcsolódóan. Az ELF projekt célja egy olyan portál létrehozása, amelyen keresztül pán-európai térképekhez, földrajzi és földügyi információkhoz lehet hozzájutni hivatalos, nemzeti forrásokból. Az előadások során bemutatásra került a projekt jelenlegi helyzete, az eddig elért eredmények, a létrehozott portállal szemben támasztott követelmények, kihívások, illetve a létrehozni kívánt szolgáltatások jövőképe.

A Közgyűlés befejező részében a hagyományoknak megfelelően az Irányító Testület éves beszámolója hangzott el, a Közgyűlés megszavazta a költségvetést, a 2017. évi Működési Tervet, megválasztotta az Irányító Testület következő évi tagjait, illetve újraválasztotta a EuroGeographics elnökét, Ingrid Vanden Berghe asszonyt.

A Közgyűlés befejezéseként a EuroGeographics vezetése köszönetet mondott a magyar szervezőknek munkájukért.

A konferencia záróeseménye a Stefánia Palotában tartott Gálavacsora volt, ahol Vass Sándor dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség csoportfőnöke, majd Tóth László ezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának szolgálatfőnöke köszöntötte a Közgyűlés résztvevőit. Üdvözlő beszédükben mindketten hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a Közgyűlés színhelyéül Budapestet választotta a EuroGeographics.

Zárásképpen ezúton is köszönetet mondunk azon cégeknek és szervezeteknek, akik a Közgyűlés megszervezését támogatták:

Airbus DS Geo Hungary Kft.

GDi Esri Magyarország Kft.

Geodéziai és Térképészeti Zrt.

Eurosense Kft.

Leica Geosystems Hungary Kft.

Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

Lucas-Harbula Éva

Turcsánné Tóth Zsuzsanna

Braunmüller Péter

Földmérési és Távérzékelési Intézet

 

Pakuts Tamás

1939–2016

Augusztus 16-án töltötte volna be 77. életévét az egykori Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat, valamint a Baranya Megyei Földhivatal egykori osztályvezetője, Pakuts Tamás.

Pécs már akkor is egyik legjobb középiskolájában érettségizett 1958-ban. A Pécsi Orvostudományi Egyetemre felvételizett és végzett el két évet.

Sokoldalúságát bizonyítja, hogy élete teljesen más irányba fordult: a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál helyezkedett el. 1972-ig a nagy méretarányú felmérésekben, majd az alappontsűrítésben dolgozott. Munka mellett szerzett üzemmérnöki, majd szaküzemmérnöki diplomát a székesfehérvári Geo-ban.

1972-től előbb a MEO, majd az alappontsűrítési osztály vezetésével bízták meg. Brigád- majd osztályvezetőként részt vett Szigetvár, Szekszárd és részben Pécs városának felmérésében. Az ország mintegy 1/5-ének alappontsűrítési munkája tükrözi szorgalmát, elhívatottságát. Nem egyszer fordult elő, hogy a távoli vidékeket járó beosztottjait „ellenőrizve” nagyvonalúan megvendégelte őket, majd a hivatalos dolgokat elintézve még órákat beszélgetett a rábízottakkal, hogy kötetlen formában ismerhesse meg – és ha lehet, segíthesse elintézni - kollégái ügyes-bajos dolgait. A vállalati átszervezések során hozzá került a topográfiai és kartográfiai osztály vezetése is, melynek beolvadását és továbbvitelét zökkenőmentesen oldotta meg. Az ország IV. rendű pontsűrítésének befejezése után a kezdetektől részt vett a földprivatizációs munkák előkészítésében és a kiosztásokban. Nem véletlen, hogy a Baranya Megyei Földhivatalnál fél évvel korábban kinevezett dr. Riegler Péter hivatalvezető 1994. január 1-én őt, mint korábbi beosztott osztályvezetőjét hívta át, és bízta meg a Földhivatal műszaki irányításával.

Új munkahelyén – a termelésből hozott szemléletét továbbvíve – beosztottjaival vállvetve maradt benn, sokszor késő estig, hogy a másnapi árverésre elkészüljenek a digitális térképek.

Később, a DAT beindulásakor előbb Vác, majd Paks és Szekszárd felmérési tervét készítette el az NKP Kht. felkérésére.

Tapasztalatait, munkaszeretetét nem csak kollégáiba próbálta átplántálni. Először a Komarov Gimnáziumban a geodéta szakközépiskolások részére vezetett gyakorlatokat, majd pedig a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán – mely később mint a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Kara működött tovább – ismertette meg a hallgatókkal a geodézia és a műszaki gondolkodás alapjait. Részt vett a Főiskola orfűi mérőtáborának létrehozásában, a helyi alaphálózat kiépítésében és meghatározásában, valamint a nyári mérőtábori oktatásban.

Az MFTTT Pécsi Csoportjának különböző minőségbenvolt tagja. 1999-ben a Pécsi Vándorgyűlés egyik főszervezője volt, ezen kívül számos Földmérőnap rendezése, szervezése fűződik a nevéhez.

Tartalmas és aktív munkásságát többször is elismerték. 1967-ben a PGTV Kiváló Dolgozója, 1974-ben a Térképészet Kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át. 1986-ban Kiváló Dolgozó lett. 2000-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. Még ebben az évben a Pécsi Tudományegyetem tiszteletbeli docense címet adományozta számára. A legbüszkébb mégis a 2002-ben elnyert Lázár deák emlékéremre volt. Hogy egykori kollégái nyugdíjba vonulása (2002) után sem feledkeztek meg róla, jelzi, hogy 2010-ben az Életfa emlékérem bronz fokozatát kapta meg.

Középiskolás korában az atlétika, annak végén és utána még jó pár évig a kézilabda sportágban jeleskedett. Tanárnő feleségével nevelték gyermeküket. Nyugdíjba vonulásuk után költöztek Pécsről Verőcére, hogy ha szükségük lesz rá, fiúk támogatását élvezhessék.

Aki közelebbről is ismerte Tamást, tudhatta, hogy e mackós mozgású és alkatú emberbe mekkora szív szorult. Elég volt, ha valaki emberséges cselekedetről mesélt neki, máris könnybe lábadt a szeme, és az illetőt akár ismeretlenül is a szívébe zárta. Így talán az is érthető, hogy már túl élete delén kezdte gyűjteni a játékmackókat. A gyűjteménye 178 darabig fejlődött.

Sajnos, most egy „Mackóval” kevesebb lett. És ami igazán fájó, nem a gyűjteményéből…

Pakuts Tamás 2016. június 20-án hunyt el.

Nyugodjál békében, emléked örök!

Boda Géza

 

Dr. Nagy József

1933–2016

Dr. Nagy József nyugalmazott főiskolai docenstől kollégái és volt tanítványai jelenlétében 2016. július 8-án vettünk búcsút a székesfehérvári Budai úti református templom urnatemetőjében.

Nagy József 1933. február 14-én született Marcaliban. A tehetséges fiú útja a szülőföldről Győrbe vezetett, s 1949-ben a híres gépipari technikum diákja lett, ahol az ejtőernyős szakosztályba is belépett. Az ott szerzett élményeiről később gyakran mesélt.

1953-ban felvételt nyert a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Általános Mérnöki Karára. Okleveles út- vasút- és alagútépítő mérnökként végzett. 1958-tól 1962-ig mérnöktanár a fehérvári Jáky József útépítő technikumban. Voltaképpen itt indult intézményünk elődjének története is. Amikor 1959-ben megkezdődött a technikumban az érettségire épülő nappali tagozatos földmérőtechnikusi képzés, azonnal bekapcsolódott a földmérő osztályokban folyó oktató munkába is. A levelező tagozat munkájának szervezése mellett a földmérést is oktatta, valamint a tárgy gyakorlatait vezette.

1962-ben a Jákyban folyó földmérőképzés kivált az iskolából. Az osztályokkal és a tanárok egy részével betagozódott a szintén fehérvári képzési hellyel megalakult Felsőfokú Földmérési Technikumba (FFT). Nagy József felsőfokú technikumi tanári megbízatással a tantestület egyik alapító tagja lett, s egyben az alapozó tárgyak tanszékvezetői feladatára kapott megbízást. Az Általános műszaki ismeretek mellett fizikát is oktatott.

1972-ben indult az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskola Kara, ahol Nagy József főiskolai docensként és tanszékvezetőként tanított tovább. A tanszék munkájának szervezése mellett kialakította azt az oktatói gárdát, mely a közismereti tárgyak (matematika, ábrázoló geometria, fizika) oktatását magas színvonalon tudta ellátni. Tanszékvezetői megbiztatása 1981-ig tartott. 1989-ben műszaki doktori címet szerzett az Erdészeti és Faipari Egyetemen.

Az oktatás mellett több tanulócsoportot is vezetett. „Életüket jól ismerte, törődött velük, személyes gondjaikkal, bizalommal fordultak hozzá”, hogy egy oktatói minősítésből idézzünk. Kezdettől fogva együtt élt az 1972-ben Fehérváron is meghonosodott selmeci diákhagyományokkal. Nagy tanár úr (alias Somogy Gyöngye) harsány stílusa, erőteljes egyénisége mindig külön színfolt volt a hagyományos szakestélyeken.

1992. augusztus 3-án vonult korkedvezményes nyugdíjba. Nem szakadt el azonban a GEO- tól, mert a Hosszúsétatéri kollégium gondnoka lett. A műszaki problémák megoldása mellett szervezte a kollégium életét, és jó kapcsolatban volt a hallgatókkal.

Nincs még egy munkatársunk alapító oktatóink közül, aki az intézmény indulásától fogva ilyen hosszú ideig állt volna a katedrán. 1962-től, három évtizeden át, mindenkit tanított, aki a GEO-ban végzett. Mindannyian, akik ismertük dr. Nagy József tanár urat, hálásak vagyunk, hogy színes személyiségével velünk volt, hogy elkötelezetten szolgálta a GEO-t. Emlékét, míg sorsunk megadja, szeretettel őrizzük!

Dr. Ágfalvi Mihály–Dr. Busics György

 

Dr. Szabó Gyula

1935–2016

2016. augusztus 25-én kísértük utolsó útjára a székesfehérvári Béla úti temetőben dr. Szabó Gyula professor emeritust, aki 81 éves korában elhunyt. A református egyház szertartása előtt örökszép selmeci diákdalokat hallhattunk, de mintha most más értelmet nyertek volna ezek a szövegek.

Dr. Szabó Gyula élete 1935. március 28-án Magyarország egy gyönyörű vidékén, a Cserehát déli oldalán fekvő Alsóvadászon kezdődött. A középiskolai évek után sorsa magától értetődően vezetett Sopronba, a Főiskola Erdőmérnöki Karára. Egyetemi tanulmányai alatt, a nagytekintélyű Sébor János professzor által évtizedek óta vezetett legendás földméréstan tanszéken ismerte meg a geodézia szakterületét.

1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányainak befejezése után először Miskolcra, majd Lovasberénybe került az erdőrendezőségre. Sébor professzor 1963-ban visszahívta a tanszékére. Az inspiráló környezetben kezdett oktatói pályája során először az erdőmérnök hallgatók, majd 1975-től a földmérő és földrendező-hallgatók képzését segítette.

1975 elején, a Székesfehérváron 1972-ben alakult Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar megerősítésére áthelyezték a „GEO”-ba. Itt az első perctől az oktatói-kari munkatársi gárdának, a tanítványoknak egyaránt „a Tanár úr” volt. A Geodéziai Tanszéken fő feladata volt a példa nélkül álló, első önálló földrendezőszakember-képzés megszervezése. Iskolateremtő egyéniség volt a szó valós és átvitt értelmében is.

A földrendezés c. tantárgy előadása, gyakorlatainak vezetése mellett a tanszék szinte minden tantárgyának oktatásában részt vett. Fontosnak tartotta az oktatói és hallgatói csoportok együttműködését igénylő, külső megrendelőknek végzett munkák megoldásában való részvételt. Oktató munkája mellett a karon sok vezetői megbízatása is volt. Tanszékvezetője az Alapozó tárgyak Tanszékének (1981-től 1990-ig); oktatási igazgatóhelyettes (1980–1986 között), majd főigazgató-helyettes. 1990. július elsejével megalakult a Felmérési és Földrendezői Tanszék, amelynek első vezetője lett (2001-ig); 1991-től a Földrendező szak szakvezetője is. Az alapképzés mellett nagy gondot fordított a továbbképzésre is.

Nagy szakértelemmel, folyamatosan készítette a szakképzésekhez szükséges tananyagokat. Több mint 22 éven át folyamatosan írta, illetve szerkesztette az oktatás-fejlesztés dokumentumait.

Számos társadalmi és állami fórumnak volt tagja és vezetője. Negyvenkét évi oktató munkája során több egyetemi és állami kitüntetésben részesült: az Erdészet Kiváló Dolgozója (1973), Kiváló dolgozó (1978), Fasching Antal-díj 1992, Pro Silvicultura Arte Lignaria et Geodesia 1997 jelzik a szakmai elismeréseket. A Nyugat-magyarországi Egyetem professor emeritusi címmel tüntette ki. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

Nyugdíjazása után is rendszeresen bejárt a karra. Lankadatlan erővel és figyelemmel segítette volt tanszékének munkáját. Hallgatói rajongtak érte. Köszönjük most mindezeket, köszönjük a GEO-ért végzett áldozatos és állhatatos munkáját. Legyen neki könnyű a fehérvári föld, nyugodjék békében.

Dr. Ágfalvi Mihály–Dr. Busics György

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 910

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk