Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2017.

2017 / 11-12 69. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

Dr. Székely Domokos: 50 éve alapították a Földmérési Intézetet 4

Dr. Reyes Nunez José Jesús: Kataszteri kódexek és térképek az azték birodalomban 9

Dr. Plihál Katalin: Altland = Óhaza? 15

Sándor József: Alaprajzok hibahalmazai 19

Varga Norbert: „Határok és határjelek”. Jelölés az UNESCO Világörökségi jegyzékébe 22

Lázár Lajos: A Közúti Adatgyűjtő Rendszer és ami mögötte van: az FME 27

⃰Új ipari forradalom a térinformatikában – Térinformatika 4.0, II. rész   31

Konferencia az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről  37

Földmérőnapok (Nyíregyháza, Pécs)   40

Intézőbizottsági ülés   43

Tudományos Diákköri Konferencia 44

 

Content  

50 Years Ago Was the Institute of Geodesy and Cartography (FÖMI) Established (Domokos Székely, Dr.) 4

Cadastral Codices and Maps in the Aztec Empire (José Jesús Reyes Nunez, Dr.)  9

Altland = Old Land? (Katalin Plihál, Dr.) 15

Sets of Errors of Ground-plans (József Sándor) 19

“Boundaries and Boundary Marks”. Nomination for the UNESCO World Heritage List (Norbert Varga) 22

The Road Information System and What is behind it: the FME (Lajos Lázár)  27

New Industrial Revolution in Geoinformatics – Geoinformatics 4.0, Part 2 31

Conference on the Termination of Undivided Ownership of Agricultural Land   37

Surveyors’ Day (Nyíregyháza, Pécs)   40

Meeting of the Executive Committee   43

Students’ Scientific Conference at BMEMeeting of the Executive Committee 44

---

50 éve alapították a Földmérési Intézetet

Székely Domokos

A Földmérési Intézetet (FÖMI), 50 éve, 1967. augusztus 1-jével létesítette a 22/1967 (MÉM É. 33.) számú utasítással dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter.

A 378/2016. (XII. 2) kormányrendelet értelmében a FÖMI-t, 2017. január 1-től, jogutódlással, – főosztályi minőségben – Budapest Főváros Kormányhivatalába beolvasztották. Ez a helyzet ma, amikor visszaemlékezünk az 50 évvel ezelőtti időkre és az azt követő évtizedekre.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet 49 éves önálló tevékenységének történetéről szóló tanulmány kronológiai sorrendben, az egyes igazgatók hivatali időszakához kötött időszakok rövid összefoglalásával mutatja be az ötvenedik születésnapja előtt megszüntetett az önálló, országos hatáskörű intézmény tevékenységét, eredményeit, melynek jogköre Magyarország egész területére terjedt ki. A történeti áttekintés a Geodézia és Kartográfia című lapban megjelent írások alapján készült.

50 Years Ago Was the Institute of Geodesy and Cartography (FÖMI) Established

Domokos Székely

The Institute of Geodesy and Cartography (FÖMI) was established as of 1 August 1967 by the 22/1967 (MÉM É. 33.) directive of Dr. Imre Dimény, minister of agriculture and food.

The government decree of 378/2016. (XIII. 2.) incorporated FÖMI with succession – as a department – into the Government Office of the Capital City Budapest as of 1 January 2017. This is the situation today, when we remember the decades of the past 50 years.

The study on the 49-year history of the Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing, terminated just before its 50th anniversary, presents the activity and achievements of the Institute, which had an independent sphere of authority over the whole country. The study follows a chronological order of the directors when summarizing the work of the Institute. The historical overview was based on the papers published in Geodézia és Kartográfia.

Irodalom

1. 22/1967/MÉM. É. 33. sz. utasítás a FÖMI létesítéséről. ( Geodézia és Kartográfia, 1967. 6. sz. 473.).

2. Joó István: meghalt Felföldi Mihály.( Geodézia és Kartográfia,1968. 5. sz. 374.).

3. Személyi hírek: Katona Sándor igazgatói kinevezése. (MÉM-értesítő 1968. 44. sz.).

4. Személyi hírek: Jagasics Béla nyugállományba helyezése és Sipos Sándor igazgatói kinevezése.( Geodézia és Kartográfia,1981. 6. sz. p. 463.).

5. Jagasics Béla: 15 éves a FÖMI. (Geodézia és Kartográfia, 1982. 4. sz.).

6. Személyi hírek: Zsámboki Sándor kinevezése a TFO élére (Geodézia és Kartográfia,1982. 4. sz. p. 303.).

7. Személyi hírek: Almár Iván távozott a KGO éléről. (Geodézia és Kartográfia, 1983. 2. sz. p. 133.).

8. Lukács Tibor: A FÖMI kutatási eredményei 1981–83 között. (Geodézia és Kartográfia, 1985. 1. sz.).

9. Zsámboki Sándor: A magyar űrkutatás eredményei 1981–85 között. (Geodézia és Kartográfia 1986. 5. sz.).

10. Személyi hírek: Sipos Sándor a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta.( Geodézia és Kartográfia, 1986. 1. sz.).

11. Személyi hírek: Joó István hivatali búcsúztatása. (Geodézia és Kartográfia, 1986. 5. sz. p. 382.).

12. Joó István: Számadás, 25 éves tevékenység a Magyar Állami Földmérés élén. (Geodézia és Kartográfia, 1986. 6. sz. p. 393.).

13. 2/1986/MÉM. É. 5. sz. utasítás szerint a FÖMI új neve: Földmérési és Távérzékelési Intézet. (Geodézia és Kartográfia, 1986. 3. sz. p. 221.).

14. Személyi hírek: Remetey-Fülöp Gábor áthelyezése a MÉM FTH-ba. (Geodézia és Kartográfia, 1987.).

15. Személyi hírek: Sipos Sándor nyugállományba helyezése és Apagyi Gézát kinevezték a FÖMI élére. (Geodézia és Kartográfia, 1988. 4. sz. p. 295.).

16. 15.) Személyi hírek: Lukács Tibor nyugállományba helyezése, és Mihály Szabolcs a FÖMI új, tudományos igazgatóhelyettese. (Geodézia és Kartográfia, 1988. 6. sz. p. 414.).

17. Apagyi Géza–Bölcsvölgyi Ferenc: A FÖMI és a Gak összevonásáról. (Geodézia és Kartográfia, 1989. 6. sz. p. 414.).

18. Apagyi Géza: 25 éves a FÖMI. (Geodézia és Kartográfia, 1992. 5. sz.).

19. Személyi hírek: Apagyi Géza kinevezése az FM FTF élére. Utóda a FÖMI élén Mihály Szabolcs. (Geodézia és Kartográfia, 1997. 7. sz. p. 3.).

20. Joó István: Interjú Mihály Szabolccsal, a FÖMI új igazgatójával. (Geodézia és Kartográfia, 1998. 2. sz. p. 3.).

21. Mihály Szabolcs: Földügyi és térképészeti adataink a világtrend tükrében. (Geodézia és Kartográfia, 2002. 11. sz. p. 3.).

22. Mihály Szabolcs: Földügyi és térképészeti szakigazgatás feladatairól. (Geodézia és Kartográfia, 2003. 11. sz p. 6.).

23. Winkler Péter: Magyarország digitális orfofotó-programja. (Geodézia és Kartográfia, 2003. 12. sz. p. 3.).

24. Mihály Szabolcs: A FÖMI tevékenysége és eredményei. (Geodézia és Kartográfia, 2004. 8. sz.).

25. Személyi hírek: Toronyi Bence FÖMI főigazgatói kinevezése, ugyanakkor Mihály Szabolcs más beosztásba került. (Geodézia és Kartográfia, 2010. 7. sz. p. 33.).

26. Winkler Péter: 100 éves az ISPRS. 1. és 2. rész. (Geodézia és Kartográfia, 2011. 5. sz. 11. és 2011. 6. sz. 15.).

27. Iván Gyula: Nemzetközi vetületek a FÖMI-ben.( Geodézia és Kartográfia, 2011. 10. sz. 25.).

28. Toronyi Bence: Adatpolitika a FÖMI-ben. (Geodézia és Kartográfia,2011. 10. sz. 23.).

29. Iván Gyula: Térben Tudatos Társadalom.( Geodézia és Kartográfia, 2015. 1–2. sz.).

30. Személyi hírek: Fekete Gábor kinevezése a FÖMI élére. (Geodézia és Kartográfia, 2015. 3–4. sz. p. 28.).

31. Közlemény a FÖMI megszűnéséről, (Geodézia és Kartográfia, 2017. 1. p. 35.).

Dr. Székely Domokos

okleveles földmérőmérnök

szakmatörténeti kutató

---

Kataszteri kódexek és térképek az azték birodalomban

José Jesús Reyes Nunez

Az azték birodalom népei sajátos térképészeti ismeretekkel rendelkeztek, amelyeket változatos kiterjedésű területek ábrázolásában alkalmaztak. A kutatók érdekesnek tekintik az általuk fejlesztett kataszteri nyilvántartást, ami évszázadokkal megelőzte a modern értelemben vett közjogi földregisztrációt Európában. A rendszeren belül két ágat kell megkülönböztetnünk: a kataszteri kódexek és a kataszteri térképek készítését. A kódexek adatokat közöltek a népességről, a telkek méreteiről, illetve értékükről, miközben a térképeken a telkek térbeli elhelyezkedését ábrázolták. A spanyol hódítást csak két kataszteri kódex és kevés kataszteri térkép élte túl, amelyek alapján lehet következtetni a rendszer jellegzetességeire.

Cadastral Codices and Maps in the Aztec Empire

José Jesús Reyes Nunez

The peoples of the Aztec Empire disposed of proper mapping skills, which they used to represent territories of varied extension. The researchers consider interesting the cadastral register developed by them, which preceded by centuries the modern public land registration in Europe. We can make a distinction between two branches within the system: cadastral codices and cadastral maps. The codices contain data on the population, the size and value of the parcels, while maps were used to represent the spatial location of the parcels. The Spanish conquest was only survived by two cadastral codes and few cadastral maps, which are studied by researchers to infer the characteristics of the system.

Irodalom

Cortés, H. (1520) Segunda Carta de Relación.  http://www.biblioteca.tv/artman2/publish/1520_277/Segunda_Carta_de_Relaci_n_de_Hern_n_Cort_s_459.shtml (2016. november 30.)

Harvey, H. R. – Williams, B. J. (1980) Aztec Arithmetic: Positional Notation and Area Calculation. Science, Vol. 210., Issue 4469, pp. 499–505., Washington. ISSN 1095-9203.

Jorge, M. del C. – Williams, B. J. – Garza-Hume, C. E. – Olvera, A. (2011) Mathematical accuracy of Aztec land surveys assessed from records in the Codex Vergara. Proc Natl Acad Sci U S A. 2011 Sep 13;108(37):15053-57. doi: 10.1073/pnas.1107737108. PMID: 21876138. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3174618/ (2016. december 01.)

López Corral, A. (2011) Los glifos de suelo en códices acolhua de la Colonia temprana: un reanálisis de su significado. Desacatos (revista de antropología social), No. 37., pp. 145–162., Mexikóváros. On-line ISSN: 1405-9274, nyomtatott ISSN: 1607-050

Matúz, György (2003) Telekkönyvi rendszerünk kialakulása és működése 1840–1973. Doktori értekezés rövidített változata. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. http://acta.bibl.u-szeged.hu/7462/1/juridpol_073_511-536.pdf (2017. október 6.)

Mundy, B. E. (1998) Mesoamerican Cartography. In Woodward, D. – Lewis, G. M. (eds): The History of Cartography, Vol. 2, Book 2. Cartography in the Traditional African, American, Arctic, Australian, and Pacific Societies, pp. 183–256., Chicago, IL: University of Chicago Press.

Noguez, X. (1996) Una edición facsimilar del Mapa de Oztoticpac. www.famsi.org/reports/95020es/95020esNoguez01.pdf (2017. szeptember 1.)

Noriega, P. (1995) Reflexiones pragmáticas en torno al desciframiento del Códice de Santa María de Asunción. Butlletí de l’ACIA, Hivern 1995/96, No. 6.,pp. 7–16. Barcelona. ISSN 2014-5012.

Williams, B. J. – Harvey, H. R. (1988) Content, Provenience, and Significance of the Codex Vergara and the Codice de Santa María Asunción. American Antiquity, Vol. 53., Issue 2., pp. 337–351. Washington. ISSN: 0002-7316

Reyes Nunez José Jesús

egyetemi docens

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

---

Altland = Óhaza?

Plihál Katalin

A régi térképeinken feltűnő tájnevektől válik izgalmassá egy-egy hazánkról megjelent térkép, mert e nevek forrása csak az ott élő, a térséget jól ismerő ember volt. A településnevek és a nagyobb folyóink nevei más forrásokból is könnyen megismerhetők, sőt a víznevek, mivel több települést is érintenek ismertebbek, egységesebbek, a térképeken vonalas megjelenésük miatt a nevek helyhez köthetősége is könnyebb. Történészek szerint „Althland”, „Altland” az Erdélybe betelepült szászok által lakott és elfoglalt első területre utaló név lenne. Bider Pál magyarázata szerint a „Siebenbürgen” név, amely eredetileg csak a Szeben szász szék neve volt, utóbb pedig az áthárult egész Erdélyre. A népnyelv szükségét érezte ezt a területet olyan új névvel illetni, amely múltjukra utal, ezért lett e terület neve 1503 táján Altland azaz Óföld. Egy-egy térségben kialakuló, a többi területtől megkülönböztető nevek állandósulása – mire egy névből közbeszédben használt változat lesz – hosszú folyamat,. Erdélyt, illetve erdélyi területeket is ábrázoló térképeken az „Althland” „Altland” tájnevek viszont 1532-től feltűnnek, és mindig az Olt folyó térségéhez köthetők. Ez nem meglepő, mivel a folyó német neve „Alth” „Alt”, a hozzá kapcsolódó „Land” szó, pedig egyértelművé teszi, hogy tájnévként ma is használt „Oltvidék”, és nem „Óhaza” jelentéssel bírt.

Altland = Old Land?

Katalin Plihál

Interpreting some of the names of regions in the old maps of Hungary may become an exciting subject, because only those people knew the actual reason of naming the area who lived there centuries ago. The development of the names of settlements and rivers can be easily traced, because they appear in many sources; as the rivers are linear features and connect settlements and their names may appear several times in a map, the river names are much more unified. According to historians, “Althland” or “Altland” is a name referring to the area populated by the Saxons in Transylvania. Pál Bider explains that the name ‘Siebenbürgen’ originally referred to the Saxon district of Szeben only, later, this name began to mean the whole of Transylvania. The local people, however, thought it necessary to give a new name to their region, which would remind them of their past: this is why the region was named Altland, meaning Old Land in about 1503. The consolidation of distinctive names needs longer time. This is why “Althland” or “Altland” appeared in the maps of Transylvania after 1532 only. However, this name always showed the area of the Olt River. This is not surprising at all, because the German name of the river is ‘Alth’ or ‘Alt’, and the added word ‘land’ clearly expresses that the name refers to ‘Olt Land’ and does not mean ‘Old Land’.

Irodalom

1. Kádár László 1941 A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei. Budapest,. pp. 5–6.

2. Hajdú-Moharos József 1994. Cseh-Morvaország és Szlovákia tájbeosztása. In Földrajzi Értesítő. p. 142.

3. Szabó Pál 2008. A térszerkezet fogalma, értelmezése. In Tér és társadalom. 4. sz. p. 67.

4. Kristó Gyula 2003. Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. Szeged, pp. 18–20., pp. 21–24.

5. Mihályi János1900. Máramaros vármegye története. I. kötet. Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. Máramaros-Sziget., In https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Maramarosi_diplomak_14_15_szazad/?pg=1&layout=s (2017. 06. 16.)

6. Bak Borbála 1997. Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. Budapest, p. 108.

7. http://lexikon.katolikus.hu/A/Altland.html (2017. 06. 16.)

8. David Fröhlich 1643. Bibliotheca, seu cynosura peregrinantium, hoc est, viatorium, omnium hactenus editorum absolutissimum, jucundissimum, utilissimumque, in duas partes digestum: quarum prior, quatuor libris constans, complectitur , ..: Ulm. p. 307.

9. Kelemen Lajos1907. Erdély leírása 1639-ből. In Földrajzi Közlemények, p. 63.

10. Georg Kraus 1864.Siebenbürgisch Chreonik des Siebenbürger Stadtschreibers . Wien. p. 371.

11. Georg Kraus: Erdélyi krónika. 1608-1665. Ford. bev. és jegyz. Vogel Sándor. Második átdolg. kiad. Csíkszereda, 2008. p. 741.

12. Török Árpád 2004. :Oltvidék útikalauz, Charta Kiadó, http://puskikiado.hu/oltvidek-utikalauz.html; népzenei tájegységként http://www.pavai.hu/index.php?page=110 (2017. 06. 16).

Dr. Plihál Katalin

térképtörténész

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. .

---

Alaprajzok hibahalmazai

Sándor József

Jelen írásban nem az alaprajzok készítése során tapasztalt közigazgatási anomáliákat vizsgálom, hanem a készítés során tapasztalható adat/munkarész hiányok okait, valamint az alaprajzok, a nyilvántartási térképi adatbázis és a tényleges helyszíni állapot különböző fajtáit, azok okait, feloldásuk módozatait.

Elsődleges probléma a „fel nem lelhető” alaprajzok pótlásának a kérdése. Véleményem szerint attól, hogy az alaprajzok az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis részét képezik, így hiányok térképezési (térkép nélküliségi) hibának minősül, s a földhivataloknak a hiány észlelésekor hivatalból el kéne indítaniuk a pótlásukra irányuló eljárásukat.

A meglévő alaprajzok és/vagy a térkép és/vagy a helyszíni állapot közötti eltérések is két nagy csoportra oszthatóak.

Nagyjából a felük az eredeti építész alaprajz és a megvalósult állapot közötti eltérésből, illetve az időközi, be nem jelentett változtatásokból fakad, melyeket megfelelő változási vázrajz benyújtásával tud feloldani az ügyfél.

A másik nagy szegmens a tényleges felmérési és/vagy térképezési hiba körébe tartozó eltérések: Az alapító okirat/alaprajz nem arra az épületre vonatkozik, mint ami a térképi tartalom; a levetített falsíkok hiánya a térképi adatbázisból; a belső udvarok falsík-vonalainak a hibái.

Jelen írásommal a teljes szakma figyelmét kívántam felhívni e problémákra, mintegy felvetni az esetleges későbbi térképi felújításoknál, mint szükséges megoldandó problémákat, feladatokat..

Sets of Errors of Ground-plans

József Sándor

This paper does not consider the administrative anomalies found during the making of ground-plans, but the reasons of missing data or work-sheets and the various types of differences between the information in the map database and the actual state as well as their causes and the modes of resolving of contradictions.

The primary problem is supplying the “untraceable” ground-plans. The ground-plans are parts of the map database of land registry, which means that a missing map is an error: in such cases, the land offices should immediately start the procedure of supplying them.

The differences between the existing ground-plans and/or the map and/or the actual state can be divided into two groups.

About a half of these deviances arise from the differences between the original ground-plan and the realized state or the unreported changes; the client can resolve this by submitting a new ground-plan with the changes.

Another half of the deviances come from the differences between the actual surveying and/or mapping mistakes: the foundation document/ground-plan is not that of the building in the map; the projected wall-face is missing from the map database; there are linear errors of the wall-faces in the quadrangles.

This paper intends to draw the attention of all professionals to these problems and tasks in order to raise this question when updating maps in the future.

Sándor József

ingatlanrendező földmérő

geodéziai tervező és szakértő

HM EI Zrt

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

---

Határok és határjelek”
Jelölés az UNESCO Világörökség jegyzékébe

Varga Norbert

A cikk bemutatja az UNESCO létrejöttét, a Világörökség program nemzetközi és magyarországi történetét. Végigköveti a folyamatot, ahogyan egy történelmi vagy természeti örökség a Világörökségi listára felkerül. Bemutatja a földméréssel kapcsolatos világörökségi helyszíneket és az osztrák földmérők kezdeményezésére elindult „Határok és határjelek” projektet.

Boundaries and Boundary Marks”

Nomination for the UNESCO World Heritage List

Norbert Varga

The presentation shows the creation of UNESCO, the international and Hungarian history of World Heritage program. It follows the nomination process, as an important historical or natural monuments are added to the World Heritage list. The presentation presents the world heritage sites that are related to the surveying and the "Boundaries and Boundary Marks" project by the Austrian surveyors.

Irodalom

Az UNESO hivatalos honlapja ( http://en.unesco.org/ )

Az UNESCO Világörökség honlapja ( http://whc.unesco.org/ )

UNESCO World Heritage Centre – Struve Geodetic Arc – http://whc.unesco.org/en/list/1187

Mercsek Péter: Struve földmérő vonal (Eséstüske, 2012. április 9.)

Világörökség Magyarországon honlap (egykori Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) http://www.vilagorokseg.hu/

CLGE Newsletter January / February 2014

Waldhäusl, P. – König, H. – Mansberger, R. Boundaries and Boundary Marks Substantive Cultural Heritage of Extensive Importance (25th International CIPA Symposium 2015, Taipei, Taiwan)

Varga Norbert

jogi szakokleveles földmérő mérnök

Budapest Főváros Kormányhivatala

Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

---

A Közúti Adatgyűjtő Rendszer és ami mögötte van, az FME

Lázár Lajos

A Közúti Adatgyűjtő Rendszert az elmúlt években számos konferencián, előadáson és publikáción keresztül mutatták be. A most megjelent cikk megpróbálja röviden, tömören és átfogóan bemutatni a Budapest Közútban folyó szakmai munkát, egy a mindennapokban leggyakrabban használt térinformatikai alkalmazáson keresztül. Ilyen módon egy kicsit technikaibb, ám lehet mégis kézzelfoghatóbb képet kaphat az olvasó, hogy hogyan, és milyen problémákra adhat választ a nagytömegű lézerszkenneres adatgyűjtés és az így nyert információk publikációja.

The Road Information System and What is behind it, the FME

Lajos Lázár

The presentation shows the creation of UNESCO, the international and Hungarian history of World Heritage program. It follows the nomination process, as an important historical or natural monuments are added to the World Heritage list. The presentation presents the world heritage sites that are related to the surveying and the "Boundaries and Boundary Marks" project by the Austrian surveyors.

Lázár Lajos

alkalmazásfejlesztési munkatárs

Budapest Közút Zrt.

Informatikai szolgáltató osztály,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

---

Új ipari forradalom a térinformatikában – Térinformatika 4.0

II. rész

Szemelvények az Európai Térinformatikai Ernyőszervezet (EUROGI) szakpolitikai munkaanyagaiból a Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) szerkesztésében

EUROGI szakpolitikai állásfoglalása a kis- és középvállalatok népszerűsítéséről

Mi a GeoKKV?

A GeoKKV egy olyan cég, amely téradatot állít elő, téradatok felhasználásával történő elemzési szolgáltatásokat nyújt, vagy téradatszoftvert forgalmaz, kevesebb mint 250 alkalmazottal rendelkezik, az éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót[1].

A GeoKKV-k a legkülönbözőbb tevékenységeket folytatják – helyhez köthető adatok beszerzése, kezelése, értelmezése, integrálása, megjelenítése, elemzése és bármely más módon történő felhasználása[2]. Az ilyen tevékenységek végzéséhez speciális szoftvereket használnak, mint például a térinformatikai rendszerek (Geographic Information Systems/GIS) vagy az internetes geoböngészők.

Az összes információ vagy egy helyre vonatkozik (pl.: egy földrajzi koordináta vagy hely), vagy egy bizonyos helyen keletkezik. Tehát a hely az idővel együtt, valamennyi adat közös alkotóeleme. Következésképpen, ha valamennyi dologhoz következetesen és megfelelően hozzárendelik annak helyi (és idő-) vonatkozásait, az egy olyan alapot biztosít, amelyhez hozzá lehet kapcsolni, vagy amelyre integrálni lehet a tematikus területek (pl.: egészségügy, pénzügy, oktatás, jólét, biztonság, mezőgazdaság, közlekedés, földhasználat tervezés stb.) teljes spektrumának adatait. A GeoKKV-k ebben a „geotérben” működnek.

A jelenlegi helyzet

Egy 2013-ban megjelent, és a Google megbízásából készült, a globális térinformatikai adat- és szolgáltató szektorra vonatkozó szakvélemény úgy becsülte, hogy a térinformatikai ágazat 2012-ben megközelítőleg évi 30%-os növekedést ért el globálisan. Ekkor az ágazat becsült értékét körülbelül évi 150-270 milliárd dollárra tették, amely nagyjából a globális légi közlekedési ágazat egyharmada[3].

Példaképpen, a térinformatikai szolgáltatások alkalmazása becslések szerint mintegy évi 3,5 milliárd liter „benzin"” megtakarítását eredményezi az ezzel együtt járó klimatikus, pénzügyi és egyéb vonatkozásokkal. Az ilyen gyors növekedés ellenére, az EUROGI-tagok tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon sok vállalkozás van (valószínűleg több százezres nagyságrendben), amelyek tervezési és működési folyamataikba nem illesztik be a téradatokat vagy térinformatikai szolgáltatásokat, azonban jelentős hasznot húzhatnának azok alkalmazásából.

Becslések szerint 2009-ben mintegy 7 000 GeoKKV cég működött ez Európai Unióban[4]. Az Európai Unión kívül, az Európa Tanács területén a helyzet ismeretlen.

Gyakorlatilag az összes európai ország rendelkezik KKV-k növekedését és fejlődését valamilyen módon támogató politikával. Az Európai Uniónak szintén vannak, a DG GROW[5] által irányított, támogató politikái. Nagyon kevés az olyan ország, ha van egyáltalán, amelynek specifikusan a GeoKKV-k támogatására irányuló politikája van.

Általános előnyök és kihívások a GeoKKV-k népszerűsítése kapcsán

Előnyök

A GeoKKV-ágazat jelentős bővülésével összefüggésbe hozható fő előnyök az alábbiak lehetnek:

· Lényegesen több magasan képzett munkahelyet lehet létrehozni.

· A térinformatikai ágazatban lévő tudás- és készséginfrastruktúra erősítése, számos olyan vállalkozásnál és közigazgatási szervnél alkalmazva, amelyek kínálatukban és gazdasági tevékenységük során jelenleg nem megfelelően használják a helyinformációkat, illetve térinformatikai szolgáltatásokat, jelentős hatékonyságnövekedést, a kínálatuk jellegének és minőségének javulását eredményezheti.

· Üzleti infrastruktúra kiépítése az egységes digitális piac (Digital Single Market) támogatására, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások nyújtására.

· Erős platformot biztosít a bővülő, együttműködésen alapuló gazdaságban a térbeli szempontok erősítéséhez.

· Segít elfogadtatni a térinformatikai szolgáltatásokat, olyan vállalkozásokon belül, ahol a téradatok és szolgáltatások jelenleg nem részei a tervezési és működési folyamatoknak. Ebben az esetben, a GeoKKV-kba történő befektetésnek komoly multiplikátor hatása lehetne Európa-szerte számos gazdasági ágazatban.

· Az Európai GeoKKV-ágazat kapacitásainak javítása, az Európán kívüli szerződések biztosítása érdekében.

Kihívások

Az azonosítható legfőbb kihívások az alábbiak:

· A nem GeoKKV-k és számos közigazgatási szerv részéről hiányzó, a téradatok és szolgáltatások működési folyamataikba történő teljes integrálásából fakadó lehetséges hatékonyságnövekedés és egyéb hasznok teljes elismerése

· Az GeoKKV-k Európa-szerte alacsony száma

· Magasan képzett geoinformatikai (GeoICT) szakemberek hiánya, akik elősegíthetnék az új, innovatív GeoKKV-k létrehozását, csakúgy, mint a meglévő GeoKKV-k továbbfejlesztését.

· Számos GeoKKV forráshiányosságából adódó alkalmatlansága arra, hogy nagyobb projektekkel kapcsolatos megrendelésekre ajánlatot tegyenek, valamint, hogy a gyorsan változó üzleti és technológiai környezetben az új lehetőségek felkutatásában dinamikusabbak legyenek.

· A nyílt, nemzetközi konszenzuson alapuló szabványok bevezetésére és alkalmazására felhatalmazó, vagy ösztönző politikák hiánya. Az ilyen szabványok többfajta adathoz és platformhoz biztosítanak hozzáférést a KKV-k számára és ezáltal, több vásárlót és ügyfelet érhetnek el.

EUROGI szakpolitikai állásfoglalások

No1 – A GeoKKV-kat támogató szakpolitikai keretrendszerek

A nemzeti kormányzókat ösztönözni kéne, hogy a GeoKKV-k növekedését és fejlődését támogató szakpolitikai keretrendszereket hozzanak létre[6]. Az EU-nak, az erre kapható országok kormányának támogatásával, keretrendszert biztosító útmutatót kéne készítenie az olyan nemzeti kormányok részére, amelyek kifejezetten a GeoKKV ágazat támogatására alkalmas politikákat szeretnének elfogadni. Egy ilyen dokumentum, az, Európa Tanács EU-n kívüli országainak is jelentős előnyöket nyújthat, és helyi szinten, azaz régiók és városok szintjén is jelentőséggel bírhatnak.

No 2 – Szakértelem és hálózatok

A GeoKKV-k működési környezetére jelentős közvetlen vagy közvetett hatással bíró technológiai változás egyre növekvő ütemben zajlik. Például a dolgok internetével, BigData-val, pilóta nélküli légi járművekkel (UAV), kapcsolt adatokkal, nyílt adatokkal, virtuális valósággal, mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések mind lehetőséget kínálnak a megfelelő szakértelemmel rendelkező GeoKKV-k számára, hogy tevékenységüket új területeken bővítsék. Jelenleg az Európai GeoKKV-k többsége nem képes elfogadható mértékű pontossággal felismerni az ezeken a fejlődő területeken nyíló piaci lehetőségeket, és sokszor, még ha tudnak is a lehetőségekről, valószínűleg nem rendelkeznek azok kiaknázásához szükséges szakértelemmel. A GeoKKV-k szempontjából az alapvető probléma az, hogy sok esetben az erőforrások szűkösségével küzdenek, amely abból a tényből adódik, hogy definíció szerint ezek kicsi, vagy viszonylag kicsi vállalkozások.

Az EU által finanszírozott projekteknek kifejezetten a GeoKKV-k képzését és fejlesztését kéne megcéloznia, gyakorlatilag tágan értelmezetten valamennyi szakterületen (pl.: az egészségügy, a közlekedés, biztonság, környezet stb.), valamint a feltörekvő műszaki területeken, mint amelyek fentebb felsorolása kerültek.

Az EU által finanszírozott projekteknek ezen felül engedélyezni kéne a nyílt, nemzetközi konszenzuson alapuló téradatszabványok alkalmazását a projektekben, a KKV-k részvételi lehetőségének és az azt követő piaci sikerek maximalizálásának érdekében. A szabványosítási tevékenységekben való részvételt és a projektek felhasználását a szabványok előmozdítására, fejlesztésére és tesztelésére szintén támogatni kell, a fent említett okokból és azért, hogy a projekt tagjainak kapcsolatot biztosítson a szabványosítási szervezetek, hasonló technikai területen dolgozó potenciális vevőkből és partnerekből álló világméretű hálózatához. Különféle európai KKV-k megmutatták már, hogy ez miként működik számos területen, ide értve többek között az érzékelő hálózatokat, városi modellezést, repülésmeteorológiai információkat, fejlett lefedettségteóriát és beltéri navigációt.

No 3. – Beszerzések

Számos esetben az infrastruktúra kiépítésére, valamint egyéb típusú projektekre kiírt ajánlattételi felhívásokban nem fogalmazódik meg igényként a szabványokon alapuló téradat- és térinformatikai adatfeldolgozási szolgáltatás nyújtása mint konkrét, mérhető eredmény. Ami azt illeti, mind a köz-, mind a magánszféra szerveinek (ahol releváns) be kéne illeszteniük a pályázati dokumentációkba a meghatározott felületeken keresztül, meghatározott típusú téradatok és szolgáltatások nyújtásának szükségességét.

Javasoljuk, hogy az Európai Bizottság készítsen mintakészletet a pályázati kiírási feltételekre, amely kifejezetten a geoinformatikai szolgáltatások nyújtására vonatkozik, lehetőség szerint különböző változatban, amely alkalmas különböző szakterületen való alkalmazásra (pl.: egészségügy, biztonság, oktatás és közlekedés). Egy ilyen mintakészlet az országos vagy helyi irányítási szervek is átvehetnek. Továbbá ez kiindulási alapot biztosíthat olyan magánvállalatoknak, amelyek a GeoKKV-któl szeretnének szolgáltatást kapni.

Az ajánlattételi felhívásokban sokszor sikeres vállalkozásokat hívnak meg, hogy nagyszabású, teljesen integrált rendszert készítsenek az eredmények részeként. Az ajánlattételi felhívás specifikációjának kidolgozásakor ügyelni kéne egy modulárisabb megközelítésre, amelyben szabványokon alapuló alkotóelemek lennének, ez alkalmasabb lenne arra, hogy a GeoKKV-k is licitáljanak.

Amellett, hogy beillesztik a téradatok és szolgáltatások követelményét a pályázati kiírásokba, egy jó példákat tartalmazó adatbázist kell felépíteni, amely hivatkozási forrásként szolgálhat szervezetek számára új pályázati kiírások készítésekor.

No 4. – Figyelemfelhívás

Az EUROGI azon az állásponton van, hogy a térbeli adatok felhasználása, annak ellenére, hogy gyorsan növekszik (lásd a Google kutatási eredményeket fent), jelentősen elmarad a lehetséges felhasználási szintektől. Amennyiben a geoinformatika (GeoICT) használatának előnyeit szélesebb körben elismernék mind a köz-, mind a magánszférában, úgy a geoinformatikai (GeoICT) adatok, termékek és szolgáltatások piaca jelentősen bővülhetne. Fontos megemlíteni, hogy az EUROGI álláspontja szerint a téradatok és szolgáltatások széleskörű elterjedése az olyan vállalkozások, illetve közigazgatási szervek körében, amelyek jelenleg nem használnak szervezett és célzott módon ilyen adatot vagy szolgáltatást, az Európa-szerte jelentős hatékonyságnövekedést és jobb termékkínálatot eredményezne.

Bár a kiaknázatlan lehetőségek azonosítása és kiaknázása alapvetően a magánszektor feladata mind a köz-, mind a magánszféra szervezetei támogató szerepet játszhatnának a szakterületi politikák és programok beszerzési gyakorlatán keresztül (lásd fentebb a 3. sz. szakpolitikai állásfoglalásban) továbbá kiemelve a geoinformatika (GeoICT) alkalmazásából származó előnyöket mutató eseteket. Európai szinten ez EUROGI össze tudná rakni ezeket, hogy egy átfogó tárhely jöjjön létre, míg szövetséges nemzeti tagjai a helyi körülményekhez tudnák igazítani azokat.

A tájékoztatási tevékenység alapvetően a magánszektor felelőssége. Ugyanakkor az Európai Bizottság és az EU kormányai elláthatnák információval, javasolt üzenetekkel és szlogenekkel a magánszektorbeli partnereiket, melyeket azok fel tudnának használni a tájékoztatási tevékenységeik során. Ez mind a kormányoknak, mind pedig a magánszektorbeli partnereiknek előnyös lenne. Az Európai Bizottság és a térinformatikai szabványügyi szervezetek munkájában közreműködő EU kormányzati ügynökségek ugyanúgy együtt tudnának működni azokkal a szervezetekkel, amelyek a szabványok ismertetését, bevezetését és megvalósítását segítik. A tájékoztatási tevékenységeket kritikus sikertényezőnek kell tekinteni a projektek és a projektekhez kapcsolódó szabványok szempontjából.

No 5. – Globális piacok

Az Európán kívüli fejlődő és fejlett országokban jelentős lehetőségek vannak a geoinformatika (GeoICT) alkalmazásának területén. A nemzeti vagy regionális/helyi kormányzati szintek által létrehozott kereskedelmi képviseleteknek külön meg kéne fontolniuk egy geoinformatikai (GeoICT) komponens felvételét. Néhány terület, ahol a geoinformatikai (GeoICT) ágazat különösen releváns lehet, ott az a távérzékeléshez, téradat-infrastruktúrákhoz (Spatial Data Infrastructures, SDI)[7], térinformatikai szoftverekhez, területrendezéshez (kataszter, tervezés, környezeti állapotértékelés stb.), közüzemi infrastruktúra kezeléséhez (energia, víz és szennyvíz, távközlés, közlekedés stb.), kockázat és biztonsághoz, valamint egyebekhez kapcsolódik.

A nemzetközi nyílt szabványok kritikus tényezők mind az Európai KKV-k számára, mind pedig a fejlődő országok számára, amelyek a globális térinformatikai piachoz keresnek hozzáférést. A térinformatikai adatok és szolgáltatások kiterjesztett nemzetközi kereskedelmére való törekvést olyan szervezetekkel együttműködésben kell végrehajtani mint az ENSZ (konkrétan az ENSZ Globális Földrajzi Információ Menedzsment, UN-GGIM) és a Világbank, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a fejlődő országok számára a térinformatikai technológiák által nyújtott hasznok széleskörű elterjesztése. Ez a közös erőfeszítés kritikus az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Célok (UN Sustainable Development Goals/SDGs) elérése érdekében.

No 6. – Nyílt adatok és adatköltségek

A GeoKKV-k ajánlattételi képességét, vagy egy projektben való érdemi részvételét gyakran gátolja bizonyos téradatok, különösen az úgynevezett referenciaadatok viszonylag magas költsége[8]. Dánia „jó példa” arra, hogy azáltal, hogy a georeferencia- és egyéb téradatokat ingyenesen elérhetővé tettek, jelentős KKV növekedési haszon keletkezett, és a téradatokat sokkal szélesebb körben kezdték használni valamennyi szakterületen.

Az egyik olyan terület, ahol az EU nagy lehetőséget nyitott meg a GeoKKV-k számára az a Copernicus-adatok költségmentes elérése.

Miközben ismert, hogy a téradatok előállításának vannak költségvonzatai – néha elég jelentős – és hogy néhány közigazgatási szerv pénzügyi életképessége a téradataik eladásától függ, az EUROGI azon a véleményen van, hogy az ilyen jellegű adatok szolgáltatásának marginális költségén felüli díjat felszámolni, a földrajzi adatok esetében, nem támogatja a GeoKKV-k növekedését és fejlődését, illetve a szélesebb körű elterjedését az olyan nem GeoKKV-k körében, amelyek jelenleg nem használnak téradatokat vagy szolgáltatásokat, szervezett módon. Határozottan javasolt, hogy a meghatározó, nemzeti szintű döntéshozó hatóságok, a „teljes gazdaság” perspektívájából tekintsenek az ágazat gazdasági vonatkozásaira ahelyett, hogy egy olyan perspektívából vizsgálnák, amely csupán az egyedi szervek kormányzaton belüli pénzügyi életképességére fókuszál. Az EU segítséget nyújthatna ennek a megközelítésnek a népszerűsítésében.

A téradatok gyűjtésével foglalkozó föld- és kapcsolódó tudományokban, a kutatási költségeket gyakran a kormányok viselik. Mégis az ilyen adatokat (a földmegfigyelési programokból származó nyilvános adatokat) többnyire a kutatókon és véleményezőkön kívül senki sem látja. Az ilyen adatok rejtve maradásából származó veszteség kiszámíthatatlan (lásd:

http://earthzine.org/2010/08/04/18-reasons-for-open-publication-of-geoscience-data/).

Ebben az esetben az akadály a tudósok motivációihoz, a kiadók papírkorszakbeli üzleti modelljéhez, valamint az adatok tárolásának és kezelésének költségeihez köthető. Az Európai Bizottságnak meg kéne vizsgálnia ezt a problémát, és olyan szakpolitikákat kéne kidolgoznia, amely az elmúlt évtizedek értékes tudományos adatainak nyílt hozzáférését eredményezi, továbbá maximalizálja a tudományos befektetések jövőbeni megtérülését (ROI).

No 7. – Geoklaszterek

2004-ben az amerikai munkaügyi minisztérium 14 olyan iparágat azonosított, melyek az amerikai gazdaság létfontosságú ágazataiban magas gazdasági növekedési potenciállal rendelkezik. A térinformatikai ágazat egy volt ezek közül. Ezen kezdeményezés részeként, Mississippi állam kormánya támogatta, egy sikeres térinformatikai üzleti klaszter létrehozását. Ez a példa és talán mások is, alapjául szolgálhatnak az európai nemzeti, regionális és települési kormányzatoknak ahhoz, hogy köz- és magánpartnerség (PPP) keretein belül kezdeményezzék a térinformatikai üzleti klaszterek létrehozását. A cél lehetne az, hogy legalább egy ilyen klaszter létrejöjjön valamennyi európai országban. Egy kezdeti, fontos lépés lenne a világszerte elérhető jó gyakorlatok vizsgálata, és a köz-, illetve magánszektor szervezetei részére útmutató összeállítása, melyet azok a saját országukban történő előrehaladáshoz használhatnának. Az ilyen klaszterek közti hálózatosodást támogatni szükséges.

Válogatott hivatkozások és források:

Tanulmány az Európai geoinformatikai (GeoICT) ágazatról http://www.smespire.eu/publications/?did=32 (FP7 projekt)

http://www.magnolia-ba.biz/#!eigs/c7ck

További információk a Mississippi térinformatikai klaszterkezdeményezésről:

http://www10.giscafe.com/nbc/articles/view_article.php?articleid=598627

EUROGI szakpolitikai állásfoglalása a fenntartható település- és területfejlesztés népszerűsítéséről

Mi a fenntartható település- és területfejlesztés?

A Fenntartható fejlődést (SD) a következő képen definiálták: „fejlődés, amely a jelen igényeit kielégíti, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy kielégítsék a saját igényeiket[9].

A fenntartható település- és területfejlesztés (SURD) olyan helyzetre utal, ahol a folyamatban lévő települési és regionális fejlesztési eljárások megfelelnek a fenti, tágan meghatározott SD-definíciónak.

A jelenlegi helyzet

Az Európai Unió kapcsán a következő pontokat lehet kiemelni:

Európai Unióról szóló szerződés

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke kijelenti, hogy az Unió Európa fenntartható fejlődése érdekében fog dolgozni. A szerződés továbbá öt cikket szentel a „gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak” (174–178 cikkek).

Európai Uniós politikák és programok

Az Európai Unió kohéziós szakpolitikáit és programjait, a strukturális alapok felhasználása, okos városok („smart cities”) és egyéb kezdeményezések mind egy tágan definiált SURD-menetrend részének tekinthetők. 2014 és 2020 között az EU 325 milliárd eurót fog befektetni a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, valamint az éghajlatváltozás, az energiafüggőség és a társadalmi kirekesztés kezelésére.

Kimondottan regionális nézőpontból a vízgyűjtő kezdeményezések is az SD-menetrend előmozdításának fontos eszközei. Az Európai Unió szomszéd országokra fókuszáló politikája és kezdeményezései nagyon fontos eszközként szolgálnak az Európa Tanács területén és az azon túli, EU-n kívül eső területek felemelkedéséhez.

Európai Uniós irányelvek és rendeletek

Bár nem kifejezetten a SURD népszerűsítését célozzák, mégis számos EU-s jogalkotási kezdeményezés fontos szerepet játszik ebben a tekintetben. Az INSPIRE, a Víz keretirányelv, az árvízkockázatokkal foglalkozó irányelv (Flooding), a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv (PSI), az európai interoperabilitási stratégia (EIS), a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv (SEA), a zajkibocsátási irányelv (Noise) és sok más irányelv és rendelet mind lényeges ebből a szempontból[10].

ESPON

Az Európai Területrendezési Megfigyelő Hálózat (ESPON), egy jelentős EU-s kezdeményezés, amely komoly hangsúlyt fektet a tájékoztatásra, kutatásra, technikai segítségnyújtásra és egyéb ügyekre.

INTERREG

Az INTERREG, az Európai regionális fejlesztéshez kapcsolódó fontos finanszírozási eszköz, amely három együttműködési szálból épül fel: határon átnyúló (INTERREG A), transznacionális (INTERREG B) és interregionális (INTERREG C).

Copernicus

A Copernicus-adatok elérhetősége hasznos információkkal szolgál a döntéshozatal támogatásához, és ez hatással van a SURD népszerűsítésére. Ezt az információt ki lehet egészíteni egyéb távérzékeléssel szerzett adatokkal, mint például a pilóta nélküli légi járművekkel (UAV) készített felvételekkel, ortofotókkal, helyszíni felmérésekkel (in-situ), továbbá lakossági tudományos tevékenységekkel és más lakossági alapú eszközzel.

Általános előnyök és kihívások

Előnyök

Néhány, a térinformatikai adatok szélesebb körű elérhetőségéből adódó, SURD-al kapcsolatos jelentős előny a következő:

· Tájékozottabb döntéshozatal a fizikai fejlesztések minden formájában (közművek, lakhatás és közlekedés stb);

· Az SD-re hatással levő földhasználati és egyéb változások megfigyelési képességének javítása;

· A fejlődési folyamatok okának és módjának jobb megértése, így következésképpen annak megértése, hogy hogyan lehet jobb földhasználati, gazdasági, közlekedési és egyéb modelleket készíteni;

· Hasonló területek közti viszony meghatározásának képessége, a trendeknek és a programok hatékonyságának összehasonlításon alapuló értékelésére;

· Hatékonyság javítása mind az állami, mind a magánszektorban.

Kihívások

Az egyetlen, és kiemelten fontos kihívásnak, a releváns, naprakész és pontos téradatokhoz való könnyű hozzáférés viszonylagos hiányát lehet tekinteni.

EUROGI szakpolitikai állásfoglalása a fenntartható település- és területfejlesztés népszerűsítéséről

No 1 – Az érdekelt felek adatigényének azonosítása

Bármely SURD népszerűsítését valamennyi szinten, a helyitől a regionálisig célzó program alapvető kiindulópontja, annak elég konkrét megértése, hogy a települési és regionális fejlesztési folyamatokban a különböző érdekeltek (lakosság, tervezők, közműcégek, fejlesztők stb.) milyen adatokat találnának hasznosnak a döntéshozatali folyamataik tájékoztatásra és javítására.

Az EU, a tagállamokkal és a szomszédos országokkal együttműködésben tegyen kezdeményezést valamennyi releváns fő érdekcsoport adatigényeinek azonosítására. Mivel valamennyi fejlesztési folyamat valamilyen helyhez köthető, külön figyelmet kell szentelni az adatigényeknek ilyetén jellegének.

No 2 – Tervezéssel kapcsolatos geoinformatika (GeoICT) széles körű hozzáférhetősége

A helyi, illetve regionális vonatkozású, a döntéshozatal számára releváns, naprakész, pontos és közérthető adatok széleskörű elérhetősége, a fenntartható település- és területfejlesztés népszerűsítésének alapvető követelménye. Valamennyi tervezéssel foglalkozó hatóságnak létre kell hoznia egy tervezési portált, amely összegyűjti azon információkat, melyek bármely tervezési rendszer három fő alkotóeleméhez tartoznak, nevezetesen az előre tekintő tervezést, a fejlesztés iránti kérelmeket (beleértve a kérelmekre vonatkozó fellebbezéseket), továbbá a tervezési jogszabályok és tervezési hatósági döntések végrehajtását. Az ilyen portált[11] létrehozó hatóságok által gyűjtött tapasztalatokat széles körben ismertetni kéne.

A tervezéssel foglalkozó hatóságok döntéshozóinak, téradatkezelési és szabványügyi szaktanácsadást kéne biztosítani, annak érdekében, hogy a rendszerek nyílt szabványokon és a vonatkozó legjobb gyakorlatokon alapuljanak. Ez fontos annak érdekében, hogy irányt adjon az adat jövőbeni felhasználásának, valamint, hogy a vevők számára lehetővé tegye a piacon rendelkezésre álló valamennyi erőforrás kihasználását. Még a kistelepülésekre és vidéki területekre is hatással lesz a mobil eszközökből, a dolgok internetéből, a belső terek, épített infrastruktúrák és természeti környezet térbeli hivatkozásaiból származó téradatok folyama.

No 3. – Helycímkézés

Az adatkészletek közti átjárhatóság (interoperábilitás) egyik legfontosabb követelménye, hogy minden lényeges adatot az elfogadott európai és globális szabványoknak megfelelően, következesen, helycímkével látják el (geo-tagging).

No 4. ––Téradatok bázis-referenciakészleti és téradat-infrastruktúrák

A geoinformatika (GeoICT) szempontjából a SURD népszerűsítésére az egyik legalapvetőbb követelmény, az alap „bázis”–referenciaadatok széleskörű rendelkezésre állása. Ebben a tekintetben az Európai Hely Keretrendszer (European Location Framework)[12] kezdeményezést teljes mértékben és aktívan támogatni kéne, és végre kéne hajtani. Elvileg az Európa Tanács valamennyi országának rendelkeznie kell téradat-infrastruktúrával (SDI) mind nemzeti, mind regionális szinten, amely a SURD népszerűsítési „eszköztáruknak” fontos eleme. A téradat-infrastruktúrák számos formát ölthetnek, kezdve az INSPIRE modelltől, amelyet egy skála legjobb gyakorlatokat mutató vége felé lévőnek lehet tekinteni, a sokkal kevésbé átfogó, inkább egyszerű változatokig. Helyénvaló lenne egy „egyszerűsített INSPIRE” (INSPIRE light) modell kidolgozása, melyet nagyobb valószínűséggel az olyan Európa Tanács (EU-n kívüli) országaiban lehetne kifejleszteni, ahol az erőforrás szűkössége, vagy egyéb korlátozó tényezők visszatartják az SDI fejlesztéseket.

No 5. –  Intelligens fejlődés (Smart development)

Az infokommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása a hatékonyabb fejlesztési folyamatok és a fejlesztésekkel kapcsolatos környezeti hatások minimalizálásának támogatására jól ismert. Széleskörben alkalmazni kell az EU-s projektek által és globális finanszírozással létrehozott okos város (smart city) és okos régió (smart region) internetalapú platformok nyújtotta lehetőségeket. Különös figyelmet kell fordítani a kapacitásépítésre, hogy lehetőséget biztosítson az Európa Tanács területén lévő kevésbé fejlett országoknak és régióknak is az ilyen platformok használatára.

Az infokommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása és különösen a dolgok internete (Internet of Things/IoT), az 5G mobiltechnológia, a közösségi média és egyéb új, vagy kialakulóban lévő fejlesztések jelentős javulást eredményezhetnek a fejlesztések megfigyelésében. Európai szinten nagy hangsúlyt kéne fektetni arra, hogy az új és kialakulóban lévő technológiákat hogyan lehetne uniószerte és lehetőség szerint a szomszédos országokban integrált módon használni, annak érdekében, hogy a SURD-ot népszerűsítse. Egy ilyen hangsúlyos elem legfontosabb szempontja a különböző azonosított technológiák kölcsönhatása kellene hogy legyen, valamint annak megállapítása, hogy jelenleg mennyire használják ezeket NUTS1-től NUTS3-ig, illetve akár LAU (helyi területi egységek/Local Area Unit) szinteken.

No 6. – Big Data- (nagy adathalmaz) elemzés

Az SD népszerűsítése megköveteli, hogy a tervezők, fejlesztők, kormányzati szereplők és polgárok, a legkülönbözőbb forrásokból származó adatokat elérjék, megértsék és használják. A Big Data-elemző eszközök és eljárások, melyek kifejezetten helyvonatkozású információkat is tartalmaznak, komoly alapot szolgáltatnak, amire építve a tervező és egyéb hatóságok meg tudják érteni, hogy mi történik mind a saját, mind a környező területeken. Az EU-nak kezdeményező szerepet kell játszania abban, hogy a tervező hatóságok valamennyi szintjén, az országostól a helyiig, a Big Data-elemző kapacitások széleskörű rendelkezésre állását elősegítése, figyelembe véve a kapacitási korlátokat.

Az EU-nak továbbá finanszíroznia kéne, vagy legalább nyomon követni a vonatkozó adattudományok jelenlegi kutatási eredményeit és a kapcsolódó, Open Geospatial Consortium (Nyílt Térinformatikai Konzorcium/OGC) által végzett korszerű szabványkészítési tevékenységet.

No 7. – Fejlesztések modellezése

A SURD előremozdítása megköveteli, hogy a tervezési és egyéb hatóságok, a területükön lévő jelenlegi és múltbéli fejlesztési folyamatok egyszerű megértésén túllépjenek, és azon felül meghatározzanak és értékeljenek különböző lehetséges jövőbeni fejlesztési forgatókönyveket is. Az olyan települési modellek, mint a MOLAND[13], amely az Európai Bizottság által finanszírozott projekt keretében került kidolgozásra, hasznos alapot nyújt egyéb modellek készítésére. Az EU-nak támogatnia kéne a dinamikus térbeli települési és regionális modellek fejlesztését, a különböző EU-s és egyéb projektekben már elvégzett munkákra építve. Az ilyen földhasználati modelleket integrálni kéne a közlekedési és környezetihatás-modellekkel és megfelelő esetben 3D-s elemeket is be kéne vezetni.

Általánosabban mondva, jó lenne, ha az EU támogatná a különböző szakterületek, mint például a közlekedés és a környezetvédelem közötti kapcsolatok számítógépes modellezését. Minden összefügg sok más dologgal és a számítógépes modellek „láncolata” szükséges annak érdekében, hogy megértsük a való világban lévő kapcsolatokat és a különböző jelenségek közti kölcsönhatásokat. Ez egy másik olyan terület, ahol a térinformatikai szemantika és a szabványok fontos szerepet játszanak.

No 8. – INSPIRE-en túl

Az EU Európai Hely Keretrendszer (European Location Framework/EULF) programja[14] egy olyan kezdeményezés, amely az INSPIRE-re és az ISA (Európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldások/Interoperability Solutions for European Public Administrations) programra épül és amelynek fontos, lehetséges kihatása lehet a jobb interoperabilitás, az egységes digitális piac (single digital market) és az e-közigazgatás elősegítésére, azaz végső soron a SURD támogatására. Az EULF-kezdeményezést minden kormányzat valamennyi szintjén aktívan támogatni kéne.

No 9. – Távérzékelés

A Copernicus-ból, pilóta nélküli légi járművekből (UAV) és egyéb távérzékelési eszközökből származó felvételek komoly lehetőséget kínálnak a települési és regionális döntéshozatali folyamatok kiindulási (input) pontjához. Az Ausztrál Földtudománynál (Geoscience Australia/az Ausztrál nemzeti térképészeti hivatal és geológiai szolgálat) közel 40 év LANDSAT felvételeinek ortokorrekcióját és összeillesztését végezték el, annak érdekében, hogy egy gazdag, kereshető adatbázist hozzanak létre, amely a felszínborítás-változások követéséhez, valamint a változási folyamatok megértéséhez és modellezéséhez nagyon erős és hasznos „eszközként” szolgál.[15] Hasonló kezdeményezést kell indítani az Európa Tanács területén lévő, részt venni kívánó országok számára, a LANDSAT- és Copernicus-felvételeket, kiegészítve nyilvánosan elérhető UAV és egyéb távérzékelési felvételekkel. A Copernicus áthaladási gyakorisága következtében az adatbázist sűrűn kell frissíteni, különösen azokon a területeken, amelyek az emberi beavatkozások, vagy természeti jelenségek miatt gyors változásoknak vannak kitéve. Az UAV-ok sok, a fenntartható település- és területfejlesztés népszerűsítése szempontjából releváns téradatot nyújthatnak. Fontos, hogy ezek kereskedelmi és egyéb célra történő felhasználásának szabályozása a közeljövőben elfogadásra kerüljön. Az EU-ban elfogadott szabályok talán alapul szolgálhatnának az EU-n kívüli európai területek szabályozásához..

No 10. – Téradatok elérhetőségét pontozó eszköz

Meg kéne történnie egy, az alapinformációk rendelkezésre állását minősítő, a megfelelő információkon alapuló, infrastrukturális, lakhatási és egyéb típusú befektetési döntéshozatalt támogató, Európa-szerte alkalmazott eszköz fejlesztésének. Egy ilyen eszköz nemcsak szabványos felületet biztosítana az országok (vagy régiók, vagy városok), azon teljesítményének értékelésére, hogy a fontos információkat mennyire tették elérhetővé, de elérendő célokat is nyújthatna, és ezáltal motivációul szolgálhatna a jobb gyakorlatok elősegítésére. Az EU-s országok esetében, az eszköz fejlesztésének és alkalmazásának alapjául szolgálhatnának az INSPIRE-adatok. Egy INSPIRE-alapú eszköz modellként szolgálhat, melyet alkalmassá lehetne tenni az EU-n kívüli felhasználásra.

A fent felvázoltak mentén kialakított eszköz, szerepet játszhat a SURD-al kapcsolatos adatok vonatkozásában az egységes digitális piac (single digital market) létrehozására irányuló előrehaladás mérésében.

No 11. – 3D és Épületinformáció-modellezés (BIM)

Az épületinformáció-modellezés (Building Information Modelling/BIM) átalakította az épületek, infrastruktúrák és közművek kidolgozásának, tervezésének, kivitelezésének és kezelésének módszereit. A BIM széleskörű alkalmazása jelentős szerepet kell hogy játsszon a városi területek költséghatékonyabb építésének elősegítésében, a beltéri és kültéri helymeghatározó rendszerek fejlesztéséhez szükséges információforrás felépítésében, valamint a városi területek 3D-s (és 4D-s) ábrázolásának kialakításában.

A BIM-megoldások jelenleg többnyire jogvédettek, azonban számos területen jelentős szabványosítási munka folyik, legnagyobbrészt európaiak által, amelyek várhatóan olyan BIM-megoldásokhoz fognak vezetni, amik egy épület fizikai és funkcionális környezetében lévő valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető lesz. Ezek a területek az alábbiakat foglalják magukba: a buildingSMART Internationaltól származó, növekvő mértékben szolgáltatásalapú IFC-szabványok és az OGC-szabványok összehangolása, az OGC LandInfra szabványtervezetének fejlesztése, a CityGML képességeinek folyamatos bővítése és az IndoorGML-szabvány alapján az i-Locate bevezetése. Az i-Locate lényegében egy OpenStreetMap a beltéri helyszínekhez. Ezeket a kezdeményezéseket támogatni kell.

Válogatott hivatkozások és források:

Fenntartható fejlődés kérdéseinek áttekintése Európai szemszögből http://ec.europa.eu/environment/eussd/

Település- és területtervezők nemzetközi egyesülete http://isocarp.org/

Európai regionális tudományok szövetsége http://www.ersa.org/

Európai régiók szövetsége http://www.aebr.eu/en/index.php

REGIO főigazgatóság (Directorate General REGIO) http://ec.europa.eu/dgs/regional_policy/index_en.htm

Az űrtechnológiát használó európai régiók hálózata http://www.nereus-regions.eu/

dr. Szabó György

Mikus Dezső

---

Konferencia az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére indított projekt (OKTM-projekt) elindulása óta a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztállyal közösen évenként, egész napos konferenciát szervez – a nagy érdeklődésre való tekintettel az idén is – két időpontban. Az idei rendezvények 2016. október 26-án és november 9-én – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác-termében zajlottak le.

Dr. Ádám József elnöki megnyitójában elmondta, hogy dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ezúttal is vállalta a konferencia fővédnöki szerepét. Kovács Zoltán államtitkár az MFTTT elnökének megkeresésére válaszolva – a korábbi évek gyakorlatát követve – támogatásáról biztosította a Társaságot a rendezvény megszervezésében. Felkérte a megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottakat, hogy a földhivatali kollégák számára minél szélesebb körben tegyék lehetővé a részvételt.

A nagy érdeklődés ennek és a közszolgálati dolgozók számára előírt kötelező továbbképzésnek (amelyet a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium programjába felvett rendezvényeken való részvétellel szerzett pontok összegyűjtésével lehet teljesíteni), valamint a földmérők számára az ingatlanrendezői minősítéshez szükséges, hasonló önképzési kötelezettségnek is volt köszönhető.

A két konferencianapra összesen 357 fő regisztrált. A résztvevők összetételét az alábbi diagramok szemléltetik:

A két rendezvénynap programja azonos volt:

· Dr. Ádám József elnök, MFTTT: Elnöki megnyitó

· Dr. Szinay Attila FM jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár/Horváth Gábor István főosztályvezető, FM Földügyi és Térinformatikai Főosztály (FM FTFO): Köszöntő, szakmapolitikai kérdések.

· Cseri József ügyvezető igazgató, Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.: A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt végrehajtása.

· Dr. Vígh Ágota földmérési jogi referens, FM FTFO: Jogszabályi aktualitások az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatosan.

· Dr. Gross Miklós ügyvezető igazgató, Eurosense Légi Térképészeti Kft.: Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt keretében előállított állami alapadatok egyéb hasznosítási lehetőségei.

· Dr. Gál Zoltán főosztályvezető, Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály: Földhivatali tapasztalatok a projekt végrehajtása során Baranya megyében.

· Gudász Zoltán földügyi gazdálkodási referens, FM FTFO: Tájékoztatás az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt folytatásáról, és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról és problémákról

· Dr. Varga Éva témavezető, NKP Nkft.: Munkafolyamatok irányítását és ellenőrzését támogató rendszer (MTR) használatának értékelése.

· Mátyás László műszaki vezető, NKP Nkft.: A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt folyamatának ellenőrzési tapasztalatai. A projekt kritikus pontjainak elemzése.

· Módszertani konzultáció, fórum

Október 26-án dr. Szinay Attila köszöntötte a konferencia résztvevőit, míg november 9-én Horváth Gábor István főosztályvezetőnek jutott ez a szerep.

A Földügyi és Térinformatikai Főosztály vezetője elmondta, hogy 2011-től több, kiemelt feladatot kapott a földügyi ágazat. Ezek közül kiemelte az online adatelérhetőség biztosítását, az új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény létrehozását, a földhasználattal kapcsolatos jogalkotási feladatokat és végül az OKTM-projekt lebonyolítását.

A feladat nagyságát mutatja, hogy a több mint 55 000 földrészletet érintő kérelem 270 000 kérelmezőt jelent, és mintegy 950 000 hektárnyi termőföldet érint. A kormány tervei szerint évente 2,6 milliárd Ft költségvetési támogatással, hét ütemben valósult volna meg a program. Ma már látható, hogy az eredetileg tervezett támogatási szinttel a befejezés kitolódik, és további ütem indítása válik szükségessé.

2017-ben elindult a projekt negyedik üteme is. A 2013-ban számlált több mint 55 000 induló földrészletből 28 000 megosztása megkezdődött, 17 300 esetben a folyamat lezárult, és 85 000 új földrészlet keletkezett. A tulajdonosok által megosztásra nem kérelmezett földek és a kis méretű tulajdoni hányadok miatt továbbra is marad termőföld osztatlan közös tulajdonban, és a jelenleg érvényes öröklési szabályok is újratermelik ezt a tulajdoni formát. A kormány feladata, hogy a jogi szabályozás megváltoztatásával a jövőben megoldást találjon a probléma megoldására.

Cseri József az NKP Nkft. ügyvezető igazgatója az eddigi tapasztalatok alapján megerősítette, hogy a tervezett finanszírozási ütemre (évente 2,6 Mrd Ft) és a várható összköltségre (24 Mrd Ft) figyelemmel az eredeti VI. és VII. ütem áttervezésével 2021-ben egy VIII. ütem indítása válik szükségessé. A teljes program várhatóan 2023-ban fejeződik be. (Az OKTM-projekt tervezett ütemezéséről a Geodézia és Kartográfia 2017. 3. számában adott tájékoztatást az NKP Nkft., az új ütemterv a 2017. 6. számban jelenik meg.)

Az igazgató úr bemutatta a program további ütemezését a már megindított IV. ütemtől kezdve, és tájékoztatást adott a végrehajtás pillanatnyi helyzetéről is.

Az eddigi tapasztok alapján kiemelte, hogy a végrehajtás színvonala folyamatosan emelkedik. Rámutatott továbbá a folyamatos ellenőrzés és az ösztönzés kiemelt jelentőségére a program megvalósítása során. A program megvalósítására folyósított költségvetési források felhasználásáról Cseri József elmondta, hogy a sürgetések ellenére is csak a teljesítés ütemében történhetnek meg a kifizetések.

Az NKP Nonprofit Kft. és az FM (VM) közötti támogatási szerződések alakulása (NKP Nkft.)

Dr. Vígh Ágota előadásában a projekt végrehajtását akadályozó és a folyamatot lassító tényezőket vette számba:

· a költségvetési támogatás alacsonyabb mértékű, mint a korábbi előterjesztésekben szereplő összeg,

· továbbra is fennáll a szaktudással rendelkező foglalkoztatottak hiánya, amely jelentősen megnöveli a járási hivatalok leterheltségét,

· az eljárás során jelentkező akadályok: az állami földértékesítési program és az ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapot egyezőségének megteremtése

A szaktudással rendelkező foglalkoztatottak hiányának megoldására tett javaslat: az FM által a kormányhivatalok részére rendelkezésre bocsátott költségvetés terhére a leterhelt járási hivatalok földmérőszakember-állományának a projekt idejére történő bővítése csökkenti a leterheltséget, segíti a feladatmegosztást. (A javaslat megvalósítására a konferencia idejéig még nem született kedvező döntés. Szerk.)

Az ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapot egyezőségének megteremtése földhivatali feladat. A nyilvántartások naprakész, pontos vezetésével, valamint a projekt megindulását megelőzően a művelésiág-változás (határszemle) pontosításával, a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapotának egyeztetésével, a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításával a feladatok feltorlódása megelőzhető, gyorsítható a projekt dömpingfeladatainak végrehajtása.

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) kormányrendelet módosításáról szóló 138/2017. (VI. 9.) kormányrendelet a gyorsítást segítő rendelkezéseket tartalmaz: az ortofotók alkalmazhatóságát kiterjeszti több földhivatali feladatnál, pontosítja a végrehajtásban résztvevő hivatalok és munkavállalók juttatásainak finanszírozási rendjét, és egyszerűsítéseket vezet be a megosztási folyamat folytathatóságainak szabályaiba.

Dr. Gross Miklós előadásában bemutatta az OKTM-projekt végrehajtásához készített termékeket, azok szakágazaton belüli és azon túli alkalmazási lehetőségeit:

· 20 cm terepi felbontású légi fényképek

· digitális domborzatmodell

· 20 cm terepi felbontású digitális ortofotók

A magas pontossági és felbontási követelményeknek köszönhetően az ország területének közel 40 %-ára olyan korszerű, pontos és megbízható, állami alapadatnak minősülő raszteres képi alap- és magassági adatkészlet áll rendelkezésre, amely egyszerű technikai eszközök segítségével alkalmas az alaptérképek validálására és megbízhatóságának ellenőrzésére is. Ezzel a lehetőséggel a szakmának élnie kell.

Dr. Gál Zoltán főosztályvezető áttekintette az OKTM-projekt első ütemeiben Baranya megyében elvégzett feladatokat, majd részletesen beszélt a tapasztalataikról. Külön beszámolt a projekt megindulása előtti feladatokról, tanulságokról:

· Az eljárás megindulása előtt a Földhivatal a szokásos munkáinak végzése közben az érintett ingatlanokat igyekezett lehelyszínelni.

· Az észlelt erdőművelésiág-változással csak akkor foglalkoztak, ha az alrészlet a 400 m2-t elérte. Az erdészet kiadta a hatósági bizonyítványokat a tulajdonos kérelmére.

· Útügyi hatósággal egyeztettek.

· Szolgalmi jogok vonatkozásában problémát okozott, hogy a régi bejegyzésekről sokszor nincs semmilyen munkarész.

· Nagyon fontos, hogy a TAKAROS osztatlan közös modulban minden kérelemmel érintett földrészlet feltöltésre kerüljön.

A projekt végrehajtása során szerzett tapasztalatok ismertetése után összefoglalta a legfontosabbakat:

· Nincs fontosabb, mint a kommunikáció, a folyamatos kapcsolat fenntartása a geodéziai vállalkozó, a jogi szolgáltató és a Földhivatal között.

· Megoldáskereső hozzáállás mindenki részéről.

· Rugalmasság a jogszabályi keretek között.

· Kiemelten érdemes kezelni minden osztatlannal kapcsolatos részfeladatot, megtérül a befektetett energia.

Gudász Zoltán előadásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt pénzügyi hátteréről, a projekt végrehajtásáról, és a hátralévő feladatokról tájékoztatott. Az előzetes számítások és a pilotprojekt tapasztalatai alapján a program az eljárások átlagos 1,5 éves időtartamát figyelembe véve, 2020-ban zárult volna le. Ez az ütemterv a 2012–2014. években biztosított, összesen 4 000 millió Ft után évi 3 500 millió Ft támogatási összeggel számolt, amely összeg a jogi szolgáltatók és a földmérő-vállalkozások munkadíjára, a kormányhivatalok költségtérítésére és a nagy felbontású digitális ortofotók beszerzésére nyújt fedezetet. A tervezetthez képest a 2015. évi költségvetésben 3 000, millió forintot, a 2016. és 2017. évi központi költségvetésben pedig 2 650,0 millió forintot biztosítottak az „Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei” FM fejezeti kezelésű előirányzaton, ezért került sor a korábbi előadásokban említett átütemezésre. Az eljárások csúszásához a járási hivatalok leterheltsége, a szakemberhiány, illetve a jogi szolgáltatók és a földmérő-vállalkozások részéről is előforduló határidőn túli, valamint hibás teljesítések is hozzájárulnak.

A kormányhivataloknak juttatott költségtérítés folyósításának és elszámolásának szabályait egyszerűsítő jogszabályi változtatás elősegíti a projekt felgyorsítását, de ehhez szükség van még az érintett járási hivataloknál a projekt tényleges megindulásához a mezőgazdászi helyszínelés lefolytatására, szükség szerint a művelési ág változásának átvezetésére, a jogutódok nyilatkoztatására a kérelem fenntartására vonatkozóan, illetve a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás lefolytatására. Az előkészítő munkák során a TAKAROS osztatlan közös adatbázis naprakészségét is meg kell teremteni, a feltöltött adatokban a bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezeti, az adatbázis karbantartását is el kell látni. A hibás, illetve hiányos adatbázis esetén az ingatlan-nyilvántartásból történő  földhasználati, illetve tömeges és automatizált adatszolgáltatás megfelelően nem biztosítható.

Dr. Varga Éva előadásából a hallgatóság megismerhette a munkafolyamatok irányítását és ellenőrzését támogató rendszer (MTR) felépítését, az MTR-ben végrehajtható műveleteket, a kiinduló földrészlet feldolgozásának menetét és pillanatnyi állását, a riportok, statisztikai lekérdezések készítésének módját és a rendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet.

Az MTR célja a 374/2014 (XII. 31.) kormányrendelet szerinti megosztási eljárás lebonyolításához tartozó munkafolyamatok támogatása és nyomon követése. Azon belül:

- a résztvevők határidőben és az előírt követelményeknek megfelelő teljesítésének támogatása;

- a folyamat nyomon követése, monitoring;

- nagy mennyiségű adatok, dokumentumok kezelése és tárolása

- szerződés szerinti teljesítések, elszámolások kezelése;

- a földrészletekre és a szereplőkre vonatkozó törzsadatok kezelése;

- riportok, lekérdezések készítése a folyamatok értékeléséhez és a vezetői tájékoztatókhoz.

A rendszer fejlesztésének szempontjai közül kiemelte a jogszabályi változások követését, a felhasználói észrevételek, javaslatok figyelembe vételét, az új szempontok szerinti lekérdezések kialakítását és az új keretmegállapodás beépítését.

Mátyás László előadásában részletesen bemutatta és elemezte a projekt eddigi ütemeinek végrehatását érintő ellenőrzések tapasztalatait. Táblázatokkal és grafikonokkal gazdagon illusztrálta a feladatok végrehajtásának előrehaladását, az egyes részvevők teljesítését. A végrehajtás kritikus hibáiként emelte ki a következőket:

- A természetbeni és az ingatlan-nyilvántartási állapot egyezőségéről az értesítés nem történt meg, vagy az MTR-ben nem lett feltöltve.

- Az első egyezségi meghívó kiküldése nem történt meg, vagy az MTR-ben nem lett feltöltve.

- Az első egyezségi tárgyalás jegyzőkönyve nem lett beküldve a járási hivatalba, vagy az MTR-ben nem történt meg a feltöltés.

- Nem történt meg egyezség esetén a befogadó nyilatkozat vagy sorsolás esetén a záradékolt sorsolási jegyzőkönyv feltöltése az MTR-ben.

- A leosztott földrészletek bemutatásának időpontjáról közvetlen és elektronikus hirdetményi úton történő értesítés nem történt meg, vagy az MTR-ben nem lett feltöltve.

- Az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges bemutatási jegyzőkönyv és a földmérési dokumentáció nem került benyújtásra a járási hivatalhoz az esetlegesen felmerült hibajavítások elvégzésével, vagy az MTR-ben nem került feltöltésre. (A munkarészeket a jogi szolgáltató a kérelemmel és okirattal együtt nyújtja be a járási hivatalhoz, kivéve sorsolás esetében, ahol azt a földmérő végzi.)

- Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat meghozatala nem történt meg, illetve az MTR-ben nem történt meg a feltöltés.

Kiemelt jelentőségű az adatok, információk átadása a földmérő, a járási hivatal és a jogi szolgáltató között napi kapcsolattartás szintjén.

Mátyás László ismertette, hogy a folyamat mely pontjainak ellenőrzését tervezik még bevezetni:

- A megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat meghozatala, MTR-be történő feltöltése.

- Egykérelmezős földrészletek esetében a nyilatkozatok beszerzése (uniós, a kérelem fenntartásával kapcsolatos), a jogi szolgáltató eleget tett-e a tájékoztatási kötelezettségének (járási hivatalnak, földmérőnek).

- Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat és a változási vázrajz másolatának közlése megtörtént-e a kormányrendelet 23. § (4) bekezdése szerint.

Az NKP Nkft. valamennyi esetben vizsgálja a folyamat megakadásának okait a megosztási eljárásban közreműködő szervezeteknél.

Az előadás befejező részében részletesen beszélt a pénzügyi teljesítéshez szükséges (a járási hivatal részéről kiadandó) igazolásokról.

A hallottak megbeszélésére – ahogy az lenni szokott – az ebédszünet kínálta a legtöbb lehetőséget. A rendkívül informatív, tartalmas nap végére a hallgatóság meglehetősen elfáradt, így a fórumon már nagyon kis aktivitást mutatott. A konferencia zárása után azért még mindig akadt néhány lelkes hallgató, aki személyes kérdéseivel fordult a jelen lévő előadókhoz.

Az elhangzott előadások anyagai részben Hodobay-Böröcz Andrásnak az október 26-i rendezvényen készült fényképei, és az MFTTT honlapján elérhetők. Az NKP Nkft. munkatársainak előadásait az adatok értékelése és a tapasztalatok közvetlen hasznosítása érdekében a cég minden egyes megyei kormányhivatalnak megküldi.

A beszámolót az elhangzott előadások anyagainak felhasználásával összeállította:

Buga László

---

Földmérőnap 2017, Nyíregyháza

Az MFTTT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei csoportja Földmérőnapot tartott 2017. 05. 25-én Nyíregyháza-Sóstóhegyen a Bíbic-tó partján levő vendéglő (Tüskevár) különtermében.

Az akkreditált, egész napos rendezvény (2 pont) a meghirdetett program szerint zajlott le. Kecskeméti István az MMK Geodéziai Szakcsoport vezetője, majd Jeles Zoltánné Pálfi Zsuzsanna az MFTTT Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csoportjának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Első előadóként Reményi György osztályvezető a Földművelésügyi Minisztériumból nyitotta a rendezvényt. „Aktualitások a földmérésben” című tájékoztatójában napi problémákkal foglalkozott, azok megoldási lehetőségeit taglalta.

Busics Imre Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály osztályvezetője a hazai geodéziai vonatkoztatási rendszereket képviselő alapponthálózatok felügyeletéről, az alappontok pótlásáról, áthelyezéséről beszélt.

Homolya András BME Építőmérnöki Kar mestertanára a budapesti Műegyetemen zajló földmérő- és térinformatikai alapképzésről, mesterképzésről és továbbképzésről beszélt, avagy „Hogyan lehet megszerezni a 19/2013. (III. VM) rendeletben előírt 70 kreditet” témában tartott előadást, mely résztvevőket személyesen is érintette.

Az ebéd utáni első, sok érdekességet bemutató előadás az Agrár Kamarai munkáról szólt, melyet Gósz Zoltán a NAK Csongrád Megyei igazgatóság földügyi referense „Földügyi feladatok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál „címen tartotta meg.

A közműnyilvántartás a Földmérőnap régen várt témája volt. A nyíregyházi földmérők kifejezett kérésére jött el Király Róbert műszaki igazgató, aki a budapesti Komunálinfó Zrt. egyik vezetőjeként nagy rálátással rendelkezik erre a területre. Előadásának címe: „ A közműnyilvántartás aktuális kérdései és problémái” volt.

Schöck János földmérési szakügyintéző, a Sz. Sz. B. megyei KH Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztályról hazai – nyíregyházi – előadó volt. A szakértői tevékenység bemutatása mellett a földmérők számára is kifejezetten hasznos tanácsokkal látta el a hallgatókat, így az előadás, nemcsak szakértőknek szólt.

A vállalkozói világot érintő, fontos híreket hozott Kapitány Zoltán osztályvezető úr, az OTP Zrt. referense. A földmérő vállalkozások működését segítő lehetőségekről, OTP hitelkonstrukciókról tájékoztatta a hallgatóságot.

Három, a földmérő szakmában használatos geodéziai műszereket forgalmazó cég képviselője jött el a szakmai napra.

Elsőként Érsek Ákos a GPS Com Kft vezetője tartotta meg költséghatékony és csúcskategóriás földmérő műszereket ismertető előadását, melyet a nyitott rendezvény helyiségben gyakorlati bemutató követett.

A következő műszerforgalmazó cég, a Leica Geosystem Hungary Kft. képviseletében Zeke Zsolt

fiatal kollégánk a következő címmel állította össze programját: „Leica 3D-pont technológia és a GGO4 bemutatása” (BLK360 szkennelés egyetlen gombnyomással; GGO4 RTK pontosság bármilyen eszközön)

A harmadik műszerforgalmazó, Váradi Attila a földmérők álmával, a 3D Geosolutions: Trimble SX10-zel érkezett.

Utolsó előadóként Jeles Zoltánné Pálfi Zsuzsanna térinformatikus földmérő oktató, az MFTTT Sz.-Sz.-B. megyei csoportcsoport elnöke a „Földmérés-marketing az interneten” című előadásában elmondta, hogy a marketing nemcsak a szakmai tevékenység vonatkozásában fontos, hanem a szakemberek megítélésében is. A földmérőkről alkotott kép a szakmai körökben olyan lesz, amilyet mi alakítunk ki magunkról.

Az előadássorozatot zárszavával Schöck János földmérési szakügyintézőt rekesztette be, megköszönve a előadók és a szervezők munkáját, valamint a megjelent hallgatóságnak a részvételt.

Jeles Zoltánné Pálfi Zsuzsanna

---

Földmérőnap Baranya megyében

A Baranya Megyei Mérnöki Kamara és az MFTTT helyi csoportja szervezésében október 17-én sikeres Földmérőnapot tartottunk Pécsett. A programban meghirdetett 11 előadás mindegyike megtartásra került. A viszonylag széles spektrumú előadásoknak – na és nem mellesleg a megszerezhető két továbbképzési pontnak köszönhetően – több mint 100 résztvevő (Soprontól Nagykőrösig) kísérte figyelemmel az előadók szavait.

Elsőként Feilné Győry Zsuzsa a Kamara Baranya megyei szakcsoportjának elnöke szólt az egybegyűltekhez, ismertetve a továbbképzés jelentőségét, valamint egyéb technikai jellegű információkkal is szolgált.

Dr. Kukai Tibor a Baranya Megyei Mérnöki Kamara elnöke köszöntötte a nagyszámú hallgatóságot. Köszöntőjében felidézte a nyári németországi tapasztalatait, ahol két ottani tartomány mérnökkamarai vezetőivel találkozhatott a magyar küldöttség. Köszöntőjében megemlítette, hogy a hagyományos német fegyelmezettség példájával találkozott, amikor egy pénteken késő estig tartott kamarai rendezvény végén is ugyanannyi hallgató volt a teremben, mint az elején.

Dr. Gál Zoltán a Baranya Megyei kormányhivatal főosztályvezetője köszöntőjében annak a reményének adott hangot, hogy a kormányhivatalok megalakulását követő bizonytalanságokat lassan maguk mögött tudják, és most már valóban az egyszerűbb ügyintézés lesz a jellemző, ami az ügyfelek mellett a hivatali ügyintézőknek is könnyebbséget jelent. Úgy legyen!

Horváth Gábor István az FM megbízott főosztályvezetője a földügyi aktualitásokról, feladatokról beszélt. Ismertette az elmúlt 7 év legfontosabb megvalósult feladatait, az elektronikus földhivatali lekérdezések növekedésétől kezdve a földforgalmi törvény megalkotásáig. Utóbbi jelentőségére jellemző, – azon kívül, hogy a termőföld, mint nemzeti kincs hazai kézben maradását támogatja – hogy közel 160 ezer földhasználó közhiteles bejegyzése, valamint 550 ezer földhasználati, illetve termőföldszerzési hatósági jóváhagyása történt meg a földhivatalokban. Koncepcionális változásokat tartalmaz a 2018. január 1-jén életbe lépő Általános Közigazgatási Rendtartásról (ÁKR) szóló törvény, mely a KET-et (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt) hivatott felváltani. Az ÁKR-hez kell igazítani a törvényeinket, kormány- és miniszteri rendeleteinket is. Az NKP Nkft. a hitel-visszafizetési kötelezettségét teljesítette, de kérdés, hogy az így megmaradó bevételeket az egyre növekvő térítésmentes adatszolgáltatások nem emésztik-e fel.

Reményi György az FM mb. földmérési osztályvezetője elmondta, hogy az év elejétől a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Budapest Főváros Kormányhivatala, azaz a volt FÖMI betagozódott a kormányhivatal alá, és mint tudjuk, a földhivatallal egy főosztályt alkotnak. Az állami alapadatok közé – végre [BG] – beemelték az alaphálózati pontokat és azok azonosítóit. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán kiemelte, hogy a jelenlegi ütemezés csak az eddigieknél nagyobb költségvetési ráfordítással biztosítható. Ugyanakkor az is látható, hogy a jelenlegi földhivatali földmérői létszámmal sem lehet a feladatot az eredetileg tervezett ütemben befejezni. Viszont azoknál a járásoknál, ahol a munka még nem kezdődött el, a kiosztásra váró földrészletek helyszínelésével és az esetleges (művelési ág, felmérési, térképezési és területszámítási) hibák kijavításával előredolgozva a munka jelentősen gyorsítható lenne. Várhatóan szűkül – tisztul – a felsőfokú földmérő képesítést jelentő végzettségek száma: meghatározott tárgykörökből, tantárgyakból kell 70 kreditet igazolni. Átdolgozás alatt van a 25/2013. (IV. 16.) VM-rendelet is.

Ozoli Zoltán a pilóta nélküli és távirányítású légijármű-rendszerekről tartott előadást. Megismertette a hallgatóságot a pilóta nélküli légijármű-rendszerek fogalmával, az egyes eszközök felépítésével, az üzemeltetőképzéssel és természetesen az egyes eszközök használatának hatósági követelményeivel. Felhívta figyelmünket az eseti légtérkérelemre, mely megadása esetén a drónok üzemeltetése csak az eseti légtérben és az engedélyben megadott időtartamon belül engedélyezett.

Hetényi Ferencné a földhivatalért és az ott dolgozók jövőjéért aggódott a kettős irányítás okozta nehézségek kapcsán a Földügyi adminisztráció (a földhivatalok átalakításának hatásai) című előadásában. Párhuzamba állította 90-es évek előtti tanácsi rendszert, amikor a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai voltak a fenntartók, és a mai viszonyokat, amikor a kormányhivatalok töltik be ugyanezt a szerepet. Az akkori működésre jellemző volt, hogy a földhivatalokat szerelték fel utoljára számítógépekkel.

Homolya András a BME ÁFGT mestertanára a felsőfokú földmérő szakképzettségről, a 70 kreditről és az ingatlanrendező földmérő minősítő vizsgákról vázolt fel néhány gondolatot. Részletesen szólt a magán földmérői vállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályi változásokról, a mai szabályozásokról, valamint az ingatlanrendezői földmérővizsga követelményeiről mind a hatósági (vizsgára bocsátás feltételei), mind szakmai oldalát tekintve.

Zsilvölgyi Csaba a Pécsi Geodéziai Kft. ügyvezető igazgatója a cégüknél folyó, négy járást érintő osztatlan közös tulajdonú földek megszüntetésének munkáit mutatta be. Előadásában nagyobb hangsúlyt kaptak a kiosztást megelőző ortofotó készítéséhez szükséges illesztőpont- mérések, amit pár év óta szinte az egész országban ők végeznek.

Az e-közmű rendszerének áttekintéséről és az első hónapok tapasztalatairól szólt Seidl Tibor Tudásközpont-vezető, aki a Magyar Mérnöki Kamara szemszögéből mutatta be azokat az előnyöket és – egyelőre sajnos a bőven előforduló – hátrányokat is, amelyek az új rendszer bevezetésével jártak. Kiemelte, hogy az egységes nyilvántartási, adatszolgáltatási szemlélet megteremtése alapjában elvárt, ugyanakkor a még mindig meglévő, igencsak heterogén nyilvántartások miatt a rendszer biztonságos működtetése még korántsem nevezhető biztonságosnak.

A pécsi Tettye Forrásház Zrt. részéről Szarvasné Domján Edit műszaki osztályvezető és Novotny Bálint tervező informatikus mérnök számoltak be a cégüknél folyó, e-közmű nyilvántartási munkákról. A minta-értékű közműnyilvántartásuknak köszönhetően – ami az elődök munkáját is dicséri – a kötelező adatszolgáltatást EOV-rendszerben, a törvény szerinti első kötelező határidőtől kezdve (2014. január 1.) tudják teljesíteni. Ehhez a meglévő nyilvántartásukat hármas konverzióval alakítják át, és továbbítják a Lechner Lajos Tudásközpont Nkft.-nek.

Geodéziai munkákhoz használható CAD-alapú szoftveres megoldásokat mutatott be Horváth Zsolt a Geosite Kft. ügyvezetője. A GeoMax már az elmúlt években is komoly hangsúlyt fektetett a CAD-alapú szoftveres megoldásokra. A népszerű X-Pad terepi szoftver folytatásaként megjelent a teljesen komplett, a geodéziai feladatokra optimalizált CAD-alapú irodai szoftvercsomag, mellyel a gyártó célja hosszabb távon is az, hogy a felhasználó földmérők kiválthassák a drága CAD-szoftvereket a geodéziai feladatok végzésekor.

Varga Zoltán a Geomentor Kft. ügyvezetője „GPS beszerzés? Legyen körültekintő!” címmel tartott előadást. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a vevő – vezérlőegység (hardver) – vezérlő (szoftver) hármas egységének optimális megválasztása milyen hatékonysági és anyagi előnyökkel járhat. Kiemelte, hogy a feladatok típusai döntik el végső soron az optimalizálás feltételeit. Az alátervezés a hatékonyság romlását, míg a felültervezés fölösleges, esetleg meg nem térülő anyagi ráfordítást jelent.

Vörös Árpád Tamás (Pécsi Tudományegyetem) Üzleti intelligencia és vizualitás című előadása zárta a Földmérőnapot. A hatalmas (tér)információmennyiség átlátására, befogadására megfelelő vizualizációra (megjelenítésre) van szükségünk. Ezért a statisztikai adatok és a térinformatika összekapcsolására hívta fel a figyelmet a szakmánkban. Az így kapott adatok elemzése a megfelelő döntés-előkészítést támogatja és ez már az üzleti intelligencia része.

Boda Géza

---

Intézőbizottsági ülés

Az MFTTT vezető testülete 2017. november 15-i ülésének napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. A Társaság aktuális pénzügyi helyzete és a 2018. évi költségvetésének tervezete, előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

2. Az MFTTT 2017. őszi rendezvényeinek (OKTM2017, Földtudományos Forgatag, megyei földmérőnapok), előadó: Buga László, Zalaba Piroska, Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

3. Áttekintés az MFTTT tagsági helyzetéről – tagdíjelmaradások kezelése, előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

4. Szakosztályi és területicsoport-beszámolók,

Fotogrammetriai és Távérzékelési Szakosztály: Jancsó Tamás;

SzabolcsSzatmárBereg megyei területi csoport (Nyíregyháza): Jeles Zoltánné

5. Egyebek

Az értekezleten a meghívott előadók mellett a felügyelőbizottság tagjai is részt vettek.

A napirend tárgyalásának sorrendjét – tekintettel a vidéki előadókra – az IB megváltoztatta.

Az egyes napirendi pontokhoz a meghívó mellé írásos anyagokat is küldött az ügyvezető titkár, így Jancsó Tamás szakosztályelnök csak a lényeges pontokat emelte ki a Fotogrammetriai és Távérzékelési Szakosztály elmúlt néhány éves tevékenységéből. Szakmai tevékenységüket más szervezetekkel (GeoIQ Kft., Óbudai Egyetem, BME stb.) közösen tartott, konferenciajellegű rendezvények keretében szervezik. „A szakosztály munkáját tovább lehetne javítani, hatékonyabbá tenni, ha maguk a tagok kezdeményeznének programokat, témákat. A 2016. évi nyilvántartás szerint a szakosztály tagjainak száma 45 fő. Fontos és hasznos lenne, ha olyan levelezőlistákkal rendelkeznénk, amellyel a jelenleginél szélesebb kört el tudnánk érni. Ezért javasoljuk az MFTTT tagságon belül egy aktuális felmérés megszervezését, mely alapján frissíteni lehetne a szakosztályi tagok listáját.” zárta a beszámolóját Jancsó Tamás (A titkárság felajánlotta a regisztrált tagokat tartalmazó álló levelezőlista nyújtotta lehetőséget.) Engler Péter felvetette, hogy a szakosztály tevékenységébe be kellene vonni a szakterületen dolgozó cégeket is. A rendezvényekről szóló tudósítások készítését kérte Buga László a Társaság honlapja és a Geodézia és Kartográfia számára.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csoport tevékenységéről szóló beszámolója kiegészítéseként Jelesné Pálfi Zsuzsanna elnök kiemelte, hogy a szakcsoport felvállalja a kapcsolódó területek mindazon szakembereinek (köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók, vállalkozók, nyugdíjasok, tanulók, egyetemi és főiskolai, hallgatók) mozgósítását, a munkába való bevonását, akik e szakmai-tudományos társadalmi szervezet keretein belül a Társaság céljainak megvalósításáért tenni kívánnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei csoport létszáma: 20 fő. Fő tevékenységük: a szakmai továbbképzések megszervezése, a földmérők tájékoztatása az aktuális feladatokról, jogszabályokról, rendezvényekről, technikai újdonságokról; jellemző módon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ipari Kamarával közösen. „A kapcsolatunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, valamint a Nyíregyházi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Földmérési és Földügyi Osztályával kifejezetten jónak és sikeresnek mondható, hiszen előadóként is szerepet vállalnak a rendezvényeken, és nagy létszámban részvevők a továbbképzéseken.” – írta beszámolójában a szakcsoport elnöke. A SzabolcsSzatmárBereg megyei területi csoport az elnökük jóvoltából az interneten (Facebook-oldalukon) is megjelenik. Az évente ismétlődő megyei Földmérőnap előadásai és a rendezvényeken készülő fényképek a Társaság honlapján elérhetők. Írásos beszámolókat kért Buga László főszerkesztő a Geodézia és Kartográfia számára.

Dr. Ádám József további eredményes munkát kívánva megköszönte a beszámolókat.

A Társaság anyagi helyzetét pénzforgalmi szemlélettel bemutató, az IB-tagoknak írásban előre megküldött táblázat tanúsága szerint augusztushoz képest nőttek a társaság bevételei. A vándorgyűléshez kapott támogatásoknak és a rendezvények bevételeinek köszönhetően a biztonságos működéshez elégséges pénztartalékkal rendelkezik a Társaság.

MFTTT költségvetése 2017–2018. évekre (ezer forintban)

2016. évi TÉNY

2017. 05. 31én beadott beszámoló adatai

2017. évi TERV

2016. 12. 13i

közgyűlés által elfogadott

2017-es évközi állapot

2018. évi TERV

08. 31-i adatok alapján

10. 31-i adatok alapján

Értékesítés nettó árbevétele (rendezvények és kiadvány/GK előfizetések+hirdetések, egyéb)

5 405

6 000

7 300

5 500

Tagdíj

6 412

5 000

5 400

5 000

Támogatások (2017-ben: NKP Nkft.–2 M Ft; FM–1 M Ft; MOL–1 M Ft.; OTP–500 E Ft; MMK–100 E Ft,

BPMK–200 E Ft; MFGVE–100 E Ft)

541

4 600

7 100

3 500

Összes bevétel:

12 358

15 600

19 800

21 600

14 000

Rendezvények és szaklap (GK) ráfordításai

4 020

3 500

5 046

3 500

Nemzetközi tagdíjak

1 400

1 200

1 180

1 200

Működés és egyéb kiadvány ráfordításai, egyéb költségek

2 480

4 500

3 768

3 000

Személyi jellegű ráfordítások (munkabér+béren kívüli juttatások és azok járulékai)

6 103

5 800

6 000

5 400

Összes ráfordítás:

14 003

15 000

15 994

15 931

13 100

Eredmény

-1 645

600

3 806

5 669

900

Az eredmény számviteli szemléletű értékelésének fontosságára hívta fel a figyelmet a felügyelőbizottság, és kérte az eredményt befolyásoló, a könyvelésben még nyitott kérdések (pl. Szent Tamás-szobor tulajdonjoga) tisztázását még az év végi közgyűlés előtt.

A 2018. évi előzetes költségvetési terv változatlanul takarékos gazdálkodási elvek szerint készült.

A 2018. évi Európai Földmérőnap lebonyolításához ismét készítettünk és nyújtottunk be pályázatot, amelynek eredménye még nem ismert. Számítunk a Geodézia és Kartográfia kiadásához anyagi segítséget nyújtó szervezetek (NKP Nkft., MMK, BPMK) támogatására, valamint a nemzetközi tagdíjak befizetéséhez az FM segítségére.

A rendezvények szervezéséről szóló beszámolóban Buga László elmondta, hogy sikeresen lezajlott az Osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében indított projektről az FM képzési tervében szereplő éves rendszerességgel ismétlődő konferencia. (Részletes beszámoló a honlapon és a Geodézia és Kartográfia 2017, 6. számában jelenik meg) Az IB határozatban köszönte meg a szervezőbizottság tagjainak munkáját.

Ez évben is részt vettünk a FÖCiK szervezésében megrendezett, egyre népszerűbb Földtudományos Forgatagon. Az évente ismétlődő rendezvényre a sajtó is egyre nagyobb figyelmet fordít, fokozódik az ismertsége, ezért is meg kell jelennünk ott minden alkalommal. Frissíteni és bővíteni kell az MFTTT standjának anyagát, a kínált látványosságokat és játékokat. A Tóth Ágoston Klub legutóbbi összejövetelét is ide szervezte. A szeniorok magukkal hozták unokáikat is.

A megyei földmérőnapokat Pécsett, Salgótarjánban és Nyíregyházán a Kamarával közösen rendezték a helyi szakcsoport tagjai, és nem igényelték a titkárság aktív közreműködését.

A békéscsabai kétnapos rendezvény előkészítésében részt vett az MFTTT. A konferencia az ülés időpontja után került megrendezésre.

A nyilvántartások átvizsgálásával lezajlott a tagrevízió. Intézőbizottságunk határozata értelmében az elmúlt hónapokban felülvizsgálva tagnyilvántartásunkat, az alábbi eredményre jutottunk:

Taglétszámunk (2017. október 30i adatok): 556 fő

• Nincs tagdíjelmaradása 373 fő-nek

• Tagdíjelmaradása van 177 fő-nek

• Jutalomtag (2016 őszi dipl./BME) 6 fő

Évközi változás 2017. 11. 15-ig:

• 2017ben belépett új tagok száma 44 fő

• 2017ben tagsága (saját kérésére, kilépéssel) megszűnt (felszólítástól függetlenül) 5 főnek

• Elhalálozás miatt 7 főnek

2017ben még nem fizetett tagdíjat 177 fő (mindenki kapott felszólítást).

Három, vagy annál több évi hátralékkal rendelkező, nyilvántartásban még szereplő tagok száma 52 fő.

Kiküldött tértivevényes levelek száma: 52 db

• Visszajött levél; a címzettel nem tudtunk kapcsolatot teremteni: 7 db

• Válaszában törlését kérte: 34 fő

• Három évre rendezte a befizetését: 5 fő

• Csak az utolsó (2017.) évet fizette be: 2 fő

Az Alapszabály 13. § (3) bekezdése értelmében az IB az MFTTT tagjainak sorából a pontosítások után 43 személy törléséről határozott.

Az egyebek napirendi pont keretében az IB az elnök javaslatára Lázár deák-emlékérem odaítélésére javaslatot tevő ad-hoc bizottság tagjává választotta Tóth Lászlót, Toronyi Bencét, Hetényi Ferencnét, Várnay Györgyöt és a legutóbb díjazott Busics Györgyöt.

Dr. Ádám József elnök tájékoztatta a testületet, hogy december 12-én az IB- és választmányi ülés mellett a közgyűlést is összehívjuk a 2018. évi tagdíj mértékének és a Társaság előzetes költségvetésének elfogadása érdekében. Az IB napirendjén ezen kívül szerepel majd a Felmérési és Területrendezési Szakosztály, valamint a Vas megyei szakcsoport beszámoltatása.

Szrogh Gabriella ügyvezető titkár beszámolt róla, hogy a FÖMI jogutódszervezetével sikerült pontosítani a jogi tagdíj fizetését. A Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály a létszámának megfelelően 240 000 forint éves jogi tagdíjat fizet.

Az elnök a Társaság nevében gratulált Siki Zoltán IB tagnak abból az alkalomból, hogy az MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat (GGT) elnökévé választották. Ádám József bejelentette, hogy az IB-ülést követően az MMK GGT vezetői (Siki Zoltán és Vidovenyecz Zsolt) valamint az MFTTT tisztségviselői (Ádám József, Dobai Tibor és Szrogh Gabriella) megbeszélést tartanak a két szervezet együttműködéséről.

Az elnök a Társaság képviseletében részt vett október 4-én az első mesterséges hold felbocsátásának 60. évfordulója alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett „Űrkutatás napja” rendezvényen, valamint november 11-én a FÖCiK legutóbbi ülésén, amelyet a Földtudományos Forgatag keretében tartottak a Magyar Természettudományi Múzeumban.

További hozzászólás nem lévén dr. Ádám József megköszönte a részvételt, és berekesztette az ülést.

Buga László

---

Tudományos Diákköri Konferencia

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán november 16-án tartották a 2017. évi Tudományos Diákköri Konferencia Geodézia és Térinformatikai Szekció ülését.

Az ülést dr. Ádám József akadémikus, egyetemi tanár a szekció elnöke nyitotta meg. A TDK dolgozatokat bemutató előadások előtt dr. Rózsa Szabolcs egyetemi docens, az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője köszöntette dr. Völgyesi Lajos professor emeritust a 70. születésnapja alkalmából.

A szekcióülésen programja hét előadásból állt, melyek közül az első „Deformációvizsgálat műholdradar-interferometriával” címmel Ambrus Bence PhD hallgató, a szekció titkárának előadásában hangzott el, és dr. Völgyesi Lajos professor emeritust köszöntötte. A további dolgozatok közül négy a mérnökgeodézia és kettő pedig a térinformatika területéről választott témát. A dolgozatok a geodézia és a fotogrammetria sokcélú felhasználhatóságát mutatták be. A hallgatóság soraiban olyan vállalati, vállalkozói szakemberek is jelen voltak, akik érdeklődést mutattak több tanulmány iránt, egyben javasolták a kutatások további folytatását.

A Bírálóbizottság az ülés után az alábbi döntést hozta:

1. díjat adományozott Tóth Márton Tamás szerkezet-építőmérnök MSc és Paulik Dániel építőmérnök BSc hallgatóknak az „Alakváltozás- és feszültségmérés digitális képkorreláció segítségével” című dolgozatukért;

2. díjat kapott Turák Bence építőmérnök BSc hallgató „Az ATR visszaverőfóliára történő alkalmazhatóságának vizsgálata” című dolgozata;

3. díjban részesült Bánhidi Dávid földmérő- és térinformatikai mérnök MSc hallgató a „Sárbogárdi kőbánya mérnökgeológiai vizsgálatainak térinformatikai támogatása” című munkája, és Papp Viktor építőmérnök BSc hallgató az „Acélszerkezetek kivitelezésének támogatása földi lézerszkenneléssel” című dolgozata;

dicséretet kapott Nagy Nándor építőmérnök BSc, Hrutka Bence Péter építőmérnök BSc hallgatók a „Történelmi Aquaduktus nyomvonalának rekonstruálása a geodézia segítségével” című dolgozata és Horváth Viktor Győző építőmérnök BSc hallgató a ”3D pontfelhő előállítása Light-Field kamerával” című tanulmánya.

A tanulmányt készítőknek a szerkesztőség nevében szívből gratulálunk, további eredményes tanulást kívánunk.

A szekcióülésen készült fényképek az MFTTT honlap Képtár könyvtárában tekinthetők meg.

Hodobay-Böröcz András



[1] Az EU 2003/361 (European Commission, 2013b)-ban található definíció alapján. „b-ban, vagy b-ben?

[2] A helyadatok különböző formában kerülhetnek kifejezésre, ide értve a képet (pl.: műhold, vagy UAV-képek), táblázatot, szöveget (pl. a „Koppenhága” szó), hosszúsági és szélességi koordinátapárt (pl. GPS), numerikus kifejezést (pl. postai irányítószám).

[3] Lásd: http://www.oxera.com/Latest-Thinking/News/January-2013/Oxera-quantifies-the-benefits-of-Geo-services-to-g.aspx Utolsó elérés: 2017.11.19.

[4] Lásd: http://www.smespire.eu/wp-content/uploads/downloads/2014/03/D1.3_FinalReport_1.0.pdf Utolsó elérés: 2017.11.19.

[5] További információkért a DG GROW, KKV-ket támogató politikáiról lásd: http://ec.europa.eu/growth/smes/ Utolsó elérés:2017.11.19.

[6] Dél-Koreában létezik olyan nemzeti szabályozás amely kimondottan a GeoKKV-k támogatásával foglalkozik. A jogszabályi megközelítés választásának egyik oka az volt, hogy erős alapként szolgáljon a hasznok elnyeréséhez, amelyet a téradatoknak a koreai társadalomban történő széleskörű használatával el lehet érni. További motiváció volt, hogy Dél-Koreát versenyképesebbé akarták tenni a gyorsan bővülő globális, téradat-szolgáltatásokon alapuló üzleti szektorban.

[7] Az INSPIRE széles körben elfogadott a világon mint vezető kezdeményezés a téradat-infrastruktúrák (SDI) területén.

[8] A referenciaadatot úgy lehetne leírni nem technikai kifejezésekkel, mint olyan háttéradatot, amely ahhoz szükséges, hogy földrajzi környezetet, vagy hátteret biztosítson más típusú helyadatoknak. A referenciaadatokra példa lehet a nemzeti térképészeti ügynökségek által biztosított különböző léptékű térképek, repülőről, műholdról, vagy UAV-ból készített fényképek (úgynevezett ortofotók) stb.

[9] Lásd: http://www.un-documents.net/our-common-future.pdf.

[10] A következő link könnyű hozzáférést biztosít valamennyi EU-s jogszabályhoz: http://eur-lex.europa.eu/browse/summaries.html?locale=en

[11] Az ír „myplan.ie” nemzeti tervezési információs portál, egy erre vonatkozó példa. Jelenleg a látogatottsága munkanaponként 800-1200 találat, melyből több mint 80% a visszatérő látogató.

[12] Lásd: http://www.elfproject.eu/.

[13] Lásd: http://www.riks.nl/resources/papers/EUR_21480_2004_Moland_model.pdf.

[14] Lásd: https://joinup.ec.europa.eu/community/eulf/home

[15] Lásd: http://www.ga.gov.au/metadata-gateway/metadata/record/gcat_a05f7892-f8cf-7506-e044-

00144fdd4fa6/Landsat+Mosaic

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 1319

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk