GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

Horváth Gábor István – dr. Ádám József: Újévi köszöntő » 4

Dr. Márton Mátyás: A Virtuális Glóbuszok Múzeuma és szerepe a

hazai glóbusztörténet kutatásában. Az első tíz esztendő » 10

Dr. Lovas Tamás – Rehány Nikolett – dr. Somogyi József Árpád:

Történelmi épületek rekonstrukciós munkálatainak támogatása

pontfelhők segítségével » 19

Olasz Angéla: Hogyan lesz térbeli a Big Data? Nagy méretű téradatok

elosztott feldolgozása » 25

Dr. Niklasz László – Varga-Ötvös Béla: Térségi gazdaságfejlesztés és

okos régió térinformatikai támogatással » 33

A Térképtörténeti Közlemények évkönyv sorozatindító kötetének margójára » 39

Térképészeti Tudományos Nap » 40

Földmérőnap Békéscsabán » 40

GISTAT – térinformatika és statisztika együtt » 42

Nekrológ » 43

Contents

New Year Greetings (Gábor István Horváth – József Ádám, Dr.) » 4

The Museum of Virtual Globes and its Role in the History of

Hungarian Globe Research. The First Ten Years (Mátyás Márton, Dr.) » 10

Supporting Historic Building Reconstruction by Point Clouds

(Tamás Lovas, Dr. – Nikolett Rehány – József Árpád Somogyi, Dr.) » 19

Development of the Distributed Processing of Geospatial Big Data

(Angéla Olasz) » 25

Micro-regional Economy Development and Smart Region Supported

by GIS (László Niklasz, Dr. – Béla Varga-Ötvös) » 33

To the Margin of Yearbook Map Historical Publications » 39

Scientific Day of Cartography » 40

Surveyor’s Day in Békéscsaba » 40

European Forum for Geography and Statistics » 42

Obituary » 43

 

 

Újévi köszöntő

Horváth Gábor István – dr. Ádám József

DOI: 10.30921/GK.70.2018.1.1

 

Tisztelt Olvasóink! Kedves Kollégáink!

Az új év alkalmából szeretettel köszöntjük jókívánságainkkal a szakterület aktív és már megérdemelt pihenését töltő kollégáit, valamint azokat az intézményeket, gazdasági társaságokat, amelyek a földmérés, térképészet, ingatlan-nyilvántartás, földügy, távérzékelés és térinformatika területén tevékenykednek, és munkájukkal szolgálják a közigazgatást, a műszaki, üzleti és társadalmi élet szereplőit, a felhasználókat.

Az új évben ismét új tervekkel tekintünk előre és várjuk az idei év feladatait. A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság és a földügyi szakigazgatás szakmai irányítását ellátó Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya nevében köszöntjük a Geodézia és Kartográfia folyóirat minden kedves olvasóját, a társaság tagságát.

Cikkünk a hagyományos újévi visszatekintés a földügy, földmérés és térképészet valamint az egyesületi élet elmúlt évére, a 2018. év feladatainak számbavétele.

 

New Year Greetings

Gábor István Horváth – József Ádám, Dr.

 

Evaluation of the last year’s works and new year thoughts by president of Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing and chief of Department of Land Administration and Geoinformatics in the Ministry of Agriculture.

 

Horvát Gábor István mb. főosztályvezető       Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály

Dr. Ádám József elnök       Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság

* * *

 

A Virtuális Glóbuszok Múzeuma és szerepe a hazai glóbusztörténet kutatásában

Az első tíz esztendő

Dr. Márton Mátyás

DOI: 10.30921/GK.70.2018.1.2

 

A Virtuális Glóbuszok Múzeuma projekt elmúlt 10 esztendeje intenzív kutatási időszakot jelent a hazai glóbuszkutatás történetében. Korábban soha ennyi tanulmány nem látott még napvilágot ilyen rövid időszakon belül a magyar szakirodalomban. A megjelent szakcikkeken túl konferenciák, kiállítások jelzik a fő lépcsőfokokat, amelyek szervezésében a Szerző oroszlánrészt vállalt. Vezetésével igazi alkotóműhely jött létre az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén, amelynek szakmai sikeréhez a legtöbb tanszéki dolgozó hozzájárult munkájával, és hallhatók tucatjait is sikerült e projektbe bevonni, ily módon hozva létre a közel 65 éves tanszék legeredményesebb, ma is folyó projektjét. Ennek keretében a Szerző korábbi álmát – az 1862-ben elkészült kéziratos, 132 cm átmérőjű (az első világtérképműnek is tekinthető) Perczel-földgömb digitális újraalkotását – is sikerült nagy részben megvalósítani.

 

The Museum of Virtual Globes and its Role in the History of Hungarian Globe Research,

The First Ten Years

Mátyás Márton, Dr.

 

The first 10 years of the Virtual Globes Museum project have been an intensive research period in the history of Hungarian globe research. So many studies have not yet been published previously in such a short period of time in the Hungarian literature. In addition to the articles published, conferences and exhibitions indicate the main staircases in which the Author has undertaken a lion’s share. With his leadership, a real creative workshop was created at the Department of Cartography and Geoinformatics of ELTE, whose professional work has contributed to the work of most of its departmental staff, and dozens of students have been involved in this project, thus creating the most successful, still running project of the nearly 65 year old department. In this context, the author’s previous dream – Perczel’s 132 cm diameter manuscript globe, which was completed in 1862 (which can be considered as the first world map of 1:10.000.000 scale) – was digitally re-created.

 

Dr. Márton Mátyás professor emeritus     ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Történelmi épületek rekonstrukciós munkálatainak támogatása pontfelhők segítségével

Dr. Lovas Tamás – Rehány Nikolett – dr. Somogyi József Árpád

DOI: 10.30921/GK.70.2018.1.3

 

Adatgyűjtési és -feldolgozási munkafolyamatot fejlesztettünk a történeti épületkutatás támogatására olyan körülmények közt történő alkalmazásra, ahol a hagyományos, optikai szenzorokkal nem lehetséges a szükséges termékek előállítása. A lézerszkennelt pontfelhőből levezetett intenzitásalapú ortonézetek sötét helyiségekben, tagolt falfelületek esetén is hatékonyan támogatják a helyszíni építészeti munkát. A teljes látható felület felmérésének következtében tetszőleges vetítő síkok vehetők fel, így pl. mennyezetről és padlóról is előállíthatók nézetek. A felmerülő problémák kezelésére a helyszíni felmérés adaptív paraméterezésével, tehát a szükséges helyeken az álláspontok sűrítésével és a környezetnek megfelelő felbontás kiválasztásával, a különböző forrásból nyert pontfelhők egyesítésével sikerült megoldásokat találtunk.

 

Supporting Historic Building Reconstruction by Point Clouds

Tamás Lovas, Dr.– Nikolett Rehány –József Árpád Somogyi, Dr.

 

Architects ordered the complex building survey of the Royal Castle of Esztergom and generating architectural products like floor plans, cross sections and orthoviews of the walls to support reconstruction works. Due to certain specialities of the castle like extension of the walls (both vertical and horizontal), fragmented and irregular surfaces, dark rooms inside, we decided to use laser scanning technology combined with Unmanned Aerial System (UAS) photogrammetry for surveying. Latter was used outside the building and GNSS measurements ensured merging the point clouds from the different sources together. Current paper presents how the mentioned architectural products were derived from point clouds and discusses how efficiently laser scanned data and point cloud derived from UAV could be used.

 

Dr. Lovas Tamás egyetemi docens   BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.	Rehány Nikolett doktorandusz   BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.	Dr. Somogyi József Árpád adjunktus   BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Hogyan lesz térbeli a Big Data?

Nagy méretű téradatok elosztott feldolgozása

Olasz Angéla

DOI: 10.30921/GK.70.2018.1.4

 

A Big Data technológiák által kínált megoldási lehetőségek a nagy tömegű heterogén adatok feldolgozására a térinformatikai és távérzékelési (beleértve a fotogrammetriát is) alkalmazásokban kiaknázatlan lehetőséget jelentenek. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket kihasználva értéknövelt termékeket, szolgáltatásokat tudjunk előállítani és közzétenni, értékesíteni, elkerülhetetlen az új technológiák alkalmazása és adaptálása, szakterület-specifikus megoldásokkal történő kiegészítése.

A cikk első felében áttekintettem a Big Data fogalmait és létrehoztam a fogalmak közös elemeit, áttekintettem az adatforrásait. Kitértem Térbeli Big Data meghatározására, megfogalmaztam annak komplex definícióját, valamint meghatároztam a feldolgozására alkalmas rendszer infrastrukturális és algoritmikus elvárásait. Az alkalmazott infrastrukturális megoldások közül kiemelten ismertettem a felhőalapú számítási környezetet. A cikk második felében áttekintettem a Big Analitika és a Térbeli Big Analitika eszközrendszerét és különbségeit. Ismertettem néhány Térbeli Big Analitika képfeldolgozó eljárást, és felvázoltam párhuzamosíthatóságuk nehézségi fokát.

 

Development of the Distributed Processing of Geospatial Big Data

Angéla Olasz

 

This paper presents the Big Data phenomenon, introduces the importance of new processing techniques to provide solutions to handle Big Data and Geospatial Big Data. Recently, volume and variety of available data are evolving as never before, exceeding the capabilities of traditional algorithm performance and hardware/software environment in the aspect of data management and computation (Manyika et al., 2011; IDC, 2012; Evans and Hagen, 2013). Hence, improved efficiency is required to exploit the available information derived from Geospatial Big Data. Consequently, geospatial analysis needs to be reformed to exploit the capabilities of current and emerging computing environments via new data management and processing concepts. To understand the evaluation of the techniques, the differences and the requirements we need to go in deep into the Big Data solutions (including data, analytics and infrastructure, computing background). Existing Big Data definitions are provided and summarized within a figure to serve a complex perspective. After giving summary of existing Geospatial Big Data definitions I have provided my complex, synthetized version. Geospatial Big Analytics are introduced focusing on image processing algorithms (local, focal, zonal, and global) and their parallelization aspects.

 

Olasz Angéla térinformatikus   Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály Térinformatikai Osztály Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Térségi gazdaságfejlesztés és okos régió térinformatikai támogatással

Dr. Niklasz László – Varga-Ötvös Béla

DOI: 10.30921/GK.70.2018.1.5

 

A kistérségi gazdaságfejlesztési modell megvalósítása, az Okos Régió kialakítása több éves folyamat. Tanulmányunkból kitűnik, hogy az eredményes megvalósításuk fontos eleme a térinformatika alkalmazása, amelynek lehetőségei még koránt sincsenek teljesen kihasználva.

Úgy gondoljuk, hogy az okos város és régió (térség) megvalósításában Törökbálint és térsége kedvező helyzetben van. Időben indultak el a fejlesztések és a szükséges infrastrukturális és egyéb feltételek – IT infrastruktúra, térinformatikai rendszer, stratégiák, tervek, stb. – biztosítása. Ezt támasztja alá a 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről…. 20. pontja, mely szerint a kormányzat „kiemelkedően fontosnak tartja a helyi, települési és térségi közösségek digitális fejlesztési programjainak, illetve az Okos Város (Smart City) fejlesztések támogatását, ezért elrendeli egy Okos Város munkacsoport, illetve Okos Város és Okos Térség közigazgatási mintaprojekt létrehozását, valamint az Okos Város megoldások megjelenítését a kormánytisztviselői és köztisztviselői képzésekben.”

 

Micro-regional Economy Development and Smart Region Supported by GIS

László Niklasz, Dr.– Béla Varga-Ötvös

 

The municipality of Törökbálint has developed a micro-regional economic development model in cooperation with 4 other local governments. The model combines regional economic development with the creation of a Smart Region. The authors emphasize that the first step towards achieving this goal is the creation of smart citizens' communities, and the creation of smart cities based on this.

Smart cities form the Smart Region that can be created in a mosaic manner, as digitization enables multiple settlements in space and time to innovate and resilient economic development cooperation.

The study lists the benefits of creating a Smart Region.

The authors point out that digitization in this process has a decisive role. The study further deals with the role of GIS in local and regional economic development and in the realization of the smart city / region. This is illustrated by practical examples. In local economic development for example, the local government of Törökbálint has e-land registry & cadastre, e-public utility registration system, urban plans, DTM, orthophoto, street map based on geoinformatics and has a decision-supporting IT system based on these. Regional economic development is supported by an investment incentive information system based on the real estate portfolio of the local governments concerned.

