Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2019.

2019/3 71. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

Dr. Ádám József: Az egységes mértékegységrendszer kialakítása, fenntartása és továbbfejlesztése  4

Fábián József: Földmérési jelek elhelyezését biztosító közérdekű használati jog   16

Budapest-térképek a XX. századból   20

Testületi ülések   24

Tisztújító közgyűlés    28

Konferenciák     30

Hírek – Dr. Völgyesi Lajos az MTA levelezőtagja    37

Contents

On the Development, Maintenance and Improvement of the Unified Standardized Units (József Ádám, Dr.)   4

Public Interest Use Right for Setting Surveying Marks (József Fábián)    16

Budapest maps from the 20th century   20

Meetings of the MFTTT’s bodies    28

Conferences    30

News – Lajos Völgyesi, Dr. Corresponding member of the Hungarian Academy of

Sciences     37

 

Címlapon: „Eötvös Lorád – 2019 európai földmérője” az Európai Földmérők Tanácsának poszterén (Lásd a kapcsolódó cikket.)

On the Cover Page: „Loránd Eötvös – European Surveyor of the Year 2019” on the poster of CLGE (See related article.)

 

 


 

 

Az egységes mértékegységrendszer kialakítása, fenntartása és továbbfejlesztése

Ádám József

DOI: 10.30921/GK.71.2019.3.1

A tanulmány az egységes mértékegységrendszer kialakításával, fenntartásával és legutóbbi továbbfejlesztésével, valamint a hazai bevezetésével foglalkozik. Az egységes mértékrendszert „minden időkre – minden népnek” szándékával alkották meg. Kezdettől fogva törekedtek arra, hogy önkényes referencia helyett, nemzetközileg elfogadott „természeti állandók” alapul vételével hosszú időre stabilitást biztosítanak a mértékegységek fogalmi meghatározásában. 1960-ban a mértékegységek nemzetközi rendszerében (SI) egyeztek meg és fogadták el az SI-t, amelyet ettől az időponttól kezdve számos alkalommal felülvizsgáltak. Az SI hét kiválasztott alapegységen (méter, kilogramm, másodperc, amper, kelvin, mól és kandela) és a hozzájuk kapcsolódó alapmennyiségen (hossz, tömeg, idő, elektromos áramerősség, abszolút hőmérséklet, anyagmennyiség és fényerősség) alapul. A legutóbb felülvizsgált SI valamennyi alapegységének meghatározása fizikai/műszaki állandóhoz kapcsolódik, amely a mértékegységek stabilitását és egyetemességét (univerzalitását) garantálja. A kilogramm az utolsó mértékegység, amelyet eddig a kilogrammetalon alapul vételével határoztak meg fogalmilag, azonban 2019. május 20-tól (a Metrológia Világnapjától) a fogalmi meghatározását (definiálását) már a Planck-féle állandó alapul vételével adják meg.

On the Development, Maintenance and Improvement of the Unified Standardized Units József Ádám, Dr.

The paper deals with the development, maintenance and latest improvement of the unified standardized units and their domestic introduction in Hungary. The unified metric system was envisioned to be „for all people for all time”. From its outset is sought to ensure long-term stability by defining the units in terms of an internationally agreed „constants of nature” instead of an arbitrary reference. In 1960 an International System of units (SI) was agreed and adopted and since that time it has been revised on a number of occasions. The SI is based on the seven base units (metre, kilogram, second, ampere, kelvin, mole and candele) and their corresponding base quantities (length, mass, time, electric current, thermodynamic temperature, amount of substance and luminous intensity). The definitions of all the units of the revised SI are linked to physical constants, which guarantee their stability and universality. The kilogram, the last unit to be defined from an artefact, will henceforth be linked to the Planck constant from May 20th, 2019 (World Metrology Day).

Kulcsszavak: alapegységek, kilogramm, másodperc, méter, méterrendszer, Méteregyezmény, Mértékegységek Nemzetközi Rendszere (SI),

Key words: base units, kilogram, metre, metre system, Metre Convention, International System of Units (SI), second

Dr. Ádám József

egyetemi tanár

az MTA rendes tagja

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 


 

 

Földmérési jelek elhelyezését biztosító közérdekű használati jog

Fábián József

DOI: 10.30921/GK.71.2019.3.2

A földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően alapponthálózatokat kell létesíteni és fenntartani. Az alapponthálózatok létesítése és fenntartása állami alapmunkának minősül. Az alaphálózati pontok állami tulajdonban vannak. A tulajdonosi jogokat a kormányhivatalok gyakorolják. A földmérési jelek által érintett földrészletekre az államot közérdekű használati jog illeti meg. A közérdekű használati jogot a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A cikk a közérdekű használati jog bejegyzésének előkészítésével és elrendelésével foglalkozik.

Public Interest Use Right for Setting Surveying Marks

József Fábián

Geodetic Control Networks must be established and maintained for the entire territory of the country as a unified basis for surveying and mapping activities. This establishment and maintenance are the responsibility of the Hungarian State. Geodetic Control marks are owned by the Hungarian State. Government Offices practice these ownership rights. In the Land Records of cadastral parcels, on which geodetic mark is set, a public interest use right must be titled, which right is due to the Hungarian State. The paper deals with the preparation and enactment of titling this public interest use right.

Kulcsszavak: földmérési jelek, közérdekű használati jog, ingatlan-nyilvántartás

Key words: surveying marks, public interest use right, Land Records of cadastral parcels

Fábián József

földmérési szakügyintéző

Nógrád Megyei Kormányhivatal

Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali

Főosztály, Földhivatali Osztály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

SZEMLE

 

Budapest-térképek a XX. századból.

Irataim között kutatva, egy kis csomag akadt a kezembe. Kíváncsian bontottam ki. Hét darab – részben megfakult – budapesti várostérkép került elő belőle. Az első valószínűleg 1900 körül készülhetett, az utolsó azonban már biztosan 1996-ban. A különböző időpontokban megjelent várostérképek jól tükrözik a főváros fejlődését, változásait. Ezért úgy gondolom érdemes ezeket a térképeket közelebbről megvizsgálni. Mivel különböző történelmi időszakokban készültek, (1900, 1920, 1938, 1956, 1981, 1989, és 1996.) ezért kartográfiai, névrajzi, turisztikai, politikai és nyomdatechnikai szempontból is eltérnek egymástól. Tekintettel arra, hogy a teljes térképek közlésére – terjedelmük miatt – lapunkban nincs lehetőség, ezért csak a történelmi belváros bemutatására szorítkozom. Nézzük sorban a térképeket!

Budapest 1900 körül

Az első térkép kicsi, mindössze 34 × 42 cm méretű. Nem található rajta keresőhálózat, ami arra utal, hogy nem turistacélokat szolgált. Nem tartozik hozzá utcanévjegyzék, nincs rajta sem jelmagyarázat sem kolofon[1]. Valószínűleg könyvillusztráció célját szolgálta. Hátoldala üres.[2]

A térkép ismeretlen készítője négy színt alkalmazott a nyomáshoz (rózsaszín, sárga, kékeszöld és fekete). A sárga és a rózsaszín az egyes kerületek – jól látható módon való – megkülönböztetését szolgálta. A vizek, erdők, temetők és mezőgazdasági területek kékeszöld színűek, míg a névrajz fekete.

A térkép keletkezési idejét tartalmából próbáltam megállapítani. Már ábrázolva van rajta az 1896-ban átadott Andrássy-úti kisföldalatti, ugyanakkor az 1903-ban átadott Erzsébet híd még csak nyomvonalával van feltüntetve. Ebből a két időpontból arra a következtetésre jutottam, hogy a térkép keletkezésének ideje kb. az 1900-ra tehető. Méretarányát ismert térképi és helyszíni hosszak hányadosából igyekeztem megállapítani. Számításaim szerint ez kb. 1:20 000. A térkép Budapest közigazgatási határvonalát nem tünteti fel. Kiterjedését tekintve: északon az Óbudai-sziget déli csücske, keleten a zuglói református templom (épült 1893-ban) határolja. Délen még éppen látható rajta az összekötő vasúti híd, míg nyugaton a Marczibányi lőtér található.

A térképen szereplő utcanevek idézik a történelmi múltat. Kossuth, Rákóczi, Thököly hamvainak hazahozatala miatt, néhány utcanév időközben megváltozott. A belvárosi Hatvani utcát 1895-ben Kossuth Lajos utcára keresztelték. Azonban II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre hamvainak 1906-ban történt hazahozatala miatt átnevezett mai Rákóczi út még Kerepesi út, míg a mai Thököly út még Csömöri út néven szerepel a térképen. Megemlítem, hogy az Újvilág utca csak 1906-tól Semmelweis utca, míg a Koronaherceg utca 1923-tól (születésének 100. évfordulója alkalmától) viseli Petőfi Sándor nevét.

A térképen feltüntetett Váci körút 1914-től a szövetséges II. Vilmos német császár nevét viselte 1945-ig, azóta Bajcsy-Zsilinszky Endre út. Megemlítem még, hogy a mai Károly körút a térképen még Országút néven szerepel. (IV. Károly, legutolsó magyar király 1916-ban történt megkoronázásának tiszteletére 1945-ig Károly király út volt. Utána Somogyi Béla út lett a neve 1950-ig, amikor is Tanács körútra keresztelték. Ezt a nevet viselte a rendszerváltozásig.)

Budapest 1920-ban

A következő várostérkép már egyértelműen (belföldi) turisztikai célokat szolgált. Idegen nyelvű szöveg nem található rajta.(Figyelembe kell venni, hogy Trianon évében készült, és az első világháború után elenyésző volt a külföldi turista Budapesten.) A térképet a Magyar Földrajzi Intézet Rt. adta ki 1920-ban. Mérete 80 × 84 cm 20 × 12 cm méretűre hajtogatva. Méretaránya 1:25 000, rendelkezik keresőhálózattal. Lefedi az akkori főváros teljes közigazgatási területét. A jobb felső sarokban 1:10 000 méretarányú – csak a belterületet ábrázoló – melléktérkép található. A jobb alsó sarokban jelmagyarázattal kiegészített áttekintő van a főváros tíz kerületének elhelyezkedéséről. A füzet fedőlapján Kogutovitz Manó[3] neve szerepel.

A térkép hét szín nyomásával készült. Az erdők zölddel, a vizek és egyes kerületek tömbjei kékkel, a domborzat (árnyékolással és magassági adatokkal) és a tömbök kontúrja valamint a kiemelt épületek barnával, a névrajz feketével, míg a további kerületek váltakozva rózsaszín, szürke és okker színnel vannak lefedve. Budapest közigazgatási határán kívül is bemutat a térkép tizenhárom peremváros-, ill. községrészletet, egyedül Kispestet tünteti fel teljes terjedelemben. Az utcajegyzék külön füzetként csatolódik a térképhez, és 1640 utcanevet tartalmaz, de a peremhelységek utcanevei nem szerepelnek benne. Végül a jegyzék statisztikai adatokkal, szállodák, színházak, pályaudvarok, tanintézetek, kórházak és állami hivatalok címeivel van kiegészítve. A térképet és az utcajegyzéket a Franklin Nyomda állította elő 1920-ban. Hátoldala üres. (Ide kívánkozik megjegyzésem, miszerint az előző térkép még nem, ez a térkép sajnos már nem említi, hogy a Múzeum körút 1915 és 1918 között Mehmed szultán nevét viselte, mivel Törökország az I. világháborúban az Osztrák–Monarchia szövetségese volt.)

Budapest 1938-ban

Tizennyolc évvel később – az utolsó békeévben – 1938-ban adták ki a következő térképet. Érdekessége, hogy kizárólag idegen nyelvű (angol, német, olasz) változatban készült. 48 × 60 cm méretű, melyből a térkép maga 45 × 48 cm nagyságú felületet tesz ki. Rendelkezik keresőhálóval, de jelmagyarázat, melléktérkép és méretarány nem található rajta. A térképi és helyszíni hosszak arányából számítva 1:30 000 lehet a méretaránya. A térkép 12 × 20 cm méretűre van hajtogatva. Mivel utcanévjegyzék nem kapcsolódik hozzá, a keresőháló a főváros nevezetességeinek fellehetőségét segíti elő. Újdonság, hogy a térkép 16 db, a főváros látványosságairól készített fekete-fehér fényképpel is ki van egészítve. Hátoldalán a szöveges rész – a fényképek mellett – fürdők, szállodák (szobaárakkal), szórakozóhelyek, múzeumok, követségek, sportlétesítmények stb. címeit is tartalmazza.

