GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

Fábián József: Szakmagyakorlási minősítések megújítása a földmérési

szakterületen ≫ 4

Nemes Krisztián: Elforgatott és ékezetes térképi megírások

automatikus felismerése ≫ 7

Segyevy Dániel Zoltán: A 2,5 milliós világtérkép története, Interjú

Papp-Váry Árpáddal ≫ 12

200 éve született Kruspér István ≫ 19

100 éve született Bezzegh László ≫ 21

Konferenciák ≫ 23

Vezetőváltás a GEO-n ≫ 28

Végzős térképészek, földmérők és térinformatikusok ≫ 29

 

Contents

Renewal of Certificates in Surveying (József Fábián) ≫ 4

Automatic Recognition of Rotated and Accentuated Characters on

Maps (Krisztián Nemes) ≫ 7

History of the 1:2,500,000 Scale World Map, Interview with Árpád

Papp-Váry (Dániel Zoltán Segyevy) ≫ 12

István Kruspér Was Born 200 Years ago ≫ 19

László Bezzegh Was Born 100 Years ago ≫ 21

Conferences ≫ 23

Change of Leadership at GEO ≫ 28

Graduated Cartographers, Surveyors and Geoinformatics Engineers ≫ 29

 

* * *

 

Szakmagyakorlási minősítések megújítása a földmérési szakterületen

Fábián József

DOI: 10.30921/GK.70.2018.4.1

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) – annak függvényében, hogy a földmérési tevékenység eredményez-e változást az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, vagy sem – megkülönböztet ingatlan-nyilvántartási célú és egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységet.

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező-földmérő minősítéssel rendelkező földmérőnek kell tanúsítania [Fttv. 28. § (3) bekezdés], míg az egyéb célú geodéziai munkák irányítását és minőségbiztosítását geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítéssel rendelkező személy végezheti [Fttv. 29/B. §. (1) bekezdés].

Az Fttv. tehát háromfajta szakmagyakorlási minősítést ismer, melyek közül egy az ingatlan-nyilvántartási célú, kettő pedig az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységhez kapcsolódik.

Tekintettel arra, hogy ezen minősítések érvényessége – belátható időn belül – több szakmagyakorlót érintően le fog járni, aktuális kérdés foglalkozni ezek meghosszabbításának szabályaival.

 

Renewal of Certificates in Surveying

József Fábián

 

Act on Surveying and Mapping Activities (No. XLVI. 2012. in Hungarian Law) separates two different surveying activities. Cadastral Surveying Activities are the surveys, which cause changes in State Cadastral Map Database, while Other Surveying Activities relate to the rest of surveys (e.g. engineering surveying, mine surveying etc.). For the Surveyor, who wants to make Cadastral Surveying Activities, a special License is required (Licensed Surveyor). In the case of Other Surveying Activities a special Survey Planner or Surveying Expert Certificate is required issued by the Hungarian Chamber of Engineers. So the regulations recognize three kinds of Certificates in Surveying. The paper deals with the Certification rules, defined in new regulation.

 

Fábián József földmérési szakügyintéző   Nógrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Elforgatott és ékezetes térképi megírások automatikus felismerése

 

Nemes Krisztián

DOI: 10.30921/GK.70.2018.4.2

 

Egy szkennelt térkép önmagában csak egy kép, amiből az adatok kinyerése igen nehéz, azonban vektorizálás után már használhatóak egy új térkép alaptérképeként, különböző adatbázisokat állíthatunk elő belőlük, amik már szűrhetők, kereshetők, az egyes térképi objektumok (pont, vonal, felületi elemek és megírások) könnyen és gyorsan módosíthatók a térkép felhasználási célja szerint. Eddigi munkámban a digitális térképen található szimbólumok automatikus felismerésével és vektorizálásával foglalkoztam. A kidolgozott eljárás teszteléséhez készítettem egy keretprogramot és egy hozzá tartozó adatbázist, amiben a térképi jelek adatai (magasság, szélesség, kifedett terület) tárolódnak. Jelen cikkemben pedig az eddig elért eredményeket alapul véve továbbléptem; az elforgatott és ékezetes karakterek felismerésének és vektorizálásának lehetőségét vizsgáltam. A cikk különböző példákon keresztül mutatja be az eljárás működését, mely egyszerűségének köszönhetően akár ingyenes, nyílt forráskódú szoftverekbe is beépíthető.

 

Automatic Recognition of Rotated and Accentuated Characters on Maps

 

Krisztián Nemes

Nowadays, maps are mostly stored in digital form. The next step is to vectorize them. Vectorizing maps manually can be a long process; however, we can utilize the computing speed of computers. Computer automation is a developing area which can be used to vectorize maps. In this work, I developed a very simple method to automatically recognize rotated characters and vectorize them, even when they are accented. It is based on a database, in which all the characters and symbols are stored. The method compares the characters on the map with those stored in the database, and returns the database character with the highest match. The result of the process is an output database, where all the recognized characters are stored with image coordinates and rotation angles. The method can connect characters which are close enough to each other according to certain parameters, and can return the word formed by these connected characters.

 

 

Nemes Krisztián doktorandusz     ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

A 2,5 milliós világtérkép története

Interjú Papp-Váry Árpáddal

 

Segyevy Dániel Zoltán

DOI: 110.30921/GK.70.2018.4.3

 

A Карта Мира /World Map (Világtérkép) egy térképsorozat volt 1:2 500 000-s méretarányban, amelyet a szocialista országok (Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság, Szovjetunió, Románia, Bulgária, Lengyelország, illetve Csehszlovákia együttműködésében szerkesztettek meg. A térképsorozat az átfedő lapokkal együtt 262 szelvényt tartalmazott (224 hagyományos és 38 átfedő szelvény). Az első kiadás szelvényei 1964 és 1976 között jelentek meg. A szerkesztőbizottsági ülésekre 1963 és 1979 között került sor a résztvevő országok különböző városaiban. Ezeknek az üléseknek a vezetője Radó Sándor volt, a magyar delegáció másik állandó tagja pedig – a későbbi években – Papp-Váry Árpád. Papp-Váry Árpád ezeken az üléseken, mint Radó Sándor helyettese vett részt 1973-tól kezdve. A vállalkozás korábbi éveiben Papp-Váry világtérkép-szelvényt is szerkesztett, például a Winnipeg szelvényt. Jelen interjúban Papp-Váry Árpád urat a 2,5 milliós világtérkép szerkesztése kapcsán szerzett tapasztalatairól kérdeztem.

 

 

 

History of the 1:2,500,000 Scale World Map

Interview with Árpád Papp-Váry

 

Dániel Zoltán Segyevy

 

The Карта Мира /World Map was a map series on scale 1:2,500,000, what was elaborated in the cooperation of various socialist countries: Hungary, German Democratic Republic, Soviet Union, Romania, Bulgaria, Poland and Czechoslovakia as well. The map-serie contained with the overlapping sheets 262 sheets (224 normal sheets and 38 overlapping sheets). The sheets of the first edition were published between 1964 and 1976. The editorial board meetings were between 1963 and 1979 in different cities of the participant countries. The head person of these meetings was Alexander Radó, the other member of the Hungarian delegation was Árpád Papp-Váry in the last years of the project. He participated on these meetings as the deputy of Radó from 1973. In the earlier years of the project edited Papp-Váry more sheets of the map-series, for example he elaborated the Winnipeg-sheet. In this interview I asked Mr. Árpád Papp-Váry about his experiences in the Karta Mira project.

 

Segyevy Dániel Zoltán doktorandusz     Lipcsei Egyetem Graduate School for Global and Area Studies Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Megemlékezések

 

200 éve született Kruspér István

Kruspér István a geodézia első magyar tudományos művelője. Elméleti és gyakorlati munkássága a geodézia és a metrológia területén jelentős. A műszaki felsőoktatás kiemelkedő egyénisége volt. Meghatározó szerepet játszott a méterrendszer hazai és nemzetközi bevezetésében. A modern magyar mérésügy egyik megteremtőjeként tartjuk számon.

Kruspér István 1818. január 25-én született Miskolcon, ahol iskoláit is végezte, majd joghallgató lett Késmárkon. Jogi tanulmányait félbehagyva 1836-ban Lőcsén egy mérnök mellett gyakornoki tevékenységet látott el. 1841 és 1844 között a bécsi politechnikai intézetben (a mai Bécsi Műszaki Egyetem elődje) végezte egyetemi tanulmányait. Végzés után ugyanitt 1844-től 1847-ig Simon Stampfer, a geodézia (gyakorlati mértan) professzora mellett tanársegédként tevékenykedett. 1847 októberében Bécsben optikai, látszerészeti és finommechanikai műhelyt nyitott, és szemüvegek, valamint látszerészeti eszközök árusításába fogott. Közben nyugat-európai tanulmányutakon vett részt, amelyek során megalapozta elméleti és gyakorlati tudását.

1850-ben meghívták a pesti József Ipartanoda [a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) elődje] tanárának. Az első évben az elemi mennyiségtant és mértant oktatta, majd 1851 és 1867 között a gyakorlati mértan és a mechanikai technológia tanára volt. Ezek mellett (helyettesként) 1851–1857 között a felsőbb mennyiségtant, az 1863–1864. években pedig a géptant, a mechanikát és a szerkezettant is tanította. Az Ipartanoda Műegyetemmé (BME) fejlesztésével 1867-ben a geodézia tanára lett, és ezt követően már csak ezzel a tárggyal foglalkozott nyugdíjba vonulásáig, 1894-ig. Tanszékvezetése alatt a geodéziai mérőgyakorlatokat Visegrádon tartották, amelyek négynapos terepgyakorlatok voltak. 1871 és 1874 között a mérnöki és építészeti osztály dékánja volt. Egyetemi tanárként kiváló pedagógus volt. Tanítványai szerették és tisztelték. A 2002-ben fennállásának 225. évfordulóját ünneplő, BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszéket (az egykori tanszékének mai jogutódja) ő vezette a leghosszabb ideig, 1851-től 1894-ig (Ádám és Homolya 2002).

Az 1860-as évek végére Kruspér István már jelentős szakmai tekintélyt szerzett. 1869 és 1871 között az általa elkészített tervek alapján, személyes felügyelete mellett végezték Pest város geodéziai felmérését. Rábízták Buda 1872 és 1875 között elvégzett felmérésének, valamint Szeged város háromszögelésének és szintezésének a felülvizsgálatát is.

Kruspér tanári – és egyben szakmai – munkásságának fontos eleme az a könyve, amely 1868-ban (és változatlan utánnyomásban 1869-ben) jelent meg. Címe: „Földmértan”, alcíme pedig „Kézikönyv, erdőszeti és műegyetemi más rokon intézetek előadásaira és mérnöki használatra, különös tekintettel hazai viszonyainkra”. A művet az MTA 1870-ben Akadémiai nagydíjjal tüntette ki, és 400 arannyal jutalmazta. Nyomtatott formában ez az első magyar nyelvű geodéziai kézikönyv, amelyről Arany János, az MTA akkori főtitkára az erre vonatkozó jelentésében a következőket írja (Keresztury 1964: 405. old.): „…a gyakorlati mértant kimerítőleg tárgyalja; irodalmunkban úttörő; nemcsak a tudomány színvonalán áll, hanem azt sok részben előbbre viszi, gyakorlati haszna jelentékeny és nagyon élénken érzett hézagot tölt ki.” A mű kéziratának lektorálására egyébként Arany János Szabó József geológus akadémikust kérte fel. A kézikönyv második kiadásban 1885-ben jelent meg, amely felsőgeodéziai résszel bővült, mert az 1871–1872. tanévtől már ez is szerepelt a tananyagban. Kruspér e kiadásban tekintettel volt az időközben bevezetett méterrendszerre is.

Kruspér Istvánt 1867-ben a méterrendszer hazai bevezetésével foglalkozó munkabizottság vezetésével bízták meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretében (Verő 1976). Az akadémiai bizottság többek között azt javasolta, hogy a mértékegységek nevét ne fordítsák le magyarra, maradjon azok neve méter és kilogramm, továbbá a szabványos alapmérték a Nagy Károly csillagász akadémikus által korábban (1844) vásárolt, platinából készített méter- és kilogrammetalon legyen.

Kruspér István a magyar kormány megbízásából Szily Kálmán akadémikussal együtt vitte ki Párizsba az MTA birtokában lévő, majd 1870 januárjában az állam tulajdonába került, Nagy Károly-féle méter- és kilogrammetalont komparálás céljából, és végezték el francia szakértő bizottság közreműködésével az összehasonlítást a párizsi ősetalonokkal (Mėtre et Kilogramme des Archives) 1870 áprilisában. Ekkor Kruspér egy hibát is felfedezett a francia komparátoron (Kruspér 1873). Az összehasonlító mérések eredményének birtokában törvényjavaslat készült, amelynek előkészítésében Kruspér István meghatározó szerepet játszott. A méterrendszer használatát elrendelő törvény szövegezésében ő maga személyesen is részt vett. A törvényjavaslatot 1874. április 20-án VIII. törvénycikk jelzéssel törvényerőre emelték. Ettől az időponttól kezdve (a nemzetközi méteregyezmény aláírása előtt már egy évvel) Magyarországon a méter és a kilogramm az egyedül és kizárólagosan törvényes mértékegységek.

Kruspér István a Műegyetem ajánlása alapján szintén Szily Kálmán akadémikussal együtt képviselte Magyarországot a párizsi méterértekezleten 1870–1874 között, amelynek keretében aktív részt vállalt a nemzetközi méteregyezmény (Convention du Mėtre) előkészítésében. A többször összeült méterértekezlet célja lényegében az volt, hogy a méter általános elfogadását ajánlja minden államnak, és javaslatot kellett tennie olyan nemzetközi szervezet létrehozására, mely a méterrendszer világméretű elterjesztését intézi. (A javaslat szerint 1875-ben életre hívott szervezetek az eredeti hármas tagozódásban ma is fennállnak és működnek.) Kruspér István már az 1870. augusztusi méterértekezletről és a korábbi kapcsolódó tudományos tevékenységéről az 1871. február 13-án tartott akadémiai rendes tagsági székfoglaló előadásában beszámolt (Kruspér 1871). Kruspér diplomáciai sikert is aratott, mert az osztrák küldött akarata ellenére el tudta érni, hogy Magyarországot mint önálló államot vegyék figyelembe és külön szavazati jogot kapjon (Regőczi 1968). A Nagy Károly-féle etalonok párizsi ellenőrzése és a méterértekezlet keretében kifejtett kiváló szakmai munkájának elismeréséül egy szép, tengerkék, aranyozott sėvres-i porcelánváza őrzi nevét és a párizsi értekezlet emlékét, 1872-es évszámmal, amelyet családja a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott.

Kruspér Istvánnak a metrológia területén kifejtett eredményes tevékenysége nemzetközi elismertségét jelzi az, hogy beválasztották a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottságba (Comité Internationale des Poids et Mesures, CIPM). Ezt a tisztséget 15 éven át töltötte be, 1879 és 1894 között. A szervezetnek Kruspér idejében 12, jelenleg 18 állandó tagja van. Munkásságával nagyban hozzájárult a magyarországi mérésügy intézményi hátterének megszervezéséhez is, mert kezdeményezése és előterjesztése alapján állította fel a magyar kormány a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottságot, a későbbi Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) elődjét, amelynek első vezetője ő volt 1878–1894 között. Magyarország 1889-ben megkapta a 14. sorszámú méter- és a 16. sorszámú kilogrammetalont, amelyeket az 1891. évi VI. törvénycikk értelmében a Nagy Károly-féle etalonok helyett törvényes alapmértékeknek tekintettek (a 16. sorszámú kilogrammetalon még ma is a törvényes alapmérték Magyarországon) (Ádám 2017). A megszerzett etalonok vizsgálatához Kruspér István új, korszerű műszereket szerkesztett.

Oktatói tevékenysége és a geodézia (földmérés és térképészet) már akkoriban is gyorsan fejlődő szakanyagának rendszerező leírása, továbbá metrológiai vizsgálatai mellett Kruspér jelentős műszertervezői munkásságot is kifejtett: a geodéziai mérőműszerek, különösen a szintezők egyes elemeinek módosításával, valamint távmérőműszerek fejlesztésével járult hozzá a földmérő mérnökök műszertárának gyarapításához. A műszertant gazdagították az optika tárgykörében folytatott elméleti kutatásai is. Új szintező műszert (akkori nevén „lejtmérőt”) is tervezett, amelyet Németországban gyártottak. Az etalonok vizsgálatához több új műszert szerkesztett, más műszereken javításokat hajtott végre. Műszereivel az 1878-i párizsi világkiállításon ezüst-, az 1885. évi brüsszeli kiállításon pedig aranyérmet nyert. Több geodéziai műszerkonstrukcióját Budapesten a Bosnyák téri geodéziai székházban állították ki.

Kruspér István szakmai és oktatói-tudományos elfoglaltsága mellett sokat tett a magyar geodézia társadalmi úton történő támogatására is. Részt vett a Magyar Mérnök Egylet (későbbi nevén a Magyar Mérnök és Építész Egylet, MMÉE) alapításában (1866), amelynek elnökhelyettese is volt. Ő volt az Egylet geodéziai („földmérészeti”) szakosztályának az első elnöke (1867–1881). 1867-től 1884-ig működött az MMÉE Közlönyének szerkesztő bizottságában, 1868-ban ő szerkesztette a Közlönyt.

Kruspér István kiemelkedően gazdag szakmai-tudományos munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Az MTA a szabadságharc utáni első tagválasztó ülésén, 1858-ban levelező tagjává, 1870-ben rendes tagjává, 1899-ben pedig tiszteletbeli tagjává választotta. A Francia Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta 1872-ben. Megkapta a Vaskorona rendet (1885) és a Lipót-rend lovagkeresztjét (1894), a szerb Trakova-rendet (1884) és a Francia Köztársaság Becsületrendje tiszti keresztjét (1894) is.

Tiszteletére a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesülete (MATE) 1956-ban Kruspér István-emlékérmet alapított a kiemelkedő társadalmi és tudományos tevékenység, a MATE szaklapjában megjelent, jelentős tudományos eredményt ismertető cikkek jutalmazására.

Emlékének megőrzése céljából a BME Központi épületének aulájában áll mellszobra, a magasföldszint 20-21. számú előadótermet róla nevezték el; ez a Kruspér-terem, amely egykori tanszéke mai jogutódja, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszéke mellett található. Emlékét őrzi még a Fiumei úti temetőben található síremlék. Fővárosunk 1907-ben utcát nevezett el róla, mely a Műegyetem közelében található.

Dr. Ádám József

IRODALOM

Ádám J. (2017): Az egységes mértékegységrendszer kialakítása és hazai bevezetésének akadémiai vonatkozásai. Előadás az MTA X., Földtudományok Osztályának ülésén, MTA, Budapest, 2017. október 17.

Ádám J.– Homolya A. (2002): A Tanszék története és működése alapításától napjainkig. Geodézia és Kartográfia, 54. évf., 10. szám, 4-12. old.

Keresztury D. (1964) (szerk.): Arany János összes művei. XIV. köt.: Hivatali iratok 2. Akadémiai évek (1859-77). Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kruspér I. (1871): A párisi meter-prototyp az 1870. augusztusi méter-értekezleten. Értekezések a math. és term. tud. köréből, (http://real-eod.mtak.hu/1632/), Pest.

Kruspér I. (1873): A párisi levéltári méterrúd véglapjain levő mélyedések megméréséről. Budapest. (http://real-eod.mtak.hu/1670/).

Regőczi E. (1968): Kruspér István emlékezete. Geodézia és Kartográfia, 20. évf., 2. szám, 81-86. oldal.

Verő J. (1976): Akadémiánk és a méter-rendszer bevezetése. Magyar Tudomány, 1976/2. (http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/meter.html).

 

* * *

100 éve született dr. Bezzegh László

Kossuth-díjas műszertervező, egyetemi tanár.

A tudomány és a technika fejlődése a tragédiák és szenvedések mellett – a XX. sz. során – sok csodálatos ajándékot is adott az emberiségnek. Ha csak a repülésre gondolunk, láthatjuk, hogy a Wright testvérek 1903-as levegőbe emelkedésétől Armstrong 1969-es Holdra lépéséig az aviatika mekkora utat tett meg. Bezzegh László – mint a repülés szerelmese – szintén nagy utat járt be élete során: volt pilóta és kiképzőtiszt, kutatómérnök és légifénykép-kiértékelő, fotogrammetriai műszertervező és egyetemi tanár.

Bezzegh László 1917. augusztus 19-én született a dél-erdélyi Lugoson (ma Romániához tartozik). Édesapja Lugoson volt gimnáziumi tanár, itt nevelkedett László szüleivel és két testvérével. Az 1920-as trianoni békediktátum következtében apját az állásából elbocsátották, a család kénytelen volt repatriálni. Szombathelyen sikerült apjának tanári állást kapni, ezért a család itt telepedett le. A kis László itt járta ki – 1923–27 között – az elemi iskoláit, majd itt végezte el gimnáziumi tanulmányait is. Érettségi bizonyítványának megszerzése után beiratkozott a Soproni Egyetem Erdőmérnöki karára.

Bezzegh Lászlót 1938-ban mint harmadéves egyetemi hallgatót sorkatonai szolgálatra behívták Nyíregyházára. Kárpátalja visszacsatolása után, 1939-ben Ungvárra helyezték, majd 1940-ben – nagy örömére – felvették a légierőköz, és beosztották a Szombathelyi pilótaiskolába. 1941 őszén zászlósi rangban, tartalékos állományba helyezték. 1941 és 1944 között, a Magyar Aero Szövetség keretében, repülőgép-vezetői elméleti és gyakorlati oktatással foglalkozott, először Budaörsön, majd Marosvásárhelyen, Aknaszlatinán, Pécsett és végül Szombathelyen. 1944 őszén a tartalékos állományból visszahívták és beosztották a 101/2 sz. csatarepülő századhoz, de üzemanyag hiánya miatt felszállni már nem tudott (Bezzegh önéletrajza 1953).

Bezzegh Lászlót – a totális mozgósítás során 1945 márciusában Ausztriába vezényelték, azonban alakulatát titokban elhagyta, és a háború végéig Sopronban rejtőzködött. 1945 májusában azonnal bekapcsolódott a polgári életbe, és részt vett Sopronban, Felsőszéplakon és Szárföldön a földosztásban. 1945. november 2-án feleségül vette az akkor 22 éves Vértess Annát. 1946 szeptemberében folytatta tanulmányait a Soproni Egyetemen, ahol 1948 márciusában jeles eredményű államvizsgát tett, és ezzel megszerezte diplomáját. A vizsgabizottság elnöke Sébor János professzor volt (Bezzegh 1953).

Bezzegh László tanulmányai befejezése után állást vállalt az akkor alakult Erdészeti Tudományos Intézetben (ERTI), ahol műszaki előadónak osztották be. Sokat foglalkozott a fotogrammetria erdészeti alkalmazásának lehetőségével. Önéletrajzában erről így írt: „A vállalat vezetősége felfigyelt ezen munkálkodásomra és továbbképzés céljából a Zürichi Műegyetemre küldött ki egy nemzetközi fotogrammetriai tanfolyamra.” A kiküldetést Madas András igazgató javaslatára az Országos Erdészeti Igazgatóság finanszírozta(Márkus 2010).

Bezzegh László 1949. február 1. és május 15. között (három és fél hónapig) tartózkodott Svájcban. Ezalatt részt vett a Szövetségi Műszaki Főiskolán (később műegyetem) szervezett 6. nemzetközi fotogrammetriai továbbképző tanfolyamon. Az oktatók között olyan nemzetközi hírű kiválóságok voltak mint prof. dr. M. Zeller és prof. dr. F. Baeschlin, akik a Nemzetközi Fotogrammetriai Társaság vezetőségében többször tisztséget vállaltak.

Bezzegh László svájci tartózkodása során meglátogatta Heerbruggban a Wild-gyárat, ahol tárgyalt a kereskedelmi osztályvezetővel. Megállapodtak abban, hogy a gyár a magyar rendőrség számára szállít egy A4-es típusú autográfot, mely földi sztereo-fotogrammetriai kiértékelésre szolgált, és a közlekedési balesetek okainak kiderítéséhez nyújtott volna segítséget. (A műszerhez tartozott még két darab fotókamera is.) Az országba beérkezett műszer azonban nem került alkalmazásra. Az 50-es években átadták a Honvéd Térképészeti Intézetnek (HTI), ahonnan a 60-as években – oktatási célra – a székesfehérvári Földmérési Főiskolához került.

Bezzegh Lászlót – Svájcból való visszatérése után – kinevezték az ERTI erdőrendezési osztályának vezetőjévé. 1950 tavaszán „népgazdasági érdekből” ezt az osztályt az FM erdőrendezési osztályához csatolták. Kutatási munkáihoz Bezzegh a HTI fotogrammetriai műszereit vette igénybe. Ennek során került szorosabb kapcsolatba az Intézettel. Önéletrajzában erről így írt: „...1951 elején a honvédség megkeresett, hogy lépjek át a Néphadsereg kötelékébe és itt folytassam tevékenységemet. 1951. május 15-én kineveztek mérnök őrnagynak és egyben a HTI tudományos kutatási osztálya vezetőjének. [...] 1952. szeptember óta a Hadmérnöki Karon a fotogrammetriát adom elő. 1953. január 1. óta a Műegyetem állományába tartozom, mint docens."

Bezzegh Lászlót 1953. november 2-án – saját kérésére – leszerelték, és tartalékos állományba helyezték. Ennek az volt az oka, hogy 1953. szeptember 1-től a Magyar Optikai és Finommechanikai Kutató Laboratórium munkatársa lett. Ebben az intézményben Bezzegh a geodéziai műszerek (teodolitok, tachiméterek) továbbfejlesztésével foglalkozott. Az 56-os forradalom során – mint a Forradalmi Bizottság tagja – az MDP tevékenységét bíráló kijelentéseket tett. Ezért 1957. június 30-án, a helyi pártszervezet (MSZMP) javaslatára elbocsátották. Ugyanakkor javaslatot tettek a lefokozására a Budapesti XI. kerületi Katonai Kiegészítő Parancsnokságnál. 1958. március 31-én ez meg is történt.

Bezzegh Lászlót, 1957. augusztus 1-én felvették a Magyar Optikai Művek (MOM) kutatási osztályára. A MOM-ban a kördiagramm-tachiméterek tervezésével és fejlesztésével foglalkozott. Nevéhez fűződik a MOM Ta-D1 és a Te-D1 műszerek megalkotása; utóbbit az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon aranyéremmel (Grand Prix) tüntették ki. 1960. március 14-én Bezzegh munkásságát a Kormány (Schinagl Ferenccel megosztva) a Kossuth-díj II. fokozatával jutalmazta.

Bezzegh élete további alakulásáról dr. Márkus István így írt: „1963-ban megkereste a Soproni Egyetem rektora, hogy felkérje a Földméréstani Tanszék vezetésére, Sébor János utódlására, aki ekkor már 74 éves volt. „Bezzegh 1963-tól a tanszék docense, majd 1965-től (1978-as nyugállományba vonulásáig) mint kinevezett tanár a tanszék vezetője lett. Ismét Márkus Istvánt idézem: „Bezzegh professzort a szakmai közvélemény, a több mint négy évtizedes "sébori iskola" méltó követőjeként tiszteli.” (Márkus 2010).

Bezzegh László 1966-ban Redukáló tachiméterek körívek közötti lécleolvasással c. disszertációját a Tudományos Minősítő bizottság (TMB) előtt, nyilvános vitában, sikeresen megvédte, (opponensek: Hazay és Hoványi professzorok) és október 10-én a „Műszaki Tudományok Kandidátusának” nyilvánították (Geodézia és Kartográfia 1967. 2. sz.).

Bezzegh László 1966-ban kérelemmel fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz (HM), hogy tartalékos mérnök őrnagyi rangját visszakaphassa. Úgy gondolta, hogy a tíz évvel korábbi megbélyegzés okafogyottá vált. (Ezért is változott meg a párt elnevezése). Kérelméhez csatolta az egyetem rektorának: prof. dr. Gál Jánosnak és a párttitkárnak: prof. dr. Pankotai Gábornak kitűnő minősítésű támogató levelét. A HM részéről dr. Lantos Gyula alezredes a kérelemre a következőket válaszolta: „Bezzegh László nagytudású, az újat szenvedélyesen kereső lelkes mérnök, akinek az 56-os zavaros nézeteit akkori munkahelyén eltúlozták. Magatartása ellen azóta nincs kifogás, ezért tartalékos őrnaggyá történő kinevezését javaslom.” (Lantos 1966). Mindezen kitűnő minősítések ellenére – korábbi munkahelyének (HTI) tiltakozására – Bezzegh kérelmét a Budapesti XI. kerületi Katonai Kiegészítő Parancsnokság elutasította.

Bezzegh László 1969–1971 között az Erdőmérnöki Kar dékánja volt. Ez idő tájt tervezte meg sztereo-fotogrammetriai műszerét. A prototípus megépítéséhez a MOM nyújtott anyagi és technikai támogatást. A berendezés sorozatgyártására nem került sor, tekintettel arra, hogy a kelet-európai országok Zeiss- és Wild-műszerekkel voltak ellátva, ezért a MOM a műszer exportálására esélyt nem látott. A műszer Bezzegh egyetemi tanársága idején oktatási célokat szolgált.

Bezzegh László több mint 24 évig (1962–1986) tagja volt a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület (GKE) elnökségének, és egy ideig tiszteletbeli társelnök is volt. Tevékenységéért 1970-ben Lázár deák emlékéremmel tüntették ki. Oktatói munkássága során számos szakelőadást tartott a GKE Soproni csoportjában. Cikkei jelentek meg erdészeti és geodéziai szaklapokban, valamint készített egyetemi jegyzeteket is. (Bezzegh László teljes irodalmi munkássága megtalálható az Erdésznagyjaink Arcképcsarnoka 25. számában, Nyugat-Magyarországi Egyetemi Kiadó, Sopron 2010). Bácsatyai László megemlékezésében, a lapunkban a következőket írta: „Az Erdészeti és Faipari Egyetemen töltött évei alatt kitűnt igen jó előadói és didaktikai érzékével, és a mérnökhallgatók százaival szerettette meg a geodéziát és a fotogrammetriát. Szívesen foglalkozott a hallgatókkal, [...] és ápolta a selmeci hagyományokat is.” (Geodézia és Kartográfia1990. 5. sz.).

Bezzegh László első felesége Vértess Anna krónikus betegségben szenvedett. Erről Bezzegh önéletrajzában így írt: „...feleségem nem dolgozik, amire erősen leromlott szervezete miatt nem is képes, testsúlya mindössze 41 kg. Otthon az én tanulmányaimat gépeli, és ábrákat rajzol részemre... Gyermekünk nincs, és valószínűleg nem is lehet.” (Megjegyzésem: Anna ekkor még csak 30 éves volt.)

56 éves korában, 1979-ben hunyt el Sopronban. Hamvait a Vértess család keszthelyi kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Bezzegh László második feleségével a Soproni Egyetemen ismerkedett meg. Munkakapcsolatban voltak, mivel Kitty az egyetem fotólaboratóriumában dolgozott. 1981 decemberében kötöttek házasságot. Bezzegh nagyon örült ennek a kapcsolatnak, mert teljesülhetett régi vágya: apa lehetett. Felesége ugyanis házasságukba hozta két gyermekét: Zsilvölgyi Csabát és Andreát. Példás nevelőapa volt. Bezzegh László és Németh Irén (Kitty) közel 10 évig éltek együtt valóban boldogan, melynek egy tragédia vetett véget. Erről Márkus István így írt: „Bezzegh László 1990. május 27-én Zalacsányban életének 73. évében vétlen utasként közúti baleset áldozatává vált egy szabálytalanul közlekedő autós miatt.” Hamvasztása után, a katolikus egyház szertartása szerint, korábbi szándékának megfelelően, a keszthelyi temetőben, a Vértess család kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Bezzegh László, közvetlenül elhunyta előtt 1990. április 23-án rendfokozata visszaszerzése céljából ismét kérelemmel fordult a HM-hez. Kérelmét a Rehabilitációs Bizottság kedvezően bírálta el, és a 130/1991. sz. parancsában, tartalékos őrnagyi rendfokozatát posztumusz visszaadta. Az erről szóló dokumentumot Szekeres István ezredes, a Bizottság elnöke Zsilvölgyi Csabának, 1991. július 16-án nyújtotta át. Ezzel egy régóta húzódó sérelem oldódott meg. Sajnos ezt az elégtételt Bezzegh László már nem érhette meg.

2010-ben, halálának 20. évfordulója alkalmával, ünnepélyes keretek között leplezték le Bezzegh László mellszobrát a Soproni Egyetem botanikus kertjében. Az emlékművet – közadakozásból – Kutas László szobrászművész készítette. Dr. Péterfalvi József professzor a következő szavakkal méltatta az eseményt: „Bízunk abban, hogy a szobor jelenléte a bezzegh-i szellemiség jelképeként erősít és buzdít bennünket és sarkall hasonló értékek létrehozására, mint amit volt professzorunk alkotott.” (Márkus, Sopron 2010).

Végezetül, de nem utolsósorban, köszönetemet fejezem ki mindazoknak a személyeknek, akik szóban vagy írásban, illetve dokumentumokkal segítettek, hogy ez az összeállítás elkészülhessen. Külön köszönet illeti dr. Sági Éva levéltárvezetőt, (Soproni Egyetem) Gál Attila irattárost (HM HIM Hadtörténelmi Levéltár), dr. Márkus István professzort (Soproni Egyetem), Bezzegh Lászlónét (sz. Németh Irén Kitty) és fiát Zsilvölgyi Csabát az adatokért és információkért, melyekkel a visszaemlékezés értékét és hitelességét nagymértékben emelték.

Születésének 100. évfordulóján hálás szívvel emlékezzünk Bezzegh László erdőmérnökre, Kossuth-díjas műszerfejlesztőre, a Soproni Egyetem egykori professzorára, a magyar geodézia és fotogrammetria tudományának lelkes művelőjére.

Dr. Székely Domokos

Források

Bácsatyai László 1990. Elhunyt dr. Bezegh László. Geodéia és Kartográfia 42. évf. 5. sz.).

Bezzegh László 1953. Fotogrammetria I–IV.. BME Hadmérnöki Kar, Egyetemi jegyzet, Budapest.

Bezzegh László 1966 Redukáló tahiméterek körívek közötti léc leolvasásával, Kandidátusi értekezés.

Bezzegh László 1953 Önéletrajz. HM HIM Hadtörténelmi Levéltár

Bezzegh Lászlóné személyes tájékoztatása

Engler Péter személyes tájékoztatása

Márkus István személyes tájékoztatása

Márkus István 2010. Bezzegh László (1917–1990) élete és munkássága, Erdésznagyjaink Arcképcsarnoka 25. Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó, Sopron.

Pápay Gábor 2002. Bezzegh László. In Pápay Gábor (szerk.): Gyökerek és Lombok. Erdészportrék. 2. kötet. Budapest, Országos Erdészeti Egyesület, pp. 9–47.

Sági Éva 2018.: Adat- és fényképszolgáltatás. Soproni Egyetem Levéltára

Zsilvölgyi Csaba személyes tájékoztatása

 

Rendezvények

 

Beszámoló a Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG) XVI. Kongresszusáról

A Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG) a törökországi Isztambulban tartotta XXVI. Kongresszusát 2018. május 6–11 között, mely a világ földmérő és térinformatikus szakembereinek négyévente megrendezendő legnagyobb eseménye. A FIG 1878. július 18–20. között tartotta első konferenciáját, így az esemény közel egybeesett a FIG alapításának 140 éves évfordulójával.

Társaságunkat Zalaba Piroska (Agrárminisztérium, Földügyi és Térinformatikai Főosztály, FIG Nemzeti Bizottság, elnök), Varga Felicián főosztályvezető-helyettes, Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (BFKH FTFF, választmányi tag) és Iván Gyula földügyi főtanácsadó (BFKH FTFF, főtitkárhelyettes) képviselte.

A kongresszus nagyságára jellemző, hogy több, mint 2 300 résztvevője volt a világ számos országából. A FIG most is az éves konferenciával együtt tartotta a közgyűlését, melynek első napján 58, míg az utolsó napján összesen 71 tagszervezet képviselője vett részt. A közgyűlés első napján a FIG hazai tagszervezetének (Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, MFTTT) egyetlen képviselője sem tudott részt venni (utazási okok miatt), míg a második napon (május 11-én) Iván Gyula földügyi látta el hazánk képviseletét.

A közgyűlésen hozták meg az elkövetkezendő négy év fontosabb döntéseit, a tagszervezetek szavazatai alapján. A főbb döntések a következők voltak:

• A FIG új elnöke: Prof. Dr. Rudolf Staiger DVW, (Németország) (választott)

• A FIG új alelnökei: Diane Dumashie, RICS, (Egyesült Királyság) (választott)

Jixian Zhang, CSSMG (Kína) (választott)

Új bizottsági elnökök (zárójelben a bizottság megnevezése):

1. (Szakmai szabványok és gyakorlat): Winnie Shiu, CSSMG (Kína) (választott)

2. (Szakmai oktatás): David Mitchell, SSSI (Ausztrália) (kinevezett)

3. (Térbeli Információmenedzsment): Hartmut Müller, DVW (Németország) (választott)

4. (Vízrajz): Nincs, a Tanács nevezi ki

5. (Helymeghatározás és mérés): Dan Roman, NSPS (USA) (választott)

6. (Mérnökgeodézia): Maria Joao Henriques, OE-CEG (Portugália) (választott)

7. (Kataszter és Földügyi Menedzsment): Daniel Paez, CSS (Kolumbia) (választott)

8. (Területrendezés és -fejlesztés): Marije Louwsma, GIN (Hollandia) (választott)

9. (Ingatlanértékelés és menedzsment): Ben Elder, RICS (Egyesült Királyság) (választott)

10. (Építési gazdaságtan és menedzsment): Alan Muse, RICS (Egyesült Királyság) (választott)

A közgyűlés szavazott a 2022. évi FIG Kongresszus helyszínéről is, melyre két város, a floridai Orlando, és a dél-afrikai Fokváros adott be pályázatot. Végül Fokváros került ki győztesen a szavazásból, így ott rendezik meg a 2022. évi FIG Kongresszust.

A közgyűlés döntött két új tag, illetve 7 társult és tudományos tag felvételéről is.

A kongresszus szakmai programjába a magyar kiutazók május 8-án tudtak bekapcsolódni.

A kongresszus mottójához kapcsolódva: „Átölelve okos világunkat ahol a földrészek kapcsolódnak: növelve a társadalmak térinformatikai érettségét” (Embracing our smart world where the continents connect: enhancing the geospatial maturity of societies), négy plenáris ülést tartottak, melyek témái a következők voltak:

• Városfejlesztés,

• A szakmánkban használt modern technológiák,

• Vidékfejlesztés,

• Térben tudatos társadalmak.

A kongresszus statisztikai adatai mindent elmondanak annak méreteiről:

A négy nap alatt több, mint 100 szekcióülés folyt párhuzamosan. Több, mint 400 előadás hangzott el. 11 közös szekcióülést tartottak a Világbankkal, az ENSZ-HABITAT (Emberi települések szervezete), és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) közösen. Összesen 63 műszaki szekcióülést tartottak.

Iván Gyula a „Kataszter – egy teljesen digitális világ felé” című szekcióban ”Challenges in Technology, Society and Policy - How They Influence Cadastre and Land Management” (Kihívások a technológiában, társadalomban és politikában – hogyan befolyásolják a katasztert és a földügyi menedzsmentet) címmel sikeres előadást tartott.

Iván Gyula, a bizottság alelnökeként, szintén részt vett a Kataszteri és Földügyi Menedzsment Bizottság találkozóján, ahol előadást tartott a bizottságban végzett tevékenységéről.

A szakmánkban használt modern technológiák plenáris ülésen érdekes előadást hallottunk Juergen Doldtól (a HEXAGON Geosystems elnökétől) a modern technológiák alkalmazásáról. Előadásából kiemelnénk egy érdekes megjegyzést, hogy a digitalizálás (angolul digitization) nem ugyanazt jelenti, mint a digitalizáció (angolul digitalization). Míg a digitalizálás valamely dolog digitális formátumúvá alakítását jelenti, addig a digitalizáció a folyamatok, eljárások digitális leképezését jelenti. A két fogalom elkülönítése létfontosságú a fejlesztések során.

SeeLiang a Nemzetközi Építési Mérési Szabványokról (International Construction Measurement Standards, ICMS) tartott előadást. Az ICMS kiindulási alapja a 2009-ben kötött Kuala Lumpur-i Egyezmény volt, melyben több nemzetközi szervezet (köztük a FIG), megállapodott abban, hogy létrehoznak egy olyan világszintű szabványt, mely alapján mérni lehet a különböző beruházások költségeit, értékét. A megoldásnak óriási jelentősége van, hiszen a világ építési beruházásai 2017-ben 10 400 milliárd USD-t tettek ki, míg 2022-re ezt az értéket 12 400 milliárd USD-re becsülik. Jelenleg 44 szakmai szervezet kapcsolódott be a munkába, de szívesen várnak még jelentkezőket. A szabvány első kiadása 2017 júliusában jelent meg és letölthető a következő weblapról: https://icms-coalition.org/the-standard/

A plenáris ülés következő előadója Charles Toth (Tóth Károly), az Ohiói Egyetem Műholdas Helymeghatározás és Inerciális Navigáció Laboratóriumának vezetője, a Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság (ISPRS) alelnöke volt. Előadásában az okos városokkal kapcsolatos kutatási eredményeikről számolt be. Kiemelte az ún. okos-mobilitás jelentőségét, mely az emberek és termékek mozgását jelenti, balesetek és halálesetek, ökológiai lábnyomok és stressz nélkül. Ehhez viszont nélkülözhetetlenek a különböző navigációs és helymeghatározó rendszerek, beleértve a szenzorokat, illetve azt a tudást, mellyel a földmérők és geoinformatikusok rendelkeznek. Külön kitért az önvezető járművek kérdésére is, mellyel kapcsolatban laboratóriumuk kutatásokat végez. Véleménye szerint a jövő technológiái közül az önvezető járművek lesznek azok, melyek a lehető legpontosabb és legfrissebb téradatokat követelik meg, ezek előállítása pedig a földmérő- és geoinformatikus-szakma feladata.

A plenáris ülést követően a társult tagok (mint a BFKH) vezetőinek szervezett zártkörű fórumon vettünk részt. Az ülést Arvo Kokkonen, a Finn Állami Földmérés (National Land Survey of Finland) főigazgatója vezette. Felvezető előadásában a robotizáció és az automatikus döntéshozatal lehetőségeiről beszélt Finnországban. Kifejtette, hogy elindultak a kísérletek bizonyos üzleti folyamatok automatizációja felé (ilyen pl. a jelzálogjog automatizált bejegyzése), azonban teljes sikerről még nem lehet beszámolni. Véleménye szerint a bonyolult ingatlan-nyilvántartási ügyeket a jövőben sem lehet majd automatizálni.

John Kedar, az Egyesült Királyság Térképészeti Szolgálatától (Ordnance Survey, UK), a nemzeti térinformatikai ügynökségek jövőjéről tartott előadást. Érdekes idézetet olvasott fel az Egyesült Királyság 2017. november 22-én elfogadott költségvetéséből:

„A lehetséges gazdasági értéke ezen (tér)adatoknak hatalmas.

A digitális gazdaság növekedésének maximalizálása érdekében […] a Kormány egy új Téradat Bizottságot hoz létre a stratégiai felügyelet biztosítására.”

Úgy érezzük, hogy hazánkban is hasznos lenne hasonló megoldást használni a Nemzeti Téradat-infrastruktúra létrehozásának felügyeletére.

Előadásának lényegi pontja volt, hogy az „Egyszer gyűjtsük össze (az adatot), és sokan használjuk” stratégia, valamint az, hogy ezen adatokat ugyanazon a fizikai és digitális adatinfrastruktúrán keresztül használja a nemzetgazdaság összes szereplője, nem egy projekt, hanem egy nemzeti infrastruktúra. A térképészeti szolgálatok jelenleg sok kihívással néznek szembe. Ilyen a negyedik ipari forradalom, az adatok karbantartása, a technológiai váltások, a közfeladatok, nyílt adatok és üzleti érdekek ellentéte és számos más faktor. A jövőben a térképészeti szolgálatoknak nyitottabbaknak kell lenniük a felhasználóik felé, közelebbi kapcsolatot kell kiépíteniük a vállalkozókkal és a magánszférával, az új technológiák elsajátításában is élen kell járniuk.

A vidékfejlesztéssel foglalkozó plenáris ülésen Michael Klaus, a Hanss Seidel Alapítványtól, a vidékfejlesztés és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak összefüggéseiről tartott érdekes előadást. Véleménye szerint a vidékfejlesztés nemcsak mezőgazdasági fejlesztést, hanem sokkal többet jelent annál. A vidékfejlesztés egy stratégia, melynek célja a vidéki emberek gazdasági és társadalmi életének a folyamatos fejlesztése. Véleménye szerint egy új vidékfejlesztési paradigmára van szükség, ahol:

• alapelvi szinten a csak mezőgazdasági területre való fókuszálás helyett váltani kell a mezőgazdasági területek és a régiók, városok közötti kapcsolatokra,

• a célterületek szintjén a mezőgazdasági közösségekről a multiszektoriális megoldásokra,

• a projektalapú megközelítés helyett tartalomkoncentrált (társadalmi, intézményi, gazdasági) megoldásokat kell használni,

• a szereplőknél váltani kell a kormányzati szereplőkről, földművelőkről a sokcélú, részvételi alapú megoldásokra,

• a fő eszközök szintjén váltani kell a támogatásokról a befektetésekre.

Mindezek megvalósításához pedig szükség van egy stabil földügyi igazgatási rendszerre, mely a vidékfejlesztés és a nemzetgazdaság alapvető infrastruktúrája.

A Térben Tudatos Társadalmak plenáris ülésről a szingapúri előadást emelnénk ki. Az előadás címe is figyelemfelhívó volt: „Egy térben tudatos okos nemzet felé” (Towards a Spatially Enabled Smart Nation). Véleményük szerint a jövő városaiban olyan megoldásokat kell majd használni, melyek biztosítják azok fenntarthatóságát és rugalmasságát. Ezt a sokféle okostechnológiában (smart technologies) látják. Az okosmobilitást 2030-ra tervezik kidolgozni. A valós idejű nyomkövetésre drónalapú, légi közlekedési rendszert akarnak kidolgozni, míg az egész városállamot a szenzorok hálózatával akarják lefedni. A téradatokat két osztályba sorolják, az egyik mely a felhasználó helyzetét jellemzi (GNSS-szolgáltatások, geodéziai referencia), míg a másik a felhasználó környezetét mutatja meg (kataszter, topográfia, tematikus térképek). Az előadásban még számos technikai megoldást mutattak be (pl. önvezető járművek, okosdaruk stb.), melyet használni szeretnének, de terjedelmi okok miatt ezzel most részleteiben nem foglalkozunk. A térben tudatos okos nemzet kialakításában a földmérő szakembereknek kulcsszerepük lesz, hiszen ők biztosítják a működéshez szükséges geometriai keretet.

A következő szekcióüléseken elsősorban különböző műszaki megoldásokat, esettanulmányokat mutattak be. Szervezési problémát jelentett (mellyel a FIG már régóta küzd), hogy elsősorban az előadók igen magas létszáma miatt nem volt idő igazából kifejteni a témákat.

A FIG XXVI. Kongresszusa ismét bebizonyította, hogy a földmérő és térinformatikus szakmának nagy gazdasági, politikai és társadalmi elismertsége van szerte a világban. A téradatok jelentősége, azok felhasználhatósága egyre növekszik. Ha figyelembe vesszük a téradatok felhasználását a földügyben, a vízügy, a természetvédelem, a környezetvédelem, a katasztrófavédelem, a klímaváltozás területén és még folytathatnánk a felsorolást, akkor megállapíthatjuk, hogy a Kongresszus átfogó képet adott a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés érdekében jelenleg folyó és jövőbeni kutatásokról és kihívásokról. Egyet lehet érteni az OECD 2015-ös meghatározásával:

„Az adatok infrastrukturális erőforrások (a tőke egy formája), melyek kimeríthetetlenek és elméletileg korlátlan célokra felhasználhatók.”

Az adatok infrastrukturális megközelítésére hazánkban is nagyobb figyelmet kéne fordítani.

Iván Gyula

 

* * *

LADM-munkaülés Zágrábban

A Horvát Földmérési Társaság – együttműködésben a Horvát Állami Földmérési Szervezettel, a Zágrábi Egyetem Geodéziai Karával, a Delfti Műszaki Egyetemmel (Hollandia), a Holland Kataszterrel és a Nemzetközi Földmérő Szövetség Kataszteri és Földügyi Menedzsment Bizottságával – rendezte meg a VI. Horvát Kataszteri Kongresszust, valamint az LADM 2018 munkaülést Zágrábban, 2018. április 11–14. között.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) által 2012-ben elfogadott ISO 19152:2012 szabvány (Land Administration Domain Model, Földügyi Igazgatási Modell, a továbbiakban LADM) a földügyi igazgatás (ingatlan-nyilvántartás) világszinten elfogadott megoldásait tartalmazza, mely szervesen tud illeszkedni bármilyen jogi környezetbe. Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályának (BFKH FTFF) jogelődje, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) aktívan részt vett a szabvány kidolgozásában, egy nemzetközi munkacsoport keretében.

Iván Gyula a szabvány elfogadása óta is aktívan részt vesz ebben a munkában, így az LADM 2018 munkaülés programbizottságának is tagja volt. A 2018-as munkaülés témája elsősorban a szabvány alkalmazásában szerzett tapasztalatok összegzése, értékelése, illetve a szabvány továbbfejlesztési irányainak meghatározása volt. A munkaülést közösen szervezték a Horvátország VI. Kataszteri Kongresszusával, azonban az LADM-mel kapcsolatos témákat külön szekcióüléseken tárgyalták.

Az LADM-munkaülés első szekcióját a horvát kongresszus előtti napon tartották. A szabványt kidolgozó munkacsoport nevében Peter van Oosterom és Christiaan Lemmen (Hollandia), tartottak egy összefoglalót a szabvány jelenlegi státuszáról. Megemlítették, hogy a munkaülés után összegzik a tapasztalatokat, kidolgozzák a szabvány módosítási javaslatait, és azt átnyújtják a Nemzetköz Földmérő Szövetségnek (FIG), mely hivatalosan is megküldi azt az ISO-nak, a szabvány megújítása érdekében.

A horvát kollégák az LADM új kiegészítésének (az ingatlan-értékelési modulnak), a horvátországi alkalmazásáról értekeztek. Horvátországban jelenleg nincs egységes ingatlanadó (akárcsak hazánkban), azonban gazdaságpolitikai célból úgy tervezték, hogy 2017-ben bevezetik, ami nem sikerült, elsősorban a társadalmi-politikai ellenállás miatt. Az LADM-kiegészítést megvizsgálva a tervezett ingatlan-értékelési rendszerük erős kompatibilitást mutat a nemzetközi megoldással.

A következő előadás az LADM ingatlan-értékelési kiegészítésének adatbázisszintű, Törökországbeli megvalósításával foglalkozott. Bemutatták azt az adatbázismodellt, melyet a török ingatlan-értékelési folyamatban használnak. Az adatbázis kialakításához Oracle 11g adatbázis-kezelőt, míg grafikus interfészként a QGIS szabad forráskódú szoftvert használták.

Hollandiából érkező előadók tartották előadást a holland kataszteri térképek, LADM-alapú, szemantikus gazdagításáról és felújításáról. A jelenlegi felújítási programjuk célja minőségleírást és metaadatokat biztosítani minden egyes határvonalra, és geometriailag korrigálni a meglévő határvonalakat. Ennek érdekében a földrészlethatárokat önálló entitásként kezelik, és közvetlen kapcsolatot teremtenek a vázrajzok és a kataszteri térkép között. A projekt megvalósításához az LADM-ben definiált elveket használják.

A következő szekció a 3D-s kataszteri megoldások és az LADM kapcsolódásáról szólt.

Az első előadás a maláj tapasztalatokat mutatta be az LADM 3D-s kataszterben történő felhasználásában. Bemutatták az LADM maláj változatát mind műszaki, mind igazgatási szempontból. Megállapították, hogy a svájci INTERLIS LADM-es megoldása nagyon hatékony volt a 3D-s megoldások bevezetésekor.

Az ausztráliai Melbourne-i Egyetem előadása az LADM- és az IFC-szabvány integrált adatmodelljéről szólt, mellyel a jogi és fizikai objektumokat hatékonyan lehet integrálni egy modellbe. Az IFC- (Industry Foundation Classes – Ipari alaposztályok) szabvány az építőipari objektumok leírását szolgáló megoldás. Az előadás az IFC által definiált fizikai objektumok (pl. falak, alapzatok stb.) és az LADM által definiált jogi terek integrációjának megoldását mutatta be, mely hatékony megoldás lehet az LADM által definiált modell jobb megértéséhez és továbbfejlesztéséhez. (Pl.: egy állampolgárt az érdekli, hogy kié az adott fal, nem az ingatlan kiterjedésével foglalkozik).

Szó esett a 3D-s kataszteri objektumok megjelenítésről, mely témával eddig igen kevesen foglalkoztak. Lehetséges megoldásokat mutattak be azok ábrázolására, terjesztésére az LADM-mel kompatibilis adatmodellekben.

A következő szekció az LADM-en alapuló földügyi eljárásokkal foglalkozott.

Az első előadás a munkafolyamat-menedzsmentrendszerek (Workflow Management Systems, a továbbiakban WFMS) földügyi igazgatási rendszerekben történő alkalmazását tárgyalta. A WFMS hatékony eljárásrendszert tud kialakítani, melyre minden igazgatási rendszernek szüksége van. A kutatás a WFMS térbeli (LADM-alapú) objektumok menedzsmentjében történő alkalmazásával foglalkozott. A tesztterület 2D-s földrészletekre terjedt ki. Megállapították, hogy sikerült a földrészletek tranzakcióit WFMS-sel modellezni, LADM-alapú környezetben. A WFMS hatékonyan integrálható az LADM által definiált struktúrába.

Az ESRI cég bemutatta az LADM alkalmazását ARG/GIS környezetben.

A következő szekció az LADM alkalmazásának tapasztalataival foglalkozott.

Az LADM alapon kifejlesztett földügyi adat- és folyamatmodellek tapasztalatairól számoltak be közös előadásukban cseh, szerb, lengyel és horvát kollégáink. Megállapították, hogy egy valódi 3D-s kataszter bevezetéséhez mindenképpen érdemes az LADM megoldásából kiindulni. Horvátország az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerük bevezetésekor (2018. január) sikeresen alkalmazta az LADM-et, azonban egyéb okokból az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert nem sikerült még bevezetni. Csehországban a BIM-objektumokat tervezik bevezetni a 3D-s kataszter alkalmazásánál, LADM alapon. Az eredmények hasonlóak voltak Szerbiában és Lengyelországban is. A török előadásban is az LADM hasznosságát és eredményességét emelték ki.

A következő szekció a műszaki modellekről és azok megvalósításról szólt.

Az első előadásban az egységes, nemzetközi kódlista megvalósításáról és azok menedzsmentjéről volt szó. Javaslatot tettek arra, hogy az LADM-ben alkalmazott kódokat, az ISO, az OGC (Nyílt Térinformatikai Konzorcium – Open GeoSpatial Consortium) és a FIG között aláírt együttműködési megállapodásba kéne foglalni.

Érdekes előadás volt az építményeken belüli navigációval foglalkozó prezentáció. Ebben javaslatot tettek az OGC IndoorGML szabvány és az LADM integrációjára. Kolumbiai előadás foglalkozott az INTERLIS alkalmazásával létrehozott fizikai LADM-modell megvalósításával. Az INTERLIS LADM funkciója, csupán néhány, utólagos, fizikailag szükséges módosítás után, működő fizikai adatbázist hoz létre (megállapításuk szerint).

A szekció utolsó előadása szintén az INTERLIS LADM megoldásával foglalkozott, azonban az ingatlan-értékelési megoldásával, Törökországban. Véleményük szerint az INTERLIS-megoldás maximálisan kielégíti az elvárt követelményeket az ingatlan-értékelés esetén is.

A munkaülés utolsó szekciója az LADM tengeri kataszternél történő alkalmazásáról szólt, illetve a szabvány megújításának folyamatát mutatták be az LADM munkacsoport vezetői.

A munkaülés ismét megerősítette, hogy az LADM a földügyi igazgatás elmúlt évtizedének egyik legfontosabb fejlesztési eredménye. Egy közös, „világnyelvet” teremtett a különböző ingatlan-nyilvántartási rendszerek közötti kommunikációra; fogalmi alapot képez az ingatlan-nyilvántartási rendszerek létrehozására és továbbfejlesztésére. Az LADM folyamatos fejlesztése is azt mutatja, hogy igény van egy hasonló, szabványosított fogalmi környezetre a földügyi igazgatás és ingatlan-nyilvántartás területén. Eredményeinek, megoldásainak felhasználása a hazai földügyi fejlesztések területén is komolyan megfontolandó.

Iván Gyula

 

* * *

Szakmai kirándulás Kismartonba

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság és a Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztálya Erich Imrek okleveles mérnök, a BEV alaphálózati osztályvezetője segítségével 2018. június 5-ére szakmai kirándulást szervezett Eisenstadtba (Kismartonba), a felmérési hivatalba. Osztrák barátunk (burgenlandi magyar szülők gyermeke) idén nyugállományba vonul, ezért kellett megragadni az alkalmat, hogy ez a találkozó, szakmai kapcsolatfelvétel létrejöhessen. (Imrek Erich mérnök úr már tartott nekünk előadást a 2012 novemberében megrendezett Szombathelyi Földmérőnapon az osztrák alaphálózatokról, valamint 2016 szeptemberében Selmecbányán a napórákról.) Örültünk, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya képviseletében Busics Imre osztályvezető és Sebők Tamás kollégája, valamint a friss Lázár deák emlékérmesünk, Picur (Csizmadia Mihályné) is részt tudott venni a szakmai tanulmányutunkon. A cél az osztrák állami földmérés, az ingatlankataszter, annak térképi szegmense és az osztrák munkakörülmények megismerése volt.

Öt autóval és egy kisbusszal indult a konvoj Szombathelyről. A Kőszeg–Felsőpulya–Kismarton útvonalon a 28 fős csapat 9 órakor megérkezett a BEV kismartoni irodájába. Az osztrák kollégák nagyon barátságosan, kedvesen fogadtak bennünket. Már kávézás közben megtekinthetők voltak a felvételi előrajzok, kőnyomatos és egyéb papíralapú kataszteri térképek. Az Osztrák–Magyar Monarchiabeli közös múlt miatt sok ismerős munkarésszel találkoztunk. A kismartoni kollégák szívesen válaszoltak a papíralapú archív anyagokkal kapcsolatos kérdéseinkre.

Karl Kast a felmérési iroda vezetője tartott előadást, amit Imrek Erich úr fordított magyarra. (Kast úr egyik nagyapja jól beszélte a nyelvünket, de az irodavezető úr már csak pár szót tud magyarul.) A kataszteri térképezés német–magyar szaknyelvét hamar elsajátíthatta az, akinek volt valamennyi német nyelvtudása. Előadásában beszélt az ingatlankataszter kezdeteiről, az osztrák rendszer kettősségéről (telekkönyv, felmérési hivatal), a papíralapú nyilvántartás anomáliáiról, a digitalizáció elindulásáról, annak jelenlegi állásáról, az adatok nyilvántartásáról, az adatszolgáltatásról, a változások vezetéséről, a jelenleg alkalmazott informatikai megoldásról. (Az osztrák ingatlankataszter részletesebb leírása – terveink szerint – a későbbiekben várható.) A budapesti és a Vas megyei kollégák több kérdést is feltettek a rendszer működésével kapcsolatban. Előkerült az alappontok és vetületi rendszerek témája, az osztrák magán mérnöki irodák tevékenysége, adatok szolgáltatása, a változási anyagok rendszerbe illesztése stb. Röviden összehasonlítást nyert az osztrák és magyar rendszer, bemutatták, hogy mik a hasonlóságok és az eltérések.

Az előadást megköszönve átadtuk ajándékainkat Kast úrnak, aminek egy részét a Vas Megyei Kormányhivatal, másik részét Szombathely megyei jogú város, valamint a helyi MFTTT-szervezet biztosította. Tolmácsunk, a bécsi BEV jóvoltából „200 éves a kataszter” című jubileumi kiadvány két példányával ajándékozott meg bennünket.

Kast úr, a hivatal vezetője bemutatta az intézményt: körbejárhattuk az irodákat, az irattárat, ügyfélfogadót. A kollégák érdeklődéssel figyelhették, hogy felszereltségben, munkakörülmények tekintetében talán nem is vagyunk elmaradva nyugati szomszédunktól. A bérezésről – elkerülve a nem odaillő kérdéseket - nem esett szó.

Rövid kismartoni sétánkon felfedezhettük az érdekes módon állandósított városi alappontok mellett a nevezetességeket: a hangulatos, cégérekkel teli sétálóutcát, Liszt Ferenc szobrát, a Haydn-házat, és az Eszterházy-kastélyt. A déli étkezésünknek egy ún. heuriger (termelői borászat, borozó, árnyékos kerthelyiség) – osztrák specialitás – adott helyet.

Az ebédet követő megbeszélésen még sok érdekes információ került elő a BEV szervezeti felépítéséről, a hivatalok számáról, a hivatali apparátus nagyságáról, a létszámgazdálkodásról, valamint a magyar vonatkozású párhuzamokról. Busics Imre osztályvezető úr az alaphálózattal kapcsolatos feladatokról beszélt, majd érdeklődve hallgatta a nyugati szomszédunknál alkalmazott módszereket. A földmérési széles látókörűséget nagyban segítette ez a szakmai kirándulás. Szívélyes és baráti légkörben zajlott le az egész találkozó. Ebben oroszlánrésze volt Imrek Erich barátunknak. Természetesen az ő részére is vittünk ajándékot, megköszönve az előkészítői, szervezői, tolmácsolói, kalauzolói tevékenységét, azaz társházigazda szerepét. A hivatalvezető úr és kollégái meghívást kaptak egy majdani szombathelyi közös találkozóra, ahol a magyar kataszter bemutatása lesz a fő téma. A szervezésben szintén számítunk Erich barátunk segítségére.

Az eseményről német nyelven beszámoló található a BEV holnapján:

http://www.bev.gv.at/portal/page?_pageid=713,2931782&_dad=portal&_schema=PORTAL

MFTTT Szombathelyi Csoportja

Hírek

Vezetőváltás a székesfehérvári GEO élén

Dr. Busics György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense, intézetigazgatója 2018. június 4-én lett 65 éves. A törvényi szabályozás értelmében vezetői megbízatása ezzel megszűnt, így az intézet vezetését a továbbiakban dr. Pődör Andrea egyetemi docens veszi át.

Busics György a Vas megyei Horvátzsidányból – a szombathelyi középiskolás és a budapesti egyetemi éveket követően – került Székesfehérvárra, és vált igazi fehérvárivá. 37 éve a GEO oktatója, elkötelezett híve az intézménynek és a városnak. Ezt hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, aki részt vett a kollégánknak szervezett ünnepségünkön, és munkája elismeréseként polgármesteri elismerő oklevelet és érmet adományozott részére. A kar nevében dr. habil Györök György dékán köszönt el tőle, majd jelenlegi és volt kollégák, geósok idézték fel az együtt töltött éveket, emlékeket.

Kollégánk szakmai elismertségét és oktatói tevékenységét fémjelzi, hogy az ország számos részéből jöttek el olyan egykori tanítványok, akiknek Busics György a geodétapályán való indulásában nagy szerepet vállalt, szakdolgozatuk készítése során konzulensük volt, és velük azóta is szakmai, baráti kapcsolatot ápol. Bár az aktív oktatói pályafutás ezzel lezárult, de kollégánk tapasztalataira, szakmai tanácsaira a továbbiakban is számítunk, és bízunk benne, hogy a GEO életében nyugdíjasként is részt vesz.

Az intézetigazgatói teendőket 2018. június 5-től dr. Pődör Andrea egyetemi docens látja el, aki 2006 óta a GEO oktatója. Pődör Andrea az ELTE-n térképész- és angolszakfordítói-diplomát szerzett, majd ugyanitt 1998-ban nyerte el PhD fokozatát. Ezt követően a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett felsőoktatási tapasztalatok birtokában került az akkor még a Nyugat-Magyarországi Egyetemhez tartozó Geoinformatikai Karra, Székesfehérvárra. A GEO-ban, a Térinformatika Tanszéken – kezdetben főiskolai docensként, majd egyetemi docensként – eltöltött 12 év alatt több tantárgynak is tárgyfelelős oktatója volt, megbízott tanszékvezetői feladatokat látott el. A nemzetközi tudományos életbe több területen is bekapcsolódott, és számos projektben közreműködött. Mint a CEEPUS Applied Geoinformatics (CEE-GIS) hálózatának helyi koordinátora, támogatja a kollégák és hallgatók csereprogramban történő részvételét, illetve ő maga is részt vesz mind az ERASMUS, mind a CEEPUS oktatócsere programjában. 2004 óta az MFTTT Kartográfiai Szakosztály tagja, 2011-től a Térinformatikai Szakosztály titkára, 2014-től az MTA Földtudományok Osztálya Természetföldrajzi Tudományos Bizottságának tagja, hogy csak néhányat említsünk szakmai-társadalmi tevékenységi köreiből.

Vezetői célkitűzései között a következők szerepelnek: a jelenlegi oktatói létszám mellett is hatékony és hagyományosan gyakorlatorientált, magas színvonalú képzés; a nappali tagozaton a hallgatói létszám csökkenésének megállítása, piaci igények szerinti növelése; az ipari kapcsolatok ápolása; hazai és nemzetközi pályázatokban való részvétel; a jelenlegi szakirányú továbbképzések megtartása, bővítése; az intézethez köthető selmeci hagyományok ápolásának támogatása. Ezeken felül fontosnak tartja a kapcsolatok ápolását a szakmával, a szakmai vezetéssel, valamint a szakmapolitikai intézményekkel és cégekkel.

Dr. Busics Györgynek az ÓE AMK GEO valamennyi oktatója, dolgozója, egykori és jelenlegi tanítványa nevében köszönjük munkáját, és kívánunk jó egészséget, boldog nyugdíjas éveket! Dr. Pődör Andreának vezetői megbízatásához gratulálunk, és kívánjuk, hogy intézetigazgatói tevékenységével a GEO jó hírét öregbítse, a továbbiakban is megőrizve az intézményünkről alkotott kedvező szakmai megítélést!

Balázsik Valéria

 

* * *

 

Az Óbudai Egyetem AMK Geoinformatikai Intézetének végzősei a 2017–18-as tanévben

Négy éve annak, hogy a székesfehérvári GEO kivált a Nyugat-magyarországi Egyetemből és csatlakozott az Óbudai Egyetemhez. Az ugyancsak fehérvári székhelyű Alba Regia Egyetemi Központtal egyesülve létrehozták az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karát. Az idén végzett földmérő- és földrendezőmérnökök többsége már ezen az egyetem kezdte meg és fejezte be tanulmányait. A január 29-én és június 25-én megtartott záróvizsgákon összesen 32-en védték meg szakdolgozatukat, és egyidejűleg sikerrel államvizsgáztak. Ennek eredményeképpen július 6-án huszonhatan földmérő- és földrendezőmérnöki oklevelet (nyelvvizsga hiányában igazolást) vehettek át geoinformatikai szakirányon:

Balogh Dániel Attila

Borsföldi-Nagy Dorina

Boda Kristóf

Bódai Nimród

Czerula Gergő

Dombi Bálint

Fésüs Csaba

Gáti Bence

Geletei Máté

Hegedűs René Imre

Homor Regina Szimonetta

Horváth Gábor

Jéger Róbert

Kiss-György Eszter

Kovács Krisztián

Kőnig Roland

Molnár Edit

Nyárai Milán

Pál Áron Zsolt

Pelikán Márk

Péntek Viktor

Regdony Máté

Salamon Gábor Mihály

Szijártó Zsuzsanna

Szabó Marianna

Török Mária Anna

Hatan végeztek földmérő- és földrendezőmérnök szakon földrendező szakirányon:

Bacsa István Balázs

Hernández Alfréd Marino

Kovács Krisztián Imre

Papp Ildikó

Sasvári István

Takács Boldizsár

A szakdolgozati témák változatosak voltak, jellemzően gyakorlati feladatot tartalmaztak, és valamennyiről elmondható, hogy modern eszközök felhasználásával, korszerű technológiák alkalmazásával készült. Több dolgozat is az akkreditált szakmai gyakorlati helyekről hozott témát dolgozott fel, amihez a hallgatók a mérésekhez eszközt, a feldolgozáshoz szoftverhozzáférést kaptak a szakmai cégektől. Ez nagy segítséget jelentett mind a dolgozatot készítőknek, mind pedig intézményünknek, amit ezúton is köszönünk!

Az utóbbi időkben gyakoribbá vált, hogy szakmai cégek, partnerek keresnek végzős hallgatókat, így friss diplomásainknak nem lesz gond az érdeklődési körnek és egyéb szempontoknak is megfelelő munkahelyet találni. Többen már az utolsó félévben is alkalmazásban álltak, és mostantól mérnöki munkavállalóként folytatják eddigi tevékenységüket. Sajnos, még ma sem sikerült minden államvizsgát tett hallgatónknak valódi „oklevelet” átadni, annak feltétele ugyanis a nyelvvizsga. Reméljük, hamarosan sikerül azoknak a végzősöknek is nyelvvizsgát szerezniük, akik most annak hiányában csak „igazolást” vehettek át.

Valamennyi végzett hallgatónknak gratulálunk, kívánunk jó munkahelyet, szakmai sikereket, boldog magánéletet, és mindnyájukat visszavárjuk rendezvényeinkre, vagy csak egy rövid beszámolóra a „PirosAlma Materbe”.

Balázsik Valéria

 

* * *

Mesterfokozatú térképészek (MSc) az ELTE-n

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén az idén húsz hallgató védte meg diplomamunkáját és államvizsgázott sikeresen.

Aguera Márk: A Világtenger norvég nyelvű földrajzinév-tára.

Eszényi Krisztián: Épületen belüli navigációs segéd.

Farkas Réka: A Görög–Kerekes-atlasz vármegyetérképeinek adatbázisa.

Gerzsenyi Dávid: Geomorfometriai alapú felszínmozgás-veszélyességi becslések a Gerecse területére.

Gyenese Tamás: A balatoni nádasok tér- és időbeli dinamikájának térképezése a vízszintváltozásokkal összefüggésben.

Horváth Gábor Roland: Magyar földrajzi nevek angol nyelvre fordítása.

Kiss Judit: Kollaboratív kartográfia a köznevelésben.

Kiss Veronika Flóra: Útvonaltervezés turistaút-hálózaton.

Kováč Anna Rebeka: Az 1950 és 1990 közötti katonai topográfiai térképek jelkulcsainak összehasonlítása.

Nyőgéri Gábor: Térinformatikai adatokon alapuló digitális, raszteres térképsorozat előállítása.

Rapcsán Klaudia: Német etnikai tömbök interaktív vizualizációja a weben.

Rátvai Dániel: Tematikus térképek készítése D3.JS függvénykönyvtár segítségével.

Takács Tibor: Középső-ferencvárosi klímazónák változásának térképi bemutatása.

Torday Lilla Kinga: A két Teleki-expedíció térképészeti vizsgálata.

Varga Ferenc: Nyílt forráskódú térképes adatbázis-kezelő és -megjelenítő a weben.

Veress Orsolya: Térképes szabad asztal kereső.

Térképész MSc diplomát első ízben szereztek a Stipendium Hungaricum magyar állami ösztöndíj keretében nálunk tanuló külföldiek.

Ahmed M. Z. Adwan (Palesztin Autonómia): Spatio-temporal analysis of the Sea of Galilee area using remote sensing and GIS-based model: Markov-cellular automata.

Farooq A. Salman Al-Quraishi (Irak): Web GIS for Iraqi electrical grid system.

Nargiz Safaraliyeva (Azerbajdzsán): Snow cover changes monitoring in Caucasus based on remote sensing data.

Raed Wahsheh (Jordánia): Indoor navigation systems in ELTE building.

Dr. Gercsák Gábor

 

* * *

Végzősök a BME-n

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 2018 januárjában és június-júliusában az Általános és Felsőgeodézia Tanszéken valamint a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéken különböző szakirányokon harminchatan fejezték be sikeresen a tanulmányaikat és védték meg szakdolgozatukat.

Geoinformatika-építőmérnök (BSc) ágazat Geodézia specializáció 2018. január

Kalmár Tibor Balázs: Folyók fölötti magasságátviteli technikák és összehasonlításuk

Rezsdovics Robin György: A ráckeresztúri Ivánkay-kastély parkjának geodéziai felmérése

Sebők Ákos: Millenáris Széllkapu projekt geodéziai munkái

Sztrehovszki Dávid: A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Geoinformatika-építőmérnök (BSc) ágazat Térinformatikaiai specializáció 2018. január

Biró Richárd: Zajmodellezés térinformatikai támogatása

Gelencsér Gergő: Wifi alapú beltéri navigáció

Hernádi Balázs: Szárazföldi vizek felszínének mikrohullámú műholdas vizsgálata

Nagy András: Beltéri környezet rekonstrukciója kameraképek alapján

Földmérő-térinformatikai mérnök (MSc) 2018. január

Balogh Árpád: Eseményrekonstrukciós problémák elemzése és vizsgálata térinformatika alkalmazásával (A szentgotthárdi csata 1664)

Bánhidi Dávid: Viametris iMS3D beltéri mobil térképező rendszer minőségének vizsgálata

Ferenczi Andrea: Járműfedélzeti szenzorok alkalmazása a helymeghatározásban

Gajzágó Márk: 3D objektumok modellezése pontfelhőkből

Hodosán Tamás: EGNOS monitoring RTKLIB alapon

Medve András: Épületen belüli helymeghatározás ultra szélessávú technikával

Papp György: Panorámaképek előállítása hordozható mobil térképezőrendszerben

Varga Tímea: A sárbogárdi kőbánya mérnökgeológiai vizsgálatának tám. Lézerszkenneres és UAV méréssel

Alkalmazott térinformatika szakirányú továbbképzés 2018. január

Antal Balázs: Adatkezelő rendszer kiépítése a természetvédelmi célú téradatok gyűjtésére, feldolgozására és tárolására, nyílt forrású eszközök felhasználásával

Skobrák Ferenc: Bersek-bánya és a Basina-völgy felmérése lézerszkenneléssel és fotogrammetriával

Szabó Szabolcs: Drón alkalmazásának lehetőségei gyomfelvételezésben

Vadász Zsolt: Árvízvédelmi fővédvonal nyilvántartási tervének térinformatikai feldolgozása

Geoinformatika-építőmérnök (BSc) ágazat Geodézia specializáció 2018. június

Kecskeméti Máté István: Autóipari tesztpálya GNSS korrekció szolgáltatásának tervezése és tesztelése

Sevter Marcell: Országos gázvezeték rekonstrukciójának tanulmányozása és a nyomvonalon található keresztező létesítmények mozgásvizsgálata

Turák Bence Dávid: Digitális kamera geodéziai alkalmazhatóságának vizsgálata

Földmérő-térinformatikai mérnök (MSc) 2018. június

Fejes Márk Ádám: 3D nyomtatók pontosságvizsgálata

Hardi Richárd: Környezeti modell előállítása autonóm járművek támogatására

Hodosán Tamás: EGNOS monitoring RTKLIB alapon

Novotny Gréta: Helymeghatározás műholdas és inerciális navigációs rendszerek együttes alkalmazásával

Alkalmazott térinformatika szakirányú továbbképzés 2018. június

Domonyik Ferenc: Térinformatikai alapadatok előállítása vízügyi nyilvántartásokhoz

Hadházi Balázs: Kitermelt faanyag készletezése a digitális képfeldolgozás használatával

Hajdú Roland: Észak-alföldi mintaterület környezettörténeti vizsgálata a térinformatika eszközeivel

Kiss Péter: Térinformatikai módszerek alkalmazása a nagyvízi meder- kezelési és a folyógazdálkodási tervek készítése során a Tisza folyó Tokaj-Tiszaújváros közötti szakaszán

Mozgainé Jeszenszki Zsuzsa: Képpont alapú térrekonstrukciós célú szoftverek jellemzése beltéri környezetben a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára példáján

Szolnoki Tamás: A történelmi budai borvidék régészeti topográfiai szempontú vizsgálata térinformatikai eszközökkel Budapest közigazgatási határán belül

Műszaki térinformatika szakirányú továbbképzés 2018. július

Horváth Balázs: Természetjáró túraadatbázis térinformatikai támogatása

Jáky András: A Balaton déli partvidékének térinformatikai modellezése a kora vaskorban

Zsadányi Katalin Csilla: Önkormányzati ingatlanok nyilvántartása

Homolya András

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt végrehajtása során alkalmazott jogi szolgáltatói iratminták

A megosztási eljárás végrehajtásakor a jelentősebb eljárási cselekményeknél a következő jogi szolgáltatói iratminták kerülnek alkalmazásra:

Jogi szolgáltatói iratminták*:
Egyezségi meghívó (egy kérelmező esetén) Egyezségi meghívó (több kérelmező esetén)
	Kérelmezői nyilatkozat (kérelem fenntartásáról, uniós támogatásról, vállalkozással kapcsolatos jogszabályi feltételekről, hozzájárulás adatkezeléshez)
	Tulajdonosi nyilatkozat (hozzájárulás adatkezeléshez)
	Meghatalmazás egyezségi tárgyalásra
Meghívó további egyezségi tárgyalásra
			Meghívó sorsolási eljárásra
				Tájékoztató sorsolásról
				Meghatalmazás sorsolási eljáráshoz
Egyezségi okirat	függő hatályú (a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat jogerőre emelkedésétől)
	kérelmezői (a megosztás kiindulási helyéről és irányáról, kiosztási sorrendről)
	tulajdonosok teljes körű egyezségéről
Egyezségi jegyzőkönyv			Sorsolási jegyzőkönyv
Hirdetmény a kitűzéshez kapcsolódó bemutatásról
Bejegyzés alapjául szolgáló okirat			egy kérelmező (kérelem alapján kell elkészíteni)
			függő hatályú (a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat jogerőre emelkedésétől)
Ingatlan-nyilvántartási kérelem változásátvezetési eljáráshoz

Az ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapot egyezőségéről szóló járási hivatali értesítés és az első egyezségi tárgyalás között legfeljebb 30 nap telhet el. Az egyezségi meghívót az egyezségi tárgyalás napját megelőzően legalább 15 nappal korábban kell megküldeni a kérelmezők és a földmérő részére.

Az egyezségi meghívóban ismertetni kell:

• a földrészlet helyrajzi számát, területnagyságát, művelési ágát, aranykorona értékét,

• az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket,

• a földhasználati nyilvántartásba a földrészletet érintően bejegyzett földhasználat jogcímét, a földhasználattal érintett területnagyságot és a földhasználat időtartamát,

• a kérelmező tulajdonosok nevét és az őket megillető tulajdoni hányadot,

• az eljárás hatálya alól kiveendő és továbbra is közös tulajdonban maradó területeket,

• a megközelíthetőséghez szükséges új szántóföldi műveleti út tervezett helyét, valamint ennek aranykorona-változási vonzatát, lehetőségét,

• az egyezség megkötésének jellemzőit,

• a megosztási eljárás részét képező további eljárásokat (megosztás, kitűzés, bemutatás, ingatlan-nyilvántartási átvezetés),

• az alábbi tájékoztatásokat:

• • amennyiben a megosztási eljárás következtében újabb közös tulajdonban álló önálló ingatlan jön létre, ezen földrészlet tekintetében a közös tulajdon megszüntetésére a 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,

  • a jogi szolgáltatónak az egyezségi tárgyalás lezárultát megelőzően ki kell kérnie a kérelmező tulajdonostársak nyilatkozatát a kérelem fenntartására vonatkozóan. Az egyezségi tárgyaláson meg nem jelent kérelmezőt úgy kell tekinteni, mint aki fenntartja a kérelmét. A kérelem az eljárás következő szakaszaiban nem vonható vissza.

Az egyezségi meghívó iratminta további tartalmi elemei a következők:

• vonatkozó jogszabály megnevezése,

• megbízott ügyvéd neve, elérhetősége,

• földmérő vállalkozó neve, elérhetősége,

• tárgyalás időpontja, helye,

• hivatkozás a járási hivatali értesítésben foglaltakra,

• tájékoztatás meghatalmazott útján történő részvételről,

• felhívás kapcsolatfelvételre a tulajdonostársakkal és a földhasználóval,

• mellékelt tájékoztató tartalma: földrészlettel kapcsolatos tudnivalók, felhívás az eljárási szabályokra, teljes körű egyezségre,

• a fennálló fölhasználati szerződés felmondásával és módosításával kapcsolatos tájékoztatást,

• a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti megtérítési kötelezettségről szóló tájékoztatást.

Több kérelmező esetén küldött egyezségi meghívó tartalmazza továbbá:

• sorsolással kapcsolatos tájékoztatást,

• egyezségi okirat tartalmi elemeit,

• mely tulajdonostárs eszmei hányadának megfelelő terület nem éri el a jogszabályi területi minimumot.

Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jogi szolgáltató – a tárgyalás napját követő – 8 napon belül megküld a járási hivatal részére. További egyezségi tárgyalások megtartását a kérelmezők egyhangúlag kérhetik a jogi szolgáltatótól.

*A többi jogi szolgáltatói iratminta tartalmát a következő lapszámokban ismertetjük.

NKP Nkft.