Subsequently, the study presents the steps for the creation of a Smart Region and the model. The emergence of a smart citizen can lead to e-learning, lifelong learning and digitization. The 5 municipalities that make up the micro-region have developed special e-learning modules and have an educational web portal.

Applying smart solutions to the development of a smart city. The authors list some of the solutions that use geospatial methods, eg. control of building and land tax returns, residential announcements of environmental damage, intelligent surveillance system.

The Hungarian government supports the formation of smart city, smart region and the training of civil servants in that direction.

 

Dr. Niklasz László tanácsadó       Törökbálint Város Önkormányzat Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Varga-Ötvös Béla ügyvezető         Értéktérkép Kft. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Szemle

 

A Térképtörténeti Közlemények évkönyv sorozatindító kötetének margójára¹

 

A legelső nyomtatott forrás, amely a régebbi magyar térképekről szót ejt, és azok értékéről nyilatkozik Mikovinyi Sámuel 1732-es levele, az Epistola de methodo concinnandarum mapparum Hungariae topographium.

A 18. század második felében annyira megszaporodott a hazánkat ábrázoló térképek száma, hogy a pozsonyi származású térképgyűjtő, Moll Bernát 1750-ben egy Atlas Hungaricusban tervezte összegyűjteni azokat. (Magát a térképgyűjteményt Borbély Andor 1933-ban a brnói egyetem könyvtárában megtalálta, de a kéziratok nagy részét hamisítványnak ítélte.) Moll Bernátról a Hazai Tudósítások című újság 1808-ban megírta, hogy atlasza lajstromát a pozsonyi evangélikus egyháznak adományozta: Atlantem hunc Hungaricum Bibliothecae Evangelicae Ecclesiae, quae Posonii est, D. Bernardus de Moll Brunnswiciensi Guelferbitano serenissimo Duci a consiliis secretioribus in Aula Vindobonensi consecravit. Anno MDCCLXIII. Die 15. Augusti.

A katalógus kb. 950 tételben sorolja fel az atlasz anyagát. Ezt a katalógust 1765-ben Deccard Kristóf soproni tanár lemásolta, és a másolatot Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. (Ha összevetjük ezt azzal, hogy az 1929-ben megjelent Eperjesy-féle bécsi térképkatalógusnak 2676, a Glaser-féle, 1933-ban napvilágot látott karlsruheinek pedig 670 tétele van, akkor megítélhető ennek a 18. századból származó első magyar térképkatalógusnak az értéke.)

Pár évtizeddel később, 1786-ban jelent meg Korabinszky János nagy műve, a Geographisch-historisches und Produkten Lexikon. Ennek bevezetésében már név szerint is foglalkozik némely előző térképíró munkáival.

Ezután csaknem egy évszázad telt el, amíg 1863-ban Hunfalvy János „A magyar birodalom természeti viszonyai” c. művének bevezető fejezetében Hazánk ismerete fejlődésének vázlata címmel már részletesebben sorolja fel régebbi, magyar és külföldi szerzőktől származott térképeinket. Az írásban már óvatos értékítéletek is meghúzódnak.

A Földrajzi Közlemények 1875, 1878 és 1880-as évfolyamaiban Tomsits István „kataszteri felmérési felügyelő”, az 1882 és 1884-es évfolyamokban pedig Hanusz István kecskeméti tanár közölt néhány tanulmányt a magyar térképészet múltjáról.

Az első átfogóbb kartográfiatörténeti értekezésünk Márki Sándornak a Földrajzi Közleményekben 1896-ban megjelent tanulmánya A magyar térképírás múltja és jelene címmel. (Ez meglehetősen vázlatos munka, mert Márki csak a történeti tanulmányai közben megtalált anyagot ismertette.)

Teleki Pál, aki fiatal korában sokat foglalkozott térképtörténettel,² 1911-ben felhívást bocsátott ki a Földrajzi Közleményekben a régi magyar térképek összegyűjtése érdekében. Ez nem hozott nagy eredményt.

A térképírás történetét az első világháború után néhány fiatal szakember bécsi hadilevéltárakban folytatott kutatása hozta lendületbe. E kutatások eredménye Eperjesy Kálmán bécsi térképkatalógusa, Borbély Andor, Nagy Júlia, Irmédi-Molnár László tanulmányai, majd a karlsruhei gyűjteményekben folytatott búvárkodás nyomán Gláser Lajos katalógusa.

A térképtörténetírás bemutatásában döntő fordulatot hozott, amikor Németh József, majd később Irmédi-Molnár László szerkesztésében az Állami Térképészet 1930-ban megindította a Térképészeti Közlöny kiadását. „Ez a nagyszerűen szerkesztett és kiváló tudományos folyóirat egyrészt bebizonyította, hogy a magyar térképírásnak immár van bőséges tudományos mondanivalója a jelenben, és van mit feltárni belőle a múltból – írta 1952-ben Fodor Ferenc kiváló tudománytörténész.

Ami ezután térképészetünk múltjából feltárult, az csaknem kizárólag e folyóiratnak köszönhető. A folyóirat 1932-ben külön füzetben kiadta Borbély Andor és Nagy Júlia közös tanulmányát Magyarország I. katonai felvétele II. József korában címen. Ez az első magyar nyelvű tanulmány erről a jelentős műről. Ugyanezen évben közölte Fodor Ferenc első tanulmányát Bedekovich Lőrinc nagyszerű jászsági földmérő munkásságáról, akinek addig a nevét sem hallották szakmai körökben. A Térképészeti Közlöny hasábjain tisztázódtak Mikoviny Sámuel életrajzának és munkásságának tényei. A folyóiratban Irmédi-Molnár László, Faller Jenő, Borbély Andor, Tárczy-Hornoch Antal és Valkó Arisztid hét értekezése (!) tárgyalta 1930 és 1950 között az egyik legnagyobb magyar térképész tevékenységét.

Érdekes, hogy a 2. világháború sem tudta tartósan megszakítani térképírásunk történetét. A háború után feltáruló családi gyűjteményekből közlésre kívánkozó gazdag anyag bukkant napfényre. 1946-ban már jelentkezett ez az új anyag a Levéltári Közleményekben Iványi Béla tanulmányában A keszthelyi Festetics levéltár címen, amely beszámolt a gyűjtemény térképanyagáról is. Ugyancsak ez idő tájt kezdődött a nagyszabású katalogizáló munka a magyar térképgyűjteményekben, a Széchényi Könyvárban és részben az Országos Levéltárban is. Nagy Júlia és munkatársai, Nemes Klára és Fallenbüchl Zoltán, ha nem is nyomtatásban, de a kutatók előtt már hozzáférhető módon tették szabaddá nagy értékű térképeink vizsgálatát. Borbély Andor és Bendefy László is ekkor kezdte meg a vidéki levéltárak térképanyagának összeírását.

Ehhez segítséget nyújtott az újra meginduló Térképészeti Közlöny is. 1952-ben a folyóirat 15. számú külön füzete három kötetben adta ki A magyar térképírás címmel Fodor Ferenc összefoglaló történeti munkáját.

A kutatók elkötelezett munkája bizonyítja, hogy térképészetünk múltját nem tekintették lezártnak az ideológiailag terhelt időszakban sem. Az utóbbi évtizedek publikációi már a történetírásunk jelenébe vezetnek át. Megszűnt a Térképészeti Közlöny, a történeti munkák zöme az 1960-as évektől az újonnan induló Geodézia és Kartográfia folyóiratban jelent meg. Csendes László, Hrenkó Pál, Papp-Váry Árpád, Plihál Katalin, Jankó Annamária a gyakori szerzők, majd az új generáció, Pászti László, Danku György, Bartos-Elekes Zsombor, Irás Krisztina, Török Enikő, Reisz T. Csaba jelentkezik tanulmányokkal.

Sok feldolgozatlan térképi anyag rejtezik még levéltárainkban, könyvtárainkban, valamint a német, olasz, török, lengyel, szlovák és szerb gyűjteményekben. Ezeknek a feltárása még hosszú időt vesz igénybe. Reméljük, hogy a feltörekvő ifjabb szakemberek az idősebb generációval összefogva felderítenek minden, még lappangó térképet, és sok elfelejtett térképészt fognak kiemelni a feledés homályából az induló Térképészeti Közlemények lapjain.

Klinghammer István

 

Térképészeti Tudományos Nap

 

Térképészeti tudományos nap címmel tartottak tudományos ülést a Magyar Tudományos Akadémián 2017. december 1-jén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének kezdeményezésére második alkalommal került sor erre a rendezvényre, amelyen megjelentek a kartográfia művelői, oktatói, hallgatói és a térképbarátok. A programfelelős Reyes Jesús (ELTE) úgy állította össze az előadói listát, hogy abban az ELTE oktatóin kívül szerepet kapjanak más partnerintézmények szakemberei, másrészt különböző korosztályok képviselői is.

Zentai László tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) üdvözlő beszédéhez csatlakozva Gercsák Gábor docens (ELTE), az ülést levezető elnök kiemelte: a térképészet ismét korszerű tudomány lett, mert számos diszciplína határterületével érintkezik, illetve felismerte az informatika és a kartográfia kapcsolódási pontjait – nem véletlen, hogy a tanszék már 2003-ban az Informatikai Kar részévé vált. A valós és a virtuális térképészeti termékek és kutatási eredmények könnyen elérhetők bárki számára: ebből sajnos az is adódik, hogy soha ennyi jó de ennyi rossz térképet sem látott még a közönség. Nagy ezért az oktatók és kutatók felelőssége, hogy nemcsak jó és szép, hanem könnyen értelmezhető, ugyanakkor tartalmukban igényes munkákkal találkozzanak a tanulók és felhasználók.

Márkus Béla, az Óbudai Egyetem professor emeritusa, Kollaboratív tananyagfejlesztés címmel tartott előadást, melyben megfogalmazta, hogy a változó igények kielégítése és a térinformatika oktatási tantervének folyamatos megújítása érdekében az ipar és az egyetemek hatékony együttműködése elengedhetetlen. A kollaboratív tananyagfejlesztéssel kapcsolatos törekvéseket egy Erasmus-projekt példáján mutatta be.

Kállai Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense mintegy 450 évet ugrott vissza az időben Csata- és hadszíntérkutatások térképészeti támogatásának tapasztalatai című előadásával. Kifejtette: az ilyen kutatások és az eredmények komplex elemzése igényli a modern kartográfia támogatását. Bebizonyította, hogy a levéltári adatok és régészeti leletek mellett meghatározó szerepet játszottak a korszerű térképészeti eljárások a Mura folyó fölé magasodó Zrínyi-Újvár feltárásában és a térmodell előállításában.

Albert Gáspár adjunktus és Szigeti Csaba doktorandusz (ELTE) közös előadása egy elméleti kutatásról és annak gyakorlati vonatkozásairól szólt Kísérleti térképészet a XXI. században, avagy a digitális térkép személyre szabása címmel. Az emberek térképolvasási képességét több száz minta alapján vizsgálták annak érdekében, hogy közelebb jussanak céljukhoz: a modern geoinformatikai módszerekkel készített térképek igazodjanak a felhasználók képességeihez, a térképek jelkulcsa és tartalma legyen személyre szabottan tervezhető.

Faragó Imre tanszéki mérnök (ELTE) a térképészet, a földrajz, a néprajz és a történettudomány sajátos fogalmáról, a táj többféle értelmezéséről és bemutatásáról beszélt Tájrendszerek a kartográfiában címmel. A térképészetben a táj ábrázolása a földfelszín lehető legteljesebb bemutatását jelenti, amelyre a tájnevek sokaságát kell felvenni. A történeti-földrajzi, néprajzi és természetföldrajzi tájak kiterjedésének, hierarchiájának egyidejű ábrázolásán túl a kartográfia a tájnevek eltérő betűjellemzőkkel való megírásával törekszik a különböző tájtípusok elkülönítésére.

Márton Mátyás professor emeritus (ELTE) 10 esztendős a Virtuális Glóbuszok Múzeuma című előadása zárta a tudományos napot (társszerzők Gede Mátyás és Ungvári Zsuzsanna, az ELTE adjunktusai). Ismertette a közel másfél száz föld- és éggömböt bemutató gyűjtemény létrejöttét és felépítését, a glóbuszdigitalizálás és -fényképezés szakmai kihívásait, a digitális rekonstrukcióban rejlő lehetőségeket. Igazolta, hogy a kartográfia régi és közelmúltbeli termékei, így a földgömbök és éggömbök nemcsak esztétikai és kulturális értékek, hanem azok tartalma a mai kutatók számára is izgalmas vizsgálódásokra adnak lehetőséget.

 

Gercsák Gábor

Földmérőnap Békéscsabán

 

2017. november 22–23-án – immár jubileumi – tizedik alkalommal került megrendezésre Békéscsabán a Békés Megyei Kormányhivatal, a Békés Megyei Mérnöki Kamara és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság közös szervezésében a Földmérőnap.

 

A két napos akkreditált szakmai rendezvényt dr. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója nyitotta meg. A főigazgató köszöntőjében rámutatott arra, hogy a csúcstechnológia világában is a legfontosabb érték az ember és az a szakember, aki a szakmát kitűnően ismeri és megvan benne az a különleges tudás, szakmai fortély és találékonyság, amelyeket a gépek, műszerek soha sem lesznek képesek produkálni. A Földmérőnap és a hasonló rendezvények célja, hogy a szakembereink képezzék magukat, felkészüljenek a modern technika alkalmazására és képesek legyenek a megújulásra – tette hozzá a főigazgató.

Horváth Gábor István, a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályának vezetője áttekintést adott a földügyi szakigazgatás főbb területeinek aktualitásairól, a várható feladatokról, és külön kitért a januártól hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényre, amely az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályainak módosítását is igényli.

A konferencia további programján a következő előadások szerepeltek:

 

1. nap

Cseri József (Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója):

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetése (OKTM) projekt végrehajtásának aktuális kérdései.

Mátyás László (Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. műszaki vezetője): Az OKTM-projekt folyamatának ellenőrzési tapasztalatai. A projekt kritikus pontjainak elemzése.

Dr. Sóvári Tibor (Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc‐biztonsági és Földhivatali Főosztály főosztályvezető‐helyettese): A Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály aktuális feladatai.

Zsilvölgyi Csaba (Pécsi Geodézia és Térképészeti Kft. ügyvezető igazgatója): OKTM-eljárás négy járásban és a hozzá vezető út.

Horváth Zsolt (Geosite Kft. ügyvezetője): Geomax X‐Fusion – Pick point

Zeke Zsolt (Leica Geosystems Hungary Kft. kelet‐magyarországi geomatikai üzletkötője): Leica Geosystems 2017-es újdonságai.

Érsek Ákos (GPSCOM Kft. GPS termékfelelőse): A GPSCOM Kft. újdonságai.

Stenzel Sándor (Geodézia ZRT.): 3D‐szkennerekről a Geodézia Zrt‐nél.

Váradi Attila (3D Geosolution Hungary Kft.): 3D Geosolution Hungary Kft. bemutatkozása.

Gósz Zoltán (Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara Csongrád Megyei Igazgatóság földügyi referense): Térinformatikai fejlesztési lehetőségek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál

Sebők Tamás (Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály Alaphálózati és Államhatárügyi osztály): Az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatok.

Németh Zoltán (iNFOBEX Kft.): GEODÉTA‐NET az alternatív RTK-szolgáltatás.

 

2. nap

Dr. Kis Andrea (Békés Megyei Mérnöki Kamara titkára): A szakmagyakorlás jogi kérdései.

Dr. Busics György (Óbudai Egyetem Alba Régia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet igazgatója, egyetemi docens): A vonatkoztatási rendszer, a méretarány, a transzformáció, a kalibrálás kérdése és a királyi öl.

Loránt Gyula (Csongrád Megyei Kormányhivatal Földügyi szakügyintéző): Parlagfű-fertőzöttség helikopteres hatósági ellenőrzése.

Bige Zoltán – Pálosi Imre (Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály Alaphálózati és Államhatárügyi osztály): GPS használata a felsőrendű magassági hálózatban.

Bán Imre (Bács‐Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőtervezési osztály osztályvezetője): Az ingatlan‐nyilvántartás és az Országos Erdőállomány Adattár kapcsolata a legutóbbi jogszabályváltozások fényében.

Vidovenyecz Zsolt (Mott MacDonald Magyarország Kft.): Magyarország a legjobbat érdemli – avagy miért nem zöldebb a mi füvünk is?

Dr. Mike Krisztina (Magyar Olaj‐ és Gázipari Nyrt. Engedélyeztetés, Bányamérés és Birtokjog MOL-vezető): A termőföld bányászati célú igénybevételének sajátosságai.

Kecskés Márton (Kecskés Mérnöki Iroda): Beszámoló az InterGeo‐ról.

Zeke Zsolt (Leica Geosystems Hungary Kft. kelet‐magyarországi geomatikai üzletkötője): Leica Geosystems valóság 3D-s rögzítése egy gombbal.

Kocsor István (Körös‐vidéki Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyamszabályozási osztály geodétája): Geodéziai feladatok a Körös‐vidéki Vízügyi Igazgatóságon vol. 2.

Varga Gábor (Békési Megyei Földhivatal nyugalmazott hivatalvezető‐helyettese):

Visszaemlékezés a Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetés kapcsán.

Gábor Sándor (Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály szakfelügyelője): Országos alapvonalak – az orosházi alapvonal bemutatása.

Hajtman Zoltán (Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály földmérési szakügyintézője): A Körös‐mappáció – Huszár Mátyás.

 

A kétnapos rendezvényen közel 30 változatos és sokszínű előadást hallgathattak meg a résztvevők, amelyek a szakmai továbbképzés szempontjából is hasznos volt. Az előadások a földmérési szakma mellett a földügyi igazgatás szinte valamennyi területét érintették, így az ingatlan-nyilvántartást, térinformatikát, mérnökgeodéziát, de kiemelt téma volt az osztatlan közös tulajdon megszüntetése is.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével és előadásával dr. Busics György egyetemi docens, az Óbudai Egyetem intézetigazgatója, aki egykori tanítványainak meglátogatása mellett tovább erősítette a Békés Megyei Kormányhivatal és az Egyetem között létrejött, duális képzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodást.

A Földmérőnap részvevői köszönthették Varga Gábort a megyei földhivatal nyugalmazott hivatalvezető-helyettesét is, aki 80. életévének betöltése alkalmával vehette át az egyik legrangosabb szakmai-társadalmi elismerést, a Márton Gyárfás-emlékplakettet, ami kapcsán visszaemlékezését hallgathattuk meg az erdélyi szakmai kapcsolataink kialakulásáról.

A szakmai napon szinte valamennyi földmérési műszer forgalmazója megjelent, akik az előadásaik során és azok szünetében mutatták be termékeiket a részvevőknek.

A kávé- és ebédszünetek ideje alatt hasznos kötetlen eszmecserék zajlottak a jelenlévők között.

Külön köszönetet kell mondanunk dr. Takács Árpádnak a Békés Megyei Kormányhivatal vezető kormánymegbízottjának a támogatásáért. Egyedülálló módon támogatja a földhivatali osztályokon dolgozó kollégákat, először az MFTTT jogi tagság vállalásával, másodszor a rendezvényeken való részvétel biztosításával, harmadszor a Földmérőnap megszervezésében nyújtott segítségével.

Végül köszönet illeti minden résztvevő nevében a rendezvény megszervezésében oroszlánrészt vállaló Dobainé Kosznai Krisztinát, az MFTTT vezetőségét és titkárságát a munkájukért, a Békés Megyei Mérnöki Kamarát a támogatásért és a rendezvény előadóit a felkészülésért.

Sóvári Tibor – Hajtman Zoltán

 

GISTAT – térinformatika és statisztika együtt

 

2017. november 2-3-án Dublinban rendezték meg a 10. Európai Földrajzi és Statisztikai Fórum („European Forum for Geography and Statistics”– EFGS) konferenciát az ír Központi Statisztikai Hivatal (CSO) és az Ordnance Survey Ireland (OSi) közös szervezésében.

Az EFGS egy önkéntes testület, amely lehetővé teszi a nemzeti statisztikai intézetek (NSI-k) és a nemzeti térképészeti és kataszteri ügynökségek (NMCA-k) GIS szakértői közötti eszmecserét, a statisztikai és térinformatikai információk integrációjának előmozdítása érdekében. Emellett feladatának tekinti NSI-k és a NMCA-k közötti partnerség fejlesztését egyenlő feltételek mellett, valamint támogatja, az UN GGIM (United Nations Initiative on Global Geospatial Information Management) kezdeményezést. Az UN-GGIM célja, hogy vezető szerepet játsszon a térinformatikai információk fejlesztésében és elősegítse annak használatát, valamint választ adjon a kulcsfontosságú globális kihívásokra.

A konferenciát Hugh Mangan (OSi), az EFGS2017 elnöke, Barry Lowry ír kormányfői információs vezérigazgató, Paul Morrin (CSO) és Janusz Dygaszewicz EFGS elnöke (Lengyel Központi Statisztikai Hivatal) nyitotta meg. A találkozón több mint 200 küldött vett részt az 5 kontinens 30 országából. Magyarországot Palya Tamás, a Budapest Főváros Kormányhivatala - Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (BFKH FTFF) INSPIRE felelőse képviselte, sajnos a magyar Központi Statisztikai Hivatal ezúttal nem küldött képviselőt.

A konferencia gazdag programja a földrajzi és statisztikai ismeretekre és innovációra összpontosított. Mindkét terület szakértőit összefogta, és lehetőséget biztosított a legjobb gyakorlatok megosztására az alábbi három fő témában:

• Az ENSZ kezdeményezések: UN-GGIM és a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs)

• Együttműködés a statisztikai és térképészeti ügynökségek között

• A legjobb gyakorlati példák és munkatevékenységek bemutatása a statisztikai és térinformatikai információk integrációjára

Az előadások témája lefedte a kapcsolt adatok (linked data), a statisztikai eredmények vizualizációja, 2021-es népszámlálás, big data és a környezetvédelmi geostatisztika, INSPIRE, intelligens város (smart city) témaköröket.

A program bevezető előadását Jack Dangermond (ESRI) tartotta, arról hogy az Esri helymeghatározási technológiája, („The Science of Where” néven ismert), hogyan segíti bevonni a közösségeket a világon az SDGs célok elérése érdekében.

Az ENSZ Agenda 2030 Fenntartható fejlődési célok több előadásban is kulcstényezőként szerepelt, amelynek indikátorainak meghatározásához a térinformatika és a statisztika elengedhetetlenek.

Greg Scott az ENSZ Globális Térinformációk Kezelése Szakértői Bizottság (UN GGIM) amerikai tanácsadója az előadásában elmondta, hogy a jövőben szükség van a globális mutatókra, földrajzi szempontból szétbontott adatokat (geographic disaggregation) kell figyelembe venni regionális szinttől, miközben ezek a mutatók lehetővé teszik a globális jelentések összevonását is (aggregation global reporting).

Colin Bray (OSi) egészen kiváló példát mutatott arra, hogy Írországban hogyan valósítják meg az SDG-s indikátorok követelményét a térképészeti és statisztikai intézetek együttműködésének eredményeként. Az ír Központi Statisztikai Hivatal (CSO) és Ordnance Survey of Ireland (OSi) egy együttműködés keretében ezen az eseményen indította el az alábbi honlapot, amely remekpélda arra, hogy hogyan kell kezelni a Fenntartható Fejlődési Célok nemzetközi követelményéből adódó feladatokat. A célokhoz megtalálhatóak az együttes térképi és statisztikai indikátorok, jelenleg a 17 indikátorból már 13-hoz találhatunk adatokat. Az weboldal úttörő jellegű és minden ország számára követendő példa lehet: http://irelandsdg.geohive.ie/.

A konferencia közössége egyetértett abban, hogy a statisztikai adatokat a mai követelményeknek megfelelően mindinkább térinformatikai alapokra kell helyezni.

Alapvetően négy fő célt lehet meghatározni, amely Magyarországon is alkalmazandó:

1. a földrajzi adatok használatának növelése

2. az új típusú elemzések és statisztikai célú földrajzi adatok létrehozása

3. a GIS alkalmazás ismeretének növelése (tudásmegosztás)

4. mindezek pénzügyi hátterének biztosítása

A konferenciával párhuzamosan került megrendezésre az EuroGeographics politika szakértői munkacsoportjának (Policy Knowledge Exchange Network – POLKEN) vezetőségi ülése.

A munkaülés levezető elnöke, a munkacsoport vezetője Dominik Kopczewski (EuroGeographics) volt. A POLKEN nyomon követi, értékeli és konstruktív módon részt vesz az európai kezdeményezések, programok és politikák kidolgozásában, amelyek az EuroGeographics céljaira és tagjaink tevékenységére vonatkoznak. Aktuális téma volt a PSI (Public Sector Information) irányelv felülvizsgálatára vonatkozó Európai Bizottsági kérdőív, amelynek célja a digitális egységes piac (Digital Single Market) stratégiai céljainak kielégítése az adatgazdaság területén.

Összességében sikeres és előremutató példákkal lehetett találkozni a térinformatikai és a statisztikai adatok integrációjáról, valamint a Fenntartható Fejlődési Célok (FFC) indikátorainak megjelenítéséről, mindemellett szerencsés lenne magyar szinten a KSH és a BFKH FTFF közötti együttműködés, akár egy közös projekt keretein belül.

Jó ötlet lehetne az ír mintát követve egy magyar FFC indikátor weboldal létrehozása, vagy a 2021-es népszámlálásra egy integrált földügyi-statisztikai rendszer megteremtése.

Az EFGS 2017 konferencia részletes programja a https://www.efgs2017.ie/ weboldalon megtalálható.

Palya Tamás

 

Nekrológ

 

Dr. Závoti József

1949–2017

2017 november közepén eltávozott közülünk Závoti József, aki sok éven keresztül volt kollégánk. Olyan munkatársunk hagyott itt minket, akit tiszteltünk szaktudásáért, tudományos meglátásaiért, eredményeiért, és akit szerettünk szerénységéért, jóindulatú, megértő és mindig segíteni kész természetéért.

1949. november 30-án született Szekszárdon, az általános iskolai tanulmányait imádott szülőfalujában, a Tolna megyében található Miszlán végezte. A székesfehérvári gimnáziumi éveket követően nyert felvételt az ELTE alkalmazott matematika szakára. Egyetemi tanulmányainak 1974. évi befejezését követően, bár elmondása szerint maradhatott volna az egyetemen, Sopronba költözött. Felesége logopédus, a Soproni Egyetem docense, fia Zoltán közgazdász, lánya Zsuzsa angol-norvég szakon végzett bölcsész. 1975-től kezdett dolgozni a soproni, akkori nevén MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetben (MTA GGKI).

Kezdeti intézeti munkái a számítógépes programfejlesztésekhez és a műszerfejlesztésekhez (szintezőlécek kalibrálása, giroteodolitok) szükséges matematikai feldolgozó eljárásokhoz kapcsolódtak. Első nagy kutatási projektje a térképek pontosságát forradalmi módon megnövelő digitális terepmodellezéshez (DTM) kötődött. Rácsbázisú terepmodelljében olyan spline-interpoláción alapuló végeselem-magasságbecslést használt, mely a folytonosság mellett a differenciálhatóságot is biztosította, ami a törésmentes automatikus szintvonalrajzolás előfeltétele. Kollégáival együttműködve új eljárásokat, algoritmusokat fejlesztett ki a szomszédság-relációra alapozott magasságbecslésre. Rácsbázisú terepmodelljére támaszkodva munkatársai különleges DTM-alkalmazásokat fejlesztettek (pl. vízválasztó és vízgyűjtő vonalak kijelölésére), melyekhez speciális gráfelméleti algoritmusokat is felhasználtak. 1985-ben a kutatási eredményei alapján a műszaki tudományok kandidátusa lett.

Az MTA GGKI kutatói az ő közreműködésével fejlesztettek ki a hazai légi fénykép kiértékelési tevékenység támogatására egy nyalábkiegyenlítő programrendszert. A digitális fotogrammetria terén foglalkozott a mérések, a pontazonosítások automatizálásával illetve a projektív geometrián alapuló pontosabb és egyszerűbb kiértékelési eljárások kifejlesztésével.

Tudományos pályafutásának következő jelentős állomása a különböző mérési hibák kiküszöbölésében meghatározó fontosságú robusztus becslési eljárások kutatása és fejlesztése lett. Célja a durva hibák és az adatszennyeződések hatásának csökkentése volt abban az esetben, mikor a mérési adatok nem a normáleloszlást követik. A geodéziai hagyományoknak megfelelően gyakorlati célokra leginkább a súlyfüggvényeken alapuló újrasúlyozott legkisebb négyzetek módszerét alkalmazta. A súlyfüggvényekkel rendelkező w-becslések területén az általa vezetett kutató csoport megalkotta a Soproni-módszert. Új, a geodéziai problémákkal adekvát, robusztus becslési módszereket dolgozott ki a maximum-likelihood elv alapján, és azokat a geodéziai alapfeladatok megoldására adaptálta. Eredményeire támaszkodva 1998-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Térinformatikai Mérnöki Szakán megvédte habilitációs értekezését (értekezésének címe:„Robusztus becslési módszerek a geodéziában”) és nem sokkal ezt követően, 2000-ben a műszaki tudományok doktora lett (értekezésének címe: A geodézia korszerű matematikai módszerei).

Az 1990-es évek elejétől foglalkozott idősorok analízisével. Az ezen a téren elért eredményeit német, osztrák, belga és magyar szakemberekkel együttműködve a földforgás-változás-, a földi árapály- és árapálysúrlódás-kutatások témaköreiben használták fel. Az árapálysúrlódás jelenségének vizsgálata során sikerrel alkalmazta a robusztus becslési eljárásokat, melynek köszönhetően a nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megmutatnia, hogy a földi nap hosszúságának növekedésében a földtörténet során ugrásszerű változások mentek végbe. A globális GPS megfigyelések idősorának elemzése során kollégáival együttműködve elsők között tudták detektálni a Föld pólusmozgásának magas frekvenciájú komponenseit és ezek között az egyes fél és egész napos árapályhullámokat.

A kétezres évek elején D. Fritsch professzorral (Stuttgarti Egyetem) közösen a fotogrammetriai külső tájékozás – a Helmert transzformáció – egy új alternatív megoldását dolgozták ki. Ugyancsak Stuttgarthoz kötődik egy, a földrajzi információs rendszerekkel kapcsolatos, kutatási eredménye is. A földrajzi információs rendszerek esetében a feldolgozandó adatok hatalmas mennyisége és a tárolás költsége kikényszerítik, hogy az adatokban rejlő információt tömörítsük. Erre a célra wavelet-transzformáción alapuló tömörítési eljárást fejlesztett ki németországi tartózkodása során.

Tudományos eredményeit 1977 és 2017 között 166 tudományos közleményben foglalta össze, melyek jelentős része elismert nemzetközi (Journal of the Geodetic Society of Japan, Allgemeine Vemessungs-Nachrichten, Österreihisches Zeitschrift für Vermessungswesen und Photogrammetrie, Journal of Geodynamics) és hazai (Acta Geodatica et Geophysica, Geophysical Transactions, Geodézia és Kartográfia, Geomatikai Közlemények) szakfolyóiratban jelent meg.

Szakmai előmenetelének fontos állomása volt, amikor a GGKI kutatói közösségének ajánlása és az MTA X. Földtudományok Osztálya támogatása alapján az MTA elnöke 2000-től kezdődően megbízta az Intézet vezetésével. Az igazgatói munkakör ellátására szakmai felkészültsége mellett különösen alkalmassá tette körültekintő, megfontolt alaptermészete, humánus gondolkodásmódja, kollégái és a GGKI sorsa iránt érzett felelősségérzete. Irányítása alatt az Intézet tovább fejlődött, itthon és nemzetközi téren is növekedett a szakmai elismertsége. Igazgatói munkájának sikerességét mutatja, hogy az intézet kutatói javaslatára az MTA elnöke igazgatói megbízását többször is meghosszabbította. Igazgatói tevékenységet 2012-ig vállalt. Ezt követően tudományos tanácsadóként dolgozott tovább.

Nagy fontosságot tulajdonított az egyetemi oktatásban való részvételnek. A Nyugat-magyarországi Egyetem (NymE) Erdőmérnöki Karának keretében működő Matematikai Intézet munkájába 1993-ban kapcsolódott be docensként. 1999-ben kinevezték egyetemi tanárnak, majd 2002-től a NymE Közgazdaságtudományi Karán oktatott, ahol megszervezte és évekig vezette a Matematikai és Statisztikai Intézetet. Oktatási feladatként a valószínűségszámítás, a statisztika és az operációkutatás tárgyak előadásait tartotta, valamint részt vett több doktori iskola tagjaként a doktoranduszok képzésében is.

A tudományos közéletnek mindvégig aktív szereplője volt. A Geodéziai és Geoinformatikai Tudományos Bizottság elnöki tisztét 2002 és 2008 között töltötte be. Élete végéig ő volt a város támogatásával működő Soproni Tudós Társaság ügyvezető elnöke. 2008 és 2013 között az Acta Geodaetica et Geophysica főszerkesztője volt. Kezdeményezésére indult meg a földtudományi kutatások eredményeit bemutató Geomatika Szemináriumok sorozata, és a Geomatikai Közlemények című folyóirat, melynek szerkesztését 1998 és 2013 között az intézeti kollégáival közösen végezte. Részt vett a Dimenziók: Matematikai Közlemények elnevezésű egyetemi kiadvány szerkesztésében is.

Számos alkalommal részesült kitüntetésben (2000-ben Akadémiai Díj, 2006-ban egyetem kiváló oktatója, 2011-ben Széchenyi István-emlékérem, 2017-ben Lámfalussy Sándor-emlékérem), és 2014-ben vehette át a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét.

Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála mindenkit megrendített. Emlékét szeretettel megőrizzük. Kedves Jóska, nyugodj békében!

Varga Péter

* * *

 

Munkafolyamatok irányítását és ellenőrzését támogató rendszer (MTR) fejlesztésének terve az OKTM projekt végrehajtásának felgyorsítása érdekében

 

Az OKTM projekt I. ütemének indulásakor létrehoztuk az MTR-t, melynek célja részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII.31.) kormányrendelet szerinti megosztási eljárás munkafolyamatainak támogatása és nyomon követése. A szoftvert több alkalommal továbbfejlesztettük, egyrészt a jogszabály-módosításokra, másrészt a megszerzett gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel.

A legújabb fejlesztési terv megvalósítása lehetőséget biztosítana arra, hogy a megosztási eljárásban a járási hivatal által kiadott dokumentumok feltöltését és azok dátumának rögzítését az illetékes hivatal végezné el. A járási hivatal dönti el, hogy mely kiinduló földrészletek esetében milyen dokumentumot tölt fel a rendszerbe. A fejlesztést megelőzően egyeztetést folytatunk a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályával és a Kormányhivatalokkal.

A tervezett fejlesztéssel elérhető előnyök:

• • a megosztási eljárás teljes folyamata követhető a járási hivatal, a jogi szolgáltató és a földmérő vállalkozó számára az MTR-en keresztül,

  • a járási hivatal az MTR-ben történő feltöltéssel teljesítheti a jogi szolgáltató és a földmérő vállalkozó elektronikus úton történő haladéktalan értesítését,

  • az NKP Kft.-nek nem kell folyamatos adatkéréssel a járási hivatalhoz fordulnia a jogi szolgáltatók és földmérő vállalkozók ellenőrzéséhez, mivel a járási hivatal MTR-ben történő adatrögzítése lenne a mérvadó.

A járási hivatal dokumentum-feltöltését és az ahhoz kapcsolódó dátum rögzítését a következő eljárási cselekményekre tervezzük:

• • értesítés az ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapot egyezőségéről, a megosztási eljárás folytathatóságáról,

 

• • a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító jogerős határozat meghozatala,

  • záradékolást igazoló változási munkarész elkészülte,

  • egyezség esetén a befogadó nyilatkozat, sorsolás esetén a záradékolt sorsolási jegyzőkönyv elkészülte,

  • az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat meghozatala,

  • az eljárás-megszüntető végzés meghozatala.

A fejlesztés során a járási hivatalnak lehetőséget biztosítanánk csoportos feltöltésre, mellyel a csatolt dokumentumhoz több kiinduló földrészlet kiválasztható, így egy feltöltéssel több feladat egyszerre elvégezhető.