Az 1938-as év idegenforgalmi szempontból kiugrónak számított. Ennek oka az volt, hogy Budapest két világtalálkozónak is otthont adott. Itt rendezték meg májusban a katolikus Eucharisztikus Világtalálkozót[4] és augusztusban a magyar reformátusok első világtalálkozóját. Statisztikai adatok szerint több mint 10 000 külföldi látogatta meg ebben az évben fővárosunkat. A turisták utaztatásában újdonságnak számított, hogy egy részük az előző évben átadott Budaörsi repülőtérre érkezett, melyet a térképen is ábrázoltak.

A térkép majdnem 100%-ban ábrázolja a főváros közigazgatási területét. Csak egy kevés – Zugló és Kőbánya külső része – maradt le róla, de ezek a területek idegenforgalmi szempontból érdektelenek voltak. A térképet a Fővárosi Tájékoztatási Iroda (Municipial Information Office) adta ki. A térképen már tizennégy kerület szerepel, valamint részlegesen néhány peremtelepülés. Négy színben nyomtatták: fekete, zöld, kék és barna. A nyomda neve nincs feltüntetve. Hosszú idő után új Duna-hidat avattak Budapesten. 1937-ben adták át a Boráros teret a Lágymányossal összekötő Horthy Miklós hidat (ma Petőfi híd). Érdekessége, hogy a budai hídfő északi oldalán állították fel a magyar tengerész hősi halottak emlékművét. A hidat 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották. 1952-ben újjáépült, de az emlékművet nem állították helyre.

Az 1938-as első bécsi döntés értelmében – olasz-német támogatással – a Felvidék egy részét Magyarországhoz visszacsatolták. Erre emlékezve döntött a Fővárosi Közgyűlés néhány közterület névváltoztatásáról. Ennek megfelelően a térkép az Oktogont Mussolini térnek, a Köröndöt Hitler térnek, a Nyugati teret pedig Berlini térnek tünteti fel. A II. világháború után ezek a közterületek visszakapták eredeti nevüket.

Budapest 1956-ban

A következő várostérképem 1956-ban készült. Ebben az évben ünnepelte a M. Áll. Földmérés a fennállásának 100. évfordulóját. Az Út- és Vasúttervező Vállalat Vigadó téri székházának kultúrtermében rendezték meg az évfordulóval kapcsolatos térképkiállítást. Itt mutatták be és árusították a Kartográfiai Vállalat (KV) által kiadott: "Budapest Belső Területe" elnevezésű térképet.

A továbbiak jobb megértése céljából ki kell térnem a polgári térképészet II. világháború utáni helyzetére. Dr. Hegyi Gyula, a KV egykori igazgatója, erre az időszakra így emlékezett: „Mi okozta a térképek hiányát? Az, hogy az a két intézmény, amelyik a felszabadulás előtt, polgári térképek készítésével foglalkozott, (Magyar Földrajzi Intézet Rt. és a Honvéd Térképészeti Intézet) a háború alatt olyan súlyos sérüléseket szenvedett, mely az ilyen irányú munkát meg sem indíthatta [GK 1964/5].

A valóságos okokról Hegyi 1964-ben még nem beszélhetett. Két ilyen ok is volt: a térképek titkosítása és a térképek beszolgáltatása. A titkosság alapja a hidegháború során kialakult mérhetetlen gyanakvás és bizalmatlanság volt. (Még az iskolai térképek használata is gyanús volt.) Elrendelték, hogy a térképek és tervek készítésével, kezelésével és tárolásával foglalkozó vállalatok titkos ügykezelést folytassanak, ún. TÜK-irodákat létesítsenek. Ezek felügyeletét 1949 és 1989 között a Belügyminisztérium látta el. A 70-es években enyhítettek a szigorúságon és bevezették a „Szolgálati használatra” minősítést, de a térképek kezelésének szabályai közel azonosak maradtak a titkos minősítésűekével. A rendszerváltáskor mindkettőt eltörölték [GK 1990/5].

A másik ilyen akadályozó tényező – melyet Hegyi egy jóval későbbi cikkében is megemlített – az a térképek kötelező beszolgáltatása volt. 1949–50-ben az az elképesztő helyzet állt elő, hogy békeidőben, büntetőjogi felelőssége tudatában, mindenki köteles volt a birtokában levő várostérképet, turistatérképet, autótérképet az államnak beszolgáltatni. Ugyanekkor a rendszer betiltotta a Magyar Földrajzi Intézet Rt. és a Magyar Földrajzi Társaság tevékenységét is. Ezáltal az iskoláknak (diákságnak) és a lakosságnak térképekhez való hozzáférését szinte lehetetlenné tette. [GK 1989/6].

Ezen a képtelen helyzeten igyekezett a Nagy Imre vezette kormány változtatni azzal, hogy a 1092/54. (XI. 7.) sz. kormányhatározattal 1954. december 1-jével megalapította a Kartográfiai Vállalatot, és megbízta a lakosság jobb térképellátásának biztosításával. Ugyanekkor helyreállította a Magyar Földrajzi Társaság működését is. A Magyar Földrajzi Intézet Rt. működését ugyan továbbra sem engedélyezte, de nyomdáját Ofszet Nyomda néven térkép-sokszorosításra felhatalmazta. (Ez fontos előrelépés volt, mert az 50-es évek első felében térképet nem csak birtokolni, de – polgári vonalon – még sokszorosítani sem volt szabad [GK 1954/4. és 1989/6.].

Eme történelmi visszapillantás után rátérek magának a térképnek az ismertetésére. Több dolog is feltűnt. A szerkesztő kerülte a „térkép” szót, helyette a „Budapest Belső Területe” kifejezést alkalmazta.[5] Hiányzik a méretarány, amely ismert térképi és helyszíni hosszak hányadosából számítva kb. 1:20 000. Ez azonban változó lehet, mert a szerkesztőnek „torzítva” kellett az egyes részeket ábrázolni. A jobb felső sarokban méretarány nélküli melléktérkép található a huszonkét kerület elhelyezkedéséről. A jobb alsó sarokban olvasható kolofon szerint: „Tervezte, rajzolta és kiadja az ÁFTH Kartográfiai Vállalata, Bp. 1956. Kiadásért felel: Somló József[6] Műszaki vezető Jóny István. Sokszorosította az Ofszet Nyomda."

A térkép rendelkezik keresőhálóval. A térképlap mérete 48 × 64 cm, és 12 × 16 cm méretre van hajtogatva. Északon az Óbudai-sziget déli csücske, keleten az Újvidék tér, délen a Csepel-sziget északi csücske, míg nyugaton a János Kórház határolja. A belső kerületek teljes egészében, míg a peremkerületek csak részben vannak ábrázolva. Az utcanevek a korszak politikai helyzetét tükrözik. A teljesség igénye nélkül néhány példa: (térképi név – mai elnevezés) Majakovszkij utca – Király utca, Engels tér – Erzsébet tér, Szamuely utca – Lónyai utca, Tolbuhin körút – Vámház körút, Molotov tér – Vigadó tér, Malinovszkij fasor – Szilágyi Erzsébet fasor. Az Andrássy[7] utat 1949-ben a Fővárosi Közgyűlés – 70. születésnapja alkalmából – Sztálin útra változtatta. 1957-től Népköztársaság útja lett, majd a rendszerváltozás után ismét Andrássy út.

Hasonló sorsra jutott az Árpád híd is. 1948-ban folytatták a háború alatt megkezdett építést, és 1950-ben már mint Sztálin hidat adták át a forgalomnak. Ezen a néven szerepel térképünkön is. 1957-től újra Árpád híd a neve. Miután 1945-ben Budapest összes Duna-hídja elpusztult, ezért a Főváros egy egyszerűsített szerkezetű, ideiglenes híd (Kossuth híd) felépítéséről döntött. A hidat 10 évre tervezték, 1946-ban állították forgalomba és 1956-ban lezárták. Térképünkön azért szerepel nyomvonalával, mert csak 1963-ban bontották le. Emlékét a budai Duna-parton tábla őrzi.

A térképkészítők a nyomtatás során: szürke, kék, vörös, sárga és fekete színeket alkalmaztak. Sem domborzatábrázolás, sem magassági adat a térképen nem található. A hátoldalon 1650 utcanév, közlekedési vonalak, szállodák, színházak, múzeumok stb. vannak feltüntetve.

Budapest Közlekedési Hálózata 1981-ben

Gyűjteményemben hosszabb szünet (25 év) következik. A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) a KV-tól megrendelt egy vonalhálózati (tematikus) térképet, mely 1981-ben el is készült. Mivel utcajegyzéket nem tartalmaz, ezért keresőhálózat sincs rajta. Már használja a „térkép” elnevezést. Méretarány nélküli, de összehasonlító hosszak hányadosából számítva kb. 1:75 000 lehet. Az utcanevek csak ott vannak feltüntetve, ahol tömegközlekedési járművek is haladnak. Domborzat nincs ábrázolva, magassági adatok sem szerepelnek a térképen. Hiányzik a Hármashatár-hegyi vitorlázó- és a Budaörsi kisgépes reptér. A Ferihegyi repülőtéren csak az 1-es pályát ábrázolta a szerkesztő, holott ekkor már a 2-es pálya is készen volt.

A kolofon szerint a térképet a KV készítette 60 000 példányban, de kiadója a BKV, felelős vezető: Pásztor Gyuláné. Valószínűleg a KV nyomdájában sokszorosították, mert a hely nincs megjelölve. A térképet hat szín alkalmazásával nyomtatták: a tömbök felülete szürke, az autóbuszvonalak, az akkori 2. metró és a vízrajz kékkel, a névrajz és a kishajóvonalak fekete színnel, a troli és a korabeli 1. metró vörös, a kisföldalatti és a villamosvonalak narancs és végül a HÉV vonalai és a növényzet zöld színű. A közigazgatási határon kívül 12 peremhelységet ábrázoltak részben, ahova a BKV közlekedett.

A térkép hátoldalán szerepelnek a különböző közlekedési ágakkal (metró, HÉV, villamos, autóbusz, trolibusz, libegő, hajó és fogaskerekű) kapcsolatos tudnivalók. A szöveges rész – szállodai címekkel kiegészítve, – többnyelvű. A térkép mérete: 48 × 55 cm, és 24 × 11 cm-re van hajtogatva. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban található.

Budapest 1989-ben

Közvetlenül a rendszerváltás előtt készült gyűjteményem utolsó előtti darabja: Nagy-Budapest várostérképe. Nagyméretű, 117 × 78 cm-es és 13 × 26 cm-re hajtogatva. Készítette és sokszorosította a Kartográfiai Vállalat. Felelős kiadó: Domokos György igazgató, műszaki vezető: Szép János főmérnök. Méretarány nem szerepel rajta, összehasonlító adatokból számítva 1:50 000-nek adódik. Jelmagyarázata a magyarral együtt ötnyelvű. A térkép jobb felső sarkában melléktérkép található a belvárosról és közvetlen környezetéről. Becsült méretaránya 1:30 000. A nyomtatás során négy színt alkalmaztak: fekete, vörös, sárga, kék, amelyek egymásra nyomásával, különböző raszterek segítségével, több színhatást értek el. Így a vizek és az autóbuszvonalak valamint a 2. metró sötétkék, az erdős és a parkosított területek sötétzöld, a névrajz fekete, a városhatár, a villamos és a troli vonalai, valamint az 1-es metró vörös, a kerületek felváltva rózsaszín, sárga, világoskék, lila és narancssárga színűek.

A térképről hiányzik a Budaörsi kisgépes repülőtér, valamint a Hármashatár-hegyi sportrepülőtér, viszont Ferihegy esetében már szerepel a 2-es pálya és gurulóút-rendszere. A térkép tartalmaz keresőhálót és magassági adatokat, de domborzatot nem. A jobb alsó sarokban négynyelvű jelmagyarázat és a metróvonalak hálózati rajza található. Egyaránt szolgál belföldi és idegenforgalmi célokat. A hátoldalon az utcanévjegyzék több mint 2000 utcát tartalmaz, a peremtelepülések nélkül. Összességében ez a kiadás, a főváros rendszerváltás előtti korszakának legrészletesebb és legalaposabb térképe.

A rendszerváltozás, a polgári térképészetben a korábban gyakorlattá vált korlátozó intézkedéseket (titkosság, méretarány hiánya, torzított ábrázolás, stratégiai helyek kifedése stb.) eltörölte. A piaci verseny megjelenése miatt megszűnt a KV monopóliuma. Sorban alakultak a térképkészítő irodák, vállalkozások. A nemzetközi kapcsolatokat (export-import tevékenység) már nem kötötték főhatósági engedélyhez.

Budapest 1996-ban

Gyűjteményem utolsó térképe az 1996-ban megjelent Budapest városatlasz. A kiadvány B/5-ös méretű, puha fedelű, spirálozott, 178 oldal terjedelmű könyv, amelyből 94 oldalt foglal el az 1:20 000 méretarányú térkép. Ezt kiegészíti a hat oldalból álló, 1:13 500 méretarányú belterületi melléktérkép. Összességében ez a kiadvány egy díszes kivitelű, házszámozást is feltüntető, ún. négyszínnyomással előállított térképgyűjtemény. Az atlasz öt oldalon keresztül ismerteti a turisták számára fontos helyek címeit, telefonszámát és térképi fellelhetőségét. Az utcanévjegyzék 56 oldalon keresztül, igen részletesen közli Budapest és az agglomeráció 19 településének összes utcanevét. Az atlaszt a Szarvas Térképészeti Ügynökség a Freytag-Bernt céggel együttműködve adta ki. Készült digitális technikával. A kolofon valamennyi szerkesztő kartográfus nevét feltünteti.

Összefoglalás

A XX. század viharos történelme sok mindenre rányomta bélyegét. A politikai és társadalmi változások – egyebek mellett – érintették a bélyegkiadást, a pénzjegynyomtatást, és esetünkben a térképkiadást is. Míg a bélyegeket felülnyomták, a bankókat kicserélték[8], addig a térképeket esetenként elkobozták, vagy torzították.

A hét darab várostérkép vázlatos ismertetésével kapcsolatban törekedtem a készítésével egyidejű történelmi változások rövid bemutatására is. Az első térkép még a Monarchia idejében készült, a második Trianon évében, a harmadik az utolsó békeévben. A negyedik térkép a bizalmatlanság légkörét, míg az ötödik és hatodik a hidegháború időszakát tükrözte. A hetedik térkép már a felszabadultság és az európai újranyitás légkörében készült. Visszatekintésem a térképek segítségével talán visszaad valamit abból a történelmi hullámzásból, ami hazánkban 100 év alatt lezajlott.

Befejezésül tisztelettel mondok köszönetet kollégáimnak a segítségért és tanácsokért. Külön köszönöm dr. Papp-Váry Árpád lektori munkáját és biztatását. Nagy szükségem volt mindezekre, mivel magam nem vagyok kartográfus. Ezúton kérek elnézést, ha valamit szakszempontból helytelenül fogalmaztam.

Dr. Székely Domokos

Felhasznált irodalom

Budapest lexikon. (Akadémia kiadó, 1993.) Főszerkesztő Berza László

Hegyi Gyula: 10 éves a Kartográfiai Vállalat.(Geodézia és Kartográfia 1964/5).

Hegyi Gyula: 25 éves a Kartográfiai Vállalat (Geodézia és Kartográfia 1979/6).

Hegyi Gyula: A KV alapítása és fejlődése. (Geodézia és Kartográfia 1989/6,1990/2.)

Papp-Váry Árpád: Negyven éves a KV. (Geodézia és Kartográfia 1995/2).

Székely Domokos: Nagy-Budapest 50 éves. (Geodézia és Kartográfia 2000/4).

Székely Domokos: Az Erzsébet-híd kettős jubileuma. (Geodézia és Kartográfia 2004/11).

Balla György: Kogutovitz Manó.(Geodézia és Kartográfia 1969/1).

Zsámboki Sándor: Tájékoztató a térképek minősítéséről. (Geodézia és Kartográfia 1990/6).

 

RENDEZVÉNYEK

 

Testületi ülések

 

Az MFTTT intézőbizottságának 2019. április 23-i ülésén a következő napirendi pontokat tárgyalták:

1. Tájékoztató a Társaság aktuális pénzügyi helyzetéről, a beszámoló és könyvvizsgálat előkészítéséről. Előadó: Dobai Tibor főtitkár és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

2. A Társaság Vándorgyűlésének előkészítéséről. Előadó: Dobai Tibor főtitkár és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

3. Tájékoztató az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja rendezvényéről. Előadó: Iván Gyula főtitkárhelyettes

4. Tájékoztató a CLGE szófiai eseményeiről. Előadó: Vidovenyecz Zsolt a CLGE magyar képviselője

5. Tájékoztató a Fővárosi és Pest Megyei Földmérő Nap rendezvényről. Előadó: Hetényi Ferencné

6. Javaslat a 2019. évi Lázár deák emlékérem adományozására. Előadó: Tóth László IB-tag, az ad hoc bizottság elnöke

7. Javaslat a 2019. évi Márton Gyárfás-emlékplakett adományozására. Előadó: dr. Mihály Szabolcs alelnök, az ad hoc bizottság elnöke

8. Tájékoztató az EMT földmérőtalálkozók emlékalbumáról. Előadó: Hodobay-Böröcz András

9. Egyebek

 

Az ülés napirendjének elfogadása előtt Ádám József elnök rövid tájékoztatást kért Zalaba Piroska osztályvezetőtől az állami térképészet, ingatlan-nyilvántartás és földügy területén végbement és tervezett szervezeti átalakításokról. (Erről rövid tájékoztató jelent meg a Geodézia és Kartográfia 2019/2. számában.) A minisztériumi szintű ágazati irányítás szervezeti és személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseiről még nem rendelkezünk hivatalos információval.

A Társaság éves beszámolójának előkészítésével kapcsolatban Szrogh Gabriella ügyvezető titkár tájékoztatta a testületet. A könyvelő irodával egyeztetve, reményeink szerint május elejére összeáll a számviteli beszámoló. A legutóbbi főkönyvi kivonat tanúsága szerint a Társaság az előző évekhez képest kimagasló bevételre tett szert (21 millió Ft). A kb. 18 millió Ft-os kiadást figyelembe véve közel 3 millió Ft-os eredményt várhatunk. Ezt némiképp csökkenteni fogja a 400 ezer Ft körüli kintlévőség. A Társaság pénzügyi helyzete – köszönhetően a körültekintő gazdálkodásnak – stabil, a 2018. évet jelentős eredménnyel fogjuk zárni. Az idei évre is több pályázatot nyújtottunk be a Társaság anyagi támogatására, de eddig még nem kaptunk visszajelzést az eredményességről.

A 32. Vándorgyűlés előkészítése érdekében dr. Ádám József elnök, Szrogh Gabriella ügyvezető titkár és Buga László főtitkárhelyettes április 10-én Békéscsabára utazott, ahol csatlakozott hozzájuk Dobai Tibor főtitkár és Hajtmann Zoltán a helyi szervezőbizottság elnöke. Az MFTTT delegációját fogadta Szarvas Péter polgármester és Takács Árpád kormánymegbízott, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője. Mindketten vállalták a rendezvény védnökségét, és támogatásukról biztosították a szervezőket a vándorgyűlés megrendezésében. Takács Árpád kormánymegbízott személyes közbenjárást ígért a védnöki felkérések eredményessége érdekében, és vállalta a rendezvény anyagi támogatását is. A rendezvény felkért fővédnöke dr. Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter, felkért védnökök: dr. Tuzson Bence a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, dr. Takács Árpád kormánymegbízott, Békés MKH, Herczeg Tamás Békés megye 1. számú választókerület országgyűlési képviselője, Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Buzás Zoltán a Magyar Mérnöki Kamara Békés megyei elnöke és Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere. A delegáció megtekintette a 32. Vándorgyűlés helyszínéül kiszemelt Csabagyöngye Kulturális Központot, és egyeztetett az intézmény vezetőivel a különböző előadótermek igénybevételéről is. Az IB döntött a vándorgyűlés jelmondatáról, amely így hangzik: „Fenntartható fejlődés a magyar földmérés és térképészet szakterületén”.

Ádám József elnök felkérte a program- és szervezőbizottság vezetőjét, Dobai Tibort, a vándorgyűlés programjának mielőbbi összeállítására és közzétételére.

 

Az európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja, illetve a Földmérők Világnapja alkalmából rendezett konferenciának ez évben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont a Hungária körúti kampuszán. A gazdag programú konferenciát az idén a Társaság akkreditáltatta, így a 214 résztvevő szinte teljesen megtöltötte az előadótermet, és a szakmai siker mellett az anyagi eredményesség is biztosított volt. Az elhangzott előadások diái az MFTTT honlapján elérhetőek. Az IB határozatban mondott köszönetet a szervezésben résztvevő kollégáknak és Szalay László ezredesnek, az MH Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) főnökének a helyszín biztosítása érdekében nyújtott támogatásáért.

 

Az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) szófiai konferenciáján március 21–23. között Vidovenyecz Zsolt képviselte Társaságunkat. A CLGE 2019-ben – ifj. Domokos Györgynek az előző évben a magyar szervezetek nevében tett javaslata alapján – Eötvös Lorándot választotta az év földmérőjéül. Vidovenyecz Zsolt színvonalas előadásban méltatta Eötvös érdemeit a nemzetközi közönség előtt. (A konferenciáról jelen számunkban részletes beszámoló olvasható.) Az IB határozatban mondott köszönetet ifj. Domokos Györgynek és Vidovenyecz Zsoltnak az Eötvös-év előkészítésért és a magyar szervezetek képviseletében megtartott előadásért.

 

2019. április 3-án az MH GEOSZ Szilágyi Erzsébet fasori székhelyén rendezték meg a Fővárosi és Pest Megyei Földmérőnapot. A rendezvény feletti védnökséget ezúttal is vállaló György István kormánymegbízott, Budapest Főváros Kormányhivatal vezetője és Szalay László ezredes, az MH GEOSZ szolgálatfőnöke köszöntötte a 230 résztvevőt. A földmérőnapon került sor az MH GEOSZ és az MFTTT közötti együttműködési megállapodás aláírására, amely továbbra is lehetőséget teremt a közös rendezvények szervezésére. A szakmai program sikerességét a hallgatóság megelégedettségét tükröző visszajelzések igazolták. Az IB köszönetét fejezte ki a konferencia megszervezésében és lebonyolításában végzett munkájáért Hetényi Ferencnének, Körblné Német Évának és Szrogh Gabriellának.

 

A Lázár deák emlékérem 2019. évi díjazottjának jelölésére az IB jelölőbizottságot bízott meg dr. Busics György, Hetényi Ferencné, Csizmadia Mihályné, Tóth László és Várnay György részvételével. A jelölőbizottság elnökéül választott Tóth László két személy jelölését terjesztette elő. Az első jelölt Zalaba Piroska az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály (AM FTF) Földmérési és Térinformatikai osztály osztályvezetője. Szakmai életútjának ismertetése során Tóth László kiemelte Zalaba Piroska meghatározó szerepét a Minisztérium és a Társaság kapcsolatának, együttműködésének eredményességében. Kiemelkedő érdemeket szerzett a földügynek a digitális korszakba történő átvezetésében. A FIG magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként nemzetközi ismertségre tett szert, és munkájával elismerést szerzett nem csak maga, de az általa képviselt MFTTT számára is. A második jelölt Hajtmann Zoltán a Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály főosztályvezető-helyettese, aki huszonöt éves földhivatali pályafutásával szerzett szakmai elismertséget. Tizenegy éve vezeti az MFTTT Békés megyei területi csoportját, szervezi kiemelkedő eredményességgel szűkebb hazájának szakmai társasági életét. Az IB megköszönve a jelölőbizottság munkáját, egyetértett a két személynek a 2019. évi Lázár deák emlékérem kitüntetésre való jelölésével és döntésre történő előterjesztésével az MFTTT választmányához.

 

A 2019. évi Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetésre az MFTTT részéről a négy évre választott jelölőbizottság tett javaslatot. A bizottság – elnöke dr. Mihály Szabolcs, tagjai Hodobay-Böröcz András és Rácz Kálmán – 2018 novemberében tette közzé felhívását a javaslattételre az emlékplakett ez évi kitüntetettjére. Dr. Mihály Szabolcs előterjesztésében elmondta, hogy a korábbi években jelölt, de a választmány döntése alapján az emlékplakettel nem jutalmazott személyekre érkezett jelölés: dr. Csemniczky Lászlóra és dr. Szepess Andrásra. Mindkét jelölt több évtizedes eredményes felsőoktatási tevékenységével szerzett szakmai elismertséget. Dr. Csemniczky László 2005-től aktív résztvevője az EMT–MFTTT együttműködésének. Az EMT Földmérőtalálkozók programbizottságának tagjaként elkötelezett szervezője az erdélyi és anyaországi földmérők kapcsolatépítésének. Dr. Szepes András többszöri résztvevője az erdélyi találkozóknak, azonban az utóbbi években erősen lecsökkent az ez irányú aktivitása. Mindezek alapján a bizottság dr. Csemniczky László személyét jelöli a 2019. évi Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetésre. Az IB támogatta a jelölőbizottság javaslatát, mely szerint dr. Csemniczky Lászlót terjesztik a választmány elé döntésre a kitüntetés odaítélését illetően.

 

Az IB 2019. januári értekezletén határozott a Hodobay-Böröcz András által az EMT közreműködésével szerkesztett fotóalbum elkészítéséről. Az összeállítás az eddigi tizenkilenc erdélyi találkozó fényképeiből, elnöki köszöntőiből készül a jubileumi, huszadik földmérőtalálkozóra. A megvalósításra az IB határozatában 300 000 forintot biztosított. Az anyag végleges változata nyomdába került; a valamennyi fellelhető fényképet tartalmazó DVD-mellékletet az erdélyi kollégák készítik el, és a kötészeti feldolgozás során kerül bele a kiadványba.

 

Az egyéb napirendi pontok előtt az IB határozott a beszámolót elfogadó és egyben tisztújító közgyűlés és azt előkészítő IB- és választmányi ülések időpontjáról. A közgyűlés első időpontja május 27., az ismételt összehívás, az IB és választmány értekezletének időpontja pedig május 28.

 

Nagy István, a Vas megyei területi csoport vezetője két helyi kezdeményezésű rendezvénnyel kapcsolatos elképzelést terjesztett az IB elé. A 2018. júniusi Kismartonba tett szakmai kirándulásuk után szeretnék vendégül látni az osztrák kollégákat Szombathelyen egy szakmai látogatás keretében. (A kismartoni találkozóról a Geodézia és Kartográfia 2018/4. számában tudósítottunk.) A területi csoport a szakmai bemutatót, városnézést és szerény vendéglátást előirányzó találkozó anyagi támogatását kéri.

A másik előterjesztésükben a Szent Tamás-szobor rendszeres gondozásához kapcsolódó „Kárpát-medencei földmérőpiknik” gondolatát vetették fel. Szeretnék a szomszéd országok – elsősorban magyar ajkú – földmérőit minden második (a vándorgyűlést váltó) évben Horvátzsidányba hívni egy kötetlen találkozóra a földmérők védőszentjének szobrához. A rendezvény keretében sor kerülhetne a szobor hagyományteremtő megkoszorúzására, „nemzetközi részvétellel”.

Az IB üdvözölte az alulról jövő kezdeményezést, és határozatában az osztrák–magyar találkozó 50 000 forintos támogatásról döntött. A nemzetközi találkozó megszervezéséhez kapcsolatot kell teremteni a határon túli szakemberekkel, amelybe érdemes bevonni az államhatárügyekkel foglalkozó kollégákat.

Ádám József tájékoztatta a testületet, hogy az osztrák kezdeményezésre indult „Határok és határjelek” UNESCO világörökségi program megvalósítása az osztrák partnertől kapott levél szerint folytatódik.

Az elnök emlékeztetett a május 23–25. között Marosvásárhelyre meghirdetett erdélyi földmérőtalálkozóra, és minél szélesebb körű részvételre buzdított.

További hozzászólás nem lévén, dr. Ádám József berekesztette az ülést.

Ë

A 2019. április 23-i, a Társaság által adományozható kitüntetésekről döntő választmányi ülésre a határozatképesség érdekében a második meghirdetett időpontban került sor a következő napirenddel:

1. A 2019. évi Lázár deák emlékérem adományozása

2. A 2019. évi Márton Gyárfás-emlékplakett adományozása

3. Egyebek

Társaságunk elnöke előterjesztette az IB által támogatott és a jelölőbizottságok által javasolt személyeket, majd a testület titkos szavazással döntött a kitüntető címek odaítéléséről.

A Lázár deák emlékérem kitüntetésre 2019-ben Zalaba Piroska kapta az összes szavazatot.

A választmány döntése alapján a Márton Gyárfás-emlékplakett 2019. évi magyarországi ki-tüntetettje dr. Csemniczky László lett. A választmány döntése alapján mindkét elismerés átadására a 32. Vándorgyűlésen, 2019. július 4–6. között Békéscsabán kerül sor.

Az értekezleten egyéb hozzászólás nem volt, így az elnök megköszönte a jelölőbizottságok és a testület megjelent tagjainak munkáját, majd berekesztette az ülést.

 

 


 

 

Az MFTTT intézőbizottságának és választmányának utolsó összejövetelére (a 2015–2019 közötti négyéves ciklusra megválasztott összetételben) 2019. május 28-án, a tisztújító és beszámoló közgyűlés előkészítése érdekében került sor.

Az IB napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. Tájékoztató az MFTTT jelenlegi pénzügyi helyzetéről. Előadó: Dobai Tibor főtitkár és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

2. A 2018. évi beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása. Előadó: Dobai Tibor főtitkár és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

3. Az MFTTT felügyelőbizottságának (FB) jelentése. Előadó: dr. Toronyi Bence az FB elnöke

4. Tájékoztató az MFTTT 32. Vándorgyűlésének előkészületeiről. Előadó: Dobai Tibor főtitkár

5. Egyebek

 

A felügyelőbizottság elnökének egyéb elfoglaltsága miatt elsőnek a bizottság jelentését hallgatta meg a testület. Tekintettel arra, hogy a jelentést a tagok írásban előre megkapták, dr. Toronyi Bence elnök csak a legfontosabb észrevételeket emelte ki.

Továbbra sincs lényegi előrelépés a Társaság működtetésének bizonyos adminisztrációs területein: a testületi ülések jegyzőkönyveiről aláírások hiányoznak, a Társaságnak nincs GDPR-szabályzata, a tagnyilvántartás továbbra sem áttekinthető, az új tagok felvétele nem minden esetben az elfogadott szabályok szerint történik, a nem fizető tagok tagsági viszonyának megszüntetése nem rendezett. A jelzett hiányosságok szerencsére nincsenek jelentős hatással a működésre, és a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység vizsgálata során felelőtlen vagy rosszindulatú tevékenységre utaló jelekre nem bukkantak. A Társaság gazdálkodásáról, adminisztrációjáról és a munka tervszerűségéről megállapítható, hogy az – a tapasztalt hiányosságok ellenére – összességében áttekinthető, és valós képet ad a Társaság gazdálkodásáról és ügymenetéről. A független könyvvizsgáló véleménye szerint: „Az egyszerűsített éves beszámoló megbízható, és valós képet ad a Társaság 2018. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről a Magyarországon hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összhangban.”

A Felügyelőbizottság ezért javasolta a közgyűlésnek, hogy a Társaság 2018. évi beszámolóját és közhasznúsági jelentését fogadja el, de felhívja a vezetést, hogy tegyenek lépéseket a hiányosságok felszámolására.

 

A Társaság pénzügyi helyzetéről Szrogh Gabriella ügyvezető titkár elmondta, hogy az előző testületi ülés óta nincs jelentős változás. A különböző támogatásoknak (AM támogatása a nemzetközi tagdíjakra, NKP Nkft., PMMK a szaklap megjelentetésére, különböző pályázatokból származó bevételek a működés költségeire, a tagdíjak, rendezvények bevételei stb.) köszönhetően rekord nagyságú bevételek (21 millió Ft) és a megfontolt gazdálkodás (18 millió Ft kiadás) stabil pénzügyi helyzetet teremtett. Az ágazatunk irányításában és szervezeteiben bekövetkezett változások miatt az elkövetkező időszakban a megszokott és kiszámítható támogatási források bizonytalanná válhatnak, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az új kapcsolatok kiépítésére. (Miniszterelnökség, Lechner Tudásközpont, Nemzeti Földügyi Központ stb.) A Társaság számláján 9-10 millió Ft található, 2018-ban nem fogyott, hanem növekedett a törzstőkénk.

A Társaság éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést az IB tagjai előre megkapták, így Dobai Tibor főtitkár szóbeli kiegészítésében csak a lényeges pontokra tért ki. A különböző szervezetek (AM, BFKH, NKP Nkft., MH GEOSZ, PMMK) támogatásának és az eredményes pályázatoknak köszönhetően a Társaság működése stabil, taglétszámunk 500 főt kissé meghaladó, de alapvetően nem változott. A szakmai rendezvényeink mintegy 2000 főt mozgattak meg, ebben kiemelt szerepe volt a központi rendezvényeknek és a területi (megyei) csoportok által szervezett összejöveteleknek. A tagtársak áldozatos, önkéntes munkájának és a stabil pénzügyi háttérnek köszönhetően rendszeresen megjelent szaklapunk a Geodézia és Kartográfia, ami így ellátta szerepét. A szakmai társszervekkel történő együttműködésünk folyamatos volt. Képviseltük hazánkat a nemzetközi szakmai szervezetekben, rész vettünk azok munkájában (FIG, ISPRS, ICA, CLGE).

„Továbbra is folyamatosan megragadunk minden lehetőséget, hogy pályázati úton, illetve bármilyen támogatás formájában pénzügyi forráshoz jussunk.

Fontos feladatunk – tagságunk jelzett igényei alapján – a továbbképzések szervezésében való még szorosabb együttműködés kialakítása a Mérnöki Kamarával, illetve a tagság fiatalítása, a fiatal szakemberek bevonása a civil feladatok mellett a társaság szakmai munkájába előadóként, résztvevőként, szervezőként egyaránt.” – fejezte be szóbeli kiegészítését Dobai Tibor főtitkár.

A 32. Vándorgyűlés előkészítésében a helyszín kiválasztása, az előzetes program összeállítása, a védnökök, támogatók felkérése megtörtént, illetve a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének, dr. Takács Árpádnak a közreműködésével folyamatban van – mondta el tájékoztatójában Dobai Tibor főtitkár, a szervezőbizottság elnöke. A részletes szakmai program, az előadások megszervezése még további erőfeszítéseket kíván. Az előzetes szekciócímeknek megfelelő előadások toborzásában az intézőbizottság tagjai is részt vesznek: Iván Gyula a nemzetközi földmérési szekció és a geodézia a gazdasági fejlődésért szekció, Engler Péter a korszerű adatgyűjtési módszerek és a térinformatikai fejlesztések és innováció szekciók, Zsilvölgyi Csaba a földügyi és ingatlanügyi kérdések szekció előadásainak szervezését vállalta. Az ifjúsági szekció előadásaival Homolya András foglalkozik. További feladat még a kirándulás megszervezése és a szálláshelyekre vonatkozó információk összegyűjtése. A részletes szakmai program közzétételének rövid időn belül meg kell történnie, – hívta fel a program- és szervezőbizottság elnökének Dobai Tibornak a figyelmét dr. Ádám József elnök.

Az intézőbizottság – egyéb hozzászólás nem lévén – ebben az összetételben befejezte munkáját. Dr. Ádám József elnök mindenkinek megköszönte a négy év során végzett tevékenységét, és berekesztette az ülést.

 

 


 

 

A választmány összejövetelére közvetlenül az IB ülése után a meghirdetett időpontban került sor. A testület napirendjén a beszámoló és tisztújító közgyűlés előkészítésével kapcsolatos feladatok szerepeltek:

1. Tájékoztató a Társaság 2019. I. félévi pénzügyi helyzetéről. Előadó: Dobai Tibor főtitkár és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

2. MFTTT 2018. évi beszámolója és közhasznúsági jelentése. Előadó: Dobai Tibor főtitkár és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

3. Az MFTTT felügyelőbizottságának jelentése. Előadó: dr. Toronyi Bence az FB elnöke

4. Egyebek

 

A választmány ülését dr. Ádám József elnök vezette. A napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat az előterjesztők a meghívóval együtt előre megküldték a tagoknak, így módjukban állt azokat részletesen megismerni. A testület meghallgatta a pénzügyi helyzetről szóló beszámolót, a Társaság 2018. évi beszámolójához és közhasznúsági jelentéséhez fűzött kiegészítő tájékoztatót és a felügyelőbizottság jelentését. A tájékoztatókhoz, jelentésekhez senki nem fűzött megjegyzést, nem tett észrevételt. A választmány javasolta a megtárgyalt dokumentumok közgyűlés elé bocsátását.

Buga László

 

Tisztújító közgyűlés

A 2019. évi tisztújító közgyűlésre a második meghirdetett időpontban került sor 2019. május 28-án 14.00 órai kezdettel. Az értekezlet napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. Elnöki megnyitó. Előadó: dr. Ádám József elnök

2. A mandátumvizsgáló- és a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása. Előterjesztő: dr. Ádám József elnök

3. A 2018. évi beszámoló. Előadók: Dobai Tibor főtitkár és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

4. A felügyelőbizottság jelentése. Előadó: dr. Toronyi Bence az FB elnöke

5. A mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése

6. Az elmúlt négy év értékelése, a tisztségviselők leköszönése és a levezető elnök megválasztása. Előadó: dr. Ádám József elnök

7. A jelölőbizottság előterjesztése a tisztségviselők, a bizottsági tagok és a választmány tagjainak a megválasztására. Előterjesztő: dr. Busics György, a jelölőbizottság elnöke

8. Vita, további helyszíni jelölések

9. Szavazás

10. Eredményhirdetés

11. A megválasztott elnök zárszava

Dr. Ádám József elnök megnyitójában köszöntötte a résztvevőket, majd egy soron kívüli bejelentéssel élt: Az MTA májusi közgyűlésén az MTA levelező tagjává választották tagtársunkat, dr. Völgyesi Lajos professor emeritust. A továbbiakban az elnök elmondta, hogy a közgyűlésnek ebben az évben kettős feladata van: az éves beszámoló elfogadása és a Társaság tisztségviselőinek megválasztása. Tájékoztatta a jelenlévőket a közgyűlés előkészületeivel kapcsolatos munkáról, ismertette a napirendet, és felkérte a résztvevőket, hogy szavazzanak a napirend elfogadásáról. A közgyűlés egyhangulag elfogadta az előterjesztett napirendet.

Szomorú kötelességnek eleget téve az előző évben elhalálozott kollégákról egyperces néma felállással emlékeztek meg a közgyűlés résztvevői.

Ezt követően került sor a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztására. A társaság elnökének indítványát elfogadva a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság elnökének dr. Mihály Szabolcsot, tagoknak Hetényi Ferencnét és Homolya Andrást választották. A jegyzőkönyvvezető Szrogh Gabriella ügyvezető titkár, a hitelesítők: Buga László és Zsilvölgyi Csaba tagtársak lettek.

Rátérve a 3. napirendi pontra az intézőbizottság valamint a választmány által már megismert, és a közgyűlés elé elfogadásra javasolt beszámolót és a közhasznúsági jelentést Dobai Tibor főtitkár ismertette a közgyűlés résztvevőivel is. (Mindkét dokumentum előzetesen közzé lett téve az MFTTT honlapján, így a tagságnak módjában állt azokat megismerni.)

A felügyelőbizottság jelentését dr. Toronyi Bence bizottsági elnök előterjesztésében ismerhette meg a közgyűlés. A bizottsági elnök felhívta a figyelmet a jelentésben részletesen leírt, és évek óta fennálló adminisztrációs hiányosságokra, amelyek ugyan nem befolyásolják a beszámoló elfogadását, de mindenképpen szükséges megoldást találni a megszüntetésükre.

A két beszámolót követően dr. Ádám József elnök megnyitotta a vitát, lehetőséget adva kérdések feltételére, illetve megjegyzések hozzáfűzésére az elhangzottakhoz. Miután hozzászólás nem érkezett, az elnök szavazásra bocsátotta a beszámolót és az FB jelentését. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el az előterjesztett anyagokat.

A mandátumvizsgáló bizottság elnöke a jelenléti íveken szereplő aláírások alapján tájékoztatta a közgyűlést, hogy 52 egyéni tag és 9 jogi tag képviselője van jelen a közgyűlésen. (A szavazás megkezdésének időpontjára a jelenlevő tagok száma 63-ra emelkedett.)

Az elnök röviden összefoglalta az elmúlt négy év munkáját, és utalt arra, hogy minden év elején átfogó értékelést készített erről a Geodézia és Kartográfia szakfolyóiratban.

Az elnöki beszámolót követő vitában dr. Mihály Szabolcs felhívta még a figyelmet arra a munkára, melyet a fenntartható fejlődési célok megvalósítása érdekében végzett a térinformatikai és távérzékelési feladatokkal foglalkozó bizottság 2012 óta, kezdetben ideiglenes jelleggel, majd pedig 2018 decemberétől az IB határozata alapján állandó bizottságként.

Ifj. Domokos György hozzászólásában kérdést intézett az elnökhöz hogy, hogyan látja a leköszönő elnök a Társaság helyzetét a földügy területén bekövetkezett szervezeti változások tükrében, és hogyan tud reagálni a „meglehetősen érdekes” helyzetre a szakmai érdekek érvényesítése vonatkozásában.

Dr. Ádám József válaszában elmondta, hogy a szervezeti változások jelenlegi állapotában egyelőre nehéz a kérdésre válaszolni. Ugyanakkor reméli, hogy az idei vándorgyűlésen lesznek olyan előadók a plenáris ülésen (az ágazati vezetés részéről), akikkel tudunk tárgyalásokat folytatni. Dr. Toronyi Bence alelnökjelölt egy szakmai helyzetértékelés elkészítését is szükségesnek tartja.

A közgyűlés elfogadta a Társaság elmúlt négy évéről szóló elnöki értékelést, és az alapszabály értelmében – a négyéves megbízatásuk lejártával – felmentette a vezető tisztségviselőket, és levezető elnökké választotta dr. Busics György kollégát az ülés további szakaszára.

A levezető elnök ismertette az MFTTT honlapján már közzétett jelölti névsort a Társaság vezető tisztségeire. Nagy Ibolya javaslatára a jelenlévők támogató szavazatai alapján az IB tagjelöltek közé felkerült még Kozári Ágnes tagtársunk is. Miután minden szavazólap kiegészült a helyszínen elfogadott javaslattal, a közgyűlés titkos szavazással négy évre megválasztotta a Társaság új tisztségviselőit.

A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszámláló bizottság elnöke bejelentette az eredményt. A közgyűlés a következő négy évre ismét elnökké választotta dr. Ádám Józsefet, főtitkárrá Dobai Tibort. Az alelnöki poszton dr. Toronyi Bence váltotta Zsilvölgyi Csaba kollégát. Az MFTTT főtitkárhelyettesei Iván Gyula és Horváth Gábor István lettek.

A következő négy évre a többi vezetői posztra az alábbi személyeknek szavazott bizalmat a közgyűlés:

Az intézőbizottság választott tagjai (zárójelben a szavazatok száma): Bolla Attila (51), Busics Imre (55), Kozári Ágnes (39), Szalay László (56), Tóth László (42), Varga Felicián (53).

Szavazatot kapott még ifj. Csemniczky László (37) és dr. Kovács Miklós (38).

A felügyelőbizottság elnöke Zsilvölgyi Csaba (62), tagjai: Szabó Gyula (62) Várnay György (62).

Etikai, Fegyelmi és Jogi Bizottság elnöke Hajtman Zoltán (33), tagjai: dr. Csevár Nóra (32), Bagladi Géza (46), Szilvay Gergely (45).

A nemzeti bizottságok (NB) vezetői (elnök, titkár)

FIG NB: Zalaba Piroska (62), Iván Gyula (62),

ICA NB: dr. Zentai László (62), dr. Pődör Andrea (62),

ISPRS NB: dr. Barsi Árpád (62), Zboray Zoltán (62),

Szakosztályok vezetői (elnök, titkár):

Felmérési és területrendezési szakosztály: Gábor Sándor (62), Dobainé K. Krisztina (62)

Fotogrammetriai és távérzékelési szakosztály: dr. Jancsó Tamás (62), Kákonyi Gábor (62),

Földügyi szakosztály: Rácz Kálmán (62), dr. Tóth Balázs (62),

Földmérési szakértői szakosztály: dr. Forgács Zoltán (61), Varga Norbert (62),

Geodéziai szakosztály: dr. Völgyesi Lajos (62), dr. Tóth Gyula (62),

Kartográfiai szakosztály: dr. Gede Mátyás (62), Szabó Renáta (62),

Mérnökgeodéziai szakosztály: Németh András (62), Vidovenyecz Zsolt (62),

Területfejlesztési és környezetvédelmi szakosztály: Verőné Wojtaszek Malgorzata (62), dr. Kugler Zsófia (62),

Topográfiai szakosztály: dr. Juhász Attila, (62), dr. Neuberger Hajnalka (62),

Oktatási és ifjúsági szakosztály: Homolya András (62), Tuchband Tamás (62)

Szakmatörténeti szakosztály: dr. Török Zsolt (62), Oláh Krisztina (62),

Térinformatikai szakosztály: dr. Szabó György (62), dr. Pődör Andrea (62)

Szeniorok Tóth Ágoston Klubja: Szendrő Dénes (62), Hetényi Ferencné (62).

A választmány választott tagjai: Buga László (61), Busics Imre (57), dr. Csemniczky László (54), Hetényi Ferencné (62), Hodobay-Böröcz András (56), Koós Tamás (62), dr. Mihály Szabolcs (59), Nagy István (Szombathely) (55), dr. Rózsa Szabolcs (61), Sebők Tamás (51), Szilvay Gergely (60), Varga Norbert (61), Vidovenyecz Zsolt (57), Zalaba Piroska (60), dr. Zentai László (62). Szavazatot kapott még: Zsilvölgyi Csaba (53)

Dr. Busics György megköszönte mindenkinek a választásban történő közreműködést, és felkérte a régi-új elnököt a zárszó megtartására. Az újraválasztott elnök, dr. Ádám József megköszönte a bizalmat, és gratulált a megválasztott tisztségviselőknek, sikereket és eredményeket kívánt az előttük álló feladatok megoldásában, amelyekkel meg kell birkózni a Társaság eredményes működtetése érdekében. Megköszönte a jelölőbizottság munkáját, majd egyéb hozzászólás nem lévén az ülést berekesztette.

Buga László

Beszámoló az Európai Földmérők Szövetségének 2019 tavaszi tanácskozásáról

 

Hazánk szakmai szervezetei tagként vesznek részt az Európai Földmérők Szövetségének (CLGE) munkájában. A Szövetség 2019. március 21–23. között tartotta tavaszi közgyűlését (GA) Szófiában, melyen a Kamara GGT tagozatát és az MFTTT-t Vidovenyecz Zsolt képviselte.

Az idei konferencia különös jelentőségét az adta, hogy a szervezet 2019-ben Eötvös Lorándot választotta meg „Az év geodéziai személyiségének”, ezért a tanácskozás nyitórendezvényén egy fél órás angol nyelvű előadáson kellett bemutatnunk Eötvös tevékenységét. A visszajelzések alapján a bemutató jól sikerült, a szervezet titkára levélben mondott köszönetet.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Eötvös halálának 100. évfordulójáról nem csak a hazai közvélemény emlékezik meg (lásd az Akadémián tartott januári és áprilisi ünnepi konferenciákat), hanem az európai geodétatársadalom is. Hazai viszonylatban talán, mint fizikus és geofizikus jobban ismert, de munkássága kiterjedt a Földalak meghatározásra is. A gravitáció változásait feltáró mérései a mai magassági alapponthálózat meghatározásához is szükségesek voltak. Jól mutatja jelentőségét, hogy az ő mérései szolgáltak alapul Einstein általános relativitáselméletéhez is (nagyságrendekkel pontosabban tudta a gravitáció helyi változásait mérni, mint előtte bárki).

A rendezvény nyitónapjának délutánján a CLGE nyílt konferenciájára került sor, melynek címe: „Kihívások a földmérők előtt – Vízió 2030” volt. Ezt a részt a „Föld és Ember” Nemzeti Múzeumban rendezték meg, csodálatos ásványok között. A megszólalók a jelenlegi technológiai fejlődésből következő elképzeléseiket mutatták be. Közös elem volt a szakmai tudás átalakulása és a földmérők átalakuló szerepe. Kritikát fogalmaztak meg ugyanakkor, hogy a jogszabályok kellő iramban képesek-e követni a felhasználók igényeit és a technológia rohamos változását. Magyar szemmel persze érdekes volt arról hallani, hogy a nyitott adatok alapján hogyan épül fel az okos város és az okos állam, miközben mi épp a másik irányba megyünk.

A helyi, négycsillagosnak jelzett, valójában az egykori pesti Volga szállót idéző, panelből épült Ramada szálló volt a további (zárt) konferencia helyszíne. Péntek reggel kezdődött a plenáris ülés, jelentős részben a szervezet belső ügyeivel kapcsolatban. Egy ilyen munkaértekezleten kevés, a külvilág számára is megfogható dolog történik ott helyben, hiszen itt csak a bizottságok és csoportok tevékenységeinek beszámolói hangzanak el, összesen 22 napirendi pontban, bő másfél napon keresztül. Mindenképpen kiragadnék azonban néhány pontot, amit bővebben be kellene mutatnunk a szakma hazai fórumain is.

Az ELRA az Európai Ingatlan-nyilvántartási Szervezetek Szövetsége – bevallom nem igen hallottam róluk eddig – érdekes bemutatót tartott. Furcsa volt az egységes európai ingatlan-nyilvántartásról hallani a hazai „minden járásban máshogy szoktuk” viszonyok után.

A francia példán keresztül bemutatták, mennyire hasonló problémák és kérdések vannak más országokban is a társasházi ingatlanok nyilvántartásával kapcsolatban. A 2020-as Földmérők Világnapján szeretnék, ha a nemzeti rendezvényeken is a „Földmérők 2030-ban” lenne a rendezvények központi kérdésköre, erről lennének előadások, vitafórumok.

Érdekes ország-ismertetőt kaptunk a görög kollégától. Az angol küldött bemutatta a világszerte elismert ingatlanszakmai szervezet, a RICS legújabb kiadványait, melyek közül némelyiket érdemes lenne a magyar viszonyokra is átültetni. Véleményem szerint a jövő fiatal földmérőinek már kulcsfontosságú lesz, hogy tudásuk nemzetközi legyen, különben már be sem akarnak kerülni a magyar földmérés zárt világába. Nyissunk a világra, vagy a fiataljaink itt hagynak minket – jogosan!

A pénteki nap az „Éves jelentés 2018” megvitatásával és elfogadásával ért véget, illetve ez volt a papírforma. A bolgár házigazdák ugyanis egy olyan fergeteges meglepetés gálavacsorát szerveztek mintegy 300 helyi (bolgár) földmérő részvételével, néptánc- és népdalbemutatóval, remek ételekkel és egy hatalmas bulival, hogy le a kalappal a szívélyességük előtt! Egy apró kis bökkenő volt csak, a vacsoráról az utolsó pillanatban derült ki, hogy nem valamelyik közeli étteremben lesz, hanem a 140 km-re lévő Plovdivban. Szóval buszoztunk vagy 2 órát oda, majd vissza. Bevallom, semmit sem láttunk Plovdivból, csak paneleket, éjszaka. Talán annyival volt szebb Plovdiv, hogy az itteni panelházak rendezettebbek voltak, mint a szófiaiak, ha ez érdem.

Szombaton folytatódott az ülés. A belső ügyeken túl szó esett a FIG-ben folyó projektekről, a CLGE őszi isztambuli gyűléséről és a hozzá kapcsolódó konferenciáról, az idei Intergeo újdonságairól (lesz külön a fiataloknak szóló fejlesztői workshop), egy nápolyi szakmai konferencián elhangzottakról. A CLGE tagjai több munkabizottságban is benne vannak, melyek az európai szabványosítással foglalkoznak (pl. épületek belső területeinek meghatározása lakó- és irodaépületekre). Mariolt Kakko észt küldött mutatta be a CLGE diplomadíj-pályázatát. Jó, ha ennek hazánkban is híre megy. Tavaly 3 nyertest hirdettek, akik fejenként 1000 euró díjazásban részesültek. Reméljük, lesznek magyar pályázók és akár nyertesek is!

Újabb országok írták alá az ingatlanrendező földmérők szakmai képzéséről szóló nyilatkozatot, amely a magyar képzési rendszerhez hasonló követelményeket állít fel, szintén a szakmai egységesítés jegyében (5 vagy 3 év felsőfokú képzés, folyamatos továbbképzések).

Nagyon „sűrű” volt a gyűlés, rengeteg olyan ismeret hangzott el, amit érdemes lenne bővebben kifejteni, hogy az itthoni földmérők is tudomást szerezzenek a megoldásokról. Azért is lenne ez hasznos, mert a problémák hasonlóak, ráadásul most a hazai szakmai közélet erős turbulenciája nem kedvez a hosszútávú stratégiák megalkotásának. Egy ilyen konferencia haszna elsősorban az lehet, hogy a nyugodtabb, kiszámíthatóbb környezetben dolgozó külföldi kollégák ötleteit és tapasztalatait az itt hallottak alapján megpróbáljuk átvenni, követni.

Vidovenyecz Zsolt

 

A FIG 2019. évi munkahete és 42. közgyűlése

A Nemzetközi Földmérő Szövetség (Fédération Internationale des Géomètres, a továbbiakban FIG) ebben az évben a vietnami Hanoiban tartotta 2019. április 22–26. között a szokásos, éves munkahetét (Working Week), illetve 42. közgyűlését. A munkahéten minden alkalommal a legújabb szakmai trendek, fejlesztések és megoldások kerülnek előtérbe, melyek tapasztalatainak, eredményeinek nemzeti felhasználása elősegíti szakmánk hazai fejlődését is.

Hazánból a munkahéten ebben az évben Fekó Adrienn igazgató, Varga Felicián igazgató, illetve Iván Gyula földügyi főtanácsadó (a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.-től) vett részt a konferencián. A közgyűlésen az MFTTT-t Iván Gyula, mint főtitkár-helyettes, képviselte. A FIG-nek hazánkból az MFTTT az egyetlen rendes tagja. A Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. pedig a BFKH FTFF jogutódjaként a társult tagja.

A FIG munkahete, a hagyományoknak megfelelően, konferencia előtti szemináriumokkal kezdődött, melyek témái a „Vonatkoztatási rendszerek gyakorlati kérdései”, „BIM földmérőknek” és a „Harmadik fiatal, Ázsiai és Csendes-óceáni földmérők találkozója” volt.

A konferencia első napján a FIG az éves közgyűlésének első napját tartotta. Ekkor különböző tagsági kérdésekről döntöttek. Kizárta néhány, tagsági díjat több éve nem fizető szervezetet, illetve bemutatták az új, tagsági kérelemmel jelentkező szervezetek pályázatát. A FIG előző periódusban elnöki tisztségét betöltő Chryssy Poitsou asszonyt (Görögország) a FIG tiszteletbeli elnökévé választották. Megvitatták a FIG Tanácsának 2019–2022 periódusra vonatkozó munkatervét, és elfogadták azt. Megvitatták és elfogadták az egyes bizottságok 2019–2022-re vonatkozó munkatervét, illetve a költségvetéssel kapcsolatos döntéseket is meghozták.

A FIG munkahetét április 23-án délelőtt Tran Hong Ha, a Vietnami Szocialista Köztársaság Természeti Erőforrás és Környezeti minisztere nyitotta meg. A megnyitó, vitaindító előadást Mika-Petteri Törhonen úr (Világbank) tartotta „Biztonságos birtoklás minden férfinak és nőnek, a Világbank földügyi és térinformatikai programja, a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében” címmel.

Ezután plenáris ülés következett, melyen prof. dr. Van Chu Pham „Időzítés – a térbeli információs rendszer az az információs infrastruktúra mely egy jobb világ fejlődéséhez vezet” címmel tartott előadást. Őt Gary Johnston (Ausztrália) követte az ENSZ Térinformatikai Bizottságának képviseletében, majd prof. Rudolf Staiger (Németország, a FIG elnöke) tartott érdekes előadást „FIG 2019–2022, önkéntesség a jövőért” címmel. Ezután több, egymással párhuzamosan folyó találkozóra került sor, melyből kiemelnénk a FIG, ENSZ FAO, Világbank és az ENSZ Térinformatikai Bizottsága (UN-GGIM) részvételével zajlott „Integrált térinformatikai hálózat” című megbeszélést.

Az első nap délutánján 14 párhuzamos műszaki szekcióban folytak az előadások, melyek a FIG tevékenységének teljes spektrumát érintették.

A második nap délelőttje plenáris üléssel kezdődött. Ezen az első előadás Vietnam geodéziai infrastruktúrájának fejlesztéséről szólt, különösképpen a negyedik ipari forradalom vívmányainak elsajátítására. Ezután Ron Bisio (USA, a Trimble alelnöke) tartott érdekes előadást a Trimble megoldásairól a mezőgazdaság területén. A plenáris ülést prof. dr. h. c. Harald Schuh (Németország, a Nemzetközi Felsőgeodéziai Szövetség elnöke) előadása zárta, mely a felsőgeodézia jelentőségéről szólt a Fenntartható fejlődési célok megvalósításában.

A plenáris előadások után ismét műszaki szekciókban folyt a munka. Érdekesség, hogy az eddig megszokott francia nyelvű szekciók mellett, orosz nyelvű szekcióra is sor került, tekintetbe véve a jelentős számú vietnami szakembert, akik az egykori Szovjetunióban végeztek. A „Nemzetközi határok” szekcióban érdekes volt hallani, hogy egy tipikus földmérési tevékenységet (az elhatárolást), mennyire tudja befolyásolni a politika és a gazdasági helyzet (Izrael, Jordánia és a Palesztin területek elhatárolásáról volt szó). Érdekes szekció volt az „Ingatlanérték és kötelező vétel” című, ahol a különböző ingatlanértékelési rendszerek megoldásait mutatták be, kezdve Nigériától, egészen Dél-Koreáig.

Az este folyamán az egyes bizottságok éves találkozójára került sor, a hagyományoknak megfelelően. Küldöttségünk a 7., Kataszteri és Földügyi Menedzsment Bizottság ülésén vett részt, ahol az új elnök ismertette a jövőre vonatkozó elképzeléseit.

A következő nap is plenáris üléssel kezdődött, ahol maláj, dán és a Fiatal Földmérők Hálózatának előadásai foglalkoztak a konferencia mottójában felvetett kérdésekkel egy jobb élet és a fenntartható fejlődés érdekében. Az előadások lényegi pontja az adatpolitika, az adatok és információk megosztásának előnyei voltak.

A műszaki szekciók előadásai is jelentős számú érdeklődőt vonzottak. A 3D-s kataszterrel foglalkozó szekció különösen érdekes volt, hiszen Iván Gyula a megalakulása (2012 óta) tagja a 3. (Térbeli Információ Menedzsment) és 7. (Kataszter és Földügyi Menedzsment) Bizottság közös munkacsoportjának, mely a 3D-s kataszter megvalósításával foglalkozik. Az ausztrál kollégák, a hollandokkal együttműködve, az ISO 19152:2012 LADM (Land Administration Domain Model) szabvány alapján egy új, bitemporális modellt fejlesztettek ki a 3D-s kataszteri kérdések kezelésére, mely jól használható akár a 3D-s városmodellek esetén is, azonban a kettőt nem szabad összekeverni.

A délután folyamán az „Európa és új trendek a földügyi igazgatásban” című szekcióban Iván Gyula nagy sikerű előadást tartott „Beszéljünk a fejlett kataszterek jövőjéről” címmel.

Ezután került sor az „Elnöki Találkozóra”, ahol hazánkat Iván Gyula, mint az MFTTT főtitkár-helyettese és egyben a magyar delegáció vezetője képviselte. A találkozón javaslatot tettek, a UN-GGIM-hez hasonlóan, a FIG-nek is regionális szervezetek létrehozására (Európa, Amerika, a Pacifikus régió, Ázsia, Afrika), melyek hatékonyabban képviselhetik a földmérők érdekeit szerte a világban, a helyi tagszervezeteket jobban bevonva. A kérdés nyílt maradt, erről a következő közgyűlések egyikén kell dönteni.

A munkahét utolsó napján a FIG közgyűlésének második felvonására került sor. Itt egy lényegi döntés született, mivel a közgyűlés közfelkiáltással szavazta meg, hogy a FIG 2023. évi munkahetét az USA-beli Orlandoban rendezzék meg (Orlando volt az egyetlen pályázó). A közgyűlésnek bemutatták a 2020. évi amszterdami munkahét előkészületeinek állását. Hasonló prezentációt láttunk a 2021. évi accrai (Ghána), illetve a 2022. évi FIG Kongresszus fokvárosi (Dél-Afrikai Köztársaság) előkészületeiről.

A konferencia teljes programja és az előadások megtekinthetők a következő honlapon:

http://www.fig.net/fig2019/technical_program.htm

Iván Gyula

 

XI. Tavaszi Mérnöknap Salgótarjánban

A Nógrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztálya (NMKH ÉBFFO FO), a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara (NMMK) Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportja és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) Nógrád megyei csoportja által közösen szervezett Földmérő Szakmai Nap 2019. április 9-én került megrendezésre „XI. Tavaszi Mérnöknap, Nógrád – 2019” néven Salgótarjánban, a Megyeháza Madách Imre-termében. A szakmai nap védnöke dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal (NMKH) vezetője volt, aki személyesen köszöntötte a megjelenteket.

A Földmérőnapot Juhászné Tóth Éva, a NMKH ÉBFFO FO főosztályvezető-helyettese nyitotta meg. A rendezvény délelőtti programjának levezető elnöke Bózvári József, a NMMK elnöke volt.

A nyitóelőadást dr. Ádám József egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az MFTTT elnöke tartotta, mely az egységes mértékegységrendszer kialakításával, fenntartásával és továbbfejlesztésével foglalkozott. A hiánypótló előadás kitért az egységes mértékegységrendszer kidolgozására, a méterrendszer hazai hivatalos bevezetésére, Magyarország és a magyar tudósok szerepére a nemzetközi méteregyezmény megvalósításában, a méteregyezmény keretében létrehozott szervezetekre, valamint a mértékegységek nemzetközi rendszerének fenntartására és továbbfejlesztésére. A prezentáció kiemelten foglalkozott a geodézia területén alapvető fontosságú SI alapegységekkel: a méterrel, a másodperccel és a kilogrammal.

A Szakmai Nap következő előadásának témája a mérnökgeodéziában alkalmazott alapponthálózatok voltak. Dr. Takács Bence, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének egyetemi docense a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Feladat Alapú Pályázatok (FAP) pénzügyi keretéből készült „Mérnökgeodéziában alkalmazott alapponthálózatok” című kiadványának, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete alapján készült „Közutak geodéziai előírásai és geometriai követelményei” című útügyi műszaki előírásának fontosabb jellemzőit ismertette. Néhány gyakorlati példán keresztül konkrét felmérési és építési alapponthálózatokat mutatott be, és kitért a vetületek témakörére is.

Sebők Tamás, a Lechner Tudásközpont alaphálózati szakügyintézője előadásában az EOVA alapponthálózati pontok helyreállításával, pótlásával, áthelyezésével, a munkavégzőkről való nyilvántartással, valamint azok jogi és gyakorlati hátterével foglalkozott. Részletesen ismertette a vízszintes alappontok helyreállításának munkafolyamatát, a helyreállítás leadandó munkarészeit és a pontpótlások, pontáthelyezések végrehajtásának egyéb feltételeit (szakképzettség, referenciamunkák, a munkát végzők nyilvántartásba vétele).

A következő előadó Csörgits Péter, a Geodézia Zrt. főmérnöke, a korszerű adatgyűjtő eszközökkel foglalkozott. A prezentáció első része olyan kérdéseket járt körbe, mint pl. mire kellenek a modern eszközök és a 3D, mik a BIM és a Smart City igényei, hogyan gyűjtöttük az adatokat a múltban, és ez hogyan változott meg mára, mit kínál a pontfelhő, és mivel állítható elő. Külön foglalkozott a 3D-s pontfelhő előállításával kültéren és beltéren, a vízfelszín, valamint a szilárd felszín alatt. Befejezésül néhány megvalósult projekt eredményét láthatták az érdeklődők.

A délelőtti program befejezéseként Bartha Csaba, a Navicom-Plusz Bt. ügyvezetője mutatta be "Digitális ugrás" című előadását. Az előző prezentáció gondolatmenetét folytatva, szintén azt a kérdéskört taglalta, hogy miért váltsunk mobil térképezésre. Beszélt a világ építőiparának és a Smart Cities piaci részesedésének várható növekedéséről, melyek a nagy termelékenységű digitális adatnyerés iránti igény növekedését prognosztizálják. Befejezésül említést tett a CHC ALPHA 3D mobil térképező rendszerről.

Az ebédszünetet követően Fábián József, a NMKH ÉBFFO FO földmérési szakügyintézője vette át a levezető elnöki feladatokat, és konferálta fel kollégáját, aki a földforgalmi eljárások Nógrád megyei tapasztalatairól beszélt. Dr. Máthé István, a NMKH ÉBFFO FO ingatlan-nyilvántartási szakügyintézője az előadás első részében a termőföld-tulajdonszerzés hatósági jóváhagyása iránti, Nógrád megyében indult eljárások statisztikai adatainak alakulását mutatta be az elmúlt öt évre visszamenőleg. Ezt követően pedig a termőföld-adásvételek során tapasztalt, gyakran előforduló okiratszerkesztési és közzétételi hibákat foglalta össze.

Pálos Adrián okleveles földmérő mérnök, a NMMK tagja, a szolgalmi jogi állományok ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba történő bedolgozás előkészítésének tapasztalatait osztotta meg a szakmai közönséggel. Áttekintette a feladat jogszabályi hátterét, a szolgalmi jogok kódtáblázatát, a könyvtárszerkezetet és a rétegkiosztást. Ezt követően egy konkrét megoldást mutatott be az állományok előkészítésére az ITR térképszerkesztő, az Excel táblázatkezelő és a Quantum GIS nyílt forráskódú térinformatikai szoftver felhasználásával.

Az utolsó előadás a földmérési jelek elhelyezését biztosító közérdekű használati joggal foglalkozott. Fábián József prezentációjának első részében általánosságban beszélt a közérdekű használati jogokról, majd ismertette a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog jogszabályi hátterét. Ezt követően kitért a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését elrendelő határozatok elkészítését megelőző feladatokra, a gyakorlati tapasztalatokra és kihívásokra.

Az előadásokat követően a hallgatóság kifejthette álláspontját, véleményét az egyes témákkal kapcsolatban.

A visszajelzések alapján a hallgatóság az előadásokat tartalmasnak, az eltöltött időt hasznosnak, a rendezvényt sikeresnek ítélte meg, melyhez jelentős mértékben járult hozzá a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, valamint a szakmai nap keretében műszerbemutatót is tartó Navicom-Plusz Bt. anyagi támogatása is.

Fábián József

GISOPEN konferencia 2019

Az idei évben „A téradatok hálójában” volt a mottója az április 16. és 18. között 23. alkalommal a GEO-ban megrendezett GISOPEN konferenciának. A székesfehérvári rendezvényre idén a szokásosnál is többen jelentkeztek mind előadónak, mind pedig résztvevőnek. A pontszerzési lehetőség mellett a szakmát érintő aktualitások és a meghirdetett program sokszínűsége, a bővülő kínálat is vonzotta a kollégákat az ország minden részéből. Az 59 előadás és a résztvevők száma lehetővé, illetve szükségessé tette, hogy a második és harmadik napon is párhuzamos szekciókat tervezzünk.

A konferenciát Földváry Lóránt, az Óbudai Egyetem AMK tudományos dékánhelyettese nyitotta meg. A megnyitón köszöntőt mondtak: Ferencz Orsolya a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Mészáros Attila Székesfehérvár alpolgármestere, Jakab László a Honvédelmi Minisztérium Légügyi Főosztály osztályvezetője és Fekete Gábor a konferencia időszakában a Lechner Tudásközpont főigazgatója.

A plenáris ülés előadásai többek között a földügyi aktualitásokról, a hazai űrtevékenység helyzetéről, a fejlett ingatlan-nyilvántartásról, a Lechner Tudásközpont téradat-nyilvántartással kapcsolatos feladatairól, az ország egészéről rendszeresen elkészített, ortofotókról és a Honvédelmi Minisztérium és honvédségi szervezetek feladatkörébe tartozó térképészeti és térinformatikai tevékenységekről szóltak, de átfogó képet kaptunk a HUNAGI 25 évéről, arról, hogyan jutottunk el a térképtől a térbeli intelligenciáig.

Az esti állófogadás lehetőséget biztosított a résztvevők számára a szakmai kérdések megvitatása mellett a jóízű, baráti beszélgetésekre is. Mind a szervezeti átalakulások, mind a technikai újdonságok bőven szolgáltattak témát, de ilyenkor a hallgatói évek megidézése is elmaradhatatlan, hiszen a résztvevők között mindig nagy számban vannak jelen egykori GEO-sok.

A második nap délelőttje a műszerforgalmazók előadásaival kezdődött. A piaci kínálat újdonságai is tükrözték a digitális világ robbanásszerű fejlődését. A szakmai közönség megismerhette a legújabb háromdimenziós adatgyűjtő eszközök paramétereit, képességét, de a robot-mérőállomások mellett megjelentek a kínálatban a hagyományosabb készülékek korszerű változatai is.

A délelőtt második felében ismertetésre kerültek neves cégek legújabb adatgyűjtő eszközei, de hallhattunk hazai fejlesztésű, versenyképes termékről is, melyhez jóval alacsonyabb áron juthatnak a cégek, mint „nagynevű”, márkás megfelelőihez. A radaros közműtérképezés kihívásairól és megbízhatóságáról is érdekes előadás hangzott el. A legkorszerűbb technikai eszközök mindegyikére jellemző a rendkívül gyors adatnyerés, általában kis méret, könnyű kezelhetőség, mely a több évtizede pályán lévő geodétákkal lassan feledteti a korábbi műszereket és tartozékaikat jellemző nagyobb méretet és súlyt, a szállítással, mozgatással járó fizikai igénybevételt. Az adatfeldolgozás és adattárolás terén is egyre inkább elterjednek a felhőszolgáltatások, könnyítve ezzel a mérési eredmények feldolgozásánál jelentkező hardverkapacitás okozta nehézségeken.

A délutáni program két szekcióban folytatódott. A közönség egyik fele a fotogrammetria és távérzékelés területéről hallgathatott előadásokat. Az adatnyerés és képfeldolgozás újdonságaiból kapott ízelítőt az, aki a szakterületnek ebben a szegmensében tevékenykedik, vagy gyakorló, terepi geodétaként érdeklődik az adatnyerés egyéb technológiái iránt is.

A másik szekció a GISOPEN konferenciák sorában új szakterületet mutatott meg a konferencia törzsközönségének. 2018 februárjában indult a karon az első precíziós gazdálkodási szakmérnöki kurzus, melynek hallgatói a három féléves tanulmányi időszak befejeztével júniusban védik szakdolgozatukat és záróvizsgáznak. A képzés sikerét mutatja, hogy az újra meghirdetett és 2019-ben elindított kurzusra kétszer annyian jelentkeztek, mint az előző alkalommal és azóta is folyamatos az érdeklődés. A szekcióban elhangzó előadások bemutatták a távérzékelés, képfeldolgozás és térinformatika eszközeit, módszereit, alkalmazásuk eddigi tapasztalatait a precíziós mezőgazdaságban. Az előadók az agrárium és a műszaki tudományok különböző területeiről érkeztek, biztosítva a széles palettát, láthatóvá téve ezzel az adatnyerés technológiáit, az adatfeldolgozást és nehézségeit, a mezőgazdasági gépek korszerűsödését és a precíziós gazdálkodási módszerek alkalmazásának első eredményeit. A program magas színvonalát mutatja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében jelen lévő Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes felvetette a szekció valamennyi előadásának megismétlését agrárkamarai közönség előtt.

A délutáni, párhuzamos szekció az egyik előadásában – Eötvös Loránd gondolatait felidézve – megemlékezett a nagy tudósról, fizikusról, aki 100 éve halt meg, amiért az idei esztendőt Eötvös-emlékévvé nyilvánították. A szekció valamennyi előadása valamilyen módon kapcsolódott Eötvös Loránd munkásságához, így a földmegfigyeléshez és az oktatáshoz, annak szerepéhez az ENSZ fenntartható fejlődési stratégiája megvalósításában, de teljes mértékben illeszkedett Eötvös gondolataihoz Eratosztenész híres kísérletének újraértelmezése is.

Mindeközben műszerforgalmazók várták az érdeklődőket az intézet mérőtermébe, ahol újdonságokat mutattak be, illetve már ismert műszercsalád megújult egyedeit vehették szemügyre az érdeklődők.

