Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2017.

2017 / 9-10 69. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

Dr. Székely Domokos: Politika a magyar állami földmérésben, avagy állami földmérés a magyar politikában a rendszerváltás után,

III. rész » 4

Olasz Angéla: Big Data és térbeliség » 12

Borsay Tamás: Ingatlan-nyilvántartás és nemzeti versenyképesség » 21

Varga Norbert: Az ezeréves határ: a gyepűtől a határvonalig » 25

Új ipari forradalom a térinformatikában – Térinformatika 4.0 I. rész » 30

Guillaume-Henri Dufour, a svájci állami földmérés első vezetője » 38

2017-es Geoinformatikai Nyári Egyetem » 39

Percpontos napóra » 40

Intézőbizottsági ülés » 40

Kitüntetések »  42

Nekrológok » 44

 

Contents

Politics in the Hungarian State Survey, or the Hungarian State Survey in Politics after Political Transformation, Part 3

(Domokos Székely, Dr.) »  4

Introduction to Big Data and its Spatial Relations (Angéla Olasz) » 12

Real Estate Register and National Competitiveness (Tamás Borsay) » 21

The Thousand -Year Old Border: from the Border Zone to the Border Line (Norbert Varga) » 25

New Industrial Revolution in Geoinformatics – Geoinformatics 4.0, Part 1 » 30

Guillaume-Henri Dufour, the First Chief of the Swiss National Surveying » 38

Geospatial Summer School 2017 » 39

Sundial Showing Time on the Minute » 40

Meeting of the Executive Committee » 40

Awards » 42

Obituaries » 44

XXX

Politika a magyar állami földmérésben, avagy állami földmérés a magyar politikában a rendszerváltás után

III. rész

Székely Domokos

Tanulmányom négy részből áll, amelyekből az első három már megjelent a Geodézia és Kartográfia korábbi számaiban (két cikkben). Az első szakaszban a magyar királyi Állami Földmérés rendszeres kataszteri felmérésének kezdeteitől (1856) az első világháború befejezéséig tartó (1918) időt mutatom be. A második rész a két világháború közötti időszakról (1919–1949) szól. A harmadik részben a II. világháború végétől a rendszerváltozásig (1945–1990) terjedő szakaszt tárgyalom. Végül a negyedik részben, tanulmányom összeállításánál, arra törekedtem, hogy 20 év eseményeit (1990–-2010) a Geodézia és Kartográfia vonatkozó számaiból szemlézzem. A korszakot igyekeztem azon felelős beosztású személyek nézőpontján keresztül bemutatni, akik az adott időben és adott helyen voltak, és lapunknak nyilatkoztak. Objektív képet próbáltam alkotni erről az időszakról, és ezért távol tartottam magamat a következtetések levonásától, és az események minősítésétől. A 2010–2017 közötti időszak már inkább a jelen eseményeit tükrözi, így nem történelmi korszak. Erről inkább 2020 után lesz érdemes összefoglaló tanulmányt készíteni.

Politics in the Hungarian State Survey, or the Hungarian State Survey in Politics after Political Transformation

Part 3

Domokos Székely

This study has four parts, three of which had already been published in this journal (in two papers). The first part introduced the period from the beginnings of the systematic cadastral surveys of the Royal Hungarian State Survey (1856) to the end of the Firs World War (1918). The second period covered the years between the two world wars (1919–1945). This third period includes the time from the end of the Second World War to the political transformation (1945–1990). The fourth part will be a review of events published in the journal between 1990 and 2010. The period will be presented through the standpoints of people in higher position, who gave interviews to the editors. To give an objective picture of the period, the author kept out of drawing conclusions or qualifying the events. The period 2010–2017 already reflects the events of the present time, and it cannot be considered a historic time. This period should be rather described only after 2020.

Dr. Székely Domokos

okleveles földmérőmérnök

szakmatörténeti kutató

Felhasznált irodalom jegyzéke

1. Romsics Ignác : Magyarország története 1900-2000. között. (Ozíris kiadó, Bp. 2005).

2. Zsámboki Sándor:A Földügy jelene és és jövőbeni feladatai. (1991/3)

3. Személyi hirek, (1992/2/130).

4. Dr.Niklasz László: A Földhivatalok számítógépesítése.(PHARE) (1995/2/90).

5. Zsámboki Sándor: A földmérés és térképészet jelene és jövője.  (1992/5/315).

6. Dr.Mihály Szabolcs:A hazai földmérés és térképészet helyzete. (1992/1/6).

7. Dr.Fenyő György: A Földügy helyzete és jövője.(1995/3).

8. Dr.Joó István: Megkérdeztük a kormánybiztost. (1996/5/4).

9. Dr.Joó István: Interjú Ponicsán Gáborral.(1997/1/14).

10. Dr.Fenyő György: Törvény a Földmérési és Térképészeti te­vékenységről.(1996/11/4).

11. Dr.Detrekői Ákos: Törvényköszöntő.(1996/11/3).

12. Dr.Joó István: Újra az NKP-ről. (1997/9/31)

13. Személyi hirek (1999/2/45).

14. Apagyi Géza: Aktuális kérdések a Földügy területén.(1999/4/14)

15. Ponicsán Gábor: Az NKP programja.(1999/10/3).

16. Dr.Joó István: Látogatóban a Fővárosi Földhivatalnál. (1999/4).

17. Dr.Joó István: Új vezetők az Áll.Födmérés élén.(2000/4/4).

18. Zalaba Piroska: A Földhivatalok PHARE finanszírozása.("000/9).

19. Ponicsán Gábor: Az NKP Kht. (2000/9/9).

20. Dr.Kőszegi Géza: A Földügyi szakágazat időszerű feladatai. (2001/7/3).

21. Személy hirek: (2001/5/45).

22. Dr.Joó István: Gondolatok a m.Földmérésről.(2001/4/5).

23. Dr.Joó István: Szemlecikk.(2001/5/44).

24. Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv. (2002/3).

25. Dr.Joó István: Interjú dr.Berczi Norbertel.(2002/12/39.

26. Bartos Ferenc: Az NKP első négy éve.(1997-2001).2002/5/3).

27. Dr.Joó István: Interjú Domokos Györggyel.(2002/9/4).

28. Személyi hirek (2002/8/46).

29. Dr.Berczi Norbert: Megnyitó beszéd.',(2003/1/16).

30. Apagyi Géza: Új szemlélet az NKP munkájában.(2003/4/15).

31. Dr.Papp Váry Árpád: Magánkézben a Cartogáphia Kft.(2004/3/25).

32. Dr.Regőczi Emil: Takarékos Háromszögelés.(1951/4).

33. Dr.Joó István: Nyilt levél a KV új igazgatójához.(2004/9/19).

34. Domokos György: Hozzászólás a KV privatizálásához.(2005/10/43).

35. Simon Sándor: Az NKP felgyorsitása.(2005/9/17).

36. Dr.Joó István: A 2005-ös év főbb eseményei.(2006/1/28).

37. Bencze István: Hozzászólás dr.Azari Bertalan cikkéhez.(2005/3).

38. Dr.Azari Bertalan: Az osztatlan közös tulajdon megszünteté­sének végrehajtásáról.(2005/3/28).

39. Dr.Szinay Attila-Buga László: Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésérő.(2015/11-12/28).

40. Gráf József: a Földhivatalok megalakulásának negyvenedik évfordulójára.(2007/10-11/6).

41. Dr.Schock László: Nem változik az ingatlan-nyilvántartás szervezete.(200712/39).

42. Doroszlai Tamás: TAKARNET-24 adatszolgáltatási rendszer. (2009/10/7).

(A hivatkozási számok a Geodézia és Kartográfia aktuális lapjaira vonatkoznak, az események időrendi sorrendjében.)

XXX

Big Data és térbeliség

Olasz Angéla

A Big Data-technológiák által kínált megoldások a nagy tömegű heterogén adatok feldolgozására a térinformatikai és távérzékelési alkalmazásokban egyelőre kevéssé kiaknázott lehetőséget jelentenek. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket kihasználva értéknövelt termékeket, szolgáltatásokat tudjunk előállítani és publikálni, elkerülhetetlen az új technológiák alkalmazása a térinformatikában. A Big Data eredetének megismerése elengedhetetlen a definíciók áttekintése és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési eredmények specifikus (térbeli) megoldásokkal történő kiegészítése során. A cikk első felében bemutattam a Big Data-koncepció létrejöttét, fejlődését és alkalmazott meghatározásait, valamint a feldolgozási környezet jellemzőit. A cikk második felében a térinformatikai vonatkozásait, kapcsolódásait igyekeztem számba venni. A különbségek meghatározása, a jelenleg használt megoldások összehasonlítása és az igények feltárása elengedhetetlen a térinformatikai megoldások kutatásában és fejlesztésében. Jelen cikkben betekintést kaptunk a Big Data és a térbeli Big Data világába, melyben részletesebb információt is kaphattunk az alapfogalmak megismerésén túl. A későbbi publikációimban a térbeliség és a szakterület specifikus megoldások kapnak nagyobb szerepet.

Introduction to Big Data and its Spatial Relations

Angéla Olasz

This paper presents origin of the Big Data phenomenon, introduces the importance of new processing techniques to provide solutions to handle Big Data and Geospatial Big Data. In the recent years the volume and variety of available data are evolving in an unprecedented way exceeding the capabilities of traditional algorithm performance and hardware/software environment in the aspect of data management and computation (Manyika et al., 2011; IDC, 2012; Evans and Hagen, 2013). Higher efficiency is therefore required in order to exploit the available information derived from Geospatial Big Data (Ahmed and Mokbel, 2015; Hoersch, 2016; Doherty, 2016). Consequently, geospatial analysis needs to be reformed to exploit the capabilities of current and emerging computing environments via new data management and processing concepts (Lee and Kang, 2015; Li et al., 2015). To understand the evaluation of the techniques, the differences and the requirements we need to go in deep into the original goals of Big Data. The basics of the Big Data concept are described focusing on the geospatial applications and the processing environment. I have attempted to compare the terms of Big Data, Geospatial Big Data and Geospatial Data to clarify the possible properties of differences, compare them in the term of storage and processing background for different data representation and tried to collect and categorized the existing common system solutions. Furthermore, we made comparison on parallel and distributed computing characteristics.

Olasz Angéla

térinformatikus

Budapest Főváros Kormányhivatala

Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály

Térinformatikai Osztály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Irodalom

Agrawal, D., P. Bernstein, E. Bertino, S. Davidson, U. Dayal and M. Franklin (2012). Challenges and Opportunities with Big Data; A white paper prepared for the Computing Community Consortium committee of the Computing Research Association http://cra.org/ccc/resources/ccc-led-whitepapers

Ahmed, E. and M.F. Mokbel (2015). The Era of Big Spatial Data, Proceedings of the International Workshop of Cloud Data Management; CloudDM 2015

Baumann, P., V. Merticariu, A. Dumitru and D. Misev (2016). Standards-based services for Big Spatio-Temporal data, ISPRS - International Archives of the Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information Sciences, XLI-B4 pp. 691–699

BDVA (2017). Big Data Value Strategic Research and Innovation Agenda, The New Economic Asset for Europe

Boyd, D. and K. Crawford (2012). Critical Questions for Big Data, Information, Communication & Society, 15(5) pp. 662–679.

Bryant, R.E., R.H. Katz and E.D. Lazowska (2008). Big-Data Computing: Creating revolutionary breakthroughs in commerce, science, and society, A white paper prepared for the Computing Community Consortium committee of the Computing Research Association

Cisco Systems (2008). Cisco Visual Networking Index – Forecast and  Methodology 2007-2012, White Paper

Dean, J. and S. Ghemawat (2004). MapReduce: Simplifed Data Processing on Large Clusters, Proceedings of the Sixth Symposium on Operating Systems Design & Implementation (OSDI’04) December 6-8, 2004 San Francisco CA, USA, pp. 137–150.

Denning, J.P. (1990). Saving All the Bits, The Science of Computing http://denninginstitute.com/pjd/PUBS/AmSci-1990-5-savingbits.pdf, [megtekintve 24 January 2017].

Diebold, X.F. (2000). ‘Big Data’ Dynamic Factor Models for Macroeconomic Measurement and Forecasting, in M. Dewatripont, L.P. Hansen and S.Turnovsky (Eds.),  Advances in Economics and Econometrics, Eighth World Congress of the Econometric Society. Cambridge, pp. 115–122.

Dienes, István (1994). National Accounting of Information, Reference Manual of SNIA http://infostat.hu/publikaciok/94-ssniav.pdf [megtekintve 2017. január 24.]

Doherty, M. (2016). Copernicus A Game Changer in Earth Observation Integrated Space Technology Applications for Climate Change Conference, Graz, Austria

European Comission (2014). Towards a thriving data-driven economy. European Commission COM(2014) 442 final

European Comission (2014). European Commission and data industry launch €2.5 billion partnership to master Big Data, European Commission Press release http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-1129_en.htm, [megtekintve 2017. június 7.]

European Commission (2017). Digital Single Market Strategy, https://ec.europa.eu/digital-single-market/, [megtekintve 2017. június 7.]

Evans, H. and C. Hagen (2013). Big Data and the Creative Destruction of Today’s Business Models, A.T. Kearney, Inc.

Graham-Rowe, D. (2008). Big data: The next Google, Nature News, 455(7209): 8–9.

Hoersch, B. (2016). The Copernicus Programme - a Game Changer in Earth Observation 36th EARSeL Symposium Bonn, Germany 2016

Hwang, K., C.G. Fox and J.J. Dongarra (2011). Distributed and Cloud Computing: From Parallel Processing to the Internet of Things, Netherlands: Morgan Kaufmann.

IDC (2007). The Diverse and Exploding Digital Universe, IDC iView.

IDC (2012). Big Data in 2020, IDC iView. https://www.emc.com/leadership/digital-universe/2012iview/index.htm [megtekintve 2017. június 6.]

IDC (2014). The Digital Universe of Opportunities: Rich Data and the Increasing Value of the Internet of Things, IDC iView.

Jacobs, A. (2009). The Pathologies of Big Data, Commun. ACM, 52(8): 36–44.

Kalil, Tom (2012). Big Data Across the Federal Government, https://obamawhitehouse.archives.gov/blog/2012/03/29/big-data-big-deal, [megtekintve 2017. június 6.]

Kambatla, K., G. Kollias, V. Kumar and A. Grama (2014). Trends in big data analytics, Journal of Parallel and Distributed Computing, 74(7) pp.2561–2573.

Karimi, H.A. (2014). Big Data Techniques and Technologies in Geoinformatics, CRC Press, Taylor & Francis Group, LLC.

Kurose, F.J. and A.K. Marullo (2016). The Federal Big Data Research and Development Strategic Plan, USA: Big Data Senior Steering Group (SSG)|Executive Office of the President, National Science and Technology Council.

Laney, D. (2001). 3D Data Management: Controlling Data Volume, Velocity, and Variety, Application Delivery Strategies, META Group

Lee, J.-G. and M. Kang (2015). Geospatial Big Data: Challenges and Opportunities, Big Data Research, 2(2) pp. 74–81.

Li, S., S. Dragicevic, F. Anton, M. Sester, S. Winter, A. Coltekin, C. Pettit, B. Jiang, J. Haworth, A. Stein and T. Cheng (2015). Geospatial Big Data Handling Theory and Methods: A Review and Research Challenges, http://arxiv.org/abs/1511.03010, [megtekintve 2016. április 13.]

Lyman, P. and H.R. Varian (2000). How much information? http://www2.sims.berkeley.edu/research/projects/how-much-info/how-much-info.pdf, [megtekintve 2016. január 24.]

Lyman, P. and H.R. Varian (2003). How Much Information? http://www2.sims.berkeley.edu/research/projects/how-much-info-2003/, [megtekintve 2016. január 24.]

Manyika, J., M. Chui, B. Brown, J. Bughin, R. Dobbs, C. Roxburgh and A.H. Byers (2011). Big data: The next frontier for innovation, competition, and productivity, McKinsey & Company.

Mashey, J.R. (1998). Big Data ... and the Next Wave of InfraStress.

NESSI (2012). Big Data, A New World of Opportunities, Networked European Software and Services Initiative

Nguyen Thai, B. and A. Olasz (2015). Raster data partitioning for supporting distributed GIS processing, The International Archives of the Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information Sciences, Volume XL-3/W3 pp.543–551.

Olasz, A., B. Nguyen Thai and D. Kristóf (2016). A new initiative for Tiling, Stitching and Processing Geospatial Big Data in Distributed Computing Environments, ISPRS Annals of the Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information Sciences Volume III-4 pp. 111–118.

Percivall, G. and D.I. Simonis (2016). Advancements in open geospatial standards for Photogrammetry and Remote Sensing from OGC, ISPRS - International Archives of the Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information Sciences, XLI-B4 pp.705–709.

Philip Chen, C.L. and C.-Y. Zhang (2014). Data-intensive applications, challenges, techniques and technologies: A survey on Big Data, Information Sciences, pp. 275: 314–347.

Price, D.J. de Solla (1975). Science Since Babylon, New Haven: Yale University Press.

Rider, F. (1944). The Scholar and the Future of the Research Library. A Problem and Its Solution, Hadham Press.

Wu, Z. and O.B. Chin (2014). From Big Data to Data Science: A Multi-disciplinary Perspective, Big Data Research, Special Issue on Scalable Computing for Big Data, vol.1

XXX

Ingatlan-nyilvántartás és nemzeti versenyképesség

Pillanatfelvétel a földhivatali szakterületek hatékonyságáról

Borsay Tamás

A magyar földügyi igazgatás rendszerére különösen büszkék lehetünk, hazánkban 160 éve folyamatosan fejlődik az ingatlan-nyilvántartás.

Oszthatatlan intézményrendszerünk erőssége, hogy egységes a térképi és a tulajdonjogi kataszter. A Világbank legújabb felmérése szerint, a hazai városok ma már az üzleti környezet több szegmensében, így például a szerződéses jogok érvényesítésében vagy az ingatlanbejegyzésben is jobban teljesítenek az európai uniós átlagnál. Az államigazgatás az ingatlantulajdon-bejegyzési eljárás gyorsaságával és magas minőségével járul hozzá Magyarország nemzeti versenyképességének erősítéséhez.

Real Estate Register and National Competitiveness

Tamás Borsay

We can be proud of the system of Hungarian land administration system, in our country the real estate register has been developed for 160 years continuously.

The strength of our institutions is the unity of cadaster & real estate registry. According to the newest surveying of The World Bank, nowadays Hungarian cities perform better than the average of EU in respect of several segments of business environment e.g. validating of contract laws or  registering real estates. Public administration increases the national competitiveness of Hungary by the quickness and high quality of the real estate registration procedures."

Borsay Tamás

főosztályvezető-helyettes

Budapest Főváros Kormányhivatala

Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály

Földhivatali Részleg

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

IRODALOM

(1) Doing Business 2017 (A World Bank Group Flagship Report - Regional Profile, European Union)

(2) Borsay Tamás: Énhasadás - Ismét napirenden a kérdés: ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv? (Geodézia és Kartográfia, 2011/11-12. szám 9-12. oldal)

(3) Papp Iván: A holland kataszter jogállása, szervezete, működése, különös tekintettel az ingatlan jogügyletek nyilvántartására (Geodézia és Kartográfia, 2009/4. szám 10-16. oldal)

(4) Dr. Hajdu Tádé - Jánossy András: Magyar szemmel az osztrák ingatlan-nyilvántartásról (Geodézia és Kartográfia, 2017/4. szám 22-23. oldal)

XXX

Az ezeréves határ: a gyepűtől a határvonalig

Varga Norbert

A cikk bemutatja a történelmi Magyarország államhatárát, az államhatár meghatá-rozásának, kitűzésének és megjelölésének fejlődését, ismerteti az állam, az államterület és az államhatár fogalmát. Végigköveti a folyamatot, ahogyan a honfoglaláskori gyepűtől a XIX. század végére az államhatár vonallá „zsugorodik”. A Gyimesi-szoros térségét érintően bemutatásra kerülnek az egykori magyar–román államhatár határokmányai.

The Thousand Years Old Border: from the Border Zone to the Border Line

Norbert Varga

The article presents the state border of the historical Hungary,  the development of definition, setting and marking of the state border. The terms of state, state territory and state border will be explained. The presentation describs the process how the border zone had been shrunken from the conquest to the border line by the end of the nineteenth century. Border documents of former Hungarian–-Romanian state border will be presented regarding the region of gullet of Gyimes.

Varga Norbert

jogi szakokleveles földmérő mérnök

Budapest Főváros Kormányhivatala

Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Források:

PhDr. Sallai János: Az államhatárok – Változó Világ 58. 2004.)

PhDr. Sallai János: Az államhatár történeti áttekintése (A határok kutatója: tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére 2007.)

PhDr. Sallai János: Államhatárok a Kárpát-medencében (De iurisprudentia et iure publico: Jog- és politikatudományi folyóirat 2008/1.)

PhDr. Sallai János: Az 1888-as magyar-román határmegállapítás jelentősége és hatása (A toll sokszor erősebb, mint a kard – Rendészettudományi tanulmányok Prof. Dr. Fórizs Sándor 65. születésnapja tiszteletére, NKE 2016.)

Dr. Suba János: Magyarország határainak kiűzése (Rubicon, 2010/1.)

Dr. Suba János: Határkijelölés, határkitűzés 1867–1945 (Rendvédelem-történeti Füzetek XIX./22.)

Dr. Suba János: A Dualista Magyarország államhatárának kialakulása 1868-1918 között. (Rendvédelem-történeti Füzetek 3/4.).

Varga Norbert: Az államhatár változásával kapcsolatos nemzetközi és magyar jogi eljárások (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, szakdolgozat, 2011.)

Az 1888. évi magyar-román határmegállapítási szerződés okmányai, BFKH FTFF Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály irattára

XXX

Új ipari forradalom a térinformatikában - Térinformatika 4.0[1]

I. rész

Szemelvények az Európai Térinformatikai Ernyőszervezet (EUROGI) szakpolitikai munka anyagaiból a Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) szerkesztésében

Az elmúlt pár esztendőben az EUROGI munkaműhelyei a térinformatika szemüvegén keresztül áttekintették az infokommunikációs világ technológiai trendjeit. Az alapvető cél azon szakpolitikai trendek felvázolása volt, amelyek alapvetően meghatározhatják az Európai Unió és a tagállamok térinformatikai szakpolitikai trendjeit. Az EUROGI fő feladata a térinformatika (GeoICT) széles körű és hatékony felhasználásának elősegítse Európában. A Magyar Térinformatikai Társaság, mint az EUROGI alapító tagja, aktívan részt vett ebben a munkafolyamatban.

Az EUROGI munkacsoportok a térinformatikai szakpolitikákat alapvetően meghatározó hat fókuszterületet azonosítottak:

· A dolgok internetje (Internet of Thinks – IoT)

· Nagy tömegű adatelemzés (BigData)

· Kapcsolt adatok (Linked Data)

· Nyílt adatok (Open Data)

· Kis- és középvállalatok támogatása (SME Promotion)

· Fenntartható település- és régiófejlesztés (Sustainable Urban and Regional Developement)

Az EUROGI az egyes területek helyzetét két workshop keretében tekintette át tagságával, bevonva az EU illetékes szervezeteinek döntéshozóit, szakembereit, létrehozva hat munkadokumentumot. A munkadokumentumok megnevezésére a Policy Position Papers (PPP) kifejezés került bevezetésre, melyet magyar nyelven a „szakpolitikai állásfoglalás”, „szakpolitikai dokumentum” kifejezések adhatnak vissza. Jelen munkaanyagban a kontextus függvényében mindkét kifejezés alkalmazásra kerül.

A hat szakpolitikai dokumentumban a hangsúly minden esetben a szakpolitikák azonosítására és azok földrajzi információs (GI) és térinformatikai (Geo ICT) szempontból történő tömör kifejtésére irányul.  A szándék egy, az adott szakpolitikákról szóló átfogó stratégiai megközelítés elfogadása, amely meghatározza a továbbhaladás általános irányát. A szakpolitikai állásfoglalásokban vázolt átfogó álláspontokon belül a részletek kifejtésére egy későbbi időpontban kerülhet sor.

Jelen áttekintés egy-egy fejezete összegzi a dolgok internetéről, a BigData-ról, a nyílt adatokról, a fenntartható KKV-k népszerűsítéséről, valamint a fenntartható település- és területfejlesztés népszerűsítéséről szóló szakpolitikai dokumentumok üzenetét.

A dokumentumokat az EUROGI igazgatótanácsa 2016. április 2-án fogadta el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szakpolitikai állásfoglalások gyorsan változó technológiai, gazdasági, jogszabályi, intézményi és társadalmi környezetéből adódóan, az állásfoglalásokra „dinamikus dokumentumként” kell tekinteni, és ezért megfelelő időpontokban a jövőben frissítésre kerülhetnek. Jelenleg azonban nem várható, hogy a frissítések lényegileg megváltoztatnák a szakpolitikai javaslatok alapvető irányát. A szakpolitikai dokumentumok földrajzi fókuszterülete, az Európa Tanács (ET) területén lévő országok.

Dr. Szabó György

a HUNAGI főtitkára

EUROGI szakpolitikai állásfoglalás a dolgok internetéről (IoT)

Mi a dolgok internete?

A Dolgok internete Globális Szabvány Kezdeményezés (Internet of Things Global Standards Initiative[2]) definíciója alapján az IoT fizikai objektumok hálózata vagy olyan elektronikai, szoftver-, és szenzorelemek kommunikációs hálózatba kapcsolt együttese, amely lehetővé teszi a komponensek adatainak gyűjtését és a közöttük történő kommunikációt. Így az IoT lehetővé teszi környezetünk és a bennünket körülvevő dolgok érzékelését és a meglévő kommunikációs hálózaton keresztüli távvezérlését, lehetővé téve a fizikai környezet elemeinek számítógépes rendszerekben történő hatékony, pontos és gazdaságos integrációját.

A jelenlegi helyzet

Azáltal, hogy az IoT egyesíti a fizikai és virtuális világot, magában hordozza az intelligens környezet létrehozásának lehetőségét, javítva az emberek életminőségét[3]. Bár számos ismert cég hirdeti a várható előnyöket, jelenleg csak néhány iparágban jelentkezik az IoT figyelemre méltó hatása.

1. ábra:  Az IoT fejlődés becsült trendje 2015-re és 2020-ra, Gartner elemzés a 2009-2015 időtávra

Következésképpen az IoT-vel kapcsolatos piaci várakozások trendje folyamatosan csökken. Számos felhasználói tanulmány, szakértői interjúk és a Gartner előrejelzései[4], valamint a témának szentelt EUROGI munkaműhelyek az elterjedés akadályait az alábbi tényezőkben azonosítják:

· Magánszféra védelme (Privacy): Az intelligens eszközök fejlődése, a szabadidős alkalmazások hatalmas mennyiségű személyes adatot generálnak. A felhasználói profilok és az egyének magánéletének megismerését támogató adatbányászati szoftverek és alkalmazások jelentik az egyik kulcskérdést, amellyel foglalkoznunk kell. Az Eurobarometer[5] szerint az EU állampolgárai számára ez az elsődleges szempont az internetes technológiákkal kapcsolatban.

· Biztonság (Security): A növekvő digitalizálás és a modern városi és vidéki környezetbe telepített eszközök sokasága új biztonsági kihívásokat jelent, és jelentősen növeli a biztonsággal kapcsolatos komplexitást. A hagyományos biztonsági intézkedések nem alkalmazhatók közvetlenül az IoT-technológia világában a különböző szabványok és alkalmazott heterogén kommunikációs eljárások miatt.

· Adatkezelés és elemzés (Data management and analitics): Az IoT eszközök által létrehozott növekvő adatmennyiség jelentős hatást gyakorol az információkezelés hagyományos gyakorlatára. A Gartner jelentése szerint ma a hangsúly a tároló kapacitáson van, és csak másodlagos a költség-haszon megközelítés, az a tény, hogy az üzleti terület valóban gyümölcsözteti-e az IoT-adatok hasznát[6]. Az adatok valós idejű feldolgozása elengedhetetlen, szükségszerű kényszer, hogy az adatfeldolgozás folyamatában lehetőség szerint időben elkerüljük a nem releváns adatok tárolását, kezelését. Míg az Intelligens városok, Intelligens hálózatok, Egyéb intelligens rendszerek koncepciója alapvetően a helyhez kapcsolódó időparamétereken alapul, a tér–idő-elemzés számos nézőpontot foglal magába.

· Szabványok (Standards): A tárgyak internetében történő valódi boldogulás érdekében a gyártóknak és felhasználóknak a területet átfogó nyílt szabványokat kell alkalmazni, melyek javítják az eszközök ellenőrzését, kezelését, az információgyűjtést és -elemzést. Az IoT-eszközök teljes hálózati kommunikációs alkalmazási rétege a W3C szabványokra épülhet, biztosítva az eszközök és alkalmazások közötti adatáramlást és az IoT-eszközök és meglévő webrendszerek közötti zökkenőmentes kapcsolatot. Az IoT-alapszabvány kidolgozásának kezdeményezése az IEEE Szabványügyi Bizottságában megkezdődött (IEE-SA[7]), míg az OGC kifejlesztette és elfogadta a Szenzoreszközök API szabványát (SensorThings API Standards[8]), amely nyílt és egységes módon összekapcsolja az IoT-eszközöket, adatokat és alkalmazásokat a webes környezetben. Hasonlóan a gyártók által vezetett csoportok, mint az AllSeen Aliance[9] nyílt forráskódú eszközökre támaszkodó megoldásokat hoz létre a fejlett IoT-eszközökre alapozott intelligens otthonok tárgykörében. További fontos kezdeményezés foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, mint például a Thread (Google, Samsung, ARM), a 6LowPan (Cisco) és a FIDO Aliance, melyek megkísérlik megváltoztatni az erős autentikációjú eszközök interoperabilitás hiánya miatt problematikussá váló hitelesítés jellegét az alacsony szintű biztonsági megoldások növelésével. Az IoT-eszközök felhőalapú gerinchálózati megoldásainak kiépítését már széles körben támogatják az IT-piac főbb szereplői, mint például az IBM (BlueMix) és az Amazon (AWS), amelyek az IoT-architektúra piac általi közvetlen vezérlését támogatják.

A fentiekben vázolt problémák leküzdése csak a szereplők közötti széleskörű konszenzus megteremtésével lehetséges. Köszönhetően a nagy hagyományokra visszatekintő európai adatvédelmi és biztonsági szabályozásnak, a tagállamok jól működő igazságszolgáltatási rendszerének valamint az EU-ba megtelepült nagy technológiai szolgáltatóknak, az Európai Unió számára különösen fontos az IoT jövőbeni európai fejlesztésének tárgyában a vezető szerepre való törekvés.

A térinformatikai technológiák (GeoICT) általános előnyeinek és kihívásainak teljes körű egyesítése az IoT-vel

Bár jelentős erőfeszítések történtek az interoperabilitását biztosító szabványok kidolgozására, az eszközök alacsony szintű kommunikációjának támogatására, a GeoICT jelentős technológiai támogatást nyújthat a biztonságos IoT eszközök fejlesztésében, amely garantálja a felhasználók magánéletének védelmét, és egyúttal lehetővé teszi az adatok üzleti hasznosítását. Ez azonban csak úgy érhető el, ha az IoT fejlesztés során holisztikus stratégia kerül alkalmazásra, összpontosítva a felhasználói szempontokra, miközben támogatásra kerül a többrétegű, decentralizált, biztonságos adatgyűjtés. Bár a jelenlegi szabvány fejlesztések elsősorban a technikai/szintaktikai interoperabilitásra fókuszálnak (1. és 2. szintű inetroperabilitás), jól megalapozott referencia modelleket (pl. az ISO 19101) alkalmaznak, mint referencia modellek az INSPIRE adatokra vonatkozó előírások. A szabványos információcsere (pl. WFS, WFS-T és WMS), nagyobb átjárhatóságot biztosít az IoT számára minden szinten és léptékben, melyek a térinformatikai technológiával (GeoICT) egyesítve a következő járulékos előnyök elérését teszik lehetővé:

· Adatkezelés és elemzés: Minden dologhoz hozzátartozik a helye, és a dolog helye egy fontos tényező.  A dolog lényegében egy térinformatikai objektum az ISO és OGC definíciói alapján. Gyakorlatilag minden térinformatikai adatbázis objektumok kezelésére van optimalizálva, melyek többsége bizonyos mértékig implementálja a szabványokat. Így a jelenlegi térinformatikai adatbázisokat szabványos interfészeken és kódolási eljárásokon keresztül alkalmazhatjuk izolált IoT alkalmazások kezelésére, egyidejűleg lehetővé téve a dolgok ad hoc jellegű opcionális elérését különböző alkalmazások és elemzések számára, megvalósítva az IoT átfogó célját. A kültéri és beltéri térinformatikai keret szabványok gyors adaptációja jelentősen erősíti ezt a koncepciót, egyidejűleg lehetővé téve a tér–idő-elemzést és a kritikus helyzetekben történő döntéstámogatást. Jelentős hozzáadott értéket és új tudást képvisel egy egyszerű georeferenciával (geo-tag) ellátott IoT rendszer. Fontos szerepe van a mozgásban lévő, változó sebességű és mennyiségű adatok kezelését biztosító infrastruktúrának. Az IoT adatok változatossága, heterogén forrása, előállítása csak megfelelő magas szintű adatmodellel támogatható, mint például az ontológiák és a szemantikus statisztikai eloszlások.

· Magánélet védelme (Privacy): Míg a szabályozás csak az elszámoltathatóság problémájára jelent megoldást (pld. a szabályozás nem tud megvédeni a hacker támadás ellen), a műszaki megoldásoknak biztosítani kell a helyreállítást. A magánszféra védelme volt az egyik legfontosabb kérdés a térinformatikai technológia kezdetén, a legtöbb már rendelkezésre álló megoldás biztosítja a kritikus magánszféra védelmi mechanizmusokat, mint például a hitelesítés, azonosítás és a hely specifikus szolgáltatások anonimitása. Az adatgyűjtést (pl. WFS-T) az adat hasznosítástól (pl. WFS, WMS) elválasztó szabványokra építve a térinformatikai biztosítja az alapvető személyiségvédelmi mechanizmusokat, kihangsúlyozva az információ áramlás egyirányú ellenőrzését. Ezen kívül amennyiben térinformatikai támogatású IoT rendszert hozunk létre, a hely információ felhasználható az egyén identitásának álcázására.

· Biztonság (Security): Jól megalapozott nyílt szabványú GIS platformok (mint a GeoServer vagy az ArcGIS) biztosítják a szabványos, titkosított biztonságos kommunikációs csatornát, megtámogatva tűzfal- és kriptográfiai szolgáltatásokkal. A GeoXACML szabvány a térinformatikai alkalmazások körében széles körűen alkalmazott hozzáférés-szabályozási segédprogram. A térinformatikai platformok helyi hálózatos telepítés esetén is biztosítják a funkcionalitásukat, anélkül, hogy globális hálózati kommunikációra támaszkodnának. Így megvalósítható a fizikai biztonság, míg a magasan integrálható meglévő GIS-platformok biztosítják a szabványos szoftver-infrastruktúrát a többrétegű biztonsági szerkezetükkel. Ily módon egy az intelligens környezet elleni esetleges sikeres támadás, nem tud könnyen lehatolni a tényleges rendszerekbe, ahol jelentős fizikai károkat tudna okozni.

A térinformatikai technológia IoT-rendszerekkel való ötvöződéséből származó, előzőekben tárgyalt jelentős előnyeinek teljes körű elérése érdekében számos kihívás megoldását igényli. Egyrészt a GeoICT-IoT-integráció növelheti a fejlesztés általános költségeit, valamint az egyedi IoT-rendszerek telepítési költségeit. Emellett amennyiben több eszköz használ több kommunikációs csatornát (pl. WIFI, G5, ZigBee) szükségessé válik a közöttük lévő interfészek fejlesztése, és az aktuális GIS-platformot ki kell terjeszteni bizonyos mértékben, hogy az IoT-integráció által képviselt új kihívások kezelésére alkalmas legyen. Végül a nagy IKT-szolgáltatók olyan IoT-eszközöket és szolgáltatásokat kínálnak, melyek nem működnek a szolgáltatók saját IKT ökoszisztémáján kívül. Ezek a silójellegű ökoszisztémák jelentik a legkomolyabb akadályt a fejlesztők számára egy teljes internetre kiterjedő, nyílt szabványokon alapuló IoT számára.

EUROGI szakpolitikai állásfoglalás a dolgok internetéről (IoT)

No1 – Az adatkezelés és adatelemzés fejlesztése

Alapelvnek tekinthetjük, hogy minden IoT-eszköz helyével és időrekordjával tisztában kell lennünk. Ezt az információt együtt az egyéb lehetőségekkel (nem kényszerített formában) továbbítani kell tudni a felügyelő rendszernek. A továbbított jelentés tartalmát teljes körűen a felhasználó határozhatja meg, míg az adatok tárolása és elemzése a helyszínen kell hogy történjen (az egyes egyedi rendszereken belül), így kihangsúlyozva az osztott feldolgozást és tárolást. Szétkapcsolt infrastruktúrát kell alkalmazni, javítva a skálázhatóságot. Üzenetküldő szolgáltatások, közszolgáltatási rendszerek és tartalomfüggő köztes rendszerek nyújthatnak szétkapcsolt, skálázható infrastruktúrát az osztott eseménykezelésre és feldolgozásra. Valós idejű adatfolyam- és eseményfeldolgozás szükséges az adatfeldolgozás teljességének megteremtésére. Szabványos térinformatikai platformok képezhetik az adatelemzés alapját, szükségszerűen közvetlenül az egyedi IoT-rendszerek szintje fölött, támogatva a tér–idő-optimalizálást.

No2 – A magánszféra védelme

Az EU kell hogy támogassa a jó gyakorlatok integrációját valamint a GeoICT területén a személyiségi jogot védő jól megalapozott protokollokat, mint például az adattárolás decentralizációja és a felhasználók személyét leplező helyazonosítók. Az IoT-rendszerek implementációjában az alulról felfelé (bottom-up) történő megközelítés kapjon elsőbbséget, először önálló rendszereket kell létrehozni, majd összekötni őket egy kapcsolódási ponton keresztül. Az a kapcsolódási pont (gataway) teljes mértékben a felhasználó ellenőrzése alatt kell hogy álljon, és minden egyes alrendszer alapvető funkcionalitása akkor is biztosítva legyen, ha nem kapcsolódik semmilyen globális hálózathoz. Támogatásként a kommunikációs protokollok implementációja a fentről lefelé (top-down) elvet kell, hogy kövesse.

No3 – A biztonság növelése

A biztonsági mechanizmusok integrációját az IoT-rendszerek lentről felfelé (bottom-up) integrációjával együtt kell elérni annak érdekében, hogy megakadályozzuk vagy korlátozzuk a lefelé irányuló (down-stream) biztonsági kockázatot. A térinformatikai technológia és a térbeli elemzés hangsúlyozandó, annak érdekében, hogy növeljük a robusztusságot, az esetleges rendszerkiesést.

No4 – Szabványosítás

Az EU-nak támogatnia kell a felhasználóközpontú szabványok kidolgozását, amelyeknek el kell fogadni a fentről lefelé irányuló (top-down) kommunikációt, minimalizálva a szükségességét az alacsonyabb szintű alrendszerek felől a magasabb hierarchiaszintre történő adattovábbításnak. Az alacsony szintű kommunikációs szabványok felett az adatátvitelre nyílt webes szabványokat kell alkalmazni. A helyzeti információ leképezésére szabványos OGC-formátumot kell alkalmazni, az információk strukturálására az INSPIRE-irányelv követelményeit kell alkalmazni. Az EU-nak fontolóra kell venni az érdekeltek ösztönzését, annak érdekében, hogy nemzetközi szabványt dolgozzanak ki az OGC Téradatok Digitális Jogait Menedzselő Referenciamodell (Geospatial Digital Rights Management Reference Model) alapján.

Válogatott hivatkozások és források

Billen, Roland, Elsa Joao, and David Forrest, eds. Dynamic and mobile GIS: investigating changes in space and time. CRC Press, 2006.

Eugster, P T, P A Felber, R Guerraoui, and A M Kermarrec. 2003. “The Many Faces of Publish/subscribe.” ACM Computing Surveys (CSUR) 35 (2). ACM: 114–31.

Hasan, Souleiman, and Edward Curry. 2014. “Approximate Semantic Matching of Events for the Internet of Things.” ACM Transactions on Internet Technology 14 (1): 1–23. doi:10.1145/2633684.

EUROGI szakpolitikai állásfoglalása a nagy tömegű adatelemzésről (BigData)

Mi a BigData?

A BigData olyan nagy tömegű információs vagyont takar, melyet a nagy mennyiség (Volume), nagy gyarapodási, változási sebesség (Velocity) és nagyfokú változékonyság (Variety) jellemez, melynek értékes információvá alakítása (Value) speciális technológiát és elemzési módszertant igényel.

A BigData egy mozgó célpont, melyet a jelenlegi technológiai lehetőségek alapján az alábbiak jellemzik:

· Mennyiség: a mennyiséget alapvetően meghatározza az a tény, hogy a BigData nem mintavételezett adatokat tartalmaz, csak megfigyeli, követi és rögzíti a történéseket. Az adatok mennyisége többnyire arányos az értékkel.

· Sebesség: a sebesség arra utal, hogy önmagában a nagy tömegű statikus adat nem minden, fontos faktor az adatok keletkezésének, gyarapodásának sebessége. A dolgok internete (IoT), egyéb szenzorok és a földmegfigyelés távérzékelési rendszerei hatalmas mennyiségű adatot állítanak elő másodpercek alatt, amelyből a valós idejű tudáskinyerés, a környezeti viszonyokra reflektáló időbeli döntés meghozatala egy kritikus faktor.

· Változékonyság: a BigData változatos adat típusai és adatforrásai egymást kiegészítő információk tömegét tartalmazzák, növelve az adatok értékét, komplexitását.

A jelenlegi helyzet

A BigData igazi kihívása, hogyan nyerünk ki értékes tudást a tömegadatból. Az érték mennyiségét az adatokból kinyert és értelmezett tudás jellemzi, ami így közvetlenül jobb, megbízhatóbb döntéshozatalt eredményez. Az Európai Bizottság európai digitális menetrend jelentése (Digital Agenda Europe) is felismerte a BigData tudáskinyerésben rejlő lehetőségeket:

· Átalakítja az európai szolgáltató ipart, új, széleskörű, innovatív információs szolgáltatások és termékek létrehozásával;

· Minden gazdasági ágazatban növeli a termelékenységet az üzleti intelligencia növelésén keresztül;

· Megfelelőbb válaszokat adhatunk a társadalmi kihívásokra;

· Fejleszti a kutatási potenciált és felgyorsítja az innovációt;

· A költségek csökkentése révén nagyobb hatékonyságot és több személyre szabott szolgáltatást eredményez a közszférában.

Az IDC által a „Világ BigData adattechnológiai és szolgáltatási előrejelzése a 2012–2015 időszakra” témakörében készített tanulmány megállapítja, hogy a BigData-technológiák és szolgáltatások várható éves növekedési rátája világszerte eléri a 40%-ot (kb. hétszerese a teljes IKT-piac növekedési trendjének). Annak érdekében, hogy a gyors növekedési potenciálban rejlő lehetőségek kiaknázhatók legyenek az EU felvázolt egy új BigData-stratégiát 2014 júniusában[10] az alábbi célokkal:

· A „világítótorony” jellegű adatkezdeményezések támogatása a versenyképesség javítása, az állami szolgáltatások minőségének javítása és az állampolgárok életminőségének javítása érdekében;

· A szolgáltató infrastruktúrák rendelkezésre álló technológiáinak, képességeinek fejlesztése különös tekintettel a kis- és középvállalatok támogatására;

· A közszféra nyilvános adatforrásainak és a kutatási adatinfrastruktúrák széles körű megosztásának és használatának elősegítése;

· Az állami kutatási és innovációs szektor technológiai, jogi és egyéb szűk keresztmetszetet jelentő akadályainak kiküszöbölése;

· Biztosítandó a vonatkozó jogi szabályozás és keretek adatbarát jellege;

· Fel kell gyorsítani a közszféra folyamatainak és szolgáltatásainak digitalizálását a hatékonyság növelése érdekében;

· Közbeszerzési rendszerekkel elősegíteni az adattechnológiai eredményeinek piacra jutását.

Ennek megfelelően az EU kiépített egy BigData Érték Public-Private Partnership rendszert, melynek célja, hogy megerősítse az adatérték láncot, lehetővé téve, hogy Európa fontos szerepet játsszon a globális BigData-piacon. Az egységes digitális piac létrehozása vált az EU egyik legfontosabb prioritásává. Annak érdekében, hogy a BigData jelentős értéket termeljen, az alábbi kihívások széles körű konszenzussal történő holisztikus kezelése szükséges:

· Lépték: alapvető változások tanúi vagyunk az adatmennyiség növekedésének területén. A CPU-k sebességnövekedése visszaesett, mely egyik oka annak, hogy egyre több adat feldolgozása a párhuzamos számítási architektúrák irányába mozdul el, mint például a számítási felhők és osztott tároló rendszerek. A térinformatikai adatok területe egy jó példa az ilyen nagy tömegű adatkezelésre: például az Önkéntesen előállított téradatok, Helyalapú szociális hálózatok, IoT és szenzorhálózatok, Nagy felbontású távérzékelési adatok (pld. Copernicus, UAV), Történelmi források, Közszféra nyílt adatai. Napjainkban több téradat generálódik, mint amennyit tárolni tudunk.[11]

· Időszerűség: Az adatforrások rohamosan növekvő száma (mint például az IoT és a földmegfigyelés távérzékelési rendszerei) közel valós idejű adatszolgáltatásukkal új kihívás elé állítják a folyamatkiértékelő és döntéstámogató rendszereket. Az adatelemzés nézőpontjából ez a nagyobb időbeli felbontás gyorsabb feldolgozási ciklusokat igényel a hatékony tudáskinyerés és adatbetekintés érdekében. Ez különösen nyilvánvaló a sok téradatot igénylő alkalmazások esetében, ahol a válaszok aktualitása alapvető fontosságú, mint például a helyalapú szolgáltatások vagy katasztrófaelhárítási rendszerek esetében.

· Komplexitás: Az egyre növekvő számú, heterogén forrásból származó adatokból, mint például a szociális média, nyílt adatok, IoT és távérzékelési adatok, a járulékos információkat csak holisztikus tér–idő-elemzési módszerekkel lehet kinyerni. Azonban ez is felvet új adatintegrációs problémákat, ahol az adatok strukturálása és a szemantikai interoperabilitás jelenti a fő kihívást. Ezen túlmenően az összegyűjtött adatok gyakran hiányosak. Az adattisztítási és hibajavítási mechanizmusok csökkentik ezt a hiányt, de az adatokban valószínűleg marad néhány hiba. Ezen bizonytalanságok kezelése, a tudáskinyerés valószínűség-elméleti megközelítése egy feltörekvő trend az adatelemzésben.

· Magánszféra védelme: Van egy széles körben elterjed félelem a személyes adatok nem megfelelő felhasználásának tárgykörében, különös tekintettel a több forrásból származó adatok összekapcsolhatóságára. A magánszféra hatékony védelme részben technikai, részben szociológiai kérdés, a BigData kezelésénél mindkét szempontot érvényre kell juttatni. Ezért megfelelő szabályozás szakpolitika kialakítására van szükség, de messze nem ez az egyetlen eszköz amire sürgősen szükség van. Nevezetesen a jogszabályok megteremtik az elszámoltathatóság feltételeit, de technikai szempontból nem feltétlenül védik a magánéletet. A legújabb elemzések például azt mutatták, hogy a személyes adatok, mozgásunk, szociális média használatának mintái, például személyes egészségügyi problémák (jelenlét egy onkológiai kezelőközpontban) vagy vallási beállítottság (templomi jelenlét) névtelen megfigyelés esetén is rögzítésre kerülhet.

A kihívásokkal szembenézve az EUROGI támogatja az Európai Bizottságot a BigData-kutatások és innováció jövőbeni fejlesztésében.

A térinformatikai technológiák (GeoICT) és a BigData-technológia és nagy tömegű adatelemzés egyesítésében rejlő általános előnyök és kihívások

Nyilvánvaló, hogy a téradatok képezik a BigData egyik legfontosabb típusát. A már jól bevált megoldásokat, szabványokat, irányelveket alkalmazó térinformatikai szakterület és a BigData integrálásával jelentősen nagyobb haszon realizálható:

· Nagy adatmennyiségek kezelése javítható térinformatikai adatbázisok alkalmazásával, melyek biztosítják az integrálhatóságot és a több forrásból származó adatok transzparens leképezését. Az adatok publikálása, megtekintése, elérése, kezelése nyílt szabványok támogatásával a lehető legmagasabb szintű interoperabilitást biztosítja (pl. CSW, OpenSearch Geo, WMS, WFS, és WFS-T).

· Az adatok komplexitása csökkenthető a heterogén forrásokból származó, járulékos információkat tartalmazó helyzeti információk integrálásával;

· Az adatfeldolgozás sebessége növelhető az OGC-szabványokra épülő felhő alapú szolgáltatások alkalmazásával, míg a meglévő térinformatikai platformok hatékonyan támogatják a párhuzamos és osztott adatfeldolgozásra épülő valós idejű tudáskinyerést;

· A magánszféra védelmének eszközei, mint például a hitelesítés, azonosítás, helyspecifikus szolgáltatások anonimizálása a térinformatikai technológia alapeszközei. Azonban még mindig túl gyakori, hogy a magánszférát megóvó kérdések az egyes rendszerek tervezőinek asztalán maradnak. A térinformatikai terület nagy tradícióval rendelkezik ezen a területen, létrehozva a jó gyakorlatok, iránymutatások tömegét.

· A BigData értékének növelése a térinformatikai technológia bevonásának legnagyobb előnye, ezzel biztosítva a térbeli, tér–idő- és prediktív elemzéseket kiszolgáló infrastruktúrát, egyúttal az információk hatékony vizualizációját és értelmezését segítő eszközöket. Számos szempontból a hely a döntési folyamat legfontosabb eleme, amely potenciálisan több szektorra is hatással van. Ennek nagy jelentősége van az elektronikus kormányzás, piacelemzés és az IoT területén, a GeoICT horizontális értéknövelő és jelentősen hozzájárul a digitális gazdasághoz.

Azonban ahhoz, hogy a térinformatikai technológia teljes mértékben készen álljon a BigData-robbanáshoz a következő kihívásokra kell megoldást találni:

· A NoSQL-adatbázisok még mindig fejlődésük korai fázisában vannak, ezt a folyamatot fel kell gyorsítani annak érdekében, hogy lehetőség legyen a térinformatikai adatbázisok más adatforrásokkal történő integrációjára;

· A közcélú infrastruktúrák többnyire nem alkalmasak térinformatikai BigData kezelésére, a térinformatikai platformoknak el kell mozdulniuk a számítási felhők irányába annak érdekében, hogy az üzleti és kormányzati felhasználók tőkét tudjanak képezni a BigData értékéből.

· Az ISO és OGC néhány szabványának széles körű implementálása, és az új „Csatold a táblát” (Table Join) szolgáltatás használatba vétele a térinformatikai alkalmazások számára térbeli adattípusmezőt is tartalmazó táblázatos adatok integrálására. De sok fejlesztő a meglévő térinformatikai szabványokat túl nehéznek, komplikáltnak találja az elsajátíthatósági/tanulási görbe szempontjából, továbbá a sávszélességi/számítási/tárolási követelmények szempontjából – ezért jelentős erőfeszítéseket kell tenni a szabványok egyszerűbb, modulárisabb és könnyebben implementálható megvalósításának irányába, elősegítve a nyugodtabb kapcsoltadat-megoldásokat;

· A szabványos adatmaszkolási szolgáltatások iránti kereslet jelentős, ezekre a szolgáltatásokra heterogén környezetben, fizikai, virtuális és felhő-infrastruktúrában sürgősen szükség van. Intelligens adatvédelmi eljárásokkal megoldandó a szenzitív adatok anonimizálása, miközben megőrizzük az üzleti és környezeti integritásukat.

EUROGI szakpolitikai állásfoglalása a BigData témakörről

No1 – Az adatmennyiség kezelése

A térinformatikai közösségnek dolgoznia kell a NoSQL-adatbázisok kezelésének javításán, optimalizálva a térbeli és tér–idő-lekérdezéseket, beleértve az egyéb adatokra mutató RDF-linket tartalmazó lekérdezéseket is. Ezen megoldások alkalmazását és a térinformatikai katalógusszolgáltatásokat EU-s szinten kell előmozdítani.

No2 – Az adatok összetettségének és változatosságának csökkentése

Az EU-nak elő kell segítenie a fogalmi adatmodellekre vonatkozó nemzetközi szabványok fejlesztését és betartását az iparban, az akadémiai világban és az egyes szakmai területeken, mint például a környezetgazdálkodás, településüzemeltetés és földtudományok. A fejlesztőket arra kell ösztönözni, hogy amennyiben egy hely, vektor adat vagy felület kódolása szükséges, alkalmazzák a nemzetközi hely-, vektor- vagy felület-kódolási szabványokat.

No3 – A változási sebesség

Az EU-nak továbbra is támogatnia kell az üzleti szereplőket, valamint az önkormányzatokat és nemzeti kormányzatokat annak érdekében, hogy hozzanak létre számításifelhő-infrastruktúrákat, amely felhő-infrastruktúrákon a térinformatikai platformok bevezetésre kerülhetnek, és megfelelően támogatottak.

No4 – A magánszféra védelmének biztosítása

Az EU-nak támogatnia kell a magánélet védelmét erősítő technológiák fejlesztését, a szabványos adatmaszkolási szolgáltatások fejlesztése az egyik prioritás. A térinformatikai technológiáknak a magánszféra védelmét biztosító jó gyakorlatait, és jól megalapozott protokolljait integrálni kell a magánélet védelmét biztosító szabványokba, ahol hangsúlyozottan meg kell jelennie a védelem tervezésének. A mobilitási adatokhoz kapcsolódó adatvédelmi kérdések kiemelt fontosságúak.

No5 – Érték hozzárendelése az adatokhoz

Az EU-szakpolitikákon belül az egyik legfontosabb prioritás a térinformatikai platformok és helyhez kötött szolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy a téradatokhoz értéket rendeljünk, elősegítve a téradatvezérelt döntéshozatalt. Ennek elősegítése érdekében különös figyelmet kell szentelni a helyhivatkozásokat leképező eszközök fejlesztésére (pl. földrajzi nevek, postai irányítószámok, címek), a helyinformáció szabványos reprezentációjára. Az EU-nak ki kell építeni kapacitásbővítési mechanizmusokat, melyek lehetővé teszik a kombinált hely- és nem helyalapú BiGData-elemzést. Támogatandó a Big Data Value Aliance ilyen irányú tevékenységét.

Válogatott hivatkozások és források

De Mauro, Andrea; Greco, Marco; Grimaldi, Michele (2015). "What is big data? A consensual definition and a review of key research topics". AIP Conference Proceedings 1644: 97–104. doi:10.1063/1.4907823.

Snijders, C.; Matzat, U.; Reips, U.-D. (2012). "'Big Data': Big gaps of knowledge in the field of Internet". International Journal of Internet Science 7: 1–5.

Computing Community Consortium, and Computing Research Association. "Challenges and Opportunities with Big Data: A community white paper developed by leading researchers across the United States. White Paper, February 2012."

Understanding individual human mobility patterns. Marta C. González, César A. Hidalgo, and Albert-László Barabási. Nature 453, 779-782 (5 June 2008)

EUROGI szakpolitikai állásfoglalása a nyílt adatokról

Mi a nyílt földrajzi adat

A nyílt földrajzi adat, bármely olyan adat, amely rendelkezik földrajzihely-referenciával[12], interneten elérhető, ingyenesen, vagy nagyon alacsony díj ellenében, továbbá letölthető és korlátozás nélkül, vagy minimális korlátozással engedélyezett a használata.

A nyílt adatok egyéb jellemzői, amelyek néha említésre kerülnek definíciókban, hogy legyen géppel olvasható, könnyen felfedezhető, könnyen megtekinthető, könnyen letölthető, könnyen érthető, más adatokkal való összekapcsolásra alkalmas, valamint jelentős korlátozások nélkül kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra is újrahasználható. A korlátozások utalhatnak szakpolitikák által meghatározott korlátozásokra, vagy általában véletlenül kialakuló, a nyílt kódolás elmulasztásából, illetve olyan nyílt felületek kialakításának elmulasztásából fakadó korlátozásokra, amelyek lehetővé teszik az adhoc hozzáférést és újrahasznosítást különböző szoftveralkalmazások és szolgáltatások által, melyek azonos nyílt kódolást és felületeket alkalmaznak.

Becslések szerint a közadatok több mint 80%-a földrajzi helyhez köthető (georeferálható).

A jelen szakpolitikai állásfoglalásban a fő hangsúly az állami szektor nyílt téradatain van.

A jelenlegi helyzet

Európai szinten léteznek különböző jogi eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve a nyílt adatok támogatására irányulnak. Az alábbiakban röviden említésre kerül a legfontosabbak közül néhány.

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv (Public Sector Information Directive/PSI-irányelv). Miközben ez az irányelv kifejezetten nem említi a térinformatikai adatokat, a Bizottság által kibocsátott iránymutatás jelzi, hogy az EU-ban az adatok újrahasznosítói körében a térinformatikai adatok az egyike az öt legkeresettebb adattípusnak. Példaként külön említésre kerülnek a „postai irányítószámok, a nemzeti és a helyi térképek (kataszteri, topográfiai, tengeri, közigazgatási határok stb.)”. Nem hivatalos információk azt mutatják, hogy nem minden nemzeti kormány adott ennek kellő prioritást, az ilyen típusú adatainak megnyitásában (lásd alább).

INSPIRE-irányelv. Az irányelv kijelenti, hogy valamennyi szinten a jó kormányzáshoz szükséges  földrajzi információknak azonnal és átlátható módon hozzáférhetőnek kell lennie és a nyílt adat az egyedüli válasz erre az elvre.

Azonban vannak olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a közintézmények számára a nyitottság, bizonyos körülmények közötti korlátozását.

Nemzeti Térképészeti Adatok. Számos tagállam tette nemzeti térképészeti hivatalának adatait, a kulcsfontosságú földrajzi adatokat, kisebb-nagyobb mértékben nyíltan elérhetővé. A teljes elérhetőség egy példája a Dán nyíltgeoadat-kezdeményezés[13] Más tagállamok, mint például az Egyesült Királyság, jelentős lépéseket tettek a nemzeti térképészeti geoadatainak nyitottá tételének irányába.[14]

Nyílt Kormányzati Együttműködés c. kezdeményezés. Jelenleg az Európa Tanács területének 47 országából 27 írta alá az OGP nyilatkozatot[15]. Minden résztvevő ország köteles Nyílt Kormányzati Cselekvési Tervet kidolgozni. A 27 ország egy részében még folyamatban van az ilyen jellegű terv elkészítése. Az OGP-t aláíró Európai országokon felül, vannak olyanok, amelyek még nem tettek jelentős kezdeményezéseket a nyílt adat irányába, erre egyik példa Svájc[16].

Ötcsillagos Nyílt Kapcsolt Adat Keretrendszer. A Tim Berners Lee[17] által kidolgozott, öt szintből álló keretrendszer hasznos alapot nyújt nemcsak a nyílt adatként kiadásra került, vagy kerülő adatok elfogadhatóságának megítélésére, de egy olyan törekvési keretrendszert is nyújt, amiben a végső cél az adatok 5 csillagos szinten történő publikálása.

Világháló Konzorcium (World Wide Web Consortium / W3C). A W3C szintén aktív a „nyílt adat” témakörben, és már 2009-ben vizsgálta miként lehet a világhálón legjobban közzétenni a nyílt kormányzati adatokat[18].

Általános előnyök és kihívások

Előnyök

A közszféra általános információinak nyitottá tételének előnyei széles körben elismertek. Ami valószínűleg kevésbé ismert, az a földrajzi információk megnyitásából származó előnyök. Azon országok tapasztalatai, ahol a Nemzeti Térképészeti Ügynökség (National Mapping Agency / NMA) adatait teljesen, vagy jelentősen nyitottá tették, egységesen pozitív volt.

A nyílt téradatokhoz kapcsolódó néhány előny:

· igen jelentős növekedés az adathasználatban;

· a Nemzeti Térképészeti Ügynökség adatainak megnyitása esetén, a térinformatikát használó alkalmazások fejlesztéséhez, stabil, megbízható térképészeti alap nyújtása;

· adatmegjelenítés (vizualizáció) javítása geoböngészők/-nézegetők alkalmazása révén;

· átjárhatóság (interoperábilitás) javítása, a helyinformációk rendelkezésre bocsátása által, mivel az számos különböző nyílt adat közti közös tényező (lehetséges kapcsolómező).

Kihívások

A földrajzi adatok megnyitása számos kihívással küzd:

· az ügyek hagyományos módon történő intézése, a felügyelet elvesztésétől, illetve az attól való félelem, hogy a felhasználók félreértik az adatokat, az adatokkal való politikai célokat szolgáló visszaélés lehetősége csak néhány a „puha” akadályok közül, amelyek általánosságban felmerülnek az adatok nyílt hozzáférésének biztosítása ellen. Ezek ugyanúgy alkalmazhatók a téradatokkal kapcsolatosan;

· Egyes hatóságok, különösen a Nemzeti Térképészeti Ügynökségek, jövedelmük jelentős részét, a térképészeti és egyéb adataik értékesítéséből szerzik. Alternatív üzleti modellek bevezetésére lenne szükség, amennyiben nem akarjuk veszélyeztetni a fenntarthatóságukat;

· Szervezeti kérdések is kihívást jelenthetnek, mint például a nyílt téradatok publikálásának folyamata;

· A helyinformációk különleges alapot nyújthatnak az amúgy független, hely információkat generalizáltan és aggregáltan tartalmazó adatkészletek összekapcsolásához, és az összekapcsoláson keresztül személyes adatokhoz való hozzáférést biztosíthat, vagy biztonsági kockázatot jelenthet.

EUROGI szakpolitikai állásfoglalása a nyílt adatokról

No1 – Szabványos georeferálás

Mint az fentebb említésre került, vélhetően az adatok több mint 80%-a helyhez köthető.

Valószínűleg az egyetlen, legfontosabb követelmény annak érdekében, hogy a nyíltadat-kezdeményezések keretében közzétett adatokba megfelelően beillesztésre kerüljön a helyvonatkozás, az annak biztosítása, hogy valamennyi releváns adat, melyből nyílt adat lesz, egy széles körben elfogadott, nemzetközi szabvány szerint legyen georeferálva.

No2 – Vezérelvek

A következő nyílt kormányzati adatokra[19] általában vonatkozó 10 elv, keretül kell szolgáljon kifejezetten a téradatok nyitottá tételéhez. Tudomásul kell venni, hogy nem feltétlenül fog valamennyi elv teljesülni minden esetben. Javasolt, hogy valamennyi adatkészlet kapcsán, melyet nyílt adattá kívánnak tenni, az adatgazda értékelje azt, az alább felsorolt alapelvek mentén. Konzultáció alapján, az EU készíthetne egy szabványosított pontozási rendszert, melyet saját adatainak nyitottá tételének értékelésére használhatna, és ez a rendszer elfogadására ösztönözhetné a tagállamokat és más szerveket. A pontszámok bekerülnének a nyílt adathoz tartozó metaadatba[20].

1. Teljesség – Valamennyi közadat rendelkezésre áll. A közadat jelen esetben olyan adatokat jelent, amelyek nem állnak érvényes személyiségi jogi, biztonsági vagy kiváltsági korlátozás hatálya alatt.

2. Elsődlegesség – Az adatgyűjtés a forrásnál történik, a lehető legmagasabb szintű részletességgel, nem aggregált vagy módosított formában.

3. Aktualitás – Az adatok rendelkezésre bocsátása a szükség szerint leghamarabb megtörténik, az adat értékének megőrzése céljából.

4. Elérhető - Az adatok elérhetők a legkülönbözőbb felhasználók számára a lehető legszélesebb körű célokra.

5. A gépi olvashatóság – Az adatok kellően strukturáltak az automatizált feldolgozáshoz.

6. Hátrányos megkülönböztetés tilalma – az adatok bárki számára elérhetőek, regisztrációs kötelezettség nélkül.

7. Nem védett formátum – az adatok olyan formátumban érhetők el, amely fölött semmilyen entitásnak nincs kizárólagos ellenőrzése.

8. Engedélyezés (licencelés) – Az adatok nem állnak szerzői jogi, szabadalmi, védjegyoltalmi vagy üzleti titok szabályozási védelem alatt. Ésszerű személyiségi jogi, biztonsági és kiváltsági korlátozások megengedhetőek.

9. Állandóság – Az online elérhető információk online kell, hogy maradjanak, megfelelő verziókövetéssel és időnkénti archiválással.

10. Díjmentes – az információ ingyenesen hozzáférhető.

No3 – INSPIRE

Az INSPIRE előírja, hogy a tagállamok intézkedéseket hozzanak a téradatkészletek és szolgáltatások megosztására a közigazgatási szervekkel. Az ilyen megosztás korlátozott lehet, amennyiben az veszélyeztetné az igazságszolgáltatás menetét, a közbiztonságot, a honvédelmet, vagy a nemzetközi kapcsolatokat.

A gyakorlatban a megosztásnak szélesebb körre kell kiterjednie, tehát a közigazgatási szerveknek meg kell osztaniuk az INSPIRE-adataikat a nagyközönséggel.

A rendszeres INPSIRE-jelentések részeként, a tagállamokat fel kell kérni, hogy tegyenek jelentést arról is, hogy mely INSPIR- adatokat tesznek nyilvánosan nyílttá, továbbá, hogy értékeljék az ilyen nyílt adatokat az 5 csillagos Nyílt Kapcsolt Adat Keretrendszer szerint (http: //5stardate.infi/en/).

No4 – Ágazatokon átívelő nyíltadat-hozzáférés

Mivel a helyadatok nem térinformatikaiadat-specifikusak, hanem ágazatokon és szakterületeken átnyúlóan alkalmazzák azokat, így a nyílt téradatoknak, az általános adatportálokon kereshetőknek kell lenniük, ezáltal biztosítva a téradatok ágazatokon átívelő jobb elérhetőségét. A téradatkészletek általános adatportálokon történő megtalálásának fokozása érdekében, a téradatkészletek leírásának megosztására, közös metaadatnyelv használata szükséges. Az olyan specifikációk, mint a GeoDCAT-AP[21] hozzájárulnak az ilyen irányba történő elmozduláshoz.

No5 – Nyílt Kormányzati Együttműködés Cselekvési Tervek

Valamennyi születendő cselekvési tervnek, illetve bármely meglévő terv frissítésének, külön utalnia kell a közigazgatás téradatainak mindenre kiterjedő és megfelelő mértékű megnyitásának szükségességére (az INSPIRE-irányelvben meghatározott, bizonyos korlátozások figyelembe vételével, a feljebb említett módon). Ezen tervek, meghatározott időkereten belüli előremozdítása érdekében. konkrét intézkedéseket kell hozni.

No6 – UN GGIM (Europe)

Az EU-n túlnyúló tagsággal és hatáskörrel rendelkező UN GGIM (Europe)-nak fel kéne állítania egy új almunkacsoportot, azzal a céllal, hogy egy olyan útmutatót állításon össze, melyet valamennyi közintézmény használni tud a saját nyílt adatpolitikájuk és programjuk kialakítása során.

No7 – Jó gyakorlatok megosztása és kapacitásépítés

Számos országban jelentős előrehaladás történt a közigazgatási téradatok megnyitásában. Irányelvek, útmutatók, kézikönyvek, hatásvizsgálatok és egyéb dokumentumok készültek, annak érdekében, hogy támogassák és elősegítsék az ilyen nyíltadat-kezdeményezéseket. A Digitális Menetrend Európa kezdeményezés (Digital Agenda Europe Initiative) részeként, az EU-nak elő kéne segítenie egy jó gyakorlatok összegyűjtését és azok megosztását célzó egyedi programot.

Válogatott hivatkozások és források

PSI Directive: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/european-legislation-reuse-public-sector-information.

INSPIRE Directive: http://inspire.ec.europa.eu/.

Open Government Partnership: http://www.opengovpartnership.org/.

Open Data Now: http://www.opendatanow.com/.

Open Data Enterprise: http://opendataenterprise.org/about.html

(Folytatás a Geodézia és Kartográfia 2017/6. számában)

Szerkesztők: dr. Szabó György, Mikus Dezső

XXX

Guillaume-Henri Dufour, a svájci állami földmérés első vezetője

Az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) által Európa-szerte immár hatodik éve meghirdetett „Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja” megemlékezési témaköre 2017-ben Guillaume-Henri Dufour személyéhez és tevékenységéhez kapcsolódik. Guillaume-Henri Dufour svájci tábornok, hídmérnök és egyben térképész, topográfus is volt. A svájci állami földmérés (Swiss Federal Office of Topography, ma használatos rövid nevén, a Swisstopo) alapítója és első elnöke volt 1838–1865 között. Itt jegyezzük meg, hogy a Swisstopo Svájc állami földmérési szervezetének hivatalosan rövidített neve. 1997 óta a szervezet honlapjának megadásakor is ezt használják – (http://www.swisstopo.ch).

Dufour Konstanz városában született 1787. szeptember 15-én, ahol szülei ideiglenesen száműzetésben éltek. Apja genfi órás és farmer volt, aki fiát Genfben járatta iskolába, ahol az rajzot és orvostudományt tanult. 1807-ben Dufour Párizsba utazott, és a műszaki egyetemen (École Polytechnique), majd a katonai akadémián tanult. Ábrázoló geometriát J. N. P. Hachette tanár irányítása alatt tanult. 1809-ben végzett, az osztályban az ötödik legjobb tanulóként. Ezt követően hadmérnöki tanulmányokat folytatott az École d’Application elnevezésű intézményben. 1810-ben Korfura küldték egy katonai állomány keretében, hogy segítsen a szigetet megvédeni a britek ellen. Ott tartózkodása alatt az idejének nagy részét a sziget régi erődítményeinek feltérképezésével töltötte.

1814-ben visszament Franciaországba, ahol Becsületrenddel (Croix de la Légion d’Honneur) tüntették ki Lyon város erődítményeinek helyre-állításában végzett munkájáért.

1817-ben Genfbe tért vissza, ahol a genfi kanton hadmérnökeinek parancsnoka és a Genfi Egyetem matematikaprofesszora lett. Feladatai közé tartozott, hogy készítsen térképet a kantonról. Dufour 1817-től (állami mérnökként) Genf felújításán is eredményesen dolgozott, bár hivatalosan csak 1828-ban nevezték ki. Mai szóhasználattal élve, építőmérnökként működött. Munkái között szivattyútelep, rakpartok és hidak újjáépítése szerepelnek. Ő szervezte meg a Genfi-tó első gőzhajójáratát és az utcai gázlámpák kiépítését.

Dufour hídmérnökként is működött. Csatlakozott másokkal együtt ahhoz az elképzeléshez, hogy Genf erődítményein átívelő új hidat építsenek. Ezzel összefüggésben konzultációt folytattak a kor neves mérnökével (Marc Seguin), hogy hogyan lehetne ezt megépíteni, akitől vázrajzok sorozatát kapták. Ezek alapján Dufour tervet dolgozott ki 1822 végén, amelyben drótkábeleket alkalmazó, kettős fesztávú függőhíd építését javasolta. Abban az időben ez volt az első állandó drótkábeles függőhíd a világon. A terv a vas- és fagerendázatból álló hídfedélzet mindkét oldalán 3-3 kábelt használt. A kábelek a pillérek között 131 láb hosszon feszítettek, bár a legnagyobb fesztáv csak 109 láb hosszúságú.

Dufour 1831-től a svájci államszövetség hadseregének vezérkari főnöke, a svájci hadsereg tábornoka volt. Katonai szolgálatát még Napóleon császár alatt kezdte Franciaországban, és a katonai pályáján tábornoki rangig emelkedett. Egyik beosztott tisztje Napóleon császár unokaöccse, Louis-Napóleon Bonaparte volt. Fontos hadművelet is kapcsolódik nevéhez, ugyanis 1847-ben az un. Sonderbundban tömörült kantonok elleni győztes hadjárat főparancsnoka volt. A Sonderbund lényegében hét – osztrák és francia befolyás alatt álló – katolikus svájci kanton 1845–1847 között létezett külön szövetsége a központi hatalommal szemben, a katolikus vallás és a kantonok önállóságának védelmében. Dufour 100 000 fős szövetségi hadsereget vezetett a Sonderbund elleni hadjáratban 1847. november 3–29. között, amely győzelemmel ért véget (megőrizve a központi, szövetségi hatalmat). Állítása szerint a hadjáratban kevesebb, mint 100 áldozat volt. Arra utasította katonáit, hogy a sérülteket kíméljék.

Rátérve Dufour térképész és topográfusi tevékenységére, meg kell említenünk, hogy Svájc első topográfiai felmérését 1809-ben végezték szövetségi katonai keretben az ország északkeleti részén. A svájci Alpokban 1825-től háromszögelési alappont hálózatot létesítettek, a vonatkozó méréseket 1837-ben fejezték be. A következő év elején, 1838-ban Dufour volt az, aki megalapította a svájci állami földmérés első elődintézményét, a Szövetségi Topográfiai Hivatalt („Bureau Topographique Fédéral”, illetve „Eidgenössisches Topographisches Bureau”) Genf Carouge negyedében. Ő lett a hivatal első elnöke, mely tisztséget 1865-ig töltötte be.

A hivatal első térképét (Carte topographique du Canton de Genéve) még az alapítás első évében, 1838-ban publikálta. Ezt követően kezdődött el a svájci Alpok topográfiai felmérése. A felmérés eredményeként az első hivatalos nemzeti térképművet 1:100 000 méretarányban 1845-ben tették közzé. Ez volt a kezdete annak a térképsorozatnak, amelynek elemeit Dufour-térképeknek nevezték. A topográfiai felméréssel 1862-ben, tehát 155 éve végeztek. Az utolsó Dufour-térképet 1864-ben publikálták, Dufour pedig 1865-ben vonult nyugdíjba mint a svájci állami földmérés vezetője. Ezt követően még tíz évig élt; 1875. július 14-én, életének 88. évében hunyt el. Genfi temetésén mintegy 60 ezer fő vett részt.

Aktív közéleti szerepet is betöltött. 1863-ban tagja volt a Henry Dunant vezette bizottságnak, amely működésének eredményeként alapították meg a Nemzetközi Vöröskeresztet. Ő elnökölt azon a genfi közgyűlésen, amelyen létrehozták a szóban forgó, ma is működő nemzetközi szervezetet.

Dufour munkájának megbecsülése és emlékének megőrzése céljából a svájci kormányzat elhatározta, hogy a Dufour-térképen ábrázolt legmagasabb csúcsot Dufour-csúcsnak nevezik el. Svájc legmagasabb hegycsúcsa (4634 m) jelenleg is ezt a nevet (Dufourspitze) viseli. Genfi otthonát, amelyben 1845–1875 között élt, emlékházzá alakították át. Emlékét az 1956-os kiadású svájci húszfrankos bankjegyen is megörökítették, amely hivatalosan 1956–1980 között volt forgalomban. Svájc számos városában utcát neveztek el róla. Emléktáblát helyeztek el a szülőházán, továbbá azokra az épületekre, melyekben élt és a topográfiai hivatal egykori épületeire is. Tiszteletére Genfben 1884-ben lovas szobrot állítottak.

Dr. Ádám József

Irodalom:

https://en.wikipedia.org/wiki/Guillaume-Henri_Dufour

Magyar Nagylexikon, 6. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.

XXX

2017-es Geoinformatikai Nyári Egyetem

(Geospatial Summer School 2017)

2017. július 17. és 21. között lezajlott az első Geoinformatikai Nyári Egyetem Olomoucban (Csehországban), amit az olomouci Palacký Egyetem Geoinformatikai Tanszéke szervezett meg a Visegrádi Alap támogatásával. Az ötnapos rendezvény hivatalos nyelve az angol volt, és négy országból négy egyetem képviseltette magát. A házigazdán kívül Szlovákiából a Pavol Jozef Šafárik Egyetem Földrajzi Intézete, Lengyelországból a Wrocławi Egyetem Geoinformatikai és Térképészeti Tanszéke és Magyarországról az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke közreműködött a rendezvény sikerén.

Intézményenként két-két oktató vett részt; tanszékünket dr. Irás Krisztina egyetemi adjunktus és dr. Reyes Nunez José Jesús egyetemi docens képviselte. A 33 résztvevő hallgató közül tanszékünkről érkezett a legtöbb (tíz) hallgató Olomoucba (hét mesterszakos és három doktoranduszhallgató).

<Reyes-Olomouc-Geospatial.jpg>

Július 17-én, a nyári egyetem első napján a hallgatók feladata az adatfelvétel volt. A cseh oktatók bemutatót tartottak arról, hogyan lehet egy drónt felhasználni egy kisebb kiterjedésű terület feltérképezésére. A bemutató után a hallgatók csoportokba szervezve egy GPS-felmérést végeztek Olomouc belvárosában. Csoportonként különböző típusú objektumok helyét kellett felvenni, pl.: műemlékeket, éttermeket, kávézókat, boltokat, villamosmegállókat stb. Ezt egy kérdőíves felméréssel egészítették ki, amely során többek között azt is megkérdezték a járókelőktől, mely turisztikai nevezetességeket ajánlanák egy látogatónak.

A második napon a szlovák kollégák bemutatták, hogyan kell a felvett adatokból adatbázisokat létrehozni, hogyan kell ezeket az adatbázisokat megtervezni annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tárolhassuk az adatokat.

A harmadik napon a hallgatóknak adatelemzéseket kellett elvégezniük a lengyel oktatók útmutatása alapján. A nap jellegzetessége volt, hogy nem csak az első napon felvett adatokat használták, hanem az Olomoucról rendelkezésre álló műholdfelvételek vizsgálatával hőtérképeket (heatmaps) is készítettek.

Július 20-án, a nyári egyetem negyedik napján az ELTE oktatói a geovizualizációs megoldásokat mutatták be. Először Irás Krisztina másfél órás előadást tartott a modern tematikus kartográfiában alkalmazott megoldásokról. A szünet után megkezdődtek a gyakorlati foglalkozások: Irás Krisztina bemutatta, hogyan lehet különböző típusú térképeket elkészíteni ArcGIS Desktop környezetben, miközben Reyes Nunez José Jesús különböző interaktív multimédiás megoldásokat (story map) mutatott az ArcGIS online webes felületén. A gyakorlat végén a cseh kollégák egy 20 perces bemutatót tartottak a 3D-s nyomtatás lehetőségeiről. Az azután kezdődő önálló gyakorlaton a csoportoknak a korábban felvett és elemzett adatok felhasználásával egy tematikus térképet és egy webalapú interaktív alkalmazást kellett elkészíteniük.

A nap végén még egy közös társasági programon is volt lehetőségünk részt venni: az oktatók és a hallgatók együtt látogatták meg a város botanikus kertjét. Ott, az egyetem tulajdonában levő kisebb területen a házigazdák kolbászsütést is szerveztek, ami remek alkalom volt arra, hogy az elmúlt négy nap tapasztalatairól véleményt cseréljünk.

Az ötödik nap délelőttjén következtek a hallgatók beszámolói az elért eredményekről. A bemutatók után a hallgatók megkapták okleveleiket, és ezután Vit Votženílek, a helyi Geoinformatikai Tanszék vezetője, a Nemzetközi Térképészeti Társulás alelnöke szavaival fejeződött be a nyári egyetem. Mindannyian egyetértettünk a tanszékvezető gondolatával, hogy érdemes megismételni, sőt rendszeressé tenni a nyári egyetem megszervezését. Bízunk benne, hogy két év múlva mind a négy intézmény oktatói és hallgatói újra részt vehetnek a következő nyári egyetemen.

Reyes Nunez José Jesús

Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

XXX

Átadták a Balla-féle percpontos napórát

2017. augusztus 15-én 10 órakor kezdődött a Balla-féle percpontos napóra átadási ünnepsége a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ kertjében. A napóra a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával készült. Az órát a kft. ügyvezetője, Benkóczy Zoltán és dr. Balla János nyugállományú hadmérnök ezredes leplezte le. Az ünnepségen részt vettek a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a polgári térképész szakma jeles képviselői.

A napóra dr. Balla János nyugállományú hadmérnökezredes - mint feltaláló - ötlete, kutatásai és számításai alapján készült. Az óra szerkezetét - saját elgondolása alapján, a feltaláló egyetértésével - dr. Mihalik József nyugállományú mérnök alezredes tervezte. A kivitelezés Böjtös István vállalkozó és a Gravománia Kft. munkája.

Dr. Balla János 1951-től a Térképésztiszti Iskola tanulója volt, majd a BME Hadmérnöki Karának térképésztiszti hallgatójaként végezte tanulmányait. 1957-től topográfusként, geodétaként és kutatómérnökként tevékenykedett a Térképészeti Intézetben. 1971-től az Asztrogeodéziai Állomás tudományos kutató főmérnöke volt, kandidátusi tudományos fokozatot szerzett, később kinevezték az állomás parancsnokává.

Az ünnepélyes felavatáson Benkóczy Zoltán, a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője Megay László író szavaival köszöntötte a résztvevőket: „Ez a szerkezet az időt mutatja. És hogy mi az idő? Mióta világ a világ ezt a legbölcsebb bölcsek sem tudták megmondani. Csak azt, hogy tőlünk függetlenül létezik, halad, visszafordíthatatlan… és jól kell gazdálkodni vele. Úgy érzem, hogy Balla ezredes úr jól gazdálkodott az idővel, és aktív évei után sem állt le a munkával, amelynek gyümölcse most itt látható előttünk.”

A napóra a maga nemében egyedülállónak tekinthető, mert a napsütéses időszakokban, a napfény segítségével, egész évben, percpontossággal képes jelezni az időt. A két számlappal és két mutatóval rendelkező óra számlapjainak síkja párhuzamos az Egyenlítő síkjával. A számlapok a nyári, illetve a téli időszámítás szerinti beosztással készültek. A Napnak a Földhöz viszonyított, nem egyenletes mozgásából eredő, naptári dátumokhoz kötődő korrekciókat, a számlapokon található táblázatból történő kiolvasás után, maga az órát használó állíthatja be a pontos idő leolvasása céljából, az óra mutatójának - mely a számlappal együtt fordul - elfordításával a korrekciós skála megfelelő osztásához. Az aktuális korrekció beállítása után az óra mutatójának árnyéka a számlapon a pontos időt jelöli ki, percpontossággal. (A címlapon látható fénykép 2017. szeptember 18-án 9 óra 50 perckor készült. Szerkesztőség)

A napóra méltó helyre került a Stefánia-palota kertjébe, ahol reményeink szerint sokan megtekintik majd ezt az egyedi alkotást.

Dr. Mihalik József

XXX

Intézőbizottsági ülés

Társaságunk vezetőtestülete, viszonylag hosszú nyári szünet után, 2017. szeptember 18-án ülésezett. Az ülés napirendje:

1. Az MFTTT 31. Vándorgyűlésének eredményei és értékelése, előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

2. Az MFTTT pénzügyi helyzete és 2018. évi költségvetésének tervezete, előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

3. Az MFTTT 2017. évi őszi rendezvényei, előadó: Iván Gyula és Szrogh Gabriella

4. Az MFTTT tagsági helyzetéről áttekintés, előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

5. A Geodéziai Szakosztály és a békéscsabai területi csoport beszámolója, előadó: dr. Völgyesi Lajos és Hajtman Zoltán

6. Egyebek

Az értekezletet vezető dr. Ádám József köszöntötte a megjelenteket, és tekintettel a meghívott előadók elfoglaltságára, a napirend sorrendjének módosítására tett javaslatot. Ennek megfelelően a Geodéziai Szakosztály elnöke beszámolójának meghallgatásával kezdődött a munka. A szakosztály félévente átlagosan négy előadást szervez (az elmúlt 10 évben 81 volt az előadások száma), néhány évig a Mérnöki Kamara földmérőtagozatával közösek voltak a rendezvényeik, mondta el dr. Völgyesi Lajos, a szakosztály elnöke. Ebben az időszakban több volt az ipari geodéziai témájú előadás és 30–40 fő is megjelent alkalmanként. Mostanában túlnyomórészt elméleti geodéziai témákat dolgoznak fel, de sok a csillagászati és kozmikus geodéziai témájú prezentáció. A szakosztály rendezvényei – Rédey-szeminárium néven – a BME PhD-hallgatóinak is kiváló fórumot biztosítanak a kutatási munkájuk bemutatására. A látogatottság némiképp csökkent, esetenként 10–20 fős a hallgatóság. Az előadások nagyrészt elérhetőek a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének honlapján is. A békéscsabai területi csoport vezetője, Hajtman Zoltán szerint céljaik elérését, a legnagyobb látogatottságot a szakmai előadások koncentrációjával, szakmai napok rendezésével tudják a leghatékonyabban elérni. Már tizedik alkalommal hirdették meg a Földmérőnapokat Békéscsabán (ez lesz a hatodik kétnapos rendezvény) november végi időponttal. Délkelet-Magyarországról kevesebben jutnak el a központi szervezésű szakmai rendezvényekre, így a régió földmérői alkotják a hallgatóság zömét, de szép számmal akadnak diákok is a résztvevők között. A 150 fő körüli részvétel bizonyítja a nagy érdeklődést (további motiváló erő a kötelező szakmai továbbképzési pontok megszerzésének lehetősége). A földügyi, ingatlan-nyilvántartási témák mellett mindig akadnak a programot színesítő, a szakma egyéb területét bemutató témájú (vízügy, agrárgazdaság stb.) előadások is. A rendezvények szervezésében, lebonyolításában az MFTTT vezetősége is kiveszi a részét. A területi csoport szeretné, ha a Társaságunk a soron következő vándorgyűlését Békéscsabán rendezné, amelynek megszervezésében, lebonyolításában örömmel vállalnának részt. (A másik jelentkező város Miskolc. Az IB a vándorgyűléssel kapcsolatos előzetes terv benyújtását fogja kérni a két területi csoporttól.)

Dobai Tibor főtitkár hozzáfűzte, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője támogatja a vándorgyűlés békéscsabai megrendezését, és a főiskola megfelelő helyszínt is tud biztosítani.

Ádám József megköszönte a beszámolókat, majd napirenden kívül megkérte Horváth Gábor Istvánt az FM FTF vezetőjét, hogy tájékoztassa a testületet néhány aktuális szakmai kérdésről. A főosztályvezető elmondta, hogy a szakmai adminisztráció kihagyása a jogalkotási folyamatból tisztázatlan helyzetet teremtett egyes állami alapadatnak minősülő térképi adatok szolgáltatásának területén. Az NKP Nkft. által kezelt digitális alaptérképek építésügyi célú felhasználás céljából (jogszabály-módosítás eredményeképpen) a Lechner Tudásközponthoz kerültek, ezzel egy időben az NKP Nkft. szolgáltatási jogosultságai megszűntek. Tisztázatlan az NKP Nkft. (közel kettőszáz) szerződésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségének ellátása. A kormányzat még nem hozott döntést az adatszolgáltatás rendjéről. (Ehhez kapcsolódó hír, hogy egyéb forrásokból származó információk szerint az E-ingatlannyilvántartási projekt kidolgozásába nem kívánják bevonni a Földművelésügyi Minisztériumot, illetve a FÖMI jogutód szervezetét. A program megvalósításában lassan két éve érdemi előrelépés nem történt.)

Folyamatban van az ingatlan-nyilvántartás és az erdőadattár adattartalmának összehangolása. A tulajdoni lapok, a nyilvántartási térképek és az erdőadattár „összefésülése” a tervek szerint év végére négy megye területére befejeződik.

Hasonló szinkronizáció zajlik a Natura 2000 programban érintett védett területek ingatlan-nyilvántartásában. Mintegy 90 000 ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre kerül sor november végéig.

A Miniszterelnökség – a korábbi ígéretekkel ellentétben – nem támogatja az osztatlan közös tulajdon megszüntetését szolgáló program felgyorsítása érdekében a fölhivataloknál, átmeneti időre, földmérők alkalmazását, így valószínűleg a hiányzó kapacitások és a tervezettnél kevesebb pénzforrás miatt egy évet csúszik a program teljesítése. Az eredetileg tervezett hét ütem mellé egy nyolcadik ütem is szükségessé válik. (Lásd a Geodézia és Kartográfia 2017. 3. számában megjelent tájékoztatót.)

Az eredetileg 3. napirendi pontban szereplő őszi rendezvények szervezése kapcsán felmerült, hogy az ez évi konferencián az NKP Nkft. mellett több földhivatal tapasztalatának megosztása lenne célszerű. Az IB határozatban kérte fel a szervezőbizottságot (elnök: Dobai Tibor, tagok: Buga László, Szrogh Gabriella, Zalaba Piroska, Zsilvölgyi Csaba) a rendezvény előkészítésére. A konferencia tervezett időpontja (a Darányi Ignác-terem foglaltságának függvényében) október 24–29. között– a korábbi évektől eltérően – két egymást követő napon, mindkét napon azonos programmal. A pontos időpont és a program szeptember végéig kerül fel a Társaság honlapjára.

További rendezvények, amelyeknek a szervezésében, illetve a lebonyolításában a Társaság vezetése rész vállalt: a Pécsi Földmérőnap október 17-én és a Békéscsabai Földmérőnap november 22–23-án.

A 31. Vándorgyűlés tapasztalatairól beszámolva Szrogh Gabriella ügyvezető titkár elmondta, hogy 192 fő vett részt a konferencián, hatvan előadás hangzott el. A rendezvény szakmailag és anyagilag is sikeres volt. A szervezést és a lebonyolítást nehezítette, hogy korlátozott volt a helyi szervezet részvételi lehetősége a munkában (az előzetes elöljárói támogatás ellenére). A tekintélyes védnöki névsor sem volt elegendő ahhoz, hogy a megyei kormányhivatalok földhivatali munkatársainak részvétele elől elháruljanak az akadályok. (Tíz kormányhivatalból egyetlen résztvevő sem regisztrált a rendezvényre.) A helyszínt biztosító PTE Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar infrastruktúrája és a személyzet felkészültsége, segítőkész hozzáállása nagyban hozzájárult a rendezvény sikeres lebonyolításához. Az IB határozatban köszönte meg a programbizottság és a szervezőbizottság tagjainak a munkáját.

A Társaság pénzügyi helyzetéről kedvező képet mutató táblázatot az ügyvezető titkár előre eljuttatta a résztvevőknek. A támogatásoknak és a vándorgyűlés bevételeinek köszönhetően kb. 3 millió forintos eredmény várható 2017-ben. A következő évben törekedni kell a pályázati úton megszerezhető támogatások ismételt megszerzésére. Az elnök felkérte az ügyvezető titkárt az időközben bekövetkezett változásokkal pontosított kimutatás és az előzetes, 2018. évi költségvetés elkészítésére.

Zajlik a tagsági viszonyok pontosítása, különös tekintettel a nem fizető tagokra. Több mint ötven tértivevényes felhívást postáztunk a tagdíjhátralékos tagtársaknak, felkérve őket a tartozásuk rendezésére. Ellenkező esetben, az alapszabály értelmében a tagsági viszonyukat sajnos meg kell szüntetni. A tagsági viszony fenntartásának, megújításának lehetőségéről kialakult vita eredményeként a testület megállapította, hogy mindent el kell követni a taglétszám megőrzése, bővítése érdekében, és ennek megfelelően felül kell vizsgálni a tagfelvétel rendszerét és végső soron a Társaság struktúráját is. Ezekkel a kérdésekkel a szűkebb vezetőség a soron következő, októberi összejövetelén foglalkozni fog, és javaslatot tesz az ügyrendek és az alapszabály módosítására.

Az egyéb napirendi pontok között Ádám József elnök tájékoztatta a testületet, hogy a magyar Bányászati és Földtani Szolgálat új elnöke Zelei Gábor lett. (A Szolgálat 2017. július 1-én jött létre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet egyesítésével az 1009/2017. (I. 11.) kormányhatározat, valamint a 161/2017. (VI. 28.) kormányrendelet alapján. Szerk.)

Az MH Geoinformációs Szolgálat főnöke, Szalay László alezredes vezetői megbízását további fél évvel meghosszabbították.

Augusztusban, Pécsett, sikeresen lezajlott a HUNGEO, a Magyar Földtudományi Szakemberek XIII. világtalálkozója, amelynek megnyitóján az elnök a Társaságunk képviseletében részt vett.

Az osztrák kezdeményezésre indult „Határok és határjelek” UNESCO világörökségi program megvalósítása keretében a Miniszterelnökség illetékes helyettes államtitkárságától megkaptuk a támogatást biztosító levelet, amelyet az elnök a magyar munkacsoporthoz továbbított.

Magyar Balázs a Magyar Geofizikusok Egyesületének (MGE) elnöke támogatást kért az MFTTT-től a 2019. év Eötvös Loránd emlékévvé nyilvánításához. Ádám József elnök levélben biztosította az MGE vezetőjét a Társaságunk egyetértéséről.

Fekete Gábor főosztályvezető Toronyi Bence útján kérte az MFTTT támogatását abbéli törekvésében, hogy a Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály működését ismét teljes egészében (külön soron megjelenítve) költségvetésből finanszírozzák. A testület örömmel venné az elképzelés megvalósulását.

Sándor József tagtársunk a megyei kormánymegbízottakhoz intézett, a „Jegyző és Közigazgatás” hasábjain megjelent (a Társaságunk honlapján olvasható) nyílt levelében kifogásolta a kormányhivatali dolgozók korlátozott megjelenési, részvételi lehetőségét olyan szakmai rendezvényen, mint az MFTTT vándorgyűlése. A BFKH Kabinet nevében közzétett válaszlevél pontatlan, általánosító megjegyzéseire az IB – Iván Gyula főtitkárhelyettes javaslatára – reagálni kíván. A levél megfogalmazására a testület a főtitkárhelyettest kérte meg.

A Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata kérésére az MFTTT a mérnökgeodéziai szabályzat kidolgozására létrehozott munkacsoportba Dobai Tibor főtitkárt delegálta.

Buga László főszerkesztő arról tájékoztatta az IB-ülés résztvevőit, hogy sajnálatos módon megcsappant a publikációs kedv, és kevés a Geodézia és Kartográfiához benyújtott szakcikkek, valamint az egyéb szakmai publikációk száma. Arra kérte a jelenlevőket, hogy ki-ki a saját környezetében buzdítsa írásra a szakmánk művelőit.

Az Intézőbizottság következő összejövetelét októberben tervezi.

További hozzászólás nem lévén Ádám József megköszönte az aktív részvételt, és berekesztette az ülést.

Buga László

XXX

Kitüntetések augusztus 20-án

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Életfa Emlékplakett Bronz fokozata kitüntetést adományozott:

Boda Ferencnének, a Törökszentmiklósi Körzeti Földhivatal nyugalmazott ügyintézőjének az ingatlanügyi hatósági területen, a kárpótlásban, a földkiadással kapcsolatos munkákban végzett kiváló tevékenységéért, életútjának elismeréseként,

Szabó Bélának, a volt Földmérési és Távérzékelési Intézet nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének több évtizede a földügyi ágazatban végzett kimagasló tevékenységéért, vezetői munkájáért, életútja elismeréseként,

Moravszky Endre Zoltánnak, a Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály földmérési ügyintézőjének négy és fél évtizede a földmérés és földügyi szakigazgatás terén végzett kiemelkedő elméleti és gyakorlati tevékenységéért,

Tüske Tamásnak, a Budapest Főváros Kormányhivatala, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály MePAR üzemeltetési felelősének a magyar agrárium szolgálatában, a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer üzemeltetésében, fejlesztésében végzett kiváló tevékenységéért.

Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Miniszteri elismerő oklevelet adományozott Dr. Horváth Kálmánnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusának kimagaslóan eredményes szakmai tevékenységéért.

Az elismerésben részesült kollégáknak gratulálunk, és jó egészséget valamint további sikereket kívánunk.

Szerkesztőség

XXX

Dr. Forgács István

1930–2017

Szomorúan tudatjuk, hogy életének 87. évében, 2017. március 8-án elhunyt dr. Forgács István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános és Felsőgeodézia Tanszékének nyugalmazott adjunktusa.

Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. április 21-én volt a Budapesti Szent Gellért-plébánia urnatemetőjében, ahol családtagjai, rokonai, barátai és volt diákjai és munkatársai vettek tőle örök búcsút.

Forgács István 1930-ban született Gyomán. Iskoláit szülőhelyén kezdte el, majd Budapesten folytatta. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. Sorkatonai szolgálatát meghosszabbítva, térképészbemérő tiszti képesítést szerzett, és 1950–1952-ben a Magyar Honvédség jászberényi alakulatánál szolgált ebben a minőségében. 1952–1955 között topográfusként dolgozott a BGTV-nél, az állami alaptérkép készítésének terepmunkáival foglalkozott. 1955‑1965 között a polgári fotogrammetria megalakulásától kezdve részt vett a Síkfotogrammetriai Osztály megszervezésében. Az osztálynak először munkatársa, majd csoportvezetője volt.

Munka mellett végezte el tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) Mérnöki Karán. Diplomáját 1965-ben kapta meg, és az év őszétől az Általános Geodézia Tanszék oktatója lett.

1972-ben doktorált fotogrammetriából. Disszertációjának címe: „Fotogrammetria alkalmazása a vízépítés területén”. 1974-ben mérnöktanári diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöktanári szakán. 1989-es nyugdíjazásáig az Általános Geodézia tanszék adjunktusa volt.a

Óraadóként (1970–1977 között) részt vett a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán a geodézia oktatásában is.

Úgy a hallgatóktól, mint önmagától is, mindig pontosságot, fegyelmet követelt meg. Oktatói munkájának színvonalát emelte, eredményességét fokozta azzal, hogy az ismeretek átadása során a sok éves ipari gyakorlat során szerzett tapasztalatokkal kiegészítette a tananyagot. Fotogrammetriai és topográfiai tudását jól tudta hasznosítani az építőmérnök-hallgatók sok-sok évfolyamának oktatásában is.

Kiemelt fontosságot tulajdonított a balatonkenesei mérőtáborban tartott terepgyakorlatoknak. Sok éven át volt annak szakmai felelőse. Széles szakmai ismereteit szívesen megosztotta kollégáival. Az Egyetem ipari megbízásos munkáinak teljesítése során több fiatal kolléga szakmai fejlődését segítette. Néhány ezek közül: „Helyközi távbeszélő-hálózatok digitális nyilvántartása célú felmérések, Pest, Nógrád, Fejér megyék”, Paksi Atomerőmű I.-II. blokk építésirányítási, minőségellenőrzési feladatai stb.

Bár nyugdíjba vonulása után a családjának élt és szolgált, a tanszékkel és a szakmával sem szakadt meg a kapcsolata. Lelkesen részt vett a fontosabb közösségi rendezvényeken.

Oktatói, szakmai segítségét diákjainak és fiatalabb kollégáinak generációi köszönik tisztelettel. Szimpatikus embersége örök emlék és példakép marad azok számára, akik ismerhették. Nyugodjon békében!

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék munkatársai

XXX

Dr. Gerencsér Miklós

1934–2017

Szomorúan értesültünk róla, hogy dr. Gerencsér Miklós az MTA kandidátusa, nyugalmazott főiskolai tanár 2017. június 21-én, életének 86. évében elhunyt.

Gerencsér Miklós 1957-ben szerzett oklevelet a Nehézipari Műszaki Egyetem Földmérőmérnöki Karán Sopronban. Tudományos érdeklődése elsősorban a fényképészetre, később a fotogrammetriára irányult. Oktatói állást kapott Sébor János majd Bezzegh László geodéziai tanszékén.

Tudományos vizsgálatainak első eredménye 1969-ben a színes fényképek fotogrammetriai célra történő felhasználása tárgyában született. A székesfehérvári GEO főiskolává válása után, 1974-ben került a főiskolai kar Fotogrammetriai és Topográfiai Tanszékére, ahol hosszú ideig, 1981-től 1993-ig a tanszék vezetője volt. Itt dolgozta ki a fotointerpretáció tantárgy témaköreit, melynek jegyzetét 1979-ben készítette el. Magyarországon a felsőoktatási intézmények közül elsőként Fehérváron oktatták a tudománynak ezt az ágát.

A fotogrammetriai felvétel vagy másképpen mérőfénykép két évtizeden keresztül érdeklődésének középpontjában állt. Kidolgozta a mezőgazdasági vízkutatásban, a környezetvédelemben és a földfelszíni vegetáció értelmezésében történő alkalmazását. A földrendezés kutatásával kapcsolatos eredményeit a Bulgáriában, Hollandiában, Svédországban rendezett konferenciákon is ismertette. 1987-ben a kutatási eredményeinek összefoglalásaként értekezést készített, mely alapján elnyerte a kandidátusi címet.

A digitális mérési technológiák megjelenésével érdeklődése az új műszertechnikai lehetőségek kialakítása felé fordult. Irányításával – egy korábban „csak” interpretációs célokat szolgáló műszer átalakításával, számítógépes csatlakoztatásával – olyan, „számítógéppel támogatott analitikus mérőműszer” tervezése és kialakítása valósult meg a tanszéken, amely az új technológia gyakorlati oktatásának feltételeit teremtette meg. Kiértékelő programokat fejlesztett, melyek „online” koordináta-kiolvasást és bizonyos fokú automatizált kiértékelést tettek lehetővé. Az INTERPRETOCORD nevű műszert 1990-ben Drezdában is bemutatták.

Nyugdíjba vonulása után Sopronba költözött. Itt korábbi kedvtelésének, az egyházizene-szerzésnek hódolt. Több gregorián ének feldolgozása és önálló kórusműve szólalt meg Szeged, Székesfehérvár, Sopron egyházi rendezvényein. Hangszeres tudásával hosszú ideig szolgálta a templomi rendezvényeket is. Kis kántorkönyv c. munkája két kiadásban jelent meg.

Gerencsér Miklóst szakmailag mindig érdekelte az új technológia. A GEO-ban az ő tanszékvezetői időszakában valósult meg számos fejlesztés, nevéhez köthető az analitikus fotogrammetria gyakorlati oktatása feltételeinek megteremtése, a programok többségének fejlesztése.

Rendkívüli műveltséggel bíró kolléga volt, különösen a komolyzenét szerette. Nagyon fontos volt számára a család. Időnként megcsillantotta az öniróniát sem nélkülöző humorát, mely csak keveseknek adatik meg, és többnyire éleselméjűséggel és intelligenciával párosul.

Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

Németh Gyula – Balázsik Valéria

XXX

Kovács Csaba

1961–2017

…Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
(Juhász Gyula)

Szomorúan tájékoztatjuk a kollégákat, barátokat, szakmatársakat, hogy Kovács Csaba, a Leica Geosystems Hungary Kft. alapítója, egykori mentorunk, 2017. július 22-én, 56 évesen, méltósággal viselt, hosszú, súlyos betegség után örökre eltávozott közülünk.

Csaba 1961. június 12-én született Mosonmagyaróváron. Gyermekkorát és az általános iskolás éveit Pusztasomorján töltötte. Földmérési tanulmányait a szombathelyi földmérési szakközépiskolában (ma Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium) kezdte meg, majd diplomát Székesfehérváron szerzett 1982-ben. Szakmai pályafutása a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál indult földmérőként. 1985-ben, miután leszerelt a katonaságtól, megnősült, majd 1987-ben feleségével, Majlinger Évával Németországba költöztek. Ott mérnök-üzletkötőnek jelentkezett a Leica Geosystems akkori jogelődjénél a Wild vállalatnál.

Csaba kiemelkedő üzleti, szervezői képességei hamar megmutatkoztak, így egy sikeres, elismert karriert épített fel külföldön a kezdeti – a bevándorlással együtt járó – nyilvánvaló nehézségek ellenére is. Ennek volt köszönhető, hogy a Leica Geosystems idővel megbízta a magyarországi piac fejlesztésével. Így újra haza vezetett az útja, ahol 2001-ben megalapította a Leica Geosystems helyi képviseletét Geopro Kft. néven.

Óriási kihívás elé nézett, mikor egy, a versenytársak által uralt piacon szinte az alapoktól kellett felépítenie az üzletét. Szakmai tapasztalata, olthatatlan lelkesedése és kimeríthetetlen energiája eredményeként néhány éven belül piacvezetővé tette a vállalkozását. Mindezt úgy, hogy közben folyamatosan ingázott németországi otthona és Magyarország között. Nagyon ügyelt arra, hogy ennek a család ne lássa kárát. Boldog, szeretetteljes légkört és folyamatos fejlődést biztosított a hozzátartozói számára. Feleségével két fiút, Martint (aki nemrég orvosi diplomát szerzett) és Marcelt (aki jelenleg is tanul) neveltek szeretetben és egyetértésben.

2007-re a Geopro Kft. olyan piaci részesedést és cégértéket ért el, hogy a Hexagon AB ajánlatott tett a felvásárlására, amit Csaba elfogadott. Így született meg a Leica Geosystems Hungary Kft., mint teljes Hexagon tulajdonú leányvállalat.

Sikerrel teljesítve a rábízott feladatot, visszatérhetett Németországba, ahol magyarországi mintára, egy újabb saját vállalkozás felépítésébe kezdett. Nem hazudtolta meg magát, a sikerre itt sem kellett sokáig várni. A briliáns életutat azonban megtörte egy könyörtelen betegség, amivel szemben a szakmai pályáján tanúsított attitűddel vette fel a harcot.

Sokunk számára, akik a vezetése alatt kezdtük a pályánkat, sokkal többet jelentett, mint munkatárs, vagy főnök. Vérbeli vezető volt, aki a legreménytelenebb körülmények között is képes volt motiválni. Mindenkivel megtalálta a hangot, a siker soha nem szédítette meg. Tele volt ötletekkel, mindig valami újdonságon törte a fejét. Kevesen tudják, de létezik olyan, az üzletkötők útvonalát optimalizáló térinformatikai szoftver, amelynek fejlesztésében ő is részt vett, de műszerinnovációs elképzelésekről is tárgyalt a Hexagon legfelső menedzsmentjével.

Tragikusan korán ment el, mégis teljes életet élt. Nem vesztegette azt, amiből a sors keveset mért ki neki; az időt.

Sokan, sokat tanultunk tőled és sokat köszönhetünk neked. Nyugodj békében!

Gombás László,

és a Leica Geosystems

magyarországi csapata



[1] A térinformatika területén az elmúlt két emberöltő alatt négy „ipari forradalomnak” lehettünk tanúi. Az első térinformatikai ipari forradalmat a 1960-as években a számítógépeknek a geodézia, térképészet, földtudományok területére történő monolit jellegű belépése indította el, melynek következménye az első generációs digitális térképek megjelenése volt. A második térinformatikai forradalom az 1980-as években a PC-k megjelenéséhez kötődik, elindítva a moduláris rendszerfejlesztést és a hálózati kliensszerver-architektúrák térnyerését. A harmadik térinformatikai forradalom a XX. század végéhez az internetes forradalomhoz kapcsolódik, megjelenik a Web GIS, a Digtális Föld, a Google Maps és MS BingMaps által életre hívott tömegfelhasználás. A 4. térinformatikai forradalom a 2010-es években az intelligens hálózati eszközök megjelenésével köszöntött be. Ez a felhasználócentrikus megközelítés szinte minden alkalmazói területen forradalmi változásokat indukált: IoT, BigData, Open Data, Sustainable Developement, Network Society, Smart City, Smart Vehicle, Smart Governance…

[2] Lásd: http://www.itu.int/en/ITU-T/gsi/iot/Pages/default.aspx.

[3] Lásd: https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/internet-things

[4] http://www.gartner.com/newsroom/id/2684616

[5] Lásd: http://ec.europa.eu/justice/newsroom/data-protection/news/240615_en.htm.

[6] Lásd: http://www.gartner.com/newsroom/id/2867917.

[7] Lásd: http://standards.ieee.org/innovate/iot/stds.html

[8] Lásd: http://www.opengeospatial.org/projects/groups/sensorthings

[9] Lásd: https://allseenalliance.org/

[10] Az adatvezérelt gazdaság víziója: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/towards-thriving-data-driven-economy

[11]Lásd: http://stko.geog.ucsb.edu/bigdatagiscience2012

[12] A földrajzihely-referencia különböző formákat ölthet, szöveges, mint például a „Koppenhága” kifejezés, numerikus, mint például a postai irányítószám, vagy alfanumerikus, mint például egy pozíció hosszúság/szélesség reprezentációja.

[13] A Dán kormány nyílt geoadat kezdeményezésének értékeléséhez, lásd: http://eng.gst.dk/media/gst/2626131/GST%20The%20impact%20of%20the%20open%20geographical%20data.pdf

[14] Az Egyesült Királyság esetében lásd: https://www.ordnancesurvey.co.uk/business-and-government/products/opendata-products.html

[15] Lásd: http://www.opengovpartnership.org/.

[16] Lásd: http://www.egovernment.ch/index.html?lang=en.

[17] Berners-Lee A világháló (World Wide Web) feltalálója volt. A keretrendszer az alábbi 5 szintből áll. 1 csillag – elérhető a világhálón (bármilyen formában), de egy nyílt engedéllyel. 2 csillag – elérhető géppel olvasható strukturált adatként (pl.: egy táblázat szkennelt képe helyett Excelben). 3 csillag – mint a (2)-es, plusz nem védett formátumban elérhető (pl.: Excel helyett CSV). 4 csillag – a fenti valamennyi állítás, plusz a dolgok azonosítására a W3C (RDF és SPARQL) nyílt szabványainak használata, annak érdekében, hogy az emberek egy adatszolgáltató információjára tudjanak mutatni.

[18] Lásd: https://www.w3.org/TR/gov-data/

[19] Az elvek teljesebb leírásáért, lásd: http://sunlightfoundation.com/policy/documents/ten-open-data-principles/

[20] A szabványos rendszer például az alábbiak alapján működhetne. Minden egyes elv esetében, egy egyszerű háromszintű értékelést lehetne bevezetni az alapján, hogy az adott elv milyen mértékben teljesült, „teljesen” (2 pont), „részben” (1 pont), „egyáltalán nem” (0 pont). Egy teljes pontszámot lehetne számítani, ahol a 20 pont a kiváló nyílt adatközlést jelölné. A rendszernek tartalmaznia kéne a „teljesen”, „részben”, „egyáltalán nem” kategóriák jelentésére vonatkozó magyarázatot.

[21] A GeoDCAT-AP a DCAT alkalmazásprofil [2] kiterjesztése, egy leírás, amely a W3C Európai közadatkészletek leírására szolgáló adatkatalógus (DCAT) [3] szótárán alapszik. https://joinup.ec.europa.eu/asset/dcat_application_profile/asset_release/geodcat-ap-v10

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 864

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk