Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2018.

2018/5 70. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

 

Dr. Rózsa Szabolcs – Ambrus Bence – Juni Ildikó – Ober Pieter

Bastiaan – Mile Máté: Troposzferikus maradék ellentmondások

becslése az életbiztonságra veszélyes GNSS-alkalmazások esetén » 4

Szigeti Csaba – dr. Albert Gáspár – Kis Dávid: A domborzatrajz

értelmezésének vizsgálata nagyméretarányú térképeken » 13

Dr. Kovács Ferenc – Gulácsi András: MODIS EVI/NDVI alapú

monitoring erdőterületeken 2000–2017 között a klímaváltozás

földrajzi hatásának kimutatásában » 19

Neuberger Hajnalka – dr. Juhász Attila: Világháborús

bombakráterek automatikus térképezése » 28

Ács Ágnes Mária – dr. Égető Csaba – dr. Rózsa Szabolcs:

Léckalibrálás gyakorlati megvalósítása » 32

A turistatérképtől a QR-kódig » 37

Bárány Nándor-szobrot avattak a Műegyetemen » 39

Intézőbizottsági ülés » 41

Semmeringi kirándulás » 43

Nekrológ » 45

 

Contents

 

Advanced Tropospheric Delay Residual Error Models for Safety-of-life

Applications (Szabolcs Rózsa, Dr. – Bence Ambrus – Ildikó Juni –

Pieter Bastiaan Ober – Máté Mile) » 4

Measuring the Interpretation of Hypsography on Large Scale Maps

(Csaba Szigeti – Gáspár Albert, Dr. – Dávid Kis) » 13

MODIS EVI/NDVI Monitoring in Forest Areas between 2000 and

2017 Evaluating the Climate Change Effects in Hungary

(Ferenc Kovács, Dr. – András Gulácsi) » 19

Automated Mapping of the World War II Bomb Craters

(Hajnalka Neuberger – Attila Juhász, Dr.) » 28

Implementetion of the Levelling Staffs’ Calibration

(Ágnes Mária Ács – Csaba Égető, Dr. – Szabolcs Rózsa, Dr.) » 32

From Tourist Maps to QR Code » 37

Opening Ceremony of Nándor Bárány’s Statue at Technical University » 39

Meeting of the Executive Board » 41

Excursion to Semmering » 43

Obituary » 45

 

 

 

 

Troposzferikus maradék ellentmondások becslése az életbiztonságra veszélyes GNSS alkalmazások esetén

Dr. Rózsa Szabolcs – Ambrus Bence – Juni Ildikó – Ober Pieter Bastiaan – Mile Máté

 

DOI: 10.30921/GK.70.2018.5.1



Az életbiztonságra veszélyes (ún. safety-of-life) GNSS-alkalmazásoknál a rendszer legfontosabb tulajdonsága sok esetben nem az általa szolgáltatott pozíció pontossága, hanem a rendszert jellemző integritás. A rendszer ezen tulajdonságának jellemzésére alkalmazzák a védelmi szintek fogalmát, melyek tulajdonképpen a pozíciómeghatározás hibájának „felülbecslései” igen alacsony valószínűségi szinten. A többfrekvenciás vevők elterjedésével a troposzféra által okozott késleltetés az egyik legjelentősebb hibaforrássá kezdi kinőni magát, különösen a horizonthoz közeli magassági szögek esetében. Az RTCA MOPS (Radio Technical Commission for Aeronautics Minimum Operational Performance Standards – Repülési Rádiótechnikai Bizottság Minimális Működési Előírásai) a repülésben alkalmazott GNSS-rendszerek esetére egy globálisan konstans maximális, maradék troposzferikus késleltetést határoz meg zenitirányban. Kortárs kutatások azonban arra az eredményre jutottak, hogy ez a konstans érték a világ számos területére túlságosan konzervatív becslést jelent, ezáltal mind a rendszer elérhetőségére, mind a szolgáltatás folytonosságára negatív hatással van. Ezen probléma megoldásának kulcsa egy olyan új modell létrehozása, mely a maradék ellentmondások mind földrajzi, mind szezonális függését képes kezelni. Kutatásunk célja egy ilyen fejlettebb modell (Advanced Residual Tropospheric Error model – ARTE) megalkotása volt, melyet az RTCA MOPS troposzféramodell alapján, az általános extrémérték-elmélet felhasználásával vezettünk le. A kifejlesztett modell validálása IGS-referencia késleltetési értékkel történt. A modell extrém időjárási körülmények közötti viselkedését egy közép-európai rövid és intenzív csapadékos eseményre vonatkozó esettanulmány segítségével ellenőriztük. Az eredmények alapján a modell hatékonyabb becsléseket szolgáltat, miközben továbbra is megfelelő mértékben felülbecsüli a maradék ellentmondásokat.

 

Advanced tropospheric delay residual error models for safety-of-life applications

Szabolcs Rózsa, Dr. – Bence Ambrus – Ildikó Juni – Pieter Bastiaan Ober – Máté Mile

 

In safety-of-life navigation applications of GNSS the major concern of the user is not the accuracy, but rather the integrity of the positioning service. To assess integrity, the protection level that bounds the positioning error even at very small probability levels must be determined. Recent studies show that - due to the emerging multi-frequency civilian signals - the tropospheric delay will become the most significant error source, especially at low elevation angles. The RTCA MOPS (Minimum Operational Performance Standard) for GNSS systems in aeronautics specifies a global constant for the maximum tropospheric residual error in the zenith direction. Recent studies suggest that this value is too conservative in many regions of the globe leading to lower availability and continuity of the positioning service. To overcome this limitation, a new residual tropospheric error model has to be formulated, that considers both the geographical and the seasonal variations of the tropospheric delay model performances. Our study focuses on the development of an advanced residual tropospheric delay error model (ARTE) using the methodology of extreme value analysis for the RTCA MOPS troposphere model. The developed ARTE model was validated with IGS zenith total delay (ZTD) estimates and numerical weather models obtained in a case study of extreme weather in Central-Europe. The results show that the proposed model maintained the conservatism of the original model, nevertheless yields a significantly lower residual error estimate in many regions of the globe.

 


Dr. Rózsa Szabolcs

egyetemi docens

tanszékvezető

 

BME Általános- és

Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Ambrus Bence

doktorandusz

 

 

BME Általános- és

Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 

 


Juni Ildikó

doktorandusz

 

 

BME Általános- és

Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Ober Pieter Bastiaan

ügyvezető

műholdas navigációs rendszer-szakértő

 

 

Integricom.NL

 

 

 

 


Mile Máté

meteorológus, modellfejlesztő

 

 

 

Országos Meteorológiai Szolgálat

Módszerfejlesztési Osztály

 

 

* * *

 

A domborzatrajz értelmezésének vizsgálata nagy méretarányú térképeken

Szigeti Csaba – dr. Albert Gáspár – Kis Dávid

 

DOI: 10.30921/GK.70.2018.5.2

 

Jelen kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kísérleti Térképészeti Kutatócsoportja legújabb kutatássorozatának első modulját ismerteti. A kutatás célja egy olyan hatékony vizsgálati módszer kialakítása, amellyel statisztikai bizonyossággal lehet meghatározni a domborzatrajz értelmezésének képességet. Magyar nyelvű online teszt alkalmazásával, hat feleletválasztós kérdés segítségével vizsgáltuk a teszt kitöltőit. A kérdések különféle, a domborzatrajz értelmezéséhez szükséges kompetenciára tértek ki. Kutatásunkban 195 válaszadó eredményét használtuk fel. Az eredmények alapján a relatív magasságok és a lejtésirány meghatározása, a domborzati formák felismerése, valamint a térkép és terep összehasonlítása statisztikailag kimutathatóan nehezebb feladat a tapasztalatlan térképolvasók számára, amely azt jelenti, hogy e kompetenciák közül egy vagy több mérésével megbecsülhető az emberek térképolvasási képessége.

 

 

Measuring the Interpretation of Hypsography on Large Scale Maps

 

Csaba Szigeti – Gáspár Albert, dr. – Dávid Kis

 

This research presents the first module of the latest research series performed by the Research Group on Experimanetal Cartography, at Eötvös Loránd University. The aim of the research was to develop an effective test method that can be used to determine the interpretation of hypsography with statistical certainty. Participants were tested using an online test in Hungarian, with six multiple choice questions. The questions were divided into various competences that are required to interpret the hypsography. In our research we processed 195 results. Based on these results, determination of relative heights, determination of the slope direction, recognition of landforms, and map-terrain association is a statistically more difficult task for inexperienced map users. This means that one or more of these competencies can estimate people's map reading ability.

 


Szigeti Csaba

doktorandusz

 

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Dr. Albert Gáspár

adjunktus

 

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 

 


Kis Dávid

MSc egyetemi hallgató

 

 

ELTE Informatikai Kar

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 

* * *

 

MODIS EVI/NDVI alapú monitoring erdőterületeken 2000–2017 között a klímaváltozás földrajzi hatásának kimutatásában

 

Dr. Kovács Ferenc – Gulácsi András

 

DOI: 110.30921/GK.70.2018.5.3

 

Az Alföldön regisztrált klímaváltozás nem átmeneti jelenség és a vegetáció változása indikátor, ami a klíma alakulását összekapcsolja a tájjal, de a hatások mértékét a gyakorlatban kell csökkenteni, így annak tervezésbe való bevonása tér- és időbeli értékelésekkel valósítható meg. A tanulmány célja, hogy a rendelkezésre álló 2000–2017 közötti MODIS multispektrális adatsor alapján értékelje a vegetációt, azon belül is az erdőket (lomblevelű, elegyes és tűlevelű) érintő következményeket a Duna-Tisza közén.

A változékony vegetáció megfigyelésében a háromféle fásszárú vegetációt kétféle vegetációs indexszel, EVI-vel és NDVI-vel vizsgáló elemzés szerint az évközi változások a közel két évtizedes időtávban jelenleg kiegyenlítődnek, stabil állapotúak, de az erdők rövid időtartamon belül sérülékenyek. Jól értékelhetők a vegetációs periódus egy-egy időszakára jellemző módosulások, mint a tavaszi intenzitás növekedése, vagy a nyári produktum változása.

Az extrém vízhiányos évek/időszakok erdős vegetációban okozott befolyása az átlagtól való eltérésekkel jól értékelhető. Ezek gyakoribb előfordulása már rövidebb idősorban is megfigyelhető csökkenést mutat; például 2004–2012 között a lomblevelű erdőknél. Aszálykor az átlagosnál gyengébb biomassza-produkció a tűlevelű- és elegyes erdőknél 4-szeresére, a lomblevelű erdőnél 5-6-szorosára nőhet. Az EVI standardizált eltérések szerint a jelentősebb biomassza különbséggel bíró szomszédos éveknél jellemzően a Duna-Tisza köze É-i és DNY-i részén csökkent a produkció.

A CARPATCLIM 2000–2010 közötti PaDI aszályindex adatai alapján a determinációs együtthatók 0,72–0,85 közötti tartományban figyelhetők meg. A validációt igazolják a vizsgálatba vont, 2015.évi LANDSAT OLI EVI/NDVI adatok is.

 

MODIS EVI/NDVI Monitoring in Forest Areas between 2000 and 2017 Evaluating the Climate Change Effects in Hungary

 

Ferenc Kovács, Dr. – András Gulácsi

 

Due to the complexity of the climate change induced processes, efforts should be made to formulate practical proposals based on synthesis, in which the use of vegetation monitoring is supported by free remote sensing database services. The forest ecosystem is a particularly important climatic indicator factor. In our study area, Danube-Tisza Interfluve in Hungary the proportion of the forests is high and the afforestation is intense. For the geographic evaluation of climate change, MOD13Q1 NDVI/EVI data in the summer period of 2000-2017 were investigated.

In the whole VI series the biomass does not show any trend change in neither of the forest categories.. Reduction in biomass is typical for consecutive drier years, but a subsequent wet season is suifficient for the woody biomass product to avoid a decrease over the longer term. In the main dry periods of July-August, the effect of dry year following the rainy years immediately reduces the green biomass. Based on climate predictions, a permanent decrease rate in biomass is expected in the future. The changes in the vegetation period were also well-assessed in the relatively short 18-year data series, such as a change in spring intensity or an increase in summer biomass product. For example, mixed forests not only shows growth in the sprint, but also at the highest summer values. The deciduous characteristic is the decrease in the maximum biomass production. Currently, the changes over the almost two decades are compensated, but forests are vulnerable within a short period of time. According to the standardized EVI anomalies, in consecutive years with significant biomass differences, production in the north and southwest part of the Danube-Tisza Interfluve was reduced.

The determination coefficients between VI data and CARPATCLIM drought index data show strong relationship (R2~0,85). This connection is confirmed by the LANDSAT OLI VI data from 2015 as well.

 


Dr. Kovács Ferenc

egyetemi adjunktus

 

Szegedi Tudományegyetem

Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Gulácsi András

doktorandusz

 

 

Szegedi Tudományegyetem

Földtudományi Doktori Iskola

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Világháborús bombakráterek automatikus térképezése

 

Neuberger Hajnalka – dr. Juhász Attila

 

DOI: 110.30921/GK.70.2018.5.4

 

A II. világháború során a szembenálló felek óriási mennyiségű bombát dobtak le az ellenséges területekre. A háború befejezése óta eltelt több mint 70 év ellenére mind a mai napig komoly veszélyt jelentenek a fel nem robbant bombák, elég csak a viszonylag sűrűn előforduló ezzel kapcsolatos híradásokra gondolnunk, amikor különböző építkezéseken kerülnek elő a föld alól ezek a veszélyes objektumok. Korábbi kutatások és a szakirodalom alapján kijelenthetjük, hogy a ledobott bombák legalább 10%-a nem robbant fel 1974 óta, csak Magyarországon több, mint 5 millió darab lőszert, robbanótestet hatástalanítottak a különböző tűzszerész-szolgálatok munkatársai. Ezek döntő többsége lejárt szavatosságú lőszer volt, és csak 1-2%-nyi mennyiséget jelentettek a bombák, amelyeknek azonban kiemelt a jelentőségük a veszélyességük miatt. A fel nem robbant bombák nagy része településeken belül kerül elő, ahol mai felvételek alapján sajnos nincs sok esély távérzékelési, térinformatikai módszerekkel az előzetes felderítésükre, potenciális előfordulási területeik lehatárolására. Kutatásunkban ezért mi is a külterületekre koncentráltunk. Az eljárásunk alapját a vizsgált területen végrehajtott automatikus bombakráter-detektálás jelenti, melynek eredményét bombázási és kockázati térképek előállítására használjuk fel a későbbiekben.

 

Automated Mapping of the World War II Bomb Craters

 

Hajnalka Neuberger – Attila Juhász, Dr.

 

After more than 70 years the remained unexploded bombs of the World War II still pose a serious threat. In this paper a method is presented about how can be the bomb craters detected and mapped from LiDAR data in an automatic way. Firstly, the potential areas must be delineated, where the bomb craters can be found. Secondly, the huge amount of data must be reduced considering the time and resource needs of the research. Digital terrain model can be generated from LiDAR data easily and the craters can be found by analyzing the local height differences. The output of this process is a risk map, which can help to prioritize the most dangerous areas.

 

 


Neuberger Hajnalka

doktorjelölt

 

 

BME Fotogrammetria és

Térinformatika Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Dr. Juhász Attila

adjunktus

 

 

BME Fotogrammetria és

Térinformatika Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Kísérlet a szintezőléc-kalibrálás megvalósítására

 

Ács Ágnes Mária – dr. Égető Csaba – dr. Rózsa Szabolcs

 

DOI: 110.30921/GK.70.2018.5.5

 

A II. világháború során a szembenálló felek óriási mennyiségű bombát dobtak le az ellenséges területekre. A háború befejezése óta eltelt több mint 70 év ellenére mind a mai napig komoly veszélyt jelentenek a fel nem robbant bombák, elég csak a viszonylag sűrűn előforduló ezzel kapcsolatos híradásokra gondolnunk, amikor különböző építkezéseken kerülnek elő a föld alól ezek a veszélyes objektumok. Korábbi kutatások és a szakirodalom alapján kijelenthetjük, hogy a ledobott bombák legalább 10%-a nem robbant fel  1974 óta, csak Magyarországon több, mint 5 millió darab lőszert, robbanótestet hatástalanítottak a különböző tűzszerész-szolgálatok munkatársai. Ezek döntő többsége lejárt szavatosságú lőszer volt, és csak 1-2%-nyi mennyiséget jelentettek a bombák, amelyeknek azonban kiemelt a jelentőségük a veszélyességük miatt. A fel nem robbant bombák nagy része településeken belül kerül elő, ahol mai felvételek alapján sajnos nincs sok esély távérzékelési, térinformatikai módszerekkel az előzetes felderítésükre, potenciális előfordulási területeik lehatárolására. Kutatásunkban ezért mi is a külterületekre koncentráltunk. Az eljárásunk alapját a vizsgált területen végrehajtott automatikus bombakráter-detektálás jelenti, melynek eredményét bombázási és kockázati térképek előállítására használjuk fel a későbbiekben.

 

Implementetion of the Levelling Staffs’ Calibration

 

Ágnes Mária Ács – Csaba Égető, Dr. – Szabolcs Rózsa, Dr.

 

In my thesis I present the methods of calibration of levelling staffs. The main devices were an interferometer and a CCD sensor during the calibration. The interferometers became the standard for length measurements and the CCD sensors are used to detect the position of the graduation lines. Besides that I present the calibration software, which controls both instruments. Furthermore I introduce the image processing methods I used to detect the lines. At last I present our results and future plans.

 


Ács Ágnes Mária

MSc egyetemi hallgató

 

 

BME Építőmérnöki Kar

földmérő szakirány

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Dr. Égető Csaba

adjunktus

 

 

BME Általános és

Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 

 


Dr. Rózsa Szabolcs

egyetemi docens

tanszékvezető

 

 

BME Általános és

Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. .

 

 

Szemle

 

A turistatérképtől a QR-kódig

 

A tömeges turizmus kezdeteinek az ókori olimpiai játékokat, majd a szent helyekre induló keresztény zarándoklatokat tekintik. A korai keresztény zarándoklatoknak a térképészet szempontjából fontos emléke az ókor egyetlen ismert térképe (a Római Birodalom úthálózatát szemléltető rajz) a zarándokok segítésére készült másolat formájában maradt fenn. Ezt igazolják a bibliai szent helyekre utaló megírások a térképen. A muszlimok mekkai középkori vándorlásairól nem maradt fenn térkép, csak néhány pihenőhelyül szolgáló karavánszeráj épülete.

A rendszeres, egyre nagyobb tömegeket mozgató turizmus csak a kapitalizmus hajnalán, Angliában alakult ki. Itt születnek meg az első szállodák (1776), az utasokat is szállító postakocsijáratok (1784), majd a közforgalmú vasútvonalak (1825) is. Érdekes, hogy az utasokat segítő, irányító, tájékoztató első útikönyv nem Angliában, hanem német nyelvterületen született meg. A tájat, a látnivalókat leíró rövid ismertetők már a 19. század elejétől megjelentek. Az írók, költők élenjártak ebben az utazásaik leírásával. Hazánkban is jól ismertek Goethe: Utazás Itáliában (1816) vagy Heine: Útirajzok (1824–1830) című munkái. 1828-ban Koblenzben szintén írótól (Klein, J. A.) jelent meg egy könyv a Rajna menti utazásról. A Baedeker nyomda- és könyvkiadó-tulajdonos felvásárolta a rajnai utazás kiadóját, majd a szerző halála után a könyvet kicsit kiegészítve, kettős név alatt (Klein, Bädecker) újból megjelentette 1832-ben. A könyv címe: Rajna menti utazás Mainz és Köln között (Papp-Váry 2009).

Angliában John Murray kezdte meg – Kézikönyv utazóknak sorozatcím alatt –az útikönyvek kiadását. Első útikönyve 1836-ban jelent meg. A két kiadó hosszú id őre meghatározó szereplője lett a turizmust segítő könyvek készítésének. Mindkét kiadó egyszínű (feketével nyomtatott) térképekkel egészítette ki kiadványait. Céljuk az volt, hogy olyan segítséget adjanak az utazóknak, hogy egyénileg, külön fizetett vezető nélkül is bejárhassák, megismerhessék az adott területet, ahogy Baedecker írta útikönyvei elején, minden információt megkapjanak a közlekedésről, szállásokról, éttermekről, árakról, borravalókról és a látványokról. A fellendülő turizmust jól jelzi, hogy a két nagy útikönyvkiadó termékei mellett számos egyéb, kisebb kiadvány született. Bizonyíték erre Viktor Hugo megjegyzése, aki 1838–1839-ben utazott a Rajna völgyében. Azt írja úti beszámolójában, „ha egy francia nem tud németül, mint én, hiába fordul a főpincérhez olyan kérdésekkel, amelyek nem fordulnak elő az útikalauzokban.” (Hugo 1842).

Az utazás a szabadidő eltöltésének egyre nagyobb tömegeket vonzó formájává vált. Az utazóknak is két nagy csoportja alakult ki. Az egyik csoport minél több ismeretet szeretett volna kapni a tájról, az épületekről, a terület történetéről és az emberekről. A másik csoport csak a legszebb, legfontosabb műemlékeket kívánta megnézni kevés szöveges információ mellett.

A két csoport igényének kielégítésére különböző típusú térképek és útikönyvek születtek. Az igényes utazók számára egyre vastagabb, egyre több belvárosi térképet tartalmazó kiadványok készültek. A vastag köteteket nehéz volt használni a forgalmas sétálóutcán vagy egy vár termeiben. A másik csoport igényei nyomán megszülettek a tájat, vagy csak a látnivalókat kis rajzokkal bemutató térképek. Ezeken a térképeken a rövid szövegek a térkép kevésbé fontos részein vagy a kereten túl szerepeltek. Az ilyen térképek egy korai példája a mai napig megjelenő grafikus szalagtérkép, Rajna völgyét szemlélteti.

Más megoldást választott az osztrák Freytag & Berndt térképkiadó, a térkép hátoldalára rányomtatta halványszürke színnel az előoldali térképet. Ezen a térképen az adott helyen egy jellel kiemelte a megnézni érdemes épületeket, rövid leírással kiegészítve. Görögország térképük megjelent magyarul is. Nem lett sikere, mert a nagy méretű (A/0) térkép megfelelő összehajtása, az apró betűs megírások olvasása nehézkes volt, és a hajtogatások mentén a térkép hamar szétszakadt.

Az utazók információigényének minél egyszerűbb, kevés helyet igénylő kielégítését egy technikai újítás a QR feltalálása tette lehetővé. Mi is az a QR? A QR-kód (mobilkód) fekete-fehér összevissza futó vonalakból álló, ránézve nem értelmezhető, kis négyzet alakú rajz. A kódot a japán Denso Wave cég fejlesztette ki 1994-ben. Jelentése Quick Response, azaz gyors válasz. A furcsa rajz megértéséhez, feloldásához, azaz az információ kinyeréséhez kamerával, kódolvasóval, mobilinternet- vagy wifikapcsolattal rendelkező eszközre (mobiltelefonra vagy tabletre van szükség. A telefon kameráját a kódra irányítva az felismeri a furcsa rajzot, megfejti, dekódolja a tartalmat, és az megjelenik a készülék képernyőjén. A nagyobb múzeumokban, egyes várak helyiségeiben a fülhallgatós tájékoztatás helyett vagy mellett megjelentek a QR-kódok, de egy-egy szép műemlék épülettel szemben az út túloldalán is kitették a kódot, hogy ott elolvasva lehessen mindent megtudni az épületről.

A rövid, kis formátumú útikönyvek fontos kiegészítői lettek a QR-kódok. 2012-ben hazánkban, a Kossuth Kiadó Zrt. újításaként született meg az „OkosKönyv” gondolata.

„Budapest. A 20 legszebb látnivaló” című kiadvány egy kis papírlap a belvárost szemléltető térképpel. A térképen 20 szám látható. A térkép szélén 20 fotó mutatja a jelölt látványosságokat és 20 QR-kód segíti az azokat ismertető szöveg meghallgatását és a szöveget kísérő fényképek megtekintését. Miért nem vált ez az ügyesnek tűnő ötlet tömegtermékké? A számítástechnika gyors fejlődése tette túlhaladottá az ötletet. A telefonok GPS-vevőkkel való kiegészítése és a felhőalapú adatszolgáltatás terjedése lehetővé tette, hogy a telefont a távoli épületre irányítva a GPS-adatok alapján az adott épületre vonatkozó információkat kinyerjük a felhőalapú adatbázisból. Ez a megoldás szabadtéren érvényesül, az épületek belsejében még tovább használhatjuk a QR-kódot.

Dr. Papp-Váry Árpád

 

Irodalom

Budapest. A 20 legszebb látnivaló. 2012. QR-térkép. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest.

Görögország kultúrtörténeti tájékoztatóval 1995. 1:650 000, Freytag & Berndt–Cartographia, Budapest.

Papp-Váry Árpád 2009. Gazdaságföldrajz. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest, p. 181

The Rhine with commentary from Mainz to Cologne 1996. Rahmel-Verlag GMBH, Fulheim.

Victor Hugo 1842. Rajnai utazás. Táncsics Könyvkiadó. Budapest, 1961. p. 315

 

* * *

 

Bárány Nándor-szobrot avattak a Műegyetemen

 

Bárány Nándor mint a Magyar Optikai Művek, a Gamma Optikai és Finommechanikai Gyár, a Haditechnikai Intézet munkatársa, az Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium igazgatója, Kossuth-díjas akadémikus és egyetemi tanár elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar optikai-finommechanikai iparhoz kapcsolódó egyetemi szintű szakemberképzés kialakításában. Mint ipari kutató-fejlesztő mérnök szintén maradandót alkotott. Nem mellékes, hogy e terület szakirodalmának egyik letermékenyebb hazai képviselője volt, de elkötelezett ismeretterjesztőként és – művészi körökben jegyzett – fotográfusként is számon tartják. A Műegyetem Gépészmérnöki Karán, az alkalmazott mérnöki optika művelését felvállaló Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2017. november 14-én ünnepélyes keretek között, Bárány Nándor szobrának avatásával emlékezett meg a szervezeti egység elődje, az általa egy évtizeden át vezetett Finommechanika–Optika Tanszék létesítésének hatvanadik évfordulójáról.

Bárány Nándor Kisbéren született 1899. május 31-én. Középiskolai tanulmányait Budapesten a Markó utcai Állami Főreáliskolában végezte. A Műegyetem Gépészmérnöki Karára 1923. szeptember 15-én iratkozott be. Az egész életét meghatározó – optikai irányultságú – szakmai érdeklődésére legnagyobb hatással az Oltay Károlynál 1924 és 1927 között hallgatott Geodézia elemei, Geodézia I. és a Geodézia II. előadások voltak. Kapcsolata professzorával később is megmaradt, későbbi könyvei írásánál négykötetes Geodézia tankönyvére támaszkodott; számos ábrát, felvételt a volt professzora személyesen bocsátotta rendelkezésére. Tanulmányait 1928-ban fejezte be, s került főhadnagyi rangú műszaki tüzér tisztviselőként Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézetéhez – a későbbi Magyar Optikai Művekhez – mint a honvéd ellenőrző kirendeltség beosztottja, majd vezetője. Itt dolgozott megszakítás nélkül közel két évtizeden keresztül.

Az akkori magyarországi optikai-finommechanikai ipar termékeinek egyik meghatározó megrendelői és felvevői a geodéták voltak. A Magyar Optikai Művek gyártmányai között is döntő hányadot képviseltek a geodéziai műszerek. Báránynak ebben az időszakban nyílt lehetősége az akkori európai műszergyártás fellegvárait meglátogatni, ott személyes és szakmai kapcsolatokat kialakítani. Több alkalommal járt a jénai Zeiss, heerbruggi Wild, a wetzlari Leitz és a müncheni Steinheil-Ertel műveknél. Ebben az időszakban állította össze és adta ki első szakkönyvét Bevezetés az optikai műszerek elméletébe címen, amely igen komoly elismerést hozott számára. Második szakkönyve az Elméleti és gyakorlati műszertan 1944-ben jelent meg.

A háború után 1946 februárjától a Gamma Optikai és Finommechanikai Gyárhoz került, és ott dolgozott 1947. december 1-jéig tudományos tanácsadóként. Ebben az időszakban jelent meg – a sokak által élete legjelentősebb alkotásának tartott – ötkötetes, az optikai műszerekről szóló, Optikai műszerek elmélete és gyakorlata című könyvsorozatának első kötete. Nem sokkal később mint állománybeli tisztet a Honvéd Haditechnikai Intézethez osztották be, ahol 1949. június 28-ig teljesített szolgálatot, és 1949. április 4-én léptették elő ezredessé. 1949 tavaszán a nehézipari miniszter felügyelete alatt létesített Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium igazgatójává nevezték ki, itt dolgozott egészen a Műegyetemre kerüléséig.

Kossuth-díjat az elméleti és gyakorlati alapon felépülő műszerek és készülékek megvalósításáért, illetve kivitelezéséért 1951. március 15-én kapott. Az életművét meghatározó hatkötetes Optikai műszerek elmélete és gyakorlata című könyvsorozatának további kötetei 1951 tavasza és 1954 tele között jelenetek meg. A harmadik kötetet szinte teljes terjedelmében a geodéziai műszereknek és azok optikai, finommechanikai vonatkozásainak szentelte.

A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága 1952-ben Bárány Nándort a tudományok doktorává minősítette, majd az Akadémia közgyűlése 1953-ban az MTA VI. Műszaki Tudományok Osztályának levelező tagjává választotta. Egyik ajánlója – a vele már korábban is szakmai kapcsolatban álló – Tárczy-Hornoch Antal, a másik Barta István volt. Székfoglalóját 1954-ben A pentatükör mint optikai mikrométer címmel tartotta.

Bárány Nándor a Budapesti Műszaki Egyetem állományába, mint a műszaki tudomány doktora és mint a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja került. Az 1954 elején, a Villamosmérnöki Karon létesített Műszer és Finommechanika Tanszéken lett 1954 májusától, egyetemi docens. Egyetemi tanári kinevezést 1956 augusztusában kapott. Feladata a műszerszakos hallgatók részére meghirdetett optikai jellegű tárgyak gondozása volt. Kiterjedt ipari kapcsolatainak köszönhetően számos tanítványa lett később a finommechanikai, optikai ipar meghatározó képviselője.

1957 augusztusában kapott megbízást a Gépészmérnöki Karon létesített Finommechanika–Optika Tanszék vezetésére. A tanszék megalapításának célja a rohamosan fejlődő műszeripar számára finommechanikai és optikai irányultságú gépészmérnökök képzése volt. Fontos területnek szánták az alkalmazott optikát, amelyben a klasszikus geometriai optikán alapuló tervezési eljárások mellett egyre inkább helyet követeltek maguknak az új, korszerű tervezési módszerek. Mivel az említett szakterületnek korábban Magyarországon nem volt egyetemi szintű oktatása, ezért a tanszék vezetésével megbízott Bárány Nándor első feladata az új oktatási profil kialakítása és szervezeti egységének a Gépészmérnöki Kar oktatási struktúrájába történő beillesztése volt.

Egyetemi működésé alatt számos – az oktatást segítő – egyetemi jegyzete jelent meg; Optika–Fényméréstan, Optomechanika, Optimechanika, Optikai műszerek, A látás (az emberi szem és a fényfelfogó szervek), illetve Technikai fotometria és vékonyrétegek (Tengelyrendszerek) címen.

Szakkönyvei között említhető az 1961-ben megjelent Optimechanikai műszerek, melyben az optikai törvényszerűségek alapján működő műszereket mutatja be, részletesen tárgyalva a fizikai jellemzők mérésére alkalmas üzemi, laboratóriumi és meteorológiai műszereket. Szintén 1961-ben jelent meg szerkesztésében a Műszaki Értelmező Szótár 16. kötete Finommechanika, optika címen, mely a műszaki terminológia tisztázása és fejlesztése terén több évtized elmaradásait és hiányait volt hivatott pótolni e dinamikusan fejlődő területen. Szerkesztésében adták ki 1974-ben a Finommechanikai kézikönyvet, mely szak- és tankönyvként egyaránt használható; korszerű ismereteket tartalmazott a finommechanika, optika és műszertechnika köréből.

Tízévnyi – a tanszéken végzett – oktatómunka után 1967 nyarán vonult nyugállományba, de később is tevékenyen vett részt a tanszék munkájában. Bárány Nándor 1977. október 6-án hunyt el, hamvai a gödöllői családi sírboltban nyugszanak. E rendkívül érdekes, sokrétű és ellentmondásoktól sem mentes személy emlékét elsősorban a még élő tanítványai, munkatársai és művei őrzik. A ránk maradt alkotásai alapján méltán tekinthetjük a huszadik századi magyar optikai, finommechanikai és műszeripar egyik legkiemelkedőbb alakjának.

Az alkalmazott optikai irányultságú mérnökök képzése vonatkozásában a Műegyetem országosan egyedülállónak tekinthető. A Villamosmérnöki Karról a Gépészmérnökire 1957-ben átkerülő képzés a gépgyártástechnológia szak ágazati keretei között indult. Célkitűzése volt, hogy a hallgatók olyan elméleti és gyakorlati optikai képzést nyerjenek, amely alapján bármilyen üzemben, gyárban, laboratóriumban és kutatóintézetben a legkülönbözőbb optikai műszereket alkalmazni tudják, azok teljesítményét optikai szempontból elbírálni képesek legyenek. Biztosítva legyen az is, hogy a hallgatók közül a legjobbak optikai rendszertervezőként is alkalmazást nyerhessenek.

A 2005-2006-os tanévtől bevezetett kétciklusú képzésig az alkalmazott optika oktatása a műszertechnika ágazat, illetve a modulrendszer bevezetése után a Finommechanika–Optika modul keretei között folyt. A kétciklusú képzésen belül a terület a mechatronikai mérnöki szak felügyelete alá került; a kar által meghirdetett és indított szak mindkét ciklusában optomechatronikai specializációt is választhatnak a hallgatók. A mérnöki, alkalmazott optika felsőfokú képzésének keretet adó mechatronika szak tudományterülete a gépészet, az elektronika és az informatika egymás hatását erősítő, szinergikus integrációját jelenti a gyártmányok és folyamatok tervezésében és gyártásában. Az optomechatronika specializáció célkitűzése, hogy a hallgatók a képzés során jártasságot szerezzenek a mechatronikai rendszerekben megjelenő optikai, érintésmentes méréstechnikai megoldások terén. Ismereteik kiterjedjenek az optikai rendszertervezés, a lézertechnika, a képfeldolgozás, az optikai méréstechnika és technológia releváns területeire. A képzés sikerének bizonyítéka, hogy jelenleg a tanszék által gondozott mechatronika szakra országos szinten is csak rendkívül magas pontszámmal lehet felvételt nyerni.

A tanszék – a Gépészmérnöki Kar egyik legnagyobb szervezeti egységeként számos – gyakran cserélődő – tudományterületet művelt, de az optikához mindig hű volt, az az oktatási választékában folyamatosan szerepelt. Ezt érzékelteti a tanszék jelenlegi neve is, melyben a mechatronika és az informatika mellett biztos pont az optika.

A jelenlegi tanszék munkatársai ápolják és őrzik az egykori Finommechanika–Optika Tanszék első vezetőjének emlékét. Ennek fontos eseménye volt, hogy a szervezeti egység létrehozásának hatvanadik évfordulóján – 2017. november 10-én – a Műegyetem D épületének aulájában leleplezték Máthé Krisztián szobrászművész Bárány Nándort ábrázoló mellszobrát. Az ünnepségen a nagyszámú hozzátartozó, tisztelő és volt tanítvány mellett részt vett Józsa János rektor, Korondi Péter tanszékvezető és Szabó Tibor, a Gépészmérnöki Kar képviseltében. A szoboravatással a tanszék méltó emléket állított Bárány Nándor egyetemi tanárnak, számtalan egyedi műszerszerkezet kidolgozójának, a műszerfejlesztés nemzetközi hírű szakemberének, aki mint kutató-fejlesztő, ipari mérnök, katonai mérnök, ismeretterjesztő, szakíró és mint fotóművész egyaránt maradandót alkotott, így méltán tekinthetjük a huszadik századi magyar műszeripar egyik legkiemelkedőbb alakjának.

Antal Ákos

Forrás:

Fejér Zoltán 2008. Tudós fotós. Dr. Bárány Nándor munkássága Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét

Antal Ákos 2007. Bárány Nándor a Műegyetemen. OMM Elektrotechnikai Múzeuma, Budapest

 

* * *

 

Rendezvények

 

Intézőbizottsági ülés

A Társaság intézőbizottsága hosszabb nyári szünet után, 2018. szeptember 17-én tartott értekezletet.

Az ülés napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. Az MFTTT 2017. évi gazdálkodásáról készült könyvvizsgálói jelentés áttekintése

2. Az MFTTT 2018. I. félévi pénzügyi helyzete és 2019. évi költségvetésének tervezete

3. Az MFTTT 2018. évi őszi rendezvényei

4. A 2019. évi Vándorgyűlés

5. Egyebek

Dr. Ádám József elnök a napirend tárgyalásának megkezdése előtt felkérte Horváth Gábor Istvánt, hogy tájékoztassa a testületet a földügyi vezetés területén bekövetkezett változásokról.

Horváth Gábor elmondta, hogy az Agrárminisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Földügyi és Térinformatikai Főosztály a földügyekért felelős államtitkár, dr. Bitay Márton irányítása alá került. A közvetlen felügyeletet dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár látja el. Szeptember 1-jével Horváth Gábor főosztályvezetői megbízását visszavonták; a főosztály új vezetője dr. Nagy Levente lett. (A főosztályvezető az IB-ülés után ismerkedő látogatáson fogadta dr. Ádám József elnököt, Zsilvölgyi Csaba alelnököt és Dobai Tibor főtitkárt. A kb. 30 perces találkozó során érintették a Főosztály és a Társaság közös feladatait. Dr. Nagy Levente támogatásáról biztosította a Társaság vezetőségét és kifejezte együttműködési készségét.) A kormányzat újragondolja az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének programját, és célul tűzi ki az osztatlan tulajdon valamennyi fajtájának megszüntetését. Ennek a munkának a támogatására új osztály jön létre a Földügyi és Térinformatikai Főosztályon belül.

A földügyi felső vezetés változásaihoz kapcsolódva Iván Gyula informális értesülések alapján jelezte, hogy változások várhatóak a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály helyzetében is. Az értesülések szerint már a főosztály vezetője, Fekete Gábor látja el a Lechner Tudásközpont igazgatói feladatait is, és január 1-jével várható a főosztály és a Lechner Tudásközpont fúziója.

Az elnök megköszönte a tájékoztatókat, és a testület rátért a napirendek megtárgyalására.

A könyvvizsgálói jelentést az IB tagjai előzetesen megkapták, és megismerhették a legfontosabb megállapítást: „Véleményünk szerint a mellékelt egyszerűsített beszámoló megbízható és valós képet ad a Társaság 2017. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről a Magyarországon hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összhangban. Az egyszerűsített éves beszámoló általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk a közhasznúsági melléklet átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy a közhasznúsági mellékletben foglalt egyéb információk lényegesen ellentmondanak-e az egyszerűsített éves beszámolónak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként úgy tűnik-e, hogy azok lényeges hibás állítást tartalmaznak. Ha az elvégzett munkánk alapján arra a következtetésre jutunk, hogy a közhasznúsági melléklet lényeges hibás állítást tartalmaz, kötelességünk erről és a hibás állítás jellegéről jelentést tenni. Ebben a tekintetben nincs jelenteni valónk.” A könyvvizsgálat részleteit, a közben felmerült kérdéseket tartalmazó könyvvizsgálati munkalap a titkárságon megtekinthető. Számvitelileg megnyugtató módon rendeződött a Társaság tulajdonát képező Szent Tamás-szobor ügye is. A könyvvizsgáló megjegyezte, hogy javult a Társaság adminisztrációs fegyelme is.

A Társaság 2018. évi pénzügyi helyzetét és a 2019. évre vonatkozó tervet egy egyszerűsített táblázatban foglalta össze Szrogh Gabriella ügyvezető titkár, amelyet az ülés előtt eljuttatott az IB tagjaihoz.

 

A pénzforgalmi szemléletű táblázat adatai alapján az ez évi működés anyagi háttere biztosított. A 2019. évre tervezett számok óvatos becslésen alpulnak. A bevételek között a jövő évi vándorgyűléssel is számolt az ügyvezető titkár. A tagdíjbevétek között az NKP Nkft. kiemelt összeggel szerepelt 2018-ban, amely még nem biztos a következő évre. Szrogh Gabriella már korábban is jelezte nyugdíjba vonulási szándékát, és az utódjának időben történő felvételére, annak pénzügyi vonzatára figyelmeztette a testületet. A nemzetközi szervezeteknek fizetett tagdíjakat az elmúlt években az FM-től kapott támogatásból fizette a Társaság. Ádám József felkérte Zalaba Piroskát, hogy tájékozódjon a jövő évi pályázati lehetőségekről. Iván Gyula a BFKH FTFF és a Lechner TK tervezett fúziója után a Társaságnak nyújtott támogatást érintő lehetséges következményekre hívta fel a figyelmet.

A 2019-re vonatkozó költségvetés végleges tervezetét a decemberi közgyűlésre kell elkészíteni és jóváhagyásra előterjeszteni.

Az MFTTT területi szervezetei és az ügyvezetés gazdag őszi programot szerveztek. A Társaság honlapján a „Rendezvények” menüpontban látható események közül a nyíregyházi szakmai napra (09. 20.) és a zalai geodétatalálkozóra (09. 26.) a programot is el lehetett olvasni és jelentkezni is lehetett az IB-ülés időpontjában. Szervezés alatt álltak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére inditott program (OKTM) évenként ismétlődő konferenciája (két időponttal: 10. 01. és 10. 08.), a pécsi (10. 10.), a fővárosi (10. 17.) és a békéscsabai (11. 21–22.) földmérőnapok.

Az OKTM konferenciának az Agrárminisztérium Darányi-terme ad helyet, és a tervek szerint az új földügyi vezetés képviselői is üdvözlik a résztvevőket. A program véglegesítése még kis szervezőmunkát igényelt. A Fővárosi és Pest megyei Földmérőnap programja már teljes volt. Ennek a rendezvénynek ismét az MH Geoinformációs Szolgálat nyújt otthont.

Szrogh Gabriella jelezte, hogy a Társaságunk ez évben is részt vesz a Földtudományos Forgatag interaktív GEOkiállításon a Természettudományi Múzeumban, és részvételre buzdít mindenkit 2018. november 11–12-én.

A Társaság soron következő vándorgyűlését Békéscsabán tervezi megrendezni 2019. július 04–06. között. A konferencia helyszíne a Csabagyöngye Kulturális Központ lesz, amely színháztermével és különtermeivel kényelmes és korszerű feltételeket biztosít a kétévenkénti nagy seregszemlénknek.

Dobai Tibor főtitkár elmondta, hogy már bírjuk a Békés megyei Kormányhivatal vezetőjének támogatását. A helyi szervezőbizottság is megalakult, Hajtman Zoltán vezetésével. Az IB az elnök javaslatára határozatban bízta meg a program- és szervezőbizottság tagjait (Dobai Tibor elnök, Iván Gyula, Szrogh Gabriella, Zsilvölgyi Csaba és Buga László tagok) a rendezvény megszervezésével. Még nincs megfogalmazva a vándorgyűlés szakmai jelmondata, amely jelzi a konferencia fő témakörét és amelyhez kapcsolódhatnak az előadások. Az erre vonatkozó javaslatokat szívesen várja a szervezőbizottság. (Kézenfekvő lenne a szakmánk perspektíváival foglalkozó témakör kijelölése, különös tekintettel a technikai-technológiai fejlődésre, a civil és kormányzati felhasználók igényeire és a központi adminisztráció által kialakított feltételekre.)

Az egyebek napirend keretében Hetényi Ferencné beszámolt a július 1-jén a Szent Tamás-szobornál négy fővel megtartott koszorúzásról, amelyet hagyománnyá kellene fejleszteni. Ezután tájékoztatta az IB-t a szeptember 7–8-án lezajlott (a résztvevők által egyöntetűen nagyon sikeresnek minősített) semmeringi kirándulásról. A Társaság honlapján mindkét eseményről olvasható beszámoló. Az IB határozatban köszönte meg Hetényi Ferencnének és Szrogh Gabriellának a szervezőmunkát. Hetényi Ferencné elmondta, hogy a Szenior Klub (az ügyvezetéssel közösen) jövőre Csehországba szeretne kirándulást szervezni.

A CLGE következő, tisztújító közgyűlésére 2018. október 04–06. között kerül sor. Domokos György kérte az IB-t, hogy mérlegelje a magyar képviselő részvételének támogatását, különös tekintettel a tisztújításra és arra a körülményre, hogy a 2019. évre (magyar javaslatra) Eötvös Lorándot jelölték az év földmérőjének. Fel kell készülni a jövő évi brüsszeli központi rendezvényre, ahol a mi feladatunk lesz Eötvös munkásságának bemutatása. A bemutató anyagok elkészítésére célszerű lenne a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék munkatársait felkérni. Rendezni kell a magyar képviselet kérdését is. Eredetileg három szervezet, az MFTTT, az MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata valamint a Magyar Földmérő és Geoinformatikai Vállalkozások Egyesülete vállalta a képviseletet és az ezzel járó költségeket. Időközben az MFGVE véleménye a magyar részvétel fontosságáról megváltozott, és nem vesz rész a közösen vállalt képviseletben. A maradó két szervezetnek kell új megállapodást kötni. Siki Zoltán az MMK GGT elnöke emlékeztette az IB-t, hogy részükről Vidovenyecz Zsolt a CLGE összekötő. Az IB miután határozatban támogatta a közgyűlésen való magyar részvételt, felkérte Domokos Györgyöt, hogy egyeztessen Vidovenyecz Zsolttal a barcelonai közgyűlésen való részvételről. Az IB határozatban kötelezte magát egy ad hoc bizottság felállítására a következő ülésén az Eötvös-évvel kapcsolatos teendők ellátására.

Iván Gyula javasolta még, hogy Társaságunk vegye fel a kapcsolatot a magyar geofizikusokkal az Eötvös-év közös előkészítése érdekében.

Ádám József tájékoztatta az IB-t, hogy az MTA-hoz, a civil szakmai szervezetek támogatására kiírt pályázat keretében benyújtott kérésünk – forráshiány miatt – eredménytelen volt.

Az elnök kijelölte a következő IB-ülés (10. 29.) valamint az évzáró testületi értekezletek és közgyűlés időpontját (12. 10.), majd megköszönte a megjelentek munkáját, és berekesztette az ülést.

Buga László

* * *

 

Kirándulás Semmeringbe

 

Az idei Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napján merült föl a gondolat először, hogy jó lenne szervezetten meglátogatni a híres ausztriai Semmeringet, melynek apropóját az adta, hogy a CLGE által 2018-ban az év földmérőjének jelölt osztrák mérnök, Carl von Ghega nevéhez kapcsolódik az ausztriai Gloggnitztól Mürzzuschlagig tartó semmeringi vasút tervezése és építése. Társaságunk Szenior Klubjának titkára, Hetényi Ferencné, Erzsike vállalta magára az utazás szervezését. A kirándulásra 2018. szeptember 7–8. között került sor.

Utunk első állomása Gloggnitz városában volt, ahol meglátogattuk a Lindt csokoládégyár mintaboltját. A gyárat bemutató rövidfilm megtekintésére sajnos nem volt időnk, de lehetőségünk nyílt a csokoládékészleteink feltöltésére.

Innen Payerbach hangulatos településére utaztunk, ahol a vasútállomáson a vonatindulás előtt néhány vasúttörténeti érdekességet, elsősorban mozdonyokat vehettünk szemügyre, majd felszálltunk az UNESCO Világörökség részét képező híres semmeringi vasútra.

A vonat ablakából sajnos keveset lehetett látni a pálya lélegzetelállító szépségű kőviaduktjaiból, viszont a táj szépsége is nagy élményt nyújtott. Utazásunk a végállomásig, Mürzzuschlagig tartott. Ezután megtekintettük az állomásépület mellett a Südbahnmuseumot, melyet helyi vezetővel jártunk végig. Megcsodáltuk a kiállított vasúti járműveket, mozdonyokat, és érdekességeket tudhattunk meg a semmeringi vasútvonal építésének történetéről.

A semmeringi vasút teljes hossza 41 km, közben a szintkülönbség 460 méter. A vasút 14 alagúton, 16 viadukton, több mint 100 kőhídon és 11 vashídon halad át. A leghosszabb alagút 1431 méteres, a viaduktok között vannak kétszintesek is. A teljes hosszúság 60%-ában a lejtő meredeksége 20-25‰. A pálya építésekor a támfalakat, a kiszolgáló épületeket és az állomásokat gyakran az alagútfúrásnál kitermelt anyagból építették.

Gondot okozott, hogy az építés idején a távolságokat nem lehetett kellő pontossággal lemérni a tervezéshez, ezért új eszközöket és módszereket kellett kifejleszteni. A távolság megtételéhez új típusú mozdonyok gyártására volt szükség, ami lökést adott a vasúti közlekedés fejlődésének. Az alagutak és viaduktok építésénél 20 000 ember dolgozott hat éven át, ami műszaki és munkaszervezési szempontból is nagy teljesítményt jelentett. A dolgozók kb. egyharmada nő volt. Az építkezés során 89-en haltak meg munkabalesetben és több százan különböző betegségekben, például kolerában. Az építkezést 1854-ben fejezték be, de az első mozdony már 1853. október 23-án megtette a Mürzzuschlag–Payerbach távolságot. Kevéssel ezután már a vasút teljes hossza járható volt. 1854. május 16-án I. Ferenc József császár együtt utazott a vasútvonalon a tervezővel. 1854. július 17-én adták át a vonalat. Mivel azonban ez csak egy része volt a teljes déli vasútvonalnak, ünnepélyes megnyitóra nem került sor. Eleinte csak személyforgalmat bonyolítottak rajta keresztül, de 1868-tól kezdve már az áruforgalomnak is megnyitották. 1956 és 1959 között a vasútvonalat villamosították. Míg 1860-ban a menetidő 2 óra 4 perc volt, ez 1938-ban 1 órára, 1990-re pedig 42 percre rövidült.

A bemutató végén egy K. u. K. vagonban igazi osztrák kávéval és süteménnyel vendégelték meg a csoportot. A létszámunk miatt nem mindenkinek jutott hely a vasúti kocsiban, de a kávéról és a sütiről senki sem maradt le. A kávészünet után továbbutaztunk Semmeringbe, ahol egy kis bolyongás és adminisztrációs egyeztetés után elfoglaltuk a szállásunkat és elfogyasztottuk a vacsoránkat.

Másnap a reggeli után felvonóval „kapaszkodtunk” föl a Hirschenkogel hegycsúcsára (1340 m), ahonnan a Millenium kilátóból remek panoráma tárult elénk a Rax, illetve a Schneeberg hegytömbjeire. Az útikönyvek szerint szép idő esetén az Alpok számos csúcsa látható a kilátóból. Az időjárásra ugyan nem lehetett panaszunk, de a Napnak meglehetősen sok felhő állt rendelkezésre az égen, hogy bújócskázhasson.

Itt a hegy tetején tartottunk egy kis szabadidőt, így volt időnk gyönyörködni a tájban és élvezni az alpesi levegőt. A séta után a többség felvonóval – a merészebbek és sportosabbak gyalogszerrel – ereszkedtek vissza a településre, ahol ebédig még volt időnk a helyi „Billa” üzletben egy kis vásárlásra és/vagy egy korsó sör elfogyasztására valamelyik vendéglő teraszán.

Az ebédünket az előző éjjel a számunkra szállást is nyújtó panzióban fogyasztottuk el, majd a semmeringi vasútállomást kerestük fel, ahol szintén található egy kis vasúttörténeti múzeum az állomásépületben. Itt további vasúttörténeti érdekességeket és a vasút építésének történetével kapcsolatos emlékeket láthattunk. A semmeringi vasútállomáson található a vasútvonal tervezőjének, Carl Ritter von Ghegának emléket állító emlékmű, amely előtt közös fényképet is készítettünk.

A múzeumlátogatás után folytattuk utunkat Maria Schutzba, ahol egy híres Máriakegytemplomot tekinthettük meg. Mivel a kegyhelyen éppen kisbúcsú volt (szeptember 8., Kisasszony napja), árusok sokasága mellett sétálhattunk be a templomhoz, ahol éppen istentiszteletet tartottak.

Ausztriában ma is könnyen bukkanunk olyan szálakra, amelyek összekötik országainkat. Szó szerint ilyen a Mária-út, amely Mariazellből vezet át hazánkon egészen Csíksomlyóig. A zarándokút egyik ausztriai állomása Maria Schutz (Mária Oltalma), vagy ahogyan nevezik még, Semmering ékszerdoboza. Kéttornyú barokk stílusú temploma 1738-ban épült, egy csodatevő, gyógyító forrás fölé, amely ma közvetlenül a szentély mögött csordogál. Az évszázadok során tűzvész és földrengés egyaránt sújtotta a gazdagon aranyozott oltárokkal és kegyszobrokkal rendelkező zarándoktemplomot. Történetének egyik legkiemelkedőbb dátuma 1925., amikor Pfiff bíboros, bécsi érsek a passiós rendnek adományozta, és rendházat építettek hozzá. Azóta élnek falai között szerzetesek, akik napi egyórás imával adóznak Jézus Krisztus szenvedéstörténetének. Maria Schutz csodatevő forrása mellett híres ízletes fánkjáról. A közeli éttermekben, illetve a fánkárusoknál mindig lehet óriás fánkot vásárolni.

A leírások szerint habkönnyű harapnivalót – Klosterkrapfen = kolostorfánk – egy kávé kíséretében megkóstoltuk, és megállapítottuk, hogy az aznapi sütés nem fogja öregbíteni a fánk hírnevét. Gyönyörködhetünk azonban az elénk táruló látványban, amelyet a Schottwien-völgyhíd ural. A kecses építményt 1989-ben nyitották meg, a vele egyező nevű mezőváros felett ível át 130 méter magasban, hosszúsága 682 méter, egyike a leghosszabb osztrák betongerendahidaknak.

Egy korábbi balesetről szóló hírek okozta izgalmak után végül is „eseménytelen” buszozás után a tervezett időben értünk Budapestre, az esti órákban.

A kellemes időben jó társasággal eltöltött két nap után nem maradt más, mint köszönetet mondani a kirándulás egész ideje alatt is fáradhatatlanul gondoskodó Hetényi Ferencnének az élménydús kirándulás megszervezéséért és várni a következő (Csehországba tervezett) túra kezdetét. A kirándulásról a Társaság „fotókrónikása”, Hodobay-Böröcz András által készített fényképek a honlapunkon a Képtárban láthatóak.

Buga László

 

* * *

 

Nekrológ

Dr. Szőke Tasi Sándor

1934–2018

Szomorúan vettük tudomásul a hírt, hogy dr. Szőke Tasi Sándor 2018. július 5-én, életének 84. évében elhunyt. Életpályájában egy megpróbáltatásokkal nehezített magánélet, illetve a földrajzi térképészet szakterületén elért kimagasló eredmények mérföldkövei bontakoznak ki. Pesterzsébeten született 1934. augusztus 3-án. A gyermekkor vidám családi éveit a világháború borzalma változtatta meg: Budapest ostroma során mindkét szülőjét elvesztette. NÉKOSZ-kollégistaként, majd a csepeli állami kollégiumban folytatott középiskolai tanulmányait követően 1952-ben érettségizett. Ettől az évtől kezdve 1956-ig katonai szolgálatot teljesített, elvégezte a csapattiszti iskolát. 1954-ben (már tisztként) megnősült. Első gyermeke csecsemő korában meghalt. 1956-ban a fővárosba költözött, és a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál térképrajzolóként helyezkedett el. 1957-ben megszületett Zoltán fia. 1959-től 11 éven át a Kartográfiai Vállalatnál dolgozott térképrajzoló, majd csoportvezető beosztásban. 1961–66 között levelező szakon elvégezte az ELTE földrajz-térképész szakát. 1970-től 1978-ig a FÖMI tudományos főmunkatársa a Geokartográfiai osztályon. 1975-ben olasz nyelvből középfokú állami nyelvvizsgát tett, 1978-ban pedig megvédte egyetemi doktori disszertációját. Ezekben az években élénken foglalkoztatta egy átfogó, a korábbinál sokkal szélesebb természeti és társadalmi-gazdasági adatsorok térbeli bemutatását lehetővé tévő új magyar nemzeti atlasz megvalósítása. Elképzeléseit már doktori dolgozatában is kifejtette. 1978-ban egyebek mellett főként azért pályázott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának OFTH) kartográfiai osztályán meghirdetett állásra, hogy az előkészület alatt álló nemzeti atlaszon dolgozhasson, és erre vonatkozó terveit valóra válthassa. Foglalkozott a földmérési alaptérképek rajzi és sokszorosítási eljárásainak korszerűsítésével, illetve tevékenyen részt vett a topográfiai térképezés, légi fényképezés számos területével is. 1985-től ellátta a hivatalvezető tanácsadó testületének, az OFTH Geodéziai és Kartográfiai Bizottságának titkári feladatait is. A nemzeti atlasz 1989-ben történt kiadását követően – az abban való kiemelkedő teljesítményéért – 1990 márciusában megosztott Széchenyi-díjban részesült. Hivatali éveinek végén, három éven át főosztályvezető-helyettesi beosztásban, részt vett a 90-es évek kárpótlási kormányzati munkáinak földhivatali irányításában. Munkáit mindig katonás, nyugodt hatékonysággal, gyorsan végezte el. Mellette jutott ideje kollégái gondjaira is: 1985-től főosztályi szakszervezeti bizalmiként is tevékenykedett. Élete 1994-ben történt nyugdíjazásával sem vált könnyebbé. 2005-ben – gyógyíthatatlan betegségben – meghalt nagy odaadással nevelt fia. Két évvel később szeretett feleségét, Icát is el kellett temetnie. Unokái és menye azonban sok vigaszt adtak az életút vége felé, és ő maga, amíg tehette, szívesen vett részt a Széchenyi-díjasok éves találkozóján. Térképészi munkájára és kedves személyiségére mi, egykori munkatársai is sokáig fogunk emlékezni. Hamvait a református egyház szertartása szerint 2018. július 25-én a pesterzsébeti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Kedves Sanyi, nyugodj békében!

Pokoly Béla

* * *

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt végrehajtása során alkalmazott jogi szolgáltatói iratminták (2. rész)


 

Az egyezségi meghívó ismertetését követően a meghívóhoz kapcsolódó kérelmezői nyilatkozat, valamint a meghatalmazás iratminta tartalmi elemeit mutatjuk be.

A jogi szolgáltatónak az egyezségi tárgyalás lezárultát megelőzően ki kell kérnie a kérelmező tulajdonostársak nyilatkozatát a kérelem fenntartására vonatkozóan. Az egyezségi tárgyaláson meg nem jelent kérelmezőt úgy kell tekinteni, mint aki fenntartja a kérelmét. A kérelem az eljárás következő szakaszaiban viszont már nem vonható vissza.

A megosztási eljárásban a jogi szolgáltató feladatai közé tartozik:

  1. az alábbi nyilatkozatok beszerzése arra vonatkozóan, hogy

  • az uniós állami támogatás visszatéríttetésére vonatkozó eljárás a kérelmezővel szemben fennáll-e,

  • a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozásnak tekinthető-e a kérelmező,

  • az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e a kérelmező,

  1. a kérelem fenntartásával kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése.

A kérelmezőnek az első egyezségi tárgyalás lezárásáig meg kell tennie a fenti 1. pont szerinti nyilatkozatokat. Ha a kérelmező nem tesz nyilatkozatot, vagy visszatéríttetési eljárás alatt áll, vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

Amennyiben minden kérelmező visszavonja kérelmét, a járási hivatal megszünteti az eljárást.

Az egy kérelmezős földrészlet esetében a jogi szolgáltató a földrészlet természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségéről szóló értesítést követő 30 napon belül szerezheti be a fenti nyilatkozatokat. A nyilatkozatokról vagy azok hiányáról a nyilatkozatok kézhezvételét vagy a határidő elteltét követő 8 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a járási hivatalt és a földmérő vállalkozót.

Egy kérelmező esetén a jogi szolgáltatónak ki kell kérnie a kérelmező tulajdonos nyilatkozatát arról is, hogy szándékozik-e teljes körű egyezséget kötni. A teljes körű egyezség kialakításának szándéka a teljes körű egyezség kialakítására vonatkozó határidő alatt bármikor visszavonható. A nyilatkozat tartalmáról, vagy az esetleges visszavonásról a jogi szolgáltató elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a járási hivatalt és a földmérőt.

A jogi szolgáltató a kérelmező/tulajdonos részére meghatalmazás-mintát küld, melynek kitöltését és aláírását követően a meghatalmazott eljárhat a kérelmező/tulajdonos helyett és nevében a tárgyaláson, helyette jognyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet.

Az egyezségi okirat aláírásához azonban kizárólag közjegyző által készített okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt meghatalmazás alkalmazható.

További jogi szolgáltatói iratminták tartalmát a következő lapszámainkban ismertetjük.

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2020/5. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 348

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk