Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2019.

2019/4 71. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

 

Tartalom

Dr. Pápay Gyula: Tilemann Stella (1525–1589) koncepciója Germania felmérésére és leírására   4

Dr. Klinghammer István: A kartográfus munkája elbűvölő tevékenység (Amit a literátus

emberek a térképkészítésről mesélnek)    9

Dr. Busics György: A méretarány-tényező néhány alkalmazásáról a földmérésben  15

Sasi Attila: A nemzetiségi helységnevek hivatalos használata Magyarországon    23

Contents

32. Vándorgyűlés Békéscsabán    32

EMT 20. Földmérő-találkozó, Marosvásárhely     39

Burgenlandi kollégák Szombathelyen    43

50 éves a Fasching-díj   43

Végzős földmérők és térképészek    45

Jubileumi diplomák     46

 

Conception of Tilemann Stella (1525–1589) for surveying and

description of Germania (Gyula Pápay, Dr.)     4

What the literate people tell about map-making (István Klinghammer, Dr.)    9

On the interpretation of the scale factor (György Busics, Dr.) 15

Official use of the place names in the minority languages in Hungary (Attila Sasi) 23

32nd Summit of MFTTT in Békéscsaba     32

20th Meeting of surveyors in Marosvásárhely (Târgu Mureş), Romania    39

Colleagues from Burgenland in Szombathely    43

50 years of the Fasching Award    43

Graduated surveyors and cartographers    45

Jubilee diplomas   46

 

Címlapon: A Csabagyöngye Kulturális Központ Békéscsabán, háttérben az evangélikus nagytemplommal (Lásd a kapcsolódó cikket.)

On the Cover Page: „Csabagyöngye” Cultural Centre in Békéscsaba and the evangelic church in the back ground (See related article.)

 

 


 


Tilemann Stella (1525–1589) koncepciója Germania felmérésére és leírására

Pápay Gyula

DOI: 10.30921/GK.71.2019.4.1

Tilemann Stella (1525–1589) a XVI. század legjelentősebb térképészeinek egyike volt. Harminc évig foglalkozott a német területek térképezésével. Az anyaggyűjtéséhez sokat utazott, többek között Magyarországra is ellátogatott. A térképműve befejezetlen maradt. Az összegyűjtött anyag megsemmisült. Hosszú ideig térképművének koncepcióját is elveszettnek tartották. A cikk ezt a koncepciót ismerteti. A koncepció Jakob Lucius nyomtatásában jelent meg.  Lucius Erdélyből származott, ezért ö magát nyomtatványaiban Jakob Transylvanusnak is nevezte.

 

Conception of Tilemann Stella (1525–1589) for surveying and description of Germania

Gyula Pápay

Tilemann Stella (1525–1589) is one of the most important cartographers of the 16th century. Stella worked on the mapping of all German countries for thirty years. He traveled extensively for the collection of material. He was even in Hungary. The map work remained unfinished. The collection of materials is lost. Also his conception was for a long time considered lost. This article describes the content of this concept, printed in 1566 by Jakob Lucius. Lucius came from Transylvania, so he called himself also as Jakob Transylvanus.

Kulcsszavak: térképtörténet, térképészeti módszertan, kartográfiai szemiotika, nyomdászattörténet

Key words: cartography history, mapping methodology, cartographic semiotics, printing history

Dr. Pápay Gyula

professor emeritus

az MTA külső tagja

Universität Rostock

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 


 

 

A kartográfus munkája elbűvölő tevékenység

Amit a literátus emberek a térképkészítésről mesélnek

István Klinghammer

DOI: 10.30921/GK.71.2019.4.2

Az irodalmi jelentkezés Mózes könyvével kezdődik, majd Homérosz Iliász eposzában és Arisztophanész Felhők című vígjátékában folytatódik. Modern szerzők gondolatai szórakoztatnak Antoine de Saint-Exupéry és Umbero Eco tollából. Angol szerzők, James Cowan és Andrew Crumey műveiben fantasztikus kartográfusi tulajdonságokat ismerünk meg. A divatos „comic strip” füzetek hőse is lehet Arlesto Scotch és Paul Gaudel szerzőpárosnál a „mesterkartográfus.” A térképkészítés számára jelentős magasságmérési és földrajzi helymeghatározási feladatokat dolgozta fel nagyszerű regényeiben a két amerikai szerző, Cristopher Monger és Dava Sobel.

.

What the literate people tell about map-making

István Klinghammer

The topic of map-making first appears in the book of Moses, then it continues in Homer’s epos, Iliad and Aristophanes’s comedy, The Clouds. The thoughts of modern authors like Antoine de Saint-Exupéry and Umbero Eco entertain us. We learn about the fantastic characters of cartographers in the works of English authors, James Cowan and Andrew Crumey. The “master cartographer” can be the hero of “comic strip” books written by Arlesto Scotch and Paul Gaudel. Two American authors, Cristopher Monger and Dava Sobel elaborated the subject of altimetry and geographical positioning in their excellent novels.

Kulcsszavak: szépirodalom, térkép, kartográfus, térképészet, terepfelmérés, helymeghatározás

Keywords: fiction, map, cartographer, cartography, surveying, positioning

 

Dr. Klinghammer István

professor emeritus

az MTA rendes tagja

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 


 

A méretarány-tényező néhány alkalmazásáról a földmérésben

Busics György

DOI: 10.30921/GK.71.2019.4.3

A méretarány-tényező a mérőállomások egyik beállítási paramétere, ami a mért ferde távolságok vetületi távolságokká való redukálását teszi lehetővé valós időben. Ebben az írásban a méretarány-tényező gyakorlati célú alkalmazását, értelmezését mutatjuk be, ami az összevont (kombinált) méretarány-tényező fogalmának bevezetéséhez vezet. Az összevont méretarány-tényező (hányadosként vagy ppm egységben kifejezve) első értelmezésben a vetületi javítás és az alapfelületi javítás összege, de más redukciók is bevonhatók ebbe. Egyes speciális mérnökgeodéziai feladatoknál ellenjavalt a távolságok vetületi síkra redukálása.

A méretarány-tényező a koordináta-transzformációknak is egyik paramétere, így a transzformációs méretarány-tényező jellemzőinek, eloszlásának vizsgálata lehetővé teszi a nagy (országnyi) területre kiterjedő geodéziai hálózatok közötti viszony elemzését. A hagyományos háromszögelési hálózatok kiegyenlítésekor szabályos hiba keletkezhetett a távolságok mérésében vagy redukálásában alkalmazott módszer következtében. Az ilyen típusú szabályos hiba síkbeli vagy térbeli hasonlósági transzformációval jól kimutatható, amennyiben a klasszikus alappontokat statikus GNSS technológiával újramérjük. Példaként a magyar HD72 és az ETRS89 vonatkoztatási rendszerek közötti méretarány-tényező alakulását, eloszlását mutatjuk be.

On the interpretation of the scale factor

György Busics

The scale factor is one of the setting parameters of total stations that allows the real-time reduction of the measured slope distance onto the map grid. In our paper, we discuss the interpretation of the scale factor depending on the application that leads to the introduction of the combined scale factor. The combined scale factor in ppm unit is the sum of the sea level reduction and the point scale factor. Special tasks in construction survey do not require the reduction of the distances onto the map grid.

Coordinate transformation between different datums can also be used to investigate the characteristics and distribution of the scale factor over large areas. The adjustment of classical triangulation may contain systematic errors due to the methodology of distance reductions. These systematic discrepancies can precisely be detected applying planar or spatial similarity transformation over large areas where the original points have been re-observed during the campaign of static GNSS control survey. As an example, we analyse the scale difference and its distribution between the Hungarian Datum 72 and ETRS 89.

Kulcsszavak: méretarány-tényező, lineármodulusz, alapfelületi redukció, összevont méretarány-tényező, ETRS-HD72 transzformáció

Keywords: scale factor, point scale factor, sea level reduction, combined scale factor, ETRS89 and HD72 datum transformation

 

Dr. Busics György

c. egyetemi tanár

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 


 

A nemzetiségi helységnevek hivatalos használata Magyarországon

Sasi Attila

DOI: 10.30921/GK.71.2019.4.4

Magyarországon egy 2007-es kormányrendelet rendelkezik a nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról. A kormányrendelet megjelenése óta azonban államigazgatási szinten ezeknek a neveknek a megállapítása és nyilvántartása még nem történt meg. Az elmúlt évszázadokban természetes gyakorlat volt Magyarországon az idegen nyelvű helységnevek feltüntetése a térképeken, helységnévtárakban. Nemzetiségi nyelvű helységnévtáblák 1979 óta vannak kihelyezve. A nemzetiségi helységnévtáblákra kiírt nevek nem hivatalosak, csak tájékoztató információt jelentenek. A Központi Statisztikai Hivatal 1995 óta a hivatalos helységnévtárban külön táblázatban közli ezeket a neveket, ma ez az egyetlen állami szintű hivatalos forrás a nemzetiségi helységnevekről. Magyarországon a központi nyilvántartás készül a kihelyezett nemzetiségi helységnévtáblák alapján, nem pedig egy központilag összeállított helységnévlista alapján kerülnek ki a táblák, mint más közép-európai országokban. A nemzetiségi helységnevek bár a hivatalos magyar helységnévtárban jelennek meg, mégsem tekinthetők hivatalosan megállapított nemzetiségi helységneveknek. A magyarországi nemzetiségi nyelvű hivatalos helységnevek megállapítása csak egy gondos, tudományos munkafolyamat révén lehetséges. A Lechner Tudásközpontnál kezelt Földrajzinév-tár adatbázisa minden hozzáférhető forrás alapján ki lett egészítve a nemzetiségi helységnevekkel. Ezeket a neveket anyanyelvi, nemzetiségi, nyelvészeti szakértőkkel ellenőriztetni kell, hogy a helyi használatnak legmegfelelőbb, nyelvileg leghelyesebb, történetileg leghitelesebb névalak kerüljön kiválasztásra.

 

Official use of the place names in the minority languages in Hungary

Attila Sasi

In Hungary the establishment and registration of official geographic names in the minority languages, are stated in a Government Edict in 2007. However, since the publication of the edict, these names have not been determined and registered by the state department yet. In past centuries it has been a common practice in Hungary to indicate the place names in foreign languages on maps and gazetteers. There have been placed minority road signs since 1979. The place name signs in minority languages are not considered to be official place names, they only provide information. The Hungarian Central Statistical Office is in charge of publishing these names in the official Gazetteer since 1995, that is the only existing official list of the minority place names. In Hungary the central register is made on the basis of the allocated minority town signs, not the town signs are allocated based on an official minority place name list, as it is in practice in other Central European countries. Although these names appear in the official Gazetteer of Hungary, they are not considered to be officially established minority place names. The establishing of the official geographical names in minority language in Hungary is possible only through a careful, scientific workflow. The database of the Gazetteer of the geographical names in Hungary by the Lechner Knowledge Centre has been supplemented with the minority place names based on all available sources. These names need to be controlled by minority, linguistic experts, in order to select the most appropriate name based on local use, linguistical correctness and historical legitimateness in case of more allonyms.

Kulcsszavak: nemzetiség, helységnév, helységnévtábla, helységnévtár, földrajzinév

Keywords: minority, place name, town sign, gazetteer, geographical name

Sasi Attila

térképész

Lechner Tudásközpont

Térinformatikai Osztály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 


 

RENDEZVÉNYEK

 

Vándorgyűlés 2019

 

„Fenntartható fejlődés a magyar földmérés és térképészet szakterületén” témakörben 2019. július 4–6. között Békéscsabán tartotta a 32. vándorgyűlését az MFTTT. Az országos seregszemlének a Csabagyöngye Kulturális Központ adott helyet, ahol a vándorgyűlés két napján tíz köszöntőbeszédet és 52 előadást hallgathatott meg a 233 regisztrált résztvevő.

 

A rendezvény fővédnökei dr. Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és dr. Nagy István agrárminiszter, védnökei: dr. Tuzson Bence a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, dr. Takács Árpád kormánymegbízott (Békés Megyei Kormányhivatal), Korom Ferenc altábornagy a Honvéd Vezérkar főnöke, Herczeg Tamás Békés megye 1. sz. választókerület országgyűlési képviselője, Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere, Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke és Buzás Zoltán a Békés Megyei Mérnöki Kamara elnöke voltak. A szakmai programot hat műszerforgalmazó vállalkozás bemutatója egészítette ki. A vándorgyűlés megrendezését kilenc szervezet és intézmény anyagilag is támogatta.

 

A nyitó plenáris ülésre a Kulturális Központ hangversenytermében került sor. Dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke nyitotta meg a kétnapos konferenciát és köszöntötte a meghívott előadókat – akik az elnökségben foglaltak helyet – dr. Bíró Attilát, a Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárát, dr. Nagy Jánost az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkárát, dr. Takács Árpád kormánymegbízottat, Szarvas Péter polgármestert, dr. Nagy Mónikát a Nemzeti Földügyi Központ főosztályvezetőjét, Koós Tamás alezredest az MH Geoinformációs Szolgálat főmérnökét, Buzás Zoltánt a Békés megyei Mérnöki Kamara elnökét, Cseri Józsefet az NKP Nkft. volt igazgatóját és dr. Ferencz Józsefet, az EMT Földmérőszakosztályának elnökét.

Az MFTTT elnöke megnyitójában kitért a földhivatali rendszer funkcionális átalakítására és a közelmúltban lezajlott, az ágazatot alapvetően érintő szervezeti változásokra. Ennek kapcsán elmondta, hogy „ebben a szervezeti átalakítási helyzetben Társaságunk igyekezett a közhasznú szakmai szempontokat szem előtt tartva, segítő szándékkal eljárni abban a reményben, hogy szakágazatunk olyan helyzetbe fog kerülni, amelyben hivatásunk a lehető legjobban tud működni. Úgy hisszük és egyben fontos nemzeti érdeknek tartjuk, hogy megőrizzük a döntések és jogszabályok szakmaiságát a földmérési, földügyi és térképészeti kérdésekben is. Ez a szakágazat több száz éves szakmai kultúra és tapasztalat hordozója (itthon is), melynek megbízható és szakszerű tevékenysége nélkül megalapozott döntés-előkészítés a nemzetgazdasági fejlesztések és a társadalmi munkamegosztás egyetlen területén sem lehetséges. A szakmánk által felhalmozott tudásanyag és az ezt fizikailag megtestesítő térképművek, adattárak, geoinformációs rendszerek, térinformatikai adatbázisok, a teljes geodéziai alapponthálóza-taink, oktatási intézményeink, könyvtárak és muzeális értékek megőrzése, karbantartása és fejlesztése, felújítása elsőrendű nemzetgazdasági, sőt nemzetbiztonsági kérdés is. Intézményrendszere az elmúlt időszakban (az eltelt évtizedek során) kiforrott, és hatékony módon működött, és azt reméljük, hogy a jövőben is hasonlóan jól fog működni és szakágazatunk (civil, polgári része is) nem fog sodródni a parciális érdekek mentén.”

 

A földügyi és térképészeti ágazati irányításban bekövetkezett jelentős változások, szervezeti átalakítások miatt nagy várakozás előzte meg a megjelent állami vezetők köszöntőbeszédeit, akik azonban adósok maradtak a szakmánk jövőjét érintő elgondolások ismertetésével.

 

Dr. Bíró Attila helyettes államtitkár a már ismert változásokról szólva elmondta, hogy a MEPÁR-hoz kapcsolódó egységek szervezeti hovatartozásának kérdése még nem dőlt el véglegesen, lehetséges, hogy továbbra is a kormányhivatal részeként működnek tovább, nem kerülnek át a Nemzeti Földügyi Központba. (A változásokról részletes tájékoztatás jelent meg a Geodézia és Kartográfia 2019/2. számában.) Az ingatlan-nyilvántartás tervezett változtatásai miatt módosítani kell a vonatkozó törvényeket (Inytv., Fttv.) is, különös tekintettel a jövő útját jelentő 3D-s nyilvántartás és az e-kataszter tervezett megvalósítására – ismertette a szakma előtt álló kihívásokat a hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár.

 

Dr. Nagy János az agrártárca helyettes államtitkára a kormány birtokpolitikájának megvalósítása érdekében indított programokról, többek között a „Földet a gazdáknak” program keretében lezajlott állami földértékesítési programról és az osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében jelenleg is zajló programról tett említést. Az utóbbihoz kapcsolódva elmondta, hogy új jogi szolgáltatókkal, a Nemzeti Földügyi Központ irányításával újult erővel folytatódik az OKTM-program és a további gyorsítás érdekében 15 törvény módosítása van napirenden. Az osztatlan tulajdoni forma megszüntetése és újratermelődésének megakadályozása érdekében további jogalkotási feladatok állnak a kormányzat előtt: az agráröröklődés szabályozása és a még meglévő osztatlan tulajdon önkéntes megszüntetését ösztönző szabályzók bevezetése területén.

Dr. Takács Árpád az osztatlan közös tulajdonú földterületek sorsának rendezését és a földügyi igazgatásban használatos szakrendszerekben fellelhető párhuzamosságok megszüntetését szorgalmazta beszédében. A kormánymegbízott szerint a földmérők és a térképészek olyan felfedezők, akik mindig új dolgokat találnak. „A földmérésnek a legkisebb haszna a földek mérése. Sokkal nemesebb célok lévén abban elrejtve.” – idézte Udvardy Cserna János földmérő gondolatait Takács Árpád, majd kifejtette: e nemesebb célok elsősorban a szabályozott, tiszta birtokviszonyok és ez által a jogtiszta kataszteri helyzet megteremtését, egy szóval a közjót szolgálják, amiért valamennyien dolgozunk – tette hozzá a kormánymegbízott.

Koós Tamás alezredes ismertette Korom Ferenc altábornagy köszöntőlevelét. Az osztatlan közös tulajdoni formát megszüntető munkákhoz kapcsolódva a katonai ingatlanhasználat „újraéledő” problémájának, az ún. hadiutaknak az ingatlan-nyilvántartási rendezéséről tett említést.

Szarvas Péter polgármester diaképes vetítéssel színesített előadásban ismertette Békéscsaba nevezetességeit, a város fejlődését és a jövőjét jelentősen befolyásoló beruházásokat. (Az előadás diái az MFTTT honlapján megtekinthetők.)

Nagy Mónika főosztályvezető a 2019. július 1-jével létrejött Nemzeti Földügyi Központról (NFK) szólva elmondta, hogy az NKP Nkft. tevékenységének folytatása mellett az öntözésfejlesztési és a nem hatósági jellegű erdészeti igazgatási feladatok fogják képezni a munkájuk alapját. Az NFK szervezeti felépítéséről sajnos pontosabb tájékoztatást még nem tudott nyújtani a főosztályvezető asszony, mert – mint mondta – a miniszter fogja kiadni a szervezeti és működési szabályzatot.

Cseri József megemlékezett a 23 évig tevékenykedő Nemzeti Kataszteri Program Nkft.-ről, amely működésének utolsó szakaszában az elmúlt évek egyetlen jelentős államilag finanszírozott földmérési feladatát, az osztatlan közös tulajdon megszüntetését végző projektet irányította. A társaság alapításának célja a nemzeti kataszteri program lebonyolítása volt, amelyet – a rendelkezésre álló anyagi források biztosította keretek között – sikeresen teljesített. A 16 milliárd forint hitelből megvalósult projekt a társaság működési ideje alatt mintegy 14 milliárd forint bevételt eredményezett. Néhány év „csendes tevékenységet” követően az NKP Nkft. 2013-tól az OKTM-projekt megvalósítását irányította a folyamatos átszervezésekkel, létszámcsökkentéssel küzdő földhivatalokkal együttműködve. Összesen 112 sikeres földmérői közbeszerzési eljárást, négy ortofotó előállítását célzó közbeszerzés keretében végzett feladatot és a jogi szolgáltatókkal létrejött szerződésekbe foglalt tevékenységet szerveztek meg és koordináltak eredményesen. A társaság utolsó vezetője, Cseri József befejezésül jó szerencsét kívánt a feladat végrehajtását folytató szervezetnek.

Dr. Ferencz József az erdélyi kollégák üdvözletét tolmácsolva köszöntőjében kiemelte az EMT és az MFTTT együttműködésének szakmai jelentőségét, és elmondta, hogy az erdélyi magyar és az anyaországi földmérők közti kapcsolat fokozatos kialakítását és fejlesztését az EMT Földmérőszakosztályának megalakulása (1991) óta állandó feladatuknak és célkitűzésüknek tekintették. A fokozatosan bővülő együttműködés eredményeként 1999. augusztus 1-jén az MFTTT és az EMT elnökei az „EGYÜTTMÜKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS” aláírásával intézményesítették a két társaság közti kapcsolatot. Az anyaországi kollégák évenként állandóan bővülő jelenléte nagyban emelte a szakosztály tekintélyét az Országos Szakmai Napok keretei között megtartott földmérőkonferenciák révén. Az anyaországi és erdélyi magyar földmérők együvé tartozását és a közösségépítés terén elért eredményeink sorát a kialakított kapcsolatok, barátságok, a kölcsönös elismerés különböző formái alkotják.

Az üdvözlőbeszédek és előadások elhangzása után kitüntetések átadására került sor. A rendezvényen Lázár deák emlékérmet vehetett át Zalaba Piroska, az Agrárminisztérium Földmérési és Térinformatikai Osztályának vezetője. Márton Gyárfás-emlékplakett elismerésben részesült dr. Csemniczky László, a Budapesti Műszaki Egyetem Általános- és Felsőgeodéziai Tanszék nyugalmazott egyetemi adjunktusa, illetve Budaházy Endre László, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság tagja. (Budaházy Endre László betegsége miatt sajnos nem tudott részt venni a konferencián.)

 

 


 

Zalaba Piroska 1989-ben végzett földmérőmérnökként az akkori Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán, majd elvégezte a földrendező szakot is, és 1996-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Egyetemi diplomadolgozatát térinformatikai technológiák tárgyában készítette, amelyért különdíjat kapott. 1992-ben és 1995-ben hosszabb időt töltött ösztöndíjasként a norvég Mezőgazdasági Egyetemen, illetve a Delfti Műszaki Egyetemen, továbbképzés céljából.

1989 szeptemberétől az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karának Geodézia Tanszékén tanszéki mérnökként kezdett dolgozni Székesfehérváron. Több szaktárgy elméleti és gyakorlati oktatásában (geodézia, vetülettan, földügyi információs rendszerek) vett részt, valamint később már külsősként a szakmérnöki képzésben is tartott előadásokat. Az oktatás mellett aktívan közreműködött a nemzetközi kapcsolatok bővítésében és szervezésében, valamint más hazai és nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködésben, közös projektekben. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok keretében végzett kutatómunka során az ingatlan-nyilvántartási szakterület adatátviteli kérdéseivel, korszerűsítésével foglalkozott.

Már hallgató korában tevékenyeken részt vett a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság munkájában, a nemzetközi kapcsolatok építésében. 1992-től a FIG Magyar Nemzeti Bizottság titkára volt, 2011-től pedig elnöke. Kezdeményezője, illetve szervezője volt több sikeres hazai és nemzetközi szakmai rendezvénynek.

1997 februárjában hívták az agrártárca Földügyi és Térinformatikai Főosztályára, hogy projektmenedzserként vegyen részt a PHARE-projektek megvalósításában. Azóta is az Agrárminisztérium munkatársa.

Első projektje a földhivatali hálózati infrastruktúra kialakítása, a TAKARNET-rendszer létrehozása volt. A rendszer a folyamatos továbbfejlesztéseknek köszönhetően egyre szélesebb körű elektronikus szolgáltatásokat nyújt jelenleg is. Minisztériumi munkája során részt vett a földhivatalok számítógépesítési programjában, és külföldi szakértőkkel dolgozott együtt a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer fenntarthatóságának fejlesztésén. Feladatai között szerepel a földügyi szakterület fejlesztéseinek tervezésében és megvalósításában való közreműködés és ehhez kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térinformatikai szakterületet érintő eljárásokban való jogalkotói, jogalkalmazói munka. Irányítja az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya Földmérési és Térinformatikai Osztályának munkáját.

Számos, a földügyi szakigazgatást érintő stratégiai anyagot, fejlesztési koncepciót, tanulmányt, projektpályázatot készített, valamint együttműködött más tárcákkal a közigazgatás különböző területein az ügyfeleket és a közigazgatási szervezeteket egyaránt terhelő mechanizmusok felszámolásában, az adminisztratív terhek csökkentésében, a közigazgatási eljárások egyszerűsítésében. Közreműködik a nemzeti téradat-infrastruktúra kialakítását célzó törekvésekben, az INSPIRE-direktíva hazai megvalósításában, nemzeti kapcsolattartóként. Emellett évek óta képviseli a szakterületet nemzetközi szervezetekben és rendezvényeken; nemzetközi kötelezettségekből adódó feladatokat is ellát.

Több oktatási anyagot és egy szakközépiskolai tankönyvet írt a földmérő- és térképésztechnikusok számára. Száznál több cikk, tanulmány szerzője, rendszeres előadója a különböző hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeknek.

Eredményes szakmai tevékenységét Térinformatika kiválósági díjjal, Miniszterelnöki Oklevéllel, 2011-ben pedig a Magyar Ezüst Érdemkereszttel ismerték el.

 

 


 

Dr. Csemniczky László 1963 szeptemberétől a Kartográfiai Vállalat ösztöndíjasaként az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karának hallgatója volt. Építőmérnöki oklevelét 1968-ban szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen. Majd ugyanitt 1977-ben geodéziai automatizálási szakmérnöki oklevelet, majd 1982-ben műszaki doktori címet szerzett.

1968–1980 között a Kartográfiai Vállalat 1. sz. Felmérési osztályán kirendeltségvezető mérnök, majd műszaki ellenő és, csoportvezető. Külső oktató az Asztalos János Kertészeti és Földmérési Szakközépiskolában.

Geodéziai munkái külföldön: Ausztria, NSZK, Nigéria, Líbia.

1980–1982 között a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat műszaki fejlesztőmérnöke, majd 1982 szeptemberétől a Budapesti Műszaki Egyetem Általános Geodézia Tanszékének egyetemi adjunktusa. Oktatói feladata az építő- és építészmérnök hallgatók, majd a szakmérnökök oktatása.

15 éven át a német nyelvű Vermessungskunde I-II tantárgy előadója. Az 1990-es évek közepén tanszékvezető-helyettesi feladatokat is ellátott. Óraadó oktató a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában.

1990–1995 között a tervezett budapesti világkiállítás geodéziai munkáit irányító Expo-Geo Kft. műszaki vezetője.

1984-től földmérő irodát indított, amelynek utódaként 1993-ban megalakította a DigiKom Geodéziai és Térinformatikai Kft.-t. Ennek az alapítása óta ügyvezető igazgatója.

Széles körű nemzetközi kapcsolatokat alakított ki, 1983–1986 között a FIG (Nemzetközi Földmérő Szövetség) 6. Engineering Surveys Commission titkára, a torontói kongresszus mérnökgeodéziai előadássorozatának szervezője, 1988–1993 között a FIG CAD/CAM ad hoc bizottság elnöke.

1990-ben alapító tagja a Magyar Mérnöki Kamara Földmérő és Térképész Tagozatának. 1993-tól részt vesz az akkor még egyesületként működő Kamara, majd Mérnök Egylet munkájában a tagozat elnökségi tagjaként. A köztestületként működő Magyar Mérnöki Kamara megalakulása óta személye meghatározó a Geodéziai és Geoinformatikai (korábban Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai) Tagozat tevékenységében. 1997-től a tagozat elnökhelyettese, majd 1999–2005 között a tagozat elnöke, 2005–2009 között alelnöke. A 12 évi tagozati tisztségviselői munkája hozzájárult ahhoz, hogy a geodéziai szakterületen is rendeződtek a korábbi zavaros jogosultsági viszonyok. Kamarai tevékenységéért 2010-ben elsőként részesült a Hazay István-díjban.

2016-tól a Földmérő Minősítő Bizottság tagja.

A Magyar Mérnöki Kamarában végzett munka mellett más hazai egyesületekben is aktív tevékenységet végez. Az amerikai központú nemzetközi a GITA (Geospatial Information & Technology Association) szervezet magyarországi tagjának, a GITA Műszaki Térinformatika Egyesületnek az alapítója és az 1993-ban történt alapítástól 25 éven át az elnöke.

Korábban a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnökségi tagja volt, 25 éven át a Mérnökgeodéziai szakosztály elnökeként.

A DigiKom Kft. a Geodéziai és Geoinformatikai Vállalkozások Egyesületének tagja.

2005-től folyamatosan részt vesz az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő-találkozóin, az anyaországi delegáció egyik szervezője. 2019. májustól az EMT tiszteletbeli tagja.

Tervezői és szakértői engedélyei: GD-T geodéziai tervező, GD-Sz mérnökgeodéziai szakértő, ingatlanrendező-földmérő minősítések.

Kitüntetései: 1970-es években háromszor Kiváló dolgozó, 1975 a Térképészet kiváló dolgozója, 1985 Rektori dicséret, 2006 Pedagógus szolgálati emlékérem, 2017 az Építők Napján FM Miniszteri Elismerő Oklevél. Szakmai pályafutása során 32 magyar nyelvű és 14 idegen nyelvű publikációja jelent meg.

 

 


 

Budaházy Endre László 1944. január 13-án született Szent László városában, Nagyváradon. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, és 1961-ben sikeresen leérettségizett. Utána felvételt nyert a komoly hagyományokkal rendelkező nagyváradi Építészeti Technikum topográfiai szakára. Hároméves technikumi tanulmányai során megismerte a földmérés alapvető feladatait és azoknak, a korra jellemző szakmai megoldásait, módszereit. A tanulás mellett a sport már gyerekkorában felkeltette érdeklődését, a vívásban már 14 éves korában jeleskedett, és egyéniben ifjúsági országos 5. helyezést ért el. A sport és a tanulás jól jellemezte ifjúkori tevékenységét, és meghatározta jellemének alakulását. A technikumi tanulmányait befejezve a bukaresti Építészeti Egyetem, Út, Híd és Geodézia Karán folytatta tanulmányait, ahol bővítette és elmélyítette szakmai ismereteit. Egyetemi tanulmányait befejezve, 1969-ben sikeresen megvédte diplomamunkáját, mérnöki oklevelet szerzett, és kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően gyakorló tanársegédi állást kapott. Egyetemi évei alatt a tanulás mellett továbbra is sportolt a Bukaresti Egyetem csapatában, és többször is országos második helyezést értek el. Az öt egyetemi év után a sport még négy évig Bukaresthez kötötte. A kötelező katonai szolgálata után 1970-ben mint geodéta helyezkedett el a bukaresti Geológiai Kutató Intézetnél.

1973-ban visszatért szülővárosába, és a Megyei Kataszteri és Területrendezési Hivatalban dolgozott. 1974–1977 közötti időszakban a Megyei Vízügyi Főigazgatóság tervezőmérnöke volt. 1977 és 1980 között a Bihar megyei Gyümölcs Kutató és Termelő Központ tervezőmérnöke. Áthelyezése után, 1980–1991 között, a pitesti testvérvállalatnál azonos beosztásban tevékenykedett. 1991-ben végleg hazatért, és kinevezték a Bihar Megyei Kataszteri és Területszervezési Hivatal főmérnökének. Ekkor kezdődött a mezőgazdasági és erdős területek visszaszolgáltatása és a volt tulajdonosok birtokba helyezése. Bonyolult és nehéz szakmai feladat, amelynek megszervezése és lebonyolítása az ő hatáskörébe tartozott. A szakmát is utolérő digitális technológiára való áttérés kényszere ebben a beosztásban találta meg. Felismerte a technológiai váltás szükségességét, és 1966-tól kezdve, fokozatosan kapcsolatot épített dr. Márton Gyárfás professzorral, a GEOTOP Kft. által kidolgozott digitális technológia fokozatos elsajátítása és bevezetése érdekében. 1999-ben kinevezték a Bihar Megyei Kataszteri és Területszervezési Hivatal igazgatójának. Főmérnöki és igazgatói tevékenysége idején folyamatosan támogatta a szakmai fejlődésben az időszerűvé vált digitális technológiák kialakítása terén elért eredmények alkalmazását az általa vezetett intézmény feladatainak optimális megoldása érdekében. Részt vállalt a magyar szakmai közösség építésében. Főmérnökként támogatta a Bihar Megyei Kataszteri és Területszervezési Hivatal és a Veszprém Megyei Földhivatal közti kapcsolat kialakítását, és aktívan részt vett az 1998-ban megvalósult kölcsönös látogatásban.

2001–2002 között az újonnan alakult Bihar Megyei Kataszteri és Ingatlannyilvántartási Hivatal vezérigazgatója, majd 2002–2007 között pedig a hivatal tanácsadója volt. 2007-től nyugdíjasként foglalkozik a szakmai újdonságok megismerésével.

1991 és 2002 között, mint igazságügyi szakértő is becsülettel végezte a rábízott feladatokat.

Budaházy Endre László gazdag szakmai életpályával rendelkezik, aki mindig nyitott volt az újra, szerette a pontosságot, a szakmai igényességet, a vezetésben a csapatszellemet. Amíg az egészsége engedte, az EMT tevékenységének aktív részvevője volt. Budaházy Endre László méltán nyerte el a Márton Gyárfás-emlékplakettet.

 

 


 

A nyitó plenáris ülést dr. Ádám Józsefnek az Európai Földmérők Szövetsége által – halálának 100. évfordulóján – az év földmérőjévé választott Eötvös Loránd életét és tevékenységét bemutató előadása zárta.

Ebéd után a Vándorgyűlés díszülésen emlékezett meg az önálló magyar katonai térképészet megalakulásának 100. évfordulójáról. A plenáris ülés keretében a katonai térképészet munkatársai nyolc előadásban mutatták be a szolgálat múltbeli és jelenlegi tevékenységét, elért eredményeit:

Koós Tamás alezredes (MH GEOSZ): 100 év a katonai topográfiai térképeken

Kovács Ervin (HM Zrínyi Nonprofit Kft.): A katonai térképészeti adatbázisok aktuális kihívásai

Nyerges János (HM Zrínyi Nonprofit Kft.): A DITAB-50 kialakítása

Rostás Sándor őrnagy (MH GEOSZ)): A DITAB-50 automatikus kartografálásának lehetőségei

Réti Petra százados (MH GEOSZ): Automatikus generalizálás kialakítása

Molnár József alezredes (MH GEOSZ): A légi távérzékelés engedélyezése és a távérzékelési adatok használatának rendje

Molnár Otília (HM Zrínyi Nonprofit Kft.): Távérzékelés a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-nél

Simon Péter (HM Zrínyi Nonprofit Kft.): Magyarország hajózható vizeinek felmérése

 

A díszülést követően a konferencia két szekcióban folytatta a munkáját. A 1. szekció előadói között üdvözölhettük a meghívott külföldi vendégeket, akik előadásaikkal betekintést adtak a szomszédok kataszteri és földmérési tevékenységébe.

 

A délutáni szekciók programja a következő volt:

 

1. SZEKCIÓ: Nemzetközi földmérési kitekintés

Hedviga Májovská (SSGT): Szlovák kataszter és térinformatika

Dr. Suba István (EMT Földmérőszakosztály): Ingatlan-nyilvántartás és kataszter Romániában

Dr. Balla István főigazgató-helyettes (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ): Versenyfutás a klímaváltozással

Dr. Rákossy Botond (EMT Földmérőszakosztály): A román kataszter aktuális problémái és kudarcai.

Iván Gyula (Lechner Tudásközpont): A modern kataszteri rendszerek felépítése

2. SZEKCIÓ: Térinformatikai fejlesztések és földmérés

Dr. Siki Zoltán (BME ÁFT): Nyílt forráskódú térinformatikai megoldások

Dr. Busics György (ÓE ARMK GI): A méretarány-tényező és néhány földmérési gyakorlati vonatkozása

Varga Norbert (Lechner Tudásközpont): Még egy kis IRM

Kolesár András (Lechner Tudásközpont): Földmérési alappontok közösségi helyszínelése

Kuszinger Róbert Ázsiai középkori településszerkezet rekonstrukciója LIDAR-képekről, statisztikai módszerekkel

A konferencia első napját a hagyományos baráti vacsora zárta, amely a Csabagyöngye Kulturális Központ szépen feldíszített nagytermében volt.

 

A konferencia második napjának feszített programja két rövid kávészünettel és egy egyórás ebédszünettel reggel kilenctől délután ötig tartott, hat szekcióülésre és záró plenáris ülésre bontva.

3. SZEKCIÓ: Földügyi és ingatlanügyi kérdések

Rácz Kálmán (JNSZ MKH KJH FO): A „másadik” számú tudákosság a „föld-mérés”

Dr. Sóvári Tibor (BM KH ÉFFFO): A földügyi igazgatás aktualitásai

Gábor Sándor (BM KH ÉFFFO): A 8/2018. (VI. 29.) AM-rendelet változásai és gyakorlati alkalmazása

Cebei Márk Dániel – Kozári Ágnes (Lechner Tudásközpont): Földmérő-építész együttműködés a tervezési, kitűzési feladatok során

Sándor József (HM ELV Zrt.): Alaprajzok a nyolcas szorításában

4. SZEKCIÓ: Geodézia az energiaszektorban és más mérnöki kihívások

Kálmán Veronika (MOL Nyrt.): Összefüggések és ellentmondások – Bányászat vs. ingatlan-nyilvántartás

Egly Ádám (RoaData Consulting Kft.): RIEGL lézerszkenner- megoldások műszaki felmérésekhez és új GNSS-eszköz az EMLID-től

Kővári Tamás (EV): Helyszínelés és konfliktuskezelés

Kolesár András (Lechner Tudásközpont): Közösségi adatgyűjtés a levegőből

5. SZEKCIÓ: Korszerű mérési és adatgyűjtési módszerek

Bartha Csaba (Navicom Bt.): Digitális világunk

Dr. Páll Dávid (Leica GH Kft.): Közműkutatás okosan, avagy roncsolásmentes talajtérképezés geodéziai pontossággal

Érsek Ákos (GPSCOM Kft.): „GO GET GEO”

Tóth Attila (RACKARTO Kft.): SLAM LIDAR mindenkinek

Németh Zoltán (Infobex Kft.): Geodéta-NET szemszögéből az RTK-szolgáltatás jelene, jövője Magyarországon

Péter Tamás – Sáfár Tamás (Leica GH Kft.): Miért NE használj pontfelhőt?!

6. SZEKCIÓ: 3D-s mérnökgeodéziai megoldások

Hajtman Zoltán (BM KH ÉFFFO): A drónok felhasználásának lehetőségei a földhivatali osztályoknál

Lehoczky Máté (Pannon Geodézia Kft.): Pilóta nélküli légi járművek a földmérésben

Csörgits Péter (Geodézia Zrt.): Pontfelhők integrációja és pontossági vizsgálata

Homonnay Zsombor (FTV Zrt.): Mérnökgeodéziai feladatok a Puskás Ferenc Stadion kivitelezése során

Stenczel Sándor (UVATERV Zrt.): 3D-s technológiák alkalmazása az UVATERV Zrt. geodéziai munkáiban

Pintér Gyula (Geoform MS Kft.): 3D-s térhatárok

7. SZEKCIÓ: Geodézia a gazdasági fejlődésért

Dr. Mihály Szabolcs – dr. Remetey-Fülöpp Gábor – Palya Tamás (MFTTT): A világ és szakmánk fenntartható fejlődése

Kecskés Márton (Kecskés Mérnöki Iroda): A 2018 őszi frankfurti INTERGEO újdonságai

Vidovenyecz Zsolt (Mott MacDonald Mo. Kft.): Fenntarthatóság a földmérésben – előadás, ami NEM a környezetvédelemről szól

8. SZEKCIÓ: Ifjúsági szekció

Pál Márton (ELTE TGT): Nagy pontosságú GPS térképi adatbázis kísérleti alkalmazása az autonóm járműtechnológiában

Leel-Őssy Dániel (ÓE ARMK GI): Zöld infrastrukturális tematikus térkép az adatgyűjtéstől a lekérdezésig

Nagy Nándor Antal (BME ÁFT): Mobil térképező rendszer vizsgálata úttervezési alaptérkép készítése szempontjából

Horváth Viktor Győző (BME FTT): Szélerőművek vizsgálata térinformatikai módszerekkel

ZÁRÓ PLENÁRIS ÜLÉS

Homolya András mestertanár (BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék): Te tudod mik ezek az érdekes pontjelek és falitáblák Budapesten?"

Hajtman Zoltán (BM KH ÉFFFO): Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója (Békéscsaba régi, kézírásos térképekeinek áttekintése)

Dobai Tibor főtitkár (MFTTT): Zárszó

 

A szerény záró büfévacsora ötven fő körüli résztvevőjét feldobta a tombolasorsolás (az előző napi baráti vacsora elmaradt programpontja), ahol a támogatók által felajánlott ajándéktárgyak találtak gazdára. Ezt követően egy kb. háromórás borséta – a „Borháló üzlet” által kínált borok kóstolásával kombinált városnéző túra – keretében ismerkedhettek meg a város nevezetességeivel a kirándulás idejére még Békéscsabán maradt konferencia-résztvevők.

A hagyományos záró kirándulás programján július 6-án a gyulai Almásy-kastély látogatása szerepelt. A gyönyörűen helyreállított épületben berendezett kiállításon nem csak a főúri életforma ismerhető meg különböző interaktív eszközök segítségével, hanem az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjaiba is betekintést nyerhettünk, sőt, magunk is kipróbálhattuk, milyen teendőik voltak.

 

Az MFTTT 32. Vándorgyűlésén elhangzott előadások anyaga a Társaság honlapján elérhető. A honlap Képtár rovatában Hodobay-Böröcz András fényképalbumba foglalt fotóin követhetők a három nap eseményei.

A beszámolót összeállította: Buga László

 

 

EMT 20. Földmérőtalálkozó, Marosvásárhely

 

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérőszakosztálya május 23–26. között Marosvásárhelyen tartotta a jubileumi 20. Földmérőtalálkozót. A jubileumi találkozó tiszteletére a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) és az EMT az előző 19 találkozó beköszöntőjéből és képanyagából fotóalbumot állított össze DVD-melléklettel, amelyet a résztvevők a regisztrációnál vehették át.

A találkozó meghirdetett fő témája: „Az aktuális földmérési feladatok optimális megoldása: megvalósítandó cél és elérhető sikerforrás.” A témaválasztás egyenes folytatása a korábbi találkozók témáinak, amelyek a korszerű műszerek, eszközök és technikai fejlődés folyamatos kihívásaira, szakmai megoldásaira keresték és adták meg a válaszokat.

A találkozón 105 regisztrált fő vett részt, de a konferencián többen voltak kíváncsiak a szakmai előadásokra. Az első nap a megérkezésé és az ismételt találkozás fölött érzett örömé volt. A második napon – pénteken – 12 szakmai előadás hangzott el a szálláshelyül is szolgáló Hotel Continental konferenciatermében.

A konferenciát Ferencz József, az EMT Földmérőszakosztályának elnöke nyitotta meg, majd az elnökség tagjai üdvözölték a résztvevőket. A konferencia résztvevőit külön köszöntötte Makkai Gergely, Marosvásárhely alpolgármestere, aki örömmel üdvözölte azt, hogy a műszaki tanácskozás ezt a nagy múltú várost ismét a konferencia helyszínéül választotta.

Mint ismeretes Márton Gyárfás professzor emlékére az EMT és az MFTTT emlékérmet alapított, amelyet egyik évben az erdélyi találkozón (az erdélyi megnevezésbe a Partiumot is beleértjük), másik évben az MFTTT vándorgyűlésén adnak át az arra érdemes erdélyi és magyar földmérőnek. Idén az átadás Békéscsabán, az MFTTT 32. vándorgyűlésén történt meg; a sorban ez a hetedik alkalom. Erdélyi részről Budaházi Endre Lászlót, magyar részről pedig dr. Csemniczky Lászlót tartották érdemesnek a Márton Gyárfás-emlékéremmel való kitüntetésre.

Az EMT elnöksége és a Földmérőszak-osztály vezetése úgy döntött, hogy dr. Csemniczky Lászlónak az EMT tiszteletbeli-tagja címet adományozza. Az ezt igazoló oklevelet dr. Köllő Gábor az EMT elnöke adta át.

Az üdvözléseket és a kitüntetés átadását a szakmai előadások követték, összesen tizenkettő. A délelőtti szekció levezető elnöke Ferencz József volt. Elsőnek Ádám József akadémikus, egyetemi tanár (BME) az Eötvös Loránd a 2019. év Európai Földmérője címmel tartott előadást (lásd Nemzetközi Földmérők Hete – USA, Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja – Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, március 21. Földmérők Világnapja – minden év március 21., Geodézia és Kartográfia szakmai folyóirat, 2019/2).

A műholdas gravimetria helyzete az Eötvös jubileumi évben című, Földváry Lóránt és társai által készített tanulmány Eötvös Loránd hagyatékának tekinthető műholdas gravimetria közelmúltját és jelenét dolgozta fel és mutatta be a szép számú hallgatóságnak.

Az önálló magyar katonai térképészetet az 1919. február 4-én kiadott hadügyminiszteri rendelet hívta életre. Az eltelt száz évben a magyar katonai térképészetet hazai és nemzetközi területen is a térképész közösség elismert és megbecsült tagjaként tartják számon, elismerik kimagasló eredményeit. Az évforduló alkalmából az évszázados teljesítményt közel 500 oldalas könyvben foglalták össze. A Százéves az önálló magyar katonai térképészet című könyvet Buga László ny. ezredes, a könyv alapítószerkesztője ismertette.

Huszonöt év egy munkaterületen igen tiszteletre méltó, különösen, ha az egy különös és érdekes, nemzetközi kihívásokat is magába foglaló területen telt el. Varga Norbert, aki a magyar államhatárral kapcsolatos feladatok ellátását 25 éve műveli, 25 év az államhatár szolgálatában című előadásában az államhatárral kapcsolatos munkálatok sokszínűségét és szépségét tette közkincsé.

Eppur si muove! – (És mégis mozog – a Föld) jelentette ki Galileo Galilei az 1640-es évek elején. Ugyanezt tartja Rákossy Botond József is, aki az ezzel a címmel megtartott előadásában azt mutatta be, hogy a Föld kéreglemezeinek évi relatív 2,5 cm sebességű mozgása következményeként a korábban meghatározott alappontok ismételt meghatározásakor több centiméteres eltérések mutathatók ki. Huszonkilenc Hargita megyei templom tornyának ismételt meghatározásával az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar gyakorlaton lévő diákjaival 2015-ben végeztek ezirányú vizsgálatot.

 

A délelőtt elhangzott öt eladás után, de még az ebéd előtt a nevezetes Teleki Téka és Bolyai Múzeum meglátogatása következett. A Teleki Téka gróf Teleki Sámuel (1739–1822) erdélyi kancellár híres könyvgyűjteményéből jött létre. Teleki hat évtizeden keresztül Európa-szerte vásárolta a könyvnyomtatás óta megjelent jelentős könyveket. A számára kedves könyveket utazásai során is magával vitte. A közel negyvenezer kötetet tartalmazó könyvtárt a nagyközönség számára 1802-ben megnyitotta. A könyvtárban számos, nagyértékű régi könyv tekinthető meg.

Az épület másik részében található a Bolyai Emlékmúzeum, amely Bolyai Farkasnak (1775–1856) és fiának, Bolyai Jánosnak (1802–1860), a legnagyobb magyar matematikusnak állít emléket. Bolyai János az euklideszi geometriától eltérő ún. abszolut geometriát alkotta meg. Temesvárról apjának írt levelében, 1823. november 3-án adta hírül az első nemeuklideszi geometria alaptételének felfedezését: „Semmiből egy új, más világot teremtettem.” A Teleki Téka előtti Bolyai téren látható a pszeudoszféra térbeli megjelenítése (l. még a VIII. Földmérőtalálkozó, Marosvásárhely, 2007), továbbá a téren található a Bolyai Farkas Líceum (itt tanított, és itt tanult fia is), a bejárattal szemben pedig a két Bolyai 1957-ben készült szobrát helyezték el.

 

A délutáni szekcióban, amelynek levezető elnöke Mihály Szabolcs volt, hét előadás hangzott el. Elsőként Siki Zoltán és szerzőtársa által szerkesztett GeoEasy, Geodéziai számítások szabadon című előadás hangzott el. A GeoEasy licencét 2017 februárjában változtatták nyílt forráskódúvá, amellyel a geodéziai alapszámítások mellett hálózatkiegyenlítés, DTM-ek létrehozása és regressziós alakzatok illesztése is megoldható.

Kolesár András a Térinformatikai adatok verziókezelése címmel tartott előadást. A térinformatikai adatbázisok alapvető követelménye, hogy a változások nyilvántartása visszakereshető módon történjen, mert nem csak azt szeretnénk tudni, hogy most mi van, hanem azt is, milyen változások következménye a jelenlegi állapot.

Két jelentős folyó, a Duna és a Tisza halad át Magyarországon. A folyók vízjárása meghatározza a mellettük élők helyzetét, ezért fontos a környezet vízszintes és magassági viszonyainak pontos ismerete. A XVIII. század második felében elkezdődtek a felmérések a folyószabályozások tervezése érdekében, majd a XIX. század elején kiteljesedtek a felmérések. A folyók mentén végzett szintezéseket Homolya András Árvizek és szintezések Magyarországon című előadásában mutatta be. Az előadásban elsősorban a Duna mentén és a fővárosban végzett szintezésekről esett szó. Hodobay-Böröcz András további adalékot szolgáltatott a témához a Tisza-szabályozás érdekében végzett szintezések egy, Szolnokon ma is látható, az 1830-as években létesített Vásárhelyi-féle szintezési alappont ismertetetésével.

Magyarországon a kisebbségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek létrehozása és nyilvántartásba vétele 303/2007. (XI. 14.) korm.-rendeletben szerepel. 1979 óta számos kisebbségi helységnevet helyeztek ki kisebbségi lakosságú településeken. A Központi Statisztikai Hivatal a felelős a hivatalos közlönyben való közzétételért (Magyarország Helységnévtára), ez az egyetlen létező hivatalos lista a kisebbségi helynevekről, amelyek nemzetiségi neveinek megállapításához a Földrajzinév-tár adatait is felhasználják. A feladatokról és megoldásokról A nemzetiségi helységnevek hivatalos használata Magyarországon című előadásában Sasi Attila számolt be.

Az eddigi gyakorlatot folytatva a tanulóifjúság is hozott magával érdekes előadást. Sulyok Ádám, Fekete Nándor és szerzőtársai által jegyzett, a Hőlégballonok repülési útvonalának meghatározása mobiltelefonok GPS-vevőivel: első eredmények című dolgozatukban az okostelefonok adta eredményeket hasonlították össze közepes kategóriájú vevők eredményeivel, megállapítva, hogy ezekkel az eszközökkel közel azonos megbízhatósággal határozhatók meg a hőlégballonok útvonala. Az egyes eszközök közötti több méteres eltérések félretájékoztathatják a hőlégballon-versenyek résztvevőit.

Technológiánkban alkalmazott, folyamatosan felújított photomodeler programrendszer az új, hatékony szakmai megoldásainak forrása című, Erdélyi Marcell és Ferenc József által készített, Erdélyi Marcell által közreadott előadásban vállalkozásuk 3D-s technológiájában alkalmazott fotogrammetriai programrendszer időbeli fejlődését, valamint a legújabb fejlesztéseket, a készíthető termékek lehetséges változatait mutatták be.

Az utolsó előadást is az előzőekben említett szerzőpáros készítette, amelyet – a még mindig szépszámú – hallgatósággal Ferencz József ismertetett. A MASTER CAD Kft. termék-előállítási lehetőségei és a megrendelők igényei közötti kapcsolat című dolgozat a vállalkozás kisebb-nagyobb sikerrel megvalósított fejlesztéseiből fakadó szakmai lehetőségeit, valamint szolgáltatásuk iránti megrendelői igények közötti viszonyt közgazdasági módszerekkel elemezte.

 

Az idő előrehaladtával a hallgatóságon talán a fáradság jelei mutatkoztak, mert senki nem élt a felkínált kerekasztal beszélgetés lehetőségével. Az is lehet, hogy lélekben már készültek az esti díszvacsorára, amely természetesen a beharangozott időben meg is kezdődött. Pohárköszöntőt Ferencz József és Ádám József elnök urak mondtak, majd a szereplés lehetőségét átengedték a Kisbekecs Néptáncegyüttesnek, akik fergeteges közép-erdélyi táncokat mutattak be. A vacsora során felszolgált étkek tetszetősek, ízletesek voltak. Ital is volt elégséges, folytak a beszélgetések, zajlott az információcsere, a tánc sem maradt el, mindenki jól érezte magát. E sorok szerzője nem tudja meddig tarthatott a kikapcsolódás, de mintha a szállásunk hajnali 2-3 körül csendesedett volna el.

 

Másnap, szombaton a későn fekvőknek nehéz lehetett a „korai” kelés, de hát a szakmai kirándulás tervezett indulása helyi idő szerinti 9 óra volt, amit a szervezők be is tartottak. Szakmai kirándulásunk Marosvásárhely – Gernyeszeg (Teleki-kastély) – Marosvécs (Kemény-kastély) – Nyárádszereda – Erdőszentgyörgy (Vigadó Étterem, ebéd) – Erdőszentgyörgy (Rhédey-kastély, református templom) – Kelementelke (Petry pincészet) – Marosvásárhely útvonalat követte (összesen 146 km).

A 2007-ben a Marosvásárhelyen tartott VIII. Földmérőtalálkozóhoz tartozó szakmai kirándulás alkalmából már jártunk Gernyeszegen, a Teleki-kastélyban, de akkor még iskolaként funkcionált, most azonban már korábbi tulajdonosaiknak birtokában van, akik a kastélyt megnyitották a látogatók előtt. Igaz, maga az épület zárva volt, de odaérkezésünk előtti napokban – a díszítésekből következtethetően – esküvőt is tartottak. Maga a kastély U alakú, terveit Mayerhoffer András, a gödöllői Grassalkovics-kastély tervezője készítette. A kastély egyemeletes, középen kupolaszerűen kiemelkedik. Az épületben 52 szoba, 365 ablak van, ami az év naptári beosztásának felel meg. A kastélytól nem messze van a református templom, amelyben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja Teleki Mihály és felesége Veér Judit nyugszik.

Marosvécsen a reneszánsz Kemény-kastélyt látogattuk meg, amelyet a Kemény család 2014-ben vehetett ismét birtokba. Korábban elmegyógyintézet működött benne. A négy sarokbástyás kastélyban tartotta találkozóit Kemény János író (1903–1971), aki létrehozta az erdélyi magyar irodalmi társaságot. A társaság által szerkesztett Erdélyi Helikon volt a két világháború között megjelent legjelentősebb erdélyi magyar kulturális lap. A kastélyhoz tartozó egykori angolparkban nyugszik Kemény János és cegei gróf Wass Albert író (1908–1998). Ferencz József és Ádám József elnök urak az EMT és az MFTTT nevében koszorút helyeztek el Wass Albert síremlékére. A sírhelyek közelében látható kőasztalt Kós Károly Kuncz Aladár emlékére tervezte, aki az Erdélyi Helikon főszerkesztője is volt.

Marosvécsről Nyárádszeredán keresztül Erdőszentgyörgy felé tartottunk. Felkért idegenvezetőnk egy sajnálatos eset miatt visszaadta a megbízását, de volt egy kisegítőnk, nevezetesen Máté Sándor erdélyi földmérő barátunk, aki nyárádszeredai születésű, jó ismerője a környéknek, gyermekkora kedves helyeinek,, így az ő tolmácsolásában kaptunk információt a Nyárád mente településeiről. Köszönet érte. Nyárádszereda nevét a Nyárád folyóról és a szerdánként tartott vásárról kapta. A főtéren, a templom előtt Bocskai István erdélyi fejedelem 1906-ban felavatott szobra látható annak emlékére, hogy 1605. február 21-én Nyárádszeredán választották erdélyi fejedelemmé.

Nyárádszeredát magunk mögött hagyva, kanyargós hegyi utakon érkeztünk Erdőszentgyörgyre, ahol – belső parancsnak (és a programnak) engedelmeskedve – először a Vigadó Éttermet kerestük fel. A jó ebéd után a település nevezetességét, a Rhédey-kastélyt látogattuk meg. A kastély a város központjában, a református templommal átellenben van. Mai formáját 1809-ben kapta. Az egyemeletes épület inkább emlékeztet városi palotára, mint várkastélyra. Erdőszentgyörgy szülötte, a legendás szépségű gróf Rhédey Claudia (1812–1841) – egyes írások a grófnő keresztnevét Claudinanak említik –, akit rokoni kapcsolatok fűznek az angol királyi családhoz. Nevezetesen, a grófnő a jelenleg uralkodó II. Erzsébet angol királynő anyai ági ükanyja (a 102 éves korában elhunyt anyakirályné Rhédey Claudia unokájának, Mary Viktoriának a lánya volt). A ’30-as években Mary Viktoria a református templomban emléktáblát állíttatott, és maga Albert herceg is tett itt látogatást (aláírása a templom emlékkönyvében látható), de mostanában a királyi család kevésbé tartja fontosnak ezt a rokoni kapcsolatot. A grófnő, aki egy katonai lovasparádén, Grazban vesztette életét, a templomban nyugszik, de korábbi sírhelye a közeli hegyen emelt kriptában volt, amely az enyészet martaléka lett, csak a maradványai láthatóak a kastély kertjéből. A kastély termeiben kiállítások láthatók. Az emelet egyik szobájában Bözödújfalura emlékeznek (megtekinthető a település makettje és az épületek madártávlati rajza), amelyet a ’80-as években egy völgyzárógát építésével vízzel árasztottak el, csak néhány ház és a katolikus templom tornya állt ki a vízből mementóként, de mára az is leomlott. A közelmúltban a vizet lecsapolták, az egykori lakosok megtörve tettek látogatást lerombolt szülőfalujuk maradványai között, elhatározva, hogy a templomtornyát újjáépítik. Erdőszentgyörgy református temploma a XIII–XIV. század fordulóján épült, amelyet az erdélyi népi építészet rajongója és művelője, Debreczeni László tervei szerint restauráltak; ekkor kapta a ma is látható kazettás mennyezetet. A szószéket Sipos Dávid faragta, akinek több munkája a kalotaszegi templomokban is megtalálható (a szószék madara egy pelikán, amely vérével eteti fiókáit; a pelikán egyébként Szolnok megyei jogú város címerállata).

A Rhédey-kastélyt és Erdőszentgyörgyöt magunk mögött hagyva Kelementelkére mentünk, ahol egy, a földmérők számára is nagyon kedves elfoglaltság várt bennünket, a Petry pincészet borkóstolója. Kelementelke a Marosszék utolsó faluja a Kis-Küküllő völgyében. Nevét az első idetelepülőtől, Botos Kelementől származtatja a hagyomány. A pincészet épülete korábban a Simén családé volt. A kúria utca felőli homlokzatán Petőfi Sándorra és Jókai Mórra emlékező tábla látható. Az épület az államosítás után középületként szolgált, amelyet 2006-ban a Petry család megvásárolt. A kúria mai állapotát a 2016-ig tartó felújítás révén nyerte el, ma Petry Borpince és Kúria néven működik. Látogatásunk során öt borfajtát kóstolhattunk: rizling, Chardonnay, cuvée, Királyleányka és Pinot noir rozé. Mindegyik fajta nagyon meghatározó jegyeket mutatott (nekem a rizling ízlett a legjobban). A kóstoló után még megnézhettük az út túloldalán lévő református templomot is.

 

A szakmai kiránduláson történelmi vidékeink egy kis szeletét járhattuk be. A korábbi találkozók sorához, a meglátogatott területekhez kapcsolódó mostani kirándulás is tovább bővítette közösségi élményeinket.

A kirándulás napjának estéjén szállásunkon már csak a vacsora várt bennünket. Azt elfogyasztva az összepakolás, a hosszú hazaút előtti éjszakai pihenés következett, majd a vasárnapi reggeli után az elköszönések, az érzelmes búcsúk vártak ránk.

Köszönetet mondunk erdélyi kollégáinknak, a szervezőknek áldozatos munkájukért, a szeretetükért, amellyel körülvettek bennünket, az előadások készítőinek színvonalas dolgozataikért. Köszönjük!

Nem ismerjük még a jövő évi találkozó helyszínét, de 2020-ban – nem fenyegetés –, a XXI. Földmérőtalálkozón ismét részt veszünk.

 

A találkozó fényképei, amelyeket a szerző készített, az MFTTT honlapjának képtárában megtekinthetők, illetve onnan letölthetők. A fényképek az EMT támogatásával készültek.

 

Hodobay-Böröcz András

Felhasznált irodalom

20. Földmérőtalálkozó konferenciakiadványa

Sós Judit – Farkas Zoltán 2002. Erdély útikönyv. Jel-Kép Bt., Szeged.

 

HÍREK

Burgenlandi kollégák Szombathelyen

 

A burgenlandi felmérési hivatalok (Kismarton, Felsőőr, Nezsider) földmérői a Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztálya meghívására, szakmai együttműködés keretében ismerkedtek a magyarországi, a Vas megyei földhivatali nyilvántartási rendszerrel és hatósági munkával. A 12 fős delegációt, valamint Budapestről a Lechner Tudásközpontból, és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságtól érkező kollégákat, Szabó Lajos osztályvezető anyanyelvükön németül köszöntötte.

 

Az osztrák kollégáknak bemutatták a geodéziai alappontok helyszínelését segítő internetes rendszer (map.fomi.hu/alappont). A témát Sebők Tamás, a Lechner Tudásközpont vízszintes alappontokért felelős munkatársa ismertette. A burgenlandi kollégáknak nagyon tetszett ez a megoldás. Busics Imre osztályvezető a rendszer elindulásának előzményeivel egészítette ki a bemutatót.

A Vas megyei földhivatali tevékenységről, a földhivatalok szakterületein (földmérés, ingatlan-nyilvántartás, telekalakítás, földforgalomi engedélyezés, földhasználat, földvédelem, földminősítés) folyó munkáról Bolla Attila tájékoztatta a vendégeket. Ahogy egy évvel korábban, most is Imrek Erich, a bécsi Mérték és Mérésügyi Hivatal (BEV) Alaphálózati Osztály nyugalmazott osztályvezetője tolmácsolt. A kollégák érdeklődve hallgatták a bemutatót, és több kérdést is feltettek az előadásokkal kapcsolatban. Kiemelt figyelemmel járták körbe mindkét földhivatal ügyfélfogadó tereit, adat-, térkép- és irattárait, bepillantást nyerve a földhivatalok nyilvántartásaiba, a feladatokba, meglátva a párhuzamokat és eltéréseket a magyar és osztrák rendszer között. A burgenlandi látogatók nagyon aktívak voltak, így a földhivatalos kollégáknak számos szakmai kérdésre kellett válaszolni.

A program munkaebéddel zárult, ahol szakmai és baráti beszélgetések folytak hol németül, hol tolmács segítségével. A Nemzeti Összefogás Napján megtartott rendezvény az elszakított országrész és az anyaország szakemberei kapcsolatának erősítését is szolgálta. A rendezvényt a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság és a Vas Megyei Kormányhivatal is támogatta.

A látogatók nagyon elégedetten távoztak. A felsőőri felmérési hivatal vezetője Hannes Hofstätter úr viszontlátogatásra invitálta Szabó Lajos osztályvezetőt és minden vendéglátót.

 

Bolla Attila


 


 

50 éve alapították a dr. Fasching Antal professzorról elnevezett díjat

Ritkán fordul elő, hogy egy kitüntetés sorsa, tartalma, elnevezése, formája és odaítélésének módja annyiszor változzon, mint az Fasching esetében történt. Fél évszázad során alakja háromszor, elnevezése négyszer, alapszabályzata ötször változott. Ebben nyilvánvalóan közrejátszottak a XX. sz. viharos politikai, gazdasági és történelmi változásai.

 

A Fasching-kitüntetést a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) igazgatósága 1969-ben alapította. Ezt megelőzően az 1968. évi Soproni Geodéziai Konferencia záró bankettjén – baráti beszélgetés során – Raum Frigyes igazgatóhelyettes megemlítette: szükséges lenne – a tudományos munka elismerésére – egy újabb szakmai kitüntetés alapítására. Egy kitüntetés alapításának azonban nemcsak jogi, de pénzügyi feltételei is vannak.[1]

1967-ben az MSZMP (akkori állampárt) vezetése döntött arról, hogy a gazdasági élet fellendítése érdekében, „Új gazdasági mechanizmust” vezet be. Ennek a mechanizmusnak egy új eleme volt a vállalati nyereségérdekeltségi rendszer, mely korábban nem létezett. Ezáltal a vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy éves árbevételük adózás utáni nyereségének 4%-át alkalmazottaik jutalmazására, illetve szociális és kulturális kiadások fedezésére fordíthassák. (Domokos 1968).

A BGTV igazgatósága – élve az új lehetőséggel – 1969 januárjában elhatározta, hogy egy szakmai kitüntetés érdekében alapítványt hoz létre. A kitüntetést Fasching Antal professzorról nevezték el. Az alapszabály 2. pontja szerint: „Az emlékplakett, kiemelkedő alsó-, és felsőgeodéziai, térképészeti, fotogrammetriai és topográfiai elméleti, valamint gyakorlati tevékenység alapján adományozható.” (GK 1969).

 

A kitüntetést első alkalommal dr. Hazay István, Csatkay Dénes, Pénzváltó Géza, Bencze Tivadar és Ráskay Zoltán kapta meg. 1970-ben a Bosnyák téri Térképészeti Székház előcsarnokában a kitüntetettek nevét megörökítő emléktáblát avattak. Ugyanebben az évben a MÉM OFTH[2] – mint a BGTV felettes szerve – a kitüntetés további sorsát saját hatáskörébe vonta. Az OFTH-nak ezzel az volt a célja, hogy a kitüntetés az országos földhivatali hálózatra is kiterjedjen. Akkor természetesen még senki sem gondolhatta, hogy évtizedekkel később, ezt a tudományos kitüntetést, az eredeti célkitűzéstől eltérően – a jó munka jutalmául – nem geodéta is megkaphatja. (Székely 2009).

Az 1970 végén megjelent miniszteri utasítás (34/1970 MÉM 49. szám) a kitüntetést „újraalapította”. Az új Fasching-kitüntetést először 1972-ben osztották ki. A rendszerváltásig 41-en részesültek ebben a kitüntetésben. Megemlítem, hogy a MÉM OFTH vezetése az eltelt húsz év alatt (1970–1990) következetesen törekedett arra, hogy az odaítélést lehetőség szerint az eredeti cél közelében tartsa.

1990-ben megszűnt a MÉM és vele együtt az OFTH is. A szakágazat irányítását a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya vette át. A rendszerváltással összefüggésben elindított deregulációs folyamat során sok – korábban hatályos törvényt, rendeletet, utasítást – hatályon kívül helyeztek. Az FM új vezetése 1992-ben, az ágazati kitüntetések átvizsgálása során úgy döntött, hogy a Fasching-kitüntetést megtartja, de az odaítélés módját megváltoztatja. [Ágazati kitüntetésekről szóló 2/1992. (I. 27.) FM rendelet.] Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy az „alapító atyák” eredeti elgondolásától eltérően, ezt a kitüntetést nemcsak geodéziai végzettségűek, de a szakágazaton belül dolgozó, egyébként kiváló jogászok, közgazdászok, mezőgazdászok is megkaphassák.

 

1992-től 2018. december 31-ig további 86 fő, ami a korábbi 41-gyel együtt összesen 127 személyt jelent, akik az elmúlt 50 év alatt Fasching Antal-díjban részesültek. A díjátadásra 46 alkalommal került sor, mivel 2-2 esetben (1970–1971 és 1990–1991 között) szünetelt az elismerés kiosztása. Átlagosan számítva évenként 2,5 fő kapott kitüntetést, ami megfelel az alapszabályzatok szellemiségének. A geodéziai, térképészeti, fotogrammetriai és topográfiai végzettségűek aránya 71%. Ez azt bizonyítja, hogy a kitüntetés értéke nem devalválódott. Mindössze két alkalommal volt „csillaghullás”: 1997-ben, amikor a földhivatali hálózat 30. és 2007-ben, amikor a hálózat fennállásának 40. évfordulóját ünnepelték. Az első alkalommal 8-an, a második alkalommal 6-an részesültek a kitüntetésben. Az 50. évforduló alkalmával (2017) rendkívüli kitüntetésre már nem került sor. Ennek oka valószínűleg a földhivatali hálózat átszervezésében keresendő.

Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a Fasching Antal-díj alapításától fogva jól szolgálja a földmérés és térképészet területén kiválóan teljesítő szakembereink jutalmazását. Az elmúlt fél évszázad alatt a kitüntetettek egy része örökre eltávozott körünkből. Emléküket kegyelettel őrizzük. Az élőknek gratulálunk, további szakmai sikereket és jó egészséget kívánunk.

Dr. Székely Domokos

Felhasznált irodalom

Raum Frigyes: Fasching kitüntetés. Geodézia és Kartográfia 1969/3

Raum Frigyes: Emléktábla-avatás. Geodézia és Kartográfia 1970/5

34/1970. MÉM 49. sz. miniszteri utasítás.

1991. évi XXXI. Törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről

Hrenkó Pál: Fasching Antal szobrának leleplezése. Geodézia és Kartográfia 1982/6

2/1992. (I. 27.) FM rendelet az ágazati kitüntetésekről.

46/1994. (VI. 30.) FM rendelet Az agrárágazat területén adományozható díjakról és más elismerésekről

11/1999. (I. 29.) FVM rendelet A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekről

Székely Domokos: 125 éve született Fasching Antal. Geodézia és Kartográfia 2004/12

Diplomaosztó Fehérváron

az Alba Regia Kar fennállásának ötödik évfordulóján

 

2019. július 5-én, az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar megalakulásának ötödik évfordulóján került sor a Karon sikerrel államvizsgázott hallgatók, így a GEO-ban végzett földmérő- és földrendező mérnökök, szakmérnökök diplomájának átadására, és ugyanezen alkalommal a negyven, illetve ötven évvel ezelőtt végzett egykori geósok ezüst- és aranydiplomát vehettek át.

Az ünnepség helyszíne a városháza előtti tér volt, és az eseményen megjelent Dr. Kovács Levente, az egyetem újonnan megválasztott rektora, aki köszöntőjében vázolta jövőre vonatkozó, egyetemmel kapcsolatos elképzeléseit. Dr. Cser Palkovics András Székesfehérvár MJV polgármestere útravaló gondolatokkal látta el a végzősöket.

A Geoinformatikai Intézetben a július 24-én lezajlott záróvizsgán 11 nappali és 3 levelező tagozatos hallgató védte meg szakdolgozatát és záróvizsgázott eredményesen. Őket az ország valamennyi régiójában várják a hivatalok, a közép- és kisvállalkozások, de első sorban a feladatok, amelyek megoldásában nagy szerepet kapnak a legújabb eszközök, technológiák. Szükség van a korszerű elméleti és gyakorlati tudásra, melyet igyekeztünk hallgatóinknak átadni.

Földmérő- és földrendező mérnök alapszak geoinformatikai szakirányon végzett: Bakó Attila, Hahn-Kakas Dorottya, Kecse Donát, Pap Dávid, Papp Anna Éva, Pintér László, Szabó Denise Ramóna, Tóth Árpád Dávid, Varga Balázs, Varju Levente, Baranyai Bálint, Kis János, Varga Kornél, Varga Tamás.

Dr. Pődör Andrea szakmai irányításával az UNIGIS térinformatikai szakmérnöki tanulmányait sikeresen fejezte be a posztgraduális képzésben részt vett 7 hallgató. A távoktatásos térinformatikai szakirányú továbbképzés eredeti tananyagát a University of Salford, a Manchester Metropolitan University és a University of Huddersfield egymással szövetségben alakította ki. A jelenlegi tananyag teljes egészében magyar nyelvű fejlesztés, de hallgatóinknak lehetőséget adunk az angol nyelvű modulok felvételére is.

Geoinformatikai szakmérnök diplomát vett át: Dr. Katona Orsolya, Grósz Gábor, Halupa János, Hasilló Gergely, Kis-Szabó Gergő, Makainé Vellai Viktória, Németh Szilvia Mária.

A GEO-ban zajló precíziós-gazdálkodási szakmérnök-, illetve szakemberképzés 2018 januárjában indult, melynek népszerűsége növekszik, és a képzési forma sikereként könyvelhetjük el, hogy első alkalommal adhattunk át diplomát ezen a szakterületen. A többnyire agrár-előképzettséggel érkező résztvevők eddigi mezőgazdasági ismereteik mellé olyan geoinformatikai tudást kaptak, mely együttesen képes a mezőgazdaságban egyre inkább megjelenő kihívásokra megoldást kínálni. Kolléganőnk, Verőné dr. Wojtaszek Malgorzata az ünnepségen dékáni dicséretben részesült a kurzus megszervezéséért és eredményes szakfelelősi munkájáért. 2019 februárjában a kurzus második alkalommal indult el, amelyen a korábbinál több hallgató kezdte meg tanulmányait.

Precíziós-gazdálkodási szakmérnök lett: Gósz Zoltán, Jaksa Péter Titusz, Kocsis Attila Sándor, Kunfalvi Gabriella, Mészöly Bálint, Szabó Péter Bence, Tamási Balázs, Vinis Ádám Lajos, Vinis Csaba János.

A frissdiplomások mellett büszkék vagyunk a negyven és ötven évvel ezelőtt végzettekre, hiszen ők is fémjelzik a GEO-ban, hosszú időn át végzett minőségi oktató munkát. Mindkét jubiláló évfolyamból szép számmal jelentek meg egykori hallgatóink.

Arany oklevelet vettek át: Dékány Tibor, Di Giovanni Vilmos, dr. Dömsödi János, Gyurácz- Németh Ferenc, dr. Kárpát Józsefné, Kovács Tamás, Marosi Sándor, Marton Tiborné, Miklós Ákos, Nagy Ferencné, Parall Ferenc, Szabó Irén, Turi Imre, dr. Vincze László.

Ezüst oklevelet vettek át: Anga Béla, Bakán Gábor Ferenc, Czeczeli Gábor, Csomós Zoltán, Frank Zsuzsanna, Hárságyi Jenő, Richter Szabolcs, Sebők Tamás, Selmeczy Attila, Schuszter Gábor, Szelestey Tamás, Üveges János, Vrászlai Ferenc, Wessely Gábor.

Valamennyi frissen végzett földmérőmérnöknek, geoinformatikai szakmérnöknek és precíziós-gazdálkodási szakmérnöknek gratulálunk, a szakmai sikerek mellett magánéletükben sok boldogságot kívánunk.

Arany és ezüst diplomásainknak köszönjük, hogy több évtizedes munkájukkal öregbítették a GEO hírnevét. A további évekre jó egészséget, boldogságot és jó pihenést kívánunk.

Balázsik Valéria

Végzett térképészek

 

Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén az idén tizenhárom hallgató államvizsgázott sikeresen. Térképész MSc-diplomát másod ízben szereztek a Stipendium Hungaricum magyar állami ösztöndíj keretében nálunk tanuló külföldiek.

 

Busznyák Kornélia: A Rezi vár háromdimenziós modellezése fotogrammetriai módszerekkel

Eigner Péter: A Tisza-tó idegenforgalmi célú térinformatikai adatbázisa

Farbinger Anna: Magyarország vízrajzi térképezése

Huszánk Daniella: A Görög–Kerekes atlasz térképeinek vizsgálata vetületi szempontból

Kulcsár Hajnalka: A Tisza-tó idegenforgalmi térképe

Magyar Zoltán: Cartactual folyóirat térképi adatbázis szerkezetének és webes megjelenítő felületének létrehozása

Meláth Szabolcs: OpenLayers alapú webes térképkatalógus

Pál Márton: Földtani túratérkép: tudománykommunikáció és örökségvédelem térképész szemmel

Vörös Fanni: A beépített autós navigációs rendszerek felhasználói igényeinek vizsgálata

 

Kalamkas Yessimkhanova (Kazahsztán): Mobile application for indoor wayfinding.

Nour Naaouf (Szíria): Solar farm suitability analysis model using GIS: Case study of As-Salamiyeh district, Syria .

Seif El Islam Hadj Ammar (Tunézia): Using Sentinel toolbox to create a geological map from multispectral images.

Yazan Hassan (Szíria): Dynamic maps of Tartous port based on remote sensing and GIS.

Dr. Gercsák Gábor

Jubileumi diplomák átadása a Műegyetemen

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa a 70, 65, 60 és 50 éves eredményes mérnöki munka elismeréséül rubin, vas, gyémánt és arany díszoklevelet adományozott a jubiláló mérnököknek.

A kitüntető okleveleket dr. Dunai László egyetemi tanár, az Építőmérnöki Kar dékánja 2019. május 22-én adta át az Egyetem aulájában.

A geodétatársadalom részéről az alábbiak részesültek jubileumi oklevélben.

Rubindiplomát kapott: Dr. Sc. Habil. Horváth Kálmán.

Vasdiplomát kaptak: Baáder Ernő, Faváry József, dr. Kovács Béla, dr. Nagy Jenő, dr. Orbán Aladár és Szepessy György.

Gyémántdiplomát kapott: Dési Éva

Aranydiplomát kaptak: Bars Györgyi, Bartha Gusztáv, dr. Dede Károly, dr. Forgács Zoltán, Gelencsér Katalin (Gergely Andorné), Kern Ferenc és Májay Péterné sz. Váry Katalin.

A kitüntető oklevelekben részesülteknek a Szerkesztőbizottság gratulál.

Szerkesztőség

 


[1] A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület (GKE), 10 évvel korábban, 1958-ban a Soproni Vándorgyűlésen már döntött arról, hogy „Lázár deák emlékérem” elnevezéssel kitüntetést alapít. Odaítéléséről az MFTTT mindenkori választmánya dönt. (Székely 2008).

[2] A szövegben többször szereplő és 29 évvel ezelőtt megszűnt MÉM OFTH teljes neve: Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala.

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2021/5. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 204

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk