Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2018.

2018/2 70. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

 

Dr. Ádám József – dr. Rózsa Szabolcs – dr. Tóth Gyula – dr. Völgyesi

Lajos: Magyarország 100 evvel ezelőtt létesített első gravimetriai

főalappontjának újramerése a Műegyetemen 4

Paulik Dániel – Tóth Márton Tamás – dr. Molnár Bence – Neuberger

Hajnalka – dr. Horváth László: Mérnökfotogrammetriai támogatás a

tartószerkezetek vizsgálatához 15

Szigeti Csaba – Kerkovits Krisztián: A vetületválasztás hatása kis

méretarányú térképek olvasására 20

Dr. Forrai József: Változások kora, A szakma fejlődése a földmerő szemével 31

Az OE AMK Geoinformatikai Intézet nemzetközi projektjei 36

Nemzetközi téradat-minőség konferencia 38

Európai Földmerők es Geoinformatikusok Napja, Nemzetközi

Földmérőnap 2018 38

Szép Magyar Térkép 40

Elismerések március 15-en 41

Könyvismertetés 42

Nekrológok 43

 

Contents

 

Remeasurement of the First Gravity Reference Station of Hungary

Established 100 Years ago at the Budapest University of Technology

and Economics (BME) (József Ádám, Dr. – Szabolcs Rózsa, Dr. –

Gyula Tóth, Dr. – Lajos Völgyesi, Dr.) 4

Structure Analysis Supported by Photogrammetry (Dániel Paulik

Márton Tamás Tóth – Bence Molnár, Dr. – Hajnalka Neuberger –

László Horváth, Dr.) 15

Measuring Map Projections' Effects on The Interpretation of Small

Scale Maps (Csaba Szigeti – Krisztián Kerkovits) 20

Age of Changes, The Development of our Profession from the

Surveyor's Aspect (Joseph Forrai, Dr.) 31

International Projects of the Institute of Geoinformatics (Obuda

University Alba Regia Technical Faculty) 36

Workshop on Spatial Data Quality 38

European Surveyors’ and Geoinformatics’ Day, International Day of

Surveyors 2018 38

Competition of Beautiful Hungarian Maps 2017 40

Awards on 15th of March 41

Book Review 42

Obituaries 43

 

 

 

 

Magyarország 100 évvel ezelőtt létesített első gravimetriai főalappontjának újramérése a Műegyetemen

 

Dr. Ádám József – dr. Rózsa Szabolcs – dr. Tóth Gyula – dr. Völgyesi Lajos

 

DOI: 10.30921/GK.70.2018.2.1

 

Oltay Károly a Műegyetem korábbi Geodézia Tanszékének professzora és vezetője a Tanszék alagsori ingatermében létesítette az első magyarországi gravitációs főalappontot, amelynek nehézségi térerősség értékét (g = 980 852 mGal) 1915-ben a potsdami Geodéziai Intézet főalappontjának abszolút értékéből relatív ingamérések alapján vezette le. C. Morelli az 1940-es években kiegyenlítette az európai gravitációs főalappontok hálózatát és az Oltay által meghatározott értékre g = 980 853 mGal értéket kapott, amely alig tér el az R.A. Hirvonen finn professzor által, izosztatikus redukció figyelembe vételével meghatározott értéktől (g = 980 853,3 mGal). Az ingatermet 2016 elején felújíttattuk, amelynek során az ingapontot azonosítottuk és helyreállíttattuk. Az alapponton 2016. május 26-27-én a cseh geodéziai obszervatórium (Pecny, Ondrejov) munkatársai FG5X (No. 251) típusú abszolút graviméterrel méréseket végeztek a nehézségi térerősség abszolút értékének újbóli meghatározása céljából. A mért érték pontjelre történő átszámításához és az egykori g értékkel történő összehasonlításhoz szükség volt még a ponton a vertikális gradiens meghatározására mérések alapján. A meghatározott vertikális gradiens érték (−0.3091 mGal/m) felhasználásával meghatároztuk egyrészt a g pontjelre vonatkozó értékét (amelynek eredményeként ez beilleszthető Magyarország jelenlegi hatályos gravimetriai alaphálózatába (MGH-2013)), másrészt a g Oltay-féle ponthelyre vonatkozó értékét annak céljából, hogy az összehasonlító vizsgálatokat el tudjuk végezni. Figyelembe véve a potsdami rendszer és az abszolút rendszer

közötti −14 mGal (illetve hazai vizsgálatok alapján kapott −13,94 mGal) szabályos eltérést, az általunk 2016-ban meghatározott érték (g = 980 839 431,55 μGal) jó összhangot mutat az Oltay-féle értékkel.

 

Remeasurement of the First Gravity Reference Station of Hungary Established 100 Years ago at the Budapest University of Technology and Economics (BME)

 

József Ádám, Dr.– Szabolcs Rózsa, Dr. – Gyula Tóth, Dr. – Lajos Völgyesi, Dr.

 

The first gravity reference station of Hungary was established by Károly Oltay, professor and head of former Department of Geodesy, Technical University of Budapest. The station was located in the pendulum hall and its gravity value (g = 980 852 mGal) was derived in 1915 from relative pendulum measurements with respect to the reference station at Geodetic Institute in Potsdam. The network of European gravity reference stations was adjusted by C. Morelli in the 1940's and he got g = 980 853 mGal for the station established by Oltay. This value only slightly differs from the one obtained by Finnish professor R.A. Hirvonen (g = 980 853.3 mGal), who used isostatic reduction in his calculations.

The pendulum hall was reconditioned in 2016, during which the reference station was identified and restored. Gravity was measured at the reference station between 26–27 May, 2016 with the FG5X (No. 251) absolute gravity meter by staff members of the Czech Geodetic Observatory (Pecny, Ondrejov). Vertical gravity gradient was also required to be measured at the station to reduce gravity measurements to the benchmark and to compare with the old g value. The measured vertical gravity gradient (–0.3091 mGal/m) served on the one hand to calculate g for the benchmark (allowing our reference station to be fit into the present operative gravity base network of Hungary [MGH-2013]). On the other hand it facilitated calculating g for the benchmark established by Oltay for comparisons. When the systematic difference of –14 mGal between the reference system of Potsdam and the absolute system (or the value of –13.94 mGal based on local studies) is accounted for, the value obtained by us in 2016 (g = 980 839 431.55 μGal) agrees well with the value obtained by Oltay.

 

Kulcsszavak: Oltay Károly, első gravitációs főalappont, nehézségi térerősség,

Key words: Oltay Károly, first gravity reference station, gravity

 


 

Dr. Ádám József

egyetemi tanár

 


 

Dr. Rózsa Szabolcs

egyetemi docens

 

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


 

Dr. Tóth Gyula

egyetemi docens

 


 

Dr. Völgyesi Lajos

professor emeritus

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

http://www.agt.bme.hu/volgyesi

 

* * *

 

Mérnökfotogrammetriai támogatás a tartószerkezetek vizsgálatához

 

Paulik Dániel – Tóth Márton Tamás – dr. Molnár Bence –

Neuberger Hajnalka – dr. Horváth László

 

DOI: 10.30921/GK.70.2018.2.2

 

Az alakváltozások és feszültségek mérésére több eljárás is létezik. A hagyományos módszerek közé tartoznak a nyúlásmérő bélyegek, induktív útadók vagy a teljes testre kiterjedő fotoelasztikus vizsgálatok. Ezek általában sok előkészületet, és/vagy komoly eszközparkot igényelnek. Napjainkban egyre nagyobb teret kapnak a képkorrelációs módszerek, amelyek a próbatestről készített digitális fényképeket feldolgozva jutnak eredményre, a több képen megtalált azonos pontok közötti pixeltávolságok segítségével. A piacon elérhető megoldások hozzáférhetősége korlátozott, ezért célunk egy hozzáférhető eszközök segítségével, könnyen használható képkorrelációs megoldás kidolgozása, tesztelése, és összehasonlítása a hagyományos módszerekkel.



* * *

 

Structure Analysis Supported by Photogrammetry

 

Dániel Paulik – Márton Tamás Tóth– Bence Molnár Dr. –

Hajnalka Neuberger – László Horváth, Dr.

 

Several experimental methods exist for strain and stress measurement. There are traditional techniques including strain gauges, inductive displacement sensors, or full-field measurements using photoelastic analysis. These methods usually require complex instruments, and/or great amount of preparation. Image correlation methods are nowadays gaining traction. The results are calculated by processing multiple digital images of the specimen, measuring distances between identical points through the entire sequence of images. The accessibility of solutions available on the market is restricted, hence our goal is to develop a Digital Image Correlation method that is easy to use and compatible with accessible equipment, test it, and compare the results with those of traditional methods.

 

Kulcsszavak: fotogrammetria, alakváltozások és feszültségek mérésére, fotoelasztikus vizsgálatok

Key words: photogrammetry, strain and stress measurement, photoelastic analysis

 


Paulik Dániel

BSc. egyetemi hallgató

 

 

BME Építőmérnöki Kar paulikdani@gmail.c


Tóth Márton

MSc. egyetemi hallgató

 

 

BME Építőmérnöki Kar Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Dr. Molnár Bence

adjunktus

 

 

BME Építőmérnöki Kar Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Neuberger Hajnalka

doktorjelölt

 

 

BME Építőmérnöki Kar

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Dr. Horváth László

egyetemi docens

 

 

BME Építőmérnöki Kar,

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

A vetületválasztás hatása kis méretarányú térképek olvasására

 

Szigeti Csaba–Kerkovits Krisztián

DOI: 10.30921/GK.70.2018.2.3

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén működő Kísérleti Térképészeti Kutatócsoport az elmúlt években több kutatást is végzett a térképi ábrázolásmód és jelkulcs térképolvasást befolyásoló hatásairól. Ugyanakkor, e kutatások nagy méretarányú (1:100 000-nál nagyobb) térképeket vizsgáltak, amely tartományban a térképi vetületek torzító hatásai nem számottevők. Jelen kutatásunk célja a vetületek térképolvasásra gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. Egy online kérdőívvel vizsgáltuk meg, vajon a térképolvasók tudatában vannak-e az általuk megtekintett térkép torzultságának, valamint ez milyen módon befolyásolja a térkép értelmezését. További célunk volt különböző demográfiai csoportokhoz (pl. korcsoport, nem, képzettség) tartozó térképolvasási mintázatok feltárása, aminek segítségével meghatározhatók bizonyos célcsoportok számára kedvező, vagy épp kedvezőtlen vetületek. Tanulmányunkban az eredmények ismertetése utána megfogalmaztunk néhány ajánlást a megfelelő vetületválasztáshoz.

 

Measuring Map Projections' Effects on The Interpretation of Small Scale Maps

 

Csaba Szigeti– Krisztián Kerkovits

 

In the last few years, the Research Group on Experimental Cartography, at the Department of Cartography and Geoinformatics of Eötvös Loránd University, Hungary, created several studies on how map design can affect map reading. Still, these studies only concern large scale maps (above 1 : 100.000), where the distortion of map projections is not considerable. Thus, the goal of the present paper is to study how different map projections affect map reading. To do so, we created an online test where we could see whether the participants are aware of the distortions of small scale maps, and how these distortions affect the interpretation of the maps. Furthermore, we wanted to define map reading patterns of certain demographic groups (based on age, gender, qualification etc.). These patterns can help cartographers to choose favorable projections for their audience.

 

Kulcsszavak: vetületválasztás, térképi vetületek torzító hatásai, térképolvasási mintázatok

Key words: distortion of map projections, map reading patterns

 


Szigeti Csaba

doktorandusz

 

 


Kerkovits Krisztián

doktorandusz

 

 

ELTE Térképtudományi és

Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

ELTE, Térképtudományi és

Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

Változások kora

A szakma fejlődése a földmérő szemével

 

Dr. Forrai József

DOI: 10.30921/GK.70.2018.2.4

Az utóbbi fél évszázad technológiai és társadalmi fejlődése a legtöbb szakmában nagy változásokat hozott. Ez történt a földmérés és térképezés területén is. A megkívánt tudás tartalma és jellege átalakult. A mesterség színvonalas gyakorlásához szükséges emberi képességek is mások ma, mint korábban voltak. E cikk szerzője arra a kérdésre próbál választ adni, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező jelölteknek ajánlaná jó szívvel szakmánkat, mint élethivatást.

 

Age of Changes

The Development of our Profession from the Surveyor's Aspect

 

Joseph Forrai, Dr.

 

Many professions have undergone dramatic changes during the last fifty years. This has also happened with surveying and mapping profession. The content and character of the indispensable knowledge have changed. The human ability, which is necessary for carrying high quality professional practice out, has also been modified. The author makes an attempt to clarify what kind of ability will predestine a person nowadays to become a proper land surveyor.

 

Kulcsszavak: földmérő és térképész szakma változásai, szakmai gyakorlat

Key words: changes in surveying and mapping profession, professional practice

 

Szemle

 

Az OE AMK Geoinformatikai Intézet nemzetközi projektjei

 

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézete (a fehérvári GEO) a tavalyi évben két európai uniós finanszírozású nemzetközi projektre is sikerrel pályázott. Intézetünk a több, neves európai és ázsiai egyetem és kutatóintézet közreműködésével közösen megvalósuló projektekben koordinátori szerepet vállalt. A GEO a távérzékelés és térinformatika területén több évtizedes tapasztalatot szerzett mind az oktatásban, mind pedig kutatásai, korábbi nemzetközi projektjei kapcsán, melyeket a 2017 októberében induló DSinGIS- és az IRSEL-projektekben kíván hasznosítani, hozzájárulva ezzel az ázsiai régió támogatásához.

A DSinGIS (Doctoral Studies in GeoInformation Sciences) projekt távlati célja Üzbegisztán fenntartható fejlődésének segítése. A projekt hároméves futamidejű, eredményeképpen egy geoinformatikai doktori iskola kerül kialakításra, amely a projektben résztvevő intézmények közreműködésével járul hozzá a célkitűzés megvalósításához, vagyis a fenntartható fejlődést segíti. Az Üzbegisztánt sújtó környezeti hatások – mint az éghajlatváltozás, talajdegradáció, szárazság (pl. az Aral-tó helyzete), levegőszennyezés – következtében komoly kihívásokkal kell szembenéznie az országnak. A megoldások keresésében kulcsfontosságú segítséget jelent a geoinformatika.

Az üzbég társadalom számára előnyöket generálnak az olyan innovációk, melyek a közszolgáltatások minőségének, teljesítményének és interaktivitásának növelését célozzák, csökkentve ezzel a költségeket és az erőforrások kiaknázását, valamint előnyösen befolyásolva a kormány és az állampolgárok közötti kapcsolatot.

A projektben az AMK Geoinformatikai Intézete mellett három európai ország (Ausztria, Svédország, Németország) oktatási és kutatási intézményei vesznek részt az öt – a geoinformatika terén legjelentősebb – üzbég egyetemmel és három meghatározó állami intézménnyel együttműködve.

Az akkreditált doktori iskola működésének támogatására a projekt időtartama alatt létrehozunk egy oktatási felületet, mely online konzultációs lehetőséget is biztosít a doktoranduszok számára; egy tudásbázist, amely 18 PhD kurzust foglal magába (10 üzbég, 8 angol nyelvű). Az intellektuális képességek online fejlesztési rendszerében az összes partnerintézmény részt vesz.

Az októbertől folyó előkészítő munkák után január 10–12 között Taskentben került sor az első személyes találkozóra, a „kick-off meeting”-re, vagyis a projektindító megbeszélésre.

1. ábra. A DSinGIS ERASMUS+ európai uniós projekt nyitó rendezvényének résztvevői Taskentben

Aziza Abdurakhmanova, az üzbég Nemzeti ERASMUS+ Hivatal koordinátora bemutatta tevékenységüket, Tulkin Abdullaev, az üzbég állami földmérés igazgatóhelyettese pedig az új generáció felsőszintű képzésének 21. századi kihívásairól beszélt.

Az Óbudai Egyetemet dr. Földváry Lóránt projektkoordinátor, dr. Márkus Béla projektmenedzser (egyben a DSinGIS-t megelőző GE-UZ-projekt koordinátora), valamint dr. Szigeti Judit projektadminisztrátor képviselték.

Dr. Földváry Lóránt és Ilhom Abdurahmanov, az üzbég nemzeti koordinátor ismertették a projekttel kapcsolatos célkitűzéseket, feladatokat és annak várható eredményeit. A résztvevő intézmények delegációi mellett a találkozón a Taskenti Magyar Nagykövetség részéről jelen volt Tóth Erika konzul, aki elmondta, hogy a projektben megfogalmazott célok összhangban vannak Üzbegisztán 2017–2021 közötti időszakra megfogalmazott fejlesztési stratégiájával. Tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy Inomjon Majidov, üzbég felsőoktatásért felelős miniszter és Szántó Péter Magyarország taskenti nagykövete a közelmúltban a két ország közötti oktatási és a tudományos együttműködési megállapodást írt alá, így a magyar vezetéssel megvalósuló DSinGIS-projekt kedvező fogadtatásra talált az üzbég partnerek részéről.

