Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2018.

2018/6 70. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

Dr. Klinghammer István: 200 éve született Magyar László, az MTA

levelező tagja, Közép-Afrika kutatója 4

Dr. Völgyesi Lajos – dr. Tóth Gyula: A QDaedalus rendszer kalibrációja 9

Dr. Erdélyi Marcell – Csomortányi Adél: A tamáshidai rombazilika

restaurálásának támogatása digitális, nagypontosságú, fotorealisztikus

térmodellezéssel 16

Dr. Papp-Váry Árpád – dr. Dávid Lóránt: Csáky Ferenc Flórian

Lengyelország XVIII. századi magyar térképésze 24

100 éve ért véget az I. világháború, Megemlékezés hőseinkről 27

70 éve alapították a Kossuth-díjat 28

Emlékezés Récsey Ottmárra 29

Rendezvények 30

Nekrológ 45

Contents

Laszlo Magyar, Corresponding Member of the Academy, Explorer of

Central Africa Was Born 200 Years Ago (István Klinghammer, Dr.) 4

Calibration of the QDaedalus System (Lajos Völgyesi, Dr. – Gyula Tóth, Dr.) 9

Supporting the Restoration of the Ruins of Tamáshida's Basilica with

Digital, High-precision, Photo-realistic Spatial Modelling (Marcell

Erdélyi, Dr. – Adél Csomortányi) 16

Ferenc Flórián Csáky, the Hungarian Cartographer of Poland in the

18th Century (Árpád Papp-Váry, Dr. – Lóránt Dávid, Dr.) 24

WW I Ended 100 Years Ago, Commemoration of our Heroes 27

70 Years of the Kossuth Prize 28

Commemoration of Ottmár Récsey 29

Events 30

Obituary 45

* * *

 

200 éve született Magyar László, az MTA levelező tagja,

Közép-Afrika kutatója

 

Dr. Klinghammer István

DOI: 10.30921/GK.70.2018.6.1

Magyar László (1818–1864) magányos kutatója volt Közép-Afrikának. Tizenhat éven keresztül élt Afrikában. Ez idő alatt négy jelentős, egymástól elkülönített utat tett a mai Angola területén. Beszámolói Hunfalvy János közreműködésével kerültek August Petermannhoz és Rónay Jácinthoz, akiken keresztül az afrikai felfedezésekkel foglalkozó tudósok értesülhettek eredményeiről. Kimbunda országokban tett bejárások során készítette a legrészletesebb térképét, amely 1860-as gothai megjelenése után a kérdéses területek forrástérképéül szolgált.



László Magyar, Corresponding Member of the Academy,

Explorer of Central Africa Was Born 200 Years ago

István Klinghammer, Dr.

László Magyar was a lonely explorer in Central Africa, who lived in the continent for sixteen years. In this period he made four independent travels in the area of present Angola. August Petermann and Jácinth Rónay received his accounts of journeys with the collaboration of János Hunfalvy. The scientists interested in the exploration of Africa heard of his achievements through these people. He made a detailed map of the lands of Kimbunda after several visits in the area, and this was used as a source for the region after its publication in Gotha in 1860.

Dr. Klinghammer István

professzor emeritus,

az MTA rendes tagja

 

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

A QDaedalus rendszer kalibrációja



Dr. Völgyesi Lajos – dr. Tóth Gyula

DOI: 10.30921/GK.70.2018.6.2

 

A QDaedalus csillagászati-geodéziai mérések kezdetén a legfontosabb lépés a műszer kalibrálása, mely során kapcsolatot kell teremteni a mérőállomás vízszintes és magassági körén, illetve a CCD érzékelő koordináta-rendszerében adódó leolvasások között. A kalibrálás céljából a mérőállomás szervomotorja a műszer távcsövét a kalibrálásra kiválasztott céltárgy (a megirányzott pont) környezetében kis lépésekben meghatározott sorrendben körülmozgatja a kalibrációs mátrix pontjai mentén. A kalibráció alapelvének tisztázását követően foglalkoztunk a kalibrálás gyakorlati megoldási problémáival, majd a problémák megoldására kollimátor alkalmazásával új egyszerű és pontos technikai megoldást mutattunk be.

A méréseink és vizsgálataink során foglalkoztunk a kalibrációs mérések optimális számával, az optimális kalibrációs mátrixméret meghatározásával és a hőmérséklet változásának hatásával.

Calibration of the QDaedalus System

Lajos Völgyesi, Dr.– Gyula Tóth, Dr.

QDaedalus system is a computer-controlled automated geodetic total station completed with GNSS technology which can be used mainly for astrogeodetic measurements. Before the measurements, the most important step is to calibrate the instrument. Accordingly, it is necessary to establish a connection between the readings on the horizontal and vertical circle of the total station and the readings in the coordinate system of the CCD sensor. By the previous procedure at night in field conditions, the calibration was rather cumbersome and did not meet the exact measurement accuracy. To solve this problem, we have developed a new method and tool for calibrating more easily and more accurately. Studies were performed on the optimal calibration measurements and raster size; additionally, the temperature dependence of the measurements was also investigated. Our experiences are useful in all cases when installing a CCD sensor for geodetic instruments.




Dr. Völgyesi Lajos

professor emeritus

 


Dr. Tóth Gyula

egyetemi docens

 

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

http://www.agt.bme.hu/volgyesi

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

 

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

A tamáshidai rombazilika restaurálásának támogatása digitális,

nagypontosságú, fotorealisztikus térmodellezéssel

 

Dr. Erdélyi Marcell – Csomortányi Adél

DOI: 10.30921/GK.70.2018.6.3

 

Cikkünkben a nagypontosságú, fotorealisztikus térmodellezési technológiánknak, a digitális modellek a műemlék restauráció terén való alkalmazási lehetőségeit mutatjuk be. Az elvégzett és bemutatott térmodellezési munkával egy műemlék épület restaurációs munkálatait támogattuk annak pontos 3D felmérése által. Nagy hangsúlyt fektettünk az alkalmazott nagypontosságú mérési technológiák és technikák részletes ismertetésére, valamint a 3D modellek, és az azokból származtatható építészeti termékek, hatékony és megbízható felhasználására a műemlék-rehabilitációk során.

 

 

Supporting the Restoration of the Ruins of Tamáshida's Basilica

with Digital, High-precision, Photo-realistic Spatial Modelling

 

Marcell Erdélyi, Dr.– Adél Csomortányi

 

The current paper presents the possibilities of using high-precision, photo-realistic spatial modeling technology, digital models for monument restoration. With the spatial modeling work done and presented, we supported the restoration works of a monumental building by its accurate 3D survey. We have put great emphasis on the detailed specifications of the high-precision measurement technologies and techniques used, as well as the use of 3D models and their derived architectural products for efficient and reliable use in monument restoration.

 


Dr. Erdélyi Marcell

földmérő

 

 

MASTER CAD Kft., Nagyvárad

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Csomortányi Adél

építészmérnök

 

 

 

Nagyvárad

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Csáky Ferenc Flórián Lengyelország XVIII. századi magyar térképésze

Dr. Papp-Váry Árpád ─ Dr. Dávid Lóránt

DOI: 10.30921/GK.70.2018.6.4

 

2017. december 30-án Bydgoszczban, a Királyi-csatorna partján kétszáz évvel ezelőtt élt tuta-jost szemléltető szobrot avattak. Az eseményről tájékoztató újságcikkek hangsúlyozták, hogy a tutajos a csatornát tervező magyar, de lengyelföldön a király szolgálatában dolgozó térké-pész Keresztszegi Czaky Franciszek Florian (Csáky Ferenc Flórián) munkatársa volt. Csáky egyik térképén megörökítette a tutajos alakját. A rajz alapján Michal Kubiak helyi szobrászművész formázta meg a kezében evezőt tartó álló alakot.

Csáky nemesi előneve a Bihar megyei Keresztszeg településre utal. (Az 1800-as évek közepé-től Keresztszeg neve Körösszegre, majd Körösszegapátira változott.) Az, hogy a család egyik tagja miért utazott 1711-ben Lengyelországba, további részletes történelmi kutatásokat igé-nyelne. A lengyel forrásokból tudjuk, hogy Csáky Ferenc a tüzérség szolgálatába lépett, ahol kapitányi rangig emelkedett. A tüzérségnek külön földmérési egysége volt, feltehetően itt sa-játította el a felmérési ismereteket.

Első ismert térképészeti munkája Lengyelország egyik egységének (Spiš régió térképének, 1:167 000 méretarányú) rajza (1740) a Jablonowski által szerkesztett Szarmata atlaszban (Atlas Sarmacji) jelent meg. Terepi mérései alapján szerkesztette meg Varsó délre tájolt térképét (1:70 000). Több vajdasági térképet is szerkesztett. E kéziratos térképek közül csak egy, az 1769-ben Párizsban sokszorosított maradt fenn (Volyn térkép, 1:263 000). 1760-ban 12 (50x42 cm nagyságú) térképlapon ábrázolta a Visztula folyót (1:180 000).

Amikor Csáky 1764-ben a király szolgálatába állt, akkor Jablonowski visszavette tőle az általa finanszírozott térképek (kb. 200 térkép) rajzait. A lengyelországi szelvényeket átadta egy olasz térképésznek, Giovanni Antonio Rizzi-Zannoninak (1736–1814), aki majdnem egy évtizeddel később (1772) jelenteti meg ez alapján, 24 lapon Lengyelország nagy térképét (1:697000).

Csáky 1766-ban részletesen térképezte a Visztula alsó folyását (1:30 300 méretarányban), majd felmérte Bydgoszcz környékét csatornaépítési tervének részeként. 1766–1772 között Litvániában szabályozta a Niemen folyót és több csatornát és öntözőrendszert épített. A király részére 1770-ben gazdasági (földhasznosítási) térképet szerkesztett Brzeg város környékéről. 1772-ben

 

Ferenc Flórián Csáky,

the Hungarian Cartographer of Poland in the 18th Century

 

Árpád Papp-Váry, Dr. – Lóránt Dávid, Dr.

 

A statue was erected in the end of 2017 in Bydgoszcz. The Rafts man reminds everybody of one Hungarian map maker - Ferenc Flórián Csáky - who had big influence on the construction of Bydgoszcz Canal. The statue was sculptured by local artist Michał Kubiak. Franciszek Florian Czaki comes from Csaky de Kerestszegh, a Hungarian noble family, which immigrated to Poland in 1711. Initially, Franciszek served in the artillery where he achieved the rank of a captain. At that time, cartography was a domain of the military, which hired special units for measurement works.

Czaki’s works in the field of Polish cartography date back to 1740, the first presumably being the works on the “Sarmatia Atlas” (Atlas Sarmacji), a map of Spiš district (Starostwo Spiskie) scaled 1:167 000. On the basis of his own terrain measurements Czaki also drew up a map of the Warsaw area, scaled 1:70 000, oriented to the south, 12-sheet Vistula map, scaled 1:180 000, as well as maps of certain crown voivodeships, which went missing except for a 3-sheet Volyn map, scaled 1:263 000, published in Paris in 1769. Since 1760 Czaki had been working for Józef Aleksander Jabłonowski (1711–1777), Nowogród voivode, on a multi-sheet map of the entire Poland. Czaki, however, did not finish the map because in 1765 he began his service as a crown artillery captain and court cartographer in a cartographer’s team for the king Stanisław August Poniatowski (1732–1798).

His earlier cartographical works (about 200 maps) were given back to Czaki, Jabłonowski who handed his materials to G.A. Rizzi-Zannoni, an Italian cartographer. Rizzi-Zannoni on the basis of Jabłonowski’s materials developed “The Great Map of Poland” in 1772.

Czaki as court cartographer elaborated a detailed map of the lower course of the Vistula, scaled 1: 30 300, as well as made maps of Bydgoszcz areas. In Lithuania Czaki supervised works regarding the Niemen River cleansing and its adjustment for sailing and also completed some canals and drainage systems. In 1770, Czaki made the economic map of Brzeg for the king.

 


Dr. Papp-Váry Árpád

professzor emeritus

 

Budapesti Metropolitan Egyetem

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Dr. Dávid Lóránt Dénes

egyetemi tanár

 

 

Eszterházy Károly Egyetem

dr.david.lorá Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

* * *

 

Szemle

 

100 évvel ezelőtt fejeződött be az I. világháború

Megemlékezés hőseinkről

1918. október 27-én az Osztrák–Magyar Monarchia fegyverszünetet kért az antanthatalmaktól. Három nappal később Budapesten kitört az „őszirózsás forradalom”. IV. Károly magyar király, gróf Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. November 30-án a király lemondott a magyar trónról. Magyar részről a háború befejeződött.

A négy évig tartő esztelen öldöklés magyar mérlege: 340 000 halott, 980 000 sebesült, illetve eltűnt és 720 000 fogoly az orosz, az olasz, a román, és a szerb fronton. A magyar királyi Állami Földmérés 650 tagú testületéből 407-en vonultak hadba, közülük hatvanketten haltak hősi halált.

Ha a 340 000 hősi halotthoz hozzászámítjuk azokat, akik a foglyok és sebesültek közül elhunytak, akkor – óvatos becslés esetén is – kb. fél millió magyar áldozata lehetett az I. világháborúnak. Szinte nem volt olyan család, amelyik nem szenvedett veszteséget. Érthető volt tehát a nemzet részéről az a vágy, hogy minden településen állítsanak valamilyen formájú emlékhelyet (szobor, kőkereszt, tábla, emlékmű stb.) ahol, minden évben koszorúzással egybekötött gyászünnepséget lehessen tartani a diákság és az ifjú nemzedék bevonásával.

1920 és 1940 között, országszerte mintegy 2700 ilyen emlékhely létesült. Csak Budapest területén 42 emlékművet avattak, illetve szentelte fel. (Szöllősi Ágnes: Budapest köztéri szobrai, 1987 Galéria Kiadó). Ebben a kiadványban Németh Lajos művészettörténész a következőket írta: „A két világháború közötti időszak, az I. világháborús emlékek állításának kora volt, a szobrokban a neorealizmus keveredik a naturalizmussal” majd így folytatta: „...egyébként nem szabad elfeledkezni a temetőkben felállított emlékművekről sem, hiszen a temető is köztér.”

Az emlékművek általában állami, önkormányzati, egyházi költségből, vagy közadakozásból létesültek. Emléktáblák nem köztéren is kerültek elhelyezésre: kapualjakban, udvarokon, aulákban. Ezeket az említett könyv sajnos nem tartalmazza. Ilyen volt a magyar királyi Állami Földmérés 62 hősi halottjáról emléket állító márványtábla, melyet a Fő utca 34-es számú ház kapualjában helyeztek el1.

A tábla ünnepélyes felavatására 1933. november 12-én, vasárnap délelőtt került sor. A pénzügyminisztert Szilágyi Béla, az Állami Földmérés vezetője képviselte. Ott voltak a Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnök és Építész Egylet, a Frontharcosok Bajtársi Szövetsége és a Honvédelmi Minisztérium képviselői, valamint az Állami Földmérés valamennyi hivatalának vezetője és munkatársai.

Dr. Mersits Róbert miniszteri tanácsos, visszaemlékezésében így írta le az ünnepi eseményt: „Az avató beszédet – a zenekari nyitány után – Győri Ottmár miniszteri tanácsos tartotta. Mély hatást keltett a sok életáldozatot követelő világháború borzalmainak ecsetelése.” Dr. Szőke Árpád mérnök a hadbavonultak nevében emlékezett meg a hősi halottakról, többek között így: „Idegen hantok alatt porladó hős Bajtársaink! Itt, emléketek előtt teszünk szent fogadalmat, hogy fegyvereinket soha többé kezünkből ki nem adjuk, mert csak a fegyver lehet biztos támasza, és hű barátja a katonának. Erre a fogadalomra, márványba vésett nevetek felé fordított arccal, kalapot emelve fogunk mindennap emlékezni.” (Mersits Róbert: Emlékműavatás, Geodéziai Közlöny, 1933/12.).

Az emléktábla leleplezése után a szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat, majd az ünneplő közönség minden tagja az emlékműhöz járult, és letette a kegyelet virágait. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Az emlékhelyet, mely túlélte a II. világháborút, minden évben megkoszorúzták egészen 1948-ig. 1950 után helyéről eltávolították, csak a négy fáklyatartó vasapródot hagyták meg. Ezek a mai napig a helyükön állnak. Az épület jelenleg a Magyar Villamos Művek kezelésében van. Az emléktábla további sorsa ismeretlen, akárcsak a hatvankettő hősi halott neve is.(Országos levéltár tájékoztatása).

Készült dr. Székely Domokos kézirata alapján

 

* * *

70 éve alapították a Kossuth-díjat

A magyar Országgyűlés, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére, annak 100. évfordulóján, a XVII. tc.-el, 1948. március 15-én díjat alapított. A díjat Kossuth Lajos egykori kormányzóról, a forradalom vezéréről nevezték el. A díjat a kormány előterjesztésére, a köztársasági elnök adományozza.

A díj: „...a tudomány és a művészetek terén elért kimagasló érdemek elismeréséért...” adományozható. A díjnak kezdetben három fokozata volt: I. fokozat (arany), II. fokozat (ezüst), III. fokozat (bronz). Egy személy legfeljebb háromszor kaphatta meg. Későbbiekben a díj szerkezeti felépítése és a vele járó pénzösszeg többször változott. Az elnevezés napjainkig fennmaradt, és hozzá most szobrocskát is adományoznak. A továbbiakban tekintsük át azon tudósokat akik – szakterületünkön – ezt a díjat kiérdemelték és átvehették.

Dr. Tárczy-Hornoch Antal (1900–1986) geodéta, geofizikus, az MTA rendes tagja, a Soproni geodéziai és geofizikai kutató laboratórium igazgatója. A Kossuth-díj I. fokozatát megosztva kapta dr. Szádeczky-Kardoss Elemérrel 1949-ben, az elméleti tudományos munkásságon túl, jelentős szabadalmakkal több alapvető tudományos problémát oldottak meg a geodézia és a bányamérés területén, szól az indokolás. Tárczy-Hornoch egyéb kitüntetései: MNK Érdemrend IV. fokozat 1952, Állami Díj 1966, Munka Érdemrend arany fokozata 1970, Szocialista Magyarországért Érdemrend 1980, Lázár deák emlékérem 1958).

Dr. Regőczi Emil (1900–1980), geodéta, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal felügyelete alá tartozó Geodéziai és Kartográfiai Intézet igazgatója, a Kossuth-díj III. fokozatát kapta 1953-ban, az országos felsőrendű háromszögelési hálózatra vonatkozó újításáért (lásd Regőczi: Takarékos háromszögelés), valamint a geodéziai tudományok művelése terén kifejtett munkásságáért. Egyéb kitüntetései: MN Érdemrend ezüst fokozat 1952, Munka Érdemrend arany fokozat 1970, Lázár deák emlékérem 1960, Fasching Antal-díj 1975.

Dr. Hazay István (1901–1996), geodéta, az MTA rendes tagja, a BME Felsőgeodéziai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Kossuth-díj III. fokozatát kapta 1955-ben, a geodéziai tudomány elméleti és gyakorlati fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, illetőleg az 1954-ben megjelent „Földi vetületek” c. könyvéért. A könyv anyagának nagy része eredeti kutatások eredménye. Egyéb kitüntetései: Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1961, 1968, a Munka Érdemrend arany fokozatai 1964, 1971, a Szocialista Magyarországért Érdemrend 1981, Lázár deák emlékérem 1958, Fasching Antal-díj 1969. Budapest Főváros közgyűlése 2018-ban posztumusz díszpolgárává avatta a főváros életében betöltött jelentős, meghatározó szerepéért, kiemelkedő teljesítményéért, amellyel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szerezett.

Dr. Bors Károly (1906–1975) mérnök, a Magyar Optikai Művek kutató-tervezője, a geodéziai tudományok kandidátusa. A Kossuth-díj III. fokozatát kapta 1958-ban, a geodéziai műszerek szerkesztéséért, több, a világpiacon is versenyképes, korszerű műszer kidolgozásáért. (Itt jegyzem meg, hogy Bors Károly tervezte azt a MOM-MA típusú műszerét, melyet az 1950-es, 1960-as, és 1970-es években az 1:10 000 és az 1:25 000 méretarányú mérőasztalos topográfiai felméréseknél a HTI, a BGTV, a KV és a PGTV egyaránt alkalmazott.)

Dr. Bezzegh László (1917–1990) mérnök, a MOM főtervezője, majd a Soproni Egyetem geodéziai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A Kossuth-díj II. fokozatát kapta megosztva Schinagl Ferenccel 1960-ban, a geodéziai műszerek fejlesztése terén elért kimagasló egyéni eredményeiért, valamint a „C” típusú teodolit közös kifejlesztéséért. Egyéb kitüntetése: a Munka Érdemrend arany fokozata 1978.

Pusztai Ferenc (1923–1999) mérnök, a MOM főkonstruktőre, a Kossuth-díj II. fokozata kitüntetésben részesült 1963-ban, a geodéziai műszerek kifejlesztése terén kifejtett munkásságáért, különösen a pörgettyűs teodolit megszerkesztéséért.(Megjegyzés: Pusztai 1950-től az Állami Földmérés különböző vállalatainál, azok műszerlaboratóriumaiban dolgozott. 1957-ben, saját kérésére felvették a MOM kutatási részlegébe.)

Dr. Radó Sándor (1899–1981) geográfus, az ÁFTH osztályvezetője, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, 1963-ban a Kossuth-díj III. fokozatának kitüntetésében részesült, a magyar polgári földrajzi térképészet megszervezésében és tudományos színvonalának emelésében elért eredményeiért. Egyéb kitüntetései: Munka Érdemrend 1958, Lázár deák emlékérem 1960, Szocialista Hazáért Érdemrend 1967, 1978, Munka Érdemrend arany fokozata 1969, Állami Díj I. fokozata 1973, Munka Vörös Zászló Érdemrend 1974.

A Kormány ezután úgy döntött, hogy a Kossuth-díj a továbbiakban csak: „... a művészetek terén elért kimagasló érdemek elismeréséért...” adományozható. A tudományok terén elért kimagasló eredmények elismerésére a kormány Állami Díjat alapított. Itt említjük meg, hogy Állami Díjban részesült: dr. Tárczy-Hornoch Antal (1966) valamint dr. Radó Sándor (1973). Mindketten egész életük munkásságáért kapták a kitüntetést.

Az évforduló kapcsán emlékezzünk most tisztelettel és nagyrabecsüléssel kiváló elődeinkre, akik a XX. század folyamán oly sokat tettek a magyar földmérés, térképészet és a geodéziai műszergyártás fejlesztéséért, hazai és nemzetközi elismeréséért.

Dr. Székely Domokos

Irodalom

Bezzegh László nekrológ Geodézia és Kartográfia 1990. 5. sz.

Bors Károly visszaemlékezés Geodézia és Kartográfia 2001. 3. sz.

Hazay István nekrológ Geodézia és Kartográfia 1996. 2. sz., megemlékezés Geodézia és Kartográfia 2011. 8. sz.

Pusztai Ferenc megemlékezés Geodézia és Kartográfia 2003. 12. sz.

Radó Sándor nekrológ Geodézia és Kartográfia 1981. 6. sz., megemlékezés Geodézia és Kartográfia 2000. 1. sz.

Regőczi Emil nekrológ Geodézia és Kartográfia 1980. 2., megemlékezés Geodézia és Kartográfia 2001. 2. sz.

Tárczy-Hornoch Antal nekrológ Geodézia és Kartográfia 1986. 1. sz., megemlékezés Geodézia és Kartográfia 2000. 12. sz.

Klement Tamás (szerk.) 1988. Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Akadémia Kiadó, Budapest, p. 685

 

* * *

Megemlékezés Récsey Ottmár mérnök alezredes, topográfusról

Récsey Ottmár életét a magyar topográfiának szentelte. Sajnálatos módon, születésének 100. évfordulója alkalmával, 2016-ban méltatlanul felejtkeztünk el megemlékezni róla. Ezt igyekszünk most pótolni.

Récsey Ottmár 1916. december 5-én született Sopronban. Katonatiszti családból származott, apja: Récsey Lajos ezredes, a marosvásárhelyi tüzérezred parancsnoka volt. Anyja: Wälder Mária, erdélyi szász szülők gyermeke, sajnos korán elhalálozott. Apja újra nősült, de második felesége a kis Ottmárral nem törődött, akit ezért egy ideig a nagyszülők (mostohaanyja szülei) neveltek.

Elemi iskoláit, 1923–27 között Hajmáskéren végezte, majd beíratták a bentlakásos soproni II. Rákóczi Ferenc Katonai Alreál-iskolába, ahol 1931-ig tanult. A család annyira nem törődött vele, hogy a nyári és karácsonyi szünidőt is az internátusban kellett töltenie. Önéletrajzában erről így írt: „...zömmel nekik (t. i. mostohaanyjának és családjának) köszönhettem, hogy gyermekéveim családi kör, és szeretett nélkül, egyedüllétben teltek el.”

Récsey Ottmár a katonai Főreál-iskolát Pécsett végezte, ahol 1935-ben eredményes érettségi vizsgát tett. 1936. januárban hadnaggyá avatták, majd tanulmányait a Bolyai Katonai Műszaki Akadémián folytatta. Oklevelét 1939-ben szerezte meg. Ezután különböző alakulatoknál szolgált. 1941-ben főhadnaggyá, 1944-ben pedig századossá léptették elő. Időközben megnősült, de felesége szervi szívbaja miatt gyermekük nem lehetett.

1945 tavaszán, a dunántúli harcok során néhány hónapra szovjet fogságba került. Szabadulása után jelentkezett az újjáalakult „demokratikus” honvédség illetékes parancsnokságánál, ahol a hidászokhoz osztották be. Ebben a minőségben 1946-ban részt vett a Szabadság híd (1945 előtt Ferencz József híd) újjáépítési munkáiban, majd 1947-ben felvételét kérte a Honvéd Térképészeti Intézet (HTI) kötelékébe. Itt elvégezte a 3 éves térképésztiszti tanfolyamot, majd 1950-ben topográfusként bekapcsolódott az 1:25 000 méretarányú gyorsfelmérésbe. Ennek befejezése után részt vett a katonai újfelmérésben majd a Kartográfiai Osztályon töltött be ellenőrző tiszti beosztást. Egyre romló hallása miatt (fülideg sorvadása volt) 1957-ben – mint mérnök alezredest – tartalékállományba helyezték.

Récsey Ottmár, 41 évesen, polgári alkalmazottként, jelentkezett a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalathoz (BGTV, ma Geodézia Zrt.), ahol a Topográfiai Osztályon kapott munkát. Az Állami Földmérés 1959. január 1-jével végrehajtott átszervezése során osztályát a Kartográfiai Vállalathoz csatolták. Itt az 1:10 000 méretarányú polgári, topográfiai újfelmérés vizsgálója, majd műszaki ellenőre lett. Mint kétszeres kiváló dolgozó, 1977-ben ment nyugdíjba. Kollégája, Fazekas Jenő visszaemlékezésében (nekrológjában) így írt Récseyről: „... tagja volt annak a nemzedéknek, amelyik a szakma minden részletét – a terepmunkától a tisztázat rajzig – mesterfokon ismerte. Munkáját nagyszerűen szervezte, és különösen jó érzéke volt a térképkészítéshez.”

Récsey Ottmár mint nyugdíjas is tovább dolgozott. Hallása egyre romlott, és ez az emberek között visszahúzódóvá tette. Nagyon szerette az utazást, a természetet és a vitorlázást. 1983. július 13-án, váratlanul elhunyt. Megviselte, hogy nem lehetett gyermeke, és halláskárosodása olyan mértékű volt, hogy körbevette a tökéletes csend. Temetése szűk körben, július 21-én volt a Farkasréti Temetőben. Sírhelye (60/3/067/11 sz.) 2008-ban lejárt. Mivel felesége időközben meghalt, nem volt, aki a helyet újraváltsa. (Ha a táblát még nem likvidálták, akkor a HM Térképészeti Kht. utódszervezete esetleg tehet valamit fennmaradásáért.)

Emlékezzünk most tisztelettel és megbecsüléssel Récsey Ottmár térképész alezredesre, a Honvéd Térképészeti Intézet és a Kartográfiai Vállalat egykori munkatársára, a magyar topográfia jeles személyiségére.

Dr. Székely Domokos.

Irodalom

Fazekas Jenő: Meghalt Récsey Ottmár.(Nekrológ) Geodézia és Kartográfia. 1983. 6. sz.

Raum Frigyes 1996. Magyar földmérők életrajzi adatai. Geodézia Zrt. Budapest.

Récsey Ottmár 1953. Önéletrajz. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Irattár, Budapest



Rendezvények



A CLGE 2018. őszi közgyűlése Barcelonában

A Magyar Mérnök Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata és a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság küldötteként először volt szerencsém részt venni a CLGE (Comité de Liaison des Géomètres Européens/Council of European Geodetic Surveyors, Európai Földmérők Tanácsa) 2018-as őszi közgyűlésén.

A 2018. október 4–6. között megrendezett esemény helyszíne Barcelona, a katalán főváros volt. Az időjárás, a város, a helyszín és a szervezés is tökéletes volt. A programot a Katalán Geofizikai és Térképészeti Intézet (Institut Cartogràfic i Geològic de Catalunya) székházában és egy közeli szállodában tartották, amit Spanyol Földmérőmérnökök Kamarája szervezett.

A program egy állófogadással indult csütörtök délután. Itt került sor az új delegáltak köszöntésére, valamint az új belépő tagszervezetek aláírási ceremóniájára. A házigazda spanyol/katalán szervezők is röviden bemutatták magukat, illetve a tevékenységüket. Ami számomra érdekes volt: a Térképészeti Intézet székházában már a bejáratnál a katalán függetlenségért tüntető plakátok voltak kirakva.

A másik érdekesség: minden elkészült digitális kataszteri adatot ingyen adnak. A bevételük a költségvetésből és bérmunkákból származik, de a kataszteri adatok az adókivetés alapját képezik, ezért az állam (tartomány) jó szívvel költ rá. Olyan dolgokkal pedig nem is hergelném a magyar kollégákat, hogy a bevételeik évekre előre adottak (nem harcolnak csak azért, hogy megkapják) és szakmailag teljesen függetlenek, maguk állítják össze a szakmai programjukat. A székház állapotáról, szépségéről meg tényleg nem áradoznék, el lehet képzelni.

Másnap plenáris ülés volt reggeltől estig, valamint szombaton délutánig. (A legszebb szakmai hagyományainkat folytatva, már kora reggel tömény itallal koccintva indult az ülés, bent az ülésteremben!) Nagyon sok formális, a Tanács belső működését érintő pont mellett Dieter Seitz leköszönő német kincstárnok szólt a Társaság erősödő anyagi helyzetéről. Mindössze egy tag nem fizeti a tagdíját, a korábbi problémák így rendeződni látszanak, nem kis részben Dieter Seitz szívós és precíz munkájának köszönhetően. A magyar tagdíj is valamelyest emelkedni fog 2019-től, az általános emelés részeként.

Rendeződni látszik a lengyel képviselet dolga is. A tagszervezetük korábbi vezetősége a kilépést szorgalmazta, de leváltották őket, és az új lengyel elnökség számára nagyon fontos a CLGE-tagság fenntartása az Európai Földmérők Tanácsában. Más országoknál is tapasztalható volt, hogy a szervezet presztízse emelkedik, és új tagok jöttek – az állami és a vállalkozói szektorból egyaránt.

Maurice Barbieri elnök (Svájc) bemutatta a szervezet 2017–2018-as tevékenységét; a közgyűlés a beszámolót elfogadta. A szervezet szinte teljesen új elnökséget választott. Maurice Barbieri maradt az elnök, de csak 2 évre vállalta a tisztséget, mivel ez már a 3. ciklusa. A főtitkár Vlagyimir Tyihonov (Oroszország) lett, a kincstárnok Nicolas Smith (FR), az alelnökök: Mairolt Kakko (EST), Vladimir Krupa (HR), Thomas Jacubeit (DE), Álvaro Mateo Milán (ES) és Michail Kalogiannakis (GR).

2019. március 21-én tartjuk a Nemzetközi Földmérőnapot, melynek hazai apropója, hogy a 2019-es év európai geodéziai személyisége Eötvös Lóránd lesz (halálának 100. évfordulójára emlékezünk). A magyar tagcsoportoknak ebből az alkalomból egy bemutatóval kell készülniük a márciusi szófiai tanácskozásra. Emlékezzünk nagy tudósunkra itthoni rendezvényeinken is, mutassuk be milyen kulcsszerepet tölt be napjaink magassági hálózatában is az ő öröksége.

Beszámolók hangzottak el az Intergeo- és a FIG-kongresszusról. Szó esett a CLGE-diplomapályázatról, mely 1000 euró fődíjjal jár, emellett egy szakmai konferencián is részt vehet a győztes. Érdemes lenne a végzős magyar földmérő-térinformatikus hallgatók körében is népszerűsíteni a felhívást. A diplomamunkát angolul kell elkészíteni és leadni, gyakorlatilag más feltétele nincs az indulásnak. Érdemes lenne a kamarai diplomaterv-pályázatot már ennek fényében kiterjeszteni, meghirdetni és népszerűsíteni.

Bővebb kifejtést érdemelne az European GNSS Agency (GSA) bemutatója, akik a Galileo műholdas rendszert üzemeltetik. Sajnos a rendszerről a kezdeti késlekedésről szóló hírek ugranak be sokunknak, de mára a rendszer kiépült, és olyan ingyenes hozzáférést kínálnak a friss űrfelvételeikhez is, amelyeket érdemes lenne jobban használni a hazai gyakorlatban is. Bemutatták például, mennyire pontos felmérés végezhető a legújabb, kereskedelmi forgalomban is kapható kétfrekvenciás(!) Galileo-képes mobiltelefonnal. Várják, és szívesen támogatnák például olyan telefonos appok kifejlesztését, amelyek a Galileo-rendszer adatainak segítségével működnek (lehet ez akár egy földmérési alkalmazás is: pl. egy telefonos DAT-nézegető, Galileo-műholdképekkel).

Dr. Craig Hill, a Leica marketingért és szolgáltatásokért felelős alelnöke gyakorlati példákon keresztül mutatta be egy termékfejlesztés lépcsőit, a tesztelés és a piaci megjelenés mérföldköveit. A bemutatott lépések nem csak geodéziai műszereknél, hanem akár jogszabályok, szabályzatok készítésénél is alkalmazhatóak lennének. A lényeg: ha valamit szeretnénk, hogy jól működjön, akkor nagyon aprólékosan, a felhasználók bevonásával kell kitalálni a termék minden apró részletét, de ehhez egy biztos kezű irányítás/elképzelés is kell, előre definiált mérföldkövekkel.

Három workshop is színesítette a rendezvényt: az első a CLGE stratégiáját dolgozta ki, a második a mezőgazdasági parcellák elhatárolásának és felmérésének problémáit vizsgálta európai szinten, a harmadik pedig az épületen belüli egyes ingatlanok (EÖI-k) elhatárolásának egységes szabályozásáról szólt. Lehet, hogy a hazai társasházak bejegyzésénél használatos mintákat is már a készülő európai elvek szerint kellene kidolgozni?

Hosszan elnyúltak az egyes országok bemutatói (Spanyolország 3×, Horvátország, Málta, Dánia, Csehország, Macedónia). Ezekből később érdemes lenne külön cikkben kiemelni az érdekesebb részeket. A CLGE kommunikációjának korszerűsítése is napirenden volt, a közeljövőben új honlap indul be, és aktívabb részvétel várható a közösségi médiában is.

Több figyelmet érdemelne részünkről az IG-PARLS-munkacsoportban folyó, a különböző térképi nyilvántartások európai szabványosításával foglalkozó munka. Általánosságban is elmondható, hogy a szervezet több európai szabvány kidolgozásában is részt vesz. Jó lenne, ha aktívan részt vennénk a munkában mi is: a fiatal mérnökeinknek is nagyon hasznos lenne, ha olyan egységes szabályozói környezetben dolgozhatnának, amelyet a kontinens más részein is használnak. Maga a CLGE brüsszeli központja eléggé beágyazott az európai szintű döntési folyamatokba, és ezen dolgozik a továbbiakban is.

A szervezet részt vesz továbbá:

  • az International Land Measurement Standard Coalition (ILMS) munkájában,

  • az International Property Measurement Coalition (IPMS) munkájában,

  • az European Requirements for Cadastral/Property Surveyors szakmai követelményeinek egységesítésében,

  • Dynamic Professional Knowledge Base kialakításában,

  • az International Coalition on Ethics in the Real Estate market munkájában

  • az EU jövőbe mutató kezdeményezéseiben (Galileo, Agricultural Certification, Smart Regulation, Building Property Survey),

  • valamint az EU-s fejlesztések monitorozásában.

A szervezet soron következő közgyűléseit Szófiában (2019. március), Isztambulban (2019. szeptember) és Macedóniában (2020 tavasza) tartja.

Vidovenyecz Zsolt



* * *

A Nemzetközi Földmérő Szövetség Kataszteri és Földügyi Menedzsment Bizottságának 2018. évi közgyűlése

A Nemzetközi Földmérő Szövetség (a továbbiakban FIG) Kataszteri és Földügyi Menedzsment Bizottsága a norvégiai Bergenben tartotta éves közgyűlését. A Bizottság a FIG legaktívabb és legnagyobb eredményeket felmutató bizottsága. Ez évi közgyűlését is nagy érdeklődés kísérte, hiszen 18 országból 68 résztvevő volt a konferencián. A szervező Norvégia 21 szakemberrel képviseltette magát. Meglepetés volt Dél-Korea 16 fős küldöttsége. Három kolléga képviselte Svájcot, Hollandiát és az Egyesült Királyságot. Két-két főt delegált Ausztrália, Dánia, Ausztria, Finnország, Görögország, Németország, Svédország, Lettország és Csehország. Egy fő vett részt Ghánából, Törökországból, Szlovéniából és hazánkból. Hazánkat Iván Gyula, a Bizottság alelnöke képviselte.

A közgyűlés első két napja egy FIG szemináriummal indult, melynek címe „Kataszter egy digitális világban – Skandináv és Globális Perspektívák” (Cadastre in a Digital World – Nordic and Global Perspectives) volt. Az első nap előadásai a következők voltak:

  • Prof Stig Enemark (Dánia): Földmérés és földügyi menedzsment egy globális perspektívában

  • Paula Dijkstra (Hollandia): A földmérő fejlődési célja egy fejlődő világban

  • Prof. Dr Chryssy Potsiou (Görögország): A jövő földmérőjének FIG-es elképzelése

  • Helge Onsrud (Norvégia): A külföldi projektek norvég támogatása és a földügyi szakértők feladata

  • Nick Land (Egyesült Királyság): Térinformációs rendszerek, mint platformok a földügyi igazgatásnak

A közgyűlés jelentőségét jelzi, hogy az első napon az előadók között találhatjuk Cryssy Potsiout (a FIG jelenlegi elnökét), Stig Enemarkot (a FIG tiszteletbeli elnökét), Helge Onsrudot (a FIG tiszteletbeli tagját, valamint Nick Landet, az EuroGeographics volt ügyvezető igazgatóját.

A szeminárium a második nap délelőttjén a földmérés, földügyi igazgatás norvégiai tapasztalatait ismertette. Dr. Leiv Bjarte Mjos a Norvég Kataszter jelenlegi helyzetével és kihívásaival foglalkozott előadásában. Ismertette a Norvég Kataszter történetét, mely 1600-ban kezdődött az adózási kataszter bevezetésével (telekkönyv). 1804–05 között kezdődött az első kataszteri térképek előállítása, a Dán–Norvég királyság alatt, azonban ez a folyamat megállt 1816-ban, mivel 1814-ben Norvégia egyesült Svédországgal. 1818–1836 között felújították az adóztatási katasztert (telekkönyvet), mindenféle kataszteri felmérés nélkül. 1859-ben létrehozták a birtokrendezési bíróságokat. Az 1800-as évek folyamán a városok, önállóan végeztek kataszteri térképezést, mindenféle egyeztetés nélkül. A mezőgazdasági területeken hozzá nem értő laikusok végezték a földterületek megosztását. Épp ezért az 1900 körüli évtizedekben a külterületek kataszteri felmérése káoszt és csődöt okozott. Az ingatlan-nyilvántartási törvényüket 1935-ben vezették be.

A második világháború után az ország a földhasználat-tervezésre és -ellenőrzésre koncentrált. 1960-ban megkezdődött a külterületek „gazdasági” térképezése, fotogrammetriai módszerekkel. A pontosság nagyon kicsi volt, mivel csak a fél hektárnál nagyobb területeket térképezték, a tulajdonosok bevonása nélkül. 32 000 db térképszelvény készült el 1:5 000 méretarányban.

A kataszteri reform az 1980-as években indult el. A nemzeti szintű kataszteri felmérést bevezették, azonban a települések továbbra is monopóliumot élveztek a kataszteri felmérésben. Bevezettek egy új, többcélú kataszteri rendszert, azonban országos szintű kataszteri térkép nem létezett. Nem volt igény a kataszteri oktatás erősítésére, mivel a települések saját földmérőkkel dolgoztattak. A földmérő szakma minősítése is hiányzott.

Ezután elkezdték a „gazdasági” térképek digitalizálását a külterületekre, és amikor összeállították őket, feltűntek az óriási pontossági problémák. A 90-es évek közepén megújították a kataszteri törvényüket, melyben javaslatot tettek egy országos szintű kataszteri térkép létrehozására, a magánföldmérők alkalmazására és minősítésére. Az új törvényt 2005-ben(!!!) fogadták el úgy, hogy 2007-ben a magán, minősített kataszteri földmérők alkalmazását nem engedték meg. Az országos kataszteri térképet 2010 óta készítik.

2015-ben a magánföldmérőcégek ismét kísérletet tettek a minősített, magánföldmérők alkalmazására. A kormány támogatta a javaslatot. 2017-ben benyújtották a törvénytervezetet a parlamenthez. Ebben az szerepelt, hogy legalább 3 éves BSc-képzés és 2 év gyakorlat szükséges ahhoz, hogy minősített földmérő legyen valaki. 2017 őszén parlamenti választásokat tartottak, és a kormánypárt elvesztette a többségét. 2018. március 15-én a parlament a javaslat ellen döntött, az önkormányzati lobbi hatására. Így a települések megőrizhették monopóliumukat a belterületek felmérésénél, ellenőrizetlen, minősítés nélküli, sok esetben laikus földmérőkkel.

A jelenlegi helyzetet úgy összegezte, hogy ugyan a tulajdoni lapok rendszere jól segíti az ingatlanpiac működését, azonban a kataszteri térképeik minősége rendkívül rossz. Szervezetileg is széttagolt a rendszer, mivel a települési kataszternek monopóliuma van, a birtokrendezési bíróságok másodlagosan vesznek részt a kataszterben, míg a Földmérési és Térképészeti Hatóság (Kartenverket) csak a szakfelügyeletért és a műszaki fejlesztésekért felel. Nincs képzési követelményük a települési földmérőknek, mely csak tobább ront a helyzeten. A telekhatárviták száma nagyon magas és egyre nő. A földmérők minősítésének bevezetése egyáltalán nem tisztázott.

Saját megjegyzés, hogy megdöbbentő volt mindezt hallani egy olyan fejlett ország kataszteréről, mint Norvégia.

Ezután Jens Christian Leonthin úr beszélt a norvég ingatlan-nyilvántartási rendszerről. A Kartenverket (a norvég térképészeti ügynökség) egy ügynökség Norvégiában az Önkormányzati és Modernizációs Minisztérium felügyelete alatt. Működteti az ország Nemzeti Téradat-infrastruktúráját, illetve ingatlan-nyilvántartását.

Az ingatlan-nyilvántartás Norvégiában egy dokumentumokat tartalmazó nyílt nyilvántartás, mely jogbiztonságot nyújt azoknak a jogoknak, melyeket a dokumentumok tartalmaznak. Azonban a felek közti jogok érvényességéért az ingatlan-nyilvántartás nem felel. Norvégiában a jogok nyilvántartásba vétele önkéntes, azaz nem kötelező bejelenteni az ingatlanokon történt tranzakciókat.

A Kartenverket évente mintegy 1 600 000 ügyet kezel. Mindezek mintegy 38%-a elektronikus dokumentumba van foglalva. Céljuk, hogy két éven belül az ügyek 95%-át legfeljebb két nap alatt megoldják.

A rendszer kialakulása:

  • Az ingatlan-nyilvántartás elektronikus formában elérhető a 90-es évek elejétől,

  • 2007-ben indult egy projekt az elektronikus dokumentumok regisztrációja érdekében

  • 2014-ben bevezették az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos törvényt

  • 2017-ben egy teljesen új rendszert vezettek be, mely képes mind az elektronikus, mind a papíralapú dokumentumokat kezelni.

A következő szekció a skandináv kataszteri perspektívákkal foglalkozott. Első előadóként Torben Juulsager Dániából a kataszter dán modelljéről tartott előadást. Megemlítette, hogy Dániában Stig Enemark híres földügyi igazgatási koncepcióját alkalmazzák napjainkban, ahol a birtoklás, ingatlanértékelés, földhasználat és ingatlanfejlesztés kölcsönös működéséből és egymásra hatásából épül fel a rendszerük. A dán kormány 2001-től folyamatosan építette fel digitalizációs stratégiáját:

  • 2001-ben a digitális együttműködés kialakításával kezdték, melynek fő eredménye a digitális aláírás elterjedése volt. Az állampolgárok e-mailben küldhettek iratokat a hatóságoknak, míg a hatóságok digitális platformon kommunikálhattak egymással.

  • 2004-ben egy hatékony fizetési és belső digitalizálási rendszert vezettek be. A NemKonto rendszert, mely a hatóságoktól az állampolgárok bankszámlájára történő fizetésről és e-számlázásról gondoskodik. Ez évtől működik a Virk.dk weboldal mely a digitális közszolgáltatásokkal foglalkozik a privát szféra számára, valamint a Sundhed.dk webportál, mely a saját, személyes egészségügyi adatokhoz való hozzáférést biztosítja. Itt végezték el a kormányzati szereplők közötti biztonságos elektronikus levelezés kifejlesztését is.

  • 2007-re hozták létre azt a közös infrastruktúrát, mely biztosítja a hatóságok digitális elérését. A hatóságokat kötelezték ezen infrastruktúra használatára.

  • 2011-re készültek el a teljes digitális kommunikáció kifejlesztésével, melynek egyik fő célkitűzése egy „Alapadatprogram” végrehajtása volt.

Az Alapadatprogramnak több jellemzője van:

  • A jó alapadatok felgyorsítják azok elfogadását és optimalizálják a digitális megoldásokat a köz- és magánszférában,

  • A megosztott digitális infrastruktúra biztonságos és eléggé robusztus a jövőbeni fejlesztésekhez,

  • Hatékony és megbízható az alapadatok megosztásában a rendszerek között,

  • Nincs redundáns adat a rendszerben. A felelős hivatal gyűjti a megfelelő adatokat, és megosztja a többiekkel,

  • Az elérhető adatok és webes szolgáltatások könnyen áttekinthetők.

A program eredményeként 2013. január 1-től minden adathoz szabad (ingyenes) hozzáférést biztosítanak mind a közfeladatok, mind a magánszféra tevékenységeinek ellátásához.

A dán kataszterről elmondta, hogy egy német típusú rendszer (akárcsak hazánkban), melynek felépítése nagymértékben hasonlít a hazai rendszerhez, azzal a különbséggel, hogy a dán kataszterben csak a földrészletek határvonalait tartják nyilván. Például az épületek nem részei a kataszternek, arról külön nyilvántartás rendelkezik. Érdekesség, hogy az első kataszteri földmérő 1768-ban kapta meg az engedélyét, mely a dán kataszter jelenlegi jelmondatát is ihlette „250 éve a társadalom szolgálatában”.

A kataszteri földmérési cégek esetén érdekesség, hogy a cég tőkéjének, illetve a szavazati jogok legalább 51 százalékának ingatlanrendező földmérő(k) tulajdonában kell lennie. A cég irányítói közül a többségnek is ingatlanrendező földmérőnek kell lennie”.

A szekció munkája a svédországi helyzettel folytatódott. Kristin Land ismertette a svéd kataszter felépítését, melynek központi szerve a Landmateriet. A Landmaterietnek 50 kataszteri hivatala van az országban, mely koordinálja a 39 települési kataszteri hivatal, a magánszféra és a közszféra együttműködését a kataszteri ügyekben. Előadásából kiderült, hogy a svéd kataszter komoly kapacitási problémákkal küszködik. Ennek okait a következőkben látta:

  • a kataszter ismeretlen a fiatal generáció számára,

  • túl kevés hallgató van a felsőoktatásban a kataszter területén,

  • erős a verseny más munkáltatókkal,

  • az oktatók hiánya a földmérési szakterületen, ezen belül

    • nehéz oktatót találni és megtartani,

    • a fiatal generációk közötti magas mobilitás,

    • nehézségek a karrierelvárások teljesítésében.

Érdekes, hogy Svédországban is hasonló problémákkal küzdenek, mint hazánkban!

A kataszteri alkalmazottak hiánya oda vezetett, hogy sokszor egy évbe telik egy kataszteri ügy elintézése a kérelemtől, a határozathozatalig, mely a megrendelők elégedetlenségét és a kormány kritikáját váltotta ki. Jelenlegi fejlesztéseikről elmondta, hogy kidolgoztak egy elektronikus formájú kérelmet, mely 25%-át teszi ki az összes kérelemnek. Ezek automatikus feldolgozására is kifejlesztettek egy robotalkalmazást, így kérelmekként 30 perc időt takarítottak meg.

A szekciót a Finnországi helyzetről szóló előadás zárta. Pekka Halme (Finn Állami Földmérés – National Land Survey of Finland, NLS) előadásában a kataszter előtt álló főbb kihívásokat, kérdéseket taglalta. Néhány ezekből:

  • Milyen típusú kataszterre van elsősorban szükségünk?

  • A digitális társadalom irányába történő haladás hatása a kataszterre.

  • A felhasználók szükséglete és a kereslet szolgáltatásorientált katasztert követel meg.

  • Napjaink felhasználója milyen adattartalmat vár el a katasztertől?

  • Modern helymeghatározási módszerek, nyílt adatok.

  • Automatikus döntéshozatal az ingatlan-nyilvántartásban? A mesterséges intelligencia használata komoly jogi és etikai kérdéseket vet fel.

  • A pénzügyi technológiák (pl. blockchain) használata szükséges-e egyáltalán az ingatlan-nyilvántartásban?

A következő szekciót Robin McLaren (Egyesült Királyság) és Stig Enemark (Dánia) közös előadása nyitotta a Célirányos Földügyi Igazgatásról (Fit-for-purpose Land Administration, a továbbiakban FFP), melynek megoldásai napjainkban igen népszerűek szerte a világban, elsősorban a fejlődő országokban. Az FFP egy olyan földügyi igazgatás létrehozását tűzi ki célul, mely biztosítja az állampolgárok számára az ingatlanok (földek) biztonságos birtoklását formálisan (dokumentumokkal), azonban nem igényel nagy pontosságú, drága, modern technológiát és az időrabló precíz terepi méréseket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy űrfelvételeken, légifelvételeken, a tulajdonosok bevonásával végzik el a földrészletek elhatárolását, majd készítik el a megfelelő dokumentációt (pl. tulajdoni lapot). Ez a megoldás a hazai szakembereknek furcsának tűnik, azonban ne felejtsük el, hogy a fejlődő országokban az ingatlan-nyilvántartás hiánya, vagy nem megfelelő működése komoly gazdasági veszteségeket okoz, ezért számukra, kiinduló alapként, ez a megoldás is megfelelő. Például Ruanda esetében 10 millió földrészletet határoltak el, és vettek nyilvántartásba öt év alatt, és mindez 6 USD-be került földrészletenként.

Az előadásban számos technikai és szoftverelemet mutattak be egy ilyen rendszer létrehozására, gyakorlati példákon keresztül pl. Koszovóban (ahol drónokkal készült felvételeket használtak), Indonéziában, Nepálban, Ugandában, valamint a már említett Ruandában. A hírek szerint Etiópia és Mozambik követni fogja Ruanda példáját.

A következő érdekes, kissé elméleti előadást Jaap Zevenbergen tartotta Hollandiából arról, hogy a jogcímalapú ingatlan-nyilvántartási rendszerek (mint a hazai rendszer), hogyan tudhatják javítani a szerződésalapú ingatlan-nyilvántartási rendszerek (ilyen a holland) minőségét. Ismertette a kétféle rendszer lényegét, és elismerte, hogy a jogcímalapú rendszerek egyszerűsítik a tranzakciókat, olcsóbbak és előnyei felhasználhatók a szerződésalapú rendszereknél is, hiszen a holland kataszter ugyan szerződés alapú, azonban az adatok feldolgozottsága miatt már kvázi jogcímalapúnak számít. Arra, hogy Hollandiában átalakítják-e a rendszert jogcímalapúvá még nem tudott válaszolni.

A következő előadást Gerda Schennah, (Ausztria) a Bizottság elnöke tartotta „Kataszter 4.0 – Magánszféra–közszféra–emberek együttműködése” címen (Cadastre 4.0 – Private-Public-People Partnership). Véleménye szerint a „lineáris” kataszteri modell – ahol az adat-előállítók által létrehozott adatok, melyek bekerülnek a kataszterbe, majd onnan szolgáltatások formájában megkapják a különböző szervek és állampolgárok – napjainkra egy inverz modellé fejlődött. A felhasználókat egyre jobban befolyásolják a különböző szociális médiák, közösségek és ezekből származó információkat a kataszternek is be kell tudni fogadni, kezelni a jövőben. A IV. ipari forradalom kora, melyben most élünk, az emberekről kell, hogy szóljon, beleértve a katasztert is. Ennek négy alapelvét az átláthatóságban, a biztonságban, az örökségben és a bizalomban látja.

A napot Daniel Paez (Kolumbia), a Bizottság következő periódusra (2019–2022) megválasztott elnöke tartotta, a Bizottság jövőbeni munkatervéről.

A harmadik nap a FIG elnökének Chryssy Potsiou (Görögország) előadásával kezdődött, aki a FIG múltjával és jövőjével foglalkozott. A jövőről elmondta, hogy a FIG az ENSZ 17 db Fenntartható Fejlődési Céljaiból 12-höz járul hozzá a munkájával, mely a földmérők nagyon fontos szerepét jelzi ebben az erőfeszítésben. A földmérőknek a jövőben növelni kell tudásbázisukat más szakmákban való ismeretszerzéssel. Előadása végén sürgette az együttműködést elsősorban a közgazdászokkal, villamosmérnökökkel és ingatlanügyi szakértőkkel.

Szintén görög előadásban (Charalabos Ioannidis) volt szó egy olyan mobilalkalmazásról, mely elősegíti – elsősorban városi területeken – a nyilvántartásba nem vett ingatlanok regisztrációját. Az alkalmazás jó eszköz egy FFP-adatgyűjtési megoldásaiban.

A délelőtti ülés egy svájci és egy török előadással fejeződött be.

A délutáni ülésen a globális perspektívákat tekintették át, elsősorban az ENSZ Térinformatikai Bizottsága (UN GGIM) munkájának tükrében. Külön kiemelésre került az ISO 19152:2012 jelű szabvány (Land Administration Domain Model, Földügyi Igazgatási Modell), melyet az ENSZ közös szabványaként javasolnak elfogadtatni. Ismét szó esett és megerősítést nyert a FIG, illetve a földmérők nélkülözhetetlen szerepe az ENSZ Fenntarható Fejlődési Céljainak megvalósításában.

A közgyűlés utolsó napja a Korea Land and Geospatial InformatiX Corporation (a Dél-Koreai Földügyi és Térinformatikai Részvénytársaság) előadásával kezdődött, amelyben a katasztrófahelyzetek menedzsmentjével foglalkoztak. Az előadásban négy esettanulmányt mutattak be erdőtűzről, jégverésről, földrengésről és földcsuszamlásról.

A földcsuszamlásoknál négyféle technológiát vizsgáltak. Az elsőnél mobilapplikációval körbemérik a területet, a másodiknál mérőállomással mérik meg a területet, a harmadiknál RTK GNSS-mérésekkel mérik be a területet, a negyediknél pedig drónokkal készített ortofotókat használnak a felmérésnél. Megállapításuk szerint földcsuszamlások esetén a drónokkal készített ortofotók a leghatékonyabb technológia a területek bemérésére.

A földrengések esetén kétféle technológiát vetettek be, a mobil térképező eszközt (MMS) és a drónokat. Megállapították, hogy mindkét megoldás nagyon jól használható ez esetben. Az MMS az épületek sérüléseinek felmérésénél, míg a drónok az épületek tetőszerkezet-károsodásának detektálásánál.

A közgyűlés végén ismertették a következő, 2019. évi FIG-munkahét előkészületeinek állását, melyet Hanoiban, Vietnamban tartanak. Bemutatták a 2020. évi amszterdami FIG-munkahét előzetes programját, és összefoglalót hallottunk a szeminárium eredményeiről. A közgyűlés úgy döntött, hogy a 2019. évi bizottsági közgyűlést a Dél-Koreai Szöulban tartja. A közgyűlés végén a jelenlegi vezetés ünnepélyesen átadta feladatát a következő elnökségnek, melyet Daniel Paez (Kolumbia) vezet.

A FIG Kataszteri és Földügyi Menedzsment Bizottságának éves közgyűlése ismét bebizonyította, hogy a kataszternek nemcsak mint a földmérés egy ágának van szerepe, hanem kiemelkedő gazdasági, politikai és társadalmi jelentősége is van, melyet a világ nagy részén nagymértékben elismernek is. Természetesen, ahogyan a beszámolóból is láttuk, sok helyen vannak még problémák, akár fejlett országokban is, azonban ezek a nemzetközi szakmai fórumok arra szolgálnak, hogy tapasztalatainkat megosszuk egymás között, hogy a különböző megoldásokat alkalmazni tudjuk saját országainkban is.

Iván Gyula

* * *

 

Székesfehérvár – Taskent, selyemút 2018

A 2017 októberében négy európai és öt üzbég egyetem részvételével indult, 3 éves futamidejű DSinGIS (Doctoral Studies in GeoInformation Sciences) európai uniós projekt első évének leteltével, október második felében három eseményre is sor került Taskentben. Az európai és üzbég szakemberek részvételével zajló eseményeket a National University of Uzbekistan (Üzbég Nemzeti Egyetem) szervezte. A koordinátori szerepet betöltő ÓE AMK Geoinformatikai Intézetből a projektben közreműködő négy kolléga, dr. Márkus Béla, dr. Földváry Lóránt, Verőné dr. Wojtaszek Malgorzata és Balázsik Valéria vettek részt az eseményeken: a workshopon, a kétnapos nemzetközi konferencián, valamint a projekt éves áttekintő értekezletén (review meeting).

A projekt célkitűzése, vagyis a geoinformatikai tudományokra épülő doktori iskola kialakítása volt a központi témája mindhárom eseménynek. Sor került az első évben végzett munka értékelésére, a tapasztalatok összegzésére és a következő időszak konkrét feladatainak megfogalmazására. A konferencián kollégáink a GIS (geoinformációs rendszer) témaköréhez kapcsolódó előadásokat tartottak: Márkus Béla a célzott képzési programokról, Földváry Lóránt a raszteres állományok simítóhatásáról, Verőné Wojtaszek Malgorzata a távérzékelés-alapú mezőgazdasági táblán belüli elkülönítésről és Balázsik Valéria a GIS-technológiák régészetben történő gyakorlati alkalmazásának tapasztalatairól (Tóth Zoltánnal közös munka). Az elhangzott előadásokat követően több érdeklődő megkeresés is történt, melynek során az üzbég kollégák további kutatási és oktatási együttműködést kezdeményeztek a jövőre nézve.

Üzbegisztán fejlődése érzékelhető a főváros, Taskent dinamikus átalakulásán. A selyemút egykor jelentős állomásán az új létesítmények szinte mindegyikén kívül-belül érződik a hagyományok újjáéledése. A korabeli motívumvilág városszerte megjelenik a középületeken, ami visszaröpíti az európai látogatót a karavánszerájok korába.

A megélénkült gazdaság mellett ugyanakkor komoly gondot okoz az országnak a klímaváltozás kedvezőtlen hatása a természeti környezetre. Az utóbbi években egy erőteljes sivatagosodási folyamat figyelhető meg, amely az Aral-tó fokozatos kiszáradásához vezet. Ezek kezelésében a GIS alkalmazások lehetőségeivel végzett elemzések és hatástanulmányok nagy segítséget jelenthetnek számos probléma megoldásában. Ehhez nagy szükség van jól képzett szakemberekre, ennek megoldását célozza ez a projekt is, remélve, hogy a „modern medreszékben”, az egyetemeken a klasszikus tudományok mellett helyet kap a térinformatika, és hasznos ismeretekkel járul hozzá a természeti környezet kedvezőtlen változásainak kezeléséhez. A résztvevő üzbég egyetemeken oktató kollégák és a projekthez szintén kapcsolódó kutatóintézetek munkatársai segítő partnerként tekintenek az európai egyetemekre.

A konferencia megnyitóján részt vett a Taskenti Magyar Nagykövetség részéről Vanyik János külgazdasági attasé, aki meghívta a GEO munkatársait az 56-os forradalom alkalmából tartott ünnepségre, melyen az AMK munkatársai örömmel vettek részt. Az ünnepi megemlékezést követően kollégáink beszámoltak a projektről és a két ország oktatási együttműködéséről a követség érdeklődő munkatársainak.

A szervezést végző National University of Uzbekistan és a többi üzbég egyetem munkatársának, a rendezvények valamennyi üzbég résztvevőjének szívélyes vendéglátása, valamint európai partnereink együttműködése hozzájárult a projekt mindhárom eseményének eredményességéhez, és kellemessé tette a Taskentben töltött napokat.

Balázsik Valéria

 

* * *

 

Mérnökgeodéziai konferencia

a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékén

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata, valamint a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Általános- és Felsőgeodézia Tanszék közreműködésével Mérnökgeodézia Konferenciát szervezett 2018. október 27-én a Tanszék Rédey István-termében.

A konferenciára több mint 94 mérnök kolléga regisztrált, így az előadókkal és a szervezésben segítőkkel együtt több mint 100 érdeklődő hallgatta meg az előadásokat.

10 órakor dr. Rózsa Szabolcs egyetemi docens, tanszékvezető a házigazda tanszék nevében köszöntötte a résztvevőket, és kívánt eredményes munkát. Majd dr. Siki Zoltán, a MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat elnöke nyitotta meg a konferenciát.

Az előadások között volt, amely gyakorlati munkák tapasztalatait foglalta össze, mások elméletibb kérdésekkel foglalkoztak.

A délelőtti szekcióban 5 előadás hangzott el. Halhattunk a zalaegerszegi autóipari tesztpálya geodéziai munkálatairól, a beruházások során felmerülő kihívásokról és megoldásukról, a mérnökgeodéziai alapponthálózatokról, de a drónokkal való felmérés és a talajpenetrációs radar is helyet kapott az előadások témái között.

A szendvicsebéd és egy kis pihenés után újabb 6 előadás következett. Szóba került az ajánlati ár és a MÉDI kapcsolata, a mérnökgeodézia téradatigénye, az alappontsűrítés problémája egy kanyargós erdei kisvasút felmérése során, egy épületelhelyezést biztosító zsinórállás elkészítésének nem hagyományos módja. Immár szokássá vált, hogy egy diplomaterv-pályázaton díjnyertes diplomamunkát ismertetett a szerzője, aki az idén az automatikus irányzás megoldásával foglalkozott. Végül a GeoEasy geodéziai méréseket feldolgozó program új lehetőségeiről és nyílt forráskódúvá tételéről hallhattunk egy előadást.

A konferenciát egy szakmai vitafórum zárta, amelynek témája a szakmánk jövője volt, figyelve az egyre jobban elterjedő automatizált megoldásokra.

A regisztrált részvevők továbbképzési igazolást kaptak, amely 4 továbbképzési pontot jelent a kamarai tervezői jogosultság (GD-T) és 2 pontot az ingatlanrendező földmérő minősítés (IRM) meghosszabbításánál.

Összegezve elmondhatjuk, hogy egy rendkívül érdekes, sokféle témát érintő konferencián és szakmai vitán vettünk részt.

Az előadások elérhetőek a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat honlapján. (http://mmk-ggt.hu/)

Homolya András

 

* * *

Pest megyei és Fővárosi Földmérőnap

A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) Pest megyei és Fővárosi Területi Csoportja 2018. október 17-én ebben az évben másodszor tartott földmérő szakmai napot az MH Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) kultúrtermében.

A rendezvényt most is országosan hirdettük meg a Megyei Kormányhivatalok Földhivatalai és vállalkozói körben, ennek következtében 250 regisztrált résztvevőnk volt.

Védnöknek dr. György István kormánymegbízottat (Budapest Főváros Kormányhivatala), és Szalay László alezredest2, az MH GEOSZ szolgálatfőnökét kértük fel. Mindketten elvállalták a védnökséget, amit nagyon köszönünk. Sajnos a rendezvényen egyéb elfoglaltságuk miatt egyikük sem tudott megjelenni. A kormánymegbízott úr nevében Fekete Gábor a BFKH főosztályvezetője (Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály) köszöntötte a résztvevőket. A szolgálatfőnök urat dr. Nagy Péter alezredes képviselte, aki egész nap a rendelkezésünkre állt a rendezvény sikeres lebonyolításának érdekében. Itt szeretnénk megköszönni a lehetőséget, hogy ismét a katonai térképész szervezet kultúrtermében tarthattuk meg rendezvényünket.

Programunk összeállításánál még nem számíthattunk arra, hogy az Agrárminisztériumban történő változások a főosztályunkat ezekben a napokban érintik, és ezért a rendezvényen nem tudnak részt venni. Az ő előadásuk helyett Iván Gyula tartott prezentációt „Kataszter és gazdaság” címmel, amely sokakat gondolkoztatott el a jövőt illetően.

Dr. Ádám József akadémikus az MFTTT elnöke köszöntötte a résztvevőket, és röviden tájékoztatta a hallgatóságot az MFTTT idei programjáról és feladatairól.

Első előadónk Rostás Sándor őrnagy (MH GEOSZ) a DITAB–50 digitális térképészeti adatbázis adatainak automatikus kartografálásáról tartott érdekes előadást. Mindenki érdeklődéssel hallgatta, mert a konferencia polgári életben dolgozó résztvevőiknek kevés rálátása van a katonai térképészetnél folyó földmérési és térképészeti tevékenységre.

Busics Imre osztályvezető (BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály) feladataikat és az osztályukon folyó munkákat ismertette.

Dr. Busics György egyetemi docens ny. intézményigazgató (ÓE GEO) a hazai geodéziai hálózataink használatát mutatta be pontpótlási példákkal.

A szünet után Braunmüller Péter osztályvezető (BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály) ismertette a FÖMI téradat-szolgáltatási feladatait és gyakorlatát, valamint utalt a közeljövő változásaira is a munkájukban.

Sándor József előadása „Alaprajzokról, avagy Don-Quijote de la Cato és a nettósított szélmalmok” címmel tovább részletezte a társasházi alaprajzok készítése körül kialakult anomáliákat, amit a nemrég megjelent jogszabály sem enyhített.

Ebéd után levezetésként Homolya András mestertanár (BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék) „Földmérés a római korban, avagy mikor járt ma „Clarissimus” cím a földmérőknek?” címmel tartott előadást. Meglepve tapasztaltuk, hogy nem sok új van a Nap alatt, mert abban a korban is – a digitalizációt leszámítva – ugyanúgy dolgoztak a földmérők, mint ma, az ügyfelek és a problémák sem változtak.

Varga Imre László (Pest Megyei Kormányhivatal, Nagykőrösi Járási Hivatal) A „Felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás gyakorlati problémái” címmel tartott előadásában a jogszabályi változások tükrében mutatta be az eljárást.

Borbély Katalin földmérési szakfelügyelő (Pest Megyei Kormányhivatal) Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018 (IV:29). AM rendelet hatósági szemmel című előadásában tételesen ismertette a változásokat, és azok indokait. Köszönjük a sok munkát, amivel teljes körűen pótolni tudta a hiányzó minisztériumi előadásokat.

Befejezésül Körblné Németh Éva földmérési szakfelügyelő (BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály) vezetésével a „Legyen ön is milliomos” vetélkedő mintájára szakmai kérdésekre adott jó válaszokkal lehetett 1-1 „továbbképzési”pontot szerezni. Ketten éltek sikeresen ezzel a lehetőséggel.

Hetényi Ferencné

 

* * *

 

Konferencia az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről 2018

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére indított projekt (OKTM-projekt) kezdete óta az MFTTT az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályával közösen immár ötödik alkalommal szervezett egész napos konferenciát, az idén is két időpontban. Az ez évi rendezvények 2018. október 1-jén és 25-én – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – az Agrárminisztérium Darányi Ignác-termében zajlottak le.

A továbbképzés-jellegű konferencia nem titkolt célja az információátadás mellett, hogy a közszolgálati dolgozók számára lehetőséget nyújtson a kötelező továbbképzés teljesítéséhez (amelyet a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium programjába felvett rendezvényeken való részvétellel szerzett pontok összegyűjtésével lehet teljesíteni), valamint a földmérők számára az ingatlanrendezői minősítéshez szükséges önképzési pontok megszerzésében. A konferencia 8 kreditpontot ért a közszolgálati továbbképzésben, míg az IRM/GD minősítéshez 2 pontot lehetett szerezni a részvétellel. A rendezvényre több mint háromszázan regisztráltak, ebből a második napon 115 fő volt a jelenléti íven szereplők száma.

A két rendezvénynap programja azonos volt:

  • Megnyitó és köszöntő, dr. Ádám József, az MFTTT elnöke, dr. Nagy János, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

  • A távérzékelés és termékeinek szerepe az állami alapadatok előállításában, dr. Gross Miklós ügyvezető igazgató (Eurosense Légi Térképészeti Kft.)

  • A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt tapasztalatai, további feladatok, dr. Mátyás László műszaki vezető (NKP Nkft.)

  • Tájékoztatás az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt végrehajtásáról Gudász Zoltán földügyi gazdálkodási referens (AM Földügyi és Térinformatikai Főosztály)

  • Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt földhivatali földmérői szemmel, Rácz Kálmán főtanácsos (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Karcagi Járási Hivatal, Földhivatali Osztály)

  • Földhivatali tapasztalatok jogi aspektusai a projekt végrehajtása során, dr. Sóvári Tibor főosztályvezető (Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály)

  • A projekt végrehajtásának szakmai tapasztalatai a földhivatalnál, Krcsmárik Roland osztályvezető (Békési Járási Hivatal Földhivatali Osztály)

  • Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt vállalkozói szemmel, Zsilvölgyi Csaba ügyvezető igazgató (Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft.)

  • Módszertani konzultáció, fórum – Levezető elnök: Zsilvölgyi Csaba MFTTT alelnök (október 1-jén)/Iván Gyula MFTTT főtitkárhelyettes (október 25-én). A fórum résztvevői: az AM FTO képviselője, Cseri József ügyvezető igazgató(NKP Nkft.), Mátyás László műszaki vezető (NKP Nkft.)

  • Zárszó Zsilvölgyi Csaba alelnök/Iván Gyula főtitkárhelyettes

Dr. Ádám József elnöki megnyitójában elmondta, hogy dr. Nagy István agrárminiszter vállalta a konferencia fővédnöki szerepét. Tuzson Bence miniszterelnökségi államtitkárt az MFTTT elnöke levélben kereste meg, hogy a korábbi évek gyakorlatát követve, a Miniszterelnökség támogassa a Társaságot a rendezvény megszervezésében, és tegye lehetővé a földhivatali kollégák számára a konferencián való részvételt. Az új kormány megalakulásával bekövetkezett személyi változások miatt az MFTTT és a kormányzati szervek közötti kommunikáció még nem zökkenőmentes, így nem kaptunk visszajelzést arról, hogy a Miniszterelnökség (támogató véleménnyel) eljuttatta-e a megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottakhoz a kérésünket.

Dr. Nagy János helyettes államtitkár köszöntőjében kifejezte abbéli reményét, hogy a konferencia megfelelő lehetőséget nyújt a projekttel kapcsolatos értékes ismeretek megszerzésére és hasznos fórum a projekt résztvevői számára a véleménycserére. Elmondta továbbá, hogy a kormány számára továbbra is kiemelt jelentőségű az osztatlan közös tulajdoni forma megszüntetése és az ezt végrehajtó projekt felgyorsítása. Ennek érdekében szükségesnek tartja az érintettek ösztönzését, érdekeltté tételét a jogi környezet alakításával is. Még az idén a Parlament elé fog kerülni az ezt célzó 13-14 törvénymódosítás. Szükségesnek tartja további források bevonását is a megvalósításba. Dr. Nagy János kulcsfontosságúnak nevezte az NKP Nonprofit Kft. szerepét a projekt további lebonyolításában.

Dr. Gross Miklós előadásában a lehetőségekről és nem a gyakorlatról beszélt az OKTM-projekt keretében elkészült távérzékelési termékeknek az állami adatok előállításában betöltött szerepét illetően. Sajnálatos módon az érvényes szabályzatok irreális (műszakilag nehezen értelmezhető és indokolható) pontossági követelményeket támasztanak a földmérési alaptérképi adatbázis pontjainak vízszintes helyzetére vonatkozóan. Az ügyvezető előadásában utalt annak a szakmai bizottságnak a javaslatára, amely már több mint egy éve befejezte munkáját, és javaslatokat fogalmazott meg a földmérési alaptérképek létrehozásának, felújításának műszaki tartalmára és feltételeire. Az itt megfogalmazott javaslatok elfogadása széleskörű lehetőséget teremtenének az OKTM-projekt során létrejövő távérzékelési adatok további hasznosítására az állami adatok előállításában.

Mátyás László előadásában a munkafolyamatok irányítását és ellenőrzését támogató rendszer (MTR) adataira támaszkodva részletesen bemutatta és elemezte a projekt eddigi ütemeinek végrehajtását érintő ellenőrzések tapasztalatait. Táblázatokkal és grafikonokkal gazdagon illusztrálta a feladatok végrehajtásának előrehaladását, az egyes részvevők teljesítését. Az előadó kiemelte a végrehajtás kritikus hibáit is.

Gudász Zoltán áttekintette a projekt jogi előtörténetét, az eddigi eredményeket, a munkák állását és a folytatás további tervezett menetét.

Mostanáig összesen 26 267 eljárás zárult le, ami az I–V. ütemekben elindított 36 534 eljáráshoz viszonyítva 72%-os, a teljes projektet tekintve 48,5%-os készültséget jelent.

A lezárult eljárásokban mintegy 120 ezer tulajdonos részére került kiadásra az önálló tulajdonú földrészlet, hozzájárulva a tiszta tulajdoni viszonyok megteremtéséhez (2018. 10. 25-i állapot).

2012–2018. között összesen 14,1 milliárd Ft költségvetési támogatással járult hozzá a kormány a projekt végrehajtásához; a következő 3 évben további mintegy 6 milliárd Ft biztosítása szükséges, hogy 30 járás illetékességi területén, a fennmaradó 17,5 ezer megosztási eljárás is lefolytatásra kerüljön.

Rácz Kálmán iróniát sem nélkülöző, a hallhatóság soraiban időnként derültséget kiváltó prezentációjában gyakorlati példákkal emelt ki számos, a projekt végrehajtásának szabályai és a gyakorlati megvalósíthatóság közötti ellentmondást és problémát.

Zsilvölgyi Csaba a földmérő vállalkozói oldalon tapasztalt gondokból mutatott be egy csokorra valót a következő témakörökben: extrém földrészletek, művelési ág változása, utak, műveleti utak létesítése, erdészeti nyilvántartások, egyezségi tárgyalás, birtokba adás, ortofotó alkalmazása, a földmérő és a jogi szolgáltatók együttműködése. Zárásként a művelési ág változásával kapcsolatos problémák megoldására tett javaslatokat.

A Békés megyei földhivatali tapasztalatokat bemutató előadások szerzői – más irányú elfoglaltságaik miatt – sajnos nem tudtak jelen lenni a konferencián, így az általuk leszűrt tapasztalatokat Hajtman Zoltán osztotta meg a hallgatósággal. A Békés megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály főosztályvezetőjének (dr. Sóvári Tibor) prezentációjából a projekt részfolyamatait lépésről lépésre, a jogi szabályozottság szemszögéből, a jogalkalmazási tapasztalatok bemutatásával ismerhette meg a hallgatóság.

A földhivatalok szakmai tanulságait a Békési Járási Hivatal Földhivatali Osztály osztályvezetőjének (Krcsmárik Roland) részletes, személyes tapasztalatokon alapuló előadása mutatta be.

A konzultációra, a fórumra – ahogy az lenni szokott – az ebédszünet kínálta a legtöbb lehetőséget. A tartalmas nap végére a hallgatóság elfáradt, így a fórumra már nem igazán volt igény. A konferencia zárása után azért még mindig akadt néhány lelkes hallgató, aki személyes kérdéseivel fordult a jelen lévő előadókhoz.

Az elhangzott előadások anyagai és Hodobay-Böröcz Andrásnak az október 25-i rendezvényen készült fényképei az MFTTT honlapján elérhetők.

Buga László

 

* * *

Tudományos Diákköri Konferencia a

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. november 14-én rendezték meg a Tudományos Diákkörök szokásos évi konferenciáját. Valamennyi karon ekkor mutatták be a legjobb hallgatók az elmúlt tanévben készített munkáikat.

Az Építőmérnöki Karon 3 szekcióban összesen 33 előadás kapott helyet. Szakterületünket érintő témák a Földtudományi és Geotechnika szekcióba kerültek. A szekció elnöke dr. Ádám József akadémikus, egyetemi tanár volt, titkári feladatokat pedig Ambrus Bence PhD hallgató látta el.

A szekcióülés reggel 9 órakor kezdődött, az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Oltay-termében, számos vendég – közöttük érdeklődő hallgatók és oktatók – előtt. A szekcióülést az elnök nyitotta meg bevezetőjével, amelyben kihangsúlyozta a Tudományos Diákkörben végzett munka fontosságát az egyetemi képzésben. Ezt követően a következő előadások hangzottak el:

  1. Dézsi Kristóf: Kőzetek fagyasztás hatására bekövetkező mechanikai változásainak vizsgálata

Konzulensek: dr. Rozgonyi-Boissinot Nikoletta és dr. Vásárhelyi Balázs (Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék)

  1. Németh János Gábor: Sziklarézsű-állékonyság vizsgálata távérzékelési módszerek alkalmazásával

Konzulensek: dr. Görög Péter és dr. Török Ákos (Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék)

  1. Urbán Máté: Dolomitbánya állékonyságának vizsgálata földrengés hatására

Konzulens: dr. Görög Péter (Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék)

  1. Hideg Gergely: Kőzettestek GSI szerinti osztályozásának lehetősége kvalitatív módszerekkel (elmaradt az előadása)

Konzulens: dr. Vásárhelyi Balázs (Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék)

  1. Lajkó Rebeka: Hidrométeres talajvizsgálat során a diszpergáló szer különböző koncentrációban tett hatása a szemeloszlási görbe alakjára

Konzulensek: dr. Nagy Gábor és dr. Nagy László (Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék)

  1. Pap Viktor – Horváth Győző – Bodnár Ákos – Kiss Ambrus: Twitter használata a térinformatikában

Konzulens: dr. Barsi Árpád (Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék)

  1. Imre-Horváth Sándor: A klímaváltozás várható hatásainak vizsgálata a Jászságban

térinformatikai módszerekkel

Konzulens: dr. Szabó György (Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék)

  1. Nagy Nándor – Hrutka Bence Péter: Útpálya geometriai ellenőrzése pontfelhő alapján

Konzulensek: dr. Takács Bence (Általános- és Felsőgeodézia Tanszék) és dr. Vasvári Gergely (Út és Vasútépítési Tanszék)

  1. Szigeti Diána: Pilóta nélküli repülőgép geodéziai célú pontossági vizsgálata

Konzulensek: dr. Égető Csaba (Általános- és Felsőgeodézia Tanszék) és Balla Csilla (Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály)

  1. Tar László: Téradatok rögzítése járműfedélzeti szenzorok segítségével

Konzulensek: dr. Barsi Árpád (Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék) és dr. Somogyi-József Árpád (Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék)

  1. Koch Domonkos: Közlekedésépítési beruházások nemzetközi összehasonlításban

Konzulens: dr. Orosz Csaba (Út és Vasútépítési Tanszék)

  1. Gonda Evelyn: A pálya-jármű kölcsönhatás mozgásgeometriai vizsgálata közúti vasúti kitérőkben és kis sugarú pályaívekben okostelefonok szenzoradatainak felhasználásával

Konzulensek: dr. Vinkó Ákos (Út és Vasútépítési Tanszék) és Előhegyi Zoltán (VAMAV Kft.)

Valamennyi előadó bebizonyította, hogy szakterületén komoly munkát végzett és az előadásokkal sem vallottak szégyent. Az egyes előadásokat követően dr. Ádám József elnök a konzulenseknek adott át egy-egy dékáni elismerő oklevelet, így köszönve meg az oktatás és a tudományos képzés szempontjából igen fontos munkájukat. A hagyományokhoz híven a kari eredményhirdetés este történt meg az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Oltay-termében. A dékán, dr. Dunai László egyetemi tanár adta át az Építőmérnöki Kar Tudományos Diákköri pályázatának ez évi díjait. A Földtudományi és Geotechnika szekcióban szerepelt hallgatók közül Lajkó Rebeka és Gonda Evelyn I. díjat, Pap Viktor – Horváth Győző – Bodnár Ákos – Kiss Ambrus szerzőcsapat és a Nagy NándorHrutka Bence Péter szerzőpáros II. díjat, Németh János, Imre-Horváth Sándor, Horváth Sándor és Tar László III. díjat nyert. Urbán Máté, Szigeti Diána és Koch Domonkos jutalomban részesült.

Homolya András

Hírek



Intézőbizottsági ülés 2018. október 29.

A 2018. október 29-i intézőbizottsági ülésen a testület a következő napirendi pontokat tárgyalta meg:

1. A Társaság 2018. évi pénzügyi helyzetének és a 2019. év költségvetési tervezetének áttekintése. Előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

2. A Társaság őszi nagy rendezvényeinek (területi csoportok rendezvényei, Fővárosi és Pest megyei Földmérőnap a GEOSZ-ban, OKTM) eredményei. Előadó: Zalaba Piroska, Hetényi Ferencné és Szrogh Gabriella

3. Jelölőbizottság a 2019. évi Lázár deák emlékérem adományozására. Előadó: dr. Ádám József

4. Beszámoló a CLGE barcelonai közgyűléséről. Előadó: Vidovenyecz Zsolt

5. Egyebek

Tekintettel arra, hogy más irányú elfoglaltságuk miatt a testület tagjainak többsége kimentését kérte, az elnöklő dr. Ádám József az ülés megnyitása és a napirend elfogadása után bejelentette, hogy az értekezlet határozati javaslatairól, élve az ügyrend adta lehetőséggel, a távollévő IB-tagok e-mailben fognak szavazni.

Tekintettel az előadó elfoglaltságára, elsőként a CLGE barcelonai közgyűléséről szóló beszámolót hallgatta meg az IB. Vidovenyecz Zsolt beszámolva a tisztújító közgyűlésről többek között elmondta, hogy a magyar javaslatot elfogadva, a közgyűlés úgy döntött, hogy a CLGE a 2019. évet báró Eötvös Józsefnek szenteli. A 2019. március 21–23. között Szófiában megrendezésre kerülő általános közgyűlésen (General Assembly) előadás keretében kell bemutatnunk az év kiemelt személyiségét, annak tevékenységét. Ezen kívül Eötvös munkásságának jelentőségéről szóló szakmai cikket, különböző sajtóanyagokat is várnak a magyar féltől. Vidovenyecz Zsolt az elnök kérésére pontokba szedve összegezte az Eötvös-évvel kapcsolatos tennivalókat. A feladatok végrehajtására az MFTTT IB munkabizottságot hozott létre, melynek tagjai Ádám József, Földvári Lóránt, Domokos György, Toronyi Bence, Tóth Gyula, Vidovenyecz Zsolt, Völgyesi Lajos. A barcelonai közgyűlésen megválasztották a CLGE új vezetőségét is. ( http://www.clge.eu/news/index/159 )

Vidovenyecz Zsolt a közgyűlés munkáját, a küldöttek aktivitását megfigyelve úgy találta, hogy Európa nagyobb országai számára a CLGE-ben való jelenlét fontosnak számít, míg a kisebb államok esetében ez kérdéses. Több olyan munkacsoport is működik, ahol hasznos lehetne a magyar részvétel, mint például a társasházak nyilvántartásával foglakozó bizottság. (A társasházi alaprajzok kérdése nálunk sem megoldott.) Élni kellene a végzős egyetemisták számára meglévő diplomaterv-pályázat (angol nyelven készült vagy lefordított munkákkal lehet pályázni) lehetőségével, mert nem elhanyagolható pénzdíj (1000 euró) elnyerésére van lehetősége a pályázóknak. A közgyűlés munkájáról Vidovenyecz Zsolt rövid beszámolót készít, amely a Geodézia és Kartográfia hasábjain lesz olvasható. Az IB határozatban köszönte meg Vidovenyecz Zsoltnak a CLGE-közgyűlés munkájában való aktív részvételét.

A Társaság költségvetésének helyzetét és a jövő évi tervezetet az ülésen adta közre Szrogh Gabriella ügyvezető titkár, amely az előző értekezleten tárgyalt változathoz képest nem tartalmazott változásokat.

Összességében elmondható, hogy a bevételek a tervezettnek megfelelően alakulnak, a kiadások nem lépik túl az előre meghatározott kereteket, és a még várható bevételek és kiadások is egyensúlyban vannak. A 2018. évet pozitív mérleg szerinti eredménnyel és az évkezdéshez megfelelő anyagi tartalékokkal zárja a Társaság.

A jövő évi tervet a soron következő vándorgyűlés várható bevételeinek és kiadásainak figyelembevételével tervezte az ügyvezető titkár. Sarkalatos kérdés a működés szempontjából, hogy az előző években biztos támogatási források (NKP Nkft., szakminiszter stb.) 2019-ben is rendelkezésre álljanak. A 2019. évre szóló költségvetés-tervezet végleges változatát az évzáró közgyűlésre kell elkészíteni.

Az MH Geoinformációs Szolgálat kultúrtermében 2018. október 17-én megtartott Fővárosi és Pest megyei Földmérőnapot értékelve Hetényi Ferencné elmondta, hogy ez évben is nagy volt az érdeklődés a rendezvény iránt, összesen 228 fő jelentkezett az összejövetelre. Sajnálatos módon az agrártárcát is érintő létszámleépítés miatt kialakult helyzetben a minisztériumi előadók nem tudták megtartani előadásukat. Iván Gyula „beugrása” és Borbély Katalin előadása azonban tökéletesen kitöltötte a szakmai programban keletkezett űrt az elmaradt előadások témáiban. A konferencia további részei az előzetes program szerint zajlottak le. A területi csoport vezetősége 2019-re is tervezi hasonló földmérőnap megszervezését. A helyszín biztosításának egyszerűsítése érdekében az MFTTT és az MH Geoinformációs Szolgálat együttműködési megállapodást kíván kötni. Az IB határozatban köszönte meg Györgyi István kormánybiztosnak, Szalay László alezredes szolgálatfőnöknek és a szervezőknek az eredményes szakmai konferencia megrendezése érdekében végzett tevékenységüket.

Az Osztatlan Közös Tulajdon Megszüntetése érdekében indított projekttel kapcsolatos ez évi nagy rendezvényünket – azonos programmal – ezúttal is két napon tartottuk meg az Agrárminisztériumban. Az agrárminiszter fővédnöksége alatt összesen több mint 300 fő továbbképzését tette lehetővé az idén ötödik alkalommal megtartott konferencia, amelynek programján hagyományosan a résztvevők tapasztalatait bemutató előadások szerepeltek. Az előadók által megosztott fontos információk mellett az összejövetel jelentőségét emelte, hogy az ország különböző részeiről egybesereglett szakemberek számára személyes találkozót, a tapasztalatok közvetlen cseréjét is lehetővé tette. A konferencia előadásai a tervek szerint a Társaság honlapján is elérhetőek lesznek. Az IB határozatban köszönte meg a szervezőknek a rendezvény előkészítésében és lebonyolításában végzett munkájukat.

Dr. Ádám József előterjesztését a 2018. évi Lázár deák Emlékérem kitüntetésre jelölteket állító bizottság tagjairól a testület egyhangúan elfogadta. A jelölőbizottság tagjai lettek: Dr. Busics György, Csizmadia Mihályné, Hetényi Ferencné, Tóth László és Várnay György.

Az egyebek napirendi pont keretében az elnök felsorolt néhány kiemelt figyelmet érdemlő jövő évi rendezvényt: Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (Eötvös-emlékév jegyében 2019. március), az Erdélyi Műszaki Társaság 20. Földmérőtalálkozója (2019. május 23–26. Marosvásárhely), az MFTTT 31. Vándorgyűlése (2019. július 4–6. Békéscsaba), az MFTTT tisztújító közgyűlése (2019. május).

Az ez évi még hátra lévő események közül felhívta a figyelmet a Földtudományos Forgatagra (2018. november 10–11.) és a Békéscsabai Földmérőnapokra (2018. november 21–22.).

Dr. Ádám József tájékoztatta az IB-t, hogy dr. Siki Zoltán az MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatának elnöke kezdeményezte a CLGE-ben a magyar képviseletet ellátó három szervezet (MFTTT, MMK GGT, MFGVE) egyeztető megbeszélését az államigazgatás területén várható változásokkal kapcsolatban.

Az elnök felkérte Dobai Tibor főtitkárt az MFTTT és az MH GEOSZ közötti együttműködési megállapodás előkészítésére.

2018. november 9-én BSc-diplomaátadó ünnepség keretében a BME-én a legjobb diplomamunkákat készítő hallgatókat a Társaság egy éves tagsággal valamint Geodézia és Kartográfia előfizetéssel jutalmazza.

Dr. Ádám József tájékoztatta a testületet az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály új vezetőjénél 2018. szeptember 17-én tett látogatásáról. Dr. Nagy Levente főosztályvezető ismerkedő látogatáson fogadta dr. Ádám József elnököt, Zsilvölgyi Csaba alelnököt és Dobai Tibor főtitkárt. A kb. 30 perces találkozó során érintették a Főosztály és a Társaság közös feladatait. Dr. Nagy Levente támogatásáról biztosította a Társaság vezetőségét, és kifejezte együttműködési készségét.

Az MFTTT elnöke találkozott Szepesi Tamással, a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkárával. A találkozó során felmerült többek között az OKTM-konferencia támogatása (a földhivatali dolgozók részvételének lehetővé tétele), a Geodézia és Kartográfia megrendelése a földhivatalok számára, valamint a kormányhivatalok jogi tagsága az MFTTT-ben. A helyettes államtitkár nyitott volt a felvetett kérdésekkel kapcsolatban, nem utasította el a Társaság kéréseit.

Az évzáró testületi üléseket december 10-re, a megjelenők létszáma miatt várhatóan határozatképtelen közgyűlést ismételten, december 12-re tervezi összehívni az elnök.

Az IB-ülésen további megbeszélni való téma nem merült fel, így dr. Ádám József megköszönte a részvételt, és berekesztette az értekezletet.

Buga László

 

* * *

Térképész díszdoktor az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem – a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdeményezésére – 2018. november 9-én díszdoktorrá (doctor et professor honoris causa) avatta Georg Gartner professzort, a Bécsi Műszaki Egyetem tanárát. Ezt megelőzően, november 8-án az Informatikai Kar hagyományainak megfelelően előadást tartott The Science of Cartography: Ongoing Evolution and Research Agenda címmel, majd kérdésekre

válaszolt, illetve hosszan elbeszélgetett az angol nyelvű térképészképzés külföldi hallgatóival.

Georg Gartner 1966-ban született Ausztriában. Földrajzot és térképészetet tanult a Bécsi Egyetemen. 2004 óta a Térképészeti Kutatócsoport vezetője, egyben a térképészet és a geomédia-technika professzora a Bécsi Műszaki Egyetemen. 2008 és 2014 között a Bécsi Műszaki Egyetemen Matematikai és Geoinformatikai Karának dékánja volt. Legfontosabb nemzetközi szakmai tevékenysége a Nemzetközi Térképészeti Társuláshoz (ICA) kötődik. Dolgozott a társulás több bizottságában, majd 2007-ben lett a rangos nemzetközi társulat alelnöke 2011–2015 között pedig az elnöke. Több szaklap szerkesztőbizottságának tagja (pl. The Cartographic Journal, International Journal of Cartography, Kartographische Nachrichten). 2011 óta főszerkesztője a Springer Verlag Lecture Notes on Geoinformation and Cartography könyvsorozatának. Ő alapította a Conference Series on Location-based Services rendezvénysorozatot: e témában 2018-ban már a 14. konferenciát rendezték meg az irányításával.

Számos konferenciát szervezett, melyek kiváló lehetőséget biztosítottak az ELTE szakemberei számára is, amelybe többször bevonta az ELTE doktoranduszait is. Ezek a konferenciák nagyon komoly lehetőséget biztosítottak oktatóinknak és hallgatóinak nemcsak nemzetközi bemutatkozásra, hanem színvonalas kiadványokban történő publikálásra is. Mivel nagyon régóta van Erasmus-kapcsolat a két tanszék között, igen gyakran jártak magyar térképész hallgatók, doktoranduszok és oktatók a Bécsi Műszaki Egyetemen. A két tanszék között 2011-ben vált különösen szorossá a kapcsolat, amikor Georg Gartnert a Nemzetközi Térképészeti Társaság elnökévé választották. Ugyanebben az időszakban Zentai Lászlót választották a szervezet főtitkárának, így szinte havi rendszerességgel találkoztak Bécsben vagy Budapesten, de szerveztek és vezettek együtt workshopokat Iránban, Mexikóban és a Dél-afrikai Köztársaságban.

Georg Gartner a magyar kartográfia és geoinformatika igaz barátja: ő tartotta a 2015-ben az MTA-n először megszervezett Térképészeti Tudományos Nap nyitóelőadását.

Gercsák Gábor

 

* * *

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék és az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára pályázatot ír ki a

Szép Magyar Térkép 2018”

cím elnyerésére, amelyre minden magyar térképkészítő és -kiadó műhely korlátlan számú, kizárólag saját maga által készített és 2018-ban közreadott nyomtatott vagy digitális kartográfiai művel pályázhat határainkon innen és túlról.

A pályaműveket szakértőkből és laikusokból álló zsűri értékeli és díjazza, amelynek elnöke az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.

A pályázatra benevezett nyomtatott kartográfiai dokumentumokat, illetve digitális hordozón megjelent műveket két példányban kérjük beküldeni. A helyi, illetve távoli elérésű térinformatikai adatbázisokhoz kérjük, hogy a pályázók – amennyiben lehetséges – a kiállítás idejére hozzáférést biztosítsanak. (Az Országos Széchényi Könyvtár vállalja, hogy kizárólag a Térképtár olvasóterméből interneten elérhető adatbázisokba az olvasók és a látogatók betekinthetnek, de azokból semmiféle eszközzel adatot kinyerni nem enged.) A digitális művekkel nevezők részére lehetőséget biztosítunk 1-1 darab A2-es vagy A3-as formátumú poszter kihelyezésére és egy 3-5 perces demó bemutatására is.

A nevezésen kérjük egyértelműen feltüntetni a nevező személy(eke)t és/vagy intézmény(eke)t!

A beküldött darabokból rendezett kiállítás előre láthatóan 2019. március 22-től lesz megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtár VI. szinti előadótermében, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt (a megnyitó ünnepség során ingyenesen). A kiállítással a kartográfiai műveket készítő cégek és szervezetek számára szeretnénk lehetőséget biztosítani, hogy ne csak a szakmai érdeklődők értesüljenek időről-időre az új fejleményekről.

Kérjük, hogy a pályázaton való részvételével segítse elő a magyarországi térképkultúra elmélyítését!

Pályamunkák beküldésének határideje: 2019. január 31.

Cím: Országos Széchényi Könyvtár Térképtára, 1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.

Levelezési cím: 1827 Budapest, Budavári Palota "F" épület

Kapcsolat: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Zentai László egyetemi tanár,

tanszékvezető

 

ELTE Térképtudományi és

Geoinformatikai Tanszék

Dr. Pászti László

osztályvezető

 

Országos Széchényi Könyvtár Térképtár

 

* * *

Felhívás javaslattételre a Márton Gyárfás-emlékplakett 2019. évi odaítéléséhez

Tisztelt MFTTT Tagtársak és Jogi tagok!

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya és a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) kereteiben az erdélyi és az anyaországi földmérő és térképész közösségek között hosszú évekre visszanyúló együttműködés alapján, és az együttműködés fontosságának kihangsúlyozása érdekében az EMT és az MFTTT közös szakmai emlékplakettet alapított szakterületünk kiemelkedő egyénisége, az erdélyi és az anyaországi szakemberek közötti együttműködés támogatója, a székely származású Márton Gyárfás professzor emlékére.

A Márton Gyárfás-emlékplakett minden évben egy anyaországi MFTTT tagnak és egy erdélyi EMT tagnak, egyszerre tehát két fő természetes személynek adományozható, akik kiemelkedő szakmai és szakmai-társadalmi tevékenységükkel az EMT és az MFTTT közötti együttműködést és az összmagyarság érdekeit szolgálták, kimagasló közösségépítő munkát végeztek a szakma és a magyarság összefogására.

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy az emlékplakett adományozására az MFTTT és az EMT bármely tagja és testületi szerve indoklással ellátott és az adományozási szabályzattal összhangban lévő javaslatot tehet konkrét személy kitüntetésére.

A Jelölőbizottság anyaországi szakemberre vonatkozó javaslatokat vár 2019. március 15-ig az „MFTTT emlékplakett-jelölőbizottság részére” címzéssel és „Javaslat a Márton Gyárfás-emlékplakett 2019. évi adományozására” megjelöléssel. A javaslat leadható az MFTTT Titkárságán, vagy postázható az 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. I. em. postai címre, vagy az 1590 Budapest Pf. 94 postafiók címre, vagy pedig elküldhető az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címre.

Az MFTTT Alapszabályának 2. sz. melléklete a Márton Gyárfás-emlékplakett adományozási szabályzata, amely részletesen szabályozza az adományozás módját, körülményeit és szabályait. Az adományozási szabályzat Titkárságunkon elérhető, Társaságunk honlapján pedig olvasható.

Budapest, 2018. november 28.



Márton Gyárfás-emlékplakett Jelölőbizottság részéről:

Hodobay-Böröcz András

Dr. Mihály Szabolcs

Rácz Kálmán

bizottsági tag

elnök

bizottsági tag

 

* * *

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan

közös tulajdon megszüntetése projekt végrehajtása

során alkalmazott jogi szolgáltatói iratminták (3. rész)




Az egyezségi okirat iratminta tartalmi elemei

A kérelmezők a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására egyezséget köthetnek. Az egyezséget közokiratba, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (a továbbiakban: egyezségi okirat). Az egyezségi okiratnak tartalmaznia kell az egyezségben résztvevő kérelmezők arra vonatkozó egybehangzó nyilatkozatát, hogy a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozatban foglaltaknak megfelelően határozzák meg a tulajdoni hányaduknak megfelelő terület egymás közötti kiosztási rendjét, és ennek megfelelően készíttetik el a változási munkarészeket.

Az egyezségi okiratnak a járási hivatalhoz való benyújtására a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító végleges határozat közlését követő naptól, legfeljebb a sorsolás napját megelőző 5. nap végéig van lehetőség, ezt követően egyezség nem köthető.

Amennyiben a határidőben benyújtott egyezségi okirat a fent ismertetett tartalmi és alaki követelményeknek megfelel, a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/H. §-a szerinti sorsolás nem kerül lefolytatásra, valamint a kitűzést, a bemutatást és a változásátvezetési eljárást az egyezségi okirat, és az ahhoz csatolt mellékletek alapján folytatják le.

Az egyezségi okirat mellékletét képezik a földmérő vállalkozó által elkészített megosztási munkarészek (amelyek tartalmazzák a kialakítandó földrészletek – ideértve a betervezett utakat és a közös tulajdonban maradó földrészleteket is – helyrajzi számait, határvonalait és a kiosztott földrészletek tulajdonosainak nevét).

A változási vázrajz aláírását pótolja:

  1. egyezség esetén a kérelmezők aláírása,

  2. teljes körű egyezség esetén a tulajdonosok aláírása, a térképvázlaton és terület-kimutatáson.

Amennyiben a befogadott egyezségi okirat mellékleteként a kérelmezők a megosztás kiindulási helyére és irányára javaslatot tesznek és az nem ellentétes a művelhetőségi és a megközelíthetőségi szempontokkal, valamint a kialakult helyszíni használattal, akkor a járási hivatal a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozatát a javaslat szerint módosítja.

Az egyezségi okiratban a felek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyezségi okiratban rögzített kiosztási sorrend és az az alapján megtörténő változások – a fennálló ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhekkel együtt – az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzést nyerjenek.

Teljes körű egyezség jön létre, ha a kérelmezők egyezséget kötnek a kérelmet elő nem terjesztő tulajdonostársakkal, valamint ha az összes tulajdonostárs benyújtotta kérelmét és egyezséget kötnek.

Ha a tulajdonostársak között használati megosztásról szóló megállapodás fennáll, akkor az Fkbt. 12/J. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

Teljes körű egyezség esetén a járási hivatal nem hoz a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozatot.

Ha a teljes körű egyezség földrészlet tulajdonjogának változását érintő megállapodást is tartalmaz, azt – ha jogszabályi előírásba nem ütközik, figyelemmel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezéseire – a teljes körű egyezségnek megfelelően kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

Az egyezségi okirat létrejöhet függő hatállyal. A hatályba lépés feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló egyezségi okiratban a felek tulajdoni hányadának megfelelő terület egymás közötti kiosztási rendje, az elkészítendő változási munkarészek, megfeleljen a későbbiekben meghozandó megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító jogerős határozatban foglaltaknak.





Nekrológ

Dr. Soha Gábor ezredes

1939–2018

Mindig fájdalommal és mély részvéttel fogadjuk a hírt, amely egy katonatérképész elhunytáról értesít bennünket. Váratlanul jött a szomorú bejelentés: életének hetvenkilencedik évében elhunyt dr. Soha Gábor nyugállományú ezredes, a több mint harminc éves katonai szolgálatot teljesítő hivatásos tiszt, a tehetséges katonatérképész, volt térképész szolgálatfőnök. Egy olyan életpályára emlékezünk, amely gyakorlatilag teljes egészében a haza fegyveres szolgálatában állt, és amely a katonai térképészethez kötődött.

2018. november 5-én tisztelettel és részvéttel kísértük utolsó útjára dr. Soha Gábor ezredes urat, aki évtizedeken át a geodézia, a tudományos kutatás és a fiatal tisztek képzése területén látott el felelős beosztásokat.

Dr. Soha Gábor ezredes 1939. augusztus 27-én született Budapesten.

A középiskola elvégzése után az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre nyert felvételt, ahol 1963-ban földmérőmérnöki diplomát szerzett. Időközben utolsó évfolyamos hallgatóként honvédségi ösztöndíjas lett, és 1963. január elsején hadnagyi rendfokozatba léptették elő. A diploma megszerzését követően 1963 júliusában előléptették főhadnaggyá, és az MN Térképészeti Intézetben – önálló geodéta beosztásban – az iránypont-létesítés és a IV. rendű háromszögelés munkálataiban kezdett dolgozni. 1966-tól geodéta főtisztként dolgozott egészen 1972-ig, amikor is kutató főtisztté nevezték ki. Időközben (1967-ben) előléptették századossá. A következő évei kutatómunkával teltek, kutatási iránya a felsőgeodézia volt. 1973-ban előléptették őrnaggyá. 1979-től a Tudományos osztály megbízott, majd 1980-tól kinevezett osztályvezető-helyettese volt. Kinevezésével egyidejűleg megkapta az alezredesi rendfokozatot. 1981 és 1983 között a Tudományos osztály Számítástechnikai alosztályát vezette. 1981-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen felsőgeodéziából doktori címet szerzett. 1983-ban áthelyezték az MN Asztrogeodéziai Állomásra, ahol előbb tudományos kutató főmérnökként a műholdtechnika geodéziai és navigációs alkalmazása területén dolgozott, majd 1986-tól az Állomás parancsnoka lett.

1989-ben a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség Térképész Szolgálatfőnökséghez került, mint kiemelt térképész főtiszt. 1991 áprilisában kinevezték szolgálatfőnök-helyettessé majd júliustól előbb megbízták, aztán 1992-től kinevezték térképészszolgálat-főnökké, és egyidejűleg előléptették ezredessé. Szolgálatfőnökként jelentős szerepe volt az Egyesült Államok és Magyarország közötti, védelmi miniszteri szintű térképészeti megállapodás megkötésében. 1994. október elsejével vonult nyugállományba.

Nyugdíjasként azonban nem szakadt el a honvédségtől, a szakmától, hiszen 1994 és 1998 között a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán felsőgeodéziát, majd 1998-tól 2000-ig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen geodéziát oktatott. Oktatói munkája elismeréseként 2000-ben címzetes főiskolai docensi címet kapott.

2013-ban jubileumi arany diplomát vehetett át a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Hobbija a szakmája, a geodézia és a matematika volt. Kutatásairól rendszeresen publikált a Geodézia és Kartográfia szaklapban.

Elöljárói nagyra értékelték lelkiismeretes és eredményes munkáját. Pályafutása során kilenc kitüntetésben részesült; megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany és ezüst fokozatát, emellett számos magasabb parancsnoki és parancsnoki dicséret ismerte el munkáját. 2013. február 04-én megkapta a katonatérképészek legmagasabb szakmai elismerését jelentő Rédey-plakettet.

Dr. Soha Gábor ezredes életpályája összekapcsolódott a magyar katonai térképészszolgálat életével. Ebben a szervezetben végezte szakmai feladatait és tudományos munkáját, nevelte az utánpótlást. Végigtekintve szakmai életútján elmondhatjuk, hogy munkásságával öregbítette a szolgálat tekintélyét. Sikeres életpálya jutott neki osztályrészül.

Az elmúlás megrendíti az élők szívét, fájdalmas és visszavonhatatlan ténye előtt meg kell hajolnunk. Alig találunk vigasztaló szavakat a hátrahagyottak számára. Együtt érzünk bánatukkal, osztozunk fájdalmukban.

Az elköszönés pillanatában búcsúztatta felesége Ildikó, akivel 54 évet élt le boldogságban, fia Gábor, unokája, menye és rokonai.

Mély részvéttel búcsúztak tőle a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat és a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. személyi állománya, nyugállományú katonatársai, egykori munkatársai.

Mi, a mai katonatérképészek őszinte tisztelettel veszünk búcsút egykori szolgálatfőnökünktől, a magyar katonai térképészet volt munkatársától. Emléked kegyelettel megőrizzük! Nyugodj békében!

Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat

1 A Fő utca 34-es számú épület (Iskola-u. 13.) a magyar állam, és a Pénzügyminisztérium kezelésében volt. Az Áll. Földmérés a PM egyik főosztálya volt. Itt működött 1870–1950 között a 9-es és a 22-es Földmérési Felügyelőség, valamint a Központi Adat- és Térképtár.

2 Az MH GEOSZ szolgálatfőnökét, Szalay Lászlót Magyarország honvédelmi minisztere 2018. október 23-án ezredessé léptette elő. (Szerkesztőség)

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2020/5. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 642

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk