Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2019.

2019/1 71. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

Dr. Nagy Levente – dr. Ádám József: Eredmények es feladatok, Gondolatok 2019 küszöbén ≫     4

Dr. Elek István: Nagy es kis felbontású képek használhatóságának összehasonlítása ≫    10

Dr. Krausz Nikol – Csepinszky András – Potó Vivien – dr. Barsi Árpád: Az autós térképtől az önvezetésig: a járműnavigáció története ≫     14

Dr. Tarsoly Péter – Bekk Tímea: A Szentgáli-kőlik felmérése lézerszkenneléssel ≫     18

Megemlékezés Lágyi Istvánról ≫    23

Térképészeti Tudományos Nap ≫     24

100 éves a magyar katonai térképeszet ≫    27

ERASMUS-találkozó Thaiföldön ≫    28

Testületi ülések ≫     29

Nekrológok ≫      32

Contents

 

Results and Tasks, Reflections of the Eve of 2019 (Levente Nagy, Dr.–József Ádám, Dr.) ≫ 4

Comparison of the Applicability of High and Low Resolution Images

(István Elek, Dr.) ≫  10

From Auto Maps to Self-driving: History of Car Navigation (Nikol Krausz, Dr. – András Csepinszky – Vivien Potó –Árpád Barsi, Dr.) ≫    14

Surveying of the Szentgali Cave by Laser Scanning (Péter Tarsoly, Dr.–Tímea Bekk) ≫ 18

In commemoration of Istvan Lagyi ≫     23

Scientific Day of Cartography ≫    24

100 Years of Hungarian Military Mapping ≫   27

ERASMUS Meeting in Thailand ≫    28

Meetings of MFTTT’s Bodies ≫  29

Obituaries ≫   32

Címlapon: Részlet az 1953–1959 között végzett katonai „újfelmérés” során készült L-33-36-D térképszelvényből. (Lásd a kapcsolódó cikket.)

On the Cover Page: Part of the map sheet L-33-36-D made during the „new military survey” accomplished in 1953–1959. See related article.

 


 

Eredmények és feladatok

Gondolatok 2019 küszöbén

Dr. Nagy Levente – Dr. Ádám József

DOI: 10.30921/GK.71.2019.1.1

A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság, valamint a földügyi szakigazgatást, az állami földmérést irányító Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya nevében köszöntjük a Geodézia és Kartográfia folyóirat minden kedves olvasóját, a Társaság tagságát. Tagtársaink mellett fogadják szeretettel az új évre szóló jókívánságainkat a szakterületen jelenleg is aktívan tevékenykedő, valamint a már megérdemelt pihenésüket töltő kollégáink és azok a szervezetek, intézmények, gazdasági társaságok, amelyek a földmérés, a térképészet, a térinformatika, az ingatlan-nyilvántartás, a földügy és a távérzékelés területén végzett munkájukkal járulnak hozzá a közigazgatás működéséhez, a szakterület fejlődéséhez, céljainak megvalósulásához mind itthon, mind pedig a nemzetközi szakmai életben.

A hagyományos új évi visszatekintés a földügy, földmérés és térképészet valamint az egyesületi élet elmúlt évére, a 2019. év feladatainak számbavétele.

Results and Tasks,

Reflections on the Eve of 2019

Levente Nagy –József Ádám

Evaluation of the last year’s works and new year thoughts by chief of Department of Land Administration and Geoinformatics in the Ministry of Agriculture and president of Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing.

Dr. Nagy Levente

főosztályvezető

Agrárminisztérium

Földügyi és Térinformatikai Főosztály

Dr. Ádám József

elnök

Magyar Földmérési,

Térképészeti és

Távérzékelési Társaság

 

Nagy és kis felbontású képek használhatóságának összehasonlítása

Elek István

DOI: 10.30921/GK.71.2019.1.2

A cikkben bemutatunk egy eljárást, amely alacsony felbontású kamerák képét használva igen gyorsan képes pontfelhők határait megállapítani. Ugyanezt az eljárást alkalmazva nagy felbontású képekre majdnem teljesen azonos eredményt kapunk. A cikkben a hangsúly nem annyira a bemutatott eljáráson van, hanem azon a tényen, hogy az alacsony felbontású kamerák képeire alkalmazva az eljárást több nagyságrenddel gyorsabb lesz a folyamat. Ez az eredmény ezért figyelemre méltó, mert a szegmentáló, osztályozó eljárások a nagy felbontású képekre alkalmazva, néha nyomasztóan lassúak. A cikkben ismertetett megközelítés erre a problémára próbál adni egy lehetséges megoldást.

 

Comparison of the Applicability of High and Low Resolution Images

István Elek

In this article, we present a procedure that uses low resolution cameras to quickly define the boundaries of point clouds. Using the same procedure, we get almost identical results to high resolution images. In this article, the emphasis is not so much on the process presented, but on the fact that applying the process to images of low resolution cameras will result in the process being quicker. This result is therefore remarkable because the segmentation and clustering methods, when applied to high resolution images, are sometimes overwhelmingly slow. The approach described in this article attempts to provide a possible solution to this problem.

Dr. Elek István

egyetemi docens

ELTE Térképtudományi és

Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 


 


Az autós térképtől az önvezetésig: a járműnavigáció története

Krausz Nikol – Csepinszky András – Potó Vivien – Barsi Árpád

DOI: 10.30921/GK.71.2019.1.3

Az emberiség történelmében a közlekedés mindig fontos szerepet játszott. A személyek mozgása és az árucikkek mozgatása végigkíséri múltunkat és alapvető napjainkban is. A belsőégésű motor feltalálása után megjelenő első autókkal együtt megfogalmazódott az az elvárás is, hogy gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban lehessen közlekedni. Az egyre több aktív közlekedő igényelte azt is, hogy útja során kapjon támogatást arra a kérdésre, hogy „merre kell mennem?” Az autósok számára készült térképek egyre részletesebbek lettek, miközben a járművek maguk is fejlődtek, és ma már sokan várják azt, hogy a közlekedés olyan szolgáltatás legyen, aminek kielégítésére nincs szükség emberre: önvezető autókkal juthassunk el célunkhoz. Ebben a rohamléptű fejlődésben számos átalakuláson esett át maga a térkép is. Írásunkban ezt a fejlődési ívet szeretnénk áttekinteni.

 

From Auto Maps to Self-driving: History of Car Navigation

Nikol Krausz, Dr. – András Csepinszky – Vivien Potó –Árpád Barsi, Dr.

Transportation has always played a vital role in the history of mankind. Mobility of people and goods was important in our past and is still essential nowadays. After inventing the combustion engine, a need has been arisen for faster, cheaper and safer traffic. More and more travellers required support to answer the question “where and how shall I go to reach my goal”. The maps created for car travellers have become more detailed, the vehicles have been developing simultaneously and today service without human interaction is expected: we do wait for self-driving cars. Maps have undergone huge transitions; in the paper we intend to give an overview about this development procedure.

Dr. Krausz Nikol

egyetemi adjunktus

BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Csepinszky András

igazgató

NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Potó Vivien

doktorandusz

BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Barsi Árpád

egyetemi tanár

BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

A Szentgáli-kőlik felmérése lézerszkenneléssel

Tarsoly Péter – Bekk Tímea

DOI: 10.30921/ GK.71.2019.1.4

Hazánk legnagyobb dolomitbarlangja a 420 méter hosszú és 43 méter mély Szentgáli-kőlik. A barlang felmérését egy Leica ScanStation C10-es lézerszkennerrel végeztük el, összesen két mérési napon. A barlangban 38 álláspontot mértünk, illesztőjeleknek 4 darab jeltárcsát használtunk, és 80 darab bútorlapból készített, fluoreszkáló festékkel befújt fakockát, amelyet csavarok segítségével rögzítettünk a barlang falára. Az egyes illesztőjeleket nem szkenneltük be külön-külön, így ugyan gyorsítottuk a terepi mérést, de a pontfelhők illesztését csak manuálisan tudtuk elvégezni. A pontfelhők illesztésének pontossága 10 cm lett. A feldolgozást a Cyclone 9.1-es szoftverrel és a Point Cloud CAD 2010-es verziójával készítettük. A felmérés eredményeként alaprajz, kiterített hossz-szelvény, keresztmetszetek, valamint a barlangot és a felszínt együttesen bemutató térképek készültek.

 

Surveying of the Szentgáli Cave by Laser Scanning

Péter Tarsoly – Tímea Bekk

This paper deals with the surveying and mapping of the Szentgáli-kőlik, which is the largest dolomite cave in Hungary (length: 420m, vertical extent: 43m). For the surveying we used a Leica ScanStationC10, four Leica-targets, 80 fluorescent wooden cubes, many traditional tripods and pillar-tripods of the kind Wild. We measured altogether on 38 stations. We did not measured separately each control points (this accelerated the field measurements), so that is why we could fitting the stations only manually by the pre-processing, what we have managed with the Leica Cyclon 9.1 software. The accuracy of fitting was under 10 centimetres, which was satisfactory for our purposes (cave surveying do not need a strict accuracy). For the further processing we used a Point Cloud CAD 2010 and the AutoCAD software. We prepared a ground plan, cross-sections and a section, using the official UIS (International Union of Speleology) list of cave symbols and mapping rules.

Dr. Tarsoly Péter

adjunktus

Óbudai Egyetem

Alba Regia Műszaki Kar

Geoinformatikai Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Bekk Tímea

intézeti mérnök

Óbudai Egyetem

Alba Regia Műszaki Kar,

Geoinformatikai Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

SZEMLE

 

Visszaemlékezés Lágyi István topográfus, szakszolgálatos alezredes életére

Lágyi István 1901. szeptember 19-én született a Nyitra megyei (ma Szlovákia) Aranyosmaróton. Elemi iskoláit 1907–11 között szülőhelyén végezte, majd beíratták a Nyitrai Áll. Főreál Gimnáziumba. Végül – családi okok miatt – 1918-ban Budapesten érettségizett. Ezután elvégezte a Ludovika Akadémiát, ahol 1921-ben tüzér hadnaggyá avatták.

Lágyi István 1922 és 1930 között különböző csapattesteknél teljesített szolgálatot. 1930-ban felvételét kérte a Honvéd Térképészet Intézetbe (HTI), ahol elvégezte a 3 éves térképész tanfolyamot. Próbaszelvénye (vizsgaszelvénye) alapján kiváló minősítést kapott. 1934 és 1944 között, az ország különböző részén, topográfiai felmérést végzett. 1934-ben főhadnaggyá, 1938-ban századossá, 1940-ben őrnaggyá és 1943-ban alezredessé léptették elő.

A német–magyar csapatok utóvédharcai során Ausztriában, 1945. április 12-én amerikai fogságba esett. Innen 1945. október 28-án tért haza. Bár igazolták, mégis létszámfelettinek ítélték és leszerelték. Magánalkalmazottként 1946 tavaszán részt vett az Intézet újjáépítésében. Miután 1947-ben újraindult az Intézetben a munka – mint polgári alkalmazott – felvételre jelentkezett. Sikeresen részt vett az 1:25 000 méretarányú gyorsfelmérésben, ennek ellenére 1952-ben ismét elbocsátották.

Lágyi ezután kénytelen volt különböző helyeken, alkalmazottként munkát vállalni. 1955-ben a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál megindult a polgári, 1:10 000 topográfiai újfelmérés, ahova szakembereket kerestek. Lágyi jelentkezett, és felvették. Később, az Áll. Földmérés átszervezése során, 1959. január 1-jével osztályát a Kartográfiai Vállalathoz (KV) csatolták ezért – 1961-ben történt nyugdíjazásáig– a KV-nál mint topográfus-vizsgáló dolgozott.

Nyugdíjas éveit szakmatörténeti dokumentumok gyűjtésével és részbeni publikálásával töltötte el. 15 éven át, hangyaszorgalommal állította össze archívumát, melyet később a Hadtörténeti Múzeum levéltárának adományozott (Tremmel 2001). Mivel Lágyinak nem voltak hozzátartozói, így megromlott egészségi állapota miatt szociális otthonba került. Itt is halt meg 1978. augusztus 26-án. Hamvait Nyitrán, a családi sírboltba helyezték el.

Lágyi István emberi magatartásáról id. Niklasz László, tartalékos mérnökkari százados, egykori intézeti munkatársa nekrológjában (1979) így írt: „Mint ember altruista volt. Térképész munkatársait családjának tekintette. Szorgalmasan látogatta őket, és a rászorulókat tőle telhetően segítette, támogatta. Átérzett elismeréssel adózunk bajtársi és emberbaráti magatartásának.”

Születésének 100. évfordulóján, dr. Tremmel Ágoston egykori térké-pész munkatársa, ezekkel a szavakkal méltatta emberi magatartását: „...olyan elődünkre emlékezünk, aki nem vezetőként, nem is nagy hírű szakemberként írta be nevét a magyar katonai térképészet történetébe, hanem önzetlen (...) munkásságával.”

Ő maga kerülte a nyilvánosságot, de kollégái mindig számíthattak rá. Erről így írt: „...mindig elég jutalomnak éreztem, hogy szolgálhatom a közösséget.” (Tremmel 2001).

A továbbiakban erről a „szolgálatról” igyekszem rövid összefoglalást adni.

Lágyi altruista emberi magatartásának jobb megértése érdekében néhány szót kell szólnom az akkori (1949 utáni) történelmi helyzetről. A II. világháború utáni szovjet megszállás fedezete lehetőséget teremtett egy totális-diktatórikus államrendszer kiépítésére. Ennek során bevezették az egypártrendszert, államosították a gazdaságot, a lakosság egy részét deportálták (kitelepítések), és akinek ez nem tetszett azt internálták. További megfélemlítés céljából jogtipró törvényeket és rendeleteket hozott a kormányzat. Ilyen volt többek között az ún. „nyugdíj-felülvizsgálati törvény”, melyre hivatkozva idős, beteg embereket vidéki gazdaságokba deportáltak, nyugdíjukat egyik napról a másikra megvonták azon a címen, hogy reakciósok, fasiszták, hazaárulók. Mérnököket, orvosokat, katonatiszteket, segédmunkára kényszerítettek, és ha a fizikai munkát nem bírták, akkor a nyomor szélére kerültek. Ebben a példátlanul nehéz történelmi helyzetben került sor a Lágyi által létrehozott, katonatérképészeket megsegítő, un. „fehér segély” mozgalomra.

Lágyi István javasolta, hogy a HTI állományában dolgozó tisztek, havi rendszerességgel, anyagilag támogassák a rászoruló, idős, beteg, nyugdíj nélkül maradt térképész tiszteket. Az összegeket – melyek havonta és fejenként 100–200 Ft között mozogtak – Lágyi rózsaszínű postautalványon juttatta el a rászorulókhoz. (Az 50-es években a havi keresetek 1500–2500 Ft között mozogtak, és voltak, akik több rászorultat is segítettek.) Később már nem gyűjtötte össze az adományokat, hanem megcímzett utalványokat adott át az adakozóknak, akik maguk továbbították a pénzt. Ezzel Lágyinak kettős célja volt: egyfelől az adakozó tudta kinek juttatja az adományt, másfelől a segélyezett is megtudta, kitől kapja a pénzt. Postai szempontból jól lehetett a „mozgalmat” leplezni, ezáltal az adományküldés nem volt olyan feltűnő, mintha mindezt egy személy intézte volna. (Itt jegyzem meg, hogy a diktatúra éveiben a központi postahivatalokban megfigyelő-nyomozók vizsgálták a feltűnő küldeményeket.)

A segélyezési mozgalom, melyet Lágyi egyedül szervezett, 10 éven át (1950–1960) zavartalanul működött. Eleinte 20–25 térképész tiszt képezte az adakozók körét. Az Állambiztonsági Szolgálat Történeti Levéltárában fellelhető dokumentumok alapján néhány adakozó nevét megemlítem: Györgyényi István ezredes, Márkus Imre alezredes, dr. Rédey István ezredes, dr. Irmédy-Molnár László alezredes, Pordányi Ödön százados, Ádámffy István százados, dr. Takács István őrnagy, Kemenes István ezredes, Vásárhelyi János ezredes volt intézetparancsnok és mások.

Az 56-os forradalom után az adakozók száma csökkent. Ebben többek között az is szerepet játszott, hogy a forradalom leverése után, azokat a tiszteket, akik az ún. tiszti nyilatkozatot nem írták alá, elbocsátották az Intézetből. A segélyezettek számáról a levéltári okiratok hézagosan számolnak be. Általában 8–10 rászorult, idős, beteg, kitelepített térképész tisztről szólnak     a jelentések. Ezek száma azonban időről-időre – már csak az elhalálozások miatt is – változott. Az iratok név szerint említik meg: vitéz Somogyi Endre altábornagyot, volt intézetparancsnokot, vitéz dr. Albán Imre ezresest, Wéber József és Kató Imre alezredeseket és Felcsúti János térképész tisztet.

1960 tavaszán, a belügyi szerveknek tudomására jutott a „fehér segély” mozgalom. Ettől kezdve mind Lágyit, mind azokat, akik lakására feljártak megfigyelték. Tekintettel arra, hogy ez a mozgalom teljesen politikamentes, humanitárius tevékenység volt, nincs tudomásunk arról, hogy az események alakulásába erőszakkal beavatkoztak volna. Időközben megszűntek a kitelepítések, egyesek visszakapták nyugdíjukat, mások pedig elhaláloztak. Feltevésem szerint a segélyezési mozgalom a 60-as évek végére okafogyottá vált.

Ez volt a "fehér segély" mozgalom igaz története. Lágyi István nemcsak önzetlen, emberszerető bajtárs, de hős is volt. Az 50-es évek első felében, ha ez a mozgalom az államvédelem tudomására jut, Lágyi bizony súlyos börtönbüntetésre számíthatott volna jó cselekedetéért. Bár ő ezt bizonyára tudta, mégsem törődött vele. Szívében a félelmet legyőzte a szeretet. Példaértékű a magyar térképészet történetében, ezért érdemes a következő generációknak is továbbadni.

Tisztelettel és nagyrabecsüléssel hajtsunk fejet mi is Lágyi István térképész alezredes emberi nagysága előtt.

Dr. Székely Domokos

Irodalom

1.         Niklasz László 1979. Meghalt Lágyi István (nekrológ). Geodézia és Kartográfia, 31. évf. 2. sz.

2.         Tremmel Ágoston 2001. 100 éve született Lágyi István. Geodézia és kartográfia, 53. évf. 5. sz.

3.         Raum Frigyes 1983. Magyar Földmérők arcképcsarnoka II. BGTV, Budapest

4.         Raum Frigyes 1996. Magyar Földmérők bibliográfiája. Geodézia Rt., Budapest

5.         Lágyi István 1951. Önéletrajz. HM Irattár

6.         BM-jelentés 1960. Lágyi István volt alezredes „fehér segély” ügye. Állambiztonsági Szolgálat Történeti Levéltára, Budapest?

7.         Lágyi István 1963. Adalékok a magyar fotogrammetria történetéhez. Geodézia és Kartográfia, 15. évf. 3. sz.

 

RENDEZVÉNYEK

 

Térképészeti Tudományos Nap

 

Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya, Társadalom- és Természetföldrajzi Tudományos Bizottságainak Kartográfiai Albizottsága az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékével közösen 2018. december 7-én térképészeti tudományos napot rendezett. A tudományos ülés témája a 2019-ben 100 éves magyar katonai térképészet volt. A rendezvényre az MTA székházának kis előadóteremében került sor. A konferencia levezető elnöke dr. Zentai László, az MTA doktora, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék vezetője volt.

Az ülés programján a következő előadások szerepeltek:

Szalay László ezredes, szolgálatfőnök (MH Geoinformációs Szolgálat): Katonai topográfiai térképezés az elmúlt száz évben

Buga László ny. ezredes, címzetes egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék): Száz éves az önálló magyar katonai térképészet (Egy könyv apropóján)

Oláh Krisztina doktorandusz (Országos Széchényi Könyvtár, Térképtár) – dr. Gercsák Gábor egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék): Az első magyar szintvonalas térkép alkotójáról

Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Műveleti Támogató Tanszék): Czetz János katonai pályafutása Argentínában

Dr. Török Zsolt egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék): A "coup d'oeil militaire"-től a térképolvasó tekintetéig: a szemmozgás-követés lehetőségei a geovizualizációban

Dr. Zentai László üdvözlő szava után Szalay László ezredes előadása nyitotta meg az ülést.

100 évvel ezelőtt, 1919. február 4-én jelent meg az a hadügyminiszteri rendelet, amely létrehozta a Magyar Katonai Térképező Csoportot, és ettől az időponttól számítjuk az önálló magyar katonai térképészet működését. A Magyar Katonai Térképészet története szoros kapcsolatban áll az ország topográfiai térképezésével.

A két világháború között az egész országot lefedő, felújított vagy új felmérésű topográfiai térképmű nem készült. Ebben az időszakban a bécsi Katonaföldrajzi Intézettől örökölt, harmadik katonai felmérés 1:25 000 méretarányú térképeinek felújítása, helyesbítése volt a kitűzött cél. 1927 és 1938 között 78 szelvény új felmérése is elkészült.

A II. világháború alatt a már meglévő térképek felújítása, illetve a visszacsatolt területek térképezése volt a fő feladat. A háború után, az ötvenes évek elején végezték el a korábban készült topográfiai térképek gyorshelyesbítését és átdolgozását Gauss–Krüger-vetületbe, majd 1953-tól megkezdődött az ország 1:25 000 méretarányú új felmérése, amit ötödik katonai felmérésnek is szokás nevezni. A térképmű fotogrammetriai alapon, mérőasztalos módszerrel, új alapfelületen (Kraszovszkij-ellipszoid), Balti magasságokkal, titkos minősítéssel készült. A következő időszak katonai topográfiai térképei az előzőekben említett térképmű felújított változatai voltak. Az 1980-as évek végétől megkezdődtek a raszteres és vektoros digitális topográfiai térképi adatbázisok kialakításának munkálatai.

A következő nagy mértékű változást a katonai topográfiai térképek történetében Magyarország NATO-hoz való csatlakozása hozta. 1999 és 2003 között az addig elkészült 1:50 000 méretarányú topográfiai térképek részleges helyesbítése történt meg, a térképek új (WGS84) alapfelületen, UTM vetületi rendszerben, a NATO előírásoknak megfelelően kerültek kiadásra. A térképek katonai változata 2004-ben, polgári változata 2005-ben jelent meg.

2013-ban, a meglévő digitális és analóg topográfiai térképek felülvizsgálata során megállapításra került, hogy az adattartalmuk elavult, több tízéves állapotot tükröz, és a digitális adatbázisok felépítése sem felel meg a kor követelményeinek. Ennek alapján született döntés a meglévő Digitális Térképészeti Adatbázis (DTA-50) felújítására és ez alapján egy új, térinformatikai szemléletű, leíró és metaadatokkal rendelkező, korszerű topográfiai adatbázis, a Digitális Topográfiai Adatbázis (DITAB-50) kialakítására. Jelenleg kutatások folynak a DITAB-50 adatbázis automatikus kartografálásának és az alapadatbázisból levezetett kisebb méretarányú topográfiai térképek előállításának automatizálása (generalizálása) érdekében.

Buga László a száz éves jubileumra készült könyv szerkesztője a kiadvány tartalmát követve foglalta össze az önálló magyar katonai térképészet történetét.

Az évforduló kapcsán a magyar katonai térképészet évszázados teljesítményét egy gazdagon illusztrált, közel 500 oldalas kötetben foglalták össze. A könyv szerzői arra vállalkoztak, hogy az önálló magyar katonai térképészet történetét elsősorban a létrehozott térképműveken, az elért eredményeken keresztül mutassák be.

A könyv a térképész elődök munkáinak áttekintése után végigvezet a szervezet megalakulásától – többszöri újrakezdéssel – a különböző katonai térképművek megalkotásának folyamatán. Az 1930-as évekre létrehozott korszerű tudományos kutatóhely és térképműhely a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült. Az újrakezdést nehezítette a zord politikai környezet, de ebben az időszakban jött létre az a korszakos térképmű, amely többszöri helyesbítéssel, átalakítással még ma is az ország topográfiai térképrendszerének alapját képezi.

A katonatérképészek a topográfiai térképeken végzett folyamatos munkálkodás mellett a nagyközönség számára kevéssé ismert katonai tematikus térképek egész sorozatát készítették el napjainkig. A politikai rendszerváltás technológiai paradigmaváltással is járt. A Magyar Néphadsereg Tóth Ágoston Térképészeti Intézetében 1988-ban kezdődött meg a digitális topográfiai térképek kidolgozása, és a 1990-es évek második felében már négy digitális térképészeti adatbázis létezett. A magyar katonai térképészet feladata a 2000-es évektől jelentősen kibővült. A magyar katonai térképészek ellátják a hazánk NATO-tagságával járó geoinformációs kötelezettségeit, részt vesznek a Föld – nemzetközi együttműködésben történő –, globális térképezésében, és dolgoznak a NATO és az ENSZ békefenntartó misszióiban is.

Az emlékkönyv elsőként mutatja be a határokon túli – az ország területét jócskán meghaladó nagyságú – térségekre készített térképműveket is. A katonai célú termékek mellett jelentős műszaki értéket képviselnek a polgári felhasználásra készített térképek, amelyekből a könyv egyik függeléke tár az olvasók elé egy csokorra valót.

A könyv DVD-melléklete a száz év során kiadott katonai és polgári célú térképművek teljes keresztmetszetét nyújtja.

Az első magyar szintvonalas térkép alkotójáról Oláh Krisztina tartott előadást, amelyet dr. Gercsák Gáborral közösen állítottak össze.

A magyarországi területek térképeinek domborzatábrázolása kevés számú változáson ment keresztül Lázár térképétől a modern térképművekig. A korai időszakban a korra oly jellemző halmocskás hegyábrázolás volt hivatott a terepi viszonyokat érzékeltetni, s azokban jelentős változást talán csak Mikoviny térképein fedezhetünk fel először. A Lehmann-féle csíkozással a magyar területekre vonatkozó térképeken csak a II. katonai felmérés idején találkozhatunk, néhol kezdetleges árnyékolással, s az ezt kiegészítő rétegvonalas ábrázolás csak a III. katonai felvételezés idején, 1869-től került a térképkészítők eszköztárába.

Korabeli forrásokból tudhatjuk, hogy magyar kéz – Keőszeghi Márton Károly őrnagy – által készített szintvonalas térkép készült 1838-ban Brixen (Bressanone, Olaszország) környékéről, és azt is, hogy sokáig Tóth Ágoston „Pétervárad környéke. 1846. évben vízszintes rétegekkel felvette Tóth Ágoston cs. kir. főhadnagy.” című művét tekinthettük az első, magyar területet ábrázoló szintvonalas térképnek.

A Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum, Térkép-, Kézirat- és Nyomtatványtárának gyűjteménye 4219 és 4220 jelzet alatt őriz két térképművet. Az előbbi „Planum montis Aquilae repraesentans Strata una orgia a se distantia per Auditores Instituti Geometrici assumtum. Budae die 18 Maji 1843. del. D. Braxatoris Pestini die 30 Maji 1843.”, míg az utóbbi „Planum montis Aquilae repraesentans Strata una orgia a se invicem distantia per Auditores Instituti Geometrici assumtum. Budae die 18 Maji 1843. delineavit Braxatoris Dániel Pestini die 29 Maji 1843.” címmel. A tusrajzzal készült, előbbi példányán barna csíkozással kiegészített domborzatábrázolás három évvel előzte meg Tóth Ágoston térképét, s mint ilyen, az első, magyar kéz által magyar területről készített szintvonalas térképnek tekinthető. Készítője Braxatoris Dániel, aki a térkép keletkezésének idején az Institutum Geometricum hallgatója volt.

A következő előadásban Siposné Kecskeméthy Klára ezredes Czetz János Argentínában befutott katonai pályáját vázolta fel.

A magyar hadtörténelem jeles személyisége, Czetz János honvédtábornok nemcsak szülőhazájában, de a távoli Argentínában is ismert. Czetz János, Bem táborkari főnöke, a kitűnő stratéga, szervező, térképész, földmérő élete viharos eseményekben és nyugalmasabb időszakokban, újrakezdésekben bővelkedett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után az európai emigráció évei következtek, majd 1860 májusában kivándorolt Argentínába.

Kezdetekben földmérő munkát vállalt, az Azul környéki estanciákat mérte fel, később már az argentin hadsereg ezredeseként kinevezték a katonamérnöki osztály parancsnokává. A Paraguay elleni háború során Mitre elnök egy műszaki csapattest felállításával bízta meg. Czetz feltérképezte a brazíliai, illetve a paraguayi határvidéket, elkészítette Santa Fe város vasútvonallal történő összekötésének terveit Esperanza és San Germino vidékével. A Córdobai Topográfiai Intézet parancsnokaként kijelölte Santa Fe tartomány déli határpontjait, Santa Fe és Buenos Aires helyőrségeinek létrehozása után számos új határerődöt építtetett.

Sarmiento elnök már 1869-ben sürgette az ország első katonai oktatási intézményének felállítását. A kormány egy különleges katonai bizottságot hozott létre, amely javaslatot tett az új iskola szervezetére és képzési struktúrájára. A bizottság tagja volt Czetz János. 1870. június 20-án kiadták az iskola alapítására vonatkozó rendeletet, igazgatójának Juan F. Czetz ezredest nevezték ki, aki 1874. május 24-ig volt az intézet igazgatója.

Ezután családjával Concepción del Uruguayba, Entre Ríos tartomány akkori fővárosába költözött, ahol ismét földmérő munkát végzett. 1875-ben a Topográfiai Intézet elnökének nevezték ki. Utasítást adott ki a provincia összes kerületének kataszteri felmérésére, amely Argentínában az első ilyen munka volt. 1875‒1883 között matematikát és geometriát tanított az Escuela Normal de Profesoresen, amely Concepción del Uruguayban működött és Argentína egyik legjobb hírű főiskolája volt ebben az időben. 1883-ban visszaköltözött Buenos Airesbe és a Topográfiai Intézetben mérnökként helyezkedett el. 1884-ben megalapította az Academia Militart (Katonai Akadémiát), emellett kinevezték a hadsereg vezérkara IV. osztályának főnökévé. Ebben a beosztásban 1896-ig maradt. Czetz János 1895-ben, ezredesként vonult nyugdíjba.

A szabadságharc tábornokát, az argentin hadsereg ezredesét 1904. szeptember 7-én katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra Buenos Aires Recoleta temetőjében. 1969. október 10-én a Colegio Militar de la Nación alapításának 100. évfordulóján a hamvait átszállították és az iskola kápolnájában helyezték el. Személyét megbecsülés és tisztelet övezi a második hazájában is.

Az ülésnapot Török Zsolt Győzőnek A „coup d'oeil militaire”-től a térképolvasó tekintetéig: a szemmozgás-követés lehetőségei a geovizualizációban címmel az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén zajló kutatásról szóló előadása zárta.

A modern térképészet gyökerei a felvilágosodás korába nyúlnak vissza. A földfelszín rendszeres, egységes és geometriai-csillagászati alapon történő felmérése és ábrázolása a topográfiai térképezési programokban valósult meg. A központosított államokban a hadsereg szervezetei a társadalmi-technológiai hátterét is megteremtették a katonai célokra kiválóan alkalmas, a terep vizuális megismerésére alkalmas térképműveknek. Az önálló magyar katonai térképészet európai jelentőségű előfutára Mikoviny Sámuel topográfiai térképezési programja és javaslata (1747). A térképtudomány újkori történetét a múlt század végéig a térképkészítés technológiai kérdései határozták meg.

A digitális kartográfiai paradigmaváltással egyidejűleg előtérbe kerültek a térképek használatának kérdései, és elkezdődtek a rendszeres, felhasználóorientált kutatások. A 21. század az adatbázis-alapú, webes, virtuálisan megjelenített, interaktív térképszolgáltatás kora, miközben a térképészet mindennapivá és mindenütt jelenlévő gyakorlattá vált. A kartográfia számára létfontosságú az Eckert által javasolt (1921) elmélet, amely a kutatást és fejlesztést helyezi új alapra. A korábbi időszak térképészeinek intuitív tervezése helyett ICT-környezetben a geovizualizáció, a grafikus megjelenítés (HCI) korábbi hagyományait kísérleti eszközökkel és módszerekkel tudjuk vizsgálni (UX), hogy a felhasználó igényeitől, helyzetétől és a kontextustól függő, hatékony döntéstámogató eszközt alkothassunk (UI). Az utóbbi évtizedekben a legfontosabb humán vizualizációs eszköz –a térkép – kutatása multidiszciplináris határterületté vált.

A magyar „térkép” szavunk tükrözi a kognitív folyamatoknak a képlátással való kapcsolatát. A szemmozgáskövetés olyan vizsgálati módszer, amellyel a térképhasználó tekintetét nem invazív módon követjük, majd a rögzített adatokból az agyi folyamatokra következtetünk. Magyarországon az első szemmozgás-követéses kísérletet dr. Török Zsolt Győző és Bérces Ádám hallgató végezték 2013-ban a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéken. A kísérlethez saját kísérleti eszközt, szemüveget készítettek, amely nevetségesen alacsony költségei (10 euró) ellenére komoly alkalmazási lehetőségeket tartogatott. Első kísérletsorozatukban térinformatikai szoftverek megjelenítési képességeit hasonlították össze. A következő években (2014–2016) a kutatások a szemmozgás-követéses adatok vizualizációs lehetőségeit kutatták. „A téri referenciakeret jelentősége a kognitív vizualizációban” c. multidiszciplináris kutatási pályázatunkban a Kognitív Kartográfiai laborban, szemmozgás-követéssel kiegészített virtuális környezetben vizsgálták egy, geobrowserhez hasonló megjelenítéssel támogatott városi navigáció folyamatait. A dr. Török Zsolt, valamint Tölgyesi Borbála, Kiss Veronika hallgatók részvételével folyt kutatást az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa támogatta, az eredményeiket 2018-ban nemzetközi konferenciákon mutatták be (CogInfo Comm, Spatial Cognition, ISPRS Symposium).

A beszámolót összeállította az ülésnap absztraktfüzetének felhasználásával Buga László

 

100 éves az önálló magyar katonai térképészet

 

1919. február 4-én alakult meg a Magyar Katonai Térképészeti Csoport, ettől a naptól számítják az önálló magyar katonai térképészet létrejöttét. A száz éves évfordulóról február 1-jén, ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban. Ebből az alkalomból a köztársasági elnök csapatzászlót adományozott az MH Geoinformációs Szolgálatnak (MH GEOSZ).

 

Az ünnepségen megjelent Magyarország honvédelmi minisztere, a Magyar Honvédség parancsnoka, az MH több szervezetének vezetője, a külföldi katonai térképész szolgálatok irányítói, a hazai térképész és földmérő vállalatok és szervezetek valamint a felsőoktatási intézmények képviselői, a katonai térképészet volt és jelenlegi munkatársai.

 

A centenárium alkalmából adományozott csapatzászlót Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegéde adta át Szalay László ezredesnek, az MH GEOSZ szolgálatfőnökének. A köztársasági elnök az adományozó levelében így fogalmazott: „A katonai térképészek olyan pontosan ismerik a látható, mérhető világot, benne közös hazánkat, ahogy csak nagyon kevesen. Emlékeztesse önöket ez a zászló elődeikre, akik az elmúlt századok során különleges tudást alkalmazva megannyi hősies küzdelemben álltak helyt.”

 

Benkő Tibor honvédelmi miniszter ünnepi beszédében elmondta, hogy a Magyar Honvédség az ország védelmi képességének utolsó bástyája, s a közelmúlt bebizonyította, hogy ebben a rendszerben a katonai térképészek munkája nélkülözhetetlen. „Gondoljunk 2015-re, amikor a határzárást végrehajtottuk. Önök voltak ott elsőként, hiszen pontosan ki kellett jelölni a határvonalat. Ezt is önök csinálták”. A miniszter kiemelte, hogy az átfogó haderőfejlesztésnek a katonai térképészet is része lesz. „Láthatják, hogy a Magyar Honvédség napjainkban jelentős átalakuláson megy keresztül, és ennek a korszerű, ütőképes, modern haderőnek szerves része a térképészet.”

 

Szalay László ezredes ünnepi beszédében megköszönte a köztársasági elnöknek, hogy csapatzászlót adományozott az MH GEOSZ-nak, majd így folytatta: „Úgy gondolom, hogy egy katonai alakulat, jelen esetben a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat, úgy is mint ezredszintű szervezet, nem létezhet csapatzászló nélkül. Ahogy nemzeti lobogónk piros-fehér-zöld színe az erőt, a hűséget és a reményt jelképezi, úgy a csapatzászló a hazához, a katonai eskühöz és a csapathoz való kitartó hűség, bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság szent jelképe számunkra. A csapatzászló hagyományaiknak és értékeiknek megfelelően összeköti az embereket, katonákat, így minket, katonatérképészeket is.

Ahogy körülnézek a teremben, örömmel tölt el, hogy a katonai térképészet képviselői – a Geoinformációs Szolgálat személyi állománya, a Zrínyi Kft. Térképész Ágazatának munkatársai és a csapatoknál szolgáló térképészek mellett a polgári térképészet szinte minden képviselője itt van velünk, akadémikusok, professzorok, az oktatási intézmények képviselői, a polgári térképészeti vállalatok és vállalkozások vezetői, és ez számomra azt jelenti, hogy a magyar katonai térképészet még mindig számít, még mindig jegyzik a szakmában.

1919. február negyedikétől, az első, önálló Magyar Katonai Térképező Csoport megalakulásától kezdve a magyar katonai térképészet göröngyös utat járt be.

Elődeinknek meg kellet küzdeniük a politikai rendszerváltoztatások és a térképrendszer-váltások minden nehézségével és kihívásával. Ahogy a történelem viharai Magyarországot alakították, úgy alakultak át, változtak meg az ország területét ábrázoló térképek is.

Szakmai hozzáértésről, rátermettségről azonban mindenkor nagyszerű nevek, precíz munkák, és kiváló alkotások tettek tanúbizonyságot, amit átitatott a hazaszeretet, a hozzáértés és a hivatástudat hármas egysége. A 100 évvel ezelőtti megalakulás óta a katonai térképészet töretlen fejlődésen ment keresztül és maradt a térképtudományok egyik fő gyakorlati végrehajtó szervezete. A magyar katonai térképészet történelmi jelentőségű teljesítményét 2011-ben Magyar Örökség díjjal ismerték el.

A centenárium jelentősége azonban túlmutat a Magyar Honvédség keretein. Nem csak egy csapatünnep, hanem egy szakma, egy tudomány katonai szegmensének 100 éves évfordulója, amit a polgári szakmai oldal is elismer és ünnepel, hiszen a katonai térképészet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben megfogalmazottak alapján szerves része az állami térképészetnek is.

Katona térképészként, a katonai térképészet jelenlegi vezetőjeként büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy részese lehettem és részese lehetek annak a sikerekben gazdag, ugyanakkor küzdelmekkel teli folyamatnak, amely a magyar katonai térképészet történetét jelenti. Büszke vagyok arra, én vezethetem át ezt a szervezetet a következő 100 évbe. Úgy gondolom, sőt biztos vagyok benne, hogy a következő években is lesz elég feladatunk, és új kihívások elé nézünk. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian hallottak már a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról. A haderőfejlesztés érdekében beszerzendő, rendszerbe állítandó modern technikai eszközök, rendszerek mindegyike igényli a megbízható, és nem utolsó sorban pontos, mondhatni térképészeti pontosságú, térképészeti-térinformatikai hátteret, aminek megteremtése a magyar katonai térképészet jelenlegi legfontosabb feladata. A magyar honvédség részére szükséges térképek és térképi adatbázisok előállítása mellett azonban a katonai térképészet törvényben meghatározott feladata az állami topográfiai térképi adatbázisok létrehozása is. Örömmel jelenthetem Önöknek, hogy az 1:50 000 méretaránynak megfelelő topográfiai adatbázis – ahogy mi nevezzük, a DITAB-50 létrehozása gőzerővel folyik, és tervezetten jövő év elejére elkészül.

A magyar katonai térképészet vezetőjeként az a célom, hogy a katonai térképészetet az elmúlt évtizedek átszervezései és leépítései után ismét a szakma élvonalába emeljem. Ehhez azonban szükség van arra, hogy mindannyian, akik most itt vagyunk a teremben, összefogjunk, mert meggyőződésem, hogy sikereket csak úgy tudunk elérni, legyen szó akár a katonai akár a polgári térképészetről, ha minden eddiginél szorosabban együttműködünk.”

 

A katonai térképészet napja, az önálló magyar katonai térképészet megalakulásának 100. évfordulója alkalmából Magyarország honvédelmi minisztere a szolgálati érdemjel ezüst fokozatával tüntette ki Pappné Laib Mónika őrnagyot a HM Zrínyi Nonprofit Kft. részlegvezetőjét, a honvédelemért kitüntető cím Babérkoszorúval ékesített fokozatát adományozta Karcsai András Károly főtanácsosnak az MH Geoinformációs Szolgálat főelőadójának, a honvédelemért kitüntető cím I. fokozatát adományozta Németh Lászlónak a HM Zrínyi Nonprofit Kft. térképészet ágazati igazgatójának, a honvédelemért kitüntető cím II. fokozatát Bellovics Bélának, a III. fokozatát Nagy Tamásnak és Nyerges Jánosnak a HM Zrínyi Nonprofit Kft. munkatársainak.

Emléktárgyat adományozott dr. Mihalik Józsefnek és Pásztor Zoltánnak a HM Zrínyi Nonprofit Kft. osztályvezetőinek, Mrsan József zászlósnak az MH Geoinformációs Szolgálat térképész zászlósának.

Továbbá elismerő oklevelet adományozott Abonyi Györgynek, dr. Bakó Zoltánnak, Czinka Annamáriának, Csákvári Péternek, Fekete Zoltánnak, Lázár Árpádnak, Mundi Zoltánnak, Németi Lászlónak, Simon Péternek és Solymárné Varga Zsuzsannának a HM Zrínyi Nonprofit Kft. dolgozóinak.

A Magyar Honvédség parancsnoka, beosztásában huzamos időn át végzett szakmai munkája elismeréséül, emléktárgyat adományozott Barsy Dezső őrnagynak az MH Geoinformációs Szolgálat térképész főtisztjének, Boros Oláh Gábornak és Sipos Györgynek a HM Zrínyi Nonprofit Kft. osztályvezetőinek.

Emléklapot adományozott Annau Judit őrnagynak az MH Geoinformációs Szolgálat térképész főtisztjének.

Az MH Geoinformációs Szolgálat szolgálatfőnöke a katonai térképészet érdekében kifejtett többéves kiemelkedő szakmai munkája elismeréséül az Önálló Katonai Térképészet megalakulásának 100. évfordulója, 2019. február 4-e alkalmából Rédey-emlékplakettet

adományozott Koós Tamás alezredesnek az MH Geoinformációs Szolgálat főmérnökének,

Schipek László ny. őrnagynak és Nagy Károlynak a HM Zrínyi Nonprofit Kft. ellenőrének.

 

Az eseményen az elismerések átadása után levetítették a HM Zrínyi Nonprofit Kft. által készített, az önálló magyar katonai térképészet száz évéről szóló filmet is.

 

Az ünnepség után rendezett állófogadáson Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka köszöntőjében szintén a katonai térképészek nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta. „Az önálló magyar katonai térképészet elmúlt száz éve, és az a munka, amit az elődök elvégeztek, ennek fényes bizonyítéka, hiszen megmutatta, hogy a magyar emberek ezen a területen is tudnak maradandót alkotni.”

A beszámolót összeállította. Buga László

Forrás: https://honvedelem.hu/cikk

 

ERASMUS-találkozó Thaiföldön

 

A 2017 októberében indult, három éves EU ERASMUS+IRSEL (Innovation on Remote Sensing Education and Learning ) projekt fő célkitűzése a távérzékelés széles körű társadalmi népszerűsítése, ennek megfelelően oktatási platform kialakítása, valamint ahhoz kapcsolódó gyakorlatorientált tananyagfejlesztés két ázsiai ország, Kína és Thaiföld számára. A megvalósuló innovatív oktatási platform, a BSc- és MSc-képzésbe is beépíthető e-learning tananyagok hozzájárulnak a két ázsiai ország távérzékelési szaktudásához és ezzel az alkalmazások széles körű elterjesztéséhez.

Az első év munkájának összegzésére, az egyes feladatkörök felelőseinek beszámolójára és a következő időszak cselekvési tervének részletes megvitatására került sor 2018. november 27–29 között az északkelet thaiföldi Khon Kaenben. A vendéglátó Khon Kaen University (KKU) gondosan készítette elő a három napos találkozót, melyen mind a négy európai, a két kínai és a két thai egyetemnek is több, a projektben közreműködő oktatója volt jelen. Az Óbudai Egyetem részéről dr. Földváry Lóránt, dr. Márkus Béla, Verőné dr.Wojtaszek Malgorzata és Balázsik Valéria vettek részt az éves találkozón.

A megbeszélésen nagy hangsúlyt kaptak a közösen fejlesztett 20 oktatási modul jelen helyzete és feladatai. A modulok mindegyike a távérzékelés más-más alkalmazási területét dolgozza fel, és az elméleti ismeretanyag mellett olyan gyakorlati példákat szolgáltat, melyek a bemenő adatok és szoftverek hozzáférésén keresztül teljes részletességgel vezetik végig a hallgatót a feldolgozás folyamatán, biztosítva így a feladatmegoldás gyakorlati elsajátításának lehetőségét. A találkozó programjának ez a része eredményezte a legtöbb hozzászólást, hiszen hat ország (4 európai és 2 ázsiai) nyolc egyetemének oktatási módszertana került felszínre és megvitatásra. Teljes mértékben érvényesült a projekt elvárásai közt megfogalmazott „nemzetköziesedés elősegítése”, hiszen hallhattunk érvelni a holland egyetem képviseletében brazil kollégát, a bangkoki egyetem részéről pedig indiai kolléganőt! A vitát követően végül döntés született a tananyagok egységes jellemzőit illetően.

A megbeszélésen dr. Sarawut Ninsawattól (Asian Institute of Technology – AIT) elhangzott egy beszámoló a projekt keretében kialakításra kerülő „Tudásközpont” jelenleg már megkezdett eszközbeszerzéseiről. (http://irsel.eu/cluster-meeting-of-e-cbhe-projects-in-bangkok-thailand-21-november-2018/)

A vendéglátó egyetem (KKU) oktatói kisebb kirándulást szerveztek a résztvevőknek. A várostól 50 km-re lévő farmon „kígyóshow” kápráztatott, vagy éppen rettentett el bennünket, majd visszafelé egy buddhista központot jártunk végig. Mindezeket élményben felülmúlta az a fesztivál, amelyet Khon Kaenben rendeznek évente, és idén éppen ott tartózkodásunk idejére esett. A város utcáit ellepték a régió népviseletbe öltözött táncosai, akik a kihelyezett hangszórókból jövő thai népzenére tökéletesen egyszerre táncoltak, a korábbi éveket túlszárnyalva 73 000-en, és ezzel az esemény bekerülte a Guinness-rekordok közé!

A találkozó harmadik napján megbeszélésre kerültek a külső szakértői értékelések, a projektben előírt megvalósíthatósági tanulmány, valamint a 2. projektév feladatai és a teljesítési határidők.

Reményeink szerint a projekt a tudásbázis kialakításával hozzájárul mind Európában, mind Ázsiában a távérzékelési technológiák széles körű alkalmazásához, mely a szakterületenként (pl.: természetvédelem, mezőgazdaság, erdészet, halászat stb.) eltérő adottságokra és igényekre is adaptálható, egyben elősegíti a távérzékelés tudományterületén a felsőoktatás minőségének javítását.

Balázsik Valéria

 

Testületi ülések

 

Társaságunk intézőbizottsága (IB) soron következő ülését 2018. december 10-én 10 órakor

tartotta, a Bosnyák téri székház I. emeleti tanácstermében.

Az ülés napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. Javaslat az MFTTT 2019. évi tagsági díjaira (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

2. Beszámoló az MFTTT 2018. évi tevékenységéről és aktuális pénzügyi helyzetéről (előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella)

3. A Társaság 2019. évi költségvetésének tervezete (előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella)

4. Jelölőbizottság felállítása a Márton Gyárfás-emlékplakett adományozására (előadó: dr. Ádám József)

5. Az MFTTT ad hoc munkacsoport beszámolója: Az ENSZ Agenda 2030 program támogatása (előadó: dr. Mihály Szabolcs

6. Az EFGN és a Földmérők Világnapja 2019. évi programjának előkészítése (előadó: Iván Gyula és Szrogh Gabriella)

7. Az MFTTT 2019. évi tisztújító közgyűlésének előkészítése, javaslat a jelölőbizottság felállítására (előadó: dr. Ádám József)

8. Egyebek

 

A testület a napirendi pontok megtárgyalása után a következő határozatokat fogadta el:

14/2018 .(XII. 10.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság a főtitkár előterjesztése alapján megismerte és megvitatta a Társaság 2019. évi tagdíjaira vonatkozó tervezetet (amely a 2018. évi tagdíjtételek változatlanul hagyását tartalmazza), amelyet a választmány elé megállapításra, majd ezt követően a közgyűlés elé terjesztését javasolja jóváhagyás céljából (8 igen, 0 nem, 0 tartózkodás szavazattal).

15/2018. (XII. 10.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság a főtitkár és az ügyvezető titkár előterjesztése alapján megismerte a Társaság aktuális pénzügyi helyzetét és a 2019. évi költségvetési tervezetét, amelyet a választmánynak és a közgyűlésnek elfogadásra javasol. Az IB egyetért az ügyvezető titkár és kisegítő munkatársa részére 2018. évi 13. havi fizetés kiutalásával (8 igen, 0 nem,0 tartózkodás szavazattal).

16/2018.(XII. 10.) számú IB-határozat: Az IB köszönetét fejezi ki dr. Mihály Szabolcsnak, dr. Remetey-Fülöpp Gábornak, Palya Tamásnak és dr. Zentai Lászlónak, hogy Társaságunkat aktívan képviselték 2018-ban előadások bemutatásával és tanulmányok készítésével az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok elérésének szolgálatában megjelenő térinformatikai és földmegfigyelési feladatok terén. A vonatkozó munkáknak hazai és nemzetközi kapcsolatokban történő rendszeres végzése céljából munkabizottságot kér fel, amelynek elnöke dr. Mihály Szabolcs, tagjai: dr. Remetey-Fülöpp Gábor, Palya Tamás, dr. Zentai László, Hargitai Péter és Iván Gyula (8 igen, 0 nem, 0 tartózkodás szavazattal).

17/2018. (XII. 10.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság elhatározta, hogy a 2019. évi Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (EFGN 2019) és a Földmérők Világnapja alkalmából előadóülését 2019. március 21-én (csütörtökön) szervezi meg. Az előadóülés programjának összeállítására eseti programbizottságot állít fel, amelynek elnöke Iván Gyula, tagjai: Buga László, Dobai Tibor, Domokos György, dr. Engler Péter, Koós Tamás, dr. Siki Zoltán, Vidovenyecz Zsolt és Zalaba Piroska (8 igen, 0 nem, 0 tartózkodás szavazattal).

 

Társaságunk alapszabályának 21.§ alapján a választmány hatáskörébe tartozó aktuális döntések meghozatala érdekébe a főtitkár 2018. december 10-én 12.30 órára hívta össze a testület ülését a következő napirenddel:

1. Az MFTTT 2019. évi tagsági díjai (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

2. Az MFTTT 2019. évi költségvetési tervezetének megvitatása (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

3. Az MFTTT 2019. évi tisztújító közgyűlésének előkészítése, a jelölőbizottság megválasztása

4. Egyebek

A választmány az alábbi határozatokat fogadta el:

4/2018. (XII. 10.) számú választmányi határozat: Az MFTTT választmánya a főtitkár előterjesztése alapján megismerte a Társaság 2019. évi tagdíjaira vonatkozó tervezetet (amely a 2018. évi tagdíjtételek változatlanul hagyását tartalmazza), amelynek a közgyűlés elé terjesztését javasolja jóváhagyás céljából (11 igen, 0 nem, 0 tartózkodás szavazattal).

5/2018. (XII. 10.) számú választmányi határozat: Az MFTTT választmánya a főtitkár előterjesztése alapján megismerte a Társaság aktuális pénzügyi helyzetét és a 2019. évi költségvetési tervezetét, amelynek a közgyűlés elé terjesztését javasolja elfogadás céljából (11 igen, 0 nem, 0 tartózkodásszavazattal).

6/2018. (XII. 10.) számú választmányi határozat: Az MFTTT választmánya az elnök előterjesztése alapján a 2019–2023 időszakra jelölőbizottságot kér fel, amelynek elnöke dr. Busics György, tagjai pedig Domokos György, Hajtman Zoltán, Holéczy Ernő és Koós Tamás (11 igen, 0 nem, 0 tartózkodásszavazattal).

 

Az MFTTT folyamatos működése érdekében a közgyűlésnek még az év vége előtt el kellett fogadni a 2019. évi tagdíjakat és a Társaság költségvetését, ezért 2018. december 10-én 14.00 órára hirdette meg a döntéshozó testület ülését Dobai Tibor főtitkár.

Az ülés napirendje:

1. Elnöki megnyitó (előadó: dr. Ádám József elnök)

2. A mandátumvizsgáló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

3. Tájékoztató a Társaság aktuális ügyeiről (előadó: dr. Ádám József elnök)

4. A mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése

5. A Társaság 2019. évi tagdíjainak jóváhagyása (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

6. A Társaság 2019. évi költségvetésének elfogadása (előadó: Dobai Tibor főtitkár)

7. Egyebek

A prognosztizálható mérsékelt érdeklődés miatt a kiküldött meghívóban szerepelt a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontja is: 2018. december 12-én 14.00. A másodszori időpontra összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az összejövetelre a második időpontban került sor változatlan tárgykörrel és helyszínen.

Dr. Ádám József üdvözlő szavai után a közgyűlés elfogadta a napirendet, a jegyzőkönyv vezetésével megbízta Szrogh Gabriellát, a hitelesítéssel pedig Iván Gyula és Buga László főtitkárhelyetteseket, majd megválasztotta a mandátumvizsgáló bizottság tagjait Hetényi Ferencné, Homolya András és Koós Tamás személyében. A jelenléti ívek feldolgozásának ideje alatt dr. Ádám József elnök beszámolt a Társaság aktuális ügyeiről, feladatairól. Megállapította, hogy az MFTTT tervszerűen működött, testületei az alapszabály szerint ellátták feladataikat. 2018-ban 12 ún. „nagyrendezvényre” került sor összességében mintegy 2000 fő részvételével. A honlapunk forgalma változatlan, átlagosan napi ezer felkeresést regisztrálunk. A Geodézia és Kartográfia rendszeresen megjelent, a szakmai publikációk mellett folyamatosan tudósított a fontosabb társasági eseményekről. Az elnök sajnálattal jegyezte meg, hogy szakágazatunk polgári része egy éve bizonytalan helyzetben van, nincs végleges szervezeti struktúrája. Dr. Ádám József számba vette a 2019. év legfontosabb tervezett eseményeit:

100 éves lesz az önálló magyar katonai térképészet, amelyről a nyári Vándorgyűlésünkön önálló szekcióval fogunk megemlékezni.

Az Európai Földmérők és Térinformatikusok napjához kapcsolódó konferenciára március 19-én a Ludovika (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) aulájában kerül sor. A 2019-es évet a CLGE Eötvös Loránd emlékévének nyilvánította, ezzel kapcsolatosan is vannak feladataink.

Az EMT Földmérő Szakosztályának évenkénti összejövetelére immár huszadik alkalommal kerül sor 2019. május 23–26. között Marosvásárhelyen.

Az MFTTT 31. Vándorgyűlését 2019. július 4–6. között Békéscsabán rendezzük meg.

A Társaság 2019. májusi közgyűlése tisztújító közgyűlés lesz. A választmány december 10-ei ülésén megválasztották a jelölőbizottságot (lásd feljebb a választmány 6/2018. (XII. 10.) számú vonatkozó határozatát).

Az elnöki beszámoló után a mandátumvizsgáló bizottság jelentette a közgyűlésnek, hogy 23 szavazati joggal rendelkező egyéni tag és 8 jogi tag képviselője vesz rész az ülésen.

Dobai Tibor tájékoztatta a testületet, hogy a választmány változatlan tagdíjakról hozott döntést, amit a közgyűlés elfogadott.

7/2018. (XII. 12.) számú közgyűlési határozat: A közgyűlés a Társaság 2019. évi tagdíjait az intézőbizottság javaslata és a választmány által megállapított összege alapján, amely a 2018. évi tagdíjtételek változatlanul hagyását tartalmazza, jóváhagyta (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás szavazattal).

 

Ezt követően a főtitkár előterjesztette a Társaság 2019-re szóló költségvetés-tervezetét. A tagdíjak melletti fő bevételi források a pályázati úton elnyert támogatások. Számítunk az agrárminiszter anyagi hozzájárulására a nemzetközi szervezetek tagdíjainak befizetésére. Az NKP Nkft. jelentősen hozzájárul a szakfolyóiratunk megjelenéséhez. Az EFGN-konferencia megrendezéséhez félmillió forint támogatást kaptunk. A beterjesztett költségvetés óvatos tervezéssel készült, nem tartalmaz kockázatos tételeket, jelezte felügyelőbizottság elnöke, dr. Toronyi Bence. A 2019. évi költségvetést 16,5 millió forint tervezett bevétellel, 15,2 millió forint tervezett kiadással a közgyűlés elfogadta.

8/2018. (XII. 12.) számú közgyűlési határozat: A közgyűlés Dobai Tibor főtitkár előterjesztésében megismerte a Társaság aktuális pénzügyi helyzetét és a 2019. évi költségvetési tervezetét. Az MFTTT 2019. évi költségvetési tervezetét (az intézőbizottság és a választmány javaslata alapján) a mellékelt táblázatban foglaltak alapján elfogadta (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás szavazattal).

 

Az egyéb napirendi pontok között Hodobay-Böröcz András tájékoztatta a közgyűlést, hogy dr. Ferenc Józseffel egyeztetve a huszadik, jubileumi EMT-találkozóra a korábbi összejöveteleken készült fényképeket tartalmazó DVD-t állít össze. Siki Zoltán javasolta, hogy Társaságunk készítsen nyomtatott fotóalbumot az erdélyi találkozóra. A közgyűlés Hodobay-Böröcz Andrást kérte fel a meglepetésajándék elkészítésének szervezésével.

Koós Tamás felvetette marosvásárhelyi vetületi kezdőpont (Kesztelyhegy) rendbetételének lehetőségét a jubileumi találkozó keretében.

A közgyűlésen tájékoztató hangzott el arról, hogy a katonai térképészet 100 éves évfordulójára készülő díszkönyv bemutatójára a tervek szerint az MTA Kistermében kerül sor január 30-án. Az évfordulós ünnepi állománygyűlést február elsején rendezik a Stefánia palotában. Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja keretében március 21-én a nadapi magassági alappont kicsinyített mását fogják felavatni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kampuszán az Orczy-kertben.

További hozzászólás nem lévén az elnök megköszönte a tagság éves munkáját, boldog új évet kívánva berekesztette az ülést.

 

Az IB 2019. évi első összejövetelére 2019. január 31-én került sor a következő napirenddel:

 

1. Tájékoztató az MFTTT 2018. évi Beszámoló–könyvvizsgálat–főtitkári beszámoló előkészítéséről (előadók: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella).

2. Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja/Földmérők Világnapja (2019.

március 21.) szervezése és előkészítése (előadók: Iván Gyula és Koós Tamás)

3. A Fővárosi és Pest Megyei Földmérőnap (2019. március 28.) szervezése és előkészítése (előadó: Körblné Németh Éva és Szrogh Gabriella).

4. EMT 20. Földmérőtalálkozó alkalmából tervezett fotóalbum előkészítése (előadó: Hodobay-Böröcz András).

5. MH GEOSZ és MFTTT közötti megállapodás helyzete (előadó: Koós Tamás).

6. Egyebek.

 

A napirend elfogadása után Dobai Tibor távollétében Szrogh Gabriella tájékoztatatta a testületet a 2018. évi beszámoló elkészítésének állásáról. (A főtitkár autóbalesete miatt nem tudott részt venni az ülésen.) Az előzetes számok alapján 3,5 millió forintos eredménnyel zárja a Társaság 2018-at. Vannak még nyitott tételek (kintlévőségek) a könyvelésben, amelyek tisztázásra várnak, de a március 31-i zárásnak nincs akadálya. Az IB a tájékoztatót tudomásul vette.

 

Az EFGN programja teljessé vált, néhány felkérést kell csak pontosítani, mondta Iván Gyula a tájékoztatójában. Az ülésnapon 12 előadás fog elhangzani. A rendezvény helyszíne még nem végleges. Terv szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ad otthont a konferenciának. Alternatív lehetőség az MH GEOSZ Szilágyi Erzsébet fasori székhelye.

 

A Fővárosi és Pestmegyei Földmérőnapot április 3-án az MH GEOSZ kultúrtermében tartják igen gazdag és színvonalas programmal, derült ki Körblné Németh Éva tájékoztatójából.

A konferencia az EFGN ülésnaphoz hasonlóan alkalmat ad a szakma gyakorlóinak a szükséges továbbképzési pontok megszerzésére is.

 

Hodobay-Böröcz András bemutatta a 20. EMT Földmérő-találkozójára a korábbi összejövetelek képeiből és az elnöki megnyitóbeszédekből összeállított album tervezetét. A testület megköszönte az eddig végzett munkáját, és határozatot fogadott el az album elkészítésének költségkeretéről (300 000 Ft), felkérte továbbá Hodobay-Böröcz Andrást a munka további koordinálására.

 

Az 5. napirendi pont előadója szolgálati elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ülésen, így Ádám József tájékoztatta az IB-t, hogy a megállapodástervezetet az MH GEOSZ jogásza megvizsgálta és kisebb korrekciókat javasolt a szövegben. Az együttműködés írásban történő rögzítése elősegíti többek között az MFTTT-rendezvények megtartását az MH GEOSZ székhelyén.

 

Az egyéb napirendi pontok között az elnök néhány folyamatban lévő ügyről tájékoztatta az IB-t.

 

Buga László kérte a testület támogatását a Geodézia és Kartográfia folyóirat eddig megjelent lapszámainak digitális átalakításához (szkenneléséhez) és digitális publikálásához az Arcanum Adatbázis Kft.-vel együttműködésben. Mivel a testület időközben – az egyéb elfoglaltságaik okán távozó tagok miatt – megfogyatkozott, az elnök kérte Buga Lászlót egy határozati javaslat megfogalmazására, amelyet e-mailben történő szavazásra fog bocsátani.

 

Az IB és a választmány következő ülésére (a közgyűlés előkészítéséhez) a tervek szerint április elején kerül sor.

Egyéb hozzászólás nem lévén az elnök megköszönte a részvételt, és berekesztette az ülést.

Buga László

 

NEKROLÓGOK

 

Dr. Kis Papp László

1940–2018

Megrendülten fogadtuk a hírt, hogy dr. Kis Papp László tanár úr hosszú, türelemmel viselt betegségben 2018. december 16-án, Budapesten, életének 79. évében elhunyt.

Kis Papp László 1940. november 24-én született Pécsen. Gyermekéveit a Baranya megyei Kárászon töltötte, az általános iskola elvégzését követően 1959-ben érettségizett a pécsi bányaipari technikumban.

Kis Papp László a BME Mérnöki Karán 1964-ben szerzett földmérőmérnöki oklevelet. Ezt követően egyetemi tanársegéd lett a Fotogrammetria Tanszéken. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál töltött hároméves szakmai gyakorlatát követően tért vissza ismét egykori Alma materébe, ahol megvédte egyetemi doktori címét „Korszerű városmérési eljárások” címmel, majd egyetemi adjunktusi kinevezést kapott. Felismerve azt, hogy a mérnöki alkotások létrehozásához korszerű gazdasági ismeretek is szükségesek, 1969-ben a BME-n gazdasági mérnöki oklevelet is szerzett. 1975-ben szerezte meg műszaki kandidátusi fokozatát a fotogrammetriai eljárások acélszerkezetek alakváltozásának kísérleti vizsgálata témában. 1976–1996 között a Fotogrammetria Tanszék docense, 1991-től tanszékvezető helyettese. 1996-tól az Általános Geodézia Tanszék tanszékvezetője, majd 1998–2001 között az összevont Általános- és Felsőgeodézia Tanszék tanszékvezetője. 1997-ben habilitált mérnöki szerkezetek alakváltozás-vizsgálata témakörben, 2000-től egyetemi tanárként oktatta az alap- és mesterszakos földmérőhallgatókat, valamint a szakmérnököket a települési és építészeti fotogrammetriára és menedzsmenttudományokra egészen 2010-es nyugdíjba vonulásáig.

Oktatói-kutatói munkásságának egyik legjelentősebb eredménye a fotogrammetria építészeti és műemlékvédelmi alkalmazásainak kutatása. E téren elért eredményeit „Építészeti fotogrammetria” című könyvében foglalta össze. Pályája során betöltötte a Műemlékek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) Építészfotogrammetriai Bizottságának elnöki tisztét és az ICOMOS Nemzetközi Oktatási Bizottságának is tagja volt. Egyetemi feladatai keretében több jelentős ipari megbízást is irányított.

A felsőoktatásban eltöltött mintegy öt évtizedben mind oktatóként, mind vezetőként az embert tekintette a legfontosabb láncszemnek. Személyében a kollégák egy mindenkire odafigyelő, empatikus, elhivatott oktatót és embert ismerhettek meg. Mindig nyitott volt a hallgatók felé is, szívesen segített ügyes-bajos dolgaikban. Az oktatást valóban hivatásnak tekintette, és – amíg egészsége megengedte – nyugdíjasként is lelkesen vett részt a szakmérnökök képzésében.

A szakszervezeti mozgalomhoz 1972-ben kapcsolódott, akkor lett a kari titkár helyettese, tíz évvel később pedig már az egyetemi szakszervezeti bizottság titkárhelyettese. 1986-ban választották meg az egyetem szakszervezeti titkárává. Első elnöke volt az 1988-ban alakuló Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (ezt a pozíciót 2010-ig töltötte be), az 1989-ben létrehozott Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés pedig alelnökévé választotta, majd elnökként segítette a konföderáció munkáját. Az utóbbi két szervezetnek később tiszteletbeli elnöke lett.

Ne feledjük, hogy ez nemcsak a búcsú, hanem a köszönet pillanata is. Amikor búcsúzunk, egyúttal köszönetet is mondunk belső csendünkben a Teremtőnek mindazért, ami rá emlékeztet, amit neki köszönhetünk.

Vigasztaljon minket a tudat, hogy ismerhettük, hogy köztünk, velünk élt. Nyújtson vigaszt a gondolat, hogy nekünk, értünk dolgozott! Emléke örökké bennünk él!

Dr. Kiss Papp Lászlót a Budaörsi Újtemetőben, 2019. január 4-én kísértük utolsó útjára.

Isten veled Tanár Úr! Nyugodj békében!

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék munkatársai

 

In memoriam Oláh Zoltán (1960-2018)

A földmérői berkekben sokak által ismert Oláh Zoli földmérő 2018. november 8-án eltávozott sorainkból.

1960. január 3-án egy festői kis faluban, Mátraballán született. 1978-ban a Zalka Máté Közlekedésgyártó Szakközépiskolában érettségizett, majd ezt követően a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakiskolában szerzett autószerelő képesítést.

A Fővárosi Földhivatalnál 1981. április elejétől gépkocsivezetőként kezdett el dolgozni. Fél év múlva tett egy kis kitérőt a Pest Megyei Földhivatalba, ahonnan 1983-ban visszatért a Fővárosi Földhivatalhoz, majd 1990. év végétől a Fővárosi Kerületi Földhivatal földmérési csapatát erősítette.

A fővárosi kárpótlás beindulásakor, 1992-ben visszatért a Fővárosi Földhivatalhoz ahol haláláig a Földmérési osztályon dolgozott. Miután érdekelte a földmérési munka, ezen belül a helyszíni munka részét képező mérési feladatok, 2001-ben földmérési technikusi szakvégzettséget szerzett a budapesti Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézetben. Szeretette a szabadságot, a szabadban lenni, mérni és autót vezetni, szabadidejében motorozni és barátaival horgászni, bolondozni.

Az egykori kolléga, Sándor József így emlékezett meg róla:

Oláh Zoli barátom – úgy érzem – különleges volt, őt nem az adatai jellemezték, hanem a hozzáállása. Neki a földhivatal volt az élete, legfőképp a helyszínelés, a földmérés. A fővárosban és besegítve Pest megyének, végigcsinálta a kárpótlást, valamint az osztatlan közös tulajdon megszüntetést. A kettő között Budapest teljes digitális átalakításához kapcsolódó ellenőrző, kiigazító méréseket és persze mellette a folyamatos napi ügyek, beadványok mérését is lelkesen végezte.

Mindeközben ő volt a társaság nevettető, vidám alakja is.

Több mint harminc évet dolgoztunk együtt, és ez alatt kialakult egy közös mániánk. Lestük, kerestük a jellegzetes régi vagy új épület-/építménycsúcsokat, s tornyokat, s amelyet alkalmasnak ítéltünk, azt menthetetlenül bemértük leendő tájékozási pontnak. Úgy érzem, azzal tudok a leginkább méltóan megemlékezni róla, ha most ide idézek néhány különleges magaspontot, így kiáltva utána: Jó utat az égi hegyekben!

-        Kaán Károly Kilátó a Hárs-hegyen

-        Gellérthegy – Szabadságszobor (a pálmaág két végpontja)

-        Zoli-kémény (Budafoki út 52.)

-        ORFK (Teve utca)

-        Az Elefántház tornya az Állatkertben

-        A nagytétényi víztorony

-        Megyeri híd (Pest felőli pilon)

-        Megyeri híd (Buda felőli pilon)

Mi munkatársak és barátok a szabadságot és a terepi munkát szerető, vidám kedélyű és viccelődő Oláh Zolit őrizzük meg emlékezetükben.

 

HÍREK

 

Végzős egyetemisták

2019. január 28-án az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézetében 17 nappali és 8 levelező tagozatos, végzős hallgató adott számot a GEO-ban eltöltött évek alatt megszerzett tudásáról és szakmai felkészültségéről. Az eddigi szokások szerint a vizsga első részében a hallgatók megvédték szakdolgozatukat. A választott témák szinte a szakterület egészét felölelik, valamennyi dolgozatban jelen vannak a legkorszerűbb technológiák, mely mutatja az újabb generáció érdeklődését a felmérésben és feldolgozásban jelen lévő új technikai eszközök és lehetőségek iránt. A geodéziai módszerek mellett jelentős számú a távérzékelési és fotogrammetriai témát feldolgozó szakdolgozat, melyek során térinformatikai módszereket is alkalmaztak. Ez utóbbi téma önállóan is tárgyát képezi néhány dolgozatnak. A védést követően a komplex záróvizsga a kihúzott tételekre a felkészülési időt követően adott feleletekkel folytatódott. Mindkét záróvizsga bizottság – melyben a szakmai szervezetek képviselői is jelen voltak, mind a szakdolgozati védések, mind pedig a szóbeli feleletek alapján elégedetten nyilatkozott a végzős hallgatók felkészültségéről.

Az államvizsgát a 17 nappalis és 8 levelezős hallgató sikerrel abszolválta. Sokuk már a hetedik szemeszter alatt leendő munkahelyén dolgozott. Akik még ezt követően keresnek érdeklődési körüknek megfelelő állást, azoknak sem lesz nehéz dolguk, hiszen hetente érkezik Intézetünkbe megkeresés, amelyben jelzik, hogy szívesen fogadják a friss diplomás fölmérő- és földrendezőmérnököket.

2019 januárjában Földmérő és földrendező mérnök alapszak, geoinformatika specializáción végzett hallgatók:

Adorján Erik, Bokor Sára, Csarnai Attila, Éder Bálint, Epresi Konrád, Evanics Tamás, Friss Benjámin, Gál András, Gyarmati Máté, Hábel Sára, Héder Mária Mercédesz, Horváth Cristopher, Jakli Norina, Madar Dávid, Majer Attila, Marková Orsolya, Papp Tamás, Petrétei Boglárka Alexia, Rábel Roland, Rassányi Zsófia, Rumi Márk, Sebők Olivér, Szabó Péter, Timár Bálint, Thomka Dávid.

Ë

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén az idei téli vizsgaidőszakban egy hallgató, Gebei László államvizsgázott sikeresen. Diploma dolgozatának címe: A Margit-vonal térinformatikai rekonstrukciója. Témavezetője: Elek István volt.

Ë

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) műszaki térinformatika szakirányú továbbképzés keretében 2018 szeptemberében Szabó Levente szerzett oklevelet. Diplomadolgozatának címe: Önkormányzati térinformatikai rendszerek kisvárosi igényekhez.

A téli vizsgaidőszakban, 2019 januárjában a Geoinformatika-építőmérnök (BSc) ágazaton (geodézia specializáció) az alábbi hallgatók végeztek és védték meg diplomamunkájukat: Berényi Balázs (Légi fotók feldolgozása a lefejtett mészkő térfogatának kiszámításához), Bottlik Gábor(A dunavecsei Petőfi Sándor Általános Iskola rekonstrukciójának támogatása fotogrammetriai és geodéziai módszerekkel), Kocsis Péter (A Duna partfalainak magassági mozgásvizsgálata Budapesten), Okolicsányi András (Vasbetonszerkezetek geometriai modellezése pontfelhő alapján), Deli Dániel (QDaedalus rendszerrel végzett földrajzi helymeghatározás pontossági vizsgálata).

 

Valamennyi frissen végzett hallgatónak gratulálunk az eredményes védéshez és záróvizsgához, és kívánunk a jövőre nézve szakmai sikereket, magánéletükben egészséget és boldogságot!

Balázsik Valéria–Gercsák Gábor–Homolya András

 

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt végrehajtása során alkalmazott jogi szolgáltatói iratminták (4. rész)

A sorsolási jegyzőkönyv tartalmi elemei

 

Az egyezségi tárgyalásról készített jegyzőkönyvet a jogi szolgáltató a tárgyalás napját követő 8 napon belül megküldi a járási hivatal részére. Egyezség hiányában a földrészlet – kérelmezők közötti – megosztásának sorrendjét sorsolással kell megállapítani.

A 374/2014. (XII.31.) korm. rendelet 4. § (4) bekezdés h) pontja szerint a jogi szolgáltató feladata különösen a sorsolási bizottság munkájában való részvétel, a sorsolás során jogi tanácsadás valamint a sorsolási jegyzőkönyv vezetésének és elkészítésének biztosítása.

A sorsolásról a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a sorsolás helyét és idejét,

b) a sorsolási bizottság elnökének nevét és a jegyzőkönyvvezető nevét, a jogi szolgáltató és földmérő nevét, székhelyét vagy irodájának székhelyét,

c) a földrészlet beazonosításához szükséges valamennyi azonosítót (település, helyrajzi szám),

d) jogutódlás esetén annak igazolását,

e) a sorsoláson elhangzott, a sorsolásra vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

f) a sorsolási megállapodások tényét és tartalmát,

g) a sorsolás eredménye szerinti kiosztási sorrendet,

h) mellékletként a jelenléti ívet, valamint a meghatalmazásokat tartalmazó okiratokat,

i) mellékletként az osztóprogram segítségével a földmérő által elkészített és kinyomtatott megosztási térképvázlatot, melyen fel kell tüntetni a kialakítandó földrészletek – ideértve a betervezett utakat és a közös tulajdonban maradó földrészleteket is – helyrajzi számait, határvonalait és a kiosztott földrészletek tulajdonosainak nevét,

j) a megosztási munkarészek vizsgálatára az ingatlannyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján elkészített területkimutatást,

k) azt a bejegyzést, hogy a jogi képviselő ismertette és a jelenlévők tudomásul vették a sorsolási jegyzőkönyvben foglaltakat.

 

A jegyzőkönyv oldalanként tartalmazza a sorsolási bizottság elnökének és tagjainak a kézjegyét, valamint a jegyzőkönyv végén nyilvánvalóan azonosítható aláírásukat és a jogi szolgáltató ellenjegyzését.

A sorsolási jegyzőkönyv négy eredeti példányban készül.

A sorsolási jegyzőkönyvet a járási hivatalnak soron kívül kell ellátnia záradékkal, ha a sorsolás lefolytatása ellen nem került benyújtásra kifogás, vagy a benyújtott kifogást a kormányhivatal elutasította és a sorsolás eredményét a kormányhivatal helyben hagyta. A záradék azt tanúsítja, hogy a megosztási eljárás a sorsolás eredményének megfelelően folytatható.

Záradékolás után a sorsolási jegyzőkönyv két példánya a járási hivatalnál, egy példány a jogi szolgáltatónál és egy példány a földmérőnél kerül megőrzésre.

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2021/1. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 31

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk