Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2017.

2017 / 3-4 69. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

Dr. Klinghammer István: A térképészet története – a pálcikatérképektől a digitális térképi modellig »  4

Somogyi Árpád–dr. Lovas Tamás: BIM modellezés lézerszkennelés támogatásával »  10

Ungvári Zsuzsanna: Vonalak automatikus generalizálása az elméletben és a gyakorlatban – Vonalegyszerűsítő és -simító eljárások » 14

Koma Zsófia–dr. Zlinszky András–dr. Kern Anikó–Stephanie Palmer: A Balaton klorofill-a eloszlásának monitorozása MODIS-adatok

alapján » 22

Nemes Krisztián: Térképen található karakterek és szimbólumok felismerése és vektorizálása »   29

Simó Benedek: Földtani adatok kartografált, interaktív megjelenítése a weben open-source eszközök segítségével » 34

Kitüntetések » 38

Hazatértek az „Ultra-Supra Veteranissimus”-ok » 39

EU Földmérőnap » 40

Fővárosi és Pest megyei Földmérőnap » 41

Szép Magyar Térkép 2016 » 41

Miskolcz régi térképeken 1759–1963. (Könyvismertetés) » 43

Nekrológ » 45


Contents

History of Cartography–From Stick Maps to Digital Map Modelling (István Klinghammer, Dr.) » 4

Supporting BIM by Terrestrial Laser Scanning (Árpád Somogyi–Tamás Lovas, Dr.) » 10

Automations in Line Generalization – Line Simplification and Smoothing (Zsuzsanna Ungvári) » 14

Monitoring the Distribution of Chl-a in Lake Balaton Using MODIS Data (Zsófia Koma–András Zlinszky, Dr.–Anikó Kern, Dr.–

Stephanie Palmer) » 22

Recognition and Vectorization of Symbols and Characters on Maps (Krisztián Nemes) » 29

Visualizing Geologic Data on the Web with Open Source Software Solutions (Benedek Simó) » 34

Awards » 38

„Ultra-Supra Veteranissimus”-es are Back Home » 39

European Surveyors’ Day » 40

Surveyors’ Day of the Capital and Pest County » 41

Competition of Beautiful Hungarian Maps 2016 » 41

Miskolcz on Old Maps 1759–1963. (Book review) » 43

Obituary » 45

XXX

A térképészet története – a pálcikatérképektől a digitális térképi modellig

Klihghammer István

A térképkészítés először a prediszciplináris tudomány eleme volt. Ezt az időszakot olyan, zömében természettudományi irányultság követte, amelyben a térképszerkesztés az alkalmazott matematika egyik ágaként fejlődött. A kartográfiának a földrajz és geodézia határterületeként való kifejlődésével olyan részei alakultak ki, amelyek a műszaki, illetve a hadtudományokhoz tartoztak. A térképészet természettudományos orientációja új formát nyert a tematikus térképek megjelenésével. Ezen a módon kapcsolatba került egy egész sor olyan diszciplínával, amelynek már a megszületésénél szerepet játszott, például a geológiával, a meteorológiával, az oceanográfiával. Emellett a térképészet a gazdasági és történeti kartográfia alakjában a társadalomtudományok részterületeként is kifejlődött.

History of Cartography–From Stick Maps to Digital Map Modelling

István Klinghammer

In the old times, map-making was an element of the predisciplinary science. Later, map-making was mainly influenced by natural sciences, and it developed as a branch of applied mathematics. Cartography developed on the borderland of geography and geodesy, which resulted in the formation of segments that belonged to technical and military sciences. The development of thematic cartography led to increasing the natural scientific orientation of cartography. In this way, map-making got into contact with several disciplines at the birth of which, such as geology, meteorology and oceanography, cartography had a role. In addition, cartography with its economic and historical cartography also developed as a part of social sciences.

Irodalom:

1. Klinghammer, I.- Pápay, Gy.- Török, Zs.: Kartográfiatörténet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1999.

2. Klinghammer, I.: A térképészet tudománya. Magyar Tudomány, 2008/6. pp. 725-735, MTA, Budapest, 2008.

3. Klinghammer, I.: Térképészet és geoinformatika I. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010.

Dr. Klinghammer István

professzor emeritus,

az MTA rendes tagja

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

BIM modellezés lézerszkennelés támogatásával

Somogyi Árpád–Lovas Tamás

A fejlettebb országokban az építési munkálatokra vonatkozó szabályozási keretek változása rövid időn belül a BIM eljárás elterjedését hozhatja el (NBS National BIM Survey, 2016). Ennek kapcsán kezdetben az új beruházásokat BIM eljárással kell kialakítani, később – egyes építmények esetén – célszerűvé válhat a már meglévő létesítmények modelljének BIM környezetben történő kialakítása is. Az épülő és meglévő építmények ellenőrzésére, valamint az átalakítások, bontások kapcsán szükséges részletgazdag adatok előállítására célszerű földi lézerszkennelést alkalmazni. A pontfelhő alapján a valós állapot pontos, teljes felületű leképzése történhet meg, valamint olyan információk is elérhetővé válnak, amelyek a tervekről lemaradhattak, vagy természetüknél fakadóan nem szerepelnek rajtuk. A lézerszkennelt állományból épített modell alkalmas alap a más adatnyerési eljárásokkal felmért objektumok fogadására, elhelyezésére. A megvalósult, akár berendezett helység felmérése nem csak a minőség ellenőrzéshez, de az üzemeltetéshez is hasznos információkat nyújt.

Supporting BIM by Terrestrial Laser Scanning

Árpád Somogyi–Tamás Lovas

Changes in building rules and regulations can broaden the application field of BIM procedures (NBS National Survey, 2016). First, new constructions should by supported by BIM, but the technology can be used effectively in case of some existing buildings, too. Terrestrial laser scanning is a powerful tool to acquire detailed data from existing buildings or from those under construction. The laser scanned point cloud provides accurate, full coverage representation of the current state, and ensures access to data that are not present on the blueprints. The model based on laser scanned point cloud enables integrating objects surveyed with other data acquisition technologies. Surveying the finished building, even with furniture and with all equipment inside supports not only quality control but provides useful information for building operation purposes.

Irodalomjegyzék

Eastman, Charles; Fisher, David; Lafue, Gilles; Lividini, Joseph; Stoker, Douglas; Yessios, Christos. 1974. An Outline of the Building Description System. Institute of Physical Planning, Carnegie-Mellon University.

Chuck Eastman, Paul Teicholz, Rafael Sacks, and Kathleen Liston. 2008. BIM Handbook: A Guide to Building Information Modeling for Owners, Managers, Designers, Engineers and Contractors. Wiley Publishing.

G. van Nederveen, F. Tolman. 1992. Modelling multiple views on buildings. Automat. Constr., 1 (3) (1992), pp. 215–224 http://dx.doi.org/10.1016/0926-5805(92)90014-B

National BIM Standard – United States® Version 3 - Terms and Definitions - ©2015 National Institute of Building Sciences buildingSMART alliance®

Detrekői Á. – Szabó Gy. 2002. Térinformatika, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

Don Kuehne Chris Andrews 2016. https://blogs.esri.com/esri/arcgis/2016/04/01/increasing-interest-in-the-fusion-of-gis-and-bim/

Faro Focus 120: http://www.laserscanning-europe.com/de/system/files/redakteur_images/TechSheet_Laser%20Scanner_Focus3D.pdf

NBS National BIM Survey 2016: National BIM Report 2016

Varga Tímea 2016 . BIM modellezés lézerszkennelés támogatásával. Diplomamunka

XXX

Vonalak automatizált generalizálása az elméletben és a gyakorlatban

Vonalegyszerűsítő és -simító eljárások

Ungvári Zsuzsanna

A generalizálást akár analóg, akár digitális környezetben végezzük el, mindig idő- és munkaigényes folyamat lesz. A szerkesztők ehhez megtanulták és alkalmazzák a generalizálás alapvető szabályait, amelyek alkalmazásával a térképek kisebb méretarányban is olvashatóak maradnak. Az egyes vonalak és felületek rajzolatát automatizáltan, vonalegyszerűsítő és -simító algoritmusokkal is generalizálhatjuk. A cikkben rendszerezem a legfontosabb eljárásokat, bemutatom alkalmazhatóságukat az egyes térképi elemeken, különös tekintettel a szintvonalrajzra.

Automations in Line Generalization

Line Simplification and Smoothing

Zsuzsanna Ungvári

The cartographic generalization was always a time-consuming and labour-intensive process at analogue map making as well as at computer aided map editing. The cartographers apply the basic operators of generalization to keep the readability and the important information of maps. In geoinformatics software, it is possible to automatize this step, while using line simplification and smoothing algorithms to generalize the line and area features. In this article, these methods were collected, reclassified and expounded by the author.

Irodalomjegyzék

Agárdi Norbert: Automatizálási lehetőségek a tematikus kartográfiában. Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2014. pp. 27–30.

The Anti-Grain Project, nyílt forráskódú C++ függvénykönyvtár. http://www.antigrain.com/research/bezier_interpolation/index.html [Utolsó elérés: 2016.11.02.]

Ancsin Attila:. Poligonok topológia-megőrző generalizálása. Diplomamunka. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2016.

Eugene Bodansky–Alexander Gribov–Morakot Pilouk: Smoothing and compression of lines obtained by raster-to-vector conversion. In: Lecture Notes in Computer Science: Graphics Recongnition Algorithms and Applications. Vol. 2390, 2002. pp. 256–265.

Borkowski, A–Burghardt, D–Meier, S.: A fast snakes algorithm using the tangent angle function. International Archives of Photogrammetry and Remote Sensing 32 (Part 3-2W5), 1999. pp. 644–650.

.Boutoura, Chryssoula: Line generalization using spectral techniques, Cartographica 26(3-4), 33–48, 1989.

Boyle, A. R.: The quantised line. Cartographic Journal Vol: 7 (2). 1970. pp. 91–94.

Chaikin George: An algorithm for high speed curve generation. Computer Graphics and Image Processing Vol. 3 (1974), pp. 346–349.

Deveau, Terry J.: Reducing the number of points in a plane curve representation. In: Auto-Carto VII. Washington, USA, 1985. pp. 152–160.

Dougenik, James: Whirpool A geometric processor for polygon coverage data. In: Auto-Carto IV. 1980. pp. 304–311.

Douglas, David–Peucker, Thomas: Algorithms for the reduction of the number of points required to represent a digitized line or its caricature. The Canadian Cartographer 10(2), 1973. pp. 112–122.

Klinghammer István–Papp-Váry Árpád: Földünk tükre a térkép. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. Generalizálás: pp. 184–210.

Koch Nándor: A tenger. In: Tasnádi Kubacska András (szerk.): A Föld. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. pp. 211–239.

Kovács Emőd: Komputergrafika–Matematikai alapok. Elektronikus jegyzet. Eszterházy Károly Főiskola, Matematikai és Informatikai Intézet, 2011. 8. fejezet: Görbék megadása, 9. fejezet: B-spline görbe és felület.

Lang, T.: Rules for robot draughtsmen. Geographic Magazine 42(1), 1969. pp. 50–51.

Li, Zhilin: Algorithmic Foundation of Multi-Scale Spatial Representation. CRC Press, Taylor and Francis Group, Boca Raton USA, 2007. pp.  1–25, 57–72, 91–180.

Márton Mátyás: A Világtenger kartográfus szemmel. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest, 2012. pp. 111–174.

NCGIA Core Curriculum Térinformatikai alapismeretek. M.F. Goodchild–K.K. Kemp (eredeti szerk.), Márton Mátyás–Paksi Judit–Márkus Béla (magyarul szerk.): 48. fejezet Vonalgeneralizálás. Erdészeti és Faipari Egyetem, Földmérési és Földrendezési Főiskolai Kar, Térinformatikai Tanszék, Székesfehérvár, 1994. pp. (48-1) – (48-10)

Ramer, Urs: An iterative procedure for the polygonal approximation of plane curves. Computer Graphics and Image Processing. 1(3), 1972. pp. 244–256.

Reumann, K.– Witkam, A. P. M.: Optimizing curve segmentation in computer graphics. In: Proceedings of International Computing Symposium, North-Holland Publishing Company. 1974. pp. 467–472.

Riesenfeld, R.: On Chaikin's algorithm. IEEE Computer Graphics and Applications 4, 3 (1975), pp. 304–310.

Rogers, Hartley Jr.: Theory of Recursive Functions and Effective Computability. The MIT Press. Cambridge, USA, 1987. p.  506.

Slocum, T. A. –McMaster, R. B. –Kessler, F. C. –Howard, H. H.: Thematic Cartography and geographic visualization. Pearson Prentice Hall, USA, 2005. Chapter 6. Scale and generalization pp. 103–120. és Chapter 15. Symbolizing Topography pp. 292–309.

Stegena Lajos: Térképi generalizálás és a szűrőelmélet. In: Térképi generalizálás (szerk: Stegena Lajos). Kézirat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Budapest, 1970. pp. 22–44. és 74–84.

Stegena Lajos–Klinghammer István–Füsi Lajos: Az automatizálás a kartográfiában II. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1977. pp. 16–23. és 42–55.

Szirmay-Kalos László–Antal György–Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés. Computerbooks, Budapest, 2003. 3. fejezet, pp. 54–69.

T.5. 1981. T.5. Útmutató az egységes országos térképrendszer 1:25 000–1:100 000 méretarányú levezetett topográfiai térképeinek tervezéséhez. MÉM OFTH Földmérési Főosztály, Budapest, 1981. pp. 68–75.

Tutić, Dražen–Lapaine, Miljenko: Area Preserving Cartographic Line Generalization. Cartography and Geoinformation, Vol. 8, No. 11, 2009. pp. 84–100.

Ungvári Zsuzsanna: Domborzatmodellek alkalmazása a térképkészítésben. In: Geodézia és Kartográfia 2015/11–12. pp. 23–28. (2015)

Ungvári Zsuzsanna: Az automatizált térképi generalizálás bevezetésének lehetőségei a szakmai, felsőfokú oktatásban: eddigi tapasztalatok, jövőbeli célok. In: Balázs Boglárka (szerk.): Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában VII. = Theory meets practice in GIS. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2016. pp. 479–486.

Visvalingam Maheswari,– Whyatt, James D.: Line generalisation by repeated elimination of points. Cartographic Journal 30 (1). 1993. pp. 46–51.

Wang Zenshen, –Müller, Jean Claude: Line generalization based on analysis of shape characteristics. Cartography and Geographic Information Systems 25 (1). 1998. pp. 3–15.

Ungvári Zsuzsanna

tanársegéd

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

A Balaton klorofill-a eloszlásának monitorozása MODIS-adatok alapján

Koma Zsófia–Zlinszky András–Kern Anikó–Stephanie Palmer

A Balaton vízminőségének meghatározása fontos és kiemelt feladat, hogy a Balaton épsége, tisztasága illetve ökoszisztémája védve maradjon. Jelenleg a Balaton vízminőségének monitorozása kéthetente történő pontszerű mintavételezésen alapul, amelyet kiegészíthet a vízminőség távérzékelési módszerek alkalmazásának bevonásával az egész Balaton vízfelületére napi rendszerességű információk elérése. Jelen kutatás célja a Balaton klorofill-a mennyiségének becslésére alkalmas módszer fejlesztése, és működésének vizsgálata a Terra- és Aqua-műholdak fedélzetén elhelyezett MODIS- (MODerate resolution Imaging Spectroradiometer) szenzor mérései alapján. A kalibrációhoz szükséges adatsor létrehozása a NASA (National Aeronautics and Space Administration) interneten elérhető adatbázisából a terepi mérési napokra letöltött MODIS-produktumok (kalibrált radianciák, geolokációs adatok, szenzor- és napzenitszögek, aeroszol optikai mélységmezők, teljes légkörre integrált vízgőztartalom és felhőmaszk) felhasználásával történt. A létrehozott adatbázis az in situ mért klorofill-a és a szakirodalom alapján bevezetett FLH-(Fluorescence Line Height) index között kerestünk lineáris összefüggést. A vizsgálat során kiderült, hogy az FLH-index képzéséhez használt 13-as (662–672 nm), 14-es (673–683 nm) és 15-ös (743–753 nm) csatornák által mért radianciák telítődnek, ha a víz lebegőanyag-tartalma magas, így az ilyen körülmények között készült felvételek nem alkalmazhatók a klorofillkalibráció elvégzésére. A szűrési feltétel bevezetése után az in situ és a műholdas mérések lineáris illesztéssel létrehozott kapcsolata a Terra-műhold esetén 0,629 R2-nek az Aqua-műhold esetén 0,662 R2-nek adódott. A kalibráció alkalmazásával a MODIS-felvételek alacsony lebegőanyag-tartalom mellett alkalmasak a Balaton klorofill-a tartalma térbeli és időbeli mintázatának becslésére. A klorofill-a térképek a valós idejű MODIS felvételekből származtatva elérhetők az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) műholdvevő állomása jóvoltából, a http://nimbus.elte.hu/kutatas/sat/balaton_latest.pl honlapon, napi rendszerességgel. A kutatásban elért eredmények segíthetik az ökológusok terepi munkáját és a tó ökoszisztémájának mélyebb megértését.

Monitoring the Distribution of Chl-a in Lake Balaton Using MODIS Data

Zsófia Koma– András Zlinszky– Anikó Kern–Stephanie Palmer

Monitoring the water quality of Lake Balaton is an important research field in order to protect and analyze the ecosystem of the water. Currently water quality monitoring is based on a regular bi-weekly in-situ chlorophyll-a measurements in the center of the main basins of Lake Balaton. This monitoring can be expanded by remote sensing methods to provide water quality maps on a daily basis. Our research aim was to calibrate the data of the MODerate Resolution Imaging Spectroradiometer (MODIS) onboard satellite Terra and Aqua in order to estimate chlorophyll-a content and its distribution in Lake Balaton. The workflow was the following: first a database was built from MODIS products (radiance, geolocation, aerosol optical depth, water vapor and cloud mask) for the in-situ measurement dates between 2007 and 2012. In the second step Fluorescence Line Height (FLH) index was calculated using radiance values without atmospheric correction. The calibration was made based on linear correlation between FLH index and in-situ chlorophyll-a measurements. The analysis of the derived FLH index showed four independent groups, caused by the saturation of the MODIS bands 13, 14, 15, showing correlation with the suspended material (derived from band 1). The square of the linear correlation coefficient (R2) relationship between the in-situ and remote sensing measurements was 0,629 and 0,624 for satellite Terra and Aqua, respectively. The calibration equation is applicable for Lake Balaton principally under clear atmospheric conditions with a limitation that suspended material content of the water should be low. Daily, real-time chlorophyll-a maps are available online based on the direct broadcast MODIS data received by the Eötvös Loránd University (available at http://nimbus.elte.hu/kutatas/sat/balaton_latest.pl). These real-time maps provide detailed information about the spatial distribution of chlorophyll-a. The maps can be used for the planning of ecological field measurements and answering research questions related to the ecosystem of Lake Balaton.

Irodalomjegyzék

1. CHAVULA, G., BREZONIK, P., THENKABAIL, P., JOHNSON, T. and BAUER, M. (2009). Estimating chlorophyll concentration in Lake Malawi from MODIS satellite imagery. Physics and Chemistry of the Earth, Parts A/B/C 34, 755–760.

2. FRANZ, B. A., KWIATOWSKA, E. J., MEISTER, G. and MCCLAIN, C. R. (2008). Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer on Terra: limitations for ocean color applications. Journal of Applied Remote Sensing.

3. GOWER, J. F. R., BROWN, L. and BORSTAD, G. A. (2004). Observation of chlorophyll fluorescence in west coast waters of Canada using the MODIS satellite sensor. Canadian Journal of Remote Sensing 30, 17–25.

4. HERODEK, S., LACKÓ, L., and VIRÁG, Á. (1988). Lake Balaton research and management.

5. IOCCG (2000). Remote sensing of ocean colour in coastal, and other optically-complex waters. In S. Sathyendranath (ed) Reports of the International Ocean-Colour Coordinating Group. Dartmouth, Canada: IOCCG, pp. 140.

6. IWAMURA, T., NAGAI, H. and ICHIMURA, S. E. (1970). Improved Methods for Determining Contents of Chlorophyll, Protein, Ribonucleic Acid, and Deoxyribonucleic Acid in Planktonic Populations. Internationale Revue der gesamten Hydrobiologie und Hydrographie 55, 131–147.

7. Kern, A., Bognár, P., Pásztor, Sz., Timár, G., Lichtenberger, J., Ferencz, Cs., Steinbach, P., and Ferencz, O. (2014). Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére. RS & GIS - Távérzékelési, fotogrammetriai, térképészeti és térinformatikai szakfolyóirat, IV/1, 5–13 ISSN 2062–8617.

8. MATTHEWS, M. W. (2011). A current review of empirical procedures of remote sensing in inland and near-coastal transitional waters. International Journal of Remote Sensing 32, 6855–6899.

9. MEISTER, G. and FRANZ, B. A. (Year). Adjustments to the MODIS Terra radiometric calibration and polarization sensitivity in the 2010 reprocessing. Proceedings of, 815308–815312.

10. MILLER, R. L. and MCKEE, B. A. (2004). Using MODIS Terra 250 m imagery to map concentrations of total suspended matter in coastal waters. Remote Sensing of Environment 93, 259–266.

11. MÓZES, A., PRÉSING, M. and VÖRÖS, L. (2006). Seasonal Dynamics of Picocyanobacteria and Picoeukaryotes in a Large Shallow Lake (Lake Balaton, Hungary). International Review of Hydrobiology 91, 38–50.

12. NASA (2015). NASA's Earth Observing System Data and Information System (Internetes elérhetőség: http://reverb.echo.nasa.gov).

13. PALMER, S. C. J., HUNTER, P. D., LANKESTER, T., HUBBARD, S., SPYRAKOS, E., N. TYLER, A., PRÉSING, M., HORVÁTH, H., LAMB, A., BALZTER, H. and TÓTH, V. R. (2015a). Validation of Envisat MERIS algorithms for chlorophyll retrieval in a large, turbid and optically-complex shallow lake. Remote Sensing of Environment 157, 158–169.

14. PALMER, S. C. J., ODERMATT, D., HUNTER, P. D., BROCKMANN, C., PRÉSING, M., BALZTER, H. and TÓTH, V. R. (2015b). Satellite remote sensing of phytoplankton phenology in Lake Balaton using 10 years of MERIS observations. Remote Sensing of Environment 158, 441–452.

15. SVÁB, E. (2008). Sekélyvizű tavak vízmínőség-vizsgálata, állapotfelmérése műholdas távérzékelés segítségével Természettudományi Kar Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem pp. 106.

16. SVÁB, E., TYLER, A. N., PRESTON, T., PRÉSING, M. and BALOGH, K. V. (2005). Characterizing the spectral reflectance of algae in lake waters with high suspended sediment concentrations. International Journal of Remote Sensing 26, 919–928.

17. WU, G., DE LEEUW, J., SKIDMORE, A. K., PRINS, H. H. T. and LIU, Y. (2008). Comparison of MODIS and Landsat TM5 images for mapping tempo–spatial dynamics of Secchi disk depths in Poyang Lake National Nature Reserve, China. International Journal of Remote Sensing 29, 2183–2198.

18. WU, M., ZHANG, W., WANG, X. and LUO, D. (2009). Application of MODIS satellite data in monitoring water quality parameters of Chaohu Lake in China. Environmental Monitoring and Assessment 148, 255–264.

19. ZLINSZKY, A. and MOLNÁR, G. (2009). Georeferencing the first bathymetric maps of Lake Balaton, Hungary. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica 44, 79–94.

Koma Zsófia

doktorandusz

ELTE

Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Zlinszky András

tudományos munkatárs

MTA

Ökológiai Kutatóközpont

Balatoni Limnológiai Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Kern Anikó

tudományos munkatárs

ELTE

Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

Űrkutató csoport

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Stephanie Palmer

posztdoktor

MTA

Ökológiai Kutatóközpont

Balatoni Limnológiai Intázet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

Térképen található karakterek és szimbólumok felismerése és vektorizálása

Nemes Krisztián

A mai fogalmak szerint a digitalizált térképek nem csak egyszerű – esetleg georeferált (koordinátákkal ellátott) – képek, hanem általában vektoros digitális állományok; az objektumaikhoz (pont, vonal, felület, szöveg) adatbázis kapcsolódik, mely tartalmazza az egyes objektumok leíró adatait (attribútumait). Egy vektoros állomány manuális előállítása azonban igen hosszadalmas folyamat. Ennek a folyamatnak a felgyorsítására készítettünk egy eljárást, ami raszteres digitális térképeken a pontszerű térképi jelek felismerését és vektorizálását automatikusan végzi el a manuális beállítások után. Ebben a cikkben bemutatjuk az eljárást, az alkalmazott algoritmust és a működés megbízhatóságára, sebességére vonatkozó vizsgálatok eredményeit is.

Recognition and Vectorization of Symbols and Characters on Maps

Krisztián Nemes

Automatic map recognition and vectorization is a dynamically developing area of contemporary cartography. A vectorized map could store significantly more information than a scanned one, if a database connection is also included. As an example, we can store not only the geometry of a given road, but also its width, number or pavement type and metadatas in the database, all attributes separately, so they can be searchable and filterable. In this work, we present a new process for recognizing and vectorizing map symbols and characters on a scanned map, even when they are rotated. Then the program – we made based on this process – can export the result into various file formats for further work in other software.

IRODALOMJEGYZÉK

[1] K. Koo, J. P. Yun, S. Choi, J. Choi, D. C. Choi, S. W. Kim: Character segmentation and recognition algorithm of text region in steel images, 2009 (http://www.wseas.us/e-library/conferences/2009/cambridge/ISPRA/ISPRA45.pdf)

[2] A. Antonacopoulos, B. Gatos, D. Karatzas: ICDAR 2003 Page segmentation competition, 2003 (http://www.primaresearch.org/www/assets/papers/ICDAR2003_Antonacopoulos_Competition.pdf)

[3] S. Araokar - Visual character recognition using artificial neural networks, 2005 (https://arxiv.org/ftp/cs/papers/0505/0505016.pdf)

[4] Y. Chiang, P. Chioh, S. Moghaddam: A Training-by-Example Approach for Symbol Spotting from Raster Maps, 2014 (http://www.yoyoi.info/papers/chiang14giscience.pdf)

[5] Elek I., Dezső B., Máriás Zs.: IRIS, Automatikus raszter-vektor konverziós rendszer fejlesztése, IKKK 5. kutatási főirány, Beszámoló jelentés, ELTE Informatikai Kar, 2007 (http://lazarus.elte.hu/~elek/iris.pdf)

[6] Katona E.: Automatikus térkép-interpretáció, Szegedi Tudományegyetem, 2000. (http://www.inf.u-szeged.hu/~katona/dissert.pdf)

[7] Boatto L., Consorti V., Buono M., Zenzo S., Eramo V., Esposito A., Melcarne F., Meucci M., Morelli A., Mosciatti M., Scarci S., Tucci M. (1992): An Interpretation System for Land Register Maps. Computer, Vol. 25, No. 7, pp. 25–33.

[8] Y. Chiang, C. A. Knoblock: Recognizing text in raster maps, 2014 (http://usc-isi-i2.github.io/papers/chiang14-geoinformatica.pdf)

[9] R. Szendrei, I. Elek, I. Fekete: Automatic Recognition of Topographic Map Symbols Based on Their Textures, 2011 (http://people.inf.elte.hu/fekete/tamop_2010/Cikkek/Szendrei_ICSI_2011.pdf)

[10] Y. Chiang, C. A. Knoblock: An Approach for Recognizing Text Labels in Raster Maps, 2010 (http://www.isi.edu/integration/papers/chiang10-icpr.pdf)

[11] U. Pal, S. Sinha, B. B. Chaudhuri: Multi-oriented text lines detection and their skew estimation, 2002 (https://www.ee.iitb.ac.in/~icvgip/PAPERS/242.pdf)

Nemes Krisztián

doktorandusz

ELTE TTK

Földtudományi Doktori Iskola
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

Földtani adatok kartografált, interaktív megjelenítése a weben open-source eszközök segítségével

Simó Benedek

Jelen cikk bevezetőjében az olvasó betekintést nyerhet egy általános WebGIS rendszer felépítésébe, mely után bemutatásra kerül az MFGI-ben jelenleg használt, ESRI termékeken alapuló térképpublikálási technológia. Az írás második fele arra a kérdésre igyekszik választ adni, hogy ugyanerre a térképpublikálási célra lehetséges-e egy open-source eszközökből álló rendszert felépíteni, mely teljes értékű alternatívája lehet a most működő architektúrának. Az új rendszer lehetséges kialakításának a részletezése, valamint a szükséges migrációs lépések taglalása alapján kijelenthető, hogy a vázolt megoldás megvalósítható és beilleszthető az MFGI térinformatikai struktúrájába, mely növeli az Intézet rugalmasságát a WebGIS feladatainak megoldásában.

Visualizing Geologic Data on the Web with Open Source Software Solutions

Benedek Simó

The Geological and Geophysical Institute of Hungary currently using the ArcGIS software stack for serving geospatial data and interactive maps towards the web. Since the open-source software products could be a feasible alternative, it is important to test its capabilities and the possible migration steps needed. The article demonstrates that with focus on high cartographic standards, it is possible to construct a system for this goal; with PostgreSQL as a RDBMS, QGIS Server as a server side component, Mapproxy as a caching tool and with OpenLayers as the client side for interactivity.

Irodalomjegyzék

Chen R., Xie J. (2008): Open Source Databases and Their Spatial Extensions. In: Advances in Geographic Information Science, Springer, pp. 105–129.

Dhakal, S. (2016): Why should GIS professionals make a switch to javascript based Web Appbuilder (WAB) from Flex/Silverlight based Map Viewer? https://www.linkedin.com/pulse/why-should-gis-professionals-make-switch-javascript-based-dhakal

Galambos Cs. (2004): Földtani térképek felületi jelei. Geodézia és Kartográfia 56(7):pp. 16–21.

Galambos Cs., Simonyi D. (2006): Földtani térképeken alkalmazható színadatbázis és felületijel-készlet. In: Balla Z. (ed.): A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2005, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 193–198.

Loechel, A. J., Schmid, S. (2012): Caching techniques for high-performance Web Map Services. Proceedings of the AGILE'2012 International Conference on Geographic Information Science, pp. 52–57.

Maigut V. (2004): Új, digitális földtani alapmű a MÁFI-ban. Geodézia és Kartográfia 56(7): pp. 22–26.

Maigut V. (2005): Földtani térképek kartografálásának segítése térinformatikai módszerekkel. In: Balla Z. (ed.): A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2004, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest pp. 139–144.

Mitchell T. (2005): Web Mapping Illustrated, O’Reilly, pp. 241–275.

Neteler, M., Mitášová, H. (2008): Open Source GIS: a GRASS GIS approach. Springer, New York, 424 p. URL: http://www.grassbook.org

Santiago, A. (2015): The book of Openlayers. Leanpub

Síki Z. (2009): Produktív környezetben használt, nyílt forráskódú komplex térinformatikai megoldások Prezentáció, CASCADOSS műhelymunka-tanácskozás és GRASS tanfolyam, Szeged 2009. január 27–30. URL: http://www.agt.bme.hu/gis/eloadasok/siki_szeged2009sz.pdf (Elérve: 2016. november 2.)

Thakur, J. K., Singh, S. K., Ramanathan, A., Prasad, M. B. K., Gossel, W. (2012): Geospatial Techniques for Managing Environmental Resources, Springer, pp. 105–111.

Turczi G. (2005): Földtani térmodell építése – adatbázisok az intra- és interneten. In: Balla Z.: A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2004, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest pp. 125-130.

Simó Benedek

tudományos segédmunkatárs

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

SZEMLE

Kitüntetések március 15-én

Áder János Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából

Széchenyi-díjat adományozott ÁDÁM JÓZSEF geodéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Általános és Felsőgeodézia Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnöke, a Bajor Tudományos Akadémia Német Geodéziai Bizottságának levelező tagja részére a geodézia területén végzett több mint négy évtizedes, kiemelkedően eredményes kutatómunkája, valamint sokoldalú, nemzetközileg is elismert tudományszervezői és jelentős egyetemi oktatói tevékenysége elismeréseként.

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Fasching Antal-díjat adományozott:

Botond Gábor Lászlónak, a KOMUNÁLINFÓ Zrt. vezérigazgatójának, a földmérés, térinformatika és a térképészet terén, továbbá a térinformatikai rendszerek kialakításában végzett hazai és nemzetközi tevékenysége elismeréseként,

Tóth Lászlónak, Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat szolgálatfőnökének, több évtizeden át a katonai geodéziai technológiákban, a térképezésben és térképészetben, valamint a geoinformációs támogatás kidolgozásában végzett kiváló munkája elismeréseként,

Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzatának, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar egyetemi docensének, hosszú időn át magas színvonalon végzett oktatási tevékenységének, a távérzékelés mezőgazdasági célú hasznosításában elért kutatási eredményeinek elismeréseként.

A földművelésügyi miniszter az Életfa Emlékplakett Arany fokozata kitüntetést adományozta Dr. Horváth Kálmánnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusának, a műszaki felsőoktatásban végzett hét évtizedes kimagasló oktatói, kutatói, tanszékvezetői tevékenysége elismeréseként,

az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozata kitüntetést adományozta Dr. Németh Gyulának, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar nyugalmazott főiskolai tanárának, a Geoinformatikai Intézetben végzett négy évtizedes oktatói és vezetői munkája, a selmeci diákhagyományok továbbélésének támogatásában kifejtett tevékenysége elismeréseként,

Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott:

Huszárné Hajdu Máriának, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatal Földhivatali Osztály osztályvezetőjének, két évtizedes kimagaslóan végzett földhivatali, vezetői, ügyfél- és partnerkapcsolati tevékenységének elismeréseként,

Molnár Juditnak, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal ingatlan-nyilvántartási ügyintézőjének, több évtizeden át az ingatlan-nyilvántartásban, a társasházakkal kapcsolatos ügyintézésben végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként,

Némethné Meier Évának, a Budapest Főváros Kormányhivatala, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály adatszolgáltatási felelősének, a földmérési és távérzékelési téradatok, állami alapadatok szolgáltatásával kapcsolatos kiváló színvonalon végzett ügyfélközpontú irányítói és vezetői tevékenysége elismeréseként.

A kitüntetésben részesült kollégáknak szívből gratulálunk, és további sikereket kívánunk.

(Forrás: http://marcius15.kormany.hu/foldmuvelesugyi-miniszterium)

XXX

Hazatértek az „Ultra-Supra Veteranissimus”-ok

Február 16-án családias hangulatú ünneplés keretében helyezték el a Soproni Egyetemen, az 1959-ben végzett földmérő és geofizikus mérnökök tablóját. Egy évtized (1949–59-ig) alatt, a Nehézipari Műszaki Egyetem Földmérőmérnöki Karának két szakán Sopronban, 258 földmérő és geofizikus mérnöki oklevelet adtak ki. Az utolsó soproni évfolyam tablóján 21 földmérő és 10 geofizikus mérnökjelölt látható. A 31 mérnök közül sajnos 17-en már az „égi sörmezők”-re költöztek.

Az ünnepi alkalom megszervezését a Földmérési és Távérzékelési Tanszék vállalta magára. Prof. dr. Faragó Sándor az intézmény rektora fogadta be az egykori évfolyam még élő tagjai által megőrzésre felajánlott emléktárgyat. Hozzájárult, hogy oda kerüljön, ahol az ifjú mérnökjelöltek első szakismereteiket tisztelt professzoruktól, néhai Sébor Jánostól szerezték. Professzor úr az 50-es évek második felére az Erdészeti földméréstan Tanszéken kiváló oktatói csapatot szervezett. Farkas Tibor a műszerek világába, Teszárs Géza és Veress Sándor az elemi mérési és számítási műveletekbe, Sárkány Jenő a mérnökhöz méltó vázlat- és térképkészítés gyakorlatába vezette be az évfolyamot. Tőlük tanultuk meg a szoros együttműködést igénylő helyszíni munka fogásait, 1956-ban, a májusi terepgyakorlaton. Itt éreztük meg először a mérnöki alkotás örömét is, amikor hallgatóként aláírhattuk a Mihályi Táncsics Tsz részére készített üzemi térképet. Mi, az 1959-ben valétálók, a Tűztoronnyal és tövében a ciklámennel, a városhoz és az Alma Materhez való hűségünket kívántuk kifejezni. Ezt az eleinte évenként, majd ötévenként, Sopronban tartott – általában háromnapos – találkozókkal bizonyítottuk is. A két évfolyamtárs házaspáron kívül, 14-en soproni leányok közül választottak feleséget. Nyugdíjazásunk óta negyedévenként Budapesten találkozunk.

Szakmánk jelképe a Föld, melynek méhében rejlő nyersanyagok kutatásában tízen, feltárásában és hasznosításában nyolcan vettünk részt. Föld alatti mérnöki létesítmények (bányák, alagutak, vezetékhálózatok) létrehozásának és működtetésének irányítására 11-en vállalkoztunk. Országos és helyi (ipartelepi vagy városi) célú alapponthálózatokat 18-an hoztunk létre. Topográfiai és kataszteri célra használatos térképrendszereket tízen készítettünk. Mérnöki pályánk derekán zajlott a műszerek elektronizációjának és a központi, majd a személyi számítógépek alkalmazásba vételének forradalma. Hárman a szénhidrogén kutatások új műszereinek és módszereinek, digitális adatbázisainak létrehozásával és felhasználásával foglalkoztak. Négyen a földi, légi és űrfelvételek pontfelhőinek digitális adatgyűjtésére dolgoztak ki eljárásokat, illetve a GPS-technika bevezetésén és elterjesztésén munkálkodtak. Az egyetemtől nemcsak szűk szakmai ismereteket, hanem innovációs készséget is kaptunk, amelyekkel a földmérés és a geofizika mellett – életünk során – más szakterületek fejlesztéséhez is hozzájárultunk. Ketten kandidátusi, ketten egyetemi doktori fokozatig jutottak, kilencen második oklevelet is szereztek. Hárman, hosszabb-rövidebb ideig az Alma Mater oktatói voltak, illetve a soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet munkáját is támogatták. Néhányan a nagycenki és a penci kutatóállomások születésénél is bábáskodtak. Egy társunk Állami Díjat kapott.

Öten munkahelyünkön éltük át a szénbányászat virágkorát, majd elsorvasztását. Egyikünk Közép-Európa egyik legkorszerűbbnek elismert bányájának, Lyukóbányának az igazgatója volt, másikunk Pécsett a liász-program kidolgozásában vállalt fontos szerepet. Néhányan szakmai intézményeink állami irányításában (HM, MÉM) dolgoztak, mások polgármesterként, országgyűlési képviselőként szolgálták a társadalmat. Tapasztalt mérnökökként tízen jelentős szervezési és vezetési munkát vállaltunk a felsorolt szakmai egyesületek és társaságok országos és vidéki csoportjainak életében: Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, Magyar Geofizikusok Egyesülete, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Magyar Hidrológiai Társaság, Mérnöki Kamara. Néhányan a Geodézia és Kartográfia, valamint a Magyar Geofizika című szaklapok szerkesztését is segítettük.

Hallgató korunkban átéltük a selmeci diákhagyományok tiltásának, majd újraéledésének éveit. Későbbi Valétaelnökünk, néhány hagyományőrző fiatal „oktató-firma” segítségével megszervezte „balekká keresztelésünket”. Az esemény 1957 őszén történt, a Lővérek csendes zugában álló Alpesi vendéglő felső különtermében. A rendezvény zavartalan lebonyolítására az alsó teremben ülő néhány civil ruhás rendőrnyomozó ügyelt. A selmeci diákhagyományokat napjainkban (2014-től) már a magyarság szellemi kincseinek nemzeti értéktára őrzi. Néhányan életünk során mi is hozzájárultunk megőrzéséhez, ápolásához, továbbadásához a Sopronban, Miskolcon és Székesfehérváron valétáló ifjabb nemzedékek számára. Életútjainkat, a Székesfehérváron 2000-ben megjelent: „A hal(l)hatatlan évfolyam” című magánkiadványban írtuk le. A könyvecskének egy példányát az egyetem levéltárában helyeztük el.

A tablót egyik évfolyamtársunk családja budapesti lakásán őrizte. Halála után fia, ifjabb Jávor János adta át az évfolyamnak. A Sopronba juttatásban többen is segítettek. Az elhelyezés előtti restaurálást Benke Attila végezte. A tabló a főépület I. emeletének folyosójára került, átadásánál Németh Kálmán az évfolyam, prof. dr. Faragó Sándor az átvevő egyetem, Király Géza pedig az érintett tanszék nevében mondott rövid beszédet. Az évfolyam öt megjelent képviselője valétaszalagot viselt. Az ünneplés végén a házigazdákkal együtt énekeltük el az Erdész Himnuszt.

Dr. Németh Gyula aranyokleveles földmérőmérnök

XXX

Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja 2017

Az MFTTT már hatodik alkalommal rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium közreműködésével 2016. március 22-én az FM Darányi Ignác-termében az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából a CLGE (Comité de Liaison des Géomètres Européen – Európai Földmérők Tanácsa) kezdeményezésére indított, évente ismétlődő konferenciát. Ez alkalommal – a CLGE javaslatára – Guillaume Henri Dufour tábornok (1787–1875) a svájci állami térképészeti hivatal (Bundesamt für Landestopografie, Swisstopo) alapítója és első igazgatója munkásságára is emlékeztünk.

A dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter védnöksége alatt zajló rendezvény – ez évben is nagyon gazdag – programját a szervezők ezúttal is úgy próbálták meg összeállítani, hogy átfogó képet adjon arról, hogy hol áll és merre tart ma földmérés, távérzékelés, térképészet a világban és beszámoljon a hazai eredményekről, képességekről és feladatokról.

A 180 fő regisztrált résztvevő csaknem teljesen megtöltötte a termet, azonban a néhány üres széken elfért volna pár egyetemi hallgató, a szakmát még most kezdő fiatal kolléga.

Dr. Ádám József az MFTTT elnöke köszöntötte a hallgatóságot és megnyitója után röviden ismertette Guillaume Henri Dufour tábornok munkásságát. A konstanzi születésű tudós térképész sikeres katonai pályát is befutott. Maradandót a svájci állami topográfiai térképezés elindításával és a szervezeti kereteinek megteremtésével alkotott. Emlékét őrzi a svájci Alpok legmagasabb csúcsa (Dufourspitze, 4634 m) is.

A tudományos ülésnap programja a következő volt:

Megnyitó és nyitóelőadás — Dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke

Mindenható GPS — mindenható geodézia Dr. Rózsa Szabolcs egyetemi docens, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője

Mit mér manapság egy fotogramméter? Dr. Barsi Árpád egyetemi tanár, a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék vezetője

Katonai felmérések — akkor és most Tóth László ezredes, Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat

Új ipari forradalom a térinformatikában — A fölmérő, térinformatikus szakma útkeresése napjainkban Dr. Szabó György egyetemi docens, a HUNAGI főtitkára

Az új technológiák kihívásai az oktatásban: UAV-k, lézerszkennerek, űrfelvételek Balázsik Valéria adjunktus, Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet

Geoinformatikai szoftverfejlesztés Android platformon Dr. Czimber Kornél egyetemi docens, tanszékvezető, NYME Földmérési és Távérzékelési Tanszék

Nyíltság a köbön (szabványok, adatok, szoftverek) Dr. Siki Zoltán egyetemi adjunktus, BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék

A kartográfiai vizualizáció evolúciója Zentai László egyetemi tanár, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezetője

A giCASES Tudásszövetség az erdészeti térinformatika otatásáért Dr. Márkus Béla — Dr. Czimber Kornél

A földmérés és geoinformatika feladatai az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok programban Dr. Mihály Szabolcs — Dr. Remetey-Fülöpp Gábor— Palya Tamás

A fotogrammetria varázslatos világa

Balla Csilla, Budapest Főváros Kormányhivatal, Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály

Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) — földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása Zboray Zoltán, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Magyar Űrkutatási Iroda

A digitális légifelvétel archívum on-line szolgáltatása Braunmüller Péter, Budapest Főváros Kormányhivatal, Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály

LOD-ok és az épületmodellezés — UAV-s felmérések a Lechner Tudásözpontban Deák Márton, Lechner Tudásközpont

ZÁRSZÓ

Iván Gyula zárszavában – felidézve az elhangzott előadások tartalmát – összegezte a gazdag programot. Megköszönte az előadóknak a felkészülést és a közreműködést, a hallgatóságnak a megjelenést és tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az elhangzott előadások anyagai az MFTTT honlapján rövidesen elérhetőek lesznek.

A beszámolót összeállította: Buga László

XXX

Fővárosi és Pest Megyei Földmérőnap

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) Pest Megyei és Fővárosi Területi Csoportja 2017. március 23-án tartotta a tavaszi Földmérő Szakmai Napját az MH Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) kultúrtermében, a Szilágyi Erzsébet fasor 7-9 sz. alatt.

A rendezvényt országosan hirdettük meg a megyei kormányhivatalok földhivatali dolgozói és a vállalkozók részére, így a 300 fő jelenlévővel meg is töltöttük a termet.

Rendezvényünk védnöke volt dr. György István kormánymegbízott (Budapest Főváros Kormányhivatala), aki nyitóelőadás tartásával tisztelt meg bennünket.

Másik védnökünk, Szalay László mérnök alezredes, megbízott szolgálatfőnök (MH GEOSZ) nyitotta meg konferenciánkat.

Rendezvényünk programja nem tért el a meghirdetettől. A délelőtti előadások sorában dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke az előző napi Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napjáról adott tájékoztatást, majd Horváth Gábor István megbízott főosztályvezető (FM Földügyi Főosztály) „Földügyi aktualitások” címmel tartott előadásában kitért a földmérésen kívül a többi osztály feladataira is, ezzel teljes képet adva a hivatalának tevékenységéről.

Iván Gyula előadásában nemzetközi kitekintést nyújtott a földmérés helyzetéről. Érdekes volt hallani, hogy merre tart a világ a földügy és a földmérés területén.

Jánossy Andrástól a budapesti térképekről hallottunk érdekes előadást, Busics Imre pedig az alternatív GNSS adatszolgáltatás lehetőségeit mutatta be.

Varga Norbert a magyar-szlovák országhatáron folyó munkákat ismertette.

Délelőtt került sor Borbély Katalin előadására is, aki a bejegyezhető jogokat és tényeket egy csokorba szedve meglepett mindenkit.

Délután Szökröm Péter a kulturális örökségvédelem terén alkalmazott geodéziai munkákról és módszerekről beszélt, majd Lovass Orsolya a fővárosi kiemelt beruházások helyzetét ismertette.

Kozári Ágnes a Központi Címregiszter jelenlegi állapotát mutatta be, ezzel kapcsolatban a hallgatóság képviselőinek körében is merültek fel kérdések.

Ezután Dózsa Szilvia majd Sándor József tartottak előadást a társasházi alaprajzok vizsgálatáról, valamint az alaprajzok adatszolgáltatásával és vizsgálatával kapcsolatos problémákról. Ez a két előadás élénk vitát indított el a hallgatóság körében, de a főhatóságunktól sajnos már senki nem volt jelen, hogy érdemben tudjon válaszolni a feltett kérdésekre.

Programunk végén nem lankadó érdeklődés kísérte Körblné Németh Éva előadását az adatbázisaink jogszerű használatáról. Figyelemre méltó, hogy este 6 órakor, a konferencia zárásánál még a jelentkezők fele velünk volt.

Köszönettel tartozunk az MH Geoinformációs Szolgálat vezetőjének a helyszín biztosításáért, és a Szolgálat munkatársainak a zökkenőmentes lebonyolításban nyújtott segítségért.

Hetényi Ferencné

XXX

Szép Magyar Térkép

A Lázár Deák Térképészeti Alapítvány és az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára által meghirdetett „Szép Magyar Térkép” és „Digitális Magyar Térkép” című pályázatra összesen 36 pályamű érkezett. A benevezett művek jelentős része papíralapú volt, hét turistatérkép kivételével, melyek papír és digitális formában is neveztek. A pályaművek tematika és ábrázolt terület tekintetében sokszínűek voltak. Felhasználás szempontjából találkozhattunk terepi használatra (turistatérképek, turistaatlaszok), és szobai használatra (falitérképek, országtérképek) szánt művekkel egyaránt. Összességében elmondható, hogy a beküldött munkák többsége igényes térképészeti alkotás volt, ugyanakkor, a zsűri megállapította, hogy sajnos a korábbi éveknél kevesebb pályamű érkezett.

A Bíráló Bizottság a pályaművek díjazására nem állított fel kategóriákat. A bírálati szempontokban az esztétika mellett a térképek újszerűsége is jelentős szerepet játszott.

Öt pályamű szerzett helyezést (megosztott első és második helyen), egy különdíjban, kettő pedig dicséretben részesült.

A Bíráló Bizottság döntését követően a következő eredmények születtek:

Első díjat nyert: Új turistautak Monor környékén [pályázó: Szarvas András / A&Z 1.1 Térképműhely], valamint Zsámbéki-medence, Etyeki dombság [pályázó: Szarvas András / A&Z 1.1 Térképműhely]

Az első helyen végzett két, 1: 50 000-es méretarányú turistatérkép az esztétikai megjelenésével, valamint újszerűségével nyerte el a bizottság elismerését. Ezen színvonalas térképek erénye, hogy a turistatérképek fősodrától eltérő, a turisták által kevésbé látogatott területeket ábrázolnak. Továbbá kiemelendő, hogy mindkét térkép elérhető digitális formátumban is, amely manapság a kartográfiában is elengedhetetlen szemponttá kezd válni.

Második díjat nyert: Tapolcai-medence [pályázó: Schwarcz Térkép], valamint Káli-medence és környéke [pályázó: Schwarcz Térkép]

A második helyen szintén két turistatérkép végzett. A pályaművek minőségiek, megfelelnek a turistatérképek szakmai követelményeinek. Az első helyezettekhez hasonlóan, ezek a térképek is az újszerű területválasztásukkal érdemelték ki a dobogós helyezést. Mivel ezekről a helyszínekről ritkán készül turistatérkép, a művek hiánypótlónak nevezhetők.

Harmadik díjat nyert: Fertő tó aktív térkép [pályázó: Cartographia]

Az 1:80 000 méretarányban készült szabadidőtérkép újszerűségével, valamint praktikus kialakításával nyerte el a harmadik helyet. A mű hűen tükrözi a kiadó szakmai színvonalát. Említésre méltó, hogy a termék egy „okostérkép”, mivel mobileszközt használva, a kiadó online termékének, a FunIQ-nak a segítségével bővebb információ érhető el a területről. A praktikusságát tovább növeli a papírválasztás is, amelynek köszönhetően a térképre filctollal saját jegyzeteket, útvonalakat készíthetünk, majd egyszerűen letörölhetjük.

Meg kell említeni a kiadó egy másik pályaművét, a Bécs útikönyvet, amely gazdag útleírásaival és tematizált tartalmával nyerte el a Bizottság tetszését.

Különdíjat nyert: Syria, Lebanon [pályázó: GiziMap]

Az 1: 750 000 méretarányú, Szíriát és Libanont ábrázoló térkép politikai aktualitásával nyerte el a Bizottság tetszését. A térkép rendkívül gazdag névrajzának, igényes kidolgozottságának köszönhetően egyértelmű elismerést érdemelt. A mű a kiadó korábbi években is díjnyertes térképeinek színvonalát képviseli.

A zsűri dicséretében részesült munkák

– Magyarország borvidékei [pályázó: Corvina Kiadó Kft.]

Az 1: 600 000 mértarányú tematikus falitérkép hazánk borvidékeit ábrázolja. A tematikában helyet kapnak a főbb pincesorok, műemlékek is. A térkép ízléses színválasztását és esztétikus megjelenését a Bizottság dicséretben részesítette.

– Gyula térkép 2016 [pályázó: Térkép Kft.]

A Gyulát ábrázoló várostérkép igényes, minőségi kartográfiai alkotás. Friss, időszerű, letisztult mű, amely a várostérképek elvárásainak eleget tesz. A térkép esztétikus megjelenését és ábrázolását a Bizottság dicséretben részesítette.

Bár a zsűri díjban nem részesítette a Béres József TIT Kisvárdai Egyesülete (Pápai Ferenc) által a benyújtott Vasúti Útikalauz Erdélyről pályaművet, mindenképp kiemelte a témaválasztás jelentőségét. A Bizottság egyöntetűen remek ötletnek találta a vasúti témát, mely a maga nemében akár műfajteremtő is lehet.

Szigeti Csaba

doktorandusz

ELTE

XXX

Miskolcz régi térképeken 1759–1963.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Miskolc, 2015. p. 111. 28×41 cm.

Anonymus 1210 körül írt krónikájában már megemlíti Diósgyőr és Miskolc nevét. A honfoglaláskor a terület Bors vezér nemzetségéhez került, akinek Mikóc nevű fia után kapta a nemzetség szálláshelye a Miskolc nevet. 400 évvel később a nemzetség akkori feje csatlakozott a Károly Róbert elleni felkeléshez. A felkelés elbukott, a családfőt fej- és jószágvesztésre ítélték. A terület királyi birtok lett. A települést Nagy Lajos király 1365-ben mezővárosi rangra emelte. A királyi privilégium elnyerésének 650. évfordulójának a megünneplése, a kerek évforduló alkalmából jelent meg ez könyv, amelyik a térképek segítségével mutatja be a város területének gyarapodását, utcarajzának változásait. A könyvet 500 példányban sokszorosították, és ajándéknak szánták a városba látogató ismert személyek részére. A könyvben szereplő térképeket a Hermann Ottó Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár anyagai közül válogatták össze a szerkesztők. Mellékletként négy részre hajtogatott színes várostérképet illesztettek a könyvbe. A térképet Ader Károly városi mérnök szerkesztette és a miskolci Ny. Ferenczi B. kőnyomda és műintézet sokszorosította 1885-ben, azaz a térkép egyértelműen helyi alkotás.

A térképek előtt a polgármester Krizsa Ákos üdvözlő szavai és a város történetének leírása olvasható. Ezt 36 térkép másolata követi. A nagy méretű album két-, egy- és féloldalas térképeken szemlélteti a város térrajzának alakulását. A nagy méret lehetővé teszi, hogy kisebb nagyítóval is tanulmányozhatók a térképek legapróbb részletei is. A térképek sora Görög 1810. évi Magyarország térképével, majd a mai megyét alkotó egykori vármegyék (Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör és Kishont, Torna) térképeivel és az első katonai felmérés városkörnyéket ábrázoló szelvényével indul. Az ország és a környezet bemutatása után következnek a várostérképek szigorú időrendben. A várost és a város egyes részeit szemléltető térképek között, a kronologikus sort követve elhelyezték a település tágabb környékét bemutató katonai felmérések szelvényeit, a kataszteri felmérések lapjait vagy a város határterületeit bemutató rajzokat is. A címben szereplő két évszám a könyvben lévő első és utolsó várostérkép megjelenésének dátuma. 1759-ben Grassalkovics Antal megbízásából M. Hugó Hazäel szervita szerzetes, püspöki geometra készített színes kéziratos térképet a városról. 1963-ban a Kartográfiai Vállalat jelentette meg Miskolc mai városterülettel majdnem azonos nagyságú területet szemléltető várostérképét. Ötletszerűen még két várostérképet emelünk ki a szép térképek sorából. Mindkét térkép már a helyi turizmus, a városlátogatók segítésére készült. Az egyiket Lippay Béla szerkesztette 1910-ben, címe a „város belterületének kalauzoló térképe”. A másik címében nincs külön megjegyzés, de a Turistaság és Alpinizmus egyesület kiadásában jelent meg 1928-ban és egyik tervezője dr. Vigyázó János a Magyar Turista Szövetség társelnöke. A kiadvány méretaránya 1:10 000.

A térképek után külön fejezet ismerteti a bemutatott térképekre vonatkozó adatokat: a térkép címe, őrzőhelye, bibliográfiai adatai és a tartalom rövid leírása. Külön rész tárgyalja a térképészek életrajzát. Ebben a részben 15 térképész munkásságát ismertetik. Sajnos a válogatás szempontjairól nem tájékoztat a kiadvány. A könyvben bemutatott térképek között több olyan is van, ahol a térkép feltünteti készítőjét (pl. Strzélany János 1881, Deutsch Ármin 1900), de nevük nincs a felsoroltak között. A felsorolt 15 nevet megkerestük Raum Frigyes: A magyarországi földmérők és térképészek fontosabb életrajzi adatai (Budapest, 1987) és Karsay Ferenc: Magyar jeles térképészek és földmérők lexikonja (Budapest, 2009) című munkákban. A rövid életrajzi leírások alapján, Miskolc térképezésében kimagasló szakemberek sajnos kimaradtak ezekből az összeállításokból. Ezek közül feltűnő Adler Károly (1849–1905) és Domby István neve. Adler Miskolcon született, 1872-ben a pesti műszaki egyetemen diplomázott, majd 20 éven át, 1880–1900 között a város főmérnöke volt. Mellékelt nagy térképe mellett még egy várostérképe és a város határtérképe (1883, 1885), valamint szabályozási terve (1884) szerepel a könyvben. Szabályozta a Szinvát, és több középületet tervezett. Domby szintén miskolci születésű földmérő, a Szepesi Kamara mérnökeként készítette el a város térképét 1817-ben.

A mai Miskolc is, sok nagyvároshoz hasonlóan, az idők során fokozatosan magába olvasztotta a környék településeit. Néhányat megemlítve: Diósgyőr, Görömböly, Lillafüred, Tapolca, Hejőcsaba, Bükkszentlászló stb. Az album végén külön fejezet foglalkozik az egyes városrészeket alkotó hajdani falvak bemutatásával. A könyvet angol nyelvű összefoglaló zárja.

Összefoglalva megállapíthatjuk, nagyon szép kiadvánnyal, térképes történelmi ismertetéssel emlékezett meg Miskolc, várossá válásának kerek évfordulójáról.

Papp-Váry Árpád

professzor emeritus

XXX

Dusnoki Sándor

1928–2017

Életének 89. évében, 2017. január 9-én elhunyt Dusnoki Sándor ezredes, a magyar katonai térképészet egykori vezetője.

A katonai tiszteletadással rendezett temetésén a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat személyi állománya, a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai, az MN Térképész Szolgálat Főnökség egykori munkatársai, a nyugállományú katonatársai, polgári kollégái január 30-án a Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára a Magyar Honvédség halottját.

Dusnoki Sándor ezredes 1928. július 8-án született Szakmáron. Középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte, és ott is érettségizett.

Sorkatonai szolgálatát 1950. május 2-tól 1951. március 16-ig töltötte Szekszárdon, majd Mátyásföldön.

Ezt követően jelentkezett az MN Térképészeti Intézet térképész tiszti iskolájába, amelynek elvégzése után – 1952. március 15-én – előléptették alhadnaggyá, és beosztották az MN Térképészeti Intézetbe. Társaival együtt azonnal bekapcsolódott az országos 1:25 000 méretarányú gyors helyesbítés feszített munkálataiba, ahol sokszor a terep bejárása után a rajzi munkákat éjszaka, petróleum- vagy gázlámpa fényénél végezték.

Még abban az évben – 1952. szeptember 1-jétől – megkezdte tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán, ahol többek között dr. Rédey István ezredes, a magyar katonai térképészet kiváló képviselője – akkor már, mint egyetemi tanár – is oktatta. Az egyetemet 1957. május 17-én eredményesen fejezte be. A BME Hadmérnöki Karán végzett 27 hadmérnökből csak hatan szolgáltak a Térképészeti Intézetben.

A friss diplomásokat az új felmérés befejezése érdekében azonnal a terepes munkára irányították. Így előbb topográfusként, majd az újjáalakult Geodéziai osztályon, geodéziai alosztályvezetőként dolgozott.

Ezt követően kartográfusként vett részt az 1:50 000 méretarányú térképek helyesbítésében.

1966-tól az intézetparancsnok helyettese lett, majd 1973–1976-ig az intézetparancsnoki beosztást töltötte be. Ez idő alatt kezdődött a katonai térképészet, azon belül az intézeti tudományos élet megújulása, az együttműködés kiszélesedése a polgári térképészettel.

1976. december 1-jén szolgálatfőnökké nevezték ki az MN Térképész Szolgálatfőnökségre, amely beosztást 1983. december 1-jéig, nyugállományba helyezéséig töltötte be. Főnöksége alatt jelent meg a számítástechnika a geodéziában, ekkor zajlott többek között a sokszorosítási technológia látványos fejlesztése, létrehozták a magyar katonai térképészet szakmatörténeti múzeumát és az MN Asztrogeodéziai Állomást.

Szolgálata során 1954-ben hadnagyi, 1957-ben főhadnagyi, 1961-ben századosi, 1965-ben őrnagyi, 1971-ben alezredesi majd 1978-ban ezredesi rendfokozatba lépett elő.

Dusnoki Sándor ezredes úr egész életútját végigkísérte a közösségért végzett munka. Az MN Térképészszolgálat közösségének mindennapi életében is tevékeny szerepet vállalt. Jelentős része volt a jó munkahelyi légkör, a bajtársias szellem kialakításában, fenntartásában. Csendesen, nem hivalkodóan végezte a dolgát, szolgálta a magyar katonai térképészet ügyét.

Elöljárói nagyra értékelték lelkiismeretes és eredményes munkáját. Pályafutása alatt tizenhárom kitüntetésben részesült. Több ízben megkapta a Haza Szolgálatáért Érdem Érem arany és ezüst fokozatát. Emellett számos magasabb parancsnoki és parancsnoki dicsérettel ismerték el munkáját. A szolgálatfőnöki beosztásában végzett szakmai és vezetői tevékenységét a szovjet és a bolgár hadsereg térképészszolgálatai is kitüntetésekkel méltányolták. A katonai és a polgári térképészet jó együttműködése érdekében végzett munkáját a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Miniszter a Térképészet Kiváló Dolgozója, majd a Kiváló Munkáért kitüntetésekkel ismerte el.

Dusnoki ezredes úr a nyugdíjazása után, már 1986-ban bekapcsolódott az MN Budapesti Nyugállományúak Klubja Térképész tagozatának munkájába. 1995–1996 között a tagozat elnöki tisztségét töltötte be, ezt követően a tagság – munkája elismeréseként – a Tagozat Örökös Tiszteletbeli Elnökévé választotta. 2006-ban a Klub Örökös Tiszteletbeli Tagja is lett. Mivel a nyugállományúak érdekében mindig aktívan tevékenykedett, ezt a honvédelmi miniszter előbb a Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatával, majd az Aranykor Kitüntető Cím Arany fokozatával, az Idősek Világnapja alkalmából pénzjutalommal, végezetül tárgyjutalommal ismerte el. 2011-ben megkapta a katonatérképészek legmagasabb elismerését, a Rédey-emlékplakettet.

Dusnoki Sándor ezredes életpályája összekapcsolódott a magyar katonai térképészszolgálat életével. Ebben a szervezetben irányította az egész hadsereget érintő térképészeti támogatás feladatait, és jelentős szerephez jutott a polgári intézményekkel folytatott együttműködés szervezésében is. Végigtekintve szakmai életútján elmondhatjuk, hogy munkásságával öregbítette a szolgálat tekintélyét. Példásan tartalmas és sikeres életpályája méltó az utódok tiszteletére.

A ma katonatérképészei kegyelettel őrzik emlékét.

Nyugodjon békében!

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 489

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk