Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2017.

2017 / 1-2 69. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

Horváth Gábor István – dr. Ádám József: Eredmények és feladatok »  4

Dr. Plihál Katalin: Széplesek-e a Ciblesek? » 10

Dr. Albert Gáspár–Ilyés Virág–Kis Dávid–Szigeti Csaba–Várkonyi Dávid: Hogyan olvasnak térképet az egyetemisták? » 20

Dr. Székely Domokos: Politika a magyar Állami Földmérésben, avagy Állami Földmérés a magyar politikában, II. rész » 30

Közlemény a FÖMI megszűnéséről » 35

Vezetőváltás a katonai térképészetnél » 35

Testületi ülések » 38

Térképészeti Tudományos Nap az MTA-ban » 41

Földmérőnap Baranyában » 41

Dr. Plihál Katalin: Nyomtatott magyar föld- és éggömbök, 1840–1990 (Könyvismertetés) » 43

Angol nyelvű térképész mesterszak az ELTE-n » 44

Geodézia és Kartográfia 2016 » 45


Contents

Results and Tasks (Gábor István Horváth – József Ádám, Dr.) » 4

Is Széples the same as Cibles? (Katalin Plihál, Dr.) » 10

How University Students Read Maps? (Gáspár Albert, Dr. – Virág Ilyés– Dávid Kis – Csaba Szigeti – Dávid Várkonyi) » 20

Politics in the Hungarian State Survey, or the Hungarian State Survey in Politics, Part II. (Domokos Székely, Dr.) » 30

Announcement on Termination of FÖMI » 35

Change of Chief at Military Mapping » 35

Meetings of MFTTT’s Bodies » 38

Scientific Cartography Day at MTA » 41

Surveyors’ Day in Baranya » 41

Katalin Plihál, Dr.: Printed Hungarian Terrestrial and Celestial Globes 1840–1990 (Book review) » 43

Master Degree Program in Cartography at ELTE in English Language » 44

Geodesy and Cartography 2016 45

XXX

Gondolatok (eredmények-feladatok) a 2017. év küszöbén

Horváth Gábor István - Ádám József

Tisztelt Olvasóink!

Kedves Kollégáink és Tagtársaink!

Ismét egy mozgalmas, sok munkával töltött évet tudhatunk magunk mögött és most az új év elején új tervekkel tekintünk a 2017-es évre. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) nevében köszöntöm a Geodézia és Kartográfia folyóirat minden kedves olvasóját, a Társaság valamennyi tagját.

Az MFTTT életében a 2016-os esztendő valamivel eredményesebb és sikeresebb volt a korábbi éveknél abban a vonatkozásban is, hogy szakmai előadásainkon és rendezvényeinken a tagság részéről érezhetően nagyobb aktivitást tapasztaltunk. A nehézségek ellenére a Társaság pénzügyi egyensúlyát Intézőbizottságunk (IB) döntései alapján meg tudtuk teremteni és a működőképességét folyamatosan biztosítottuk. Az ehhez szükséges anyagi forrást egyrészt a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarával (BPMK) korábban kötött együttműködési megállapodásunk keretében a BPMK-tól a Geodézia és Kartográfia szakmai folyóiratunk nyomdai költségeinek részbeni fedezetére kapott mintegy 400.000,- Ft-os támogatás, másrészt az év folyamán befolyt egyéni és jogi tagdíjak, a Geodézia és Kartográfia (GK)  előfizetési díjai, a GK-ban megjelent hirdetések díjai, továbbá a rendezvényeink (a tavaszi és az őszi nagyrendezvényünk, valamint a további rendezvényeink) eredményei tették lehetővé. Így be tudtuk fizetni a nemzetközi szakmai szervezetek (FIG, ICA, ISPRS és a CLGE) felé a 2016. évi tagdíjunkat is. Sajnos továbbra sem tudtuk elérni a GK havi megjelentetését, 2016-ban is csak két havonta jelenhetett meg.

Társaságunk elődszervezetét, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületet (a GKE-t, mint a MTESZ tagszervezeteként) 1956. április 20-án alapították meg, így 2016-ban volt fennállásának 60. évfordulója. A Fővárosi és Pest Megyei Földmérő Nap rendezvénye keretében 2016. április 20-án méltó módon tartottunk erről megemlékezést. Az elnök köszöntőjének írásos változata megjelent a GK 2016/5-6. számában (Ádám J.: 60 éves a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság).

Társaságunk képviseltette magát az ICA rendezvényein, köszönhetően annak, hogy a szervezet főtitkára 2015-től ismét Dr. Zentai László egyetemi tanár, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének vezetője. Sajnos a CLGE egyik általános közgyűlésén sem tudtunk 2016-ben részt venni. A pénzügyi források hiánya miatt a FIG rendezvényeire sem tudtak képviselőink kiutazni. Viszont az ISPRS soron következő, négyévente szervezett kongresszusán (Prága, 2016. július 12-19) képviseltettük magunkat. A rendezvényen Magyarországról összesen 20 fő vett részt. A kongresszus keretében megválasztották az ISPRS vezető tisztségviselőit is, amelynek magyar vonatkozása is van: az ISPRS elnökének (Christian Heipke) második helyettesévé Charles K. Tóth (az Ohiói Állami Egyetem oktató-kutatója) magyar származású kollégát választották, aki egyidejűleg az Amerikai Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság (ASPRS) elnöki tisztét is betölti.

Társaságunk – Alapszabályával összhangban – folytatta eredményes együttműködését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztályával (FSz). Az EMT/FSz által szervezett XVII. Földmérő Találkozón (Déva, 2016. május 19-22.) viszonylag szép számban vettünk részt Magyarországról (60 fővel) és összesen öt szakmai előadást is tartottunk.  A két szervezet (EMT és MFTTT) együttműködése keretében, a székely származású Márton Gyárfás professzor emlékére alapított közös szakmai emlékplakettet 2016-ban már negyedik alkalommal ítéltük oda (Márton Gyárfás Emlékplakett kitüntetést Márton Huba, a székelyudvarhelyi SC Geotop SRL ügyvezetője és Homolya András, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék mestertanára részére). A kitüntetéseket ez úttal az EMT Földmérő Szakosztályának dévai rendezvényén adtuk át 2016. május 21-én.

Az előző évben is jeleztük, hogy Társaságunk (Alapszabályában foglaltakkal összhangban, az IB  vonatkozó döntése alapján) javaslattal élt a földügyi és térképészeti szakigazgatás reformjára vonatkozóan. Az IB megbízásából megfogalmazott és 2015. február 2. ülésén elfogadott „Nyílt levél” kezdeményezésünket a szakterületünk ügye szempontjából érintett hét miniszter (dr. Pintér Sándor belügyminiszter, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter) részére, továbbá dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és az Államreform Bizottság elnökének (Prof. dr. Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának) 2015. február 18-án (e-mail útján) küldtük el. A szóban levő levélben kiemeltük, hogy az MFTTT, mint közhasznú jogállású szakmai civil szervezet szükségesnek és időszerűnek látja és ezért kezdeményezi, hogy az Államreform keretében a Kormány támogassa és iktassa törvénybe egy önálló földügyi és térképészeti ügynökség létrehozását, amely a meglévő szakigazgatási intézményhálózat, annak informatikai rendszere és eddig elért eredményei hasznosításával jöhetne létre. Ez lenne az a hatékony jogi és intézményi struktúra, mely valóban szolgálná a nemzetgazdaság érdekeit és kielégítené az államigazgatás mai követelményeit. Kezdeményezésünket „A földügyi és térképészeti szakigazgatás reformja. Javaslat az Államreform Bizottság részére” című leírásban fejtettük ki, melyet a levélhez csatoltunk és megvalósítás céljából az említett személyek szíves figyelmébe ajánlottuk. A „Nyílt levél” teljes anyagát feltettük az MFTTT honlapjára és a GK 2015/3-4. számában is közzétettük. Választ először Orbán Viktor miniszterelnök úrnak küldött levélre kaptunk 2015. március 5-én Bali Gabriellától, a Miniszterelnökség titkárságvezetőjétől (I-1/ME/682/3(2015) nyilvántartási számon), amelyben jelezte, hogy levelünk tartalmára tekintettel azt illetékességből és válaszadás céljából továbbították dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úrhoz. Dr. Fazekas Sándor miniszter úrtól a válaszadás 2015. december 7. keltezéssel (FF/456/2/2015. nyt. számon) érkezett meg, amelyben jelzi, hogy „a földügyi szakigazgatás különleges területe az államigazgatásnak, a politikai célok sikeres megvalósítására is jelentős hatással van, ezáltal csak hatékonyan működő szervezeti keretek között tudja megfelelően szolgálni a kormányzati célkitűzéseket és a nemzetgazdaság fenntartható fejlődését.” Végül a javaslattal kapcsolatban kiemeli, hogy „a szervezeti struktúra megváltoztatása magasabb szintű döntést igényel, amelyhez szükséges megvizsgálni a szakigazgatás működtetésének finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket is. Célszerű az Államreform Bizottság figyelmét felhívni, és esetleges álláspontját megkérni az MFTTT javaslatáról.” Ennek értelmében 2016. január 11-én egy újabb levélben kerestük meg az Államreform Bizottság elnökét, amelyhez csatoltuk a földművelésügyi miniszter idézett válaszlevelének másolatát is. Ez utóbbi két levél is megtalálható a Társaságunk honlapján (http://www.mfttt.hu). Sajnos Patyi András úrtól eddig egyik levelünkre sem kaptunk választ.

Szintén az IB döntése alapján levelet írtunk 2016. február 3-án Lázár János miniszter úrnak, abból a célból, hogy az „Államreform III. program” részeként „a Kormány 1958/2015(XII.23.) határozata a központi hivatalok és költségvetési szerv formában működő központi minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatáról" szóló határozat nyilvánosságra hozott felsorolásában szereplő és szakmai kompetenciánkba sorolható Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) ügyében a döntést elősegítendő néhány megfontolandó szempontot bemutassunk. Lényegében a FÖMI egységes intézményként történő megtartását támogattuk. Válaszlevelet dr. Kovács Zoltán úrtól, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárától kaptunk 2016. március 2-án. Mindkét levél teljes terjedelmében a Társaságunk honlapján megtalálható. A szervezeti átalakításokról szóló kormányhatározat meghozatalakor szakmai véleményünk súlya kevésnek bizonyult, a FÖMI 2017. január elsejével hivatalosan megszűnt, feladatait a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya látja el.

Szakosztályaink és területi csoportjaink többsége a lehetőségekhez mérten aktívan és eredményesen működött. Külön is kiemeljük a Szeniorok Tóth Ágoston Klubját és a Mérnökgeodéziai Szakosztályt a rendszeres találkozóik miatt. Sikeresek és eredményesek voltak a területi csoportjaink által az év folyamán szervezett rendezvények, így például (időrendi sorrendben):

a) Vas Megyei Földmérő Szakmai Nap (Szombathely, 2016. január 26.),

b) Tolna Megyei Földmérő Nap (Paks, 2016. március 25.),

c) VIII. Tavaszi Mérnöknap, Nógrád-2016 (Salgótarján, 2016. április 12.),

d)Budapesti és Pest Megyei Földmérő Szakmai Nap (Budapest, 2016. április 20.),

e) Földmérő Nap (Miskolc, 2016. október 6.),

f) Baranya Megyei Földmérő Szakmai Nap (Pécs, 2016. november 23.) ,

g) Békés Megyei Földmérő Szakmai Napok (Békéscsaba, 2016. november 23-24.).

Ezeket többnyire a megyei Mérnöki Kamarákkal (illetve Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával) és a Kormányhivatalok Földhivatali Főosztályaival együttesen szervezték meg. Ezen felül területi csoportjaink közreműködtek több megyeszékhelyen a mérnöki kamara szervezésében rendezett továbbképző előadások szakmai programjának összeállításában (Budapest, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Zalaegerszeg, Veszprém).

Társaságunk folyamatos működtetése céljából az elmúlt év során 6 IB és 3 Választmányi ülést tartottunk, továbbá két alkalommal hívtuk össze a Közgyűlést. Az IB üléseken az időszerű feladatok megvitatása mellett a szakosztályaink és területi csoportjaink tevékenységéről tájékoztatókat és beszámolókat is meghallgattunk és fogadtunk el. Az Alapszabályunkat nem módosítottuk, bár kisebb változtatását a teljes körű tartalmi összhang elérése (az apróbb ellentmondások megszüntetése), és a szakosztályok szakmai szempontú átalakítása indokolja a közeli jövőben.

Képviseltettük a Társaságunkat többek között a Magyar Katonai Térképészet Napján (február 3-án), a Magyar Bányamérő Szakcsoport alapításának 50. évfordulójára szervezett ünnepségen (június 9-én) és a BPMK alapításának 20. évfordulójára szervezett jubileumi ünnepségen (november 25-én).

Testületi üléseinkre a Felügyelőbizottság (FB) elnökét és tagjait mindig meghívtuk, akik rendszerint részt is vettek azokon. Konstruktív észrevételeikkel nagyban segítették a Társaság működtetését.

Társaságunk részéről továbbra is munkát jelentett az új földmérési és térképészeti törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek véleményezése szűkre szabott határidő betartásával.

Az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) a földmérőmérnöki foglalkozás és a földmérők által végzett fontos tevékenység megbecsülése és a köznyilvánosság előtti elismertetése céljából 2016-ban március 18-át az „Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napjává” nyilvánította. Ehhez a rendezvénysorozathoz egész napos konferenciával (a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Darányi Ignác termében) kapcsolódtunk március 17-én (csütörtökön immár ötödik alkalommal), amelynek szakmai programját az MFTTT szervezte a CLGE-ben a magyarországi földmérőket és térképészeket képviselő másik két szervezettel, nevezetesen a Magyar Földmérő és Geoinformatikai Vállalkozások Egyesületével (MFGVE) és a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatával (GGT) együttműködésben. A konferencia védnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt. Az előadásokat szakterületünk meghatározó állami, katonai, vállalati és oktatási intézményeiből választottuk. A rendezvényen 217 fő vett részt.

Társaságunk Szeniorok Tóth Ágoston Klubja 2016. július 2-3-án kétnapos kirándulást szervezett Horvátzsidány-Kőszeg útvonalon a földmérők védőszentjének, Szent Tamás apostol szobrának Horvátzsidány Péruska Mária zarándokhelyén történő felavatására és megszentelésére. Szent Tamás apostol szobrának felállítását dr. Busics György, Busics Imre és Csire Imre tagtársak felhívásban kezdeményezték még 2016 februárjában. A kezdeményezést Társaságunk is felkarolta, az IB vonatkozó döntése alapján a szervezést és az adománygyűjtést segítette.

Az őszi nagyrendezvényünket az FM Földügyi Főosztályával és az NKP (Nemzeti Kataszteri Program) Nonprofit Kft.-vel együttesen a „Részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt tapasztalatai” címmel 2016. október 26-án az FM Darányi Ignác termében szerveztük meg (egész napos konferencia keretében). A nagy érdeklődésre tekintettel változatlan programmal meg kellett ismételnünk az előadóülést november 16-án. A két napon együttesen több mint 400 fő (többségében földhivatali munkatárs) vett részt. Ez annak is köszönhető, hogy dr. Kovács Zoltán úr, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kérésünkre támogatta a fővárosi és megyei kormányhivatalok érintett munkatársainak a konferenciánkon történő részvételét. Kérésünkre államtitkársága levélben kereste meg a kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottakat annak érdekében, hogy az érintett földhivatali szervezeti egységek munkatársait a konferenciánkról tájékoztassák és azon való részvételüket biztosítsák.

Társaságunk közreműködött a „KGO 40 konferencia” elnevezésű rendezvény megszervezésében, amelyre 2016. november 7-én az FM Darányi Ignác termében került sor. Az egész napos szakmai-tudományos és megemlékező konferencia célja a Pencen működő, FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) épülete átadásának (1976. november 26.) 40. évfordulója alkalmából a KGO eddigi tevékenységének és jelentőségének bemutatása, különösen a magyar geodéziában. A rendezvény eredményes és sikeres volt.

Folytattuk Társaságunk (elsősorban szakosztályaink szervezésében) tavaszi és az őszi-téli szakmai előadássorozatának lebonyolítását továbbképzési jelleggel. Az előadások egy részét a FÖMI tanácstermében, a másik, nagyobbik részét pedig kihelyezett helyszíneken (BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén és az Óbudai Egyetem ARMK Geoinformatikai Intézetében) tartottuk meg.

Köszönjük, hogy 2016-ban is Társaságunk tagjai maradtak, fizették a tagdíjat és ezzel is segítették munkánkat. Az IB javaslata és a Választmányunk megállapítása alapján a Társaságunk Közgyűlésének 2016. december 13-ai döntése alapján, a 2017. évi tagdíjak az előző évhez képest nem változtak. Ennek értelmében az aktív dolgozók esetében a tagdíj 10.000,-Ft. Diákok, egyetemi hallgatók és nyugdíjasok számára változatlanul 5.000,- Ft (lap nélkül 1.000,- Ft). A GK szakmai folyóiratunk előfizetési díja nem MFTTT tagok és közületek részére továbbra is 18.000,- Ft + ÁFA. A jogi tagdíjak összege sem változott. Az egyéni tagjainknak teljes körű hozzáférést biztosítunk a honlapunkhoz (www.mfttt.hu) és természetesen a tagdíj befizetése ellenében rendszeresen kapják a GK szakmai folyóiratunkat. Továbbá Társaságunk tagjai az MFTTT rendezvényein alacsonyabb részvételi díjjal vehetnek részt.

A 2017. év is mozgalmasnak ígérkezik az MFTTT életében. Néhány kiemelt feladatunk: a Társaság pénzügyi egyensúlyának megőrzése, melyet alapvetően a taglétszám megtartásával illetve emelésével, továbbá eredményes pályázati tevékenység alapján, valamint a társszervezetekkel és szakmai intézményekkel történő kapcsolatok erősítésével remélünk biztosítani. Fontosnak tartjuk az MFTTT taglétszámának emelését. Jelenleg 524 fő regisztrált tagunk van, amelyből 424 fő fizetett tagdíjat (mintegy 80 tagtársnak két-három évi tagdíjfizetési elmaradása van). A taglétszámmal nem lehetünk elégedettek, annál is inkább, mert tudomásunk szerint az MMK GGT keretében valamivel több mint 1100 regisztrált földmérő kamarai tagot tartanak nyilván. Sajnos a fiatal szaktársainkat nehéz megnyerni a társasági (közéleti-társadalmi) munkára.

Szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi szervezetek felé a 2017. évi tagdíjat is be tudjuk fizetni. (Ezt meg tudjuk valósítani, mert az elmúlt év végén dr. Fazekas Sándor miniszter úr erre a célra egy millió Ft támogatást hagyott jóvá az MFTTT részére.) Fontos célkitűzésünk az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (2017. március 22-én), valamint az őszi szakmai nagyrendezvényünk eredményes és sikeres megszervezése és lebonyolítása (a tavalyi témakörben: „Részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt tapasztalatai”), továbbá az EMT/FSz XVIII. Földmérő Találkozón (Tusnádfürdő, 2017. május 18-21.) sikeres szereplés. Feltétlenül szükséges a Társaság működőképességének további fenntartása és lehetőség szerinti fejlesztése, a GK szakmai folyóiratunk kiadása és színvonalas megjelentetésének biztosítása, az egyre népszerűbbé váló honlapunk folyamatos működtetése és feltöltése Társaságunkra vonatkozó időszerű ismeretekkel (pl. kitüntetettjeink, örökös és tiszteleti tagjaink teljes jegyzéke, stb).

Biztosítjuk a testületi ülések (6-8 IB és három-négy Választmányi ülés, valamint két-három közgyűlés) lebonyolítását. Egyik kiemelkedő, legfontosabb feladatunk az MFTTT soron következő, 2017. évi (31.) Vándorgyűlésének eredményes megszervezése és sikeres lebonyolítása. Helyszínéről és időpontjáról már korábban döntöttünk (Szekszárd, 2017. július 6-8). Már is elkezdtük a szakmai programjának kidolgozását és meghirdetését. Fontos szakmai évfordulókról fogunk megemlékezni; nevezetesen 2017-ben lesz 150 éves az Állami Földmérés, és a Magyar Építész és Mérnök Egylet, valamint 150 éve lesz, hogy a magyar állam indította a méterrendszer bevezetésével kapcsolatos előkészületeket.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Bányamérő Szakcsoportja (BSZ), az igen sokrétű szakmai kapcsolataink alapján, együttműködést kezdeményezett Társaságunkkal. Az ez irányú szándéknyilatkozatot 2016. június 9-én írtuk alá az „LV. Bányamérő Továbbképző és Tapasztalatcsere” elnevezésű OMBKE/BSZ rendezvény keretében. Az együttműködési megállapodást várhatóan a 31. Vándorgyűlésünkön fogjuk aláírni.

Képviseltük Társaságunkat a Földtudományi Civil Szervezetek Közösségének (FöCiK) rendezvényein. A FöCiK jelenleg 10 (köztük az MFTTT), korábban a MTESZ keretei között működő, földtudományi szakmai civil szervezetet foglal magában a 2014. június 24-én aláírt együttműködési megállapodás értelmében. Társaságunk részt vett (immár harmadik alkalommal) önálló kiállítással a „Földtudományos Forgatag” rendezvényen is 2016. november 12-13-án. 2017-ban is részt veszünk a FöCiK szervezésében megvalósuló, a „Föld Napja” (2017. április 22.) és a „Földtudományos forgatag” (2017. november 11-12-én) elnevezésű rendezvényeken, továbbá a kétévente szervezett, soron következő HUNGEO elnevezésű világkonferencián (a Pécsi Tudományegyetemen, Pécs, 2017. augusztus 16-20).

Társaságunk részéről 2017-ben megbeszélést fogunk kezdeményezni együttműködési lehetőségekről a szakágazat főhatósági vezetőivel, lehetőség szerint államtitkári szinten.

Mindezekhez kívánunk hatékony együttműködést, összefogást a célok sikeres megvalósítása, a szakma és Társaságunk előremutató fejlődése érdekében.

Horvát Gábor István                                                                                       Dr. Ádám József

mb. főosztályvezető                                                                                        egyetemi tanár

Földművelésügyi Minisztérium                                                                        az MTA rendes tagja

Földügyi Főosztály                                                                                          az MFTTT elnöke

Results and Tasks

Thoughts at the Beginning of the Year 2017

István Horváth Gábor – József Ádám

Evaluation of the last year’s works and new year thoughts by president of Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing and chief of Department of Land Administration in the Ministry of Agriculture.

XXX

Széplesek-e a Ciblesek?

Plihál Katalin

Mihályi János 1900-ban rendezte kötetbe és adta közre Máramaros vármegyére vonatkozó ok-levelek gyűjteményét, amelyek a 14. és 15. századokban keletkeztek.

E műben azonos területre vonatkozóan a Cibles hegység neve különböző névírással fordul elő, ezek az alábbiak: Zepleshausa (1373-ból) Cybleshawasa (1435-ből) Cibles (1451-ből). Mindhárom névhez más-más magyarázatot fűzött, a Zeples szóban a Széples hegynevet vélte felismerni, bár ugyanannyi eséllyel Szeplős (=foltos) nevet azonosíthatott volna. Sajnálatosan e névalak a 20. században térképeinkre, mint „ősi” magyar domborzati név került fel. A Cibles hegységet a térségben élők ugyanakkor még 17. században is „Hagymás” néven ismerték, ami azért nem meglepő mert a cibles ruszin eredetű szó, a magyar jelentése hagymás.

A fentek alapján ezért is sajnálatos, hogy mindazok, akik a Mihályi János által a ruszin névből magyaros hangzásúvá varázsolt „műnevet” a ’Széplest’ használják, valójában a ruszin névala-kot tették, teszik kiemeltté, pedig − ahogy azt térképi példáink is igazolják – a Máramaros vármegye és Erdély határán lévő hegység eredeti magyar neve ’Hagymás’ volt.  Az általunk vizsgált Cibles névvel megírt domborzati nevek román változatai szintén a ruszin névalakot Muntii Tibleş őrzik tovább. E probléma ráirányította a figyelmünket arra is, hogy hasznos volna, ha az okleveleinkben megőrzött földrajzi nevek feltárásra kerülnének − az esetleges névváltozások feltüntetésével −, mivel azok éppen úgy a magyar nyelv szókészletéhez tartoz-nak, mint bármely más szavunk.

Is Széples the same as Cibles?

Katalin Plihál

János Mihályi collected and published the 14–15th century documents of Máramaros County in 1900. This volume contains the name of Cibles mountain in various forms, which all refer to the same area: Zepleshausa (from 1373), Cybleshawasa (1435), and Cibles (1451). He “discovered” the name Széples in Zeples, though he could have easily identified it with Szep-lős (‘freckled’) as well. Unfortunately, the name Széples began to appear on Hungarian maps in the 20th century as an “ancient” relief name. However, the inhabitants of the area used the name Hagymás for Cibles mountain even in the 17th century. No surprise, because the word cibles is of Ruthenian origin, which means hagymás (‘oniony’) in Hungarian.

It is regrettable that those who use the artificial name Széples, changed from the Ruthenian name into a Hungarian-sounding name by János Mihályi, practically stress the Ruthenian form of the name. Maps demonstrate that the original Hungarian name of the mountain at the border of Máramaros County and Transylvania was Hagymás. The Romanian variant of the Cibles feature names also preserves the Ruthenian name as Muntii Tibleş. This problem should direct our attention to uncovering the place-names and their variants preserved in old Hungarian documents, because they all, like any of our other words, belong to the vocabulary of the Hungarian language.

Irodalom

1. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978, 5. p.

2. Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. 2. kötet. Pest, 1864, 20–23. pp., 3. kötet. Pest, 1865, 369. p.

3. Szabó László–Fleischer Kálmán: Országos határfelmérés. In Kataszteri Közlöny. 1899. 6. sz. 118. p.

4. Mezey Barna: Magyar jogtörténet. Budapest, 2004, In http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_mezey_magyar_jogtortenet/index.html (2016. 03. 03.)

5. Kniezsa István: Nyelvészeti tanulmányok II. Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1952, 13., 15., 22., 38–39., 42. pp.

6. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. kötet Budapest, 1987, 553., 562–564. pp., II. kötet. Budapest, 1987, 43–94. pp., IV. kötet Budapest, 1998, Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. 112–113., 120., 129. pp.

8. Plihál Katalin: Tabula Hungariae … Ingolstadt, 1528. Az eddigi és a jelenlegi kutatások tükrében. Budapest, 2013, 37–41. pp.

9. https://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly;
https://it.wikipedia.org/wiki/Carlo_Roberto_d%27Angi%C3%B2 (2015. 08. 11.)

10. https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos_magyar_kir%C3%A1ly (2015. 08. 11.)

11. Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV és XV. századból. Máramaros-Sziget, 1900, 65–67., 291–292., 674. pp. In http://library.hungaricana.hu/hu/view/ KozMagyOkmanytarak_Maramarosi_diplomak _14_15_ szazad/?pg=685&layout=s (2015. 11.)

12. https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsigmond_magyar_kir%C3%A1ly (2015. 08. 11.)

13. Makkai László: Szolnokdoboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején. In Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve. 1942, 201. p.

14. Hegyi Géza: Radna és a Radna-völgy a középkorban (1241–1469/75). Birtok- és településtörténet. In Erdélyi Múzeum. 68. köt. 3–4. füzet, 2006, 38. p., Magyar Nyelvőr, 2015, 300–308. pp.

15. Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár. II. 1301–1339. Budapest, 2004, 601. p.

16. Szabó M. Attila: Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. 1. A–O. Csíkszereda, 2003, 142., 491., 561. pp.

17. Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései. 1763–1950. Budapest, 2007, 25. p.

18. Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Budapest, 2011, 17. p.

19. Plihál Katalin: G. M. Visconti Erdély térképe 1699-ből. In Cartographica Hungarica, 2000. 7. sz. 2–24. pp.

20. Hodinka Antal: A Kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. Budapest, 1923, 48 p.

21. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/altalanos/a_rutenek/ pages/007_a_rutenek_eredete.htm (2015. 08. 11.)

22. Szerelemhegyiné Móczár Jolán: Alföldiek a Cziblesen. In Turisták Lapja. 1890, 27–33. pp.

23. Kniezsa István: Erdély víznevei. In Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942. Kolozsvár, 1943, 33–34., 39. pp.

24. Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei. In Magyarok és románok. I-II. köt. szerk.: Deér József–Gáldi László Budapest, 1943, 259. p.

25. Vistai András János: Tekintő – Erdélyi helynévkönyv. Első kötet. A–H. 391–392. pp. In http://web.archive.org/web/20110710231100/http://www.fatornyosfalunk.c (2015. 08. 11.);
https://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3hagym%C3%A1s (2015. 08. 11.)

26. Makkai László: Szolnokdoboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején. In Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve. 1942, 219., 221., 225., 241., 256., 295., 323–324. pp.

27. Georg Kraus: Erdélyi Krónika 1608–1666. Vogel Sándor fordításában, bevezetésével és jegyzeteivel. Második, átdolgozott kiadás. Csíkszereda. 2008, 307., 334–335. pp.

28. https://hu.wikipedia.org/wiki/Hagym%C3%A1sl%C3%A1pos (2015. 08. 11.)

29. Balla János–Hrenkó Pál: A magyar katonai térképészet története. I. kötet. Budapest, 1991, 208–215. pp.

30. Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései. 1763–1950. Budapest, 2007, 139–141. pp.

31. Cholnoky Jenő-összeállítás. Szerk.: Géczi János. In VÁR UCCA TIZENHÉT. 1998. VI. évf. 2. szám. 299. p.

32. Peitler Gyula: Magyar neveket a magyar térképekre. In Turisták Lapja. 1941, 230. p.

33. Csiki, E.: Über neue und bekannte Coleopteren aus Ungarn und den angrenzenden Lander. In A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve. 3. köt. 1953, 120., 135. pp.

34. Bulla Béla–Láng Sándor: Geomorfológiai tanulmányok a Láposvidéken. In Földrajzi Közlemények. 1944–1947, 18. p.

35. Ádám László: A Keleti-Kárpátok. In Földrajzi Közlemények. 1988, 80. p.

36. Kiss Lajos: Az Árpád-kori Magyarország Liptó megyétől Pilis megyéig. Könyvismertetés. In Magyar Nyelv. 1999, 12. p.

37. Faragó Imre: Földrajzi nevek. Budapest, 2014. 18., 25., 59., 319. pp. In http://mercator.elte.hu/~farago/foldrajzi_nevek_jegyzet_082.pdf (2015. 08. 11.)

38. Újfalusi Sándor öreg vadásztól Kolozsvárt 1854ik évben. Sajtó alá rendezte … Benkő Samu. Budapest, 1982, 352 p.

Dr. Plihál Katalin

térképtörténész

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

Hogyan olvasnak térképet az egyetemisták?

Az ELTE Kísérleti Térképészeti Kutatócsoport

nemzetközi térképolvasási tesztjének eredményei

Albert Gáspár–Ilyés Virág–Kis Dávid–Szigeti Csaba–Várkonyi Dávid

Az itt bemutatott kísérleti kutatás célja, hogy különböző térképrajzi kategóriák olvashatóságát mérje statisztikai eszközökkel három térképolvasói csoport vonatkozásában (kezdő, közepes, haladó). Az öt-nyelvű nemzetközi kutatás 488 résztvevő (főleg egyetemi hallgató) bevonásá-val készült egy nyolc kérdésből álló online teszt segítségével. Mivel a résztvevők kiválasztása nem kontrollált folyamat során történt, a kísérlet feltáró kutatásnak minősül. A tesztkérdések a résztvevők kognitív képességeit és a térképrajzi kategóriák felismerésének képességét vizsgál-ták nagy méretarányú, tájékozódást szolgáló térképeken. Az eredmények alapján kimutatható, hogy a térképolvasók fogékonysága a különböző térképi adattípusokra a térképolvasási képes-ségük függvénye. Az úthálózat, piktogramok és a vonalas lépték nagyobb hangsúlya szinte mindegyik térképolvasót segíti a nagyméretarányú térképen való tájékozódás során. Míg a kezdő térképolvasóknak segít a nagyobb mértékű generalizálás, a közepesek és haladók sűrűbb adattartalmú térképekről is ki tudják olvasni az információt. Az eredmények alapján különbség mutatható ki a térképolvasási képességben nem, korosztály és nemzetiség szerint is."

How University Students Read Maps?

Results of an International Test Conducted by the Research Group on Experimental Cartography at the Eötvös Loránd University

Gáspár Albert–Virág Ilyés– Dávid Kis– Csaba Szigeti– Dávid Várkonyi

The aim of the present experimental research is to study the readability of different map data types with statistical methods regarding three user categories (beginner, intermediate and expert). The five-lingual intenational survey has included 488 people (mainly from the higher education), and consisted of eight questions in an online test. Because the selection of the subjects was uncontrolled, this study is considered as an exploratory analysis. The questions of the test targeted the cognitive skills and the recognition of map data types on large scale maps designed for navigation tasks. Based on the results it was demonstrated that the users’ sensitivity for the different map data types depends on their map reading skills. An emphasis on the road network, the pictograms and the scale-bar may help the most for all users if one aims to produce a large scale map for navigation. While the beginners may need more generalization, the intermediates and experts can decipher more dense maps as well. The results also revealed differences in the map reading competency regarding gender, nationalities and age.

Irodalomjegyzék

Allen, G. L., Cowan, C. R. M., & Power, H. (2006). Acquiring information from simple weather maps: Influences of domain-specific knowledge and general visual–spatial abilities. Learning and Individual Differences, 16(4), 337-349.

Board, C. (1978). Map reading tasks appropriate in experimental studies in cartographic communication. Cartographica: The International Journal for Geographic Information and Geovisualization, 15(1), 1-12.

Clarke, D. (2003). Are you functionally map literate. Paper presented at the Cartographic renaissance. Proceedings 21st International Cartographic Conference (ICC 2003), Durban, South Africa.

Gerber, R. V. (1981). Competence and Performance in Cartographic Language. The Cartographic Journal, 18(2), 104-111.

Gilhooly, K. J., Wood, M., Kinnear, P. R., & Green, C. (1988). Skill in map reading and memory for maps. The quarterly journal of experimental psychology, 40(1), 87-107.

Guzmán, J. F., M., P. A., & C., P. (2008). Perceptive-cognitive skills and performance in orienteering. Perceptual and Motor Skills, 107(1), 159-164.

Lawton, C. A. (1994). Gender differences in way-finding strategies: Relationship to spatial ability and spatial anxiety. Sex roles, 30(11-12), 765-779.

Montello, D. R. (2002). Cognitive Map-Design Research in the Twentieth Century: Theoretical and Empirical Approaches. Cartography and Geographic Information Science, 29(3), 283-304.

Montello, D. R., Lovelace, K. L., Golledge, R. G., & Self, C. M. (1999). Sex‐related differences and similarities in geographic and environmental spatial abilities. Annals of the Association of American Geographers, 89(3), 515-534.

Muir, S. P. (1985). Understanding and Improving Students' Map Reading Skills. The Elementary School Journal, 86(2), 206-216.

Ooms, K., De Maeyer, P., & Fack, V. (2014). Study of the attentive behavior of novice and expert map users using eye tracking. Cartography and Geographic Information Science, 41(1), 37-54.

Ooms, K., De Maeyer, P., Fack, V., Van Assche, E., & Witlox, F. (2012). Interpreting maps through the eyes of expert and novice users. International Journal of Geographical Information Science, 26(10), 1773-1788.

Petchenik, B. B. (1975). Cognition in cartography. Paper presented at the International Symposium on Computer-Assisted Cartography (Auto-Carto II)

Sweller, J. (1988). Cognitive load during problem solving: Effects on learning. Cognitive Science, 12(2), 257-285.

Sweller, J. (1994). Cognitive load theory, learning difficulty, and instructional design. Learning and instruction, 4(4), 295-312.

Szigeti, C., & Albert, G. (2015). Térképek terepi tájékozódásra való alkalmasságának kvantitatív becslése [Method for estimating the adequacy of maps for field use]. Geodesy and Cartography, LXVII(1-2), 16-23.

Török, Z., & Bérces, Á. (2013). Térinformatikai vizualizációk vizsgálata szemmozgáskövetési kísérletekkel. Paper presented at the Térinformatika Konferencia és Szakkiállítás, Debrecen, Hungary.

Wakabayashi, Y. (2013). Role of geographic knowledge and spatial abilities in map reading process: impilcations for geospatial thinking. Geographical reports of Tokyo Metropolitan University, 48, 37-48.

Wakabayashi, Y., & Matsui, Y. (2013). Variation of geospatial thinking in answering geography questions based on topographic maps. Paper presented at the 26th International Cartographic Conference, Dresden.

Wooldridge, J. M. (2009). Introductory Econometrics: A Modern Approach (4 ed.). Mason: South-Western Cengage Learning.

Dr. Albert Gáspár                                                                                           Ilyés Virág

adjunktus                                                                                                        MSc hallgató

ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék,                                  ELTE, Társadalomtudományi Kar,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.                                                                                      Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szigeti Csaba                                                                                                   Kis Dávid

doktorandusz                                                                                                  MSc hallgató

ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék,                                  ELTE, Informatikai Kar,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.                                                                                    Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Várkonyi Dávid

doktorandusz

ELTE, Informatika Doktori Iskola,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

Politika a magyar Állami Földmérésben, avagy Állami Földmérés a magyar politikában, II. rész

Székely Domokos

Tanulmányomban eredetileg a geodézia és a politika kölcsönhatásával akartam foglalkozni. Miközben a felhasznált irodalom egyes cikkeit olvastam, úgy találtam, hogy ez túl általános lenne. Szakterületünk problémája ugyanis nem a geodézia mint tudomány és a hazai politika közötti vita, hanem a magyar Állami Földmérés és az aktuálpolitika viszonya.

A tanulmány három jelentős történelmi szakaszról szól. Az első szakaszban a magyar királyi Állami Földmérés rendszeres kataszteri felmérésének kezdeteitől (1856) az első világháború befejezéséig tartó (1918) időt mutatom be. A második rész a két világháború közötti időszak-ról (1919–1949) szól. A harmadik részben a II. világháború végétől a rendszerváltozásig (1945–1990) terjedő szakaszt tárgyalom.

Politics in the Hungarian State Survey, or the Hungarian State Survey in Politics, Part 2

Domokos Székely

Originally, I wanted to deal with the interrelationship of geodesy and politics. While reading some of the sources, I found this approach would be too general. That is, the problems of our professional field are not related to the debates between geodesy as science and the domestic politics, but to the relationship between the Hungarian State Survey and the current politics.

This paper discusses three major historical periods. I introduce the first period from the be-ginnings of the systematic cadastral surveys of the Royal Hungarian State Survey (1856) to the end of the Firs World War (1918). The second period covers the years between the two world wars (1919–1945). The third period includes the time from the end of the Second World War to the political transformation (1945–1990).

Irodalom

1. Balázs László–Raum Frigyes: Tények és emlékek a magyar földmérés szervezetéről (1983/84)

2. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Osiris Kiadó, Bp., 2005.)

3. GK Szerkesztőbizottsági cikk: Váhl Miklós (1989/1)

4. Raum Frigyes: 50 éves a BGTV (2001/8)

5. Székely Domokos: 30 éve hunyt el Szent-Iványi György (2001/4)

6. Székely Domokos: Visszatekintés az ÁFTH működésére (1997/8)

7. Székely Domokos: 50 éve alakultak meg a Földmérési Munkaközösségek (2005/11)

8. Regőczi Emil: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület megalakulása (1956/2)

9. Joó István: Emlékezés Regőczi Emilre (2001/2)

10. Hegyi Gyula: A Kartográfiai Vállalat megalapítása és 35 éves fejlődése (1989/6)

11. Székely Domokos: 100 éve született Csikor Kálmán (2010/10)

12. Székely Domokos: In memoriam 1956 (2006/10)

13. Domokos György: Nyereségérdekeltségi rendszer a térképészeti vállalatoknál (1968/6)

14. MSZMP archívum a Magyar Országos Levéltárban

15. Jagasics Béla: 15 éves a FÖMI (1982/6)

16. Apagyi Géza: 25 éves a FÖMI (1992/5)

17. Joó István: 30 éves a Földhivatali szervezet (1997/10)

18. Raum Frigyes: Fasching Antal Emlékplakett (1968/69/70)

19. Székely Domokos: 40 éves a Fasching Antal díj (2009/5)

20. Joó István: Egységes földnyilvántartási rendszer (1970–73)

21. Molnár Sándor: A topográfia jövőbeni feladatai (1981/5)

22. Mihály Szabolcs: Az 1:10 000 méretarányú EOTR topográfiai térképek 1975–1999 között végzett felújítási programja (második ciklus) (MFTTT külön kiadványa – a topográfiai tanácskozás előadásainak anyaga 1989)

23. Buga László–Herczeg Ferenc: Topográfia (60 éves a GK folyóirat. Jubileumi különszám 2009)

24. Joó István: Felépült a Penci Obszervatórium (1976/3)

25. Fejes István: 25 éves a Penci KGO (2001/11)

26. Borza Tibor: 30 éves a KGO (2007/1)

27. Winkler Péter: 20 éves a FÖMI Távérzékelési Központ (2001/11)

28. Papp-Váry Árpád: 100 éve született Radó Sándor (2000/1)

29. Székely Domokos: 25 éve jelent meg a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka első kötete (2001/7)

30. Székely Domokos: Megjelent az MFA 4. kötete (2015/7–8)

31. Utasítás a MÉM szervezeti rendjének módosításáról (1985/3)

32. Joó István: „Számadás” a m. Áll. Földmérés 25 éves működéséről 1961–1986 (1986/6)

33. Papp-Váry Árpád: A SZOGSZ utolsó (koreai) ülése (2011/2)

34. 60 éves a Geodézia és Kartográfia c. folyóirat jubileumi különszám 2009

Dr. Székely Domokos

okleveles földmérőmérnök

szakmatörténeti kutató

XXX

SZEMLE

Közlemény a FÖMI megszűnéséről

A www.fomi.hu weboldalon az alábbi szűkszavú közlemény jelent meg. A változásról nincs további hivatalos információ.

Tájékoztatjuk, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet - az 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat, továbbá az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII.2.) Korm. rendelet értelmében - jogutódlással, Budapest Főváros Kormányhivatalába történő beolvadással megszűnt, a feladatait 2017. január 1. napjától Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya látja el.

Az intézményi integráció eredményeképpen 2017. január 1-étől minden szerződéses és partneri, illetve egyéb jogviszonyban a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) megnevezés helyébe jogutódként Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) lép, a jogfolytonosság biztosítása érdekében.

Az intézményi integráció eredményeként a Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály továbbra is biztosítja a feladatok zökkenőmentes ellátását, változatlan helyszínen, elérhetőségeken és színvonalon nyújtja szolgáltatásait.

Bízva a további sikeres szakmai együttműködésben:

Budapest Főváros Kormányhivatala

Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály

XXX

Vezetőváltás a katonai térképészetnél

2017. január 20-án az MH Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) kultúrtermében ünnepélyes keretek között zajlott le a geoinformációs szolgálatfőnöki beosztás átadása. Az ismertetett határozat szerint Tóth László ezredest, az MH GEOSZ parancsnokát, MH geoinformá-ciós főnököt a honvédelmi miniszter 2017. január 16-ával nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezte. A Honvéd Vezérkar személyzeti csoportfőnöke megbízta Szalay László alezredest az MH GEOSZ vezetésével. A megbízás hat hónapra szól.

Az ünnepi állománygyűlésen a különböző polgári és katonai szervezetek vezetői mellett részt vett többek között Horváth Gábor István az FM Földügyi Főosztály főosztályvezetője mint a szolgálatfőnök polgári partnere, dr. Ádám József akadémikus az MFTTT elnöke is. A Honvéd Vezérkar főnökét Varga János vezérőrnagy, koordinációs helyettes képviselte, aki beszédében röviden ismertette Tóth ezredes pályafutását, és méltatta a csaknem kilenc éves főnöki tevékenységét. „Bátran mondhatom, hogy ezredes úr példás és elkötelezett pályafutást tudhat maga mögött. Nemcsak a katonai hivatásához volt hűséges, de a választott szakterületéhez is, a geográfia és a kartográfia tudományokhoz” – hangsúlyozta. Az új vezetőhöz, Szalay László alezredeshez szólva azt kérte, felelősséggel vigye tovább a szervezetet, amelyben megvan a szaktudás, az akarat és azok az emberi tényezők, amelyek „biztos garanciáit jelentik a sikernek”.

A szolgálatfőnöki beosztás átadása formálisan a geoinformációs támogatás alapelveit rögzítő dokumentum, az MH Geoinformációs Doktrínájának átadásával zajlott le.

A leköszönő szolgálatfőnök búcsúbeszédében kiemelt néhány momentumot a gazdag, 47 éves szakmai pályájából, életútjából. A hármas szám jegyében zajlott élete: harmadik gyermekként született, családjával három helységben lakott, három gyermeke született, három tanintézmény padjait koptatta, a keleti harcművészetek három ágát művelte, három fő munkahelye volt. Köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették munkáját, és nem maradt adós a jó kívánságokkal sem: „Kívánok önöknek sikereket, boldogságot, erőt és egészséget, még sok évig stabil katonai térképészetet, MH Geoinformációs Szolgálatot, gyümölcsöző együttműködést a polgári szakterületekkel, katonai és civil szervekkel, oktatási intézményekkel.”

Az új szolgálatfőnök beszédéből kiderült, hogy katonatérképész pályafutása közel harminc éve kezdődött, és első osztályvezetője éppen Tóth László – akkor még századosi rendfokozatban – volt. Szalay alezredes ezekkel a szavakkal fordult munkatársaihoz: „Friss szolgálatfőnökként mit is ígérhetnék önöknek, a Geoinformációs Szolgálat állományának? Ígérhetném önöknek, hogy semmi sem fog változni, hiszen egy jól működő, sikeres szervezetet veszek át, és célom, hogy továbbvigyem azt, amit Tóth ezredes úr megkezdett, de ez alapvetően nem igaz. Nem igaz, mert a változás már azzal megkezdődött, hogy a Geoinformációs Szolgálat új parancsnokot kapott, és ez további személyi változásokat is generált: régi helyemre új osztályvezető került, az ő helyét is másvalaki fogja betölteni, és ez így megy tovább. Egy valami azonban nem fog változni: az, amit elődeim, a korábbi szolgálatfőnökök is megköveteltek önöktől: rend és fegyelem, és a feladatok kiemelkedő precizitással, mondhatni térképészeti pontossággal való végrehajtása. Úgy gondolom, hogy a Geoinformációs Szolgálat legnagyobb tőkéje az önök szaktudása, legyen szó akár térképészeti, meteorológiai vagy szabályzatszerkesztői szakterületről. Erre a tudásra alapozva, szolgálatfőnökként célom a geoinformációs támogatás jelenlegi színvonalának fenntartása, illetve az önök tudására építve, és a XXI. század technikai lehetőségeit kihasználva, még eredményesebb térképészeti és meteorológiai támogatást nyújtani a Magyar Honvédség szervezeteinek.”

A MH GEOSZ hagyományai szerint a nyugalomba vonuló kollégákat obsittal bocsátják el a szolgálatból. Szalay alezredes felolvasta a Tóth László ezredesnek már korábban átadott „okmány” szövegét:

OBSIT

Tóth László óbester úr nevére

Megállapíttatott, hogy fölül írt Óbester úr, Ki született az Úr 1956. esztendejének Böjtmás hava 2. napján, Újkígyós falvában, az honvéd hadakban eltöltött esztendők súlya alatt megfáradt és elaggott vala, mivégbűl az geográfiában való jártasságát felhasználván sokat tett az többi hadi ember különféle földabroszokkal való ellátása terén.

Ebbéli nehéz munkáiba belefáradván más, kisebb vitézséget kívánó, de áldásosabb tereh választatik részére.

Miszerint a lajstrom szerinti mindennemű jószági – rozzant csákó, muskéta, regula és vezénylő pálcza et cetera – az felettes kincstári személynek leadatott vala, az hírneves regimenttűl megválni kényszerül.

Mivégbűl az nagybecsű regiment vele már nem gondolhat az harcokban, új regruta verbuváltatik fölváltani Őkelmét az délceg ifjonti daliák sokadalmábul.

Megíratott vala

Buda Várában, az Úr 2017. évének Boldogasszony hava 16. napján.

Doktor Benkő Tibor generális

Tóth László ezredes

Tóth László Újkígyóson született 1956. március 2-án.

1974-ben a Kemény Gábor Szakközépiskolában szerzett középfokú földmérő képesítést, majd tizenegy hónapos sorkatonai szolgálata (Szeged) után a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának Földmérőmérnöki szakán 1975-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol 1980-ban építőmérnöki oklevelet szerzett. 1980–1984 között a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat Soproni Felmérési Osztály Győri Kirendeltségén, majd 1984–1985-ben a Győr-Sopron Megyei Földhivatalban műszaki ügyintézőként dolgozott.

1985. 03. 15-én került a Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézetéhez Budapestre, ahol 1986. 08. 31-ig geodéta tisztként teljesített szolgálatot. 1986. 09. 01-én az MN Asztrogeodéziai Állomásra helyezték Szentendrére, ahol 1987. 08. 31-ig térképész főtiszt, 1987. 09. 01-től 1989. 09. 30-ig tudományos kutató főmérnök, ezt követően 1991. 04. 30-ig geodéziai osztályvezető (parancsnok helyettes) volt. Az Asztrogeodéziai Állomás megszüntetésével egyidőben az állományt áthelyezték az MH Tóth Ágoston Térképészeti Intézetbe, ahol 1993. 12. 31-ig geodéziai osztályvezetőként, 1995. 12. 15-ig katonai geodéziai osztályvezetőként tevékenykedett. Az intézet többszöri átszervezését követően először 1995–1996-ban az MH Tóth Ágoston Térképészeti és Katonaföldrajzi Intézet törzsosztályvezetője, 1996. 11. 01-től 2000. 02. 15-ig az MH Térképészeti Hivatal igazgatási és szakfelügyeleti osztály vezetője, majd 2000. 11. 30-ig topográfiai programigazgatója (főigazgató helyettes) volt. Az intézmény következő átalakításával egyidőben az MH Térképész Szolgálat igazgatási és szakfelügyeleti osztályának vezetését bízták rá, amelyet 2006 végéig látott el. A következő szervezeti változtatás során, 2007-ben a Térképész Szolgálatba beolvasztották a Meteorológiai Szolgálatot, és új néven MH Geoinformációs Szolgálatként működött tovább. Tóth László 2008-ig volt a szervezet főmérnöke (szolgálatfőnök-helyettes).

Szolgálati ideje alatt továbbképezte magát, 1994-ben részt vett az amerikai hadsereg Védelmi Térképészeti Iskolájának vezetői továbbképzésén, 1995-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Hadtudományi Tanfolyamán hadműveleti-harcászati tiszti képesítést szerzett. 2000-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem geodéziai okleveles szakmérnöki szakát, ahol kataszteri szakmérnöki oklevelet kapott. 2009-ben befejezte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Felsőfokú Vezérkari Tanfolyamát. 2011-ben középfokú angol nyelvvizsgát tett.

Katonai szakmai pályafutása alatt elöljárói számos katonai kitüntetéssel ismerték el munkáját, többek között a Szolgálati Érdemjel arany fokozatával (2005) és a Babérkoszorúval Ékesített Szolgálati Érdemjellel (2010). 2005-ben az HM Térképész Szolgálat főnöke Rédey-emlékplakettel tüntette ki.

Tóth László elvált, három gyermek édesapja.

Szabó Gyula ezredes nyugállományba vonulása után, 2008. július 25-én nevezték ki az MH Geoinformációs Szolgálat parancsnokává, MH geoinformációs főnökké. A beosztásba helyezéssel egyidejűleg megkapta az ezredesi rendfokozatot. Nyolc és fél éven keresztül volt a magyar katonai térképészet vezetője. Vezetőként aktívan részt vett az MFTTT munkájában is, az intézőbizottság tagjaként.

2017. január 16-i hatállyal a honvédelmi miniszter nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezte.

Szalay László alezredes

Szalay László Kapuváron született, 1968. június 26-án.

Az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán földmérő üzemmérnöki oklevelet szerzett 1990-ben. Ez követően 1990–91-ben Szentendrén a Magyar Honvédség Asztrogeodéziai Állomásának Geodéziai osztályán térképész tisztként teljesített szolgálatot. 1991–1997 között a Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézet, Topogeodéziai osztályának geodéta tisztje majd geodéta főtisztje, 1997–2000 között a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal, Katonai geodéziai alosztály vezetője volt.

2000-ben beiskolázták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Földmérő és térinformatikus mérnöki szakára (térképész hadmérnök szakirány), ahol földmérő és térinformatikai mérnöki oklevelet szerzett. 2004–2006-ban a Magyar Honvédség Térképész Szolgálat vezető állományában térképtervező és ellenőr főtiszti beosztásban tevékenykedett, majd 2006-ban kinevezték a Térképészeti támogató osztály osztályvezetőjévé. Az MH Térképész Szolgálat 2007. évi átszervezése után ugyanezt a beosztást töltötte be, ahol a Magyar Honvédség térképészeti biztosítási, támogatási feladatainak tervezését, szervezését irányította.

2016-ban elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyamát.

Szolgálati ideje alatt különböző szaktanfolyamokon, külföldön is bővítette tudását, többek között a Bundeswehr Térképész Szolgálatánál, a NATO oberammergaui (Németország) és latinai (Olaszország) továbbképző központjaiban. Két idegen nyelven beszél, felsőfokú német és angol nyelvvizsgát tett 1998-ban illetve 2009-ben.

Munkáját elöljárói számos katonai kitüntetéssel, többek között „Az év katonája” kitüntető címmel (2012) valamint Rédey-emlékplakettel (MH geoinformációs szolgálatfőnöki kitüntetés) ismerték el.

Szalay László alezredes nős, három gyermek édesapja.

A Magyar Honvédség személyzeti csoportfőnöke 2017. január 16-i hatállyal kinevezte a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat megbízott főnökévé.

A szerkesztőség nevében számos aktív nyugdíjas évet kívánunk Tóth László ezredes úrnak. Gratulálunk Szalay László alezredes úrnak új beosztásához, amelynek eredményes ellátásához sok sikert, erőt és egészséget kívánunk.

XXX

Testületi ülések

Az MFTTT vezető testületei, az Intézőbizottság, a Választmány és a Közgyűlés 2016. december 14-én tartották ez évi utolsó értekezletüket.

Az Intézőbizottság napirendjén a következő témák szerepeltek:

1. Az MFTTT 2017. évi tagsági díjai, előadó: Dobai Tibor

2. A Társaság aktuális pénzügyi helyzete és 2017. évi költségvetésének tervezete, előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

3. Az MFTTT 31. Vándorgyűlésének előkészítése, szakmai programjának kialakítása, előadó: Dobai Tibor és Iván Gyula

4. Egyebek

Az ülés megnyitása után dr. Ádám József elnök (szinte bevett gyakorlatként, az egyéb megtárgyalandó kérdések közül előre hozva) rövid tájékoztatást kért az FM Földügyi Főosztály vezetőjétől a FÖMI megszüntetésével kapcsolatos helyzetről. Horváth Gábor István elmondta, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a Kormányhivatalban nem jön létre a FÖMI-ből egy önálló főosztály, hanem összeolvad a Földhivatali Főosztállyal és az így létrejövő szervezeti egység látja el az Intézet által eddig végzett összes feladatot. A tervek szerint a megyei kormányhivatalokban működő Földhivatali Főosztályok az Élelmiszerlánc-biztonságfelügyeleti Főosztályokkal összeolvadva végzik tovább munkájukat.

A tájékoztató meghallgatása után az elnök önálló, 4. napirendi pontként javasolta megtárgyalni az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából szervezett ülésnap előkészítését. Célszerűségi okok miatt javasolta továbbá az első két napirendi pont felcserélését. Az új napirend elfogadása után Dobai Tibor főtitkár előterjesztette a vezetőség javaslatát a tavalyi évben felemelt tagdíjak változatlanul hagyására. Az IB vita nélkül elfogadta az indítványt.

A Társaság pénzügyi helyzetéről a főtitkár elmondta, hogy a tervezettnél kedvezőbben alakul a mérleg. Az IB-tagoknak előre megküldött tájékoztató szerint a tervezett 100 000 Ft helyett várhatóan több mint 1 000 000 Ft plusszal zárjuk a 2016. évet. A jövő évi bevételek és kiadások (az előző év szigorú tervezési és gazdálkodási elvei szerint összeállítva) jelentősen nem változnak. A nemzetközi tagdíjak anyagi rendezéséhez az FM ígéretét bírjuk, és számítunk a 31. Vándorgyűléshez kilátásba helyezett szponzori (MOL, MÁV) támogatásokra is. (December 14-én délután kapta a titkárság az értesítést, hogy Fazekas Sándor miniszter 1 000 000 Ft támogatást hagyott jóvá az említett célra.) A költségvetés-tervezetet a testület a Közgyűlésnek jóváhagyásra javasolta.

A Vándorgyűlés előkészületeiről beszámolva az elnök és a főtitkár elmondta, hogy a vezetőség továbbra is adós maradt a helyszín meglátogatásával. Iván Gyula főtitkárhelyettes a szakosztályok és területi csoportok véleményét is figyelembe véve összeállította a konferencia szakmai programjának vázlatát. A szekcióülések lehetséges témái a Geodézia és Kartográfia 2016/11–12. számában és a Társaság honlapján az előadásokra vonatkozó felhívással együtt olvashatóak.

Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (EFGN) alkalmából rendezett ülésnap megtartásának támogatására pályázatot nyújtott be az MFTTT. A pályázati anyag kétnaposra tervezett konferenciaprogramot irányzott elő. A rendezvény első napja az EFGN hagyományos programja szerint zajlik: a szakmát bemutató és népszerűsítő előadásokkal, míg a második napon az MFTTT területi csoportjának továbbképzés-jellegű konferenciája, a Fővárosi és Pest megyei Földmérőnap kerül megrendezésre, amelynek programjában a tervek szerint a földügy aktuális kérdései szerepelnek.

A kétnapos eseményt (a tervezett helyszín foglaltsága miatt) sajnos két helyszínen kell megrendezni. Az EFGN alkalmából rendezett ülésnapnak a korábbi gyakorlatnak megfelelően az FM nyújt otthont a Darányi Ignác-teremben 2017. március 22-én, míg a következő napon a Fővárosi és Pest megyei Fölmérőnapot az MH Geoinformációs Szolgálat kultúrtermében rendezik meg. A rendezvények előkészítésével az IB programbizottságot bízott meg, melynek elnöke Iván Gyula, tagjai: Dobai Tibor, Buga László, Siki Zoltán, Zalaba Piroska, Zsilvölgyi Csaba és Szrogh Gabriella.

Az egyéb témák között az elnök tájékoztatta az IB-t, hogy dr. Riegler Péter – kilencévi eredményes munkálkodás után – 2017. január 01-től szeretne megválni a Geodézia és Kartográfia folyóirat főszerkesztői tisztjétől. A testület határozatban méltatta és köszönte meg a főszerkesztő munkáját, majd elfogadta a lemondását, valamint – az elnök javaslatára – indítványozta a Választmánynak, hogy dr. Riegler Péter főszerkesztői tevékenységét oklevél adományozásával is ismerje el. A tulajdonosi jogokat is gyakorló IB az FM Földügyi Főosztály egyetértésével 2017. január elsejével Buga Lászlót bízta meg a főszerkesztői teendők ellátásával. Dr. Ádám József indítványozta, hogy az MFTTT médiafelületének működtetéséhez és szervezetéhez megfogalmazott „Irányelvek” szerint 2017 januárjában az FM FO főosztályvezetője, az MFTTT elnöke, a főtitkára, az ügyvezető titkára és a főszerkesztő tekintsék át a teendőket, többek között tegyenek javaslatot a szerkesztőbizottság megújítására. Az ülésen jelenlévő Riegler Péter szót kérve megköszönte a munkáját segítő kollégák, Hodobay-Böröcz András, Szrogh Gabriella és Buga László együttműködését.

Ezt követően dr. Ádám József tájékoztatta a testületet néhány, az elmúlt értekezlet óta lezajlott eseményről:

Az elnök részt vett a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara 20 éves jubileumi ülésén.

Meghívást kapott a MOM alapításának 140. évfordulójára rendezett összejövetelre, amelyen szintén megjelent.

Megkeresés érkezett Társaságunkhoz a HUNGEXPO részéről egy FIG Working Week magyarországi lehetséges megrendezésével kapcsolatban. Tekintettel az éppen zajló szervezeti átalakításokra, a kezdeményezést nem tartjuk aktuálisnak.

Folytatódtak a megbeszélések azon osztrák kezdeményezéshez történő csatlakozásról (a 2016. szeptember 12-i IB ülésen említve), amely a határok és határjelek világörökség részévé történő nyilvánítása érdekében szerveződik Ausztria, Svájc, Olaszország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország tervezett részvételével. Bulgária és Románia még nem válaszolt a megkeresésre. A kötelezettségvállalást jelentő szándéknyilatkozat aláírása előtt dr. Ádám József Busics Imrével, az államhatár-pontok ügyeivel foglakozó FÖMI geodéziai igazgatójával közösen a dokumentáció előkészítésével kapcsolatos tervet kidolgozza, és a következő IB ülés elé terjeszti.

Szrogh Gabriella ügyvezető titkár tájékoztatta a testületet, hogy a Szent Tamás-szobor elkészítésének és felállításának költségeit teljes egészében fedezik a tagság és a különböző vállalkozások adományai. A köszönetnyilvánítás megjelent a Geodézia és Kartográfia 2016/11–12. számában.

Egyéb hozzászólás nem lévén az elnök berekesztette az értekezletet.

A vezető testületek munkája a Választmány ülésével folytatódott a következő napirendi pontokkal:

1. Az MFTTT 2016. évi tevékenységének áttekintése és 2017. évi költségvetési tervezete, előadó: Dobai Tibor főtitkár

2. Az MFTTT 2017. évi tagsági díjai, előadó: Dobai Tibor főtitkár

3. Egyebek

A Választmány ülését levezető dr. Ádám József javaslatára az első két napirendi pontot felcserélve tárgyalta az értekezlet. A változatlanul hagyott tagdíjak előterjesztése után Hetényi Ferencné megkérdezte, hogy a tervezett tagdíjbevétel fedezi-e a Társaság működési költségeit. Válaszában Dobai Tibor főtitkár elmondta, hogy az összes költség tagdíjakból történő fedezetéhez olyan mérvű emelést kellene végrehajtani, amely a tagság teherviselő képességét meghaladná. 2017-ben is a költségek egy harmadát fedezi a tagdíj, a többi kiadást – az előző évek gyakorlatának megfelelően – egyéb forrásokból (pályázati támogatás, rendezvények és a kiadvány bevételei) tervezzük kiegyenlíteni. A Választmány elfogadta a főtitkár előterjesztését. Ezt követően Dobai Tibor a Társaság pénzügyi helyzetét és a jövő évi költségvetés-tervezetét ismertette az IB ülésen elmondottak szerint. A Választmány vita nélkül javasolta a tervezetnek a Közgyűlés elé terjesztését jóváhagyásra.

Dr. Ádám József tájékoztatta a testületet dr. Riegler Péternek a Geodézia és Kartográfia főszerkesztői megbízatása alóli felmentésre vonatkozó kéréséről, és indítványozta a Választmánynak, hogy a Társaság elismerő oklevéllel fejezze ki köszönetét a főszerkesztőnek a kilencévi eredményes munkáért. Az elnök javaslatát a Választmány elfogadta.

Az ülést vezető dr. Ádám József javasolta a jelenlévőknek, hogy az utolsó napirendi pont keretében előterjesztésre tervezett tájékoztatókat a közgyűlésen hallgassák meg.

A Közgyűlés napirendje a következő volt:

1. Elnöki megnyitó, előadó: dr. Ádám József elnök

2. A Mandátumvizsgáló Bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása, előterjesztő: Dobai Tibor főtitkár

3. Tájékoztató a Társaság aktuális ügyeiről, előadó: dr. Ádám József elnök

4. A Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének jelentése

5. A Társaság 2017. évi tagdíjainak jóváhagyása, előterjesztő: Dobai Tibor főtitkár

6. A Társaság 2017. évi költségvetésének elfogadása, előadó: Dobai Tibor főtitkár

7. Egyebek

Az elnöki köszöntő után a jelen lévők dr. Mihály Szabolcsot, Hetényi Ferencnét és Rácz Kálmánt a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjaivá választották. Dr. Ádám József röviden beszámolt a vezető testületek (IB, Választmány, Közgyűlés) 2016-ban végzett munkájáról, majd néhány eseményről, rendezvényről tájékoztatta a tagságot. Emlékeztetett rá, hogy az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság következő találkozójának helyszíne Tusnádfürdő, tervezett időpontja 2017. május 18–21. lesz. Elmondta, hogy az MFTTT szekszárdi, 31. Vándorgyűlésén megvitatásra tervezett témakörök a Geodézia és Kartográfia 2016/11–12. számában és a honlapon megjelentek. A szervezők 2017. március 31-ig várják az előadók jelentkezését.

Az elnök tájékoztatta a Közgyűlést a Geodézia és Kartográfia főszerkesztőjének döntéséről és átnyújtotta dr. Riegler Péternek a Választmány által adományozott elismerő oklevelet, és a Társaság ajándékát, Plihál Katalin: Nyomtatott magyar föld- és éggömbök című, éppen most megjelent könyvét valamint a Geodézia és Kartográfia ez évi utolsó számának borítójával felcímkézett tokaji boros palackot.

A leköszönő főszerkesztő megköszönte elsősorban a lapban publikáló szerzők hozzájárulását a folyóirat eredményes megjelenéséhez és a főszerkesztői munkához nyújtott támogatást Hodobai-Böröcz Andrásnak, Szrogh Gabriellának, Besenyei Lillának és Buga Lászlónak. Riegler Péter a jövőben a Dél-Dunántúli régió szakmai eseményeiről szóló tudósításaival továbbra is aktív részese lesz a folyóirat megjelentetésének.

A levezető elnök tájékoztatást adott az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából tervezett ülésnap és az azt követő Fővárosi és Pest megyei Földmérőnap idejéről és helyszínéről.

Ezt követően a Közgyűlés meghallgatta a Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének a jelentését. Dr. Mihály Szabolcs bejelentette, hogy a Közgyűlésen 28 egyéni tag és 7 jogi tag képviselője vesz rész szavazati joggal.

Dobai Tibor főtitkár előterjesztette a 2017. évi tagdíjra vonatkozó javaslatát, amelyet a Közgyűlés jóváhagyott. Ezek szerint az egyéni éves tagdíj 10 000 Ft (nyugdíjasok és diákok részére 5 000 Ft), a jogi tagok az alkalmazottak számától függő éves hozzájárulást fizetnek:

10 fő létszámú szervezet esetén: 24 000 Ft,

11-30 fő létszámú szervezet esetén: 84 000 Ft,

31-50 fő létszámú szervezet esetén: 120 000 Ft,

50 fő feletti létszámú szervezet esetén: 240 000 Ft.

A Geodézia és Kartográfia előfizetési díja nem MFTTT-tagok és közületek részére: 18 000 Ft + áfa.

A testület meghallgatta az IB és Választmány által elfogadásra javasolt jövő évi költségvetés- tervezetet, amelyet vita nélkül elfogadott.

Zárásként dr. Ádám József mindenkinek békés, boldog ünnepeket kívánt, megköszönte a Társaság működése érdekében végzett éves munkát és végül meghívta a jelen lévőket egy pohár pezsgőre, egy évzáró baráti beszélgetésre.

A beszámolót összeállította:

Buga László

XXX

Térképészeti Tudományos Nap az MTA-ban

2016. december 9-én délelőtt első alkalommal került megrendezésre a Térképészeti Tudományos Nap a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A Földtudományok Osztálya Társadalom- és Természetföldrajzi Tudományos Bizottságainak Kartográfiai Albizottsága és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke által szervezett rendezvénynek két lényeges motívuma volt: A 2015–2016-os Térképek Nemzetközi Éve magyar rendezvényeinek a hivatalos lezárása, illetve Klinghammer István professzor üdvözlése 75. születésnapja alkalmából.

A tudományos ülés díszvendége Georg Gartner professzor volt, a Nemzetközi Térképészeti Társulás volt elnöke, a bécsi Műszaki Egyetem Geodéziai és Geoinformatikai Tanszékének a vezetője, aki a „The relevance of Cartography as a scientific discipline” című előadással nyitotta meg a rendezvényt. Izgalmas bemutatója során kifejtette a modern térképészet helyét és szerepét a mai tudományban. Ezután Klinghammer István professzor „A reneszánsztól a reformáció koráig – a topográfiai térképezés kialakulása” című előadásával összefoglalta a térképészet történetének egy fontos fejezetét, a 15. és a 17. század között kiadott legjellegzetesebb térképek és a hozzájuk kapcsolódó művek bemutatásával. A következő, „Magyarország Nemzeti Atlasza legújabb kiadása” című előadással az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet igazgatója, Kocsis Károly és Nemerkényi Zsombor, az intézet munkatársa a jelenbe repítette vissza a hallgatóságot. A gazdagon illusztrált, számos térképet tartalmazó előadás során a közönség naprakész információkkal gazdagodott az ország új nemzeti atlaszának a munkálatairól. A negyedik előadás is egy szerzőpáros műve: a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetéből érkezett Bartos-Elekes Zsombor Nemerkényi Zsomborral együtt bemutatta közös előadásukat „Magyar László térképei Kolozsvártól Gotháig” címmel. A jelenlevők először megismerhették a 19. században Közép-Afrikát kutató magyar utazó életének legfontosabb momentumait, és utána részletesen megismerkedhettek a Magyar Lászlótól fennmaradt kéziratos térképekkel, illetve az ő munkássága alapján más szerzők által készített térképekkel is. A következő – „Tematikus térképek virtuális glóbuszokon” című – előadással Gede Mátyás, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék oktatója általános és mindenki részére érthető képet adott arról, milyen új megoldásokkal kísérleteznek a mai térképészek annak érdekében, hogy a tematikus adatok háromdimenziós ábrázolása minél szemléletesebb legyen. Az ülés záró előadását Zentai László, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék vezetője, a Nemzetközi Térképészeti Társulás főtitkára tartotta „Gondolatok a modern kartográfiáról” címmel. A több területet átölelő bemutatóban nem csak a kartográfia legújabb eredményeiről és kihívásairól volt szó, hanem összefoglalóan is beszámolt a Nemzetközi Térképészeti Társulás jelenlegi tevékenységéről és jövőbeni terveiről.

Az ülésen elhangzott bemutatók tartalma megtekinthető a következő címen: http://lazarus.elte.hu/hun/mta-kart/ttn-2016/ttn2016.htm. Ugyanitt letölthető a tudományos napra készített absztraktfüzet, amely az öt magyar előadás kivonatát tartalmazza.

Ezt az első tudományos ülést egy hagyományt teremtő rendezvénynek is tekinthetjük: a szervezők eltökélt szándéka, hogy a továbbiakban minden évben megtartják ezt a tudományos napot, és ilyen módon lehetőséget kínálnak a tudományos közösségnek, hogy a magyar térképészet legújabb kutatási eredményeiről közvetlenül tájékozódhasson.

Reyes Nunez José Jesús

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

XXX

Földmérőnap Baranyában

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Pécsi Területi Csoportja Baranya megyei Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportja a Pécsi Akadémiai Bizottság Földmérési és Térinformatikai Munkabizottsága közösen tartotta meg 2016. november 24-én Földmérő napi rendezvényét.

A rendezvényt dr. Kukai Tibor a Baranya Megyei Mérnök Kamara elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében méltatta a már tradicionális rendezvény jelentőségét és azt, hogy ennek keretében a jelen lévő szakemberek mindennapi munkájukat is segítő új ismeretekhez jutnak.

A szakmai program keretében számos előadás foglalkozott a kataszter jelenét, jövőjét érintő, a magyarországi alaphálózat megőrzésével kapcsolatos kérdésekkel. Az új technikák, eszközök, a drónok ismertetésével, alkalmazási lehetőségeik bemutatásával további előadásokban foglalkoztak. Külön előadás hangzott el a középfokú fölmérőképzés aktuális helyzetéről, terveiről.

Iván Gyula nagy érdeklődéssel kísért előadásában a kataszteri nyilvántartás ENSZ által is megfogalmazott továbblépési igényét ismertette. Az ENSZ-közgyűlés, az Isztambuli Nyilatkozatában sürgeti a népek és a bolygó javára a téradatok megosztását. A nyílt kataszteri információ jelszó és lehetőség a gazdasági fejlődéshez. Ennek érdekében a különböző fejlettségű országok, régiók esetében eltérő földügyi igazgatást kell létrehozni. A cél: 2030-ig az egész világon a 80%-ban biztonságos birtoklás elérése. Ennek megvalósítása egyfajta paradigmaváltást is igényel, ami azt is jelenti, hogy az analóg világot a digitális világ váltja fel. Új fogalomként jelent meg a negyedik dimenzió, ami a WEB 4.0 technológián alapul. Az ötödik dimenzió egy esemény vagy eredmény előrejelzését jelenti. Új fogalomként jelent meg a dinamikus dátum bevezetésének igénye.

Az Iván Gyula előadásában ismertetett tendenciák, ehhez kapcsolódó új fogalmak, úgy gondolom felkeltették olvasóink érdeklődését, szeretnénk remélni, hogy előadása lapunkban önálló cikk-ként is megjelenik.

Fekete László helyett, távollétében előadását Boda Géza tartotta meg.

Ismertette a geodéziai tervezői, szakértői minősítés és a továbbképzés jogszabályi feltételeit, a Földmérő Minősítő Bizottság jogkörét. Összefoglalta az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével, az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályozás néhány fontosabb elemét. Külön kitért az elektronikus adatszolgáltatás lehetőségeire, tartalmára, a záradékolással kapcsolatos előírásokra.

Kéri Gyula az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésével kapcsolatos munkálatok – a keretmérés, az egyezségi tárgyalás, a kitűzés, a helyszíni bemutatás, a változási vázrajz, a bejegyzés – Baranya megyei tapasztalatait ismertette.

Jugoszlávia szétesését és a polgárháborút követően kellett a szükséges intézkedéseket megtenni Dél-Baranya országhatárszakaszának aknamentesítésére. Ennek a szerteágazó munkának főbb elemeit

- az aknagyanús határterület feltérképezését, kitűzését;

- az aknainformációs adatbázis létrehozását;

- az aknagyanús területek mentesítését, az alkalmazott módszereket;

- az érintett területek rehabilitációját foglalta össze Angyal László előadásában.

Sebők Tamás újszerű kérdéssel, a földmérési alappontok közösségi, internetalapú helyszínelés bevezetésének lehetőségével foglalkozott; ami nagyobb hatékonysággal biztosíthatja alaphálózati pontjaink fenntarthatóságát, védelmét, a pontokat illető társadalmi ismeretek bővítését.

A pécsi középfokú földmérésoktatás történetét az 1967-ben a Komarov, később a Vegyipari, majd 2000 óta a Polláck Mihály szakközépiskolában folyó oktatás eredményeit, tapasztalatait foglalta össze előadásában Nagy Miklós. Beszélt az oktatás jelenlegi helyzetéről, a földmérő-, a földügyi és térinformatikai technikusképzésről, az esti képzésről és az ezekre épülő szaktechnikusképzésről, az iskolai képzést kiegészítő, jól működő partneri kapcsolatokról.

Az oktatás jövőjéről szólva a beiskolázás hátrányaként a csökkenő tanulólétszámot, előnyként a tradíciót és a képzett, elhívatott oktatói gárdát említette.

Varga Zoltán összefoglaló tájékoztatót adott az általuk forgalmazott legújabb Triump műszercsalád, széleskörű felhasználási lehetőségeiről, az egyre népszerűbb drónok lehetőségeit bővítő fejlesztésekről.

Hasonló témakört érintő előadásában Horváth Zsolt az alacsony magasságban végzett repülések légi térképészeti tapasztalatait ismertetve.

Érdekes előadást hallgattunk meg a pécsi Polláck földmérő szakközépiskola két tanulójától Lupek Richárdtól és Docki Tamástól a „parlagfű felmérése drónnal” címmel.

Ismertették a területkiválasztás szempontjait, a repüléstervezést, az illesztőpontok elhelyezését, a magassági meghatározást, a kiértékelés menetét, a különböző spektrumok beállítását, a tanulóterület kiválasztását, az osztályozás raszter-vektor konverzió menetét és végül a fertőzött területek kimutatását.

Jól szervezett, aktuális tematikát választó rendezvénynek lehettünk résztvevői.

Köszönet a rendező gárdának.

Összeállította dr. Riegler Péter

XXX

Dr. Plihál Katalin: Nyomtatott magyar föld- és éggömbök, 1840–1990 (Könyvismertetés)

Plihál Katalin térképtörténész, korábban az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának vezetője, majd az OSZK különgyűjteményi igazgatója 150 esztendő eseményeit felölelő munkája a magyar föld- és éggömbkészítés, valamint -kiadás igazi adattára. Ahogy Klinghammer István akadémikus a könyv bemutatóján is kifejtette: „Ez a könyv egy különleges gyűjtemény: az első olyan kiadvány, amely bemutatja a jelenleg ismert 102 magyar földgömb mindegyikét. A kötet DVD-melléklete ezek közül tár elénk 72 földgömböt – nagyítható és körbeforgatható formában, továbbá lehetővé téve, hogy a Google Earth alkalmazásához kapcsolódva összevethessük a régi földrajzi térképeket a maiakkal, megtaláljuk a korabeli földrajzi nevek napjainkban használt megfelelőit. A DVD egykori feladatgyűjteményeket, földgömbökkel kapcsolatos gyakorlatokat is kínál az érdeklődőknek, akik a nyomtatott föld- és éggömbök világát szeretnék megismerni.” Kiegészítésül hozzátesszük, hogy a könyv anyagán túl, igen nagyszámú írásos kordokumentumot is rejt még a DVD, a források pontos megjelölésével. Ezek részben a könyv terjedelmi korlátai miatt, részben pedig az egyébként is sok adatot soroló könyv olvashatóságának megőrzése érdekében ott nem szerepelhetnek. Ilyen formában nyílt lehetőség a különböző történeti korok – már említett – önálló könyvként megjelent glóbuszhasználati útmutatóinak teljes közzétételére, és a legnevesebb kiadók reklámfüzetekbe rendezett kiadványjegyzékeinek ismertetésére is.

Az elmúlt 10 esztendő intenzív kutatási időszaka, példa nélkül álló a hazai glóbuszkutatás történetében. Korábban soha ennyi tanulmány nem látott napvilágot ilyen rövid időszakon belül a magyar szakirodalomban. A megjelent szakcikkeken túl konferenciák, kiállítások jelzik a fő lépcsőfokokat, amelyek szervezésében a szerző oroszlánrészt vállalt.

Mindezek és az igen mélyre ásó vizsgálódások eredményeképpen születhetett meg Plihál Katalin könyve és az azt teljessé tevő – Gede Mátyás által készített – DVD-melléklet.

Az olvasót köszöntő bevezető részben (Lectori salutem) a szerző néhány alapfogalom tisztázása után az előzményeket, a könyv megszületésének körülményeit ismerteti, és a könyvben, illetve a DVD-n közzétett anyagok szerzői jogi kérdéseit tisztázza. Mint a további kutatásaira ösztönző eseményről emlékezik meg az Országos Széchényi Könyvtárban a vezetésével és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke munkatársai közreműködésével 2010–2011-ben ,,Nyomtatott magyar föld- és éggömbök a kezdetektől napjainkig” címmel megrendezett nagy sikerű kiállításról. Ezt követően 12 fejezetre osztja mondandóját.

A glóbuszok útja Magyarországon a fényűző főúri könyvtáraktól a népiskolai szertárakig című fejezetben a szerző kiemeli azt a tényt, hogy a glóbuszkiadás magas költsége leginkább a hordozógömb sorozatgyártásának nehézségeiből fakad. A Magyar Tudós Társaság évkönyveit és a korabeli sajtóközleményeket idézve szót ejt az első magyar nyomtatott iskolai föld- és éggömbpár, a Nagy Károly szerkesztette és Batthyány Kázmér finanszírozta glóbuszpár készítéséről. Majd pedig a már 1868-as közoktatási törvény következtében kötelezettséggé vált iskolai glóbuszhasználat biztosításának érdekében fellépő feladatok és megoldások korszakolt – a kritikát sem nélkülöző – áttekintése következik, egészen napjainkig.

A glóbuszok sorozatgyártásának technikai és technológiai háttere című részben képet kapunk a glóbusztérképfajták (szegmensek és félgömbök) szerkesztési, tervezési munkáiról, a hozdozógömb (a góbusztest) előállítási nehézségeiről, a glóbuszok felszereltségéről (a kölönféle állványformákról) a egyes korokban. Végezetül különleges glóbuszokat mutat be a szerző: felfújható földgömbökről, szétnyitható földgömb belsejében, azzal közös tengelyen elhelyezett éggömbről, illetve egyedi állványra szerelt glóbuszról is olvashatunk.

Az első magyar iskolai föld- és éggömb című fejezet a Nagy Károly szerkesztette glóbuszpár ismertetése, elemzése, összevetése más, egykorú munkákkal a tartalmi gazdagság bemutatása érdekében. Szóba kerül a csillagképek magyar megnevezéseinek kérdésköre, s kritikai utalást találunk Vállas Antal: Az égi és földtekék’ használata… című munkájára is.

Egy erdélyi magyar tüzér földgömbjei Bécsben című rész Elekes Ferenc földgömbjeit és szerzőjüket ismerteti. Bár nem magyar nyelvű glóbuszokról van szó, magam is úgy gondolom, hogy feltétlenül helyük van ebben a könyvben.

A Magyar Tudós Társaság földgömbje. E rövid fejezet a Nagy Károly-féle földgömb második, javított kiadásának történetét, dokumentumait mutatja be.

Föld- és éggömbök Prágából magyarul. A könyv e részében a szerző a prágai Felkl cég igen gazdag, különböző átmérővel megjelent, esetenként több magyar nyelvű kiadást is megért föld- és éggömbjeit ismerteti. Hunfalvy János és Gönczi Pál neve fémjelzi ezeket a magyar nyelvű kiadásokat.

Föld- és éggömbök Berlinből magyarul. Hasonlóan alapos áttekintést kapunk a berlini Schotte cég hazánkban is forgalmazott német és magyar nyelvű, különböző felszereltségű földgömbjeiről. A magyarítás Gönczy Pál munkája. Ebben a fejezetben esik szó az első, sorozatban gyártott, magyar készítésű Csasznyi-féle tellúrium-lunáriumról is.

Kogutowicz Manó és a Magyar Földrajzi Intézet föld- és éggömbjei című fejezetben a szerző arról a glóbusz- és térképkiadói vállalkozásról szól, amelyik igazi hazai művekkel váltotta fel a hosszú ideig csak külföldi cégek magyarított munkáira támaszkodó iskolaitérkép-ellátást (ide értve természetesen a glóbuszokat is). Ki kell emelnünk, hogy az igényes kartográfiai kivitelezésű, különböző felszereltséggel forgalmazott földgömbjeik mellett, 1910-ben kiadták a második, és egyben sajnos az utolsó magyar szerkesztésű éggömböt is, amely Kogutowicz Károly munkája. A Kogutowicz családon túl Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő neve is fémjelzi az Intézet működését.

A magyar földgömbkészítés aranykora című fejezetben a szerző a Kókai Lajos kiadásában igen gazdag átmérősorozattal, 1930 és 1943 között megjelent földgömböket ismerteti, a cég 1953-ig „rejtőzködve” a Fővárosi Neon Földrajzi Tanszerosztálya néven kiadott, a háború utáni politikai állapotokkal felülírt glóbuszaival együtt. Sor kerül a korszak talán legjelentősebb alkotása, a Turner-féle domborglóbusz bemutatására, és megismerkedhetünk a nagy neveket felsorakoztató alkotógárdával: Kókai Lajos (kiadó), Kogutowicz Károly (szerkesztő), Takács József (a névrajz összeállítója), Turner Ferenc és Jánosfalvi János (rajzoló), M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet (nyomda), Turner István dombortérképészete (készítő).

A Fővárosi Neon Földrajzi Tanszerosztály új földgömbjei Füsi Lajos nevéhez köthető glóbuszok, amelyek névrajzának összeállításában jeleskedett a később az ELTE Térképtudományi Tanszékének nagyszerű tanára.

A Kartográfiai Vállalat földgömbjei. A magyar glóbuszkiadás szakirodalmában érdemtelenül háttérbe szoruló cég e területen végzett munkája a korábbiaknál végre méltóbb szinten említtetett meg a szerző e művében, és még a cég által az egykori Kelet-Németországból, a Német Demokratikus Köztársaságból származó, magyar nyelven kiadott glóbuszok is bemutatásra kerültek, amelynek névrajza természetesen a vállalatnál készült.

Magyar elsők címmel született a zárófejezet. Ebben a szerző különböző szempontok alapján (a megjelenés ideje, a méret, a tematikus tartalom stb.) sorolja fel az elsőnek tartott magyar glóbuszokat.

A könyvet angol nyelvű összefoglaló zárja (a fordítás Gercsák Gábor munkáját dicséri).

Az igen alapos lektori munkát Bartha Lajos végezte.

A mű hitelességét az igen nagyszámú utalás, egykorú idézet és hivatkozás is alátámasztja, ami azonban rontja a könyv olvasmányosságát. Az illusztrációk döntő hányada különböző glóbuszokról készült jól sikerült fényképfelvétel vagy korabeli újságcikkekről, tanulmányokból származó reprodukció. Sajnálatos azonban, hogy gyakran a VGM-hez használt köztes munkafázisból nyert, nevezetesen a négyzetes hengervetületté transzformált glóbuszszegmensek esetenként erősen torzult képei szolgálnak illusztrációként, így a kevésbé hozzáértő szemlélő csodálkozhat, hogy miért különböző méretű, különböző betűtípusú megírásokat lát például az ugyanabba a kategóriába tartozó települések esetén a más-más szélességeken fekvő lakott helyek esetében.

Az igényes tipográfia, tördelés, képszerkesztés és nyomdai, kötészeti kivitelezés egyaránt a Zrínyi Kiadó gondos munkáját dicséri, így a könyvészeti szempontból is kiemelkedő mű méltó helyet foglalhat majd el mind a térképész szakemberek, a gyűjtők, a kultúrtörténészek, mind az érdeklődő nagyközönség könyvespolcain.

Márton Mátyás

professor emeritus

XXX

Angol nyelvű térképész mesterszak az ELTE-n

Magyarországon a felsőoktatási intézményeknek szigorú akkreditációs követelményeknek kell megfelelniük. Ez nemcsak az egyes intézményekre, de azon belül a karokra, illetve az intézmény által gondozott összes szakra érvényes. Az indítható alap- és mesterszakokat egy tartalmi szempontból rendszeresen frissített kormányrendelet sorolja fel. A felsőoktatási intézmények ezen szakok indítását kezdeményezhetik a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) engedélyével, de ehhez bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a szakindításhoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. A MAB szakindítási engedélye birtokában az intézményeknek joguk van az adott szakot a magyartól eltérő nyelven is meghirdetni: ehhez a szakindítási dokumentumokat a tervezett képzés nyelvén is be kell nyújtani engedélyeztetésre a MAB-hoz. Természetesen ebben az esetben az idegen nyelvű és a magyar nyelvű képzésnek tartalmilag lényegében azonosnak kell lennie.

A felsőoktatásba kerülő hallgatók létszáma demográfiai okokból már néhány éve elkezdett csökkenni. Mivel a felsőoktatás finanszírozása alapvetően a hallgatói létszámtól függ, így a felsőoktatási intézmények idegen nyelvű képzések indításával tarthatják szinten, esetleg növelhetik a költségvetési forrásukat. Természetesen nemzetközi szinten a hazai felsőoktatás megfelelő anyagi háttér hiányában nem lenne képes versenyezni olyan intézményekkel, amelyek akár tandíjmentes képzést is kínálnak a külföldi hallgatóknak. Az ELTE Informatikai Karán a programtervező informatikus alap- és mesterképzést már évekkel ezelőtt akkreditálták angol nyelven, de legfeljebb az alapképzésre volt kisszámú jelentkezés a fejlődő országokból.

Az Európai Unió Erasmus-programja keretében már évek óta érkeznek Magyarországra külföldi hallgatók, akiknek az első időszakban csak néhány tantárgyat, de mostanában már teljes szemeszternyi angol nyelvű képzést kell biztosítani. Az Erasmus kiváló alkalmat biztosított az intézményeknek, hogy felkészüljenek arra, hogy angol nyelven is képesek legyenek oktatni.

Az Erasmuson kívül az első komolyabb változást a brazil állam által támogatott „Tudomány, határok nélkül” ösztöndíjprogram jelentette, melynek keretében nagyszámú brazil hallgatót küldtek egy éves angol nyelvű részképzésre Európába. Magyarországra is több száz brazil hallgató érkezett: az ELTE-re a legtöbben a programtervező informatika szakra jöttek, de a térképész szakra is beiratkozott egy-egy hallgató. A legtöbb szakon még az Erasmus-hallgatókkal együtt sem lehetett volna az angol nyelvű képzés rentábilis, ráadásul a brazil program is félbeszakadt a brazil gazdasági és politikai problémák miatt.

A nemzetköziesítés elősegítésére dolgozta ki a magyar kormány a Stipendium Hungaricum programot. Ennek oktatáspolitikai célja, hogy elősegítse a magyar felsőoktatás határozott nemzetközi megjelenését, minőségfejlesztését, erősítse a magyar tudományos elit külföldi kapcsolatait, növelje a felsőoktatási intézmények kulturális sokszínűségét, és népszerűsítse a világban a versenyképes magyar felsőoktatást. Magyarország és a partnerországok oktatásért felelős minisztériumai közötti nemzetközi megállapodások alapján az egyes országok meghatározott számú kvótára jelölhetnek leendő hallgatókat Stipendium Hungaricum ösztöndíjra. A hallgatók a megállapodásban rögzített tudományterületeken rész- vagy teljes képzésen vehetnek részt alap-, mester- vagy doktori szinten, ha felvételt nyernek az adott intézmény képzésére. Jelenleg 53 országgal van ilyen megállapodás, lehetővé téve, hogy évente több száz hallgató kezdje meg tanulmányait Magyarországon.

A Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéken mi is készültünk erre a feladatra, hiszen a tanszék minősített oktatói mind képesek angol nyelvű órák tartására. A mesterszak indítási dokumentumát lefordítottuk angol nyelvre, és megszereztük az Oktatási Hivatal engedélyét a szak angol nyelvű indítására. A képzés megegyezik a magyar nyelvű szakkal, azzal az eltéréssel, hogy az angol nyelvű képzésben a hallgatók a nyári terepgyakorlat helyett majd szakmai gyakorlaton vesznek részt. Egy évet szerettünk volna szánni a meglévő oktatási anyagok lefordítására és adaptálására, de az egyetem intézményfejlesztési tervéhez igazodva előre kellett hoznunk a képzés indítását 2016 szeptemberére. Az indítási engedélyt szinte csak a szakok meghirdetési határideje előtt néhány nappal kaptuk meg, így nem volt idő komoly promócióra. Ennek ellenére 7-8 felvételi jelentkezést kaptunk, de ezek egy része nem (vagy csak késve) kapta meg a küldő ország támogatását, vagy az írásbeli felvételi teszt eredménye nem volt megfelelő. A felvételik lezárulása után is voltak olyan hallgatók, akik más hazai intézményből szerettek volna átjönni a mi képzésünkre. Ez egy viszonylag hosszadalmas eljárás, mert ehhez mind a küldő országnak, mind a Stipendium Hungaricum ösztöndíjakat itthon koordináló Tempus Közalapítványnak is hozzá kell járulnia.

Végül négy hallgató tudta megkezdeni a képzést 2016 szeptemberében, és ők sikeresen be is fejezték a képzés első szemeszterét. A hallgatók négy országból (Azerbajdzsán, Irak, Jordánia, Palesztina), különféle alapképzettséggel (informatika, földrajz, térinformatika) érkeztek, ami az oktatás szempontjából esetenként komoly kihívást jelent. Ugyanazokat az órákat kínáljuk a bejövő Erasmus-hallgatóknak is, így a hallgatói létszám már az első félévben is 5-10 fő volt minden órán.

Természetesen egy félévnyi oktatás után még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de ismerve az egyetem más szakjainak első tapasztalatait, szerencsésnek tekinthetjük magunkat: a külföldi hallgatók szorgalmasak, óralátogatásuk példás, angolul jól tudnak. Reméljük, hogy a következő években az érdeklődés növekedni fog, és évente 8-10 hallgatóval már rentábilis lesz a képzés.

Dr. Zentai László

XXX

Geodézia és Kartográfia 2016

Társaságunk és az FM Földügyi Főosztály közös lapja a Geodézia és Kartográfia 2016-ban is hat alkalommal, alkalmanként 32 oldalon jelent meg. Lássuk, hogyan sikerült kitölteni ezeket az A/4-es lapokat! A rendelkezésre álló 192 oldalból a borítók, tartalomjegyzék és a támogatóink hirdetései 26,5 oldalt (14%) foglaltak el. A tudományos publikációknak, szakcikkeknek 106 oldal (55%) jutott, míg a szemlecikkek, tudósítások 59,5 oldalt (31%) töltöttek meg.

A szűkös terjedelem és a ritka megjelenés 20 szakmai publikáció közzétételére volt elég. Földügyi témában 3, a földmérés, geodézia területéről 4, a kartográfiai szakterületről 6, térinformatikai tartalommal 2 és szakmatörténettel kapcsolatban 5 cikket tudtunk az olvasókhoz eljuttatni. Hét szemlecikkünk szintén történeti jellegű volt. 13 rendezvényről tudósítottunk lapunk hasábjain és 4 alkalommal számoltunk be írásban is az MFTTT testületeinek üléseiről. Hogy aktualitásunkat ne veszítsük el, a kéthavonkénti megjelenés miatt elsősorban a lapzártát közvetlenül megelőző időben lezajlott események beszámolóit igyekeztünk közölni. A többi rendezvényről az MFTTT honlapján tájékozódhattak olvasóink. Az év folyamán 12 kollégánk kitüntetéséről, elismeréséről írtunk és szakmán hat jeles képviselőjétől vettünk végső búcsút hasábjainkon.

A tartalmi elemek aránya lapszámonként oldalakban számolva.

Ez évi első lapszámunkat kézbe véve a kedves olvasó egy örvendetes ténnyel szembesülhetett: kicsit „meghízott” a folyóirat. 2017-től 48 oldalas terjedelemben, de továbbra is kéthavonta fog megjelenni a Geodézia és Kartográfia. Az egyes lapszámokat – elsősorban adminisztratív megfontolásokból – nem számpárokkal (a hónapoknak megfelelően), hanem 1-től 6-ig terjedő sorszámmal fogjuk azonosítani. Kilencévi eredményes munkálkodás után 2016. december 31-ével dr. Riegler Péter megvált a szaklapunk főszerkesztői tisztjétől. A tulajdonosi jogokat is gyakorló IB-nek az FM Földügyi Főosztállyal egyeztetett döntése alapján 2017. január 1-től Buga László látja el a főszerkesztői teendőket. Változtatni kívánunk a korábbi lapszámok tartalmának on-line elérhetőségén is. A megjelenő számok előzetese és a korábbi számok tartalomjegyzéke, az egyes számok cikkeinek összefoglalói és a szemlében olvasható tartalom pár évre visszamenőleg most is elérhető a Társaságunk honlapján. Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének támogatásával rövidesen megjelenik a honlapon az a keresőfelület, amelyen egyszerűen visszakereshetőek lesznek a korábbi évek publikációi nem csak listából, hanem kulcsszavak segítségével történő kereséssel is. Reméljük, nem kell sokat várnunk erre az eszközre, amely emelni fogja lapunk publikációs értékét is, vonzóbbá téve a szerzők számára tudományos közleményeik médiumaként.

Buga László

főszerkesztő

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 628

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk