GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

Dr. Mentes Gyula: A Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium története      4

Dr. Márton Mátyás: Ismeretlen Reguly-térképek és -térképvázlatok?

Adalékok és kérdések Reguly kartográfiai munkáival kapcsolatban   13

Vörös Fanni – dr. Kovács Béla: A hazai gépkocsivezetőknek a beépített

GPS-használati szokásai – javaslat egy új navigációs felhasználói felületre     18

Beszélgetés dr. Tóth Balázzsal, a Miniszterelnökség Ingatlan-nyilvántartási és

Térképészeti Főosztály főosztályvezetőjével      22

120 éve született Radó Sándor    25

75 éve történt    28

Mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások a földmérési és kataszteri rendszerekben    29

Az Európai Földmérők Szövetségének őszi közgyűlése,

Isztambul, 2019. szeptember 26–28.   30

Beszámoló a GEO Data Technology konferenciáról   32

Intézőbizottsági ülések    37

Konferencia az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről   40

A Lechner Tudásközpont a térinformatika nemzetközi porondján    45

Végzősök a BME-én     46

Akadémiai székfoglaló előadás    46

Contents

History of the Sopronbánfalva Geodynamic Observatory (Gyula Mentes, Dr.) 4

Unknown Reguly maps and map sketches? Additions to and questions on Reguly’s cartographic work (Mátyás Márton, Dr.) 13

Hungarian drivers’ in-built car navigation usage habits – suggestion for a new navigation interface (Fanni Vörös – Béla Kovács, Dr.) 18

Interview with Balázs Tóth, the head of the Department of Cadastre and Mapping at Prime Minister’s Office    22

Sándor Radó was born 120 years ago   25

It happened 75 years ago   28

Artificial Intelligence in cadastral and surveying systems   29

General Assembly of European Surveyors, Istanbul 26–28 September 2019   30

Report on GEO Data Technology Workshop    32

Meetings of the MFTTT’s bodies     37

Conference on the termination of undivided ownership of agricultural land    40

Lechner Knowledge Centre on the international arena     45

The graduates at BME    46

Academic inaugural lecture     46

 

Címlapon: Tél a Mátrában

On the Cover Page: Winter in the Mátra Mountains

 

---

A Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium története

Mentes Gyula

DOI: 10.30921/ GK.71.2019.6.1

A tanulmány a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium (SGO) történetét mutatja be az építéstől 2019-ig, a benne folyó mérések ismertetésével. A kezdeti kísérletezgetés után a folyamatos horizontális ingamérések 1972-ben kezdődtek egy pár Thomaschek–Ellenberger-ingapárral. A hagyományos fotoregisztrálás kiküszöbölésére kezdetben fénykövetős regisztrálót, majd 1973-ban kapacitív mérőátalakítós horizontális ingát fejlesztettek ki, amellyel már megvalósítható volt a teljesen elektronikus regisztrálás. 1990-ben abbahagyták a horizontális ingaregisztrálásokat. 1990-ben egy terepi rugós gravimétert alakítottak át elektronikus regisztrálásúvá, amellyel 1999-ig regisztrálták a gravitációs árapályt. Ugyancsak 1990-ben egy kvarccsöves extenzométert építettek lokális tektonikai deformációk, a szilárd Föld árapályának és a vele kapcsolatos geodinamikai jelenségek, mint pl. az FCN vizsgálatára. Ez a műszer folyamatosan működik napjainkban is. 2009-től szimultán extenzométeres és radonkoncentráció-mérések egy AlphaGuard műszerrel lehetővé teszik a kőzetfeszültség és a radonkoncentráció változásai közötti összefüggés tanulmányozását. 1991-től egy mikrobarográf üzemel az obszervatóriumban az atmoszférikus árapály tanulmányozására. A Thomaschek–Ellenberger-ingapár kivételével az obszervatóriumban üzemelő műszereket és az azok kalibrálására kifejlesztett eszközöket az egykori MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetben (ma MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet) fejlesztették ki. A tanulmány a műszerek bemutatására koncentrál, míg a műszerek és a mérési eredmények részletes ismertetése a hivatkozott publikációkból ismerhető meg.

 

History of the Sopronbánfalva Geodynamic Observatory

Gyula Mentes

The study presents the history of the Sopronbánfalva Geodynamic Observatory from construction to 2019 with the measurements in it. After the initial experimentation, the continuous horizontal pendulum measurements with a pair of Thomaschek-Ellenberger pendula began in 1972. To eliminate traditional photo-registration, a light-tracking recorder was first and then, in 1973, a horizontal pendulum with capacitive transducer was developed, providing a fully electronic registration. In 1990, horizontal pendulum recordings were discontinued. In 1990, a field spring gravimeter was converted to electronic registration, which until 1999 recorded tidal gravity. Also in 1990 a quartz tube extensometer was built for investigations of local tectonic deformations, solid Earth’ tides and related geodynamic phenomena such as e.g. FCN. This instrument is still working today. From 2009, simultaneous extensometer and radon concentration measurements with an AlphaGuard instrument allow the study of the relationships between rock strain and radon concentration variations. Since 1991, a microbarograph has been operating at the observatory to study atmospheric tides. With exception of the Thomaschek-Ellenberger pendulum, the instruments used in the observatory and their calibration devices were developed in the former Geodetic and Geophysical Research Institute of HAS (today RCAES Geodetic and Geophysical Institute of HAS). The paper focuses on the presentation of the instruments, while the detailed description of the instruments and the measurement results can be found in the cited publications.

Kulcsszavak: horizontális inga, graviméter, extenzométer, mikrobarográf, árapály, tektonikai deformáció

Keywords: horizontal pendulum, gravimeter, extensometer, microbarograph, Earth’ tides, tectonic deformation

 

Dr. Mentes Gyula

az MTA doktora

kutató professor emeritus

MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

---

 

Ismeretlen Reguly-térképek és -térképvázlatok?

Adalékok és kérdések Reguly kartográfiai munkáival kapcsolatban

Márton Mátyás

DOI: 10.30921/ GK.71.2019.6.2

2019 „Reguly-év” volt: születésének 200. évfordulója. Az ünnepi megemlékezéseken, konferenciákon az Északi-Urál és vidékének jeles magyar utazója, Reguly Antal (1819 – 1858) életművéhez kapcsolódó kutatások, értékelések sorából nem hiányoztak a térképészeti (terepen végzett, nem műszeres felmérési és kartográfiai/térképszerkesztői) vonatkozású eredményeit bemutató és elemző előadások sem.

A szerző ebben a dolgozatában Reguly „Az Északi-Urál … térképe…” című művének két változatával – a Szentpéterváron készült kéziratos, árnyékolásos domborzatrajzú, valamint az ugyancsak ott litografált csíkozásos domborzatábrázolású térképpel – kapcsolatban felmerülő több kérdésre keres választ, és rámutat további kutatások szükségességére.

[Mindkét német nyelvű térkép teljes címe: „Ethnographisch-geographische Karte des Nördlichen Ural Gebietes entworfen auf einer Reise in den Jahren 1844 und 1845 von Anton v. Reguly. St. Petersburg 1846.”, magyarul: „Az Északi-Urál vidékének néprajzi-földrajzi térképe, amelyet Reguly Antal 1844- és 1845-ben tett utazása során tervezett. Szentpétervár 1846.”].

Unknown Reguly maps and map sketches?

Additions to and questions on Reguly’s cartographic work

Mátyás Márton

2019 was a “Reguly Year”: the 200th anniversary of his birth. At the festive memorials and conferences, researches and evaluations related to the oeuvre of Antal Reguly (1819 – 1858), the prominent Hungarian traveler of the Northern Ural and its region, did not miss the lectures presenting and analyzing his cartographic work (both field, non-instrumental survey and cartographic/map editing work).

In this paper, the author seeks to answer several questions about the two versions of Reguly’s “Map of the North Ural ...” and points to the need for further research. The two versions are: a manuscript, shaded relief map and a lithographed, hachured relief map. Both maps were made in St. Petersburg.

[Full address of both German-language maps: „Ethnographisch-geographische Karte des Nördlichen Ural Gebietes entworfen auf einer Reise in den Jahren 1844 und 1845 von Anton v. Reguly. St. Petersburg 1846.”, in English: “Ethnographic-geographic Map of the Northern Ural Region made by Antal Reguly during his travels in 1844 and 1845. St. Petersburg 1846.”]

Kulcsszavak: térképtörténet, függőleges megvilágítású domborzatárnyékolás, ferde megvilágítású domborzatárnyékolás, csíkozásos térkép, ismeretlen térképek

Keywords: cartography history, vertical hill shading, oblique hill shading, hachured map, unknown maps

Dr. Márton Mátyás

professor emeritus

az MTA doktora

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

---

 

A hazai gépkocsivezetőknek a beépített GPS használati szokásai
– javaslat egy új navigációs felhasználói felületre

Vörös Fanni – Kovács Béla

DOI: 10.30921/GK.71.2019.6.3

A személyi szállítás fontos eleme az útvonal bizonyos szempontok (utazás hossza, ideje) szerinti megtervezése, főleg akkor, ha addig ismeretlen területen történik. Vannak még, akik a tradicionális, papíralapú térképeket használják, ám manapság a legtöbben valamilyen elektronikus rendszer (PDA/PNA, telefonos applikáció vagy beépített autós navigációs rendszer) segítségével navigálnak. Az autós közlekedésben természetesen másmilyen eszközökre van szükség, mint pl. a gyalogosban (a nagyobb sebesség gyorsabb reakcióidőt kíván), így a különböző célra létrejött készülékek megjelenése és felhasználói felülete is különböző. Több gyártó van jelenleg a piacon, amelyek autós beépített navigációs eszközöket fejlesztenek – a kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek mennyire a felhasználók (gépkocsivezetők) igényei szerint vannak felépítve. Ahhoz, hogy ezt megvizsgálhassuk, létrehoztunk egy netes kérdőívet (Google Form), amelyet terjesztve több mint 1000 magyarországi felhasználó kitöltéséhez jutottunk hozzá. A kérdőívben rákérdeztünk a vezetők autós navigációs rendszerrel kapcsolatos használati szokásaira, illetve a válaszok alapján létrehoztunk egy „ideális” felhasználói felületet: a kitöltők megadták, hogy ha maguk állíthatnák össze, akkor milyen, funkciókat/gombokat szeretnének látni a saját navigációs rendszerükön.

 

Hungarian drivers’ in-built car navigation usage habits

– suggestion for a new navigation interface

Fanni Vörös – Béla Kovács

An important element of personal transport is the planning of the route according to certain aspects (distance and journey time), especially when it is in an area that has not been known before. There are others who use traditional paper-based maps, but nowadays most people navigate using electronic systems (PDA / PNA, telephone application or built-in car navigation system). Of course, in car traffic other devices needed than pedestrian traffic - higher speeds require faster response times - so devices designed for different purposes have a different appearance and user interface. There are many manufacturers/developers on the market today that make in-car GPSs - in our research we were curious about how much they are built according to the needs of the users (drivers). In order to investigate this, we created an online questionnaire (Google Form) and more than 1000 Hungarians completed it. In the questionnaire we asked drivers about their in-built car navigation usage habits, and based on the answers, we created an "ideal" user interface: the fillers stated that if they could set it up themselves, what features/buttons they would like to see on their own navigation system.

Kulcsszavak: beépített autós navigáció, kérdőív, GPS-használat

Keywords: in-built car navigation, questionnaire, GPS usage

 

Vörös Fanni doktorandusz hallgató ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Kovács Béla adjunktus ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

SZEMLE

 

Beszélgetés dr. Tóth Balázzsal,

a Miniszterelnökség Ingatlan-nyilvántartási és

Térképészeti Főosztályának főosztályvezetőjével

 

Főosztályvezető Úr! A szakmai közösség mindig érdeklődéssel tekintett a különböző fórumokon az ágazati irányítókkal való találkozások elé. A konferenciákon, továbbképzéseken kiemelt figyelem kísérte a vezetői köszöntőket és előadásokat, abban bízva, hogy a szakmánk jövőjét meghatározó tervekről, elgondolásokról hallhatnak. A Geodézia és Kartográfia olvasóinak ebbéli reményeit tolmácsolva szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy a szakmánkat alapvetően érintő kormányzati szerkezetátalakítás után lehetőséget talált egy beszélgetésre az aktuális és jövőbeli feladatokról. Bevezetésként egy rövid szakmai bemutatkozásra szeretném kérni.

2009-ben végeztem jogászként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, és még az évben már-cius 1-jén beléptem az akkor még a 3. sz. Körzeti Földhivatalba a Bosnyák téren, első fokú ügyintézőként. Mondhatjuk, hogy foglyul ejtett, és azóta nem ereszt a „rendszer”. Egy év után átkerültem másodfokra, ahol először az igazgatáson dolgoztam. Pereket is vittem, majd az utam visszavezetett az ingatlan-nyilvántartáshoz: a tulajdoni lapokra vonatkozó másodfokú el-járásokat bíráltam el. Négy évig dolgoztam ezen a területen, és időközben letettem a szak-vizsgát. 2014. év végén áthelyeztek az akkori Földművelésügyi Minisztériumba, ahol az In-gatlan-nyilvántartási Osztály vezetője lettem. Ezt a beosztást töltöttem be 2019. április 1-ig, amikor azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy a szakterületekkel együtt jöjjek át a Minisz-terelnökségre vezetőjének, és működjek közre egy új főosztály felépítésében, a működésének az elindításában. 2019. augusztus elsejével kaptam meg a főosztályvezetői kinevezésemet.

Melyek voltak az első lépések az új szervezet kialakításában, és milyen eredményeket könyvel-hetnek el ezen a területen?

Az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezésével összefüggő kormányzati szerkezetátalakításról szóló kormányhatározatban megfogalmazott feladatok végrehajtására tulajdonképpen egy légüres térbe érkeztünk. A meglévő szervezetbe kellett elhelyezni az új főosztályt, javaslatot tenni a szervezeti és működési szabályzatra, kialakítani a főosztály ügy-rendjét. Emellett a Miniszterelnökség illetékes szervezeti egységével együtt személyesen részt vehettem a munkatársak kiválasztásában, a személyügyi feltételek megteremtésében is. Ter-mészetesen már a kezdetekkor felkértek a kialakuló szervezet üzemszerű működésének irá-nyítására.

Nagyjából ismert az olvasók előtt, hogy született két kormányhatározat. Az egyik szerint az ingatlan-nyilvántartást és a térképészetet ezentúl a Miniszterelnökséget vezető miniszter fel-ügyeli, a másik szerint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szervezeti egysé-geinek nagy része a Lechner Tudásközpont Nkft.-be kerül. Ez április elsejével jogilag lezajlott, a földügyi igazgatás három része, az ingatlan-nyilvántartás, a térképészet és a telekalakítás került át ide, a többi: a földforgalom, földhasznosítás, földvédelem stb. az Agrárminisztérium berkein belül maradt. Emellett továbbra is az agrártárca felel egyes agrárinformatikai fe-ladatokért, illetve az agrártérképészeti munkákat is ők irányítják. A kormányzati szerkezetát-alakítás alapvető indoka a hatékonyság növelése volt. Fontos szempont volt még az e-ingatlan-nyilvántartási KÖFOP-projekt hatékony működési feltételeinek kialakítása is. Nyilvánvaló előny, hogy a Lechner Tudásközpont kezelésében koncentrálódik szinte valamennyi, a szakterületünket érintő térinformatikai adat. Gondolok itt az épületekkel, építményekkel kapcsolatos nyilvántartásokra, amelyek kezelése így egy kézbe került, és berkeken belül van az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal és a többi kapcsolódó, hozzánk tartozó adatkészlettel. Ez a lépés nagyban hozzájárult az államigazgatási szervezetrendszer működési hatékonyságának növeléséhez. Legalább is azon vagyunk, hogy ez megvalósuljon, és ezt az adat- és tudáshalmazt a kormány döntésének megfelelően tudjuk működtetni. Alapvető érde-künk fűződik az Agrárminisztériummal való jó informális kapcsolatok, a folyamatos kommu-nikáció fenntartásához, mert a földügyi igazgatás területei és a mi szakterületünk évtizedek alatt összeforrt, összehangolódott; nyilván több közünk lehet egymáshoz, mint más kormány-zati területekhez. Összefoglalva: a kormányzati szerkezetátalakítás legfontosabb szempontja és célja a közigazgatás hatékonyságának növelése volt. Az ingatlan-nyilvántartás szervezeti keretei már korábban a kormányhivatalokon belülre kerültek a Miniszterelnökség felügyelete alá, míg a szakmai irányítás az agrártárca feladata volt. Ezt a kettősséget most megszüntették. A funkcionális és területi közigazgatás egységessé lett. Azt azért látni kell, hogy ez a szakmai irányítói változás az elsőfokú eljárásokban és általában az ingatlanügyi hatóságokban, a telek-alakítási hatóságokhoz kapcsolódó munkákban vajmi kevés változást hozott. Igazából a szer-kezetátalakításban személyesen is érintettek életében jelent ez egy nagy változást, azzal együtt, hogy az új szakmai irányítók és vezetők friss szemlélettel, új szempontokat is figyelembe véve alakíthatják, fejleszthetik ezt a rendszert. Ezzel együtt igyekeztünk a folyamatosságot biztosítani, illetve igyekszünk most is láthatóak és elérhetők lenni. Nemrégiben voltunk a Baranya megyei Földmérőnapon, nemsokára megyünk Nyíregyházára. A kormányhivatalok számára szeptember 24-én tartottunk szakmai értekezletet, amelynek alapvető célja tulajdon-képpen az volt, hogy bemutatkozzunk, megmutassuk magunkat. Itt vagyunk, és nem engedjük el a kezeteket! A telefonokat ugyanúgy felvesszük, igyekszünk megoldani a problémákat, vá-laszokat találni a felvetett kérdésekre. Demonstrálni szerettük volna, hogy a változások mellett az eddigi rendszereket is fenntartjuk.

Hallhatnánk az Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztály (ITF) szervezeti kereteiről néhány szót?

Az ITF a hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárság keretében működik, két osztállyal. Az Ingatlan-nyilvántartási Osztály a vezetővel együtt négy fő, a Térképészeti Osztály vezető-vel együtt öt fő. Bízom benne, hogy ezt a létszámot majd lehet növelni, hogy a munkaterheket megfelelően lehessen elosztani. Ez a fajta felállás nem jelent óriási változást ahhoz képest, ahogy a Földügyi és Térinformatikai Főosztály működött az Agrárminisztériumban. Nyilván más volt az osztályok neve, de az állomány, a vezetés és a struktúra nagyjából ugyanúgy épül fel. Gyökereink visszanyúlnak az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályá-hoz. Munkánk szorosan kapcsolódik hozzájuk, ezért a tevékenységünket velük szoros együttműködésben, a folyamatos szakmai kommunikáció fenntartásával kívánjuk végezni.

A Miniszterelnökség honlapján még nem látható a főosztály szervezeti és működési szabályzata. Van már SZMSZ-e az új szervezeti egységnek?

Az új SZMSZ a közzététel napját követő napon, július 5-ével lépett hatályba. A honlapon még nem látható, de a nemzeti jogtárban a Miniszterelnökséget vezető miniszter 10/2019. (VII. 4.) (MvM) utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2018. (VII. 3.) MvM-utasítás módosításáról, tartalmazza az ITF SZMSZ-ét.

(http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/12/PDF/2019/39.pdf)

Szép feladat volt annak a három személynek a részére, akik megérkeztünk a Miniszterelnök-ségre, felépíteni az új szervezetet, kialakítani a működés szabályait, hogy úgy működjön, aho-gyan annak működnie kell. A nagy szervezeti struktúrában elhelyezhetőek vagyunk, az alá- és fölérendeltségi kapcsolatok létrejöttek.

Tehát az első feladat, a szervezet, a működési rend és a vonatkozó szabályok kialakítása sike-resen teljesítve. A Miniszterelnökség új elemeként működő főosztály számára a vezetés milyen elsődlegességgel bíró feladatok végrehajtását jelölte ki? Katonai nyelven szólva: mi a főcsapás iránya?

A főcsapás iránya elsősorban (amelyre Tuzson Bence államtitkár úr is nagyon sokszor szokott utalni) az ingatlan-nyilvántartási rendszer megreformálása és fejlesztése az E-INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 program keretében. A legfonto-sabb feladat az általános szakmai irányítási feladatokon túl a 21. század kihívásainak megfele-lő ingatlan-nyilvántartási rendszer (térképestől, tulajdoni lapostól) megteremtésében való köz-reműködés. Ez az elsődleges vezetői elvárás velünk szemben. Az elmúlt pár hónap eredménye, azon túl, hogy a főosztály elkezdte tevékenységét, az volt, hogy a legégetőbb dolgokra, amelyekre a törvényi szabályozás szükségesnek látszott, a vonatkozó törvénymódosítási ja-vaslatokat elkészítettük, és ezek már az országgyűlés előtt vannak: Az ingatlan-nyilvántartási törvény és a földmérési törvény is változni fog. Előkészítés alatt állnak különböző miniszteri és kormányrendeletek tervezetei (részben a munkaerő-problémák megoldása érdekében is), és a 8/2018. (VI. 29.) sz. az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló AM-rendelet is finomhangolásra szorul. Ha a vezetés is elfogadja az erre vonatkozó javaslatainkat, megtörténhet a kihirdetésük. A legfontosabb eredményeink-nek ezeket a jogszabály-módosításokat tekinthetjük. Ezekkel a módosításokkal a társadalmi és szakmai igényekre egyaránt reagáltunk.

Szeretnénk hallani az Fttv. szerinti állami adatokkal kapcsolatos tervekről. Kérem Főosztály-vezető Urat, hogy beszéljen a már megismerhető elképzelésekről!

A kormány döntése alapján az állami alaptérképek elektronikus létrejöttével kapcsolatos min-den kormányzati tartozást, illetve hitelt központi forrásból vissza kellett fizetni, így az ezen adatok hasznosításából keletkező bevételeket ez a kötelezettség már nem terheli. Az NKP Nkft. megszűntével a feladatai a Nemzeti Földügyi Központhoz kerültek, az általa kezelt ál-lami adatokat az ingatlanügyi hatóságok, illetve a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szolgáltathatják. Figyelemmel a kormányzati szerkezetátalakítással kialakult új struktúrára, gördülékenyebbé tehetjük a folyamatokat. A földmérési alaptérképi adatbázis hasznosításának bevételeit a hitelek törlesztésén túl állami alapfeladatokra, illetve új adatok előállítására kell fordítani. A hitel-visszafizetési kötelezettség megszűntével – bízom benne, hogy a törvényi kötelezettségeinknek megfelelően – az ingatlan-nyilvántartás geometriai alap-ját képező földmérési alaptérképek felújításának anyagi feltételeit tudjuk majd javítani.

A korszerű eszközökkel, technológiákkal gyűjtött új adatok beillesztése a meglévő, a műszaki értékét tekintve inhomogén térképi alapokkal rendelkező rendszerbe gyakran csak kompro-misszumokkal lehetséges. A közhitelesnek tekintett térképi nyilvántartásban keletkező ellent-mondások feloldása nem kevés szakmai találékonyságot igényel a szakemberektől. Van-e va-lami konkrét elképzelés, kormányzati szándék a földmérési alaptérképi adatbázis felújításának folytatására vonatkozóan?

Konkrét tervekről, időpontokról, felelősségi körökről nem tudok még beszámolni. Pláne így, hogy a szakterület hivatalosan április 1-jétől került át a Miniszterelnökség alá. Én úgy tekin-tem, hogy az adatszolgáltatásokból befolyt összegek, amelyeket erre lehet fordítani, igazából mostantól elérhetők. Részben gazdasági kérdés, hogy mi az a nagyságrend, amin belül érde-mes ennek nekilátni. Annak a felmérése is folyamatban van, hogy hogyan folynak be ezek az összegek,. A díjelosztásra vonatkozó alacsonyabb szintű jogszabályok módosításakor kell arra gondolni, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk az adatok felújítására, korszerűsítésére. Nyilván ez már a jövő év feladata lesz.

Van-e arra vonatkozóan valami elképzelés, hogy a rendszert „önfenntartóként” (csak a bevé-telekre támaszkodva) kell működtetni, vagy plusz források bevonásával tervezik a térképi alapok felújítását?

Egyelőre nem látom azt, hogy erre külön pénz lenne, de valljuk be, láthattuk korábban, hogy az önfenntartó modell sem működött igazán hatékonyan.

Ha a bevételeket teljes egészében az alapok fenntartására, felújítására fordították volna és nem pedig a szervezet működési és egyéb költségeire, akkor, bizonyára kedvezőbb helyzetet lehetett volna teremteni.

Annyit mondhatok erről, hogy prioritásnak tekintjük, hogy ez az önfenntartó modell – ha erre vonatkozóan döntés születik – legyen megfelelően, követhetően becsatornázva, és kezdjünk el minél előbb ezen dolgozni.

A jövőre vonatkozó fejlesztésben – a sokat emlegetett E-ING-projekt keretében – nem csak az informatikai-infrastrukturális fejlesztések vannak előirányozva, azaz nemcsak arról szól, hogy az eljárások, a szolgáltatások elektronikus alapjait kell megteremteni, hanem a térbeli ingatla-nok megjelenítését, a 3D-s nyilvántartást is létre kell hozni. Bízom benne, hogy a fejleszté-sekkel ezt is sikerül majd megvalósítani.

A KÖFOP-programok megvalósításáról szóló 1004/2016 sz. kormányrendelet 2019. október 16-án módosult. Ezen belül a földmegfigyelési információs rendszer (FIR) megvalósítását célzó projekt feladata lett a nemzeti téradat-infrastruktúra (NTI) kialakítása is. Bízom benne, hogy ebben a munkában a Lechner Tudásközponttal szorosan együttműködve lehet majd eredményeket elérni az állami alapadatok területén is, tekintettel az INPIRE-irányelveknek való megfelelőség kialakítására is.

Az agrártárca felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázis létrehozásában és fejlesztésében az elmúlt tíz évben nem sok előrelépés volt tapasztalható. Milyen változások remélhetők a topográfia szakterületén?

Az április 1-jén bekövetkezett szerkezeti változásokat követően az elért eredményeink az előbb ismertetett feladatokkal kapcsolatosak. Az eltelt időbe nyilván nem fért bele minden szegmensre vonatkozó koncepció kidolgozása. A topográfiai térképi adatbázisok tekintetében elmondható, hogy a jövőt illetően még nincs konkrét elképzelés, amelyet egyébként is az ag-rártárcával és a honvédelmi tárcával szoros együttműködésben kell kialakítani. Nem feled-kezhetünk meg a topográfiai térképi adatbázisokról, annál is inkább, mert ez is törvényi köte-lezettségeink közé tartozik. De figyelemmel a kormányzati prioritásokból fakadó jelenlegi fe-ladatainkra, körültekintően, nem kapkodva szeretnénk az ezzel kapcsolatos koncepciókat ki-alakítani. Ez vonatkozik minden, az Fttv.-ben meghatározott állami alapadatbázisra és feladat-ra.

Most arra fókuszálunk, hogy miként lehetne a jogszabályokban meghatározott működést gör-dülékenyebbé tenni, és a források becsatornázásával az önfenntartó modellt megteremteni, amely a felújítás feltételeit is magába foglalja; másrészt a rendszerek fejlesztését is fontosnak tekintjük, ami nem az alapadatok előállítását, fenntartását jelenti, hanem az elektronikus hoz-záférés, szolgáltatás megvalósítását célozza.

Az elektronikusingatlan-programról eddig elhangzottakhoz kíván-e Főosztályvezető Úr még valamit hozzátenni?

Az E-ING-programot már többször érintettük a beszélgetésünk során. Fontos megemlíteni, hogy nem az ingatlan-nyilvántartás elektronikus átalakításáról van szó, mert az már jó pár éve digitális alapokon működik. Az E-ING KÖFOP-programot egy, a Lechner Tudásközpont ve-zette konzorcium fogja megvalósítani. A projekt célja egy egységes, a többi közigazgatási al-rendszerrel kompatibilis adatbázis és informatikai háttér megteremtésével, a hatósági eljárások és ügyintézés reformját támogató, az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, a mainál szélesebb funkcionalitással bíró, távoli ügyfeleket is kiszolgáló, papír nélküli rendszer megteremtése. Az alkalmazásfejlesztési szerződések aláírásával 2019 júliusában indított projekt első szakasza – a rendszerterv elkészítésével – 2020 második negyedévében zárul. A fejlesztések 2021 második negyedévére fejeződnek be. A tesztidőszak végét 2022-re, a rendszer éles indulását 2022 őszére tervezik.

Elsősorban a nemzetgazdasági érdekek, az ingatlanvagyon mobilitásának támogatása, a gaz-dasági folyamatokba történő hatékony bekapcsolása élvez elsőbbséget. Fontos, hogy a térbeli ingatlanok is részt vehessenek a jelzáloghitel-rendszerben, és a tulajdonviszonyok rendezett-ségének gyors biztosítását, az ingatlan-nyilvántartási eljárások gördülékeny, rugalmas lebo-nyolítását is tegye lehetővé a rendszer.

A kormányhivatalok földhivatali osztályai – elsősorban a munkaerőhiány következtében – je-lentős ügyirathátralékkal küzdenek. Milyen lehetőségeket lát a főosztály az eljárások lezárá-sában tapasztalható késedelmek csökkentésére, megszüntetésére?

A területi közigazgatás minden területén tapasztalható munkaerőhiány. Ez az ügyintézőket és a földmérő képesítéssel rendelkező munkaköröket egyaránt érinti. A probléma megoldására többféle intézkedésre, lépésre van szükség. Arra készülünk, hogy felülvizsgáljuk a szakképe-sítéshez kötött tevékenységeket, és szükség szerint változtatunk a szabályokon. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem kompetens dolgozók végezhetnek földmérési tevékenységet, mert ez csak újabb, minőségi problémákat szülne. A kormánymegbízottaknak is vannak esz-közök a kezükben, hogy átcsoportosításokkal, egyéb munkaerő-szervezési lépésekkel – a munkajogi szempontokat is figyelembe véve – enyhítsék a problémát.

A civil szakmai szervezetekkel hogyan képzeli el az együttműködést a főosztály? Milyen köz-reműködésre számítanak a főosztály előtt álló feladatok megoldásában?

Az SZMSZ szerint a földmérési, (a földügyi és agrár- és vidékfejlesztési szakigazgatáshoz nem kapcsolódó) térképészeti, térinformatikai és az ingatlan-nyilvántartási tevékenységet ellá-tó civil szervezetekkel, valamint a Magyar Mérnöki Kamarával történő kapcsolattartásért is felelősek vagyunk. A jogszabály-előkészítő munkánkban már most kértük az MFTTT javasla-tait a folyamatban lévő rendeletmódosításokban érintett kérdésekben, és számos javaslatot be-építettünk a felterjesztett anyagokba. Továbbra is számítunk a szakmai problémák felvetésében és a konkrét megoldási javaslatok megfogalmazásban (akár a kodifikációs munkában is) a civil szféra szervezett közreműködésére.

Tisztelt Főosztályvezető Úr! Köszönöm szépen a beszélgetést.

Buga László

 

120 éve született prof. dr. Radó Sándor geokartográfus és hírszerző

Prológ

Radó Sándor szakterületünkön, mind a mai napig, megosztó személyiség. Egyesek elsősorban szovjet felderítőnek és csak másodsorban nemzetközileg elismert, tudós geográfusnak tartják. Mások viszont ezt fordítva látják, tekintettel arra, hogy hírszerzői tevékenysége 82 éves életének csak egy rövid (8 éves) időszakára terjedt ki vagy, ahogy önéletrajzában fogalmazott: „...csak egy epizód volt az életemben.” (Dóra jelenti 1978.)

Radó Sándor, kora ifjúságától kezdve (már 20 évesen részt vállalt a Magyar Tanácsköztársaság fegyveres harcaiban) egészen haláláig, – minden egyéni viszontagság és családi tragédiák ellenére – hű maradt elveihez. Tény, hogy 60 éven át szolgálta a „szocialista társadalmi berendezkedés” ügyét. Nem sokkal halála után, a történelem bebizonyította, hogy tévedett. (A rendszerváltozáskor a „szocialista világrendszer” összeomlott.)

Radó Sándor munkásságának és személyiségének bemutatásához több forrásmunkát is felhasználtam. Ezek közül talán a legfontosabb a 460 oldalas önéletrajzi regénye, (Dóra jelenti 1978.) melyet több nyelvre is lefordítottak. 1977-ben film is készült belőle, ahol Radót Bodrogi Gyula színművész személyesítette meg. Segítségemre volt Szamos Gábor 1979-ben készített interjúja. (GK 1979/5.) Felhasználtam a temetésekor elhangzott búcsúbeszédeket, valamint dr. Karl-Heinz Meine nemzetközileg elismert nyugatnémet tudós méltatását Radó 70. születésnapja alkalmával.(GK 3. különszám, 1969.) Tanulmányoztam Papp-Váry Árpád cikkét, melyet Radó születésének 100. évfordulója alkalmával jelentetett meg szaklapunkban.(GK 2000/1.)

A továbbiakban – a teljességre való törekvés nélkül – a rendelkezésre álló források alapján, igyekszem Radó életútját röviden bemutatni. Tisztában vagyok azzal, hogy a forrásokból fontos események kimaradhattak, ugyanakkor más események kozmetikázva kerülhettek bele.

E prológ után térjünk át Radó életútjára.

Radó Sándor 1899. november 5-én született Újpesten. (1950 óta Budapest IV. kerülete.) Apja jómódú parkettagyáros és nagykereskedő volt. Abban az időben sok bérház épült Budapesten. A lakásokban – a korábbi gyakorlattól eltérően – már nem hajópadlót, hanem parkettaborítást alkalmaztak. Ezért a nagy kereslet miatt a parketta luxuscikknek számított. Ez a Radó családnak szolid, kényelmes polgári életet biztosított. Hárman voltak testvérek, Sándor volt a legidősebb. A gyerekek vallásosnevelésben részesültek. Elemi iskoláinak elvégzése után (1906–1910) szülei beíratták a helyi általános gimnáziumba, ahol előrehozott, kitűnő minősítésű érettségi vizsgát tett. Azonnal behívták katonának (tartott az I. világháború), és mint „karpaszományost” (az érettségizettek automatikusan megkapták) tiszti iskolára küldték, ahol 1917 őszén hadnaggyá avatták. Szülei, – hogy Sándor a frontszolgálatot elkerülje – összekötetések segítségével elérték, hogy a hajmáskéri vártüzér ezredhez osszák be. 1918 őszén – nem szívesen, de szülei kívánságára – beiratkozott az Állam- és Jogtudományi Karra.

Radó Sándor az 1918. októberi „őszirózsás forradalom” után, novemberben kapcsolatba került az orosz fogságból hazatért katonákkal, akik között kiképzett kommunista forradalmárok is voltak. A lázadozó természetű fiatalember, hatásukra, decemberben belépett az akkor alakult Kommunisták Magyarországi Pártjába (KMP)[1], melynek akkor néhány tucat tagja volt csak. 1919. március 21-én megalakult a Tanácsköztársaság. Május 2-án kezdték toborozni a volt katonákat a „vörös hadseregbe”, ahova Radó önként jelentkezett. Már akkor nagyon érdeklődött a térképészet iránt, ezért a 6. hadosztály térképellátó tisztjének osztották be. A hadosztályon belül az 51. gyalogezred parancsnoka Münnich Ferenc volt (1958 és 1961 között Magyarország miniszterelnöke). Münnich felfigyelt Radó elkötelezettségére, és kinevezte az ezred politikai biztosának. Feladata volt az ingadozók meggyőzése, a felvilágosító és agitációs munka végzése.

Radó Sándornak a Tanácskormány bukása után – hogy elkerülje a letartóztatást – menekülnie kellett. 1919. szeptember elején – kalandos körülmények között – sikerült átlépnie az Osztrák–Magyar határt. Bécsben folytatta egyetemi tanulmányát, de már nem a jogi, hanem a földrajz szakon.(Kora ifjúsága óta anyanyelvi szinten beszélt németül.) Azonnal felvette a kapcsolatot az ott tartózkodó emigráns kommunistákkal.

1920 nyarán (szovjet pénzügyi támogatással) megalakította a ROSZTA (orosz távirati iroda) hírügynökséget. Időközben Radótól megvonták a magyar állampolgárságot. 1921-ben meghívást kapott Moszkvába a Kommunista Internacionálé kongresszusára, ezért útlevélre volt szüksége. Erről önéletrajzában így írt: „Természetesen nem utazhattam a magyar kormány által kiadott útlevéllel, mert Magyarországnak semmilyen kapcsolata nem volt Szovjet-Oroszországgal (1922-től Szovjetunió); szovjet útlevéllel utaztam, melyet Berlinben kaptam meg.” (Arról hallgatott, hogy nem is kaphatott volna útlevelet, hiszen kiutasították az országból.)

Radó Sándor Moszkvából visszatérve Bécsben folytatta a földrajz szakon az egyetemi tanulmányát. Ausztria 1922-ben felvette a Szovjetunióval a diplomáciai kapcsolatot, ezért – mint írta – „...véget ért a bécsi ROSZTA szerepköre (...) és lezárult a számomra oly sokat jelentő hírközlés hőskora, (...) 1922 nyarán elhatároztam, hogy Németországba költözöm.” (A ROSZTA valójában álcázott szovjet diplomáciai iroda volt.)

Radó Sándor 1922-ben Németországban, Lipcsében földrajz szakon folytatta tanulmányát. Itt ismerkedett meg Helene Jansen kommunista, ifjúsági aktivistával, akivel ugyanebben az évben házasságot kötött. Kapcsolatukból két fiúgyermek született. Feleségéről önéletrajzában így írt:„...Léne húsz esztendős volt, amikor megismerkedtünk, de ismeretségünk első percétől vonzott (...) amikor tíz évre kiestem az életéből, és rólam csak annyit hallott, hogy már régen meghaltam, rendíthetetlenül hitte, hogy egyszer visszatérek. (...) Kidobták állásából, súlyosan megbetegedett, mégsem tört meg.(...) Tíz hosszú esztendő után újra megosztotta velem életét, sajnos már csak három évre, 1958-ban bekövetkezett haláláig.” (Szeptember 1-én hunyt el, a Fiumeí úti sírkertben, a főváros által adományozott helyen temették el.)[2]

Radó Sándor, 1924-ben, a Lipcsei Egyetemen befejezte a tanulmányait. Szeptemberben a Szovjetunióba költözött. 25 évesen felvették a Külkapcsolatok Intézetébe, ahol: „... azt a feladatot kaptam, hogy írjam meg a Szovjetunió első útikönyvét. Geográfus létemre a munka nagyon érdekelt, mert lehetővé tette, hogy beutazzam ezt az óriási országot. (...) Az útikönyv 1925-ben jelent meg Moszkvában, majd egy berlini kiadó, később angol, német és francia nyelvre lefordíttatta.” (Dóra Jelenti)

Ebben az időben Radó ingajáratot bonyolított le Moszkva és Berlin között. 1925 nyarán Berlinben, mint a TASSZ (a Szovjetúnió Távirati Ügynöksége) tudósítója dolgozott. 1926 elején ismét Moszkvában találjuk. Megbízták a Világgazdasági Intézet titkári teendőjével. 1926 végén megint Berlinbe küldik, hogy ott szervezze meg a TASSZ fotóügynökségét. 1927 őszén újra Moszkvában van, ahol megbízást kapott a DARU-LUFT-tól[3], egy földrajzilag nagy kiterjedésű terület légi közlekedési térképeinek elkészítésére. Erről Radó így írt: „...ez vetette meg egy több évre kiterjedő, nagyméretű munkának az alapját, és lehetővé tette, hogy 1928–1932 között beutazzam Európa, Ázsia (Közel-Kelet) és Észak-Afrika összes repülőtereit. (...) 1932-ben a Lipcsei Bibliographisches Institute-nál kiadtam a világ első légi útikönyvét."

Radó Sándor, 1932-ben, Berlinben új feladatot kapott: szervezze meg a világ első földrajzi és térképészeti sajtóügynökségét a Pressgeot (Presse Geographisches Büro). Azonban ez egy megkésett feladat volt, mert Radó ekkor már szerepelt a nácik „feketelistáján”. Családjával ezért 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után, Németországot el kellett hagyja, és májusban Párizsba költözött. Itt megalapította az Impresst (Agence de Presse Independante – Független Sajtóügynökség.). 1935-től az iroda, főleg a növekvő szovjetellenes nyomás miatt, sok politikai támadásnak volt kitéve. „...Nehéz szívvel ugyan – írta Radó – de gondolkozni kezdtem az Impress tevékenységének megszüntetéséről, és fontolóra vettem, hogy ezután mint geográfus és térképész, csakis a tudományos munkának szentelem életemet.”

Radó Sándor 1935 októberében, ügyei intézése céljából Moszkvába utazott. Itt összehozták Urickij tábornokkal, a katonai hírszerzés akkori vezetőjével. Urickij felajánlotta, hogy segít az Impress-válság (pénzügyi) rendezésében, de cserében felkérte, hogy mint hírszerző dolgozzon nekik. Azt javasolta Radónak, hogy székhelyét tegye át Genfbe, és ott létesítsen Geopress néven irodát. 1936 májusában Radó családjával Svájcban telepedett le, és fiait francia nyelvű iskolába íratta be.

Radó nyolcéves svájci működése három szakaszból állt. Az első – a II. világháború kitöréséig – a „béke” évei voltak. A második szakasz (1939 szeptembere és 1941 júniusa között) során Németország lerohanta fél Európát, de a Szovjetunió még nem lépett be a háborúba. A harmadik – és egyben legnehezebb időszak – 1941–1945 közötti volt, vagyis a Nagy Honvédő Háború időszaka. A korábbi német baráti kapcsolatai révén szerzett információkat rádió útján, rendszeresen a moszkvai vezetés tudtára hozta. 1943 tavaszán, a Sztálingrádi csata megnyerése után tájékoztatták, hogy eredményes munkásságának elismeréséül megkapta a Lenin-rendet.

Radó rádiós csoportját már régóta kereste a svájci kémelhárítás. 1944 nyarán sikerült a rádiós csoportot bemérni, a résztvevőket elfogni és bíróság elé állítani. Radó azonnal illegalitásba vonult, majd 1944 őszén – a francia partizánok segítségével – Párizsba utazott. Távollétében a bíróság háromévi börtönre ítélte, és 15 évre kitiltotta az országból.

Radó Sándort 1945 tavaszán jelentéstételre Moszkvába rendelték, és kihallgatták. Különböző koholt vádak alapján tíz évig a szovjet Gulágon fogságban tartották. Erről interjújában a következőket nyilatkozta: „...Nem volt lehetőségem hazatérni, de erre inkább borítsunk fátylat. A személyi kultusz áldozata voltam.” Majd így folytatta: „...a hírszerzés csak egy epizód volt az életemben. Én azelőtt is geográfus és térképész voltam és az is maradtam. Tulajdonképpen sohasem jutott eszembe, hogy hírszerző legyek. (...) Számomra mindig a tudományos munka volt a legvonzóbb. (...) Sohasem kaptam speciális kiképzést, évtizedeket töltöttem emigrációban és jártasságot szereztem a konspirációban, ezért találtak alkalmasnak hírszerzői tevékenységre.” (Szamos GK 1979/5.)

Radó Sándor őrizetét 1954-ben megszüntették, rehabilitálták, visszakapta kitüntetéseit, és hazatérhetett Magyarországra. 1955-ben visszakapta állampolgárságát. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalban helyezkedett el. Radó az ÁFTH-n belül igyekezett geokartográfiai csoportot szervezni. 1959-ben az ÁFTH-t és az ahhoz tartozó vállalatokat átszervezték. A Kartográfiai Vállalathoz (KV) került a topográfia és a fotogrammetria egy része is a BGTV-től.

Radó Sándor hozzálátott a hazai geokartográfia fejlesztéséhez. Elindította, és kéthavonta szerkesztette a Cartaktuált. Több kiadásban megjelentette a Nemzetközi Almanachot, melynek ő volt a főszerkesztője. Megszervezte a TERRA-t, mely aktuális térképrajzokkal látta el a napi sajtót.(Térképszolgálat) Ezek mellett tíz évig (1958–1968) tanított a Marx Károly Kögazdaságtudományi Egyetemen mint a gazdaságföldrajz professzora. Összekötetései révén megszerezte a KV-nak az önálló export-import jogot, mely a vállalat fejlődése szempontjából jelentős dolog volt. Támogatást szerzett drága berendezések (többszínyomású nyomdagépek) beszerzéséhez. Irányítása alatt a KV elkészítette Magyarország Nemzeti Atlaszát.

Radó javaslatára, nemzetközi összefogással, 1959–1974 között elkészült „Földünk 1:2,5 milliós méretarányú, 234 térképlapból álló világtérképe.” (Nekrológ GK 1981/6). Felsorolni is nehéz, hogy Radó mennyit dolgozott a magyar geokartográfia felvirágoztatásáért.

Radó Sándor évtizedeken át tagja volt a Tudományos Akadémia Földrajzi Bizottságának és a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak. Egy sor külföldi társaság (szovjet, olasz, francia, angol) választotta tagjának. „...A világon mindenütt ott volt – IGU, ENSZ, UNESCO, FAO, stb. szervezetekben, – ahol a szaktudományt és a magyar kartográfiát képviselte." (Nekrológ). Számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült, többek között: Kossuth-díj (1963), Állami Díj (1973), Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Nagy Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata. A Lomonoszov Egyetem 1975. október 20-án díszdoktorrá avatta.

Radó Sándor küzdő egyéniség volt. Számos alkalommal összetűzésbe került az Állami Földmérés akkori vezetőivel. Tény, hogy a magyar polgári kartográfia, 1955–1965 között az eszközök tekintetében gyengén állt. Radó – politikai összekötetéseit felhasználva – pénzeket szerzett a kartográfia fejlesztésére.

Papp-Váry Árpád Radóra így emlékezett: „...később fokozatosan mérséklődött nála a mindenkit támadó, mindenkiben ellenséget látó szemlélet (...). Akik a 70-es években ismerték, már egészen másként emlékeznek Radóra, mint akik a 60-as években találkoztak vele. (GK 2000/1).” Joó István, az Állami Földmérés akkori műszaki vezetője megjegyzésében ezt írta: „...addig azonban sajnos nem fejlődött, hogy a teljes földmérési és térképészeti érdekeket felvállalja, csupán a parciális (geokartográfiai) érdekeknek volt jó menedzsere. Ebből következett, hogy a szakterület nagyobbik részének (geodézia, kataszter, ingatlan-nyilvántartás, fotogrammetria, topográfia) nehezebb anyagi körülmények között kellett munkáját végeznie.” (GK 2002/1.).

Radó Sándor magánélete tele volt tragédiákkal. Gyakran kellett otthont változtatnia. Élt Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Szovjetunióban, Franciaországban és Svájcban. Mindkét feleségét súlyos betegségükben ápolta, végül eltemette[4]. Tíz éven át, – mint a személyi kultusz áldozata –  munkatáborokban raboskodott. Két fiát évtizedekig nem láthatta. 1945-ben értesült arról, hogy Magyarországon maradt családjának nagy része a holokauszt áldozata lett.

Radó Sándor, rövid betegség után, életének 82. évében 1981. augusztus 20-án hunyt el. Hamvasztás utáni búcsúztatása a Farkasréti Temetőben volt. Utolsó útjára elkísérték még élő rokonain kívül a munkatársai. A temetésen képviseltette magát a MÉM OFTH, a Tudományos Akadémia, a Természettudományi Társaság, a Földrajzi Társaság, a Kartográfiai Vállalat, a Marx Károly Kögazdaságtudományi Egyetem és számos hazánkban akkreditált külföldi követség is. Nekrológja ezekkel a szavakkal zárult: „A nagy előd példamutató munkásságát az utókor kegyelettel megőrzi. Nyugodjon békében!”

Dr. Székely Domokos

Felhasznált irodalom

Radó^. Sándor 1978. Dóra jelenti (Önéletrajzi regény.) Kossuth Kiadó, Budapest

Szamos Gábor: Beszélgetés dr. Radó Sándorral. (GK 1979/5)

Raum Frigyes 1996. Magyar földmérők életrajzi adatai.(Geodézia Zrt. 1996.)

Szerkesztőbizottság: Laudáció Radó Sándor születésének 70., 75. és 80. évfordulója alkalmából. (GK 1969/6, 1974/6 és 1979/5)

Hoffer István: Gyászbeszéd dr. Radó Sándor ravatalánál.(GK 1981/6)

Papp-Váry Árpád: 100 éve született Radó Sándor.(GK 2000/1)

A Földrajzi közlemények különszáma Radó Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából. Budapest, 2000.

 

75 éve történt

Tallózás az Oltay-féle közlönyben

 

A Geodéziai Közlöny (GK) 1944. évi első számában dr. Rédey István hosszú, méltató cikket közölt báró Eötvös Lóránd munkásságának geodéziai jelentőségéről. A cikk Eötvös halálának 25. évfordulója alkalmából jelent meg. Rédey a rövid életrajzot követően felsorolta Eötvösnek a Természettudományi Közlönyben megjelent tudományos dolgozatait. Érdemeinek elismeréseként a Nemzetközi Földmérő szervezet (IUGG) – tiszteletére – az 1906. évi kongresszusát Budapesten rendezte meg. A szervezet nemzetközi vezetősége javasolta a magyar kormánynak, hogy támogassa Eötvös kutatásait. A kormány az indítványt elfogadta, megalapozta és felállította a Geofizikai Kutató Intézetet, mely ma báró Eötvös Loránd nevét viseli. (GK 1944/1.).

*

Homoródi Lajos, ugyanebben a közlönyszámban „A lécekkel végzett szabatos hosszmérés hibaforrásai” címmel egy terjedelmes tanulmány első részét közölte. (A második rész a GK 1944/2. számban jelent meg.) A hatvanoldalas tanulmány Homoródi doktori disszertációjának részletes összefoglalása volt. Homoródi 1934-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. 1938 és 1942 között részt vett Budapest szabatos városmérésének sokszögelési munkáiban. Itt alkalmazta és vizsgálta a komparált lécekkel mért sokszögvonalak megbízhatóságát. Doktori disszertációját sikeresen védte meg 1944-ben az Oltay professzor által vezetett doktori bizottság előtt. Disszertációját a következő szavakkal zárta: „Nagy kiterjedésű városi sokszöghálózatok gazdaságos mérésénél a középhiba feltétlenül kisebb lesz 100 méterenként mint ± 10 milliméter, tehát a megkívánt 1/10 000 relatív pontosság biztosan elérhető.(GK 1944/1. és 2. számok).

*

Dr. Tarics Sándor, Budapest székesfőváros városmérési kirendeltségének helyettes vezetője az 1944/2. számban cikket közölt az Ács–Zelcsényi rendszerű, váltóval felszerelt Brunsviga típusú asztali számológép szerepéről: „Számológéppel végezhető egyes műveletek koordináta-geometriai értelmezése” címmel. A tanulmány része a szerző 1943-ban készített doktori disszertációjának. (GK 1944/2.).

Tarics 1913-ban született Budapesten. Egyetemi oklevelét 1936-ban szerezte meg. Mint vízipólós aranyérmet nyert 1936-ban a berlini olimpián. 1938–1948 között Oltay Károly professzor mellett tanársegédként (később mint magántanár) működött, és közben ügyvezetője volt Budapest Székesfőváros Városmérési Kirendeltségének. Évekig tagja volt a Geodéziai Közlöny szerkesztőbizottságának. 1948-ban az USA-ba távozott, és tanított a Columbia Egyetemen. 2006-ban rubin oklevéllel tüntették ki. 101 éves korában, 2014-ben hunyt el Kaliforniában. (Székely 2010).

*

Kürti Vilmos műegyetemi adjunktus, a GK 1944/1. számának szemléjében ismertette a német ASKANIA művek fotoregisztrációs I. rendű teodolitját. A műszert Erwin Gigas, a gyár főtervezője szerkesztette. A műszer 1942-ben került kibocsátásra, és felsőrendű háromszögelési hálózatok észlelési munkáira tervezték. A műszer érdekessége, hogy kapcsolódik hozzá egy „Robot” típusú, kisfilmes fényképezőgép, melynek segítségével filmre lehet rögzíteni a körértékeket.

Ez elkerülhetővé teszi a leolvasáskor esetleg keletkező félreértéseket. A leolvasó rendszer megbízhatósága ± 0,1", ami megegyezik a kor hasonló Zeiss és Wild műszereinek megbízhatóságával. Kürti – a műszerek összehasonlításával – arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű műszerek mérési pontossága közel megegyező, de az ASKANIA-t a fotoregisztrációs megoldása újszerűvé teszi. (GK 1944/1.).

*

A Geodéziai Közlöny évente négy alkalommal jelent meg. A közeledő hadi cselekmények miatt (1944 decemberében Budapestet a szovjet csapatok már bekerítették) a tudományos-szakirodalmi tevékenység lehethetetlenné vált. A háború után, 1946 decemberében erről Oltay professzor így írt: „...1944-ben még megjelent két számunk, de a harmadikat, mely a nyomdában szedve és tördelve volt, már nem tudtuk kihozni, és sajnos az ostrom utáni zűrzavarban a kéziratokkal együtt megsemmisült.” Később így folytatta: „...geodéta mérnökeink elitje mennyit fáradozott azon, hogy ismét legyen Közlönye. (...) Ők nagyon jól tudták, hogy a geodéziai munkakörben – irodalmi művelés nélkül – nincs és nem is lehet fejlődés. (...) Annak felismerése állította őket a Közlöny mellé, hogy a publicitás elkerülhetetlenül szükséges a munkakör elméleti és gyakorlati fejlesztéséhez.” „Ha végigtekintünk az eddig megjelent 20 évfolyam számain (1925–1944), akkor – írta Oltay – örömmel állapíthatjuk meg, hogy a külföld mögött semmiben nem maradtunk el. (...) Nem akarunk elmaradni a nagy kultúrnemzetektől, mivel csak egy szaklapunk van – ennyit tudunk fenntartani – így csak a mennyiség dolgában maradtunk el, de a minőségben nem.” (GK 1947/1.).

Befejezésül Oltay idézte Széchenyi szavait: „...a nemzet nem veszhet el, mert nem tudomány nélkül való.” (Széchenyi beszéde 1830-ban Pozsonyban, a Magyar Tudós Társaság tagjai előtt. 1825 és 1858 között MTT volt a neve az MTA-nak.)

Utószó

Próbáltam tallózni a 100 éve történtekből, de ebben az időszakban jelentéktelen volt – nyilván a zaklatott politikai események miatt – a geodéziai szakirodalmi tevékenység. Pozsonyban megjelent ugyan 1919 márciusában a Földmérési Közlöny Gánóczy Sándor szerkesztésében, de ennek már nem volt folytatása. Ezen a hiányon próbál segíteni a „Földmérés és térképészet 100 éve a Tanácsköztársaság idejében” című – lapunkban megjelent – írás. (GK 2019/5.).

Dr. Székely Domokos

 

Mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások a földmérési és kataszteri rendszerekben

 

Bentley Yaffe (török ügyvéd) előadása: Etika a tervezésben – A jogi funkciók beágyazásának fontossága a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokban (Ethics at Conception; The Importance of Embedding Legal and Compliance Functions During the Developmentof AI Solutions) a CLGE által szervezett VI. Európai Földmérési Konferencián (Isztambul, 2019 szeptember 26.) hangzott el.

Ha a mesterséges intelligenciáról (Artificial Intelligence – AI) van szó, általában csak a szokásos kliséket halljuk: „a gépek átveszik az irányítást felettünk”, és „elveszik a munkánkat”. Ha valaki azonban egy kicsit jobban ért hozzá, talán azt is tudja, hogy a mesterséges intelligencia segíthet a műszaki problémák megoldásában (pl. a légi fotók ma még munkaigényes kiértékelésében, interpretálásában).

Van azonban egy harmadik olvasata is a dolgoknak, amely igencsak érinti a szakmánkat – ehhez képest keveset beszélünk róla. Ebben nyújtott számomra ez az előadás sok újdonságot, és ezért választottam ki ehhez a szemlecikkhez.

A mesterséges intelligencia távlatilag két részre fog bomlani. Az „erős” (strong) AI jelenleg nem elérhető a kapacitás hiányosságai miatt (idő, gép, ember és pénz). Az erős AI jellemzője, hogy a számítógépek elsajátítják az absztrakt gondolkodást és érvelést, majd ezt alkalmazzák. Az elvárás az lenne, hogy a gépi gondolkodás folyamata legalább egyenértékű, de inkább jobb legyen, mint az emberé most. Nos, a próbálkozások ellenére ettől azért még messze vagyunk.

A már ma is elérhető „gyenge” (Weak) AI-t nevezik „mintázatalapú” AI-nek is (Pattern-Based AI). A neve mindent elmond: az első fázisban a gépbe betáplálunk egy nagy csomó jelenlegi adatot (amink van) és a gép megkeresi az adathalmazban a mintázatot: ez a tanulási folyamat. A második (alkalmazási) fázisban újabb adatokat (feladatokat) adunk be a rendszerbe, és ezeket a korábbi patternek, mintázatok alapján megoldja helyettünk a gép. Természetesen tanulás ebben a fázisban is lehetséges, de összességében elmondható, hogy a mintázatalapú tanuláshoz kellő számú minta kell, hogy a mintázat egyáltalán előálljon.

Gondoljunk csak bele: ha most beadnánk egy algoritmusnak az elmúlt 10-20 évben Magyarországon beadott összes földmérési munka dokumentációját, alkalmas lenne-e ez az adattömeg mintázatok kialakítására? Vajon bármely munkatípus (pl. épületfeltüntetés) során minden földhivatalban teljesen azonosak voltak a követelmények? Mi lenne, ha az intelligencia megkapná a friss légi felvételeket is egy olyan településen, ahol már a telekhatárban méteres hibák vannak (és a frissen bemért épületeket is a hibás telekhatárhoz kellett igazítani)?

Hol lehet még hiba a mintázatalapú AI alkalmazásában? Például, ha a beadott adathalmaz valamilyen szinten nem jó (vagy nem elég jó), akkor a tanulási fázisban az AI ezt az állapotot veszi normának, és alkalmazza a továbbiakban. Magyarán, ha pont azért vetnénk be az AI-t, hogy a termékünk (pl. a kataszteri adataink) jobb minőségűek, pontosabbak legyenek, akkor a mintázatalapú tanulás nem megfelelő. A mintázatalapú gondolkodással ezeken felül nem lehet a korábbitól eltérő feladatokat megoldani (hiszen nincs elég adat a mintához).

Hogyan tanítható be egy mesterséges intelligencia? A gépi tanulás (Machine Learning) az AI azon része, amikor a feladatok jobb elvégzéséhez statisztikán alapuló tanulási folyamat vezet. Egyszerű példa: ha egy légifotó-sorozaton adott pixeleket mindig villanyoszlopként azonosítunk (az oszlop torzult képe és árnyéka, vagyis a környező pixelek szabályos ismétlődései alapján), akkor a gép ezt megtanulja, és segít a további oszlopok nagy részének beazonosításában. Nyilván továbbra is lesznek olyan helyek, ahol ez a felismerés csődöt mond.

A másik jellemző tanulási folyamat a logikán és szabályokon alapuló tanulási folyamat (Logic and Rule-Based Approach). Ehhez a megközelítéshez nem árt, ha olyan szabályaink vannak, amelyek „számítógépesíthetőek”, vagyis alkalmasak arra, hogy a gépek szabályokként ismerjék fel, és értelmezzék őket. Nyilvánvaló, hogy ha a jelenlegi adataink minőségén szeretnénk javítani, ez a megfelelő megközelítés: létrehozzuk a szigorúbb szabályokat, és alkalmazzuk azokat, függetlenül a jelenlegi adattömegünk minőségétől.

Itt is érdemes egy kitérőt tenni a magyar jogszabályainkhoz, nem létező vagy nem teljes körű szakmai szabályzatainkhoz. Mennyire jól tanulhatóak, mennyire egyértelműek és mennyire pontosak/precízek a jogszabályaink mint szövegek? Már eleve a magyar nyelv egy komoly kihívást jelent, erre jön még a paragrafusok eltérő értelmezése földhivatalról földhivatalra…

Ennek ellenére a jövőben elsősorban az AI jövőbeni bevonására kellene törekednünk, amikor a szakmai (jog)szabályokat alakítjuk. Magyarán elsőként a majdani mesterséges intelligencia számára találjunk ki egy gépesíthető, algoritmizálható és szakmailag helyes munkamenetet. Vitassuk meg ezt az algoritmust, hogy mennyire helyénvaló és előremutató. Ha ez megvan, akkor alkossuk meg a jogszabály szövegét és a lépésekre lebontott gépi algoritmust (egyszerre!).

Bizonyára sokan megrettennek ettől a „személytelen” munkamenettől. De ne feledjük: már most is jelentős munkaerőhiánnyal küzdünk néhány földhivatalban, és ez nem lesz jobb később sem (nem tudom, akik az ellenkezőjében bíznak, miben hisznek…). A kérdés tehát nem az, hogy szeretnénk-e a mesterséges intelligenciát, hanem hogy mikor vezetjük be: mielőtt az elintézetlen ügyektől összedől a rendszer, vagy kicsit korábban…

Az AI elsődleges alkalmazási területe az, ahol nagy költséget lehet megtakarítani. Tipikusan ilyen terület a jogszabályok és szerződések értelmezése, ahol egyre többször próbálják a rutinmunkát gépekkel elvégezni a drága ügyvédek helyett. Hasonló az AI alkalmazása a vonatkozó jogszabályok, korábbi (precedens) döntések kikeresése kapcsán pl. az USA-ban.

Egy kísérletben összevetették, hogy egy bonyolult, 40 oldalas jogesetet milyen „pontossággal” értelmez 20 „hús-vér” ügyvéd és a mesterséges intelligencia. Nos, az eredmény 94% vs. 85% a gép javára, amennyiben a pontosságot nézzük. Ha az időt is hozzávesszük, még nagyobb a különbség: a feladatot az ügyvédek átlagosan 92 perc alatt oldották meg, a gépnek ehhez mindössze 26 másodperc kellett. (LawGeex Report 2014).

Az AI használata egyre elterjedtebb: világszinten 35,8 milliárd dollárra becsülik az idei évre, ami 44%-os növekedés a tavalyi évhez képest. A becslések szerint ez a szám 79,2 milliárd dollár lesz 2022-re. Az AI-szoftverekből származó bevétel a 2018-as 9,5 milliárd USD-ről 2025-re 118,6 milliárd USD-re fog emelkedni.

Milyen okok állnak e hatalmas növekedés mögött? Miben jobb az AI? Néhány érv: kevesebb esély van a tévedésre (ha jók a bemeneti szabályok), a gépek folyamatosan tudnak dolgozni, ráadásul gyorsabban, mint az ember. Jobb döntéseket hoznak, főleg kockázatos esetekben (ha egy eset kockázatosabb, még több forrást keresnek a döntés alátámasztására). Az AI alkalmazása általában olcsóbb – főleg ha repetitív, rutinjellegű feladatokról van szó.

Milyen jövőt hozhat az AI a földmérés és kataszter területén? Kutatások szerint a hagyományos földmérés alapfeladatainak 88-90%-a kiváltható a mesterséges intelligenciával. Ennél a pontnál szoktuk azt hallani, hogy a gépek elveszik a munkánkat. De miért is így állunk hozzá? Miért nem a félig teli poharat nézzük, vagyis miért nem hagyjuk az unalmasabb, gépiesebb feladatokat tényleg a gépre és a képzett földmérők miért nem a nem gépesíthető, szakértelmet, emberi agyat igénylő döntési helyzetek megoldásán dolgoznak? Miért nem automatizálunk ott, ahol szinte pazarlás az emberi munkaerőt használni?

Milyen előnyöket hozna az AI alkalmazása? Az (ingatlanokkal kapcsolatos) tranzakciók, módosítások átláthatósága, konzisztenciája és pontossága növekedne. Csökkenne a várakozási idő. Dinamikus folyamatok követése (Internet of Things – IoT). Csökkenne az általános költség és a szükséges munkaerő létszáma.

Mi lenne így a földmérőkkel? Kezdjünk el aggódni? A válasz: nem. A jövőben a klasszikus földmérési szerepünk kibővülne, a jelenlegi skillek mellett kicsit adattudósokká is válnánk (hiszen továbbra is mi ismerjük legjobban a megoldandó problémákat, mi tudjuk a legjobban megfogalmazni a kérdéseket). Pozitív hozadék lenne még az is, hogy magasabb szinten szolgálnánk ki az ügyfeleinket: az ügyfél a mostaninál több kérdésére kapna választ tőlünk, földmérőktől (földmenedzserektől).

Az AI alkalmazása persze komoly veszélyekkel is járhat. Ha a rendszer személyes adatok tömegével dolgozik, akkor nagy a kísértés, hogy feltörjék a rendszert. Különösen igaz lehet ez, ha a műveletek nagy értékű vagyontárgyakkal, pl. ingatlanokkal kapcsolatosak. Megfigyelték még, hogy a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek hajlamosak a diszkriminációra, pl. a nőket vagy színesbőrűeket diszkriminálják az USA-ban.

Az AI alkalmazásának veszélye lehet továbbá, hogy az emberek közti kapcsolatok visszaszorulnak, és az ügyfelek nem szívesen „csevegnek” vagy intéznek ügyet egy géppel. Benne van az a lehetőség is, hogy az érintett ügyfelek megpróbálnak „hazudni” a gépnek, mert nem érzik annyira rossz tettnek, ha megvezetnek egy gépet, mintha egy ügyintézőnek hazudnának, komolyabb felelősség terhe mellett. E miatt például az ügyfél-földmérő találkozás nehezen váltható ki, de az a mögöttes munka, amit egy földmérő végzett eddig, jelentős mértékben a gépi algoritmusokra bízható a jövőben. Ne féljünk tehát a mesterséges intelligenciától, van elvégzendő feladatunk ezen felül is bőven!

Az eredeti előadást szemlézte, és saját gondolataival kiegészítette:

Vidovenyecz Zsolt

 

RENDEZVÉNYEK

 

Az Európai Földmérők Szövetségének őszi közgyűlése

Isztambul, 2019. szeptember 26–28.

 

Az Európai Földmérők Szövetsége (CLGE) minden évben kétszer tart közgyűlést. Az idei őszön a 15 milliós török metropolisz, Isztambul volt a helyszín.

„Szakmai etika” VI. Nemzetközi Földmérési Konferencia

A nulladik napon szokás szerint egy olyan nemzetközi konferenciát tartottak a CLGE szervezésében, amelyen a helyi szakmai szervek képviselői is részt vettek. Az idei téma a szakmai etika (Professional Ethics) volt, igen érdekes előadókkal. Bevallom: nekem előzetesen igen furcsa volt a tematika, de a tényleges előadások nagyon jók és elgondolkodtatóak voltak. Nem árt néha 2-3 lépés távolságról figyelni a szakmánkat - főleg ha a jövőbeli kilátásokat nézzük.

Rögtön az elején a belga dr. Marc Luyckx-Ghisi filozófus-teológus(!) adott elő. Az idős professzor több európai vezetőnek volt a tanácsadója. Nagyon energikusan és lelkesítően beszélt arról, hogy milyen új világ felé haladunk, és ebben a földmérők hogyan tudnak részt venni. Érzékletesen ecsetelte, hogy történjék is bármilyen technológia fejlődés, de az elsődleges cél a humán „szoftver” fejlesztése kell hogy legyen: ez minden szakma túlélésének kulcsa. Ne vesszünk el a szabályok mechanizmusában (azt automatizáljuk), hanem keressük mindenütt az embert és az emberi igényeket – sőt a spiritualitást(!), egyfajta végső célt a munkánkban, akkor lesz jövőnk, és nem kell a gépektől tartanunk.

A török dr. Karanfil Soyhun asszony szintén filozófusként beszélt szakmai alapelveink fontosságáról, amely a műszaki paramétereken túl az általános jogi alapokon és a közösen elfogadott, de személyes belső értékeken alapulnak. Szakmagyakorlóként felelősséggel tartozunk az országunk közösségének, szakmabeli társainknak, megrendelőinknek és alkalmazottainknak. Szakmai alapelveinknek szilárdnak kell lennie, hogy vitás kérdésekben ezek alapján dönthessünk.

Duncan Moss, a CLGE alelnöke bemutatta a Nemzetközi Szakmai Etikai Koalíció tevékenységét. Ez a földügyben-földmérésben, illetve az ingatlanszakmában dolgozók számára dolgozott ki nemzetközi etikai irányleveket. Bővebb információ: www.ies-coalition.org

Bentley Yaffe török ügyvéd volt a következő előadó. Számomra az ő előadása volt a legérdekesebb, melyben bemutatta, hogyan kellene felkészülni a jogalkotásunknak a mesterséges intelligencia által kínált hatalmas lehetőségekre. Az előadást külön szemlecikk ismerteti.

Dietrich Kollenprat az osztrák kamara szakmai etikai ügyeit mutatta be: Minden építőmérnök kötelezően kamarai tag is. Minden etikai problémát jelenteni kell a kamarának. Évente 7-8 esetben vizsgálódnak (ennél több bejelentés érkezik), egy jut el a büntetés kiszabásáig. A kiszabható bírság etikai ügyekben akár 18 000 euró is lehet (törvényi maximum)! Az elmúlt években jellemzően 1000 euró körüli bírságokat szabtak ki a kamarák, ezen felül az eljárás költségét is (~500 EUR) is kifizettetik a vétkessel.

Az angol–ír James Kavanagh az RICS képviseletében mutatta be a nemrég publikált Nemzetközi földfelmérési/földértékelési szabványt (International Land Measurement Standard – ILMS). Ez az anyag is érdekes lehet a hazai szakmagyakorlók egy része számára. Az angolszász rendszerhez illeszkedve a (land) surveyor (kb.: földmérő, földértékelő) a klasszikus kataszteri adatokon túl egységes keretben mutatja be az ingatlant, kicsit a mi klasszikus földmérési szempontjainkon túl. Nem egy értékbecslésre kell gondolni, hanem a főbb bizonytalanságok és adottságok egységes szemléletű bemutatására. Ez ma még nem része a magyar szokásoknak, de egyre több a nemzetközi tulajdonos hazánkban is, ezért szerintem lesznek olyan innovatív, fiatalabb hazai cégek, akik rámozdulnak majd erre a piaci igényre. Ez a földértékelési szabvány is egy lépés lehet abba az irányba, amikor a földmérő a jövőben átalakul földmenedzserré, akinél összefutnak a földekkel, ingatlanokkal kapcsolatos geometriai, jogi és leíró adatok.

A „nulladik napi” konferenciát egy kis koktélparti követte.

A CLGE 2019. őszi közgyűlése

A másfél napos közgyűlés inkább a szervezet belső életével foglalkozik, így erről kevés érdekfeszítő dolgot lehet írni. A török szervezők vezetője dr. Haluk Özener professzor volt, aki a kamarai szerepén túl egyben a helyi Földrengésjelző Intézet vezetője is. Nos, a konferencia nyitónapján stílszerűen egy 5,7-es erősségű földrengést élhettünk át; a török szervezők úgy látszik nagyon el akartak minket kápráztatni…

Az isztambuli konferencián 29 országból 57 küldött volt jelen. A másfél nap alatt mintegy kéttucatnyi „kis” beszámoló hangzott el olyan konferenciákról, szabályozási kérdésekről, európai szintű projektekről, melyekben a CLGE, illetve egyes tagországai részt vesznek. Hazánk sajnos jelenleg nem tagja egyik ilyen kísérleti együttműködésnek sem.

Az egyes országokat bemutató előadásokban gyakori visszatérő elem volt a folyamatos, tömeges és tervszerű kataszteri újramérések ügye. Nos, mi nem állunk jól ez ügyben, pedig ezt más országok nagyon komolyan veszik. Míg szakmánk itthon még nincs nagyon lemaradva a technológiában és a jogi környezetben más országoktól, de az itthoni fejlesztési koncepciók szinte teljes hiánya miatt a leszakadásunk valószínűsíthető. Más államokban láthatóan evidenciaként kezelik, hogy a földügyre áldozni kell, az itt elköltött pénzek remekül hasznosulnak. Nem jogászkodnak, hanem a képzett földmérőik helyszíni mérésekkel és korszerű eszközökkel pontosítják a birtokviszonyokat a természetben talált és az érintettek által elismert állapotok alapján. Lenne mit tanulnunk… Fontos: mindez elsősorban akarat és csak másod-, ill. harmadsorban pénz kérdése.

A hazai szakmai felsőoktatás számára is fontos lehet a CLGE diplomapályázata, amely 1000 euróval honorálja a legjobbakat. Érdemes lenne ennek hírét a hazai diplomázók között is terjeszteni. Másik hazai vonatkozású kérdés volt az ingatlanfelmérő (nagyjából IRM-es) földmérők képesítésének egységes európai szabályozása. Ezt a deklarációt jelenleg még nem írtuk alá, de a tárgyalások tovább folynak – éppen akkor, amikor a jelenlegi hazai rendszer lazítására történnek kísérletek a földhivatalokban tapasztalható munkaerőhiány kapcsán. Ismét ki kell emelnem: sok helyen még csak vágynak azokra a képzési követelményekre, amelyeken mi éppen most készülünk lazítani… Vajon tényleg mindenki más szembe jön az autópályán?

A 2020-as évben Piri Reis híres török hadvezér és térképész lesz Az Év Európai Földmérője (idén Eötvös Loránd volt). Róla is lesz megemlékezés 2020. március 21-én, a hazai Földmérőnapon. A CLGE következő közgyűlése jövő áprilisban, Szkopjéban, Észak-Macedóniában lesz, addig a különféle munkacsoportokban folyik az érdemi munka. A magam részéről kisebb publikációkban igyekszem az ott elhangzóés érdekesebb előadások anyagát szemlézni, lefordítani.

Az Isztambuli Nyilatkozat – szakmai etika, az „alappont” a földmérők számára

A CLGE az Isztambulban rendezett közgyűlésén fogadta el az úgynevezett „Isztambuli Nyilatkozat”-ot, amely a szakmai etikai alapelvek fontosságát emeli ki az ingatlanokkal foglalkozó földmérők számára.

Három pontja közül az első kiemeli, hogy bár a szakmai alapelvek minden esetben belső indíttatásúak, de ezeket folyamatosan fejleszteni kell a társadalmi és technológiai változások függvényében.

A fejlődő és folyamatosan változó technológiák, mint például a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence) megkövetelik, hogy a jogszabályi környezet és az etikai szabályozások ne csak kövessék, de kicsit elébe is menjenek ezeknek a technológiai változásoknak.

Végül: az etikai szabályok a teljes szakmára vonatkoznak, függetlenül a szakmagyakorló státuszától (magánvállalkozó, alkalmazott földmérő vagy közhivatalban dolgozó földmérő).

A konferencia ezen nyilatkozatban tett hitet arról, hogy a szakmai oktatás minőségét és a szakmai etikai elveket továbbra is magas szinten kell tartani.

A tagszervezetek vállalták, hogy saját hazájukban bemutatják a nemzetközi etikai szabványokat (IES – International Ethic Standard) és a nemzetközi földfelmérési/földértékelési szabványt (International Land Measurement Standard – ILMS). A CLGE továbbá szorgalmazza a FIG etikai alapelveinek frissítését, melyet eredetileg 1998-ban adtak ki.

A nyilatkozat zárszavában megemlíti, hogy az etikai alapelvek (és azok következetes alkalmazása) megerősítik a felhasználók bizalmát, megbecsülését és elismerését a szakmánk irányában.

Vidovenyecz Zsolt

GEO Data Technology Workshop

 

2019. április 23–25. között az ENSZ bécsi Űrszervezete (UN Office for Outer Space = UNOOSA) adott otthont a GEO kormányközi szervezet adattechnológiai műhelyének. A genfi titkársággal működő GEO szervezetnek jelenleg 105 ország és 129 együttműködő szakmai szervezet a tagja. Magyarország 2006 óta tag. A belépést még az IHM kezdeményezte, és azóta kinevezett GEO-testület működik fő és helyettes kapcsolattartóval (dr. Erényi István és Zboray Zoltán ITM), illetve levelezőkkel.

A műhely kedd délelőtti, bevezető előadásaiban Shirish Ravanaz az UNOOSA részéről a földmegfigyelés szerepét és hasznosságát mutatta be a szervezetében, míg G. Camarra a földmegfigyelési adattechnológia mai állását foglalta össze. Javasolta az adatletöltés nélküli problémamegoldás CEOS-modelljét, és felhívta a figyelmet a felhőalapú adatszolgáltatások igénybevételének lehetőségére. De mire is van szüksége a földmegfigyelési közösségnek? Többplatformos műholdas földmegfigyelési adatokra, terepfelszíni és felszínközeli in situ adatokra, felhőszolgáltatói platformokra, újrafelhasználható, megosztott tudásbázisra és – mindenek előtt – jól képzett szakértőkre.

A GEO első 15 évében a nyílt adatokra helyezte a hangsúlyt. Most a haladás iránya a nyílt tudomány felé vezet. A GEO célja: felügyelt módon reprodukálható ismeretet és tudásanyagot hozzáférhetővé tenni knowledge hubon keresztül a földmegfigyelés területén.

A CEOS rendszermérnöki egységének szakértője Brian Killough (NASA) a világban egyre elterjedtebb CEOS Nyílt Adatkocka (ODC) tapasztalatairól és a jövőbeni kilátásokról számolt be, és a folyamatot az elemzésre kész adatoktól (ARD) a Nyílt Adatkocka infrastruktúrán keresztül az alkalmazásokig és felhasználói interfészekig szemléltette.

A GEOSS Platform nevű megközelítés jelenlegi állásáról és távlatairól az ESA részéről Joost van Bemmelen adott számot a közreműködők paneljében. A GEOSS Platformon hozzáférhető nyílt földmegfigyelési adatok száma 2012 óta 30-szorosára nőtt, és meghaladta a 410 milliót, a lekérdezések száma 2014 óta mintegy 20-szorosára, közel 8 millióra emelkedett. Több mint 7000 közreműködő szervezet 35 nyelven 185 nyílt adatkatalógus hozzáférhetőségét biztosítja.

Az ENSZ Statisztikai részlegénél az SDG 15.3.1 (talajdegradáció) területén sikerrel hasznosítják a GEOSS-platformot az adatok, szolgáltatások és tudás felkeresésében, hozzáférésében és felhasználásában. A 2016-ban elfogadott GEOSS Evolve programot az FGDC és a JRC irányítja. A vízvédelem, valamint az erőforrás-menedzsment közvetlen kapcsolatban áll az emberiséget érintő néhány, leginkább kritikus környezeti kihívással.

A földmegfigyelési adatok megosztása és azokból a tudásgenerálás számára ez a műhely kiváló fórum, hangsúlyozta Nina Kickinger az UNOOSA Space4Water Portálról szóló előadásában. Czarán Lóránt (UNFPA) részéről az afrikai kontinensen folyó nagyszabású demográfiai projektről számolt be. Guo Huadong előadása a Digitális Földről viszont – az előadó távolléte miatt – elmaradt.

A GEO szervezet működésének homlokterében a földmegfigyelés révén három világméretű program kiszolgálása, haladásának támogatása áll. Ezek

1) a Sendai katasztrófakockázat-csökkentési (DRR) keret-együttműködés és az UNISDR globális kockázatvizsgálati együttműködése (GRAF), melyről Adam Fysh adott számot. Az UNISDR 2016-ban kibővítette a jelentését a környezeti, technológiai és biológiai veszélyhelyzet-kockázatokra is. A hét kiemelt cél a 2030-ig terjedő időszakban a következő: jelentősen csökkentendő a népesség halandósága, a katasztrófáknak kitett népesség száma, csökkentendők a gazdasági veszteségek és a kritikus infrastruktúrák katasztrófáknak való kitettsége, egyben számottevően növelendő a nemzeti és helyi szinten kidolgozott DRR stratégiák száma, a nemzetközi együttműködés, valamint a DRR igényelte adatok rendelkezésre állása, hozzáférhetősége és használhatósága.

2) az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok elérését kitűző Agenda 2030 új technológiákkal való segítéséről Robert Chen (CIESIN, Columbia Egyetem) adott áttekintést. Röviden bemutatta az ENSZ szervezetközi szakértői csoportja (IAEG) által kidolgozott SDG-indikátorok három készültségi szintjét (2019. februárban Tier I: 101, Tier II: 84, Tier III: 41) majd hangsúlyozta az integrált megközelítést mind az SDG-adatok, mind az indikátorok esetében azok egymással való függő, erősítő, vagy feltételt támasztó kapcsolataik okán (nexus megközelítés). A magánszféra által kínált új technológiai megoldások (pl. mobil- és helyalapú alkalmazások, műholdas földmegfigyelés, drónok, közösségi hálók, Open Street Map, Google Earth Engine stb.) széles körben lehetővé teszik a kormányzatok számára ezen eszközök felhasználását a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében. Súlyponti elem a kapacitások erősítése a statisztikai intézményeknél, a köz- és magánszféra partneri együttműködése, valamint a földmegfigyelési és geotéradatok felhasználása. Az ellenőrzés és monitoring állami kézben tartandó.

Az ENSZ fokvárosi világméretű adatfórumán 2017-ben magas szintű szakértői csoport fektette le ajánlásait a statisztikai intézmények számára a partnerség, kapacitásépítés és koordináció tárgykörében. Ezekből R. Chen a következő célokat külön is kiemelte:

- könnyítsék meg az új technológiák és új adatforrások alkalmazását a fősodratú statisztikai tevékenységekben

- integrálják a geotéradatokat minden szinten a statisztikai adat-előállítási programokba

- a népesség minden csoportjával foglalkozzanak, hogy senki ne maradhasson le

- erősítsék és bővítsék az adatok rendelkezésre állását azokon a területeken, ahol a hivatalos statisztika céljainak azok még nem kellően felelnek meg

- fejlesszék és erősítsék a partnerséget a nemzeti és nemzetközi statisztikai rendszerek a kormányzati, akadémiai, civil szervezetekkel, a magánszférával és mindazokkal, akik szerepet játszanak a fenntartható fejlődés érdekében szükséges adatok előállításában és használatában.

A GEO már a mexikói, XII. plenáris ülésén felismerte a földmegfigyelési adatok hasznosíthatóságát az SDG számára. Az UN-GGIM által elfogadott, az SDG számára különösen hasznosítható 14 geotéradatkört Robert Chen szemléltette. 2016 óta működik a GEO 18 jelű kezdeményezés, rövid nevén EO4SDG (melyben kezdettől fogva van magyar résztvevő). GEO vezető szerepet játszik a szociogazdasági, földmegfigyelési adatok FFC/SDG célú hasznosításában. A JRC NASA és CIESIN együttműködésében indult az „Atlas of the Human Planet 2016–2018” projekt, melynek Enschede után a következő fóruma New Yorkban lesz 2019 októberében.

3) a Párizsi Klímaegyezmény, ahol a földmegfigyelési adatoknak az üvegházhatású gázokról készülő jelentések pontosabb elkészítésében való felhasználásról Jean Ometto (INPE) tartott előadást. Bemutatta a GEO szerepét és a nyomon követett klímavédelmi akciók megfelelőségét országonkénti bontásban. Felhozta a brazil erdőirtás-monitoring programot (PRODES), amely 1988 óta követi nyomon a fakivágások évenkénti alakulását Amazóniában Landsat 8/OLI, CBERS 4 (2014 óta) és IRS-2 felvételekkel. A tendencia szerencsére csökkenő irányzatú. A PRODES csak a 6,25 ha-nál nagyobb kiterjedésű irtásokat érzékelte. A szintén brazil, közel-valósidejű „Erdőirtást és erdőminőség-romlást érzékelő program” (DETER) a 250 m terepszinti pixelméretű MODIS/TERRA műholdfelvételek segítségével ad riasztást. A Brazil Nemzeti Leltár számára készül a Landsat TM és LISS-III/Resourcesat-1 adatok felhasználásával az antropogén emissziók követése. Előadását a növényi biomasszabecslésnek a LIDAR által támogattott programjának és a tavaly megkezdett, két éven keresztül tartó globális ökoszisztéma-dinamikai vizsgálatának (GEDI) ismertetésével fejezte be. A Steven Ramage által moderált előadások egy sor kérdést vetettek fel, amelyek élőszóban vagy a slido.com interaktív hálózati rendszeren keresztül (﹟GEO alatt) érkeztek.

A műhely következő szekciójában Craig Larlee (GEOSec) vezetésével az egyes GEO-munkaprogrammal kapcsolatos tevékenységek kihívásait, adat- és információigényeit vették górcső alá. Az egyes zászlóshajóknak számító programokat ezen szempontok szerint a következő sorrendben ismertették:

GEOBON-program (biodiverzitás) L. Navarro (iDiv), GEO LDN-program (talajdegradáció) A. Hecheltjen (GIZ) munkacsoportokat hoztak létre többek között a kapacitásfejlesztési célnak megfelelő oktatási tananyag kimunkálására és a kollaboratív adatszövetségen alapuló együttműködés, valamint a felhőszolgáltatások igénybevételének szorgalmazására a talajdegradáció semlegesítése érdekében, ami egy sor SDG-területet közvetlenül érint az agráriumtól az erdészetig.

GEOGLOWS lefolyás-előrejelzés a víz-fenntarthatósági kezdeményezés keretében J. Wagemannn (ECMWF). Előadásában a globális modellek kontextusában a big data, kommunikáció, adaptációs, validációs kihívások megválaszolására rendelkezésre álló eszközöket/lehetőségeket, illetve követelményeket ismertette, majd a programhoz való csatlakozásra tett felhívást olyan tagok közé, mint a JRC, NASA, NOAA, Esri, ECMWF, US AID, SERVIR, vagy a Világbank.

GOS4M (az ólomszennyezés világméretű megfigyelő rendszere) S. Cinniriella (CNR) AQUAWATCH (vízminőség) S. Greb (UW-M) GEO Kék Bolygó (óceánok) P. DiGiacomo (NOAA). A program fel kívánja tárni az Open Data Cube alkalmazási lehetőségeit az óceánok és partmenti sávok sokdimenziós adatkörnyezetében végzett tér-idő vizsgálatok számára, bár akadályt jelent még a nem nyílt műholdadatok elérhetősége, valamint az óceán szín- és a parti zónák mélységmérési adatainak típusa.

A sorrendben 5. szekció fókuszában a földi in situ földmegfigyelés állt. A keresőmotorokhoz jobban igazodó adatszolgáltatói metaadatok fejlesztéséről szólt a Finn Meteorológiai Intézettől Mikko Strahlendorf aki az Északi Sark Földmegfigyelési programja keretében az in situ adatokra való keresés tapasztalatait összegezte. Javasolta, hogy a GEO tegyen erőfeszítést az in situ adatok jobb elérhetőségére és használhatóbb in situ metaadat-katalógusok és terjesztő szolgáltatások létrehozására. Bemutatta intézete háromnyelvű mobilapplikációját (Android/iOS), melyet eddig 700 ezren töltöttek le https://en.ilmatieteenlaitos.fi/smartphones.

A nem WMO-rendszereken általuk keresett in situ adatokra nézve a vizsgált Arctic Observing Viewer, Arctic SDI vagy a kanadai NatResources Spatineo szolgáltatása mind kívánni valót hagyott maga után. Az OGC SWE-szabvány alkalmazásával az 52^oNorth-programban kialakított, de olasz kutatók által adaptált insituadat-munkafolyamatot mutatta be Bartolomeo Ventura az Eurac Research munkatársa. A metaadatok rendkívül hasznosak a megfelelő szenzorok kiválasztásakor, a helyszínekre és működési idejükre vonatkozó információkkal.

A folyóink és tavaink vízminőségével kapcsolatos, in situ adatokkal szemben támasztott követelményeket és a kihívásokat mutatta be Peter Hunter a brit Stirling Egyetemről. A tavakra összpontosított. A mintegy 117 millió tó a Föld szárazulatainak 3,7%-át teszi ki. Vizsgálatai közvetlenül a SDG6 célcsoport feladatait szolgálják.

Vizsgálataikat a szárazföldi felszíni vizek felületének mintegy 50%-át kitevő 1000 tóra végezték el, egyetemközi összefogással. Az in situ vízminőségi adatbázist a LIMNADES-programban gondozzák, nyílt forrású és OGC megfelelésű szabványos környezetben. Céljuk, hogy megbízhatóbb, központosított in situ adathozzáférést biztosítsanak és azt pedig a szabványos protokollokkal.

A talaj számos ökoszisztéma-szolgáltatásával teszi lehetővé az életet a Földön. Funkcióit Rik van der Bosch (ISRIC) előadásában egy FAO-ábra szemléltette. A szervezet (International Soil Reference and Information Centre = ISRIC) küldetése: partnereikkel minőségbiztosított talajinformációk gyűjtése és szolgáltatása globális, regionális és nemzeti szinten, távérzékelt és in situ adatok felhasználásával. Tevékenységüket kapacitásfejlesztéssel, figyelemfelkeltéssel és közvetlen együttműködésekkel egészítik ki.

A műhely 6. plenáris szekciójának témája a műholdas földmegfigyelés volt. A CEOS WGISS helyettes vezetője Rob Woodcock elnöklése mellett elsőként a földmegfigyelés adatait biztosító CEOS infrastruktúrát és szolgáltatásokat tekintette át Brian Killough (NASA), a CEOS rendszermérnöki részlegétől. Szólt a WGISS csatolt adatvagyon (CDA) infrastruktúráról, melyben minden CEOS-ügynökség adatai a külső érdeklődő számára egyetlen belépési ponton keresztül kereshetők és hozzáférhetőek. A gyűjtemények az IDN-rendszerben, a termékkeresés a CWIC- és FedEO-rendszerekben lehetséges. A termékek száma meghaladja az 5,5 milliót, a letöltések volumene a 43 PB-ot. A jövő adatarchitektúrájának (FDA) kurrens témakörei az

a) elemzésre kész adatok (ARD),

b) adatkockák,

c) földmegfigyelési platformok,

d) felhasználás-méréstechnika és erőforrásleltár,

e) földmegfigyelési adatelemzések.

Az adaptálható megoldások feltárása keretében adat és technológiai tárgyú webináriumokat és műhelyeket szerveznek, továbbá figyelemfelhívást végeznek a jövőbeni adat-architektúrákról, és fehér könyv készül a földmegfigyelésben adaptálható innovatív megoldásokról, trendekről (pl. mesterséges intelligencia). Szó esett a CEOS COVE nyílt forrású és ingyenes megjelenítő szolgáltatásáról, amelyben 131 küldetés metaadatai, gyorsképei és archívumai érhetők el (pl. Landsat 5/7/8, Sentinel-1 és Sentinel-2). Lefedéselemző és adatkereső segíti a felvételek rendelését.

A szárazföldek felvételezése során alkalmazott CEOS-elemzésre kész adatokról (CEOS Analysis Ready Data = CARD) Andreia Siqueira, (Geoscience Australia) szólt. A CARD4L esetében olyan műholdadatokról van szó, amelyek feldolgozása egy minimális, termékcsalád-orientált követelményrendszerhez igazodik. Úgy szervezik, hogy csekély felhasználói beavatkozással azonnali elemzést tegyen lehetővé, miközben interoperabilitást biztosít időben és más adatállományokkal. Ez a „big data” korában maximálisan növeli az adat értékét azzal, hogy tehermentesíti a felhasználót az erőforrásigényes adatelőkészítés alól. Egyes alkalmazásoknál az előfeldolgozási képességekre azonnal szükség van. A végfelhasználók az adatok értéknövelésében érdekeltek, hiszen sokféle platformról származó adatokat szükséges integrálni. A rendszereknek készen kell állniuk a jövőre, a platformok és szenzorok gyors fejlődésére. A CARD4L bevezetésétől a felhasználók megtöbbszöröződését várják (http://ceos.org/ard/). Az ARD ausztrál gyakorlatának helyszíni bemutatására lesz lehetőség a novemberi GEO Week 2019 rendezvényen, Canberrában. Az ausztrál megközelítés erősségét az ipari szegmens bevonása biztosítja.

A Copernicus-program kilátásairól az Európai Bizottság tisztviselője, Daniel Quintart tartott előadást. A Copernicus-program az európai hozzájárulás a GEO keretében folyó GEOSS-fejlesztéshez. Három pillére van: az űrszegmens, a szolgáltatások és az in situ megfigyelések. A program fő sajátosságai mellett szólt a Sentinel küldetések jellemzőiről is. 10 PB adat online, 200 millió termékletöltés. Bemutatott tematikus termékek voltak: globális talajvízindex, Sentinel-2 globális mozaik, Corine felszínborítás, páneurópai nagy felbontású fedvények, tengerfelszíni áramlatok és vízhőmérséklet, CO₂ koncentráció, aerosol-előrejelzés, léghőmérséklet, klímaadattárház (CDS). A Copernicus fő adathozzáférési lehetőségei közül a Sentinel Data Hub, a Copernicus-űrkomponensek (CSC) adatportálja, továbbá a Copernicus online adathozzáférései (CODA) és az EUMETcat volt megemlítve. Az előadó bemutatta a rendszer adatarchitektúráját valamint a Copernicus-program adat- és információ-hozzáférési rendszerének (Data and Information Access Services = DIAS) ökoszisztémáját. Ismertette a nyilvános szolgáltatások kötelezően tárolt adatait és az azokból végzett szolgáltatások körét. A kereskedelmi szolgáltatásokat hasonló felosztásban mutatta be. Itt az adatok harmadik forrásból származnak, és a szolgáltatások kiterjednek az eszközökre és az infokommunikációs technológiai erőforrásokra is (tárhely, feldolgozási kapacitás) egy folyamatosan fejlesztett alkalmazásorientált környezetben. Ilyen DIAS-rendszerek a CREODIAS, sabloo, mundi, WEkEO és az ONDA.

Günther Landgraf (ESA) a felhasználócentrikus közös munkavégzés környezetéről és a jövőbeli adatarchitektúrákról beszélt. A platformok a jövőben algoritmusokat, adatokat és szakértelmet egyaránt megosztanak. Milyen elemek tesznek sikeressé egy platformot? A tartalom, a kultúra, a kapcsolatok, a vezetés, a közösség és a technológia. Ez utóbbiak, ahogy E. Vermeulen: a Platform gazdaság c. idei munkájában írta, a felhőszolgáltatás (számítási erő), big data (üzemanyag), Docker (algoritmusok megosztása), Blokchain (az okos kapcsolat), mesterséges intelligencia és az adatkocka (az új motor). Az adatletöltésekre nem lesz szükség, a felhasználó esetenként már csak a feladatot specifikálja. A fejlődéshez elengedhetetlen lesz a szakági közösségek bevonása. Jó példa erre a precíziós mezőgazdaság. Itt nem csupán értéknövelt termékek előállításáról van szó, de az eredmények mellett eszközök is készülnek az érintettek közreműködésével. A Datacube Facility kezdeményezés újrahasznosít, illetve továbbfejleszt meglévő, üzemszerűen működő képességeket (Sentinel Hub + Earth SystemData Lab), virtuális fedvényként felhasználva a Copernicus alkalmazásorientált (klíma, tenger, szárazföld és légkör) szolgáltatásainak adatkészleteit, a felhőszolgáltatók egész világra kiterjedő műholdas adatait a Sentinel Hub virtuális adatkocka technológiájának köszönhetően. A Datacube Facility (DF), a WEkEO kivételével minden DIAS-rendszeren és az Amazon webes szolgáltatásán telepítve van, ezáltal teljes interoperabilitást biztosít a felhőben. A „Xarray” nyílt forrás használatával hozzájárul a Nyílt Adatkocka nevű kezdeményezéshez . A DF új sajátossága a virtuális adatkocka, ahol a fedvényeket „röptében” algoritmus generálja a felhasználói kérés szerint. Szintén „röptében” biztosít felhasználóorientált dinamikus rácskiosztást, és lehetővé teszi adatok és algoritmusok megosztását ingyenesen és kereskedelmi alapon. A tematikus platformokra is hozott példát. A városi (Urban) TEP-műholdadat-infrastruktúra a pénzintézetek és városfejlesztők kiszolgálására nyújt támogatást.

Grega Milcinski, (Sinergise) az elemzésre kész adatok „röptében” való előállításáról tartott ismertetést. A Sentinel-1-től az S-6-ig bezárólag bemutatta az új adatok belépési időpontját, volumenét, továbbá az elsődleges felhőszolgáltatókat, köztük az AWS-t és Google Cloudot. Rendszerint a sokféle fájl, metaadat, vetületi rendszer, a felhőre optimalizálatlan adatok és a dilemma, hogyan dolgozandók fel az adatok, mind megannyi nehézséget jelentenek. Ezzel szemben ebben a rendszerben akár Sentinel-1 -2, -3 -5P, Landsat-8, MODIS-, DEM-adatkészletek, vagy akár még hozott adatok felhasználására is mód van, elegendő az érdeklődési terület, az időablak és a terepi felbontás megadása, és a rendszer akár már végzi is a kívánt műveletet. Felhasználóik között vannak a precíziós mezőgazdaság, az erdészet, a környezetvédelem, az energiacégek szakemberei, a térképészek és a kutatók. Egy 2019. márciusi statisztika szerint a Sentinel Hub 35 ezer regisztrált felhasználóval rendelkezik.

Máig 132 millió kérelmet dolgoztak fel 5 PB-nyi műholdfelvételen, és havonta 300 TB-nyi felvétel kerül a rendszerbe 4 Sentinel 3 Landsat a MODIS és Envisat adataival. A rendelésre készülő adatkockák konfigurálását a felhasználóval együttesen végzik. Csak azt dolgozzák fel, amire szükség van, csak addig tárolják, míg szükséges, és integrálják a nyílt adatkockához. A fejlesztés együttműködő partnerei az ESA, a Copernicus, USGS, Amazon Web Services és az EU H2020 programján keresztül az Európai Bizottság.

Douglas Cripe (GEO Sec) elnöklete mellett a 7. szekció központi témája a felhőszolgáltatások igénybevételének tapasztalatai voltak a földmegfigyelés „big data” korszakában. A bécsi Földmegfigyelési Adatközpontról Wolfgang Wagner (Bécsi Műegyetem) adott ismertetést. Ez a 2014-ben alapított PPP-formáció PB tárkapacitású szuper számítógépes központjával felhőplatformot biztosít felhasználói számára. Együttműködő partnerei között magyarországit nem említett.

Az ECMWF-klímaadat-tárház (CDS) tanulságairól, a hogyan továbbról és egy felhasználói követelményeket tudakoló felmérésről Julia Wagemann (ECMWF) tartott előadást. A felmérés hat témakörben tett fel kérdéseket: személyes információk, munkavégzés, jelenlegi adathasználat, adatkezelés, adatokkal kapcsolatos kihívások és jövőbeni adatszolgáltatások. 34 országból 214 válasz érkezett az online felmérésre. A válaszadók 72%-a felhasználónak, 15%-a adatszolgáltatónak vallotta magát. Közöttük 37% egyetem, 16% kormányzat, 16% vállalkozás, 12-12% NGO, illetve nonprofit szervezet 2% startup cég volt.

Tér-idő adatvagyon-katalógust (Spatio Temporal Assets Catalogs = STAC) mutatott be Matthias Mohr (University of Münster). Felsorolta mi a STAC és mi nem. Kiterjesztése: elektrooptikai, SAR, pontfelhő, tudományos, adatkocka, közös, API és még továbbiak: bit.ly/stac-ext. A csapatot Chris Holmes vezeti (Radiant Earth Foundation) a résztvevő szervezetek között találjuk: DigitalGlobe, openEO, Harris, Hexagon Geospatial, Geoscience Australia, Google Earth Engine vagy SpaceNet.

Edzer Pebesma (University of Münster) a földmegfigyelési célra igénybe vett felhőszolgáltatások interoperabilitási és harmonizációs kérdéseivel foglalkozott.  Néhány példát hozott fel formális szabványokra: OGC WPS, OGC WCS, OGC WCPS, megjegyezve alkalmasságukat a felhőszolgáltatásokban, kitért a de facto szabványokra pl. Python, Open Data Cube, Xarray, pangeo, az Apache/Spark ökoszisztéma, R+ csomagok, Google Earth Engine (ami bár nem nyílt, de erős, jól megérthető, használható és teljes körű). Akkor miért kell valami újat létrehozni? Mert hiányzik a felhőplatformok közötti interoperabilitás. Egy folyamat összehasonlítása pl. a Sentinel Hub, GEE és ODC-n sok munkát jelent, az eredményét nehéz kommunikálni. Tudományos szemszögből sajnos nincs validálás, nincs reprodukálhatóság. A képességek és az árak nehezen összevethetők, és bonyolult a különböző felhőfeldolgozó rendszereket kombinálni. Az openEO.org API-ja megoldja a felhő-platformok közötti interoperabilitást. Bárkit szívesen látnak részvételre ebben a közösségi projektben. 3 klienst implementáltak (JavaScript, R, Python), hét rendszerrel (Sentinel Hub, GeoPySpark, OpenShift, GRASS GIS, WCPS, Google Earth Engine és R). Válasz kapható olyan kérdésre, hogy melyik felhőben lehet egy adott feldolgozást az adott adatokon elvégezni és mennyiért. Mindezt nyílt forrású Open API- vagy STAC-eszközökkel.

Földtudomány a felhőben tapasztalatokról számolt be Aimee Barciauska (Development Seed), példákat hozva a teljes geotér-technológia lényeges szereplőitől és szegmenseiből (adatszolgáltatók, adatformátumok, geotérkönyvtárak, adattárházak, adatfeldolgozás, elemzési szolgáltatások, metadatatárházak és API-k, végfelhasználói alkalmazások).

A 9. szekció témája Daniel Quintart (Európai Bizottság) moderálásában a Copernicus DIAS-szolgáltatások voltak, melyben a következő rendszerek ismertetésére került sor: ONDA-DIAS – Guido Vingione (Serco) és Mario D’Alessio (Serco) sobloo – Wendy Carrara Amaury de Feynol CREODIAS – Alex Cesarz (CREODIAS) és Maciej Krzyzanowski (CLOUDFERRO) mundi – Gerhard Triebnig (EOX IT Services) és Jean Baptiste Lavedrine (ATOS) WEkEO – Laia Romero (Mercator-Océan) és Michael Schick (Eumetsat)

A 10. szekció innovatív megközelítésekkel és a társadalmi hatással foglalkozott. Az Amazon Web Services alkalmazások tanulságaival és a továbbvezető úttal foglalkozott Jed Sundwall (AWS). A Digital Earth Africa projektet Trent Kershaw (Geoscience Australia) ismertette. 2019 novemberétől működik a teljes kontinensre a Landsat adatkocka Steve Kopp (Esri) a cég felhőszolgáltatási alkalmazásait mutatta be nagy tömegű földmegfigyelési-adatelemzésében. Japán hozzájárulása a GEO-hoz a Japan DIAS, melyről Mamoru Miyamoto számolt be. A szolgáltatás célja a monitoring, elemzés és előrejelzés támogatása. Adatkészlet-volumene 25 PB.

A Nemzeti Kutatási és Oktatási Hálózatok (National Research and Education Networks = NRENs) keretében biztosított „infrastruktúra-támogatás a világméretű felhőszámításokhoz” volt a tárgya Chris Atherton, (GÉANT) és Andres Steijaert (SURFnet) előadásainak.

A kis- közepes- és mikrovállalkozások és az innováció volt a témája a 11. szekciónak Steven Ramage (GEO Sec) moderálásában. Az Európai földmegfigyelési online szolgáltatásokról az Európai Távérzékelési Vállalkozások Társulásának (EARSC) főtitkára European Earth observation online services = eoMALL címmel Emmanuel Pajot (EARSC) tartott előadást, míg a görög Betty Charalampopoulou (Geosystems Hellas) saját gyakorlatukat ismertette. További három előadás adott képet egyes afrikai országok vállalkozásai szemszögéből a kontinensen folyó földmegfigyelési tevékenységről: Etiópia Tesfaye Korme (GEO SAS), Ghána Steven Adusah (Farmerline) és Dél-Afrikai Köztársaság Jens Hiestermann (GTI), Andiswa Silinga (GEMINI). A NOAA szakértője szerint fokozni kell a felvilágosítást az élelmiszerbiztonság érdekében, amely milliárddolláros alkalmazási terület a földmegfigyelés számára. Dél-Afrikában 14 millió hektárnyi mezőgazdasági termőterületet érint a kérdés.

Az Adatetika és kormányzás volt a címe a Doug Cripe (GEOSec) által moderált panelvitának, melynek szereplői a következő szervezetek delegáltjai voltak: Foteini Zampati (Global Open Data for Agriculture and Nutrition = GODAN), Robert Chen (CIESIN), Tom Orrell (DataReady/GPSDD), Imraan Saloojee (South African Space Agency = SANSA), Kevin Pomfret (UN-GGIM Legal and Policy Framework Committee) és Jean Dusart (DG Research, European Commission). A vitában interaktív bejegyzéssel ajánlottam az adatetikai kérdéskörben a résztvevők figyelmébe a 3D etikai kódexet, melynek aláírói között annak idején a HUNAGI is ott volt.

A műhelyt záró összefoglalójában Gilberto Camara, a GEO Titkárság igazgatója köszönetet mondott az előadóknak, minden résztvevőnek és a szervezőnek a műhely várakozáson felüli sikeréért. A GEO-nak arra kell törekednie, hogy az adatok helyett a felhasználók legyenek a fejlődés motorjai. A földmegfigyelés megalapozója lehet a tényalapú politikának és döntéseknek.

Dr. Remetey-Fülöpp Gábor

 

Intézőbizottsági ülések

 

Társaságunk vezető testülete viszonylag hosszú nyári szünet után, 2019. szeptember 18-án tartotta soron következő összejövetelét, és a következő napirendi pontokat tárgyalta:

1. Beszámoló a 32. vándorgyűlésről, és tájékoztató a következő, 33. vándorgyűlés helyszíne és időpontja kapcsán felmerült lehetőségekről, előadók: Dobai Tibor, Szrogh Gabriella

2. Az MFTTT 2019. I. félévi pénzügyi helyzete és 2020. évi költségvetésének tervezete, előadók: Dobai Tibor, Szrogh Gabriella

3. Az MFTTT 2019. évi őszi rendezvényei:

-        Zalai Geodétatalálkozó (szeptember 24.);

-        OKTM megrendezésének lehetősége az új szervezeti átalakulások függvényében

-        Földtudományi forgatag (november eleje – FÖCIK)

-        Békéscsabai Földmérőnapok (november 21–22.)

előadók: Zalaba Piroska, Szrogh Gabriella, Dobai Tibor

4. Egyebek

Az ülést Ádám József az MFTTT elnöke vezette. A megjelentek köszöntése, a szavazóképesség megállapítása és a napirend elfogadtatása után átadta a szót az első napirendi pont előadójának, Dobai Tibor főtitkárnak.

Az MFTTT békéscsabai 32. vándorgyűlésén 7 vezetői köszöntő, 50 szakmai előadás hangzott el. Az Agrárminisztérium és a Miniszterelnökség helyettes államtitkári szinten képviseltette magát. Megjelent a megnyitón a megyei kormányhivatal vezetője és a város polgármestere is. A 32. vándorgyűlést értékelve Dobai Tibor szakmailag magas színvonalúnak és eredményesnek minősítette a konferenciát. Köszönhetően a támogatóinknak és a fizető résztvevőknek, a vándorgyűlés anyagilag is kedvező eredménnyel zárult, előzetes számítások szerint kb. 1,4 millió forintos nyereséget könyvelhetünk el.

Ádám József elnök indítványára az IB határozatban köszönte meg a program- és szervezőbizottság tevékenységét és a támogató szervezeteknek a vándorgyűlés megrendezéséhez nyújtott anyagi és technikai segítséget.

A soron következő, 33. vándorgyűlés helyszínét illetően két városban tevékenykedő kollégák jelentették be rendezési szándékukat: Miskolcról és Egerből. A szombathelyiek jelezték, hogy őket is érdekli a legnagyobb szakmai seregszemlénk megrendezésének lehetősége, de konkrét javaslatot nem tettek. Dobai Tibor felvetette a vándorgyűlés évenkénti megrendezésének lehetőségét. Az előterjesztést élénk vita kísérte, melynek végén a testület 10 igen és 1 nem szavazattal támogatta a vándorgyűlés gyakoribb megtartását. Az IB határozatában Miskolcot nevezte meg a 33. vándorgyűlés helyszíneként, és program- és szervezőbizottságot hozott létre, melynek elnöke Dobai Tibor, tagjai: Toronyi Bence, Horváth Gábor István, Szrogh Gabriella, Iván Gyula és a helyi szervezőbizottság képviseletében Plesovszki Adrienn).

A vita során Bolla Attila jelezte, hogy az évenkénti vándorgyűlés mellett továbbra is szeretnék az ez évi április 23-i ülésén előterjesztett javaslatuk szerint a „Kárpát-medencei földmérőpikniket” megrendezni, melynek keretében a szomszéd országok – elsősorban magyar ajkú – földmérőit minden második (az eredeti elgondolás szerint a vándorgyűlést váltó) évben Horvátzsidányba hívnák meg egy kötetlen találkozóra a földmérők védőszentjének szobrához. A rendezvény keretében sor kerülhetne a szobor hagyományteremtő megkoszorúzására, „nemzetközi részvétellel”.

Iván Gyula arról tájékoztatta a testületet, hogy a Lechner Tudásközpont támogatná a FIG 2025. évi Working Weekjének Budapesten történő megrendezését. Hivatalosan az MFTTT (mint a FIG tagszervezete) pályázhatna a kb. kétezer fős rendezvény megtartására, amelyhez még meg kell nyerni az ágazati vezetés legmagasabb szintjének, azon keresztül a kormánynak a támogatását. Az ezirányú előkészítő munka megkezdődött.

Az MFTTT anyagi helyzetéről szólva Szrogh Gabriella tájékoztatta az IB-t, hogy a jelenleg könyvelt egyenleg és a várható bevételek (néhány jogi tagszervezetünk tagdíjának kiesése miatt) nem fedezik a még várható kiadásokat. (A Geodézia Zrt. és a Pécsi Geodéziai Kft. jelezte, hogy nem áll módjában befizetni az ebben az évben esedékes tagdíját.) Továbbra sincs válasz a Miniszterelnökségtől a nemzetközi tagdíjaink fedezetére benyújtott támogatási kérelmünkre. (Az elmúlt évek pozitív gyakorlata volt, hogy az agrárminisztertől kapott összegből fizettük a FIG, ISPRS, ICA és a CLGE tagságunk díjait, de tekintettel az ágazati irányításban bekövetkezett változásokra, 2019-ben az ezirányú kérelmünket elutasították.) Az őszi rendezvények bevételei még javíthatnak a Társaság anyagi helyzetén, de a pozitív mérlegünk „borotva élen táncol” – mondta az ügyvezető titkár. (A korábbi évek tartalékainak köszönhetően a működőképességet nem fenyegeti veszély.)

A 2020-ra vonatkozó előzetes pénzügyi terv ennek megfelelően óvatosan visszafogott és egyelőre tájékoztató jellegű.

 

A tájékoztatót az IB tudomásul vette, és felkérte az ügyvezetőt egy pontosított tervezet elkészítésére a decemberben esedékes közgyűlésre.

Az őszi nagyrendezvények közül a megyei szervezetek szokásos éves konferenciáinak előkészületei rendben zajlanak az MFTTT titkárságának a közreműködésével. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó projekttel (OKTM) kapcsolatos továbbképzés és fórum megtartását a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) elnöke Nagy János fontosnak tartja és támogatja – tájékoztatta az IB-t Dobai Tibor. A testületi ülést megelőzően Nagy János fogadta a Társaságunk vezetőségét. Az NKP Nkft.-t magába olvasztó szervezet elnöke jelezte, hogy az NFK anyagilag és szakmailag is támogatni fogja az MFTTT-t. Az ez évi OKTM-konferencia részleteit Toronyi Bence alelnök fogja megbeszélni Nagy Mónika főosztályvezetővel. A rendezvény helyszínét az MH GEOSZ fogja biztosítani a Szilágyi Erzsébet fasori székhelyén. Az IB határozatban jelölte ki a 2019. novemberi OKTM-konferencia szervezőbizottságát, melynek elnöke Toronyi Bence, tagjai: Horváth Gábor István, Iván Gyula, Zalaba Piroska, Zsilvölgyi Csaba és Dobai Tibor.

A napirendi ponthoz kapcsolódva Dobai Tibor főtitkár tájékoztatta az IB-t az augusztus 28-án, a Miniszterelnökségen lezajlott találkozóról, melynek során megtörtént a kapcsolatfelvétel az állami földmérés és térképészet polgári részének új irányítójával, dr. Tóth Balázzsal. A Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárának irányítása alatt működő Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztály vezetője fogadta az MFTTT vezetőit egy kötetlen beszélgetésen, amelyen részt vett Madarász Áron a földmérési osztályvezető is. A barátságos légközben lezajlott megbeszélésen az MFTTT elnöke, Ádám József tájékoztatta a főosztályvezetőt az MFTTT tevékenységéről, és javaslatot tett az ágazati vezetés és a Társaság együttműködésének területeire. A törvényalkotási munka támogatására Tóth Balázs a szakmát érintő konkrét problémafelvetést és megoldási javaslatokat kért, különös tekintettel a 8/2018. sz. AM-rendelet küszöbönálló módosítására. A rendeleten is túlmutató szakmai problémák, felvetések és megoldási javaslatok összeállítására az IB ad hoc bizottságot jelölt ki, melynek elnöke Zsilvölgyi Csaba, tagjai: Kozári Ágnes, Horváth Gábor István és Koós Tamás. Az összeállítás főosztályvezetőnek történő előterjesztése határidejéül a testület 2019. október 10-ét tűzte ki a munkabizottság számára.

Tóth Balázs főosztályvezető elfogadta a felkínált lehetőséget, hogy a szakmára vonatkozó jövőképről, vezetői elgondolásokról nyilatkozzon a szaklapunknak. Az interjú elkészítésével az IB megbízta Buga László főszerkesztőt.

Az egyebek napirendi pont keretében az elnök tájékoztatta a testületet a CLGE által összeállított, az ingatlanrendezési szakemberek szakmai képzettségi követelményit tartalmazó dokumentumról, amely ajánlásként értelmezhető azon országok számára, ahol az ingatlan-nyilvántartás területén jogkövetkezményekkel is járó tevékenységet végző szakemberek tevékenységének szakmai feltételei nincsenek rögzítve. Tekintettel arra, hogy ez a terület hazánkban szabályozott, és a dokumentum tartalma nincs összhangban a Magyarországon érvényes előírásokkal, az MFTTT nem kíván csatlakozni az aláírók köréhez.

Megfenekleni látszik az osztrák kezdeményezésre induló programban való részvételünk, amely a határok és határjelek UNESCO világörökséggé nyilvánítását tűzte ki célul. (Lásd a 2017. április 7-ei IB-határozatot a GK 2017/3. számában.) A magyar előírások szerint csak azt lehet a világörökség részévé nyilvánítani, ami nemzeti kulturális/műszaki örökségként az illetékes tárca jegyzékében szerepel. A Lechner Tudásközpont működési körében szereplő örökségvédelmi tevékenységet felhasználva Iván Gyula főtitkárhelyettes felajánlotta, hogy feltárva az idevonatkozó magyar felelősségi kompetenciákat, levelet fogalmaz az illetékes személynek egy meghallgatás érdekében, hogy elősegítse a programban a magyar részvételt.

A továbbiakban az elnök tájékoztatta az IB-t, hogy az MTA 150 000 forintos támogatásban részesítette Társaságunkat.

Ferencz József szakosztályelnök üzenetben tudatta az MFTTT-vel, hogy a 2020. évi erdélyi földmérőtalálkozó várhatóan május hónapban lesz, és még nincs kijelölt helyszíne.

Buga László főszerkesztő tájékoztatta az intézőbizottságot, hogy az Arcanum Adatbázis Kft. és az MFTTT között 2019. február 21-én kelt megállapodás alapján befejeződött a Geodézia és Kartográfia 1949–2018 között megjelent számainak digitalizálása. Mostantól lapunk valamennyi száma teljes tartalommal bekerült az Arcanum Digitális Tudománytárába (ADT). Az Arcanum Kft. és a Társaságunk közötti megállapodás szerint az elkészült digitális állományt az MFTTT a hivatalos honlapján publikálhatja (elérhetővé teheti), amelynek a technikai megvalósításán a Társaság munkatársai dolgoznak.

Az intézőbizottság következő ülését októberben tervezi összehívni az elnök. Más hozzászólás nem lévén, Ádám József megköszönte a részvételt és az aktív közreműködést és berekesztette az ülést.

***

Társaságunk intézőbizottsága (IB) soron következő ülését 2019. november 6-án 14. 30-kor, gazdag napirenddel tartotta meg a BFKH FTFF (Bp. XIV. Bosnyák tér 5.) I. emeleti tanácstermében.

A megtárgyalásra tervezett témák a következők voltak:

1. A Társaság 2019. évi pénzügyi helyzetének ismételt áttekintése és a 2020. év költségvetési tervezet előkészítése. Előadók: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella.

2. Őszi nagyrendezvények előkészítése (OKTM, Földtudományos Forgatag, Nyíregyházi Földmérőnap), lezajlott események eredménye (Zalai Geodéták Találkozója, Tóth Á. Szenior Klub programjai). Előadó: Szrogh Gabriella.

3. Jelölőbizottság felállítása a 2020. évi Lázár deák emlékérem adományozására. Előadó: dr. Ádám József.

4. Jelölőbizottság felállítása a Márton Gyárfás-emlékplakett adományozására. Előadó: dr. Ádám József.

5. A 2020. évi vándorgyűlés miskolci helyszíni lehetőségei és időpontja. Előadók: Plesovszki Adrienn és Dobai Tibor.

6. Beszámoló a CLGE isztambuli közgyűléséről és konferenciájáról. Előadó: Vidovenyecz Zsolt.

7. Egyebek

Az ülés megnyitása és a szavazatképesség megállapítása után az értekezletet vezető dr. Ádám József elnök, tekintettel néhány kolléga elfoglaltságára, indítványozta a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását.

Elsőként Vidovenyecz Zsoltnak a CLGE isztambuli konferenciájáról szóló beszámolóját hallgatta meg a testület. A CLGE VI. konferenciájának témája „Szakmai etika és iránymutatók a földmérők számára”. A CLGE közgyűlése „Isztambuli nyilatkozat” (Istambul Declaration, https://www.clge.eu/wp-content/uploads/2019/10/Istanbul_Declaration.pdf) néven fogadta el az ingatlanrendezési szakemberek szakmai képzettségi követelményit és a tevékenységükkel kapcsolatos szakmai etikai irányelveket tartalmazó dokumentumot, amely javasolja a FIG etikai kódexének aktualizálását a kor követelményeinek figyelembevételével.

(Vidovenyecz Zsoltnak az isztambuli konferenciáról és közgyűlésről készített részletes beszámolója a Geodézia és Kartográfia jelen számában olvasható.) Az IB 2019. szeptember 18-i ülésén született állásfoglalása alapján a magyar fél nem írta alá a dokumentumot. Az IB véleménye szerint akkor csatlakozhatunk az aláírók köréhez, ha a dokumentumnak a képzettségi követelményekre vonatkozó ajánlásai összhangban lesznek a Magyarországon elfogadott, jogszabályban rögzített előírásokkal.

A határok és határjelek UNESCO-világörökség részévé nyilvánítását célul tűző, osztrák kezdeményezésre indult projekttel kapcsolatos rendezvényen vett részt Iván Gyula Bécsben.

Tisztázódott a projekt pontos célja, és ennek megfelelően módosítani kell a magyar részről a projektbe bevonásra tervezett létesítmények körét. Alapvetően a kataszterrel kapcsolatos műszaki emlékek világörökséggé nyilvánításáról van szó, így pl. a nadapi alappont sem illeszkedik a projekt témájához, ezért újra kell fogalmazni a magyar részvételt. Továbbra sem tisztázott az illetékes magyar bürokratikus út, illetve testület, amelynek a támogatásával lehetséges a csatlakozásunk az Olaszországra és az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területére kiterjedő kezdeményezéshez. Az IB támogatja Iván Gyula további munkáját az illetékes magyar hatóságokkal és személyekkel való kapcsolatteremtés érdekében.

A Társaság anyagi helyzetéről és a jövő évi költségvetésről szólva Szrogh Gabriella elmondta, hogy a bevételek és kiadások pillanatnyi állása szerint kb. 4 millió forintos pluszban van az MFTTT, a számviteli szemléletű eredmény is pozitív, de a mértéke a függőben levő tételek miatt még nem határozható meg pontosan. Továbbra sem biztos még néhány jogi tagunk (Geodézia Zrt. Hugarogeo Kft., Pécsi Geodéziai Kft.) ez évre esedékes tagdíjának befizetése, és még van néhány nyitott tétel a könyvelésünkben (Pl. az NKP Nkft.-től a következő évre kapott támogatás). A nemzetközi szervezetekben esedékes tagdíjaink befizetése is függőben van, mert még nincs végleges válasz a Miniszterelnökségtől az ezirányú kérésünkre sem. Ennek megfelelően a szeptemberben előterjesztett költségvetés-tervezetben egyelőre nincs változás. Végleges adatokat a decemberi közgyűlésre tud szolgáltatni az ügyvezetés és a könyvelés.

Az őszi nagyrendezvényekkel kapcsolatban Szrogh Gabriella ügyvezető titkár elmondta, hogy a Tóth Ágoston Szenior Klub csehországi kirándulása sikeres volt, de – a részvételi lemondások miatt – szükségessé vált a Társaság részéről 200 000 forintos támogatás (nem volt meg a minimális létszám, amely a csoport elindításához kellett).

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódó konferencia és továbbképzés ez évben a katonai térképészet székhelyén a Szilágyi Erzsébet fasorban kapott otthont. A rendezvényre az IB-ülés napjáig 142 fő regisztrált, ebből 24 a meghívottak, előadók létszáma. A november 12-i hétórásra tervezett konferencia és továbbképzés programja teljes, az eseményt dr. Nagy János az AM államtitkára fogja megnyitni. A továbbképzés-jellegű konferencia 8 kreditpontot ér a közszolgálati továbbképzésben (probono), IRM/GD minősítése akkreditálás alatt áll (várhatóan 2 pont).

2019. szeptember 24-én volt a Zala Megyei Földmérőnap Zalaszabaron. Az összejövetel mind szakmailag, mind anyagilag eredményes volt. (Az 1,2 millió forintos bevétellel szemben 730 ezer forintos kiadás áll.)

A Földtudományos forgatagon az MFTTT a Lechner Tudásközponttal közösen fog megjelenni 2019. november 9–10-én a Magyar Természettudományi Múzeumban.

A november végére tervezett Békés Megyei Földmérőnapokat a szervezők áthelyezték 2020 februárjára. A Nyíregyházi Földmérőnap tervezett időpontja december 3., a programja szervezés alatt áll. Eddig három műszerforgalmazó és hat előadó jelezte részvételét.

A Lázár deák emlékérem adományozásához a jelölőbizottságot évente választja meg az IB. Dr. Ádám József a következő összetételű bizottságra tett javaslatot: dr. Busics György, Hetényi Ferencné, Tóth László, Várnay György és Zalaba Piroska. Az előterjesztést a testület vita nélkül fogadta el. A jelölőbizottság a tagjai közül maga választja az elnököt.

A Márton Gyárfás-emlékplakett adományozására javaslatot tevő jelölőbizottság négyéves mandátuma lejárt. A következő ciklusra 2019–2023 között Homolya András, Rácz Kálmán és Hodobay Böröcz András kapott megbízást.

Az előző ülésen az IB úgy döntött, hogy Társaságunk évenként rendez vándorgyűlést, és kijelölte a szervezőbizottságot. A 2020. évi összejövetel helyszíne Miskolc lesz. A helyi szervezőbizottság elnöke Plesovszki Adrienn két lehetséges helyszínre tett javaslatot. Az egyik a Miskolci Egyetem campusa, ahol az egyetem a nyitó plenáris ülésre és a szekciók számára megfelelő méretű termeket, az Uni Hotel színvonalas szálláslehetőséget biztosít. A helyszín hátránya, hogy a várostól viszonylag távol helyezkedik el. A másik lehetőség a belvárosában a Miskolci Akadémiai Bizottság patinás székháza, illetve a Hotel Pannónia lehet. Az IB megbízta Szrogh Gabriellát és Plesovszki Adriennt, hogy a decemberi testületi ülésig a helyszínek szemrevételezése után készítsen előzetes költségtervet mindkét változatra a végleges helyszínnel kapcsolatos döntéshez. A vándorgyűlés időpontjaként az IB 2020. június 25–27. közötti napokat jelölte ki.

150 éve alapították meg a Magyar Királyi Földtani Intézetet, és száz éve hunyt el Eötvös Loránd, akinek a tudományos munkája sokat segített a Föld mélyében rejlő nyersanyagkincsek megtalálásában. Az évfordulókat közösen ünnepelte a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Geofizikusok Egyesülete, Balatonfüreden október 3-án egy vándorgyűlés keretében, amelyen a társaság képviseletében dr. Ádám József is részt vett – tájékoztatta az IB-t az elnök az egyebek napirendi pont keretében.

A szeptemberi IB-ülésen felvetődött a FIG 2025. évi Working Week (WW) budapesti megrendezésének lehetősége. Zalaba Piroska a FIG nemzeti bizottságának elnöke elmondta, hogy a több ezer fős rendezvény lebonyolításához a főváros egyetlen, megfelelő befogadóképességű helyszíne a HUNGEXPO sem tudna minden tekintetben elfogadható környezetet biztosítani a rendezvénynek. A FIG WW megrendezéséhez öt évvel előbb kell benyújtani a pályázatot, amelynek a feltételeit nem tudjuk teljesíteni. A szervezés és lebonyolítás anyagi terheinek viseléséhez megfelelő szponzori és kormányzati szintű támogatás szükséges, ennek megszerzése meghaladja az MFTTT jelenlegi lehetőségeit, így kénytelenek vagyunk elvetni a WW megrendezésére vonatkozó elképzeléseket.

A titkárság október 30-án kiküldte (tértivevényes levelek formájában) a felszólításokat azoknak a tagtársaknak, akik hároméves vagy annál nagyobb tagdíjhátralékkal rendelkeznek, és a válaszok függvényében a decemberi IB-n a testület határozhat a tagságuk törlésükről. Ugyancsak kaptak felszólítást a kettő, illetve egy éve nem fizetők is. Dr. Toronyi Bence alelnök javasolta tértivevényes felszólítás kiküldését a tagdíjhátralékkal rendelkező jogi tagok számára is.

Az ügyvezetés bekérte a szakosztályok és területi munkacsoportok munkaterveit is. Választ a szakosztályok közül csak a Kartográfia, a Térinformatikai, a Mérnökgeodéziai, Fotogrammetriai és Távérzékelési szakosztálytól, a területi csoportok részéről Nyíregyházáról, Békéscsabáról, Vas megyéből és Borsodból kaptunk, ahol folyamatosan szerveznek rendezvényeket.

Az elnök tájékoztatta a testületet, hogy Ujlaki Tibor ismételten megkereste az MFTTT-t az általa összeállított „A földmérés és térképészet kultúrtörténete a kezdetektől a reneszánszig” című könyvének kiadása ügyében. A szerző álláspontja szerint elhárultak a szerzői jogi akadályok az alapvetően internetes forrásokból összeállított mű könyvformában történő sokszorosítása, kiadása elől. Ujlaki Tibor a könyvkiadás szervezési munkáihoz kéri a Társaság támogatását – amely értelemszerűen magába foglalja a költségek pályázatokból, szponzori támogatásokból történő előteremtését is. Az IB nem lát reális esélyt az anyagi háttér biztosítására, és véleménye szerint az MFTTT nem tudja vállalni a könyv kiadásának megszervezését, lebonyolítását.

Buga László főszerkesztő tájékoztatta a testületet, hogy az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék szerverén a Geodézia és Kartográfia folyóirat számára létrehozott weboldalt – a szerver összeomlását követően – végre sikerült helyreállítani, és folyamatban van az aktualizálása. Rövidesen lehetőség lesz az Arcanum Kft. által bedigitalizált korábbi GK-számok internetes publikálására. Sajnálatos dolog, hogy Magyarország – nem egyedüliként – nem hosszabbította meg az Elsevier Kiadóval a szerződését, így a SCOPUS adatbázisban a Geodézia és Kartográfia nem érhető el hazánkból. A kiadónak továbbra is megküldjük a megjelent számokat – digitális formában – annak ellenére, hogy az Elsevier semmilyen megkeresésünkre nem reagál. A szerkesztőség keresi az egyéb adatbázisokhoz való csatlakozás lehetőségét, amely méri az egyes publikációk hivatkozottságát, és közzé is teszi az adatait. Az IB támogatólag tudomásul vette a tájékoztatást.

(Az értekezlet után jelent meg a hír: Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) és az Elsevier globális információelemzési, tudományos és egészségügyi tartalomszolgáltató vállalat közös szándéknyilatkozat aláírásával erősítette meg, hogy készek tető alá hozni egy új, innovatív pilotmegállapodást, amely egyszerre biztosítaná a kutatási eredményekhez való hozzáférést és az open access publikálás lehetőségét. A megállapodás értelmében az EISZ konzorciumi tagjai és a korábbi előfizetők azonnali hozzáférést kapnak az Elsevier folyóiratplatformjához, a ScienceDirecthez, a SciVal elemző eszközhöz, és a Scopus adatbázishoz. Forrás: https://www.mtmt.hu/4dmin/ujra-hozzaferhetove-valt-scopus-adatbazis)

A következő IB-ülést 2019. december 10-re tűzte ki az értekezletet levezető dr. Ádám József elnök, aki – további hozzászólás nem lévén – megköszönte a részvételt, és berekesztette az ülést.

A beszámolót összeállította: Buga László

 

Konferencia az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről 2019

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály támogatásával 2019. november 12-én az MH Geoinformációs Szolgálat kultúrtermében rendezte meg az éves rendszerességgel megtartott konferenciát „Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól szóló 374/2014. sz. kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódó továbbképzés és fórum” címmel.

A rendezvény dr. Nagy István agrárminiszter fővédnöksége, dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár, valamint Szalay László ezredes, az MH geoinformációs szolgálatfőnöke védnöksége alatt zajlott le.

A továbbképzés jellegű konferencia a közszolgálati továbbképzésben (probono) 8 kreditpontot, IRM/GD vonatkozásban 2 kreditpontot ért. Talán ennek is volt köszönhető a nagy érdeklődés. November 6-án még csak 142 fő volt a jelentkezők száma, az esemény napját megelőző estéig 240-re nőtt az internetes felületen regisztrálók száma.

Délelőtt 10 órakor (a külföldi elfoglaltsága miatt távollévő) MFTTT elnök, dr. Ádám József nevében Horváth Gábor István főtitkárhelyettes köszöntötte a résztvevőket, és felkérte dr. Nagy Jánost, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát a konferencia megnyitására.

A helyettes államtitkár köszöntőjében kitért az osztatlan közös tulajdon megszüntetését (OKTM) célzó program megvalósításának új szervezeti környezetére és az OKTM-program végrehajtásával kapcsolatos új utak, lehetőségek keresésére. Mint ismeretes – a kormányzati szerkezetátalakítás kapcsán – az OKTM-program végrehajtásában kulcsfeladatokat ellátó NKP Nonprofit Kft. beolvadt az újonnan létrehozott Nemzeti Földügyi Központba (NFK), annak egyik főosztályaként folytatja munkáját. A program állami finanszírozása miatt felvetődött a konstrukció tiltott támogatásként való értékelése is. Dr. Nagy János kifejtette, hogy habár még nagyon sok osztatlan közös tulajdonú ingatlan marad a futó program befejezése után, új OKTM-program indítását már nem tervezi a kormányzat. Viszont megfelelő jogi környezet kialakításával több eljárástípust tesznek lehetővé, amelyekben az érintett feleket jobban érdekeltté téve (pl. az 1/1-es tulajdont létrehozók támogatása új agrárhitelprogram keretében), az önállóan kezdeményezett közös tulajdon megszüntetési módokat preferálnák.

A sok tulajdonossal rendelkező, nem osztható ingatlanok esetében szóba került az állam önálló kisajátítási jogcímének megteremtése is. A jogalkotóknak foglalkozniuk kell a polgári törvénykönyv osztatlan közös tulajdont, illetve annak újraképződést is érintő szabályainak felülvizsgálatával, különös tekintettel az öröklésre, végrendelkezésre, adózásra stb. vonatkozó paragrafusokra. Az új szervezeti keretek létrehozásával költségvetési körbe került az OKTM-program lebonyolítása, így az államháztartási rendnek megfelelően az adott évben fel kell használni a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. Ez még indokoltabbá teszi a program folyamatának felgyorsítását. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, illetve meg kell teremteni az egyezséggel záruló eljárások kiemelt támogatásának és a végrehajtást lassító külső szereplők kizárásának jogszabályba foglalt lehetőségeit is – mondotta a helyettes államtitkár.

Kávássy Zoltán általános elnökhelyettes (NFK) A Nemzeti Földügyi Központ szervezetének bemutatása, új távlatok című előadásában részletesen ismertette a nemzeti földalapkezelő szervezet általános jogutódjaként az NFA, az NKP Nkft. és Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya (BFKH FTFF) egyes szervezeti egységeiből 2019. július 1-jén létrehozott költségvetési szerv felépítését és feladatrendszerét.

Az NFK-ban négy új főosztály jött létre:

Agrár-vidékfejlesztési Térképezési Főosztály
Birtokrendezési Főosztály
Erdészeti Főosztály
Öntözésfejlesztési Főosztály,

így a jogi és gazdasági ügyekért felelős főosztályok mellett nyolc szakmai főosztály működik.

A Vagyongazdálkodási Főosztály feladata a nemzeti földalapba tartozó földrészletek vagyongazdálkodásával és a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő tevékenységek végrehajtása. Felelős a vagyongazdálkodási és vagyonrendezési feladatokhoz előírt közzétételi és adatszolgáltatási feladatok teljesítéséért, valamint a hasznosítatlan termőföldek és a művelés alól kivett területek termőképességének fenntartásával, valamint az ehhez tartozó szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért.

A Vagyonhasznosítási Főosztály végzi a nemzeti földalapba tartozó földrészletek vagyonhasznosításával összefüggő tevékenységeket, és felel a feladatkörébe tartozó vagyonhasznosítási feladatokhoz előírt közzétételi és adatszolgáltatási feladatok teljesítéséért.

A Vagyon-nyilvántartási Főosztály a vagyon-nyilvántartási, valamint a nemzeti földalappal összefüggő szerződés-nyilvántartási feladatok ellátásával, a vagyonelemeknek az NFK és más tulajdonosi joggyakorlók közötti átadásával és átvételével, a partner-nyilvántartási tevékenység irányításával foglalkozik.

A Birtokrendezési Főosztály feladata az NFK-nak, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos, jogszabályban megjelölt feladatainak teljes körű ellátása, az OKTM-programhoz kapcsolódó szakmai tevékenység irányítása, koordinálása, ellenőrzése valamint az NFK speciális birtokrendezési feladataival összefüggő, az NFK működését és tevékenységét kiemelten érintő feladatok végrehajtása.

A Birtokrendezési Főosztály szervezete csupán egyetlen – elkülönült feladatkört ellátó osztályból – az NKP Nkft.-ból létrehozott Birtokrendezési Osztályból áll.

A Helyszínelési és Területi Agrárkapcsolati Főosztály végzi az NFK tulajdonosi ellenőrzéseit, helyszíni szemléit, valamint kapcsolatot tart és együttműködik az agrárszektorban tevékenykedő más szervezetekkel, testületekkel.

Az Öntözésfejlesztési Főosztály az aszálykárok megelőzése és csökkentése érdekében az öntözés feltételeinek javításáért felel. Feladata az öntözéses gazdálkodás terjesztésében történő közreműködés, az öntözött területek jelentős növelése, továbbá a termelői vízkereslet megszervezésének koordinálása.

Az Erdészeti Főosztály a miniszter részére a kormányzati munka ellátásához szükséges, az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatokat elemzi és szolgáltatja, koordinálja az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatokat, valamint részt vesz a Miniszterelnökség által delegált ellenőrzéseken, közreműködik az erdészeti igazgatást érintő jogszabálytervezetek véleményezésében. Feladatköre 2020-tól az országos erdőtervezési feladatokkal fog bővülni.

Az Agrár-vidékfejlesztési Térképezési Főosztály a BFKH FTFF két osztályából – a MePAR Fejlesztési Koordinációs és Üzemeltetési Osztályból és a Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztályból – jött létre, és ellátja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő térképészeti és távérzékelési, valamint a tevékenységéhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatokat. Üzemelteti a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszert (MePAR) és a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartását (VINGIS).

Kerekes Balázs ügyvezető igazgató (Lechner Tudásközpont) Az ingatlan-nyilvántartás új rendszerének koncepciója címen megtartott előadásában bemutatta a Lechner Tudásközpont feladatrendszerét. Az igazgató kiemelte, hogy az egykori FÖMI szervezeti egységeinek integrációjával létrejött az épített és a természeti környezet téradatai integrált kezelésének, elemzésének és vizualizációjának a lehetősége. A Lechner Tudásközpont országos hatáskörökkel rendelkező, több millió ügyfelet kiszolgáló szervezet. Négy telephelyén 500 munkavállalót foglalkoztat, és 7 uniós nagyprojektet, tíznél több nemzetközi és több mint húsz hazai projektet menedzsel. Feladatainak ellátásához 700 szerver, 34 szakinformatikai rendszer adja a műszaki-informatikai hátteret. Több mint 6 millió elektronikusan feltöltött dokumentumot tárol, és évente 7,5 millió elektronikus tulajdonilap-lekérdezést teljesít.

Kerekes Balázs a prezentációját a következő témák köré csoportosította: e-építésügy és örökségvédelem, térbeli szolgáltatások, urbanisztika és okos város, dokumentációs központ, ingatlan-nyilvántartás, földmérés és térképészet, távérzékelés, KÖFOP-projektek.

Az ingatlan-nyilvántartásról elmondta, hogy a jelenlegi rendszer inhomogén, mozaikszerű alkalmazások összessége, amely nem tud megfelelni a kihívásoknak. Ezen a helyzeten kíván javítani a kormányzat a több mint 13 milliárd forintos e-ingatlan-nyilvántartási projekttel, amelyet a Lechner Tudásközpont a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség alkotta konzorcium 2019–2021 között fog megvalósítani. A projekt célja egy egységes, a többi közigazgatási alrendszerrel kompatibilis adatbázis és informatikai háttér megteremtésével, a hatósági eljárások és ügyintézés reformját támogató, az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, a mainál szélesebb funkcionalitással bíró, távoli ügyfeleket is kiszolgáló, papír nélküli rendszer megteremtése. Az alkalmazásfejlesztési szerződések aláírásával 2019 júliusában indított projekt első szakasza – a rendszerterv elkészítésével – 2020 második negyedévében zárul. A fejlesztések 2021 második negyedévére fejeződnek be. A tesztidőszak végét 2022-re, a rendszer éles indulását 2022 őszére tervezik.

Mátyás László osztályvezető (NFK Birtokrendezési Osztály) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének aktuális feladatai címmel tartott előadásából a hallgatóság megismerhette a 2019. június–július hónapokban a szakterületet érintő fontosabb eseményeket. Az előadó áttekintést adott a magyar állam tulajdonjogával érintett, osztatlan közös tulajdonban lévő földterületekről és az állami tulajdonba és a nemzeti földalapba tartozó földterületek osztatlan közös tulajdonának megszűntetésével kapcsolatos feladatokról. Az előadó végül beszámolt a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetése (OKTM) nevű program helyzetéről.

Az állam tulajdonában álló Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. 2019. június 30. napjával megszűnt. A Kft. által ellátott állami feladatokat 2019. július 1-jétől a Nemzeti Földügyi Központ mint átvevő központi költségvetési szerv látja el. Az átvétel rendben megtörtént, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nevű program fennakadás nélkül folytatódott. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból történő adatszolgáltatás az NFK részéről megszűnt, és a vonatkozó térképi adatokkal sem rendelkezik. Az NKP Kft. korábbi szerződéses partnereinek az adatszolgáltatást az Fttv. alapján kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv (Lechner Tudásközpont) tudja teljesíteni.

Mátyás László elmondta, hogy a nemzeti földalapba jelenleg közel 1,6 millió hektár termőföld tartozik. A termőföldek egy jelentős részét osztatlan közös tulajdonnal érintett földtulajdonok alkotják. A versenyképes birtokméretek kialakítását nehezítette a 2002–2010. évek között zajlott „a termőföldért életjáradékot” program, mert az állam által megvásárolt területekkel újabb osztatlan közös tulajdonú ingatlanok keletkeztek.

Az NFK jelenleg nemzeti földalapba tartozó földrészleteket a 262/2010. sz. kormányrendelet szerint hasznosítja. A hasznosítás során az ilyen földterületek nagyszámú tulajdonosa, illetve a földhasználati viszonyaik gyakran előforduló rendezetlensége az állam számára folyamatos hasznosítási nehézségeket okoz, ezért az osztatlan közös tulajdon felszámolásának egyszerűsítése és gyorsítása szükségessé vált.

Az NFK nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le 1838 db állami tulajdonba és a nemzeti földalapba tartozó földterület osztatlan közös tulajdonának, illetve a rájuk vonatkozó földhasználati szerződés megszüntetésével kapcsolatos földmérési feladatok végrehajtása tárgyban. A nyertes ajánlattevővel a fenti tárgyú szerződést megkötötték. A beszerzés tárgya szerinti ingatlan-nyilvántartási célú földmérési szolgáltatások a Magyar Állam tulajdonában lévő területeken gazdálkodó 22 erdőgazdaságot is érintik.

Az OKTM-program helyzetéről beszámolva Mátyás László ismertette a földmérési feladatok ütemenkénti állását.

Az I–III. ütemben a földmérőkkel kötött első keretmegállapodás és az ez alapján kötött egyedi szerződések lejáratának időpontja 2018. 04. 23. volt. A földmérő-vállalkozókkal kötött szerződések további meghosszabbítása a közbeszerzés akkori szabályai miatt nem volt lehetséges, ezért az I–III. ütem végrehajtására kötött egyedi szerződéseket a lezárási és elszámolási nyilatkozattal lezárták. A fennmaradó földmérési munkákra a szerződéseket 2019. 04. 15–16-án kötötték meg, amelyek összesen 411 kiinduló földrészletet érintettek. A szerződés időtartama az aláírást követő 360 nap, a teljesítés határideje 2020. 04. 09–10.

A IV. ütem 5694 kiinduló földrészletének 98%-án fejeződött be az eljárás. A teljesítés határideje 2020. 03. 25.

Az V. ütem 8841 kiinduló földrészletének 100%-ára elkészült a keretmérés, az ügyek 49%-ában véglegessé vált a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat, 52%-ban az egyezségi okirat befogadó nyilatkozatát kiállították, és az ügyek 58%-a fejeződött be. A teljesítés határideje 2020. 05. 15.

A VI. ütem 4532 kiinduló földrészletére a földmérőkkel a szerződéskötés 2019. 10. 04–07. között megtörtént. A teljesítés határideje 2020. 12. 27. és 2020. 12. 30. Ortofotó beszerzésére nem került sor.

A VII. ütem légi fényképezése 2019. február 16. és március 23. között lezajlott. A légi fényképekállami átvételének időpontja 2019. június 7. volt. Az ortofotók állami átvételére 2019 decemberében kerül sor.

A földmérőkkel – közbeszerzési eljárás keretében – a második keretmegállapodás alapján egyedi szerződéseket fognak kötni. A tervek szerint 2020 tavaszán 7062 kiinduló földrészletre indul meg a megosztási eljárás.

A VIII. ütem légi fényképezésének és ortofotó-készítésének közbeszerzési eljárása megindítás alatt van, a feladat elvégzését 2020-ra tervezik, tavaszi lombtalan repüléssel.

A földmérőkkel – közbeszerzési eljárás keretében – a második keretmegállapodás alapján egyedi szerződéseket fognak kötni. A tervek szerint 2021 tavaszán 5581 kiinduló földrészletre kezdődik el a megosztási eljárás.

Változások történtek a jogi szolgáltatók körében is. Az OKTM V. ütemében 2018. november 22-én azon földrészletek esetében, ahol az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívókat még nem küldték ki, az OKTM 2015/II. Konzorciummal a jogi szolgáltatói tevékenységet felfüggesztették. Az ügyvédi megbízási keretszerződést az OKTM 2015/II. Konzorciummal (II. ütemtől 49 765 földrészletre) 2019. július 3. napjával mondták fel.

Az OKTM I.–IV. ütemeiben, ahol az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívókat még nem küldték ki (176 földrészlet) az OKTM 2015/I. (I. ütem 7948 földrészletre) és OKTM 2015/II. Konzorcium 2019. március 4. napjától feladatot nem végezhet, mivel a szerződés megszűnéséig az eljárás időhiánya miatt részteljesítés nem valósulhatott meg.

Az OKTM I–V. ütemeiben, azokban az esetekben, ahol az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívókat a „régi” jogi szolgáltató kiküldte, a megosztási eljárás lezárásáig a feladatokat el kell végezniük.

Az „új” jogi szolgáltatókkal az ügyvédi megbízási keretszerződéseket 2019. 06. 27–28-án kötötték meg. A szerződés hatályba lépésének időpontja 2019. 07. 04. volt. Az „új” jogi szolgáltatók feladatmegrendelései az I–IV. és V. ütemekre 2019. 07. 04. időponttal, a VI. ütemre 2019. 10. 07. időponttal megtörténtek.

Az együttműködésről szólva Mátyás László elmondta, hogy a megosztási eljárások a feltételektől függően, időigényüket tekintve, alapvetően három csoportba sorolhatók:

1. Ha nincs felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba és nincs művelésiág-változás, akkor a megosztási eljárás 350 napon belül befejezhető.

2. Ha nincs felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba, de van művelésiág-változás, a megosztási eljárás 390 napon belül befejezhető.

3. Amennyiben van felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba, és van művelésiág-változás is, a megosztási eljárás 420 napon belül fejezhető be.

Előadásának befejező részében az előadó a megosztási eljárásban alkalmazott iratmintákat és a pénzügyi teljesítéshez a járási hivatal részéről szükséges igazolásokat ismertette.

Gudász Zoltán földügyi gazdálkodási referens (AM Földügyi és Térinformatikai Főosztály) Tájékoztatás az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt végrehajtásáról című előadása az előadó betegsége miatt elmaradt, helyette Mátyás László adott rövid tájékoztatást a program végrehajtásához rendelkezésre álló pénzkeretekről, különös tekintettel a szervezeti átalakítások nyomán történt pénzátadásokra.

Dr. Varga Éva jogtanácsos (Nemzeti Földügyi Központ Birtokrendezési Osztály) Munkafolyamatok irányítását és támogatását ellenőrző rendszer (MTR) használatának értékelése címmel tartott előadása az MTR általános ismertetése mellett az MTR-ben végrehajtható műveleteket mutatta be, ismertette a kiinduló földrészlet feldolgozásának menetét és állását, valamint a rendszer segítségével elkészíthető jelentések, statisztikai lekérdezések tartalmát. Varga Éva az előadásának végén az MTR fejlesztéséről is szólt.

Az interneten keresztül elérhető és kezelhető rendszer alapvető célja a résztvevők támogatása a határidők betartásában és feladataik követelményeknek megfelelő teljesítésében.

Segítségével az OKTM-program folyamatai nyomon követhetőek, nagy mennyiségű adat és dokumentumok kezelését és tárolását teszi lehetővé. Az MTR-ben kezelhetők a szerződés szerinti teljesítések és elszámolások, valamint a földrészletekre és a szereplőkre vonatkozó törzsadatok. A rendszer támogatja a program állására vonatkozó jelentések és statisztikai kimutatások elkészítését is. A rendszert folyamatosan fejlesztik, amely során követik a jogszabályi változásokat, figyelembe veszik a felhasználói észrevételeket és javaslatokat, valamint a jelentések, kimutatások új szempontok szerinti összeállításának igényeit.

Dr. Gross Miklós ügyvezető igazgató (Eurosense Légi Térképészeti Kft.) – folytatva az évekkel ezelőtt elkezdett missziójának teljesítését – az OKTM keretében készített digitális légi fényképek állami térképészeti célú hasznosítási lehetőségei ismertette, immáron sokadik alkalommal. Az előadó bemutatta az ország területének kb. a felére rendelkezésre álló, az elmúlt években készített nagy felbontású légi fényképeket, ortofotókat és digitális domborzatmodelleket. A prezentáció kitért az állami átvételen átesett, hivatalos állami adatnak számító digitális állományok lehetséges felhasználási körére, különös tekintettel a topográfiai térképi adatbázisok helyesbítésére és az állami földmérési alaptérképek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek validálására. Dr. Gross Miklós megjegyezte, hogy az évek óta rendelkezésre álló magas műszaki színvonalú, nagy értékű digitális térképészeti adatok „ingyenes” rendelkezésre állása még egyetlen döntéshozó ingerküszöbét sem érte el, így nincs tudomása a programon kívüli, „másodlagos” hasznosításukról.

Dr. Sóvári Tibor főosztályvezető (Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály) A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének földhivatali tapasztalatai című előadása elsősorban a program megvalósítási fázisaira vonatkozó hatályos jogszabályok alkalmazásának gyakorlati aspektusait érintette. Bemutatta Békés megyére az OKTM-program I–V. ütemeiben érintett földrészletekre a vonatkozó statisztikai adatokat: a földrészletek, a kérelmezők és a tulajdonosok mennyiségét, valamint a megosztandó földterület nagyságát, járási bontásban.

Az előadó ezután áttekintette az eljárás valamennyi szakaszára a vonatkozó szabályok alkalmazásának tapasztalatait, kiemelve néhány, jogértelmezés szempontjából különleges esetet, úgy mint a jogszabály hatálya (kérelem benyújtása vagy eljárás megindításáról szóló értesítés), jogorvoslati (fellebbezés, kereset) lehetőségek (egyes fázisokra vagy az egész eljárásra), a művelésiág-változás okozta helyzetekre, különös tekintettel az erdőfoltokra. Helyenként érdekes helyzetet teremtettek az M44-es autóút építéséhez kapcsolódó kisajátítási eljárások, valamint a földrészletek megközelíthetőségének változásai. A főosztályvezető az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokra vonatkozó 2017. évi adatokkal zárta a prezentációját.

Sóvári Tibor előadását Kovács Gyulának, a Gyulai Járási Hivatal osztályvezetőjének prezentációja színesítette, amely az OKTM-program végrehajtása során előforduló, meglepő, néha megmosolyogtató helyzeteket mutatott be.

Csörgits Péter főmérnök (Geodézia Zrt.) Modern adatgyűjtési technológiák alkalmazási lehetőségei az ingatlan-nyilvántartás szolgálatában címmel tartott előadást, amelyben az ortofotó alapján és a lézerszkennerek segítségével történő adatnyerés eseteit elemezte, majd értékelte alkalmasságukat az ingatlan-nyilvántartási térképek létrehozása és tartalmuk ellenőrzése során. Az ún. nagyképes ortofotók (repülőgéppel készített légi felvételek) minden tekintetben megfelelnek, mert nagy felbontás is elérhető, az elvárt helyzeti pontosság biztosítható, termelékeny (különösen nagy területen) és az állami átvétele szabályozott. A pilóta nélküli repülő eszközökkel készített légi felvételekből előállított ortofotók korlátozottan használhatók, mert ugyan kellő felbontású felvételek készíthetők és a helyzeti pontosság is biztosítható, de csak kisebb területek esetén gazdaságos, és a repülés engedélyezése egyelőre nem szabályozott, bonyolult. (Sajtóértesülések szerint rövidesen napvilágot lát a pilóta nélküli légi járművek használatának szabályozása. Előzetes információk szerint az „ahol nem tiltott ott használható” elv lesz az irányadó. A hírek szerint a nem tiltott légterekben elegendő lesz a mobilapplikáció segítségével történő regisztráció és bejelentkezés.) Az állami átvétel vonatkozásában a jogszabályok elvileg nem tesznek különbséget a különböző hordozókról készített felvételek között.

A lézerszkennelés különböző módszereit vizsgálva – az előadó szerint – a légi úton nyert adatok nem elég nagy felbontásúak (10–200 pont/m²), és nem elég jó helyzeti pontosságúak/nehezen ellenőrizhetők, így nem alkalmasak ingatlan-nyilvántartási célokra. A földi (álló) lézerszkennelés adatainak felbontása bőven elegendő (10 000–1 000 000 pont/m²), a megfelelő helyzeti pontosság biztosítható, de nem elég termelékeny nagyobb területen és az állami átvétele nem szabályozott. A mobil térképező eszközökkel nyert lézerszkennelési adatok felbontása bőven elegendő (1 000–10 000 pont/m²), a megfelelő helyzeti pontosság biztosítható, kellően termelékeny (elsősorban településeken belül) és az állami átvétele szabályozott. Az előadó gyakorlati példák bemutatásával hívta fel a figyelmet a korszerű adatnyerési módszerekkel kapott adatok alkalmazásának buktatóira az alacsony műszaki értékű alapanyagok (pl. 207-es térképek) helyesbítése esetén. A pontos geometriával rendelkező adatok közvetlen felhasználása ellentmondásokat eredményezhet az ilyen ingatlan-nyilvántartási térképeken.

A tartalmas program, a rendkívül informatív, színvonalas előadások elfáraszthatták a hallgatóságot, mert a konferencia végére meghirdetett konzultációra már nem maradt energiájuk a résztvevőknek. A továbbképzés levezető elnökének, Horváth Gábor István főtitkárhelyettesnek nem maradt más feladata, mint megköszönni az előadóknak a felkészülést és az előadásokat, a hallgatóságnak pedig a megjelenést és a figyelmet, majd berekeszteni a konferenciát.

A konferenciáról Hodobay Böröcz András készített fényképes beszámolót, amely a Társaság honlapján a Képtárban megtekinthető.

https://photos.google.com/share/AF1QipP4Sl16DforFPzWF1CzzXxTO1mp3KGB1nZO2rhpUvQJ7I5BCvvoOWh7OD1J5ZQUBg?key=bzVwRkRJaFFWRDlncDVJZUZ1RHRvTXhTWWFoWXRn

A beszámoló az elhangzott előadások anyagainak felhasználásával készült.

Összeállította: Buga László

 

A Lechner Tudásközpont a térinformatika nemzetközi porondján

 

Októberben a Lechner Tudásközpont térinformatikai szakemberei több külföldi fórumon képviselték hazánkat. A szakmai elismerések sem maradtak el: Palya Tamás, a Lechner Tudásközpont geoinformatikai szakértője elnyerte az EuroGeographics minőségügyi tanúsítványát.

2019. október 1–3. között rendezték meg Bernben, az EuroGeographics – az európai térképészeti szervezetek ernyőszervezete – minőségügyi szakértői munkacsoportjának (QKEN) őszi plenáris ülését. Az ülés házigazdája a svájci térképészeti intézet, a Swisstopo volt. Palya Tamás, a Lechner Tudásközpont geoinformatikai szakértője 2010 óta tagja, 2015-től vezetőségi tagja a munkacsoportnak, 2016-tól pedig az alelnöki feladatokat látja el. Ez idő alatt a munkacsoportok vezetése mellett számos előadást tartott az adatminőség-vizsgálat és a minőségmenedzsment magyar földügyi és térképészeti tapasztalatairól. Munkája elismeréseként az őszi plenáris ülésen megkapta a szervezet minőségügyi tanúsítványát.

2019. október 6–9-ig pedig az EuroGeographics éves közgyűlését tartották Manchesterben, ahol a Lechner Tudásközpontot Varga Felicián, az Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóság vezetője, dr. Sik András, a térbeli szolgáltatások igazgatója, dr. Szilvási László jogtanácsos és Lucas-Harbula Éva, az Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóság szakmai vezetője képviselte. Összesen 39 országból 48 tagszervezet 130 képviselője vett részt a közgyűlésen.

Az EuroGeographics elnöke és a házigazdák bevezető előadásai után először Manchester városáról, majd a Geospatial Commission munkájáról hallhattak előadásokat a résztvevők. A következő prezentáció Manchester tágabb környezetét mutatta be – Greater Manchester – a jelenlegi térbeli információs rendszerekkel, megoldandó problémákkal, illetve a jövőre vonatkozó tervekkel együtt, majd a blokkot a drónokról tartott látványos előadás zárta.

A szakmai összejövetel különösen érdekes részét alkották a panelbeszélgetések, ugyanis hasonlóan Magyarországhoz, más országokban is fontos kérdés az INSPIRE-, GDPR-, PSI-direktíváknak való megfelelés, az e-kormányzat, e-kataszter megteremtése, a nemzeti téradat-infrastruktúrák kialakítása, fejlesztése, a távérzékelés, a Kopernikusz-program eredményeinek minél hatékonyabb felhasználása.

A kerekasztal-beszélgetések a nyílt adat, üzleti átalakulások, innováció témaköreiben folytak. Ezekből jól érzékelhető volt, hogy a többi tagszervezet kihívásai és nehézségei is hasonlóak a hazaihoz: a finanszírozás – különösen a nyílt/ingyenes adatok kérdései miatt – más országokban is kényes kérdés.

A következőkben a résztvevők értékes információkat kaphattak Szymon Lewandowski (Európai Bizottság) előadásából, aki ismertette a nyílt adat és közszféra adatainak újrahasznosításáról szóló direktíva legfontosabb pontjait, valamint az Európai Unió támogatási és pályázati lehetőségeit.

Stefan Jensen a páneurópai téradatokról beszélt: bemutatta az európai alapadatokkal kapcsolatos problémákat, lehetséges megoldásokat, majd Gordon Campbell (ESA) ismertette a földmegfigyelés újdonságait és a következő években várható fejlesztéseket.

2019. október 10–11-én rendezték meg az idei EFGS- (European Forum for Geography and Statistic) konferenciát szintén Manchesterben, az EuroGeographics éves közgyűléséhez kapcsolódó eseményként. A szakmai összejövetel célja az volt, hogy találkozási pontot nyújtson a térinformatikával és a statisztikával foglalkozó szakembereknek, és így támogassa két terület minél jobb együttműködését.

A gazdag programban ott szerepelt Palya Tamás, Mihály Szabolcs és Remetey-Fülöp Gábor közös előadása is a The sustainable development goals in Hungary and the geospatial data availability, vagyis A fenntartható fejlődés céljai és a térinformatikai adatok elérhetősége címmel. A poszterelőadás a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság önkéntes munkacsoportjának a fenntartható fejlődési célok és a térinformatikai adatok kapcsolódásának területén folytatott munkáját ismertette. A konferencián – amely bemutatta a térinformatika és a statisztika együttes használatának jó gyakorlatait – az Európából, Amerikából, Ázsiából és Ausztráliából érkező több mint 200 szakember között Magyarországot Palya Tamás képviselte.

A fenntartható fejlődés a társadalom, a környezet és a gazdaság olyan fejlődése, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Az ENSZ Agenda 2030 Fenntartható fejlődési célok több előadásban is kulcstényezőként szerepelt, amelynek indikátorainak meghatározásához a térinformatika és a statisztika elengedhetetlen, ezért megfontolandó hazánkban is e két szakterület együttműködése.

2019. október 15–16-án rendezték meg Prágában az INSPIRE (európai téradat-infrastruktúra direktíva) műszaki szakértői (INSPIRE MIG-T) találkozóját, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának szervezésében. A házigazda a Cseh Felmérési, Térképészeti és Kataszteri Hivatal (CUZK) volt. A találkozóra meghívást kaptak a tagországok INSPIRE műszaki csoportjának képviselői. A munkaülésen 18 országból és az Európai Bizottságból megközelítőleg 40 fő vett részt. Magyarországot Iván Gyula és Palya Tamás, az INSPIRE MIG-T magyar tagjai, valamint Lőrincz Tamás a magyar INSPIRE-geoportál felelőse képviselte. Köztudott, hogy hazánk az INSPIRE megvalósításában nem tartozik Európa élmezőnyébe, de az utóbbi időszak pozitív változásai miatt az Európai Bizottság elemzései Magyarországot a fejlődést mutató országok kategóriájába sorolta.

Palya Tamás

 

HÍREK

 

Záróvizsga a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán

 

A budapesti Műegyetem Építőmérnöki Karán 2019. szeptember 30-án a műszaki térinformatika szakirányú továbbképzésen (régebbi nevén szakmérnökképzés) záróvizsgát tartottunk. Négy hallgató védte meg diplomatervét, és tett sikeres záróvizsgát.

A hallgató neve	A diplomaterv címe	Konzulens oktató
Babocsán Jácint	A Magyar Telekom hálózatának webes megjelenítési lehetőségei	Dr. Siki Zoltán
Pudleiner Éva Ágota	Kistelepülési építési hatósági feladatok térinformatikai támogatása	Dr. Rózsa Szabolcs
Szabó Elemér	Az épületállomány elemzése és előrejelzése GIS alkalmazásával a budapesti mintaterületen	Dr. Siki Zoltán
Vaszkó Csaba	Térinformatikai módszerek alkalmazási lehetősége energetikai célú biomassza-alapanyagok regionális potenciálfelmérésénél	Deák Ottó

Sok sikert kívánunk munkájukban. Használják eredményesen a műszaki térinformatika szakirányú továbbképzésen megszerzett ismereteiket!

Homolya András

 

Akadémia székfoglaló

 

2019. november 26-án Gravitációs kutatások az Eötvös-centenárium évében címmel tartotta akadémiai székfoglalóját Völgyesi Lajos, az MTA levelezőtagja.

A professzor úr igen gazdag szakmai életútját Bozó László, az MTA rendes tagja, az MTA Földtudományok Osztályának osztályelnöke ismertette. Az Akadémia nagytermét szinte telje-sen megtöltő hallgatóság – a Völgyesi tanár úrtól megszokott közérthető stílusban előadott, magas színvonalú előadásának végén – kitörő tapssal köszöntötte napjaink magyar geodéziá-jának harmadik akadémikusi képviselőjét. A székfoglaló-előadás utolsó mozzanataként Bozó László átadta az akadémiai levelezőtagságot tanúsító oklevelet Völgyesi Lajosnak. Gratulá-lunk az Akadémikus úrnak és kívánunk további eredményes tudományos munkát, ehhez jó egészséget és családjával sok örömöt kívánunk!

Szerkesztőség

 

---

[1] A Kommunista Pártot csak 1945-től nevezték Magyar Kommunista Pártnak. Korábban minden ország Kommunista Pártja a Kommunista Internacionálénak tagja, illetve része volt. A Kommunista Internacionálé 1943-ban feloszlott.

[2] 1922-től 1944-ig együtt tudott lenni a Radó család. Időközben Németországban, Szovjetunióban, Franciaországban és Svájcban tartózkodtak hosszabb ideig. Radó 1945-ös le¬tartóztatása után a család szétesett. Felesége 1949-től az NDK-ban telepedett le, két fia viszont Franciaországban maradt.

[3] DARU-LUFT: Deutsche-Russische Lufthansa, Német–szovjet közösen üzemeltetett légitársaság.

[4] Második feleségével, Bokor Erzsébettel, az Egyetemen ismerkedett meg, aki 1974-ben hunyt el. Farkasréten van eltemetve. 1981-ben melléje temették Radó Sándort is.