A háromnapos tanácskozáson az elkészült munkatervek, dokumentumok és egyéb anyagok kiegészítése, pontosítása történt meg. A Taskentben töltött néhány nap szoros időbeosztás mellett, sok munkával, egyeztetésekkel telt. A DSinGIS-t megelőző GE-UZ-projekt tapasztalatai sokban hozzájárultak a találkozó gördülékenységéhez és eredményességéhez.

Az első tudományos konferenciát és a következő értekezletet az Üzbegisztáni Nemzeti Egyetem rendezi 2018 októberében.

 

Az IRSEL- (Innovatioin on Remote Sensing Educational and Learning) projekt célja, az EU űrstratégiája 2016-os „Communication on a Space Strategy for Europe” dokumentumában megfogalmazottaknak megfelelően az űrtechnológia alkalmazásainak minél szélesebb körű terjesztése. „Ennek elérését a köz- és magánszféra körében az űripari adatok iránti igény fokozásával, az űrkutatási adatokhoz való szabad hozzáférés és felhasználás biztosításával, valamint az innovatív alkalmazások ösztönzésével és fejlesztésével kívánja megvalósítani.” Célkitűzés továbbá az is, hogy a távérzékelés és a kapcsolódó interdiszciplináris tudományok oktatóinak és kutatóinak szakmai fejlődését az IT (információ- és kommunikációtechnológia) legkorszerűbb technológiáinak alkalmazására épülő tudástár lehetőségein keresztül segítse az ázsiai régióban. A projekt a magas szintű elméleti ismeretek mellett a távérzékelési technológiák gyakorlati alkalmazására fekteti a hangsúlyt.

Az Óbudai Egyetem mellett európai részről résztvevő osztrák, lengyel és holland egyetemek és az ázsiai partnerek, a két kínai és két thai egyetem között a munka már hónapokkal ezelőtt elkezdődött az internet lehetőségeinek köszönhetően. Számos dokumentum készült el és rendszeres „online meeting” valósult meg a világháló segítségével.

2. ábra. Az IRSEL konferencia európai és ázsiai partnerei Fuzhouban

A projekt első személyes megbeszélésére 2018. január 15–17. között került sor, melynek a kínai Fujian Normal University (FNU) adott helyet. A „projektindító” konferencián az OE AMK Geoinformatikai Intézetéből dr. Földváry Lóránt projektkoordinátor, dr. Márkus Béla projektmenedzser, Verőné dr. Wojtaszek Malgorzata a projekt szakmai vezetője és dr. Szigeti Judit projektadminisztrátor vettek részt. Az esemény nyitóünnepségén Hairong Lai a Fujian Normal University rektorhelyettese köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd Fan Jinlong (Nemzeti Műholdas Meteorológiai Központ vezetője) tett ígéretet a műholdas adatok feldolgozásának javítására, amelyek hozzájárulhatnak a projekt sikeréhez.

A háromnapos tanácskozás alatt a résztvevők áttekintették a projekt 36 hónapos futamidejének valamennyi feladatát a célok tükrében, pontosították az egyes munkacsomagokat és az elvárt eredményeket. Megemlítették a pénzügyi és igazgatási kérdéseket, valamint az első év feladatait. A konferencián a partnerek elfogadták a már elkészült projektkézikönyvet, annak terjesztési és hasznosítási tervét és az igényfelmérés alapján készített elemzést. A résztvevők megvitatták a tantervet, a tananyagok fejlesztését, a tanulási infrastruktúrát, és javaslatokat tettek a következő időszakra tervezett eszközbeszerzésre. A konferencia alkalmat adott a partnerek megismerésére, emellett lehetőség nyílt betekinteni a partnerországok kutatási területeire is. A háromnapos kínai tartózkodás alatt Földváry Lóránt az IRSEL-projekt koordinátora és a Jinming Sha FNU igazgató részt vett egy nyílt vitában a régió érdekeltjeinek képviselőivel. Márkus Béla IRSEL-projektmenedzser és Ivan Oliveira (University of Twente – ITC) e-Learning és LMS (Learning Management System) szakemberképzést szerveztek a helyi adminisztratív munkatársaknak, minőségbiztosítás és minőségi tervezés témában.

A projektindító találkozó sikeres volt, hiszen a projektvezetés kulcsfontosságú kérdései váltak egyértelművé a megbeszélések kapcsán, valamint a konkrét célkitűzések fontos pontjainak megvalósulása is elkezdődött. A projektben résztvevők megtették a kezdeti lépéseket két konkrét célkitűzéssel kapcsolatban is, így „a nemzetköziesedés elősegítése a kapcsolódó tudományterületeken” és „az ázsiai és európai egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködés előmozdítása” terén.

A projektpartnerek következő találkozójára Khon Kaenben (Thaiföld) kerül sor november 26. és 30. között, ahol a projekt előrehaladását, az addig elért eredményeket és mérföldköveit fogják átvizsgálni.

Balázsik Valéria

 

Rendezvények

 

Nemzetközi téradatminőség konferencia

 

Az EuroGeographics minőségügyi szakértői munkacsoportja (Quality Knowledge Exchange Network – QKEN) a 2018-as vezetőségi ülését előrehozta januárra, hogy a munkaülés kapcsolódhasson a 2018. február 6–7. között Máltán megrendezett „2. International Workshop on Spatial Data Quality” (SDQ18) minőségügyi nemzetközi konferenciához, majd 2018. február 8-án került megtartásra az QKEN vezetőségi ülése, amelyen így a konferencia tapasztalatait is meg tudtuk beszélni.

Az SDQ18 konferencián tizennyolc előadás hangzott el, valamint a konferencia egyik főszponzora a 1Spatial (https://1spatial.com/) standot is felállított. A műhelyt az EuroGeographics QKEN, az EuroSDR, az ISO/TC 211, az OGC és az ICA közösen szervezte. A konferencián több mint ötvenen vettek részt a közszférából és a magánszektorból egyaránt.

A konferencián – amelynek helyszíne a Valletta Régi Egyetem Campusa volt – számos olyan témakör szerepelt, amelyek előadása során bemutatták a helyzeti pontosság meghatározásának új módszereit, hogy megvizsgálják a minőséggel kapcsolatos szabványok végrehajtásának motivációit és akadályait, valamint a felhasználói követelményeknek az adatminőség megjelenítéséhez való viszonyát.

Chilei, spanyol, norvég, svéd, finn, holland, dél-afrikai, ausztrál és görög (4 kontinens!) Nemzeti Térképészeti Ügynökségének (NMCA) képviselői számoltak be arról, hogyan jelenik meg a minőségmenedzsment és az adatminőség-ellenőrzés az intézményeiknél. Általánosságban elmondható, hogy az alábbiakat vették figyelembe a minőséggel kapcsolatos szabályok kialakításánál:

  • ISO 9001:2015 (Minőségirányítási rendszer)

  • ISO 19115 (Metaadat)

  • ISO 19131 (Termék specifikáció)

  • ISO 19157 (Adatminőség)

  • ISO 19158 (Minőségbiztosítás)

  • INSPIRE-megvalósítási szabályok

  • Nemzeti előírások

A minőségügyi folyamatok kialakításánál figyelembe kell venni az adatot, a folyamatot, a szervezetet és nem utolsó sorban a felhasználói igényeket.

A minőségvizsgálatra a 1Spatial képviselője mutatott több példát. Fontos az automatizálás, az idő- és pénztakarékosság a szabályalapú folyamatok és a hatékonyság szempontjából.

A panelmegbeszélésen az EuroGeographics vezetője, az ISO TC 211 elnöke és a 1Spatial, az ICA valamint a finn térképészeti intézet képviselője vett részt. A vita konklúziója az alábbiakban foglalható össze:

A fejlett technológia és az új piaci igények nyomán a földrajzi információk alapvető szerepet játszanak abban, hogy döntéseket hozzanak a különböző földrajzi tevékenységekhez kapcsolódó kérdésekben, többek között a gazdasági és a társadalmi életben, hozzájárulva a nemzetek fenntartható fejlődési céljaihoz. Ezért a térképészeti termékekre vonatkozó egyedi normák végrehajtása prioritássá vált az e területek bevált gyakorlatának alkalmazásával, és a megbízható, minőségi információk mindinkább fontosak a döntéshozatal során. A hiteles állami adatok minőségbiztosítása, minőségellenőrzése elengedhetetlen, de lehetőség szerint együtt kell működni a szabadon elérhető webes térképekkel (Google Map, Open Street Map stb.) a tartalom javítása érdekében, valamint fejleszteni kell az NMCA-adatok elérhetőségének lehetőségét.

A témák széles köre biztosította, hogy a tizennyolc országból érkező hallgatók mindegyike érdekesnek találta a találkozót, és néhány év múlva szeretnék, hogy a konferencia újra megrendezésre kerüljön. A konferencia végén Jonathan Holmes a konferencia elnöke név szerint megköszönte a programbizottság munkáját, amelynek Palya Tamás, a QKEN alelnöke is tagja volt. Az előadások a http://www.eurogeographics.org/event/2nd-international-workshop-spatial-data-quality oldalon megtekinthetőek.

Palya Tamás

* * *

Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja, Nemzetközi Földmérőnap 2018

Az MFTTT ez évben már hetedik alkalommal rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium közreműködésével 2018. március 21-én az FM Darányi Ignác-termében az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából a CLGE (Comité de Liaison des Géomètres Européen – Európai Földmérők Tanácsa) kezdeményezésére indított, évente ismétlődő konferenciát.

Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja elnevezésű konferencia célja az volt, hogy népszerűsítse és a szélesebb közönséggel is megismertesse a földmérő szakma szinte minden szakterületen megmutatkozó fontosságát, bemutassa történelmi múltját, és felhívja a figyelmet az új technológiákban való nélkülözhetetlen szerepére. 2018-ban az esemény jelentőségét tovább növelte, hogy – a CLGE, az USA Nemzeti Földmérő Társasága (NSPS), valamint a Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG) kezdeményezésére – ugyanerre a napra került meghirdetésre a „Global Surveyors’ Day”, a Földmérők Világnapja (Nemzetközi Földmérőnap) is.

A dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter védnöksége alatt, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megrendezett konferencia ismét gazdag programot kínált a résztvevőknek.

A rendezvényre 132 fő regisztrált, amely elmaradt a várakozásoktól. Vélhetően az oktatási program zsúfoltsága (és az utazási költségeknek a szerény büdzséjükre gyakorolt kedvezőtlen hatása) miatt az oktatási intézmények nem támogatták a középiskolások és az egyetemi hallgatók szervezett részvételét.

A konferenciát megnyitva Horváth Gábor István, az FM mb. főosztályvezetője üdvözölte a résztvevőket a védnök földművelésügyi miniszter nevében is.

Nyitóelőadásában dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke a CLGE javaslatára a 2018. év földmérőjének jelölt osztrák mérnök Carl von Ghega (született Carlo Ghega, Velence, 1802. január 10. – Bécs, 1860. március 14.) munkásságára emlékezett. Legismertebb munkája a Gloggnitztól Mürzzuschlagig tartó semmeringi vasút tervezése és építése volt, amelynek kivitelezési munkái 1848-tól 1854-ig tartottak. Érdemeinek elismerésére, még a semmeringi vasútvonal átadása előtt, 1851-ben lovaggá ütötték, nevét ezután Carl Ritter von Ghega formában írta.

A Földmérők Világnapja okán Domokos György, a CLGE magyar összekötője rövid előadásban szólt az amerikai egyesült államokbeli Földmérőhétről. Megismerhettük Reagen elnök 1984. évi proklamációját, amely útjára indította ezt az évenként ismétlődő rendezvénysorozatot, felvillantott néhány érdekességet pár amerikai elnök földmérő tevékenységéről.

A proklamáció szövege Domokos György fordításában:

Hazánk fejlesztésében a földmérő szerepe létfontosságú. A gyarmati napokban a földmérők a közösségi vezetők, államférfiak közé tartoztak, egyúttal befolyásos polgárok és a kulturális normák formálói is voltak, köztük olyan személyek, mint George Washington és Thomas Jefferson. A földmérő munkája volt, hogy meghatározza a gyarmatok legnagyobb gazdasági értékének, a földterületnek a határait. Thomas Jefferson 1784-ben egy bizottságot vezetett, amelynek az volt a feladata, hogy dolgozzon ki egy földhasználati tervet a tizenhárom kolóniától nyugatra eső területekre. Arra hivatkozott, hogy az eladást megelőző területfelmérés szükséges az átfedő követelések elkerülése, valamint az okiratok és nyilvántartások egyszerűsítése érdekében. A feljegyzések szerint készített egy tervezetet, amelyet a kongresszusban megvitattak, és módosított formában 1785. május 20-án el is fogadtak földnyilvántartási rendszerként. Ez a dokumentum rögzítette azt az állami földmérési rendszert (Public Land Survey System), amelynek a derékszögű hivatkozási rendszere harminc közép-nyugati és nyugati államban ma is érvényben van.

1785 óta a földmérés jellege drámaian megváltozott. A földmérés már nem korlátozódik csak a területek és a telekhatárok leírására, helyzetének meghatározására. Ma a vízrajzi felmérések fontosak minden víztestünk hasznosításához; mérnöki felméréseket alkalmaznak az építő mérnöki szerkezetek tervezése és tanulmányozása során; a geodéziai mérések határozzák meg a pontos globális földrajzi helyzetet az olyan tevékenységeknél, mint a légi járművek és a rakéták irányítása; térképészeti felméréseket használnak a kis és nagy méretarányú térképezésben, beleértve a fotogrammetriának – a légi fényképek alapján történő mérések és térképkészítés tudományának – az alkalmazását. Számos szolgáltatást nyújtanak kifinomult berendezések és technikák felhasználásával, mint például a műholdas távérzékelő eszközök és az automatizált helymeghatározó, mérő, adatrögzítő és rajzoló berendezések.

A földmérők által az Egyesült Államoknak nyújtott jelentős hozzájárulás elismeréseként a kongresszus a szenátusi 44. sz. együttes határozatában engedélyezte és felkérte az elnököt, hogy jelölje ki az 1984. március 11-én kezdődő hetet „a Nemzeti Földmérők Hetének”.

Ezennel én Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ezúton kihirdetem, hogy az 1984. március 11-én kezdődő hét, a Nemzeti Felmérő Hét. Arra kérem az Egyesült Államok népét, hogy ezen a héten megfelelő ünnepségekkel és tevékenységekkel tisztelegjenek a hivatásos földmérők előtt, és állítsanak emléket a társadalomhoz való hozzájárulásuknak. Felhívom az összes amerikait, hogy tekintsen vissza a földmérés történelmi hozzájárulásaira, és nézzen előre az új technológiákra, amelyek folyamatosan korszerűsítik ezt a megbecsült és felsőfokú tudást igénylő szakmát.

A tudományos ülésnap további programján a következő előadások szerepeltek:

Fotogrammetria és lézerszkennelés – az Esztergomi királyi vár felmérése dr. Barsi Árpád egyetemi tanár, a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék vezetője. Bemutatta azt az adatgyűjtési és -feldolgozási munkafolyamatot, amelyet a Tanszék fejlesztett ki a történeti épületkutatás támogatására olyan körülmények közt történő alkalmazásra, ahol a hagyományos, optikai szenzorokkal nem lehetséges a szükséges termékek előállítása. Képet kaptunk róla, hogyan tudja kiszolgálni napjaink földmérőmérnöke az építészt.

A katonai térképészet 99 éve Szalay László alezredes, szolgálatfőnök, MH Geoinformációs Szolgálat. A magyar katonai térképészet vezetője röviden bemutatta a szervezet egy évszázados tevékenységének jelentősebb állomásait és a napjainkban ellátott feladatait.

Kataszter és gazdaságIván Gyula földügyi főtanácsadó, BFKH FTFF Földmérési és Távérzékelési részleg, Szolgáltató Osztály, Meggyőző példákon keresztül mutatta be a kataszter minősége és a gazdaság teljesítménye közötti kapcsolatot. A kataszter a nemzetgazdaság alapvető infrastruktúrája, mely biztosítja a vagyon tőkeként való működését, ezzel elősegítve a nemzetgazdaság fejlődését. Az előadó rávilágított arra, hogy:

  • a kataszter és annak megbízható működése, karbantartása és továbbfejlesztése nemzetgazdasági érdek, mellyel nagyon körültekintően szükséges foglalkozni,

  • a kataszterrel kapcsolatos minden, esetleg elhibázott döntés az üzleti bizalmat veszélyezteti, melynek nemzetgazdasági következményei is lehetnek.

A szakmai tudás és a szakmai ismeretek fontosságadr. Engler Péter főiskolai docens, Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet. A mérnökökkel szembeni elvárások között kiemelt helyet foglal el az új iránti fogékonyság, annak kreatív alkalmazása, a szakmai önbecsülés és a más munkája iránt megnyilvánuló tisztelet. Az elengedhetetlen szakmai tudás és a folyamatos megújulás alapjainak biztosítása az oktatás alapvető feladata.

Egyetemi Digitális Térképtár az egyetemi oktatás támogatásának eszközedr. Zentai László egyetemi tanár, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék vezetője. Az ELTE keretein belül létrehozott online térképarchívum történetét, képességeit és a kitűzött célokat ismerhettük meg az előadásból.

GPS: Pontosság és megbízhatóságdr. Takács Bence egyetemi docens, BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék, A GNNS alkalmazásának egy különleges területébe engedett bepillantást az előadó az utasszállító repülőgépek automatikus leszállító rendszerében történő felhasználás pontossági és megbízhatósági aspektusainak felvázolásával.

Földmegfigyelési központi kormányzati képesség kialakítása Magyarország teljes jogú ESA tagsága tükrébenZboray Zoltán szakmai tanácsadó, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Magyar Űrkutatási Iroda. Bemutatta az Európai Űrügynökség (ESA) tevékenységét (Magyarország 2015-től a tagja) és a földmegfigyelési információs rendszer létrehozása (FIR) és a központi kormányzati képességek kialakítása területén eddig végzett munkát.

Az európai Copernicus földfelszín-monitorozási program aktuális eredményei és hazai vonatkozásai Maucha Gergely környezetvédelmi távérzékelési szakértő, BFKH FTFF. Az előadás áttekintette a hazai földmegfigyelési kísérleteket, projekteket és a létrehozott felszínborítási, földhasználati adatkészleteket. Rávilágított a különböző komponensek harmonizációs problémáira és bemutatta az egységes szemléletű rendszerek kialakítására irányuló törekvéseket.

Szintetikus Apertúrájú Radar (SAR) hazai alkalmazásaiFriedl Zoltán. BFKH FTFF, Földmérési és Távérzékelési részleg, Távérzékelési Osztály. A hallgatóság megismerhette a SAR képalkotásának alapjait és néhány esettanulmány ismertetésével a mezőgazdasági célú alkalmazás lehetőségeit.

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar kutatási tevékenysége, mint a precíziós gazdálkodási képzés háttértámogatásaVerőné Dr. Wojtaszek Malgorzata egyetemi docens, Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet. Bemutatta a GEO kutatási munkáit, a képfeldolgozás területén elért eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a precíziós gazdálkodás során az erőforrások fenntarthatósága nagy jelentőséggel bír és a képfeldolgozással nyert adatok információvá alakítása piacképes tudás átadását teszik lehetővé a képzési rendszerben.

ZárszóIván Gyula, az MFTTT főtitkárhelyettese összegezte a gazdag programot. Kiemelte a földmérők összekötő szerepét a különböző mérnöki tudományok között a „geometriai tudásuk” révén. Felidézte az előadásokat, amelyek kibontva vagy látens módon az integrációról szóltak, a földmérők tevékenységének integráló képességét szemléltették. Megköszönte az előadóknak a felkészülést és a közreműködést, a hallgatóságnak a megjelenést és tájékoztatta a megjelenteket, hogy az elhangzott előadások anyagai az MFTTT honlapján rövidesen elérhetőek lesznek.

Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja most második alkalommal volt kétnapos rendezvény. A második napon, március 22-én a Fővárosi és Pest megyei Földmérőnap és Továbbképzés került sorra a Földművelésügyi Minisztériumban. A rendezvény fővédnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, védnöke dr. György István BFKH kormánymegbízott volt.

A szakmai nap köszöntőkkel és védnöki megnyitóval induló tervezett programja:

Földügyi aktualitások, Horváth Gábor István megbízott főosztályvezető (FM Földügyi és Térinformatikai Főosztály),

Digitális lépésváltás, Fekete Gábor főosztályvezető (BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály),

Az ingatlanrendező földmérő minősítés meghosszabbítása, Herczeg Ferenc minőségbiztosítási és ellenőrzési felelős (BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály),

Kalibrálásról... egy kicsit másképpen, Jánossy András osztályvezető (BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály),

Igazságügyi földmérő szakértői tevékenységről – nem csak szakértőknek, Schöck János földmérési szakügyintéző (SZ-SZ-B Megyei KH Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály),

Geodéziai műszaki ellenőrzés, dr. Takács Bence egyetemi docens (BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék),

Téradatszolgáltatások változásai – lépések a nyílt adatok felé? Braunmüller Péter osztályvezető (BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály),

Szakfelügyeleti tapasztalatok, Borbély Katalin földmérési szakfelügyelő (Pest Megyei Kormányhivatal),

Te tudod mik ezek az érdekes pontjelek és falitáblák Budapesten? Homolya András mestertanár (BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék),

Felmérési, térképezési és területszámítási hibák kivizsgálása a gyakorlatban, Piri Dávid földmérési szakügyintéző (BFKH XI. Kerületi Hivatala Földhivatali Főosztály),

Földrészleten lévő épületek önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz, Körblné Németh Éva földmérési szakfelügyelő (BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály).

Tekintettel a Darányi-terem befogadóképességére, a szervezők eleve két időpontra, azonos programmal hirdették meg a konferenciát. (Az első napra 220 fő, a második napra 150 fő regisztrált március 21-ig.) A második rendezvénynek a katonai térképészet Szilágyi Erzsébet fasori székhelye fog otthont nyújtani április 5-én. Erről a szakmai eseményről részletes beszámolót a Geodézia és Kartográfia következő számában fogunk közzétenni.

Buga László

* * *

Szép Magyar Térkép 2017

 

2018. március 23-án került sor a „Szép Magyar Térkép 2017” pályázat eredményhirdetésére és a pályaművekből összeállított kiállítás megnyitására az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) dísztermében. A rendezvényen Káldos János az OSZK általános főigazgató-helyettese köszöntötte a megjelenteket majd felkérte Klinghammer István akadémikust nyitóelőadásának megtartására.

A Professzor Úr napjaink térképszerkesztőjének dilemmájáról beszélt, hogy vajon a kartográfia műveléséhez elég-e a geoinformatikai (térinformatikai), geomatikai, geomodellezési ismeret vagy a (geo)vizualizációhoz kartoszemiotikai tudás is szükséges? Előadásában kiemelte, hogy „A kartográfia jelrendszere térvonatkozású információrendszer, a földfelszín jelekkel és írással magyarázott ábrázolása. Ez a térképi információs lehetőség azonban csak akkor vezet kommunikációs folyamathoz, ha a kartográfus a méretarányt, a vetületet, a tartalmat és az ábrázolási módszereket úgy választotta meg, hogy azt a térképolvasó kétségek nélkül értékelni képes legyen.”

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke és az OSZK Térképtára által kiírt pályázatra összesen huszonhét pályamű érkezett. A versenyre benevezett térképészeti alkotások – egy digitális munka kivételével – mind nyomtatott kiadvány formájában jelentek meg.

A bíráló bizottság a pályaművek díjazásában nem állított fel külön kategóriákat, minden térképet egységesen – térképtípustól függetlenül – esztétikai, ugyanakkor kartográfiai szempontból is értékelt.

A bíráló bizottság döntését követően a következő eredmények születtek:

Első díjat nyert: Adriai tengerpart [pályázó: Hibernia Kiadó]

Az Adriai tengerpart turisztikai célú bemutatásához hasznos segítséget nyújt ez a több térképet is magában foglaló kiadvány. (Lásd a címlapon.) Alapjában véve az autótérképek körébe tartozik az 1:160 000 méretarányú térképmű, azonban melléktérképként több várostérkép is megjelenik. A mű kivitelezése szép, a színválasztás kellemes, kartográfiailag pedig pontos. A térképen szereplő jelek jól láthatók és könnyen érthetők. A munkát különösen értékessé teszi a nagy gondossággal összeállított településjegyzék.

Második díjat nyert: Balaton I. [pályázó: Cartographia]

Az 1:100 000 méretarányban készült szabadidőtérkép újszerűségével, valamint esztétikus kialakításával nyerte el a második helyet. A kiadó szakmai színvonala hűen tükröződik a mű megjelenésében. A bizottság praktikusnak tartotta a papírválasztást is, amelynek köszönhetően a térképre filctollal saját útvonalakat készíthetünk, később pedig egyszerűen letörölhetjük. Emellett a termék egy „okostérkép” is, mivel mobileszközt használva további információk érhetőek el az ábrázolt területről.

Harmadik díjat a zsűri nem adott ki.

A zsűri dicséretében részesült munkák illetve intézmények: Szarvas Térképek kiadó, Schwarcz Térkép térképkészítő műhely

A Szarvas Térképek és a Schwarcz Térkép kiadók minden évben több pályamunkával, köztük díjnyertes térképekkel vesznek részt a versenyen. Színvonalas térképeik naprakész, gondos kivitelezése minden térképfelhasználó számára hasznos segítséget nyújtanak.

Talajtérkép portál (digitális térképmű)

Az Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Intézete által készített Talajtérkép portál egyelőre kísérleti jellegű, ám nyilvánvaló, hogy már most sok megfontolás és szakmai munka van mögötte. Dicsérendő, hogy az adatok térképen is megjelenítve bárki számára elérhetők. A pályamű készítője a bizottság véleményét is megfontolva tovább fejleszti az oldalt.

A kiállítás megtekintése után a megjelent térképészek és térképbarátok számára a Szarvas András térképész által szervezett hagyományos „térképes klubdélután” nyújtott lehetőséget a kötetlen eszmecserére.

Kiss Veronika Flóra–Buga László

 

Kitüntetések

 

Elismerések március 15-én

 

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából

Fasching Antal-díjat adományozott

Fister Györgynek, a Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály főosztályvezető-helyettesének, két évtizedes, a földügyi ágazatban végzett kiváló tevékenységéért, eredményes vezetői munkájáért,

Kádár Istvánnak, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar nyugalmazott tudományos főmunkatársának, az öt évtizede a Geoinformatikai Intézetben végzett kiváló oktatói-nevelői munkájáért, információelméleti kutatásaiért, szakírói tevékenységéért, életútja elismeréseként;

Miniszteri Elismerő Oklevelet adott

Farkas Zoltánnak, a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály TAKARNET informatikai felelősének, a magyar földügyi informatikai fejlesztés szolgálatában kifejtett kiemelkedő tevékenységért,

Kiss Árpádnak, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály földhasználati nyilvántartási és földvédelmi szakügyintézőjének, két évtizedes, a földügyi szakigazgatásban végzett kiváló tevékenységéért,

Molnár Gábor Györgynek, a Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály főosztályvezetőjének, másfél évtizedes, a megyei földmérési szakfelügyeleti feladatokban végzett munkájáért, az élelmiszerlánc-biztonsági, állategészségügyi és földhivatali osztályok kiváló szakmai vezetéséért,

Dr. Nagy Józsefnek, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőjének, két évtizedes, az ingatlan-nyilvántartási szakterületen az egységes joggyakorlat biztosításában végzett kiváló tevékenységéért, vezetői munkájáért,

Dr. Ripka Jánosnak, a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály földügyi főfelügyelőjének, szakmai főtanácsadójának, két és fél évtizedes, a földügyi szakigazgatás területén végzett kimagasló tevékenységéért, nyugdíjba vonulásának alkalmából.

Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter nemzeti ünnepünk, 2018. március 15-e alkalmából beosztásában huzamos időn át végzett kiemelkedő tevékenysége, valamint szakmai érdemei elismeréséül a

Szolgálati Érdemjel arany fokozatát adományozta

Koós Tamás alezredesnek, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat Katonaföldrajzi és Szakkiképzési Osztály osztályvezetőjének.

Az elismerésben részesülteknek az MFTTT vezetése és tagsága nevében gratulálunk.

Hodobay-Böröcz András – Buga László

(Forrás: FM Sajtóiroda, honvedelem.hu)

 

Könyvismertetés

 

Segyevy Dániel Zoltán: Térképművek Trianon árnyékában. Magyarország néprajzi térképe (1918). KSH Könyvtár, Budapest, 2016. p 235. 3900 Ft.

A történelmi Magyarország mindig több nemzetiségű ország volt. A könyv első fejezete időrendben – az első világháború kitöréséig – ismerteti a hazai és külföldi térképeket, amelyek betűjelekkel, határvonallal, majd később színfelületekkel jelölték az eltérő nyelvű népességet, mai kifejezéssel a nemzetiségek területeit. Az első világháború vége felé, 1918 nyarának a végére nyilvánvalóvá vált, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia és annak részeként hazánk el fogja veszíteni a háborút, és ez az ország területének a megcsonkításával fog járni. A nemzetiségi területek pontos bemutatása egyszerre állampolitikai, nemzeti sorskérdés megoldását befolyásoló témává vált. Ezt a tényt elsőként Teleki Pál, a Magyar Földrajzi Társaság (MFT) főtitkára ismerte fel, és a Társaság október 2-ai ülésén kezdeményezte az ország részletes anyanyelvi térképének az elkészítését. Felszólítására pár nap alatt négy pályázat is készült a térkép tartalmáról. A Társaság vezetése Kogotuwicz Károly elképzelését tartotta a legjobbnak, és azt fogadták el megvalósításra. Az MFT és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közösen dolgozott a térkép elkészítésén. A tematikus tartalom háttértérképeként az 1:200 000 méretarányú topográfiai térképek tartalmát kiegészítették a településhatárokkal, és javították a települések magyar neveit. A térkép Horvát- és Szlavónország nélkül 45 szelvényen szemléltette hazánkat. Az alaptérképen különböző nagyságú, eltérő színűekre festett körökkel jelölték a nemzetiségeket. Az alaptérkép készítését Kogutowicz Károly, a nemzetiségi adatok térképre vitelét Bátky Zsigmond irányította. A térkép 1918. január végéig 23 (esetleg 24) példányban készült el. A térképnek nem volt címe. A könyv Bátky–Kogutowicz: Magyarország 1:200 000 méretarányú néprajzi térképe címen szerepelteti.

A Bátky–Kogutowicz-térkép mellett a könyv tárgyalja a KSH-ban, azonos térképi alapra szerkesztett, azonos méretarányú térképeket, a vallási hovatartozást, a magyarul tudók és az írni-olvasni tudók számát ábrázoló munkákat. Teleki híres vörös térképének és román bírálatának, valamint az arra adott Teleki válasznak a leírását az 1945-ig megjelent magyar néprajzi térképek ismertetése követi.

A Bátky–Kogutowicz-térkép nemzetközi jelentőségének, tudománytörténeti szerepének, nemzetközi hatásának a megítéléséhez a szerző szerint nem elegendő a nemzeti eredmény önmagában való vizsgálata. A szerző napjaink tudománytörténeti szemléletének megfelelően Wardenga, Ute tanulmányára hivatkozva hangsúlyozza, hogy az előzményeket és ezek kapcsolódásait (a tudástranszfert) célszerű feltárni. Kogutowicz a néprajzi térképről a Magyar Földrajzi Társaságban tartott előadásában, mint példára Hettner, Alfred térképére hivatkozott. Ez a munka a népesség számát, a külterületi népességét is, a valós földrajzi helyen, különböző nagyságú négyszögekkel ábrázolta. A Bátky–Kogutowicz-térkép négyzetjelek helyett különböző nagyságú körökkel szemléltette a népesség számát a külterületeken is. A körök elhelyezésével a település alakját és ezáltal közvetve a népsűrűséget akarták bemutatni. A könyv szerzője hasonló kivitelű külföldi példát talált Svédország 1919-ben megjelent népességi atlaszában. Arra nem talált bizonyítékot, hogy ezt a munkát ismerték-e a magyar térkép készítői, de az ismertetett példa jól jelzi, hogy azonos ötletek távoli helyeken is születhetnek egymástól független gondolatként.

A módszertani háttér, előzmények, párhuzamok című fejezetben a szerző hazánkban tudtommal eddig nem alkalmazott megoldással elemezte a Bátky–Kogutowicz nemzetiségi térképet. A földfelszín azonos darabját mutató különböző ábrázolási módú népességi térképek részleteinek egymás mellé helyezésével veszi rá az olvasót, hogy egybevesse a különböző munkákat, és ez alapján elfogadja a szerző azon állítását, hogy a térkép új módszerű ábrázolása, a népességet jelölő köröknek a földrajzi helyzethez igazított elhelyezése tükrözi leghűebben a valóságot, és ezáltal kimagasló tudományos értéket képvisel. A szerző szerint a mai számítógépes programokkal ilyet nagyon nehezen lehet előállítani, és ez kirekeszti a módszert a modern tematikus kartográfiából. Ez pillanatnyilag igaz lehet, de látva a számítógépes térképészet rohamos fejlődését, azt hiszem nem túl merész azt feltételezni, hogy ez az akadály el fog hárulni és ezzel a módszerrel is lehet majd számítógépes modern nemzetiségi térképet készíteni.

A Bátky–Kogutowicz nemzetiségi térkép tudománytörténeti jelentősége lehetne, hogy talán a világon először, a népességszámot mutató jelek felületi színei mindenütt az ott élő nemzetiségeket mutatták. A könyv szerint az a tény, hogy a térkép a béketárgyalásokra szánt háttéranyagként, kéziratos változatban, kevés példányban készült el, nem tette lehetővé, hogy módszertana tudományos viták tárgya lehessen. A béketárgyalásokon sem váltott ki figyelmet. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy a térképnek készült egy hasonló tartalmú, kisebb méretarányú (1:300 000) sokszorosított változata is, és azt minden delegáció megkapta.

A Bátky–Kogutowicz-térképről csak a húszas évek elején készültek az első tudományos elemzések, értékelések. Az első reagálás Emmanuel de Martonne román vonatkozású etnikai térképeket tárgyaló francia cikkében jelent meg 1920-ban. Ebben a térkép 1:300 000 méretarányú sokszorosított változatáról ír. Martonne neve a béketárgyaláson játszott szerepe és Románia természetes határainak a Tisza, Duna, Dnyeszter folyókat tartó elképzelése miatt nem nagyon kedvelt hazánkban. Ebben a cikkében azonban nagyra értékelte a Bátky–Kogutowicz-térkép ábrázolási módját. Az angol (1921) és az amerikai (1922) földrajzi társaságok folyóirataiban megjelent tájékoztatók elismerték a térkép módszerét, de politikai előítéleteik alapján részrehajlónak tartották azt. A német Penck, Albrecht (1921) pontmódszeres etnikai térképének ismertetése kapcsán ír a magyar térképről, saját pontmódszerű térképét jobbnak tartva. Az ismertetett négy tanulmány jól bizonyítja, hogy a korábban ismertetett okok miatt, a módszertanilag új Bátky–Kogutowicz-térkép nemzetközileg jelentős hatást nem tudott elérni.

A Bátky–Kogutowicz-térkép forrástérképként felhasználásra került a területi revízió előkészítése keretében, a második bécsi döntés idején. Az Államtudományi Intézet 1940-ben megjelentette a történelmi Magyarország néprajzi térképét, az 1910. évi népszámlálási adatok alapján (1:500 000). Ennek a térképnek azonos méretarányban elkészült Erdélyt és az ország keleti részeit ábrázoló változata. Az 1930–1939. évi népszámlálások alapján megszerkesztették a két térkép újabb változatát (1: 750 000) is. Erre a négy térképre reagálva, ugyanazon módszerrel és méretarányban, de Románia teljes területét ábrázolva a Román Katonaföldrajzi Intézet is kiadta a térképeket. A román térképek célja a lapok szélére írt megírás szerint, a magyarok képzeletében élő követelések alapjaként szolgáló hamis érzetet keltő színezés bemutatása. A felirat szerint a román térkép pontosan olyan, mint a magyar kiadású térkép, csak a román és magyar színeket megcserélték. A magyar térképen a magyarok vörösek, a románok lilák, a román térképen ez fordítva van. A színváltoztatással első ránézésre más hatást keltett a térkép. A magyar kutatások kimutatták, hogy a színváltoztatás mellett a románok egyéb nem említett változtatásokat (pl. a kisebbségek arányának csökkentése) is végrehajtottak a térképen „igazuk” meggyőzőbb megjelentetése érdekében.

A magyar térkép ábrázolási módszere átvételének egyértelmű példája Krallert, Wilfried szerkesztette Közép-Európa 1:200 000 méretarányú nemzetiségi térképének az elkészítése 1940–1941-ben. A könyv befejező része a Bátky–Kogutowicz-térképhez kapcsolódó eredeti forrásokat és a térkép különböző példányait a világ különböző pontjain őrző helyszíneket ismerteti.

A könyvben 64 színes térkép vagy térképrészlet segíti a leírtak megértését. A szöveg közötti térképek mellett a könyvbe két 1940. évi kiadású, hajtogatott, színes térképmellékletet is illesztettek. Az első Magyarország 1910. évi népszámlálási adatai alapján szemlélteti a nemzetiségeket. A második Erdélynek és az ország keleti felének, Románia teljes területével kiegészített, a második bécsi döntés utáni magyar határokkal kiegészített román kiadású térképe. Mindkét térkép erősen kicsinyített, így részleteiben alig tanulmányozható. A kemény borító és a könyv törzsanyaga közé, mindenféle rögzítés nélkül elhelyezett nyomatok félő, hogy hamar el fognak veszni a könyv használata során.

2020-ban lesz Trianon száz éves évfordulója. Örülhetünk, hogy egy jelentős, de elhallgatott, nem jól ismert, jelentős magyar térképészeti alkotás részletes leírását, korabeli hatását egy ilyen nagyszerű könyvben olvashatjuk. A könyvből kiderül, hogy a szerző sok helyen, különböző nyelveken ismertette kutatásai egy-egy részterületét. Biztosak vagyunk benne, hogy a közelgő évfordulóra is tekintettel Segyevy Dániel Zoltán a könyv és újabb kutatásai alapján készülő tanulmányok sorával fogja nemzetközileg is elismertebbé tenni ezt a kimagasló magyar térképészeti eredményt.

Papp-Váry Árpád

 

Nekrológok

 

Dr. Tremmel Ágoston

1930–2018

Szomorúan értesültünk róla, hogy dr. Tremmel Ágoston nyugállományú mérnök ezredes, az MFTTT örökös tagja, 2018. február 9-én hosszú szenvedés után a Budakeszin az MH Szanatórium utcai rehabilitációs intézetében, 88 éves korában elhunyt.

Dr. Tremmel Ágoston – „Guszti bácsi”, ahogy mindenki hívta őt aktív szolgálatának befejeztével – 1930. január 31-én született Sopronban. Érettségi után egyetemre szeretett volna menni, de ez nem volt egyszerű dolog. A szüleitől különösebb anyagi támogatásra nem számíthatott, és sem a bencés gimnáziumi érettségi, sem pedig a német származása nem volt akkor, 1948-ban, az iskolák államosításának évében valami jó ajánlólevél. Segédmunkásként és könyvelőként dolgozott, majd 1950. október 23-án tényleges katonai szolgálatra vonult be. 1950 végén egy felhívás jelent meg a hadseregen belül, hogy a katonai térképészet tiszti tanfolyamot indít, és erre érettségizett fiatalokat várnak. 1951-től lett a három éves Térképész tiszti iskola hallgatója. Ezzel arra az útra lépett, amelyet teljes életében követett. 1953-ban avatták hadnaggyá. A tanfolyam befejezése után azonnal bedobták a mélyvízbe, az akkor folyamatban lévő 1:25 000 méretarányú fototopográfiai felmérésbe. Ebben a munkában dolgozott topográfusként 1959-ig folyamatosan, és ez idő alatt körülbelül 15 térképszelvény területének részletes felmérését végezte el. Az elfogadott és elismert szakemberek közé küzdötte fel magát, és ennek eredményeként 1959 végén kinevezték ellenőrző tisztnek. 1960-tól részt vett az 1:10 000 méretarányú felmérés ellenőrző munkáiban. 1961-ben előléptették századossá. 1965-től tudományos kutató, majd osztályvezető-helyettes lett a tudományos osztály állományának a tagjaként. 1966-ban őrnagyi rendfokozatot kapott, és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen mérnöki képesítést szerzett. Kutatóként három főbb kutatási területen dolgozott: foglalkozott az elektronikus távmérők katonai geodéziai célú felhasználásával, a topográfiai térképek felújításának kérdéskörével és a mikrobarométeres magasságmérésnek a térképek ellenőrzésére való alkalmazásával. Részese volt az új geodéziai eszközök terepi használatának a kidolgozásában, valamint az akkori kutatási eredmények és fejlesztések gyakorlati bevezetésében kapott nagy szerepet. 1971-ben a BME-n doktori címet szerzett, és rögtön ezután, 1972-ben megkapta az alezredesi csillagot. 1981-től a tervosztály vezetője lett, és ebben a feladatkörben a Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézet működésének teljes egészét lefedő szervezési munkák irányításával bízták meg.

1980-ban az akkori parancsnok őt bízta meg a szakmatörténeti múzeum létrehozásának és a katonai térképészeti intézet története megírásának megszervezésével. Munkája eredményeképp 1981. október 1-jére elkészült a múzeum, amelynek az anyaga az 1946-os újjáalakulástól az 1981-ig terjedő időszakot mutatta be.

1983-tól intézetparancsnok-helyettesként tevékenykedett. 1984-ben az Intézet rekonstrukciós munkálataihoz kapcsolódóan részt vett a szervezési feladatok végrehajtásában, és biztosította, hogy a szervezet működése a nagyszabású felújítás mellett is a szakmai elvárásoknak megfelelő legyen.

1988-ban nyugállományba helyezték. Ezt követően az akkori intézetparancsnok felkérésére vállalta az Intézet szakmatörténeti múzeumának gondozását, a gyűjtemény bővítését az 1919–1944 közötti időszak emlékeinek feldolgozásával. Ez a részleg 1994. február 4-én nyílt meg. Ezzel szinte teljessé vált a katonai térképészet szakmatörténetének a bemutatása. Életének ez a korszaka nagyon kedves volt számára, mert a katonatérképészet hagyományainak ápolásával és a gyűjtemény megőrzésével szolgálhatta a térképész közösséget. Ezekben az években címkatalógust készített a kollégák szakmai kiadványairól. Számos cikket, tanulmányt és kéziratot hagyott hátra. Eredményes munkásságát az évtizedek alatt számos kitüntetéssel, dicsérettel és oklevéllel ismerték el. Érdemeinek elismeréseként 2006-ban nyugdíjasként ezredessé nevezték ki. 2012-ben a honvédelmi miniszter az Aranykor kitüntető cím arany fokozatával ismerte el a nyugállományban végzett munkáját.

Pályája során nagyon sokat foglalkozott oktatással, szakmai ismereteinek, tapasztalatainak továbbadásával. A BME balatonkenesei mérőtábora működésének kezdetétől 1991-ig, nyaranta a topográfiai mérőgyakorlat egyik gyakorlatvezetőjeként tevékenykedett. Kutatói beosztásánál fogva az intézetben is rendszeresen tartott előadásokat a térképésztiszteknek a kutatási eredményekről, de nyugdíjasként is felkérték a HM Térképészeti Kht. topográfusi terepi gyakorlattal nem rendelkező fiatal dolgozóinak oktatására.

A szakmai társadalmi életben 1959 óta vett részt; akkor lett az egyesület tagja. Rendszeresen ott volt az előadásokon, sőt már 1962-ben ő is tartott előadást „Nagyvárosok felmérése 1:10 000 méretarányban” címmel, amelyet azután még számtalan követett. Tíz éven át volt az összekötő az intézet és az egyesület között. A társadalmi tevékenysége is szorosan kapcsolódott a hagyományőrzéshez. A millecentenárium évében, 1996-ban tevékeny szerepet kapott több szakmai kiállítás létrehozásában. Ebben az évben kilenc kiállítás szervezésében vett részt. Ebből négy az egyesülethez is kötődött. Az elsőre Székesfehérváron került sor; ezt a Földmérési és Földrendezési Főiskolával és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen rendezték. Nem sokkal ezután Veszprémben rendezték az MFTTT vándorgyűlését, és ebből az alkalomból a helyi egyetem aulájában hoztak létre nagyszabású kiállítást. Augusztusban a Magyar Földrajzi Társasággal rendeztek egy konferenciával egybekötött térképbemutatót. Ugyanebben az évben, decemberben Vácott került sor egy országos jellegű kiállításra, amely a földmérési törvény létrejöttéhez kötődött.

Ezekért a munkákért a katonai elismeréseken túl az 1970-es években megkapta a Térképészet Kiváló Dolgozója kitüntetést, 1998-ban Lázár deák emlékéremmel jutalmazták, 2005-ben az MFTTT örökös tagjai sorába iktatták be, 2009-ben pedig a katonai térképészet szakmatörténeti múzeumának létrehozása, fejlesztése és a hagyományőrzés terén végzett tevékenységéért a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum arany emlékérmével tüntették ki. A Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubja térképész tagozatának is aktív tagja volt. 2017 októberében még nem tudhattuk, hogy utoljára találkoztunk.

A hozzátartozói 2018. február 25-én szűk családi körben vettek örök búcsút tőle.

Minden, a térképet és a térképészetet szerető és a szakmánkat hivatásként gyakorló civil, aktív és nyugállományú katonatérképész tisztelettel emlékezik a magyar katonai térképészet kiváló topográfusára, sokunk szeretett tanítómesterére, a katonatérképészet múltjának méltó emléket állító tudósra, a nagyszerű emberre. A hozzátartozók kívánságának eleget téve csak így, itt, ezekkel a sorokkal tudunk tisztelettel elbúcsúzni dr. Tremmel Ágoston mérnök ezredes úrtól, Guszti bácsitól.

Nyugodjék békében!

* * *

Dr. Fenyő György

1936–2018

Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy volt kollégánk, barátunk, a magyar földügyi igazgatás kiemelkedő képviselője, az MFTTT örökös tagja dr. Fenyő György 2018. február 27-én elhunyt. Nemcsak a ingatlan-nyilvántartásnak volt kiváló hazai szakembere, hanem a középfokú és felsőfokú szakoktatásnak is elismert, jó nevű oktatója, mindenben segítője és mecénása is volt. Nevéhez fűződik a Székesfehérváron 2000-ben indult ingatlan-nyilvántartási szervező (későbbi nevén igazgatásszervező) szak kezdeményezése. Motorja, lelke lett ennek a fölügyi szakigazgatásban (és a magyar felsőoktatásban is) egyedülálló képzésnek.

Dr. Fenyő György 1936. október 2-án született Budapesten, itt érettségizett 1955-ben. Érettségi utáni fiatal éveit Székesfehérváron töltötte. Az akkori Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Fejér megyei kirendeltségén volt földnyilvántartó. Részt vett a tagosítási és földrendezési munkák műszaki végrehajtásában. Később Fejér megye több települése térképfelújítási illetve újfelmérési munkáiban dolgozott. 1963 és 1967 között Budapesten városméréssel foglalkozott.

Közben levelező tagozaton elvégezte a GEO-t, hivatalos nevén a székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikumot; 1965-ben az első végzősök egyike volt. Később elvégezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát is, jogi doktorátust szerzett, letette az ügyvédi jogtanácsosi szakvizsgát.

1967-ben, a földügyi igazgatás átszervezésekor a Fővárosi Pesti Kerületek Földhivatala vezetőjévé nevezték ki. 1971-ben került az akkori Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba főelőadóként, majd osztályvezetői beosztást töltött be. 1980 és 1992 között az OFTH Földnyilvántartási Főosztályának vezetője volt. 1994 és 1997 között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztály főosztályvezetői tisztségét töltötte be.

Minisztériumi munkássága alatt részt vett a földjog területét érintő szinte valamennyi jogszabály előkészítésében. Így többek között a földmérési és térképészeti tevékenységről, az ingatlan-nyilvántartásról, a kisajátításról, a földértékelésről, a földről, a kárpótlásról szóló magas szintű jogszabályok és ezek végrehajtási rendeleteinek előkészítése képezte munkaköri feladatát. A felsorolt témakörökben számos publikációja jelent meg. Az 1980-ban kiadott Ingatlan-nyilvántartási ismeretek c. tankönyvéért nívódíjban részesült.

1975 és 1992 között óraadó volt a Varga Márton Szakközépiskolában, ahol ingatlan-nyilvántartási, vezetési és szervezési ismereteket tanított. 1980-tól részt vett az ELTE Jogi Továbbképző Intézetben szervezett tanfolyami oktatásban. Ebből a képzésből nőtt ki a későbbi ingatlan-nyilvántartási szervező szak. Előadásokat tartott a földjog és a szövetkezeti jog témakörében, publikált a szaklapban, aktív volt a szakmai egyesületben.

Dr. Fenyő György 1992-től lett egykori alma matere, a fehérvári GEO oktatója. Főiskolai docensként tanította a jogi- és államigazgatási ismeretek valamint az ingatlan-nyilvántartás c. tantárgyakat.

Ő volt a kezdeményezője és megvalósítója az ingatlan-nyilvántartási szervező szak megalapításának. Az 1990-től kibontakozó tulajdoni reform részeként szükségessé vált az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó földhivatali személyi állomány képzettségének megerősítése, a főiskolai végzettség elvárása. Az ELTE és a NyME – hosszú előkésztő munka után – közösen beadott szakindítási kérelmét 2000-ben az akkori kormányzat kedvezően bírálta el, és megindulhatott az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon is a képzés.

Szorgalmát, munkabírását, ügyszeretetét többször hivatalosan is elismerték, a következő kitüntetésekben részesült: az ÁFTH Kiváló Dolgozója (1965); a MÉM Kiváló Dolgozója (1975); Munka Érdemrend (1980); Honvédelmi Minisztérium Dísztőre (1991); Fasching Antal-díj (1997); a Nyugat-magyarországi Egyetem Kiváló Dolgozója (2001); GEO Emlékérem (2002).

Dr. Fenyő György személyében a magyar földügyi szakigazgatás nagy tudású irányítóját, a szakmáját szenvedélyesen szerető szakembert, a GEO igaz barátját veszítettük el. Mindannyian, akik ismertük, szeretettel emlékezünk rá.

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2020/5. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 430

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk