GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom
Dr. Mihály Szabolcs: A kozmikus geodézia alkalmazásának mérföldkövei és eredményei  - 4

Dr. Takács Bence: GPS-zavarok vagy zavarok a GPS-jelvételben - 20

Fábián József: Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása  - 26

Kerkovits Krisztián: Legjobb valódi hengervetület nagy területek ábrázolására - 29

IX. Tavaszi Mérnöknap Salgótarjánban  - 33

Testületi ülések, kitüntetés – dr. Busics György  - 34

ICA térképrajz-verseny 2017  -38

Roger Joseph Boscovich élete es munkássága  - 39

Könyvszemle  - 41

Nekrológok  - 43

Contents

Milestones and Results of Space Geodesy Utilization (Szabolcs Mihály, Dr.)  - 4

GNSS Interference and Signal Degradation Events (Bence Takács, Dr.) - 20

The Correction of Surveying, Mapping or Area Computation Error (József Fábián) - 26

The Best Cylindrical Projection for Large Areas (Krisztián Kerkovits) - 29

9th Engineer’s Day in Salgótarján - 33

Meetings, award – György Busics, Dr. -  34

ICA’s Map Drawing Competition 2017 - 38

Roger Joseph Boscovich’s Life and Work - 39

Book Review - 41

Obituaries - 43

XXX

A kozmikus geodézia alkalmazásának mérföldkövei és eredményei

Mihály Szabolcs

A KGO kutatójaként, majd a FÖMI vezetőjeként 2010-ig működő szerző felsorolja a szakmára befolyást gyakorló űrkutatási és intézményi eseményeket. Bemutatja a kozmikus geodéziai feladatait és hasznosítási területeit. Néhány, nevezetes módszeréről és eredményéről szakmai részletekkel ellátott szemelvényeket mutat be.

Visszatekint a kozmikus geodézia hazai kialakulásában szerepet játszó Bajai Obszervatórium és annak vezetője Ill Márton tevékenységére.

Részletezi a KGO működésének főbb műholdas eredményeit az NNSS doppleres műholdmegfigyelések terén, a nemzetközi kapcsolatokban, valamint a GPS-fejlesztések, nagy pontosságú és mindennapos hálózati és geodinamikai alkalmazások, a magasságmeghatározás és a geoid együttes használata és az integrált hálózat területén. Az űr-VLBI és az InSAR technikák területén elért hazai eredményeket is bemutatja.

Nemzetközi kitekintést ad a globális vonatkoztatási rendszerekre, pontossági, egységességi és hatékonysági eredményeikre. Felsorakoztatja a GNSS terén megjelent nemzetközi és hazai piaci hatásokat és eredményeket. Leírja, hogy mivé nőtte ki magát a kozmikus geodézia.

Milestones and Results of Space Geodesy Utilization

Mihály Szabolcs

Space geodesy became an element of the high technology and servicing the society. In Hungary, the Satellite Geodetic Observatory (SGO) of Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing (FÖMI) was joining this procedure already in 1972.

Having been an SGO fellow and later, until 2010 the FÖMI director general, the author gives a list on the space research and institutional milestones effecting the profession. Tasks, utilization areas and observational techniques and systems of space geodesy are presented. Some notable and well-specified methods and results of the least 50 years are described.

In retrospectives, the Baja Observatory and its director Márton Ill activities are appreciated as playing role in supervening of the Hungarian satellite geodetic observation practice.

Milestones and results of SGO’s activity are given with special emphases on their achievements and mainly international relations in the field of the NNSS Doppler observations, the GPS developments and its introduction in the Hungarian geodetic networks and geodynamic applications including the common use of height determination and geoid data, and the formation of the integrated geodetic network. Specific SGO contributions to space-VLBI and beneficial utilization of InSAR methods are described as well.

The paper gives international overview on high accuracy, uniformity and effectiveness of the global reference systems and frameworks.

International and domestic GNSS market trends and trading achievements are also enumerated.

Irodalomjegyzék

Mihály, Sz.: Kozmikus geodézia és a Bajai Obszervatórium szerepe. Ill Márton Emlékülés, Baja, 2016. szept. 3.; http://archive.galileowebcast.hu/20160903_ILL_Marton_Emlekkonferencia_Baja/indexx.html

Schmid, H. H.: Three-Dimensional Triangulation With Satellites. U.S., NOAA NOS, Geodesy Division, Rockville, Oct 1974; https://docs.lib.noaa.gov/noaa_documents/NOS/NGS/professional%20paper/NOAA_PP_7.pdf

Lundquist, C. A. - Veis, G.: Geodetic parameters for a 1966 Smithsonian Institution Standard Earth. SAO Special Report No. 200, 1966.

Stansell, T. A.: The Navy Navigation Satellite System : Description And Status. U.S. ION, Navigation vol. 15., No. 3., 1968; https://www.ion.org/publications/browse.cfm?year=1968&vol=15

Petit, G. – Luzum, B. (eds.): IERS Conventions (2010), Chapter 2 Conventional celestial reference system and frame. IERS Technical Note; No. 36, BKG, Frankfurt, Germany, 2010; http://iers-conventions.obspm.fr/2010officialinfo.php

Cannon, W.: Overview of VLBI. IVS 1999 Annual Report; https://ivscc.gsfc.nasa.gov/publications/ar1999/front-over/

Noll, C. – Pearlman, M.: International Laser Ranging Service, 2009–2010 Report; https://ilrs.cddis.eosdis.nasa.gov/about/reports/annualrpts/

Chapront, J. – Francou G.: Lunar Laser Ranging: measurements, analysis and contribution to the reference systems. IERS Technical Note No. 34, BKG, Frankfurt, Germany, 2006; https://www.iers.org/IERS/EN/Publications/TechnicalNotes/tn34.html?nn=94912

IGS 2017 International GNSS Service; http://www.igs.org/about

IDS 2017 International DORIS Service, DORIS System; http://ids-doris.org/

Grenerczy, Gy.,: Műholdradar Interferometria; http://www.sgo.fomi.hu/InSAR/index.html

Mihály, Sz.: SADOSA Program System: I. Mathematical Description, II. Programming Documentation, III. Operators Manual. Monography, FÖMI SGO. Preprint, Budapest, 1985.

Mihály, Sz. – Borza, T. – Fejes, I.: Interferometric Processing of NNSS Doppler Observations. 1st International Symposium on Precise Positioning with the GPS, Rockville, April 15–19, 1985 pp. 495–508, https://archive.org/details/positi oningwith00inte

Borza, T.: Opredelenie koordinat stanciy Riga i Zvenigorod metodom Fotodoppler. Nablyudenia ISZ, No. 21, Tom 2. Moskva, 1984.

Brunell, R. D. – Malla, R. - Fejes, I. – Mihály, Sz.: Recent Satellite Processing Software Improvements at JMR. 3rd International Symposium on Satellite Doppler Positioning, Las Cruses, USA, 1982.

Mihály, Sz.: A magyar hálózatban 1982-ben végzett doppleres mérések feldolgozása. Geodézia és Kartográfia 1984/5. szám.

Ádám, J.: Geodéziai alaphálózatunk vizsgálata doppleres műholdmegfigyelések alapján. Geodézia és Kartográfia, 1984/5. szám pp. 328–339.

Ádám, J.: A penci doppleres állomáskoordináták legkisebb négyzetes spektrálanalízise. Geodézia és Kartográfia, 1984/3. szám pp. 153–160.

Rinner, K. –, Pesec, P.: West-East European Doppler Obsevation Campaign. Manuscripta Geodaetica, Vol. 7, 1982.

Pesec, P. – Rinner, K. – Mihály, Sz. – Alpár, Gy.: West-East European Doppler Obsevation Campaign WEDOC-2. Final Results. Monography. FÖMI Tudományos Közlemények 1985. november.

Mihály, Sz.: Geodetical Use of Doppler Satellite Positioning in Frame of Intercosmos and Geodetical Surveys. Federal Scientific and Technical Conference, USSR, MIIGAiK, Moscow, Oct 1987.; FÖMI SGO, Preprint No. 8, 1987.

Rezul’tati obrabotki seansov dopplerovskih nabludeniy DOC-84 i DOC-87 programmnim kompleksom OCHOM. Geodezicheskaya Sluzhba SSSR, CNIIGAiK, Moskva, 1991.

Czobor, Á. – Ádám, J. – Mihály, Sz. – Parm, T. – Ollikainen, M.: Results of the Finnish-Hungarian Doppler Observation Campaign (FHDOC). FGI Reports 1987 No. 1.; http://www.fgi.fi/fgi/node/760

Mihály, Sz.: A GPS a geodéziai gyakorlatban. 8. Kozmikus geodéziai szeminárium, Budapest, 1987.

Borza, T.– Mihály, Sz. – Husti, G. J.: Az első GPS hálózati mérés Magyarországon. Geodézia és Kartográfia, 1989/6. szám.

Borza, T. – Fejes, I. – Mihály, Sz.: Bevezetés a GPS technikába, Első kiadás. FÖMI SGO, Penc, 1989.

Mihály, Sz.: Szakmai megegyezés a magyar felsőrendű geodéziai hálózat GPS szemléletű továbbfejlesztéséről. Geodézia és Kartográfia, 1993/3. szám pp. 137–141.

Akadémiai Értesítő 1993/5. szám, Adományozás

Borza, T.: Elkészült az országos GPS-hálózat. Geodézia és Kartográfia, 1998/1. szám pp. 8–13.

Kenyeres, A.: A geoid hosszúhullámú komponense a Stokes-integrál módosítási eljárásaiban és a GPS-gravimetriai geoidban. PhD-értekezés, BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, 2001.

Kenyeres, A.: A GNSS szerepe a magasságmeghatározásban. GPS25 Konferencia, 2015.

Mihály, Sz.: Az EOMA jelenlegi helyzete és várható jövője. MTA Geodéziai Tudományos Bizottság ülésén elhangzott előadás, Sopron, 2006. okt. 26.

Mihály, Sz. – Kenyeres, A.–  Papp, G. – Busics, Gy, – Csapó, G. – Tóth, G.: Az EOMA modernizációja. Geodézia és Kartográfia, 2008/7. szám pp. 3–10.

Fejes, I. – Almár, I. – Ádám, J. – Mihály, Sz.: Space VLBI: Potential Applications in Geodynamics. Advanced Space Research, No. 6. pp. 205–209, 1986.

Ádám, J.: Az űr-VLBI mérések matematikai-geodéziai modelljének részletes szerkezeti vizsgálata. Geodézia és Kartográfia, 1990/6. szám, pp. 426–433.

Fejes, I. – Kawaguchi, N. – Mihály, Sz.: Space VLBI: background of an experiment proposal. Astrophysics and Space Science, 1996, vol. 239, No 2. pp. 275–280.

Frey, S.,: Kozmikus geodézia, de nem műholdas ‒ mi az? A KGO 40 Konferencia, Budapest, 2017.

WGS84, World Geodetic System 1984; http://earth-info.nga.mil/GandG/wgs84/

Euref, European Geodetic Reference Systems; http://www.euref.eu/euref_egrs.html

Transformation Parameters from ITRF2014 to ITRF2008; http://itrf.ign.fr/ITRF_solutions/2014/tp_14-08.php .

Folkner, W. M. Williams, J. G. – Boggs, D. H. – Park, R. S. – Kuchynka, P.: The Planetary and Lunar Ephemerides DE430 and DE431. IPN Progress Report pp. 42–196, Feb 15 2014; https://ilrs.cddis.eosdis.nasa.gov/docs/2014/196C.pdf

Kenyeres, A.: Az első hazai permanens állomástól az aktív GNSS hálózatig. GPS25 Konferencia, 2015.

GNSS Market Report, Issue 4, 2015; https://www.gsa.europa.eu/system/files/reports/GNSS-Market-Report-2015-issue4_0.pdf

Dr. Mihály Szabolcs PhD

c. egyetemi tanár,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

GPS-zavarok vagy zavarok a GPS-jelvételben

Takács Bence

Gyakorlati geodéziai mérések döntő többsége GNSS-technika nélkül ma már szinte elképzelhetetlen. A GNSS-technika alkalmazása kényelmes, hatékony, sok esetben - de nem mindig - kellően pontos. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a körülmények miatt a GNSS-technika nem használható. Ebben a tanulmányban egy ilyen problémára, a GNSS-technika sebezhetőségére kívánunk rávilágítani. Az utóbbi időben terjednek a feketepiacon könnyen beszerezhető olcsó GPS-blokkolók. Ezekkel alapvetően autóba épített műholdas alapú navigációs rendszerek működését akadályozzák, de természetesen bizonyos távolságon belül a geodézia GNSS-vevőket is blokkolják, illetve zavarják. Cikkünkben vizsgáljuk a blokkolók hatótávolságát hétköznapi és professzionális geodéziai GNSS-vevők esetén. Illetve bemutatjuk a BME permanens és EGNOS-monitor állomásán mostanában rendszeresen észlelt interferencia jelenségeket, amelyeket feltehetően a közelben elhaladó járművekbe telepített olcsó blokkolók okoznak.

GNSS Interference and Signal Degradation Events

Bence Takács

Practical measurements in surveying and geodesy without the GNSS-technique are almost unimagina-ble nowadays. Application of the GNSS-technique is convenient, efficient and in most of the cases, but not always, accurate enough. However, there are some situations, when applying the GNSS-technique is not possible due to special circumstances. This paper draws the attention to one of these issues: the vulnerability of the GNSS-technique. The low cost, easy to buy black market GPS-jammers have become widespread recently. The main purpose of applying such jammers is to block satellite based navigation of vehicles, but within a cer-tain range, it can block or disturb high precision geodetic receivers as well. This paper presents our investigations of the effective range, both in the case of commercial and professional geodetic GNSS receivers. In addition, the recent interference events experienced on the BME permanent and EGNOS monitoring stations are summarized. These events might be caused by low cost GPS jammers installed in vehicles passing nearby.

Irodalomjegyzék

Ádám, J. – Szűcs, L. – Tokos, T. – Rózsa, Sz. (2002): Establishment of a Permanent GPS Station at the Department of Geodesy and Surveying of the Budapest University of Technology and Economics. Periodica Polytechnica-Civil Engineering 46:(2) pp. 179–184.

Ádám, J. – Kratochvilla, K. – Ober, B. P. – Rózsa, Sz. – Takács, B.– Zaletnyik, P. – Soley, S. – Farnworth, R. (2004): EGNOS/ESTB Data Collection and Evaluation at the Budapest University of Technology and Economics. In Second Galileo Conference for an Enlarged Europe. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2004. 04. 27–28. Paper 15.

Borza, T. – Fejes, I. (1999): GPS Interference in Hungary. Reports on Geodesy, No 5., Polytechnika Warsawska

Kratochvilla, K. – Takács, B. (2005): EGNOS monitor állomás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. GPS Magazin 3:(6) pp. 1–5.

Szentpéteri, L. (2015): Veszélyben van-e szeretett infrastruktúránk? A GPS25 konferencián elhangzott előadás, Budapest, 2015. október 27. http://gpsmet.agt.bme.hu/gps25/program.html

Pullen, S. – Xingxin Gao, G. (2012): GNSS Jamming in the Name of Privacy, Inside GNSS, March/April 2012. pp. 34–43.

Ványa, L. (2015): Navigációs berendezések zavarása és megtévesztése, Repüléstudományi Közlemények, XXVII. évfolyam, 2015. 2. szám

Dr. Takács Bence, egyetemi docens

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása

Fábián József

A Járási Hivatalok Földhivatali Osztályainak földmérési szakterületén dolgozó ügyintézők gyakran találkoznak olyan beadványokkal, melyekben az ügyfelek az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt földrészlet-határvonalaknak hivatalból történő kijavítását kérik.

Az ilyen kérelmek elbírálása szempontjából azonban igen korlátozottak az eljáró hatóságok lehetőségei, hiszen a hivatalból történő kijavításra – jogszerűen – csak felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba fennállása esetén kerülhet sor. Ezért az említett esetekben az ingatlanügyi hatóságoknak elsősorban azt kell vizsgálniuk, hogy a hiba az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése, esetleg annak átvezetése során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik-e.

The Correction of Surveying, Mapping or Area Computation Error

József Fábián

The paper presents why there are hidden surveying, mapping or area computation errors on the state geodetic base map databases and as a result of this on the state land registry map databases. It outlines the legal environment of the correction of the mistakes and describes the detailed rules of the rectification. The article makes proposals on modifications of legislations

Fábián József

földmérési szakügyintéző

Nógrád Megyei Kormányhivatal

Élelmiszerlánc-biztonsági és

Földhivatali Főosztály

Földhivatali Osztály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

Legjobb valódi hengervetület nagy területek ábrázolására

Kerkovits Krisztián

A számítógépes kartográfia elterjedésével sokkal könnyebbé vált térképünk vetületének tetszés szerinti meghatározása, a mű alaptérképének másik vetületbe transzformálása, így a geokartográfiában előtérbe került a vetületválasztás témaköre. Könnyen megoldhatóvá vált a térképi ábrázolás szempontjából optimális vetületek használata. A következőkben bemutatom, hogy a valódi hengervetületek népes családjából hogyan lehet matematikai módszerekkel az ábrázolás céljának legmegfelelőbb (lehető legkisebb torzulású) vetületet kiválasztani kis méretarányú földrész- vagy világtérképek számára.

The Best Cylindrical Projection for Displaying Large Areas.

Krisztián Kerkovits

The author describes how to calculate the optimal formulas of cylindrical projections for small-scale maps by analytical means. The obtained projection has the least distortion possible among cylindrical projections according to Kavrajsky’s criterion. The ratio of areal and angular distortions of this projection can be adjusted to the map thematic. It is proven, that the standard parallel of the best cylindrical projection is independent of this prescribed ratio, it is only a function of the mapped spherical segment.

Irodalom:

Airy, George Biddell (1861): „Explanation of a projection by balance of errors for maps applying to a very large extent of the earth’s surface; and comparison of this projection with other projections”. The London, Edinburgh, and Dublin Philosophical Magazine and Journal of Science 22/149, 409–421. old.

Bajeva, Je. Ju. (1987): „Krityerii ocenki dosztoinsztva kartograficseszkih projekcij, iszprolzujemih dlja szosztavlenija kart Mira”. Geogyezija i aerofotoszjomka 3, 109–112. old.

Čapek, Richard (2001): „Which is the best projection for the world map”. Proceedings of the 20th international Cartographic Conference. Vol. 5, 3084–3093. old.

Frančula, Nedjeljko (1971): „Die vorteilhaftesten Abbildungen in der Atlaskartographie”. PhD dissz. Reinischen Friedrich Wilhelms Universität, Hohen Landwirtschaftlichen Fakultät

Grafarend, E.–Niermann, A. (1984): „Beste echte Zylinderabbildungen”. Kartographische Nachrichten 3/84, 103–107. old.

Györffy János (1990): „Anmerkungen zur Frage der besten echten Zylinderabbildungen”. Kartographische Nachrichten 4/90, 140–146. old.

— (2012): Térképészet és geoinformatika II. Térképvetületek. ELTE Eötvös Kiadó

Hazay István (1964): Vetülettan. Tankönyvkiadó

Kavrajszkij, Vlagyimir V. (1934): Matematicseszkaja kartografija. Redbaza Goszkartotreszta, M.–L.

Klinghammer István (2015): „A kartográfia alapjairól: a térképvetületek kezdetei”. Geodézia és Kartográfia 67/7–8, 14–19. old.

Kósa András (1970): Variációszámítás. Tankönyvkiadó

Kerkovits Krisztián

doktorandusz

ELTE Térképtudományi és

Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

XXX

IX. Tavaszi Mérnöknap Salgótarjánban

Az MFTTT Nógrád megyei csoportja, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztálya (NMKH ÉFF FO) és a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara (NMMK) Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportja által közösen szervezett Földmérő Szakmai Nap 2017. április 4-én került megrendezésre „IX. Tavaszi Mérnöknap, Nógrád – 2017” néven Salgótarjánban. A szervezők a megyeháza dísztermébe várták azt a 190 főt, akik regisztráltak a rendezvényre.

A szakmai nap védnöke dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője volt, aki személyesen köszöntötte a megjelenteket.

A Földmérőnap – melyet Juhászné Tóth Éva, a NMKH ÉFF FO főosztályvezető-helyettese nyitott meg – két fő témakör köré szerveződött. Az egyik téma a magyar–szlovák határon végzett földmérési és térképészeti munkák voltak, melynek bemutatására az országhatár mindkét oldaláról kértek fel előadókat a szervezők. A másik főtéma a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettség volt.

A rendezvény délelőtti programjának levezető elnöke, Bózvári József – a NMMK elnöke –, Horváth Gábor Istvánt, a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztályának (FM FF) főosztályvezetőjét kérte fel a nyitó előadás megtartására. A prezentáció a földügyi igazgatást érintő aktualitásokkal foglalkozott. Az előadás bevezetéseként bemutatásra kerültek a többcélú, komplex feladatokat ellátó földügyi igazgatás egyes szakterületei, az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény fontosabb jellemzői, valamint a földügyi intézményrendszer funkcionális átalakítása. Ezt követően szakterületenként ismertette az előadó az aktuális feladatokat. Ennek keretében beszélt – többek között – a földforgalmi szakterületet érintő jogszabályi változásokról, a „Földet a gazdáknak!” programról, a zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelés alóli kivonásával kapcsolatos jogszabályi módosításokról, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, adathiányos tulajdonjog-bejegyzések rendezésével kapcsolatos elképzelésekről, valamint a 115 évesnél idősebb tulajdonosok bejegyzett tulajdonjogának felülvizsgálatáról. A földmérési szakterületet érintően kitért az erdészeti adattár és az ingatlan-nyilvántartás közötti eltérések kezelésének szükségességére, a természetvédelmi jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének felgyorsítására, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségekre.

A szakmai nap Varga Norbertnek, Budapest Főváros Kormányhivatala államhatárügyi felelősének a magyar–szlovák államhatáron folyó földmérési munkáit bemutató érdekfeszítő előadásával folytatódott. Ismertette a magyar–(cseh)szlovák államhatár vonalát meghatározó szerződéseket, az államhatár megjelölésére szolgáló határjeleket, a „mozgó” határvonalak változásához kapcsolódó földhivatali eljárásokat. A prezentáció foglalkozott az államhatárjelek mint földmérési jelek közérdekű használati jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, az államhatár-adatbázis tartalmával és szerkezetével, az államhatárokmányok megújításával, valamint az új határokmányok készítésével.

A rendezvénynek üde színfoltja volt a Szlovák Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma Építkezési Főosztálya igazgatójának előadása. A rendezők számára nagy megtiszteltetés volt, hogy ing. Hedviga Májovská – az MFTTT tiszteletbeli tagja – közel 300 km-t utazott azért, hogy Szlovákia államhatárát bemutató előadását megtartsa. A személyes történetekkel fűszerezett, magyar nyelven megtartott előadás részletesen ismertette Szlovákia jelenlegi államhatárának határtérképeit (azok méretarányait, vonatkoztatási és vetületi rendszereit), határleírásait, koordinátajegyzékeit, valamint az alkalmazott magassági alapfelületeit. Részletesen foglalkozott az államhatár megjelölésének határjeleivel, köztük a hármashatárjelekkel, valamint a Baradla–Domica barlangrendszerben található különleges föld alatti határjellel.

A következő előadó Homolya András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének mestertanára volt. A prezentáció a Műegyetemen folyó földmérő- és térinformatikai alapképzés, mesterképzés és továbbképzés bemutatásával adott tájékoztatást arról, hogy az okleveles építőmérnöki, erdőmérnöki, bányamérnöki vagy térképész végzettségű, továbbá az építőmérnöki szakterületen szerzett üzemmérnöki vagy mérnöki képesítéssel rendelkező szakemberek hogyan tudják megszerezni a 19/2013. (III. 21.) VM rendeletben előírt 70 kreditet ahhoz, hogy képesítésük elfogadható legyen földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges felsőfokú végzettségnek.

A délelőtti program befejezéseként dr. Engler Péter, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézetének főiskolai docense mutatta be a Karon folyó képzéseket, valamint a GEO-t. Előadásának második részében került ismertetésre az a „Kredittanfolyam”, melynek keretében levelező képzés formájában szerezhetik meg az érdeklődő kollégák a hiányzó krediteket a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettség megszerzéséhez. A prezentáció befejező részében az eddigi két kurzus tapasztalatairól tájékozódhatott a közönség.

Az ebédet követően a délutáni program levezető elnöke, Fábián József, a NMKH ÉFF FO földmérési szakügyintézője kérte fel a Navicom-Plusz Bt. jelen lévő képviselőit előadásaik megtartására. Szigetvári Péter a Topcon Elit Mérőrendszert, annak hardverösszetevőit (GT Robot mérőállomás, HiPer HR GNSS vevő, FC-5000 terepi tablet) és szoftverét (MAGNET 4.0) mutatta be. Bartha Csaba prezentációjának első részében a multikoptereket és a merevszárnyú repülőgépeket hasonlította össze a felhasználhatóság szempontjából. Majd ezt követően először a SIRIUS Pro merevszárnyú repülőgépet ismertette, melyet metrikus adatok gyűjtésére, felmérések végzésére javasolt. A prezentáció második részében pedig a Falcon 8 névre elkeresztelt 8 rotoros UAV-ról halhattak tájékoztatást a megjelentek, melyet monitoring feladatok elvégzésére javasolt az előadó. Mindkét előadást látványos videók színesítették.

Az utolsó előadás a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibák kijavításáról szólt. Fábián József előadásában ismertette, hogy miért alakulhatnak ki rejtett hibák az állami földmérési alaptérképi adatbázis készítése során, és milyen jogszabályi környezet teszi lehetővé azok kijavítását. Bemutatásra kerültek az erre irányuló hatósági eljárások részletes szabályai, feltételei, korlátjai.

Az előadásokat követően a hallgatóságnak lehetősége volt arra, hogy véleményeiket ne csak a kávészünetben és az ebédidőben osszák meg egymással, hanem az előadásokat követő konzultáció során is kifejthessék álláspontjukat az egyes témákkal kapcsolatban.

A visszajelzések alapján a hallgatóság az előadásokat tartalmasnak, az eltöltött időt hasznosnak, a rendezvényt sikeresnek ítélte meg, melyhez jelentős mértékben járult hozzá a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, valamint a szakmai nap keretében műszerbemutatót is tartó Navicom-Plusz Bt. anyagi támogatása is.

Fábián József

XXX

Testületi ülések

Az MFTTT Intézőbizottsága (IB) az 2017. április 7-i ülésén a következő napirendi pontokat tervezte megtárgyalni:

1. Az EFGN2017 és a Fővárosi és Pest Megyei Földmérőnap rendezvényeinek értékelése (előadó: Iván Gyula, Hetényi Ferencné, Szrogh Gabriella és Zalaba Piroska)

2. Javaslat a 2017. évi Lázár deák emlékérem adományozására (előadó: Tóth László IB-tag, a jelölőbizottság elnöke)

3. Javaslat a 2017. évi Márton Gyárfás-emlékplakett adományozására (előadó: dr. Mihály Szabolcs, a jelölőbizottság elnöke)

4. "Határok és határjelek hálózata" című projekt UNESCO-s pályázatának helyzete (előadó: dr. Ádám József)

5. Az MFTTT 31. Vándorgyűlésének előkészítése, pénzügyi és szakmai programja (előadó: Dobai Tibor, Iván Gyula és Szrogh Gabriella)

6. Egyebek

Az ülés megnyitása után dr. Ádám József elnök javaslatot tett a napirend kibővítésére „A Geodézia és Kartográfia szaklap kiadásának helyzete” ponttal. A testület a kibővített napirendet elfogadta.

Tekintettel a meghívott vendégek elfoglaltságára, az értekezlet először a Vándorgyűlés előkészítésének helyzetét tekintette át.

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára elfogadta a rendezvény védnökségére történő felkérést, és a Miniszterelnökség támogatja a földhivatali dolgozók részvételét a konferencián, amelyről Palich Etelka a területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkárnak a megyei kormányhivatalokhoz intézett leveléből értesült a Társaság.

Iván Gyula a programbizottság elnöke az IB-ülés időpontjáig 18 előadó jelentkezéséről tudott beszámolni. Ezen felül az NKP Nkft. jelezte, hogy két előadást tartana az Osztatlan Közös Tulajdon Megszüntetése c. projektről, amely szakmai jelentősége és a várható érdeklődés miatt is önálló szekciót kap a programban. Az előadásokkal történő jelentkezés határidejét az IB javasolta május 15-ig meghosszabbítani.

A konferencia elnökségébe a nyitó plenáris ülés felkért (illetve tervezett) előadóit szándékozzuk meghívni, többek között dr. Kovács Zoltán államtitkárt, dr. Horváth Kálmán kormánymegbízottat, Ács Rezső polgármestert, Kassai Ferenc kamarai elnököt, Szalay László alezredes geoinformációs főnököt, Horváth Gábor főosztályvezetőt és Cseri József ügyvezető igazgatót.

A Vándorgyűlés helyszínéül a vezetőség – a Szekszárdon tett látogatás után a – PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar épületét választotta. A lehetséges szállásokról, amelyeket a konferencia idejére már előzetesen lefoglaltunk, Szrogh Gabriella tájékoztatott. A szállodák mellett kisebb vendégházak, illetve kollégiumok nyújtanak eltérő árú és komfortfokozatú szálláshelyeket. A részletek olvashatók az interneten, a Társaság honlapján, az online jelentkezési felületen.

A vándorgyűléshez kapcsolódó hagyományos kirándulásokra három javaslatot tettek a szervezők. A konferencia előtt (a „nulladik” napon) borkóstolóval egybekötött városnézésre nyílik lehetőség, a zárás után Gemenc illetve Paks a két tervezett célpont. A szervezéssel és rendezéssel kapcsolatos kérdések pontosítására további helyszíni egyeztetésre lesz szükség, amelyre az elnök Szrogh Gabriellát, Iván Gyulát, Németh Andrást és Buga Lászlót kérte fel. A szakmai programot és a kirándulások részleteit az IB a soron következő, május 23-ra tervezett ülésén fogja véglegesíteni.

A Geodézia és Kartográfia kiadásának helyzetéről tájékoztatva Buga László főszerkesztő elmondta, hogy Cseri József az NKP Nkft. ügyvezető igazgatója megbeszélésre hívta a Társaság elnökét és a lap főszerkesztőjét. A találkozó során felajánlotta, hogy az MFTTT és az NKP Nkft. együttműködésének keretében a szaklapunk kiadásának közvetlen költségeit az NKP Nkft. – a szükséges mértékben megemelt jogi tagdíjával – teljes egészében fedezi. Az ügyvezető igazgató, az elnök és a főszerkesztő megállapodtak, hogy a jövőben a Geodézia és Kartográfia szerkesztőségét Mátyás László az NKP Nkft. műszaki vezetője is erősíti munkájával, és a Geodézia és Kartográfia rendszeresen hírt ad a kft. közhasznú tevékenységéről is.

Az IB határozatával erősítette meg az előző értekezleten javasolt szerkesztőbizottság névsorát, amelyet dr. Ádám József elnök javaslatára Cseri Józseffel egészített ki a testület.

Két sikeres, egymáshoz kapcsolódó és egymást követő napon rendezett szakmai összejövetel tapasztalatait értékelte az IB. Az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja alkalmából az MFTTT 2016. március 22-én már hatodik alkalommal rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium közreműködésével az évente ismétlődő konferenciát. Az ez évben is nagyon gazdag programot a szervezők ezúttal is úgy próbálták meg összeállítani, hogy átfogó képet adjon arról, hogy hol áll és merre tart ma a földmérés, távérzékelés, térképészet a világban és beszámoljon a hazai eredményekről, képességekről és feladatokról. A Társaság nevében Ádám József elnök köszönetet mondott Iván Gyulának és Domokos Györgynek a program összeállításáért és Szrogh Gabriellának valamint Zalaba Piroskának a rendezvény szervezésében nyújtott munkájukért.

Az előadások diái a Társaság honlapján elérhetőek. Domokos György javasolta, hogy a későbbiekben készüljön videofelvétel a rendezvényről, amelyet szintén közzé lehet tenni. Minden évben egy kiemelkedő tudós munkásságának állít emléket Európa földmérő és geoinformatikus közössége. 2019-re Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója alkalmából az ő munkásságának középpontba állítására teszünk javaslatot a CLGE döntéshozó testületénél.

Az MFTTT Pest Megyei és Fővárosi Területi Csoportja 2017. március 23-án tartotta a tavaszi Földmérő Szakmai Napját az MH Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) kultúrtermében.

Az országos rendezvény 300 résztvevője meg is töltötte a termet. A továbbképzés-jellegű konferenciát dr. György István kormánymegbízott (Budapest Főváros Kormányhivatala) jelenlétével és előadás megtartásával tisztelte meg. Hetényi Ferencné az összejövetel értékelésében kiemelte Körblné Németh Éva szervezőmunkáját és az MH GEOSZ-nak a helyszín biztosításával nyújtott segítségét. A két szakmai esemény sikeres megrendezését egy eredményes pályázat könnyítette meg anyagilag a Társaság számára, ezért a következő évben az MFTTT hasonló módon kívánja szervezni a két konferenciát, pályázattal biztosítva a pénzügyi hátteret.

A Lázár deák emlékérem kitüntetésre javaslatot tevő bizottság vezetője, Tóth László ismertette a szakma különböző területeiről begyűjtött vélemények alapján kialakított javaslatukat. A jelölőbizottság három főt terjesztett az IB elé: dr. Busics Györgyöt, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézete igazgatóját, Hodobay-Böröcz Andrást a Márton Gyárfás-emlékérem kitüntetettjét, az MFTTT örökös tagját, valamint Zalaba Piroskát, a FIG Magyar Nemzeti Bizottságának elnökét.

A IB – a korábbi évek gyakorlatát követve – a jelöltek közül titkos szavazással kiválasztott két nevet terjesztett az alapszabályban a kitüntetés odaítélésére felhatalmazott testület, a Választmány elé: dr. Busics Györgyöt és Zalaba Piroskát.

A Márton Gyárfás-emlékéremre javaslatot tevő bizottságot öt évre bízta meg az IB a jelölőmunka évenkénti elvégzésével. A jelölőbizottság elnöke, dr. Mihály Szabolcs ismertette a szakmai körök ajánlásai alapján kiválasztott jelölteket: Varga Gábor tagtársat, a Békés megyei Földhivatal nyugalmazott helyettes vezetőjét, aki az erdélyi és anyaországi szakmai kapcsolatok kiépítésében és ápolásában kezdetektől fogva aktív szerepet vállalt, valamint dr. Csemniczky Lászlót, a BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszékének egyetemi adjunktusát, a kétoldalú rendezvények állandó résztvevőjét és szervezőjét. Az IB mindkét javaslattal egyetértett, és azokat döntéshozatalra a Választmány elé terjesztette.

A "Határok és határjelek hálózata" című UNESCO-pályázat helyzetéről beszámolva dr. Ádám József elmondta, hogy a magyar csatlakozás intézményi hátterének megteremtése érdekében Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetőjéhez, dr. Horváth Kálmánhoz fordultak, aki támogatja a magyar részvételt az osztrákok által kezdeményezett projektben. A feladat végrehajtásában való közreműködéssel Busics Imrét és Varga Norbertet bízta meg a Kormányhivatal részéről. A részvételről szóló szándéknyilatkozatot a kormánybiztos aláírásával és az MFTTT elnökének támogató ellenjegyzésével megküldtük a projektkoordinátor osztrák félnek. Mivel az UNESCO-ban az országot a kormány képviseli, a világörökségi pályázat benyújtásához még meg kell nyerni az illetékes kormányzati szerv, a kulturális örökségvédelmi helyettes államtitkárság támogatását is. A magyar javaslat előkészítésére, a munkák koordinálásra és az osztrák partnerrel való kapcsolattartásra az IB szakértői bizottságot kért fel, melynek elnöke Iván Gyula, tagjai: Ádám József, Busics György, Busics Imre, Csizmadia Mihályné, Fenyvesi Diána, Hodobay-Böröcz András, Homolya András, Horváth Gábor, Mihalik József, Sándor József, Szilvay Gergely és Varga Norbert.

Az egyéb napirendi pontok között dr. Ádám József tájékoztatta a testületet, hogy az MFTTT és az Országos Magyar Kohászati és Bányászati Egyesület Bányamérő Szakcsoportja közötti együttműködésről szóló megállapodás aláírására a Vándorgyűlésen kerül sor. A megállapodás keretjellegű, rögzíti az aláírók kölcsönös szándékát információcseréről, szakmai rendezvények kölcsönös látogatásáról és a szakmai érdekek közös képviseletéről.

A FIG Helsinkiben rendezett májusi munkahetén a Társaságot Zalaba Piroska, a FIG Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke képviseli.

A 18. erdélyi Földmérő-találkozóhoz kapcsolódóan a Szeniorok Tóth Ágoston Klubja autóbuszos kirándulást szervez. A konferenciára történő kiutazás mellett számos nevezetesség megtekintését is tervezik. Örvendetes hír, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályt 22 fős delegáció fogja képviselni, és a hivatal három mikrobuszt is biztosít az utazáshoz.

A FÖCIK soros értekezletén Szrogh Gabriella képviselte az MFTTT-t. A társegyesületek a Társaságunkéhoz hasonló működési problémákkal küzdve tevékenykednek. Ennek következményeként akadozik a HUNGEO (Magyar Földtudományi Szakemberek Világtalálkozója) szervezése. Az MFTTT a honlapján közzétett információval próbálja előmozdítani az előkészületeket.

Az elnök tájékoztatta a testületet, hogy az a szakértői bizottság, amely – az FM felkérésére, az NKP Nkft.-vel együttműködve – javaslatot dolgoz ki az ingatlan-nyilvántartási térképek felújítására, rövidesen a munkájának a végéhez érkezik, és benyújtja műszaki javaslatát.

Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést tárgyaló és elfogadó testületi üléseket előzetesen május 23-ra hirdette meg a Társaság elnöke majd ezt követően, más hozzászólás nem lévén, berekesztette az ülést.

Az IB ülését követően a Választmány összejövetelére – a határozatképesség érdekében – a meghívóban megjelölt második időpontban került sor, hogy az alapszabályban meghatározott felhatalmazás alapján az IB által előterjesztett jelöltek közül kiválassza a Lázár deák emlékérem és a Márton Gyárfás-emlékplakett 2017. évi kitüntetettjeit. Dr. Ádám József külön-külön ismertette az IB által is támogatott jelölteket, és röviden méltatta érdemeiket. Az előterjesztéseket követően vitára, hozzászólásokra egyik esetben sem került sor. Titkos szavazás eredményeképpen 2017-ben az MFTTT Lázár deák emlékérmet adományoz dr. Busics Györgynek, aki a májusi Közgyűlésen veheti át a kitüntetést. A Márton Gyárfás-emlékplakett magyarországi kitüntetettje Varga Gábor, akinek a Vándorgyűlésen tervezik átadni a kitüntetést.

A beszámolót összeállította:

Buga László

XXX

A 2017-es ICA térképrajz-pályázat eredményei

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) 1993 óta kétévente rendezi meg a gyermekek térképrajz-versenyét. A pályázat elsődleges célja a gyerekek a világról alkotott képének ábrázolása és értelmezésének elősegítése. Magyarország már az első versenyen részt vett és díjat nyert, azóta minden nemzetközi döntőben képviseltette magát és több elismerésben részesült: 2009-ben Papp Adrienn (Budapest, tanára Szalai Zsuzsanna) és 2015-ben Sturcz Valentina (Budapest, tanára Szabó Júlia). Három alkalommal határon túli térképrajzokat is neveztünk a nemzetközi döntőbe, szerzői is díjat nyertek: 2005-ben Demeter Evelin (Marosvásárhely, tanára Makkai Csilla) illetve 2013-ban és 2015-ben Ada Ciontu (Bukarest).

Idén az ICA felhívására az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék az ICA Nemzeti Bizottság és a Magyar Földrajzi Társaság közreműködésével újra meghirdette a versenyt. Idén a verseny fő témája a „2015–2016-os Térképek Nemzetközi Éve” mottó volt: Szeretjük a térképeket. A térképrajzokat négy korcsoportban lehetett benevezni: 6 évesnél fiatalabb, 7–8 éves, 9–12 éves és 13–15 éves.

A felhívásra 16 település  19 intézményéből 191 db. kiváló munka érkezett, melyek közül hat térképrajz képviseli Magyarországot a nemzetközi döntőben:

1.- Kiszel Dóra (9 éves), mű címe: Pillangóhatás. Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskola, Budapest.

2.- Nagy Ákos Vajk (10 éves), mű címe: A világ, ahogy én látom. Farkas László Általános Iskola, Kelebia.

3.- Dancsó Réka (12 éves), cím nélküli mű. Hartyán Általános Iskola, Budapest.

4.- Kubus Írisz, Rajmond Véda, Répási Réka (13 évesek), mű címe: Minden, ami körbevesz. Fazekas Mihály Általános Iskola, Kiskunhalas.

5.- Fodor Zsombor, Jáger Tekla, Szakál Réka (13 évesek), mű címe: Világsport. Fazekas Mihály Általános Iskola, Kiskunhalas.

6.- Tóth Veronika (14 éves), mű címe: Földanya. Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium, Sopron (Lásd a címlapon.)

A zsűri szép és gondos grafikai kivitelük illetve eredetiségük miatt további nyolc térképrajz részesített kiemelt dicséretben. Az összes díjazott munka az ICA térképrajz-verseny hivatalos honlapján megtekinthető: http://terkepismeret.elte.hu/2017-es-verseny.

Minden résztvevő diák oklevelet kapott emlékül. A dicséretben részesült illetve a nemzetközi döntőbe jutott térképrajzok készítői a GDI-Esri Magyarország és a DIMAP Bt. jóvoltából térképészeti vonatkozású ajándékban is részesültek.

A hat nyertes térképrajz a többi résztvevő ország műveivel együtt a 2017. július 2. és 7. között, a 28. Nemzetközi Térképészeti Konferencia keretében megrendezett térképkiállításon lesz látható Washingtonban. Az ICA Térképészet és gyermekek bizottsága által szervezett nemzetközi zsűri korcsoportonként három díjat oszt ki illetve a kiállítást látogatók szavazatai alapján egy közönségdíjat ítélnek oda. Idén első alkalommal az ICA Művészet és kartográfia bizottsága egy különdíjat adományoz az általuk legkreatívabbnak ítélt pályaműnek.

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, az ICA Nemzeti Bizottsága és a Magyar Földrajzi Társaság köszönetét fejezi ki a pályázatban résztvevő tanulóknak és az őket felkészítő tanároknak az értékes munkákért, és várja az újabb találkozást a 2019-es térképrajz-versenyen.

Horváth Ildikó – Reyes Nunez José Jesús

XXX

Roger Joseph Boscovich élete és munkássága

Az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) által Európa-szerte (2016-ban már ötödik éve) meghirdetett „Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja” (EFGN) megemlékezési témaköre Roger Joseph Boscovich személyéhez és tevékenységéhez kapcsolódott. Az alábbiakban a 2016. március 17-én elhangzott előadás vonatkozó részének szövegét adjuk közre.

Roger Joseph Boscovich 1711. május 18-án született Dubrovnikban, és 76. életévében, 1787. február 13-án Milánóban halt meg. Sokoldalú tehetség volt, mert az életrajzában felsoroltak szerint fizikus, csillagász, matematikus, filozófus, diplomata, költő, teológus, jezsuita pap és polihisztor volt egy személyben. Tanulmányait Olaszországban és Franciaországban végezte, és élete nagy részét is ezekben az országokban töltötte. Nemzetközi szinten az atomelmélet előfutáraként és a híres milánói palotában létrehozott Brera Obszervatóriumának alapítójaként tartják számon.

Boscovich 1725-ben, 14 éves korában hagyta el szülővárosát, és Rómába ment tanulmányokat végezni. Itt két jezsuita pap vette gondozásba és vezette be a Jézus Társasága szervezetbe, mely akkor a fiatalság oktatásáról volt nevezetes. Kiváló képességekkel rendelkezett, mert már 29 éves korában, 1740-ben a matematika professzorává nevezték ki.

Több fontos eredményt ért el az általa művelt tudományok területén. 1753-ban ő is felfedezte az atmoszféra jelenlétét a Holdon. A csillagászat területén kifejtett értékes tevékenysége elismeréséért a Holdon egy krátert neveztek el róla. Boscovich foglalkozott a földrajzi helymeghatározásban fontos gömbi trigonometriával (a gömbi csillagászat elemeivel), a Föld alakjával, az árapály jelenségével és az üstökösök elméletével. A newtoni fizika egyik első követője, terjesztője és továbbfejlesztője. Jelentős szerepe volt a gravitációs elmélet elfogadtatásában. Közel 70 dolgozatot írt optikai, csillagászati, gravitációs, meteorológiai és trigonometriai problémákról. Elsőként adott meg geometriai eljárást egy égitest pályájának és a tengelyforgást végző bolygó egyenlítőjének meghatározására. 1769-ben Kaliforniában figyelte meg a Vénusz bolygó átvonulását. Tagja volt az Orosz Tudományos Akadémiának.

Építőmérnöki képességgel is rendelkezett, mert 1742-ben más tudósokkal együtt az akkori pápa, XIV. Benedek által szervezett konzultáción vett részt a római Szent Péter-bazilika kupolája stabilitásának biztosítása ügyében, mivel repedéseket fedeztek fel rajta. Elfogadták javaslatát a vasból készült öt db koncentrikus körszalag elhelyezésére annak érdekében, hogy a kupola ne omoljon össze.

Kiemelkedő a bölcsészettudományok területén nyújtott tevékenysége is. 1744-ben (33 éves korában) római katolikus pappá szentelték. Természettudományos munkássága mellett latin nyelvű alkalmi verseket is írt.

Boscovich szülővárosát csak egyszer, 1747-ben látogatta meg, többé soha nem tért vissza Dubrovnikba. Csatlakozott egy portugál expedícióhoz, hogy fölmérjék Brazíliát és részt vegyen egy meridián irányú fokmérésben. Az akkori pápa azonban lebeszélte erről, és rábírta arra, hogy maradjon Olaszországban és Christopher Maire angol jezsuita pappal végezzen fokmérést Róma és Rimini között. A két fok középponti szöghöz tartozó fokmérések 1750-ben kezdődtek, és két éven át tartottak. A munkáról az első publikáció 1755-ben jelent meg olasz nyelven, amelynek francia nyelvű fordítását 1770-ben adták ki. Ez utóbbi egy olyan mellékletet tartalmaz, amely anyagának egy részét Boscovich már 1760-ban külön tanulmányban közölte. Ez azért nevezetes, mert illesztettmodell-paraméterek meghatározási módszerével (illeszkedésvizsgálattal) foglalkozik meghatározandó paraméterek számánál nagyobb számú mérési adat (fölös mérések) alapul vételével. Az illesztési eljárás általa alkalmazott változatát napjainkban L1 norma alapján történő becslésnek vagy legkisebb abszolúthiba-eljárásnak (least absolute deviations) nevezzük és az L2 norma, vagy a legkisebb négyzetek módszere szerinti kiegyenlítés robusztus változataként szolgál napjainkban.

Az L1 norma alapján történő becslés régebbi, mint a legkisebb négyzetek módszere. 1760-ban Boscovich az ellipszoid elhelyezésére, 1799-ben Laplace pedig az ellipszoid lapultságának meghatározására használta fel. Az eljárás numerikus megoldása lineáris programozásra vezethető vissza. Az ebből adódó numerikus nehézségek miatt, gyakorlati alkalmazására hosszú ideig nem került sor. A lineáris programozási feladatok megoldására kidolgozott eljárások elterjedése következtében az elmúlt évtizedben geodéziai és fotogrammetriai mérések feldolgozására is növekvő mértékben használják. Az L1 norma alkalmazása mellett szól a robusztus jellege (Detrekői1991).

Boscovichot több ország (nemzet) is a sajátjának vallja, így Horvátország, Olaszország és Szerbia is. Ő saját magát leginkább horvátnak tekintette (ezért neve gyakran horvát nyelven szerepel), de felmenői miatt szerb nemzetiségűnek is tekintik. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia napjainkban is a legjelentősebb 100 szerb tudós között tartja számon. A Balkánon a legrégebbi csillagászati társaság Szerbia fővárosában, Belgrádban található, melyet róla neveztek el.

Boscovich 1782-ben egyik alapítója volt az olasz nemzeti tudományos szövetségnek (Accademia Nazionale delle Scienze detta dei XL (http://www.accademiaxl.it/accademia/storia.html)).

A műszaki és természettudományok legnagyobb horvát intézetét Zágrábban róla nevezték el. Tevékenységének elismerését és emlékének megőrzését jelenti, hogy mellszobrát korábban a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HTMA) székháza előtt állították fel. A CLGE általános közgyűlése elé Horvátország nyújtotta be javaslatát, hogy 2016-ban az EFGN-t Roger Joseph Boscovich elismerésre méltó tevékenységéhez kapcsolják. Így Zágrábban az EFGN-t 2016-ban a HTMA székházában ünnepelték meg, amelyet a horvát államfő is támogatott.

Nem találtam utalást, hogy magyar tudósokkal tartott volna kapcsolatot. Závoti (1999) doktori disszertációjában hivatkozik Boscovich egyik tanulmányára.

IRODALOM
Detrekői Ákos:. Kiegyenlítő számítások. Budapest, 1991, Tankönyvkiadó.

https://en.wikipedia.org/wiki/Roger_Joseph_Boscovich

Magyar Nagylexikon. 4. köt. Budapest, 1995, Akadémiai Kiadó.

Závoti József: A geodézia korszerű matematikai módszerei. Doktori disszertáció, Geomatikai Közlemények, II. kötet, Sopron, 1999, MTA GGKI.

Dr. Ádám József

XXX

Lantos Antal: Kerületünk története térképeken.

Budapest XVI. kerülete. Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzata Corvin Művelődési Ház, Budapest, 2015. p. 89. CD-melléklettel, 23×33,5 cm. 2500 Ft.

A szerző vezetésével hosszabb ideje rendszeres helytörténeti kutatás folyik a kerületben. Eredményeiket helyi kiállításokon és könyvekből ismerhetik meg az érdeklődők. Jogos a lakosság kíváncsisága, mert a mai kerület négy település, Cinkota, Rákosszentmihály, Sashalom és Mátyásföld fővároshoz csatolásával jött létre 1950-ben. Igazi városközpont a mai napig sem alakult ki a területen. A városépítészeti, fotós kerületismertetők megjelentetése után Lantos Antal vezetésével az ezredfordulón kezdték meg a térképek kutatását. 2003-ban 74 térképből álló kiállításon mutatták be gyűjtésük első eredményeit. Ezen anyag bővítésével született meg a jelen kiadvány.

A könyv 89 térképet tartalmaz. Az első térkép a Váci Egyházmegye térképe 1672-ből. Ezen a térképen Cinkotát torony nélküli templom jelöli. Majdnem száz évvel később, 1768-ban készült egy kéziratos birtoktérkép szintén Cinkotáról. Szentmihály puszta neve és rajza Grassalkovics Antal uradalmi térképének a nyugati szélén jelenik meg először, 1800-ban. A III. katonai felmérés 1882. évi térképén tűnik fel Sashalom neve. A század utolsó negyedében jelentős parcellázások folytak Szentmihályon és Mátyásföldön. Ezek nyomán kerül fel Mátyásföld neve a III. katonai felmérés 1882. évi színes térképére. Az új parcellák megközelíthetősége is segítette a Budapest–Szentmihálypuszta közötti lóvasút és a Cinkotára vezető HÉV-vonal megszületését. Az első világháború alatt kiépítették a mátyásföldi repülőteret.

A XX. század elejétől a főváros határában lévő nagyközségekről, elsősorban oktatási céllal, egyre több színes térképnyomat készült. A mai kerületet alkotó, négy korábbi nagyközséget együtt szemléltető színes térkép 1949-ben látott napvilágot. A térkép címe Budapest és közvetlen környékének várostérképe. A következő évben a Nagy-Budapestet létrehozó 1949. évi XXVI. törvény mellékleteként közzétették Budapest új határát és kerületi beosztását (utcarajz nélkül) szemléltető áttekintő vázlatot. Még ebben az évben Irmédi Molnár László és Jäger Károly szerkesztésében megjelent Nagy-Budapest részletes (1:30 000), színes várostérképe. A kerületi kiadvány szövege Irmédi nevét hibásan Imrédy-Molnárnak írja. Ez a részletes térkép ábrázolta először együtt az új XVI. kerületet.

A kerületi kiadvány oldalanként egy, vagy ritkán két térkép fényképmásolatát mutatja, kiegészítve a térkép rövid leírásával. (A könyv oldalszámának és a térképek számának az egybeesése véletlen.) Az eredeti térképek gyakran nagyon nagy méretűek ezért erősen kicsinyítve kerültek be a könyvbe. Megemlítünk egyetlen példát. Az 1:28 800 méretarányú topográfiai térkép eredeti nagysága 48,4×74,4 cm. A könyvben szereplő másolat 12,8×20 cm. A könyv szerzője törekedett arra, hogy ha lehetséges, akkor a térképnek csak egy kisebb részét mutassa be, de még ilyen esetekben is a nevek és kisebb részletek kiolvasása nehézségbe ütközik, különösen a kéziratos térképek esetében. A térképek elemző olvasását a könyvhöz mellékelt CD teszi lehetővé. Nem könnyű és időt rabló a könyv szöveges leírását a CD-n lévő térképen megkeresni és a látottakat elemezni. Szerencsére egy idő után a térképek szépsége, az érdekes információk felismerése elfeledteti a nehézségeket, és marad az öröm, a térképek csodálatos világának a szemlélése.

Dr. Papp-Váry Árpád

professor emeritus

XXX

SZÉLRÓZSA: KLINGHAMMER ISTVÁN 75. SZÜLETÉSNAPJÁRA

2017 márciusában megjelent az ELTE Térképtudományi és Geoinformatika Tanszék folyóiratának, a Térképtudományi Tanulmányoknak (Studia Cartologica) a 15. száma. Az új kötet megjelenését az inspirálta, hogy munkatársai szerették volna méltón megünnepelni Klinghammer István térképész professzor 75. születésnapját. Professzor úr életének jelentős része az 1953-ban alapított tanszékhez kötődött és jelenleg is kötődik: 1966-ban végezte el a térképész szakot és tanársegédként kezdett tanítani. 1971-től adjunktusként, 1980-től egyetemi docensként, majd 1994-től egyetemi tanárként oktatott és kutatott a Térképtudományi – majd később Térképtudományi és Geoinformatikai – tanszéken, melyet 1987-től 18 éven át vezetett is. 2011-től professor emeritusként közreműködik a tanszék tevékenységében. Kutatási és oktatási tevékenységét elsősorban a tematikus kartográfia témakörében végezte, a nevével fémjelzett iskolát megteremtve Magyarországon.

A 15. kötet kizárólag tanszéki kollégák által írt tanulmányokat tartalmaz. A 126 színes oldalon tíz olyan tanulmány olvasható, melynek szerzői képviselik a kollégák idősebb és fiatalabb nemzedékét, és szinte valamennyien büszkélkedhetnek azzal, hogy Klinghammer professzor tanítványai voltak.

A tanulmányok címei tükrözik az általa sok-sok évig vezetett tanszék sokszínű oktatási és kutatási tevékenységét, melyek átölelik a kartográfia széles spektrumát. A kötet egy izgalmas témával kezdődik: Albert Gáspár és kutatócsoportja egy webes felmérés eredményeit mutatja be, az eltérő képességű térképolvasók számára készíthető dinamikus térképek szerkesztéséről. Ezután a „Tájrendszerek a kartográfiában” című írásában Faragó Imre kifejti, hogy a „táj” fogalma nemcsak a földrajztudomány, hanem a térképészet és más tudományterületek (néprajz, történettudomány stb.) kutatásinak témája is. Ugyanakkor a térképészetben a tájábrázolás összegzi más tudományok tájszemléletét is. A hagyományos vetülettant Györffy János képviseli tanulmányával, amely „A Föld alakjának megjelenése optimális torzulású képzetes hengervetületekben” címet viseli. A szerző egy új módszert ismertet, amely csökkenti a vetületi torzulásokat, és ezzel egyidejűleg a maximális görbületek csökkentésén keresztül kedvezőbb alakúvá teszi a térkép kontúrvonalát. Irás Krisztina a fiatalabb nemzedék képviselője a kötetben, aki időszerű témát ismertet: a térinformatikai ismeretek lehetséges bevezetését a közoktatásba, ezen belül az elvi nehézségeket tárgyalja, egy tananyagstruktúrát vázol fel, és a projektmódszer alkalmazásának módját javasolja az idősebb korcsoportoknál. Az ezt követő oldalakon teljesen más témával találkozunk. Márton Mátyás bevezeti az olvasót a földrajzi köznevek szófajváltásába és nyelvi funkciójának megváltozásába a névben elfoglalt helyük szerint. A következő három tanulmány a térképtörténet különböző területeire vezet bennünket. Jesús Reyes dolgozatában magyar térképtörténet egy kevésbé ismert pillanatát idézi fel: mi volt Raisz Erwin első fiziografikus térképe, és hogyan kapcsolódott ez a térkép, illetve Raisz munkásságának egy része a kubai térképészethez. A második tanulmány címe „Régi térképek a magyar őshazakutatásban”, szerzője Draskovits Zsuzsanna és Tardy János. Ebben a térképészeti filológiának olyan szegmenséről írnak, ami a magyarokkal és a rokon népekkel kapcsolatos névrajzhoz kötődik. A harmadik térképtörténeti tanulmányban Török Zsolt Győző a legnagyobb magyar glóbuszt, vagyis az 1966-ban készült, 212 centiméter átmérőjű, műanyag domborművű óriásföldgömb kartográfiatörténeti jelentőségét mutatja be. Külön érdekesség, hogy ennek a földgömbnek a készítésében, akkor még hallgatóként, maga Klinghammer István is részt vett. A következő szerző, Ungvári Zsuzsanna, a tanszék legfiatalabb munkatársa, aki a „Szintvonalak automatizált, horizontális generalizálása az elméletben és a gyakorlatban” című írásában összefoglalja az utóbbi években elvégzett kutatásait. Végezetül a jelenlegi tanszékvezető, Zentai László „Visegrádtól a kartográfia 2.0-ig” című tanulmányában az 1990-es évek elejének térképészetét hasonlítja össze a mai kartográfia irányvonalaival, miközben visszatekint a tanszék történetének egy jelentős momentumára, az 1993-ban Visegrádon megszervezett ICA egyesített bizottsági ülésre.

A kötet címe összefoglalja mindazt, amit Klinghammer István szakmai tevékenysége jelent a tanszéknek, azt az iránymutatást, melyet professzor úr adott és ad munkatársainak és hallgatóinak.

Ha egyetlen mondatban akarjuk összefoglalni Klinghammer István életútját, akkor a bécsi Műszaki Egyetem professzorának, a Nemzetközi Térképészeti Társulás volt elnökének, Georg Gartnernek azokat a szavait kell idéznünk, melyeket a Magyar Tudományos Akadémián megtartott 2016-os Térképészeti Tudományos Napon mondott: „A térképtudománynak országosan és világszerte elismert vezetőkre volt és lesz szüksége. Magyarországon Klinghammer István szorgalmasan és odaadóan teljesítette ezt a feladatot.”

Horváth Ildikó, Reyes Nunez José Jesús

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

XXX

Szabó Sándor

1925–2017

Szomorúan tudatjuk, hogy életének 92. évében 2017. január 21-én elhunyt Szabó Sándor a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat egykori igazgatója.

Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. február 17-én volt a Budapesten a Szent Gellért-templom urnatemetőjében. Utolsó útjára elkísérték családtagjai, rokonai, barátai és volt munkatársai. Ravatalánál búcsúzott tőle Fleck Alajos az örök barát és Uzsoki Zoltán a volt munkatárs.

Szabó Sándor 1925. július 1-én született Kassán, ahol középiskolai tanulmányait végezte, majd a háborús évek viszontagságait követően a Szombathelyi Földmérési Felügyelőségen helyezkedett el.

Az Állami Földmérés átszervezése folytán az 1954. december 1-ével megalakuló Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat alapító tagjaként kezdetben a szombathelyi munkacsoportban, majd – mérnöki tanulmányainak befejezését követően – 1962-től már a pécsi központ városmérési csoportjában városmérési és az ún. külső megrendelésű feladatok végrehajtásában tevékenykedett. Csoportvezető, majd osztályvezető beosztásait követően 1971-től a vállalat főmérnöke,1978-tól 1985-ig – nyugdíjba vonulásáig – a vállalat igazgatójaként, mindvégig a Pécsi Geodézia munkatársa, vezetője volt.

Azé a Pécsi Geodéziáé, mely évtizedekig az ország egyik meghatározó kapacitással és szakmai tudással rendelkező intézménye volt. E kiváló emberi és szakmai közösségnek tagja volt az ő szerény, barátságos, mindig mindenkinek segíteni kész egyénisége.

Már főmérnökként is meghatározó szerepe volt a vállalat ezen időszakban bekövetkezett műszaki technikai fejlesztésében, az elektronikus számítástechnikai és felmérő eszközök beszerzésében valamint az új technológiák bevezetésében.

Vezetése idején a Pécsi Geodézia egyre nagyobb feladatokat kapott és vállalt a kataszteri felmérésekben, a negyedrendű háromszögelési és topográfiai munkálatokban, továbbá az ország akkori legnagyobb beruházásának (a paksi atomerőmű építése) geodéziai munkáiban.

Több évtizedes földmérői pályafutása során munkájának elismeréséül 1961-ben a Térképészet Kiváló Dolgozója, 1975-ben Munka Érdemrend bronz fokozata, 1982-ben Fasching Antal-emlékérem kitüntetésekben részesült. A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság 2000-ben örökös tagjává fogadta.

Szerette az embereket, mindenekelőtt a családját, barátait, munkatársait és a hazáját. Megfontolt szavai, tanácsai, biztos kapaszkodót jelentettek fiatal és idősebb munkatársai számára egyaránt.

Szeretett, kiváló embertől, kollégától búcsúztunk, aki életével és munkájával példát mutatott nekünk és a feltörekvő geodéta nemzedéknek egyaránt.

Emlékét szívünkbe zárjuk, megőrizzük, nyugodjon békében.

Várnay György

XXX

Hőnyi Ede

1935–2017

2017. április 13-án életének 82. évében váratlanul, nem hosszan tartó, ágyhoz kötő betegség után Hőnyi Ede kartográfus, nyelvész örökre eltávozott körünkből.

Hőnyi Ede Rákoshegyen (ma Budapest XVII. kerületének része) született 1935-ben. Apja földmérőmérnök, később a Műegyetem oktatója volt, anyja háztartásbeli. Középiskoláit a ciszterci rend budai Szent Imre Gimnáziumában kezdte. Érettségit a jogutód József Attila Gimnáziumban tett (1953). Egyetemre nem vették fel, így két évig felméréseket segítő figuránsként, majd könyvtári segéderőként dolgozott. Az 1954-ben alapított Kartográfiai Vállalatnak rajzolókra volt szüksége, ezért két éves rajzolói tanfolyamot szervezett. Az 1955–56-ban tartott tanfolyamra felvételt nyert Hőnyi Ede is. A tanfolyam után először rajzolóként kezdett dolgozni, azután szerkesztő, ellenőr, irányító és felelős szerkesztő, a kiadói osztály munkatársa, majd (16 évig) a kiadói osztály vezetője lett. Előmenetelét szorgalmának és tudása rendszeres bővítésének köszönhette. Levelező szakon (1963–69) könyvtárosi és magyar nyelvtanári diplomát szerzett. Szakdolgozatában a földrajzi nevek akadémiai helyesírásának történetét dolgozta fel. A kiadói osztály munkájába nemcsak szakmai ismeretei, de kiváló német nyelvtudása révén tudott bekapcsolódni. Gyors szakmai előmenetele kiválthatott volna irigységet, bírálatot is, de ez sosem következett be. Humorral színezett, elmélyült tudására alapozott, nyugodt, meggyőző érvelésével minden munkatársát, ismerősét elismerésre, baráti hozzáállásra késztette.

A térképek színes világából kezdetben a várostérképek készítése, a gyalogos helyszínelések pontos végrehajtása, illetve a világviszonylatban is különös térképes (elsősorban várostérképes) levelezőlapok készítése érdekelte. Később falitérképek, atlaszok készítésében is közreműködött. Legjelentősebb térképészeti munkának, amelyikben tevékenyen közreműködött, az általános iskolák számára készített Képes Történelmi Atlaszt tartotta, amelyet 20 éven keresztül használtak az ország összes általános iskolájában. (Hozzávetőleg kétmillió példányban jelent meg.)

Hőnyi a terület szakmai szervezeteiben is sokat dolgozott. Belépett a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületbe. Tagja lett a Magyar Földrajzi Társaságnak és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak is. A szakmai szervezetekben időnként tartott tudományos előadásai, illetve ezek szakcikként való megjelentetései mellett a folyóiratok kéziratainak nyelvészeti, helyesírási szempontú átnézését vállalta. Hosszabb ideig tagja volt a Geodézia és Kartográfia, valamint a Földrajztanítás című folyóiratok szerkesztőbizottságainak.

1969-ben az ENSZ létrehozta a földrajzi nevek szakértői csoportját. A nemzetközi érdeklődés nyomán hazánkban 1963-ban a földmérés és térképészet állami központjának, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalnak a keretében megalakult az államigazgatási szervek képviselőiből álló földrajzinév-bizottság. Hőnyi Edét felkérték a bizottság tagjának. A bizottság feladata lett az új, hivatalos államigazgatási nevek véleményezése, a termelőszövetkezeti, nagy mezőgazdasági táblák kialakításával veszélybe kerülő dűlőnevek megőrzése, a különböző névváltozatok egységesítése stb. Ehhez a munkához az MTA helyesírási szabályzatának földrajzi nevekre vonatkozó része nem adott elég támpontot. A bizottsági munka segítésére Fábián Pál nyelvész, Földi Ervin és Hőnyi Ede térképészek kidolgozták a földrajzi nevek és megjelölések helyesírásának a szabályait. A munka az MTA jóváhagyásával, az Akadémiai Kiadónál jelent meg 1965-ben. Ezzel párhuzamosan megkezdődött Magyarország földrajzi neveinek gyűjtése, térbeli helyének, helyesírási alakjának rögzítése és közzététele. Az óriási névanyag feldolgozása szükségessé tette a földrajzi nevek helyesírása korábbi szabályozásának kiegészítését. Az új szabályzat, A földrajzi nevek helyesírása 1984-ben jelent meg, átdolgozott változata 1988-ban látott napvilágot.

1989-ben a korábbi alacsonyabb szintű miniszteri rendelet helyett minisztertanácsi rendelet szabályozta a földrajzinév-bizottság tevékenységét a hivatalos földrajzi nevek megállapításában. Hőnyi Ede a földrajzinév-bizottságban az első megalakulásától az átalakulásáig és az új minisztertanácsi (MT) bizottságban 2010. március végéig, összesen 47 évig volt tag. Munkájáért a miniszter külön levélben mondott köszönetet.

Hőnyi Ede 1965-től 2015-ig az MTA Helyesírási Bizottságban is dolgozott, a magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának a megjelenéséig. Közreműködött a kémiai, az ásványtani, a botanikai és a zoológiai szakhelyesírások kidolgozásában. A Kartográfiai Vállalattól történt 1995. évi nyugdíjazása után 13 tanéven keresztül a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékén, teljes állású docenseként, magyar nyelvet és helyesírást tanított.

Szakmai munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Megkapta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól a térképészet kiváló dolgozója kitüntetést (1972), a Művelődési Minisztériumtól (1987) és Földművelésügyi Minisztériumtól kétszer a Kiváló Munkáért kitüntetést és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fasching Antal-díját (2002). A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság örökös tagjának választotta (2005).

Kedves Ede! Felsorolni is nehéz volt mit tettél két munkahelyed és szakterületeid társadalmi szervezeteinek fejlődéséért, elismertetéséért. Fájó szívvel búcsúzunk most Tőled és biztos vagyok benne, hogy egy-egy földrajzi név váratlan felbukkanásakor mindig az eszünkbe fog jutni kedves személyed és elsősorban az a munka, amit a földrajzi nevek egységesítéséért végeztél.

Isten veled! Nyugodj békében.

Dr. Papp-Váry Árpád