A konferencia második napja a GEO-hoz szorosan hozzá tartozó, selmeci hagyományok szerint megtartott szakestéllyel zárult. Jó hangulatban zajlott az este – és bár a „hagyományok őrzése” átnyúlt éjfél utánra –, a harmadik napi párhuzamos szekciók előadótermei megteltek érdeklődőkkel.

A nagyelőadó közönsége az UAV-ék (köznapi szóhasználatban drónok), repülőgépek által különböző magasságban megvalósított adatgyűjtés gyakorlati hasznosításának tapasztalatairól hallhatott remek beszámolókat.

Eközben a tanácstermet az űrkutatás iránt érdeklődők töltötték meg. Ez a rendhagyó szekció második ízben jelent meg a GISOPEN kínálatában. A nagyrészt geodétákból álló konferenciaközönség új előadókat ismerhetett meg, hallhatott jelenlegi és jövőbeli űrprogramokról, középiskolásoknak szóló lehetőségekről, a földmegfigyelés hazai terveiről, lehetőségeiről.

A szünetet követően a nagyelőadó közönsége geoshopfejlesztésről, ingatlanrendezésről, térinformatikai adatok verziókezeléséről, hasonlóképpen DAT-adatcsere-állományok kezeléséről, de a Prokrusztész-módszer geodéziai alkalmazásáról szóló előadásokat is hallgathatott.

Az űrkutatási szekcióban, a szünet után kerekasztal-beszélgetésre került sor az emberes űrrepülések jövőjéről, melynek apropóját a Holdra szállás 50. évfordulója adta. A felkért szakemberek – a konferencia résztvevőinek bevonásával – arról beszélgettek, milyennek képzelik el a világ űrkutatását 2069-ben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van újrafelhasználható űreszközökre, de arról vita zajlott, hogy emberekkel, vagy robotokkal érdemes-e felderíteni a környező világot.

Összességében a konferencia szekciói számának növekedése örömteli, ugyanakkor gyakran nehéz volt a választás az érdekesebbnél érdekesebb témák, előadások között. Reméljük, hogy a szakmai közönségben mindenki megtalálta a számára legtöbb ismeretet nyújtó előadásokat, és jövőre is találkozunk kollegáinkkal, volt hallgatóinkkal, más rokon szakterületek képviselőivel!

Az elhangzott előadások elérhetők az alábbi webcímen:

http://www.gisopen.hu/index.php/eloadasok-2019

Balázsik Valéria

 

HÍREK

Dr. Völgyesi Lajos az MTA levelező tagja

 

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén, 2019. május 7-én levelező tagjai közé választotta dr. Völgyesi Lajost, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének professor emeritusát, az MTA Geodéziai és Geoinformatikai Tudományos Bizottságának és az MFTTT Geodéziai Szakosztályának elnökét. Ezzel a geodézia akadémikusi képviselete három főre gyarapodott. (Megjegyezzük, hogy az elmúlt 160 évben a geodézia akadémiai elismertségét – a ma élőket nem tekintve – olyan nevek fémjelzik, mint Kruspér István, Bodola Lajos, Oltay Károly, Tárczy-Hornoch Antal, Hazay István, Homoródi Lajos és Detrekői Ákos.)

Völgyesi Lajos szűkebb szakterülete a fizikai geodézia (ezen belül a fizikai, matematikai és csillagászati ismeretek interdiszciplináris alkalmazása a földi nehézségi erőtér vizsgálatában).

Eötvös Loránd munkásságának hagyományőrzőjeként a Műegyetemen iskolát fejlesztett ki a torziós ingamérések geodéziai hasznosítása területén. Az 1970-es évek elején a BME Felsőgeodézia Tanszékén az Eötvös-inga geodéziai alkalmazásával kapcsolatosan indított vizsgálatai mára meghatározó erejű, széles fronton folyó kutatásokká bővültek. Vezetésével Magyarországon kialakult egy olyan tudásbázis, amely kellő elhivatottsággal és tudással rendelkezik Eötvös Loránd munkásságának folytatásához.

Kutatási eredményeinek jelentős gazdasági haszna is van, az országban korábban nyersanyagkutatás céljára végzett mintegy 60 000 Eötvös-ingamérés – évtizedeken át adattárban fekvő – eredményeit geodéziai célokra is felhasználhatóvá tette. Olyan algoritmusokat és szoftvereket fejlesztett ki, mely a meglévő, mintegy 30 km átlagos távolságú csillagászati-geodéziai pontokra támaszkodva, az Eötvös-ingamérések nagy pontsűrűségű hálózatának pontjaira, különböző interpolációs módszerekkel képes meghatározni a függővonal-elhajlások értékét, és velük a terület geoiddarabjának finomszerkezetét, valamint a nehézségi erőtér és a nehézségi rendellenességek eloszlását.

Jelentősek a nehézségi erőtér 3D potenciálfüggvényének inverziós előállítására vonatkozó kutatásai, ami alapján megoldható a potenciál szintfelületeinek analitikus meghatározása.

A korszerű műszaki és méréstechnikai lehetőségeket kihasználva továbbfejlesztett különböző típusú Eötvös-ingákat. Eljárást dolgozott ki a torziós szálak rögzítésének javítására. A leolvasó optikát CCD-érzékelőkkel váltotta fel, amelyek vezérlését, a képek rögzítését és feldolgozását számítógéppel oldotta meg. Ezzel lehetővé tette a lengések csillapodásának minden eddiginél pontosabb és részletesebb megfigyelését, a csillapodási görbék kezdeti alakjából a nyugalmi helyzet előrejelzését és a mérési idő jelentős csökkentését. Jelenleg fizikus kollégákkal a nevezetes EPF-kísérlet (Eötvös Loránd súlyos és tehetetlen tömeg azonosságára vonatkozó kísérletének) felülvizsgálatával és magasabb megbízhatósági szintű újramérésével foglalkozik.

2013 óta a svájci, zürichi Műszaki Egyetem (ETH) munkatársaival olyan új módszer és számítógépes vezérlésű csillagászati-geodéziai mérőrendszer fejlesztésében vesz részt, amely forradalmi változás elindítója a szintfelületi földrajzi koordináták és azimut meghatározására végzett mérésekben és ezekkel a függővonal-elhajlások és a nagy felbontású helyi geoid vagy kvázigeoid meghatározásokban. A korábban hetekig tartó észlelési idő helyett, a nagyobb pontosságot biztosító új mérőrendszerrel a csillagászati meghatározás időtartama pontonként mindössze 20-30 perc. Így lehetővé válik egyetlen éjszaka több pont mérése, és ezzel alacsony költségszinten, a geoid helyi finomszerkezetének tanulmányozása.

Itt utalunk arra, hogy a geoid, mint szintfelület részleteinek meghatározása a GPS korában minden eddiginél nagyobb jelentőségűvé vált a geodéziai gyakorlat számára. Mint ismeretes a GPS-mérések az ellipszoidi földrajzi szélesség és hosszúság mellett ellipszoid feletti magasságot szolgáltatnak, míg a gyakorlati élet a geoid, vagy, ahogy mondani szoktuk, tengerszint feletti magasságokat igényel. A két magassági mérőszám közötti kapcsolatot a geoid ellipszoidhoz viszonyított alakjának ismerete adja meg. Minél nagyobb részletességgel (pontsűrűséggel) és megbízhatósággal, továbbá minél többféle módszerrel tudjuk meghatározni ez utóbbit, annál nagyobb az esélye annak, hogy a GPS mérések eredményeiből elfogadható megbízhatóságú tengerszint feletti magasságot számíthassunk. (Pl. a III. rendű magassági alappontsűrítés esetében az igen idő-, munka- és így költségigényes vonalszintezést a sokkal gazdaságosabb és területi eloszlású GPS mérésekkel és megfelelő geoidkép alkalmazásával már ki lehetett váltani.)

Új, fontos lehetőséget talált a Föld belső 3D sűrűségeloszlásának lépésenkénti meghatározására a potenciáltér (a geoidformák) ismerete alapján.

A geoid és a nehézségi erőtér időbeli változására vonatkozó kutatásai során kimutatta a geoid magyarországi darabjának cm nagyságrendű időszakos változását, modellszámításokkal meghatározta és mérésekkel igazolta a nehézségi erő és gradienseinek időbeli változását különböző hidrológiai okok következtében.

Jelentős tudományos eredményekkel rendelkezik a Föld forgásának vizsgálata területén is, elsőként vezette be a precessziózavar (disturbing precession) fogalmát.

Számos hazai és nemzetközi szervezet (IAG, IAMG, AGU) tagja. Tudományos folyóiratok (Acta Geodaetica et Geophysica, Periodica Polytechnica) szerkesztőbizottsági tagja, ill. szerkesztője.

Eredményeit nemzetközi szakmai fórumokon folyamatosan bemutatja és közzéteszi. Fontos tudományos könyvek szerzője, illetve társszerzője; földtudományi szakemberek számára nélkülözhetetlen a 2018-ban a Springer Kiadó gondozásában megjelent Mathematical Geosciences szakkönyvük.

Akadémikussá választása széleskörű és kiemelkedően eredményes tudományos munkásságának és nem utolsósorban kiváló egyetemi oktatómunkájának méltó elismerése (több éven át kiérdemelte a „BME Építőmérnöki Karának legjobb oktatója” címet). Megválasztásának különös esedékessége, hogy a tudományos világ éppen ezekben a napokban emlékezett meg Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójáról. Az MTA évfordulós rendezvényein több előadással is részt vett. Megválasztásához szükséges akadémikus ajánlói Ádám Antal, Ádám József, Biró Péter, Szarka László és Verő József voltak.

Új geodéta akadémikusunknak kívánunk további eredményes tudományos munkát, ehhez jó egészséget és családjával sok örömet.

 

Dr. Ádám József ‒ Dr. Biró Péter

 

 


[1]Kolophon ókori görög város Kis-Ázsia (Törökország) nyugati partján. Kódexek, ősnyomtatványok végén, a mű készítésére és tartalmára utaló záradék. Könyveknél a címlap belső oldalán, vagy az utolsó oldalon, a kiadásra vonatkozó adatokat tartalmazó szöveg. Térkép esetén a térkép szélén található utalás a készítőre, a kiadóra, esetleg a példányszámra, engedélyre, ill. a kiadás idejére. (Akadémiai értelmező szótár, 1978.)

[2] A térkép tartalma megegyezik az Eggenberg-féle Könyvkereskedés kiadásában 1903-ban megjelent Homolka József által szerkesztett „Budapest székes-főváros és környékének térképe” című mű tartalmával, valószínűleg annak egy átszerkesztett változata. (Szerkesztőség)

[3]Kogutovitz Manó (1851–1908) a magyar kartográfia megalapítója, nemzetközileg elismert tudós volt. Ő hozta létre a Magyar Földrajzi Intézet Rt.-t, melynek haláláig igazgatója volt. Nevéhez fűződnek: falitérképek, atlaszok, földgömbök, turista-, és várostérképek széleskörű elterjesztése.(Budapest Lexikon, 1993.)

[4] Eucharisztia: oltáriszentség. A római katolikus világtalálkozón a Szentszéket Pacelli bíboros (későbbi XII. Piusz pápa) képviselte. A záró körmenetet magyar részről Serédi Jusztinián hercegprímás vezette.

[5] A Kartográfiai Vállalat hasonló címen éveken keresztül javított kiadásokban jelentetett meg -1:15 000–1:17 500 méretarányú térképeket a főváros belső területeiről. (Szerkesztőség)

[6]Somló József (1921–2016) gyémántdiplomás mérnök. Egész életét a geodézia és a térképészet szolgálatába állítot­ta.(Nekrológ, GK 2016/2). Jóny István (1913–1968) 1936-tól a HTI alkalmazottja. 1954-től a KV-nál dolgozott mint szerkesztő, később főmérnök. (Nekrológ, GK.1968/5).

[7]Gróf Andrássy Gyula (1823–1890), a kiegyezés utáni első magyar kormány miniszterelnöke volt 5 éven át. 1872-ben a császár kinevezte az egész Monarchia külügyminiszterévé. 1879-ben visszavonult a politikától.(Ki-kicsoda, 1990)

[8]Hazánkban kétszer volt csillagászati méretű infláció. Az I. Világháború után, 1920–1926 között, amikor koronáról pengőre, majd a II. világháború után, 1945–1946 között, amikor pengőről forintra tértek át. (Budapest Lexikon, Akadémia kiadó, 1993.)

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2021/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 143

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk