GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

Dr. Nagy Levente – dr. Tóth Balázs – dr. Ádám József: Újévi köszöntő -- 4

Dr. Györffy János – dr. Zentai László: Györffy György kartográfiai munkássága -- 12

Dr. Busics György – dr. Tóth Zoltán – Tóth Sándor: A magaspontok és levezetett pontok pótlásáról és ellenőrzéséről -- 19

Dr. Papp-Váry Árpád: Bodoki Károly földmérő szobra Gyulán -- 26

A ferrói délkör történetéhez -- 29

Gondolatok a térképtárban -- 32

MTA Térképészeti Tudományos Nap 2020 -- 34

Testületi ülések -- 36

Rubindiploma -- 37

Tudományos Diákköri Konferencia a BME-n -- 38

Contents

New Year greetings (Levente Nagy, Dr. – Balázs Tóth, Dr – József Ádám, Dr.) -- 4

The cartographic activity of György Györffy (János Györffy Dr. – László Zentai, Dr.) -- 12

About the replacement and verification of high geodetic points and guard points (György Busics,Dr. – Zoltán Tóth, Dr. – Sándor Tóth) -- 19

Statue of the surveyor Károly Bodoki in Gyula (Árpád Papp-Váry, Dr.) -- 26

Addition to the history of the Ferro Meridian -- 29

Thoughts in the map archives -- 32

Scientific Cartographic Day 2020 at the Hungarian Academy of Sciences -- 34

Meetings of the MFTTT’s bodies -- 36

Ruby Diploma -- 37

Scientific Students’ Conference at the BME -- 38

Címlapon: Térképrészlet az 1959-es Történelmi atlasz „Arab, normann és magyar kalandozások Európában” című térképéből (Györffy György nyomán)

On the Cover Page: Extract of the map “Raids of the Arabs, Normans and Hungarians in Europe” from the History Atlas edited by György Györffy (1959)

 

Újévi köszöntő

Nagy Oszkár – Tóth Balázs – Ádám József

DOI: 10.30921/GK.73.2021.1.1

Az írás az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya, a Miniszterelnökség Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztálya valamint a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság vezetőinek évértékelő és az újév tekintetében feladatismertető összefoglalója. A földmérés és térképészet ágazati irányítását érintő mélyreható közigazgatási átalakítás után továbbra is az ágazat működését meghatározó jogszabályok módosításának előkészítése volt az egyik legfontosabb feladat 2020-ban is. Az újesztendőben elvégzendő feladatok közül a főhatóságok életében változatlanul kiemelt jelentőséggel bír a tiszta és egyértelmű földtulajdon-viszonyok kialakítása, ezen belül a folyamatban lévő részarány-kiadási eljárások belátható időn belüli lezárása, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló program folytatása valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyintézés egyszerűsítése és elektronikus csatornákra történő átterelése. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság tevékenységére 2020-ban erősen rányomta bélyegét a Covid–19 koronavírus okozta világjárvány (pandémia) hazánkat is sújtó első és második hulláma. A Társaság a céljainak megvalósítása érdekében folytatott munkáját – kis késlekedéssel – eredményesen helyezte át az internet által biztosított virtuális térbe. Erről tanúskodnak sikeresen megtartott on-line konferenciák és testületi rendezvények.

 

New Year greetings

Levente Nagy – Balázs Tóth – József Ádám

 

This paper is a summary of the annual evaluations and forthcoming tasks by the heads of the Department of Land Administration and Geoinformation in the Ministry of Agriculture, the Department of Land Registration and Mapping in the Office of the Prime Minister, and the Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing. After the radical administrative changes in the sectorial management of surveying and mapping, one of the most important tasks – in addition to forming the operation of the new organizations – was to prepare the modification of laws regulating the operation of this sector in 2020 too. The forming of transparent and clear land ownership, including the completion of delivering the partial proportions in process within a reasonable time, the continuation of the programme of terminating the undivided common properties and the implementation of the e-real estate project are tasks that are of primary importance in the life of the supreme authorities in the new year. The activity of the Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing was greatly affected by the first and second waves of the Covid-19 pandemic, which hit Hungary too in 2020. The Society has, though with some delay, effectively moved its activity of realizing its objectives to the virtual space offered by the internet. The online conferences and corporate events bear witness to the success of this transformation.

Kulcsszavak: földmérés és térképészet ágazati irányítása, eredmények 2020-ban, feladatok 2021-ben

Keywords: sectorial management of surveying and mapping, results in 2020, tasks in 2021

Dr. Nagy Levente főosztályvezető Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály	Dr. Tóth Balázs főosztályvezető Miniszterelnökség Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztály	Dr. Ádám József elnök Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság

 

Györffy György kartográfiai munkássága

Györffy János – Zentai László

DOI: 10.30921/GK.73.2021.1.2

Györffy György, a neves középkori történész az egykorú írott forrásokból kiindulva, a rokon tudományágak eredményein túl a földrajzi szempontot hangsúlyosan felhasználta vizsgálataihoz. Számos szemléltető térképet tervezett könyveihez, tanulmányaihoz, a Kartográfiai Vállalat történelmi atlaszához. Másrészt térképen ábrázolt történelmi jelenségeket a térbeli összefüggések feltárásához, amiből újszerű következtetéseket vont le. Ehhez felhasználta az Árpád- és kora Anjou-kori oklevelek földrajzi adatait tartalmazó adatbázisát, amelyen „Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza” című munkája alapult.

 

The cartographic activity of György Györffy

János Györffy – László Zentai

György Györffy, the renowned medieval historian used the geographical aspect in his research based on contemporary written sources in addition to the results of related disciplines. He designed several illustrative maps for his books, his scientific papers and for the historical atlas of the Cartographia Company. On the other hand, he mapped historical phenomena to explore spatial relationships, from which he drew novel conclusions. For this purpose, he used the database of geographical data of the Árpádian and early Anjou-era diplomas, on which his work entitled “A historical geography of Hungary in the Árpádian period” was based.

Kulcsszavak: Árpád-kor, történelmi térképek, történelmi atlasz, történeti földrajz, Anonymus

Keywords: Kingdom of Hungary (Árpádian period), historical map, historical atlas, historical geography, Anonymus

Dr. Györffy János ny. egyetemi docens ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Zentai László egyetemi tanár intézetigazgató ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A magaspontok és levezetett pontok pótlásáról és ellenőrzéséről

Busics György – Tóth Zoltán – Tóth Sándor

DOI: 10.30921/GK.73.2021.1.3

A magyar vízszintes alapponthálózatban számos magas építményt határoztak meg alappontként (magaspontként), őrhálózatot és levezetett pontot is létrehozva a terepszinten. Az ilyen típusú alappontok elmozdulásának vizsgálatakor és pótlásakor több kérdés merül fel, amelyek megválaszolását példák segítségével mutatja be a cikk, kiemelve a magaspontra végzett távmérés és a kiegyenlítő számítás szerepét. Napjainkban is több magaspont (elsősorban templomtorony) felújítása folyik, ami a téma aktualitását jelzi.

About the replacement and verification of high geodetic points and guard points

György Busics – Zoltán Tóth – Sándor Tóth

There are some high buildings in the Hungarian horizontal national network existing as geodetic points supplemented with guard points on terrain level. If we want check the movement of such points or replace them, the authors present examples, highlighting the role of distance measuring and network adjustment. High points (especially church towers) are still being renovated todays, this also indicates the actuality of the topic.

Kulcsszavak: vízszintes alapponthálózat, geodéziai magaspontok, őrpontok, alappontpótlás

Key words: horizontal geodetic network, geodetic high points, guard points, replacement of fixpoints

Dr. Busics György c. egyetemi tanár Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Székesfehérvár Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.	Dr. Tóth Zoltán egyetemi docens Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Székesfehérvár Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.	Tóth Sándor munkatárs Lechner Nonprofit Kft. Kozmikus Geodéziai Obszervatórium Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Bodoki Károly földmérő szobra Gyulán

Papp-Váry Árpád

DOI: 10.30921/GK.73.2021.1.4

A XIX. század végéig az Alföld területének nagy részét víz borította. Fontos feladat volt a vízfolyások szabályozása. Bodoki Mihály és két fia, Károly és Lajos vízmérnökként vett részt a munkában. Az idősebb fiú születésének 200. évfordulóján, a szintező műszere mellett álló szobrát avatták fel szülővárosában, Gyulán. Ritkán születnek mérnököt vagy térképészt szemléltető szobrok. Még ritkábbak a mérnököt mérőműszerével együtt ábrázoló alkotások. A szerző egy ilyen külföldi szobrot ismer. A felfedező és térképész Samuel de Champlain Kanadában lévő szobra asztrolábiumot tart a kezében.

Statue of the surveyor Károly Bodoki in Gyula

Árpád Papp-Váry

 

Until the end of the 19th century, most of the Alföld (Great Plain) was covered with water. The regulation of rivers was an important task. Michael Bodoki and his two sons (Charles and Lewis) took part in the work as water engineers. On the 200th anniversary of Charles’ birth a full-length statue was erected with his leveling instrument in Gyula. Sculptures illustrating an engineer or a cartographer are rarely made. It is even rarer to depict an engineer with his survey instrument. The author is familiar with such a foreign statue. The statue of explorer and cartographer Samuel de Champlain in Canada holds an astrolabe in his hand.

 

Kulcsszavak: egy család vízmérnökei, vízszabályozás, árvíz, szoboravatás, szintező

Keywords: water engineers of a family, water regulation, flooding, sculpture inauguration, levelling instrument

Dr. Papp-Váry Árpád professor emeritus Budapesti Metropolitan Egyetem Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Szemle

A ferrói délkör történetéhez

Török Zsolt írja: „Már Ptolemaiosz felvetette azt a megoldást, hogy a térképezendő területhez az Óvilág legnyugatibb pontját kellene nulla hosszúságúnak definiálni” (Török 1996). A reneszánsz fedezte fel Ptolemaioszt: könyveit lefordították, leírásai alapján pedig megrajzolták térképeit, amelyekre – ellentmondásosan ugyan – rászerkesztették a legnyugatibb ismert ponton átmenő kezdő-, más szóval nullmeridiánt. A bemutatott térképrészleten szereplő legendás fortunate insule (Szerencsés-szigetek) helyzetük alapján a 15. század közepétől feltárt Zöld-foki-szigetekkel azonosítható, nem pedig a később földtudomány-történeti fontosságúvá vált Kanári-szigetekkel.

A 2. században megfogalmazott eredeti gondolatnak az elismerésére, egy kitüntetett, de – mint látni fogjuk – valójában sosem létező meridián széleskörű elfogadására másfélezer évet kellett várni. Erre csak 1634-ben, XIII. Lajos francia király tanácsadója, Richelieu bíboros javaslatára került sor: a legnyugatibb pont a Kanári-szigetekhez tartozó – korabeli portugál nevén – Ferro szigete volt, amelynek mai neve spanyolul El Hierro. Az ókoriak azonban aligha tudtak a Kanári-szigetekről, hiszen azok már az általuk ismert világ határán, Héraklész oszlopain, azaz Gibraltáron túl terültek el az Atlanti-óceánban.

 

A ferrói meridián jelenik meg a legkorábbi ismert magyar nyelvű, kéziratos földgömbön, melyet Budai Ézsaiás vezetésével készítettek a debreceni tógátus diákok 1801–1803-ban (2. ábra). A 25,2 cm-es gömb méretaránya 1 : 50 millió. Egyetlen példányát a 483 éves Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára őrzi, de megtekinthető a Virtuális Glóbuszok Múzeumában is (VGM 2.0).

 

A középkor végétől a hajósok az ÉK-ről fújó, a Kanári-szigeteket is érintő passzátszél, angol szóhasználatban a „kereskedelmi szelek” (trade winds) kihasználásával vitorláztak az Újvilágba. A szigetcsoport helyzete ideális volt, mert az afrikai kereskedelmi útvonalak is itt haladtak el. De éppen a kijelölés 250. évfordulóján, 1884-ben nemzetközi határozat nyomán áthelyezték a kezdő délkört azonosító pontot az akkori világ gazdasági és politikai központjába, Angliába, Greenwich csillag-vizsgálójába. A magyar topográfiai térképek szelvényezésénél – több más országéhoz hasonlóan – csak több évtizedes késéssel követték az új, mára általánossá vált földrajzi koordináta-rendszert; mi 1949-ben- tértünk át egyértelműen a ferrói kezdőmeridiánról a greenwichi nullmeridiánra.

Timár Gábor érdekes cikket írt e témáról a Geodézia és Kartográfia egy korábbi számában (Timár 2007). Ebben kimutatta, hogy a francia bíboros által javasolt „ferrói kezdőmeridián valójában a párizsi régi csillagvizsgáló délköréhez képest eltolt, fiktív délkört jelent.” Hozzáteszi, hogy a „szigeten semmilyen korabeli geodéziai pont nem létezik, a sziget híres és a meridiánnal néha kapcsolatba hozott világítótornyának (Faro de Orchilla) koordinátái sem egyeznek a várt értékekkel. (...) A ferrói kezdőmeridián a valóságban Ferro (El Hierro) szigetén soha nem lett kitűzve.” Ennek a hosszúsági körnek, mint az Óvilág legnyugatibb pontján átmenő, de csak levezetett meridiánnak a helyét a párizsi csillagvizsgálótól önkényesen, pontosan 20 fokkal nyugatra határozták meg. Valójában ez a képzeletbeli vonal, amely Greenwichtől 17° 40'-re van nyugatra, nem is érinti a szigetet. A kitüntetett délkör El Hierro legnyugatibb pontjától (szélessége 27° 43') 48 km-re keletre van. Sőt a sziget legkeletibb pontjától is 13 perccel, ezen a szélességen (27° 48') éppen 21 km-re fut keletebbre. Röviden: El Hierro teljes egészében nyugatra van az elméleti ferrói meridiántól!

 

Érkezés El Hierro szigetére

 

Feleségemmel 2018 januárjában elzarándokoltam a tudománytörténetileg nevezetes világítótoronyhoz. El Hierro szigetét Budapestről repülővel két átszállással – Lanzarote és Gran Canaria szigetek közbeiktatásával – értük el. Az első szakaszon, a Lanzarotéra tartó járaton a személyzet szabályszegőt fogott a füstérzékelő jelzésére: egy férfi a mosdóban a kihirdetett tilalom ellenére rágyújtott elektromos cigarettájára. Komoly eljárás, tanúk, jegyzőkönyv. Bemondták, hogy aki ilyet tesz, érkezéskor átadhatják a reptéri rendőrségnek.

Lanzarotéról negyven perc alatt elértük Gran Canariát – a 80 fős gépen talán húszan ültünk. Az innét El Hierróra induló gépen már telt ház volt. Az első, „légből kapott” benyomások a szigetről: ilyen tájat nem sokat láttunk, mintha a Holdra jöttünk volna kirándulni. Drámai naplemente: fekete égen vérvörös felhők, alatta a fekete víz fehéren habozva csapódik a leszakadt part óriási, fekete lávaköveihez; sötét sziklás, lávaömléses tájak és formák feketében, vörösben, szürkében; egyformán alacsony, fehéren virító házak a sötét, kopár vulkáni dombokon, meredek sziklafalak tetején.

Alacsonyan repülve már zöldellő bokrok, haszonnövények is megjelentek a fentről még sivárnak tűnő hegyoldalakon. Egyfolytában csodáltuk, hogy a vigasztalannak látott lávafelszínen hogyan tud mégis megkapaszkodni a zöld növényzet. Pedig a teljesen száraz, kopár és meleg szigeten, ahol folyó vagy forrás gyakorlatilag nem létezik, mégis vízhez jutnak a növények. A vulkánok kitörései által okozott károkért a természet kárpótlásról gondoskodik: a salakká zúzott vörös vagy fekete láva a talajon elterítve – porózus lévén – éppen annyi nedvességet köt meg az óceán párájából nappal és éjjel is, amennyire a növényeknek szükségük van. A szőlőtőkék pedig kifejezetten rajonganak a vulkáni talajokért, az emberek meg a vulkáni talajon termett szőlőből készített remek borokért.

Izgalmas volt a landolás a sziget fővárosa, Valverde repterén. Az északkeleti szél nagyon erős volt, és úgy éreztük, a gyors süllyedés után túl sokáig vagyunk víz felett, szinte egyhelyben állunk, miközben a kerekeket már kioldották. A szélben kicsit mintha lebegtünk volna, mint a sirályok, amikor a légáramlat erejét kihasználva mozdulatlanul vitorláznak a víz felett. Örültünk, amikor végre már beton volt alattunk.

Taxist kerestünk, hogy elvigyen minket a 30 km-re lévő Frontera városkában foglalt szállásra, onnan ugyanis – így gondoltuk – egyszerű lesz elérni a sziget délnyugati csücskében lévő, hamis tudatunk szerint az egykori kezdő délkört jelző, nevezetes világítótornyot és a meridián-emlékművet. A sofőr már indulásnál tanácskozott egy munkatársával a címünkről: Calle Malnombre (azaz Rossznevű utca), a házszám pedig 13. Bár nem vagyunk babonások, már ez sejttette, hogy nem lesz egyszerű odatalálni. Megmondta a hozzávetőleges árat, és tisztességesen bekapcsolta az órát is. Nagyon szép útvonalon tartottunk célunk felé, hegyen-völgyön-szerpentinen, magasan az óceán felett, néhol sziklák alatt. Sofőrünk sosem járhatott az utcánk közelében, mert már útközben a helyiekkel kétszer, a kollégájával telefonon még kétszer tanácskozott, de csak utcáról utcára haladtunk, majd fordultunk vissza. Egyszer már majdnem kitett minket egy 13. számú háznál, de szóltunk, az utcanév nem stimmel. A járókelők útmutatásait követve végül eljutottunk a kisváros szélén egy meredek domboldal névtelen utcájának a legfelső végébe, füves területre – körül magányos házacskák, mintha a Sas-hegy tetején lettünk volna. Itt végül feladta szegény ember. Elkérte tőlünk a tulajdonos telefonszámát, hogy jöjjön oda, és mutassa meg végre a házát. A beszélgetésből rájött, hogy éppen a keresett ház fölött ácsorogtunk. Utcanév és házszám nem volt a házon, csak egy nagy CE jelzés: Casa Emblematica, vagyis védett, kiemelt épület. A kulcs családias módon, lazán a bejárat melletti nagy kő alatt várt ránk.

A ház körül kis sziklakert, asztal és padok a fa alatt, csodálatos panoráma: alattunk a parti Frontera városka egy hatalmas, féloldalas, fekete kráter belsejében. Az óceán irányában leszakadt, lekopott, csak egy magas, meredek, fekete sziklafal maradt az északi oldalon. A déli oldalon a kaldera lejtős, magas, félkör alakú pereme megmaradt: a település házai oda kúsztak fel, a kis kikötő fölé. Az esti kivilágításban csodás látvány volt a városka. A hatalmas kráter mélyén, másfél kilométerre egy kis fekete fiókvulkán tetején ragyogott a kivilágított Candelaria-templom harangtornya, háttérben a hatalmas kráter íve.

 

Taxival a „kezdőmeridiánhoz”

 

Budapest és El Hierro között a napállás szerinti különbség két és fél óra, de az időzóna-eltérés csak egy óra. Ez – illetve a jóval délebbi földrajzi fekvés – magyarázza, hogy január közepén a Nap későn, este fél hétkor ment le El Hierrón, de reggel nyolc óráig egészen sötét és hűvös maradt. Délelőtt tíz óra körül tudtunk elindulni. Leereszkedtünk a legmeredekebb helyen, görgött alattunk a salak és a törmelék. Lementünk a buszállomásra, bár nem sok remény volt arra, hogy a Faro de Orchilla nevű világítótoronyhoz járna autóbusz. Amíg tébláboltunk, befutott egy taxi, mert – logikusan – egyben taxiállomás is volt itt. Gyorsan rácsaptunk, hogy volna-e kedve egy kis kiránduláshoz. Ez a sofőr is konzultált erről egy munkatársával vagy főnökével. Mondta, hogy kicsit drága lesz. Bár a toronyhoz el tud vinni a hosszú, apró köves, dimbes-dombos úton, de a – leírásokból ismert – meridián-emlékműhöz már csak gyalog lehet odamenni, tehát neki legalább egy órát várnia kell, amíg mi megjárjuk a helyet.

 

Sofőrünk rokonszenves, jó megjelenésű, középkorú férfi volt. Csak kicsit tudott angolul, ezért szívesebben társalgott a feleségemmel spanyolul. Nagyon barátságos és készséges volt, sokat mesélt útközben a tájról, a látnivalókról. Pl. megtudtuk tőle a világítótorony nevének magyarázatát. Az orchilla ugyanis egy itt termő, aprócska növényt jelent, amelynek intenzív festéktartalmát a textiliparban hasznosítják. (Nem keverendő össze a cochinillával, ami bíbortetűt jelent, és hasonló célokat szolgál.)

Közben többször haladtunk el acélsodronyból készített védőkerítések mellett, melyek helyenként meg sem tudták megtartani a meredek hegyoldalakról legördülő, néha köbméteres szikladarabokat. Néhol láttuk, hogy átszakadt a kerítés a súlyos anyagtól. Megtudtuk a sofőrtől azt is, hogy a környéken megpróbáltak kutat fúrni, mert növénytermesztéssel akartak volna foglalkozni a szelídebb lejtőkön. De a vállalkozás befulladt már az elején. Amint lefúrtak, azonnal kiderült, hogy hiába dolgoztak: a feltörő víz sós! Az altalajban még erősen érvényesül az óceán hatása. Ezért is kevés a település errefelé.

 

A „kezdőmeridiánnál”

 

A sziget délnyugati részén, a parttól 150 méterre, a tengerszint fölött 107 méteren emelt 25 méteres, nyolcszögletű világítótoronynál (6. ábra) egy csoport fiatal fiút is láttunk, akik gyorsan körbejárták Spanyolország legnyugatibb fekvésű világítótornyát – más látogató nem volt. Ma már nem lakik ott a toronyőr, zárt a terület – és ez a kietlen, néma vidék tényleg világvége hely. Innen elnézve az óceánra: nyugatra, jó hatezer kilométerre, velünk egy szélességen fekszik Florida, északra pedig négyezer kilométerre Izland. Köztük – a viszonylag közeli (!), 550 km-re fekvő kis Madeirát leszámítva – semmilyen szárazföld. Keletre Afrika négyszáz km, délre az Antarktika partja tizenegyezer km-re, szinte pontosan 100°-ra. Elgondoltuk, mekkora lehetett a korai hajósok merészsége – vagy tudatlansága, elkeseredettsége, kíváncsisága, kalandvágya? – hogy dióhéjnyi hajóikkal kióvakodtak erre a végtelen, ismeretlen vízre!

 

Körbejártuk a világítótorony és a hozzáépült fehér falú, egyszintes raktárak épületegyüttesét, kutatva valamilyen több száz éves romot vagy legalább feliratot, amely az 1634-es dátumot tartalmazná. De csak egy spanyol nyelvű táblát találtunk, amelynek a kezdőmeridiánhoz igen kevés köze van. Magyarra fordítva ez állt rajta: Az 1989. évi Fegyveres Erők Napja alkalmából a Kanári-szigetek Főkapitánysága emléket állít a nulladik meridiánnál mindazoknak, akik Spanyolországért áldozták életüket. Egy másik, jellegtelen emléktábla 1983-ból, amely a világítótorony fennállásának ötvenedik évfordulójára került a falra – eszerint a várva várt torony csak 1933-ban épült meg.

Ezek után nem kevés csalódottsággal indultunk felkeresni a meridián-emlékművet, amelyről egyébként azt vártuk volna, hogy a világítótorony mellett lesz. Bámulatunkra, légvonalban 900 méterre volt a toronytól – „földúton” persze ennek mintegy háromszorosa lett volna a távolság. A taxi lassan gurult a kisebb-nagyobb lávakövekkel terített göröngyös és emelkedő kacskaringós úton, majd félúton megállt egy köves kiszélesedésnél. Innét gyalog még másfél km-re volt az emlékmű, pár száz méterre a parttól, a víz fölött mintegy 50 méterrel

 

Az odavezető gyalogút jól volt jelölve a bozótos, sziklás, hepehupás, de ereszkedő terepen, kisebb vulkáni kráterek között, erősen szeles, kopár-bokros vidéken. A kiszélesedő lapos völgyben már messziről észrevettük az emlékművet Orchilla-fok, El Hierro szigete, Spanyolország legnyugatibb földje. Ezt az emlékművet a Kanári-szigetek Főkapitánysága állította annak emlékére, hogy az El Hierro-i délkört több európai ország térképészete a hosszúsági körök kiindulópontjaként használta a XIX. század közepéig. 1989. május 27.

Az emlékmű is csalódást jelentett: valami nagyobb szabásút, magasztosabbat vártunk. Mégis elégedetten utaztunk visszafelé: a magunknak szabott feladatot teljesítettük, látogatásunkkal tisztelegtünk a kartográfia és térképezés nevezetes szakmatörténeti helyszíne előtt.

***

Az emlékek felidézésében segített a feleségem által írt úti napló (Tóth Mária Franciska: Kanári-szigetek. 2018. január 10–24.). A fényképek a saját felvételeim.

 

Dr. Gercsák Gábor

Hivatkozások

 

Cosmographia 1990. Clavdii Ptolemaei Cosmographia – Tabvlae. Codex. Lat. V F. 32, National Library, Naples. Magna Books, Leicester. Az 1466-os (?) kiadás reprintje.

Timár Gábor 2007. A ferrói kezdőmeridián. Geodézia és Kartográfia, LIX. évf. 12. sz. pp. 3–7.

Török Zsolt 1996. A Lázár-térkép és a modern európai térképészet. Cartographica Hungarica 5, pp. 44–45.

VGM 2.0 - Virtuális Glóbuszok Múzeuma http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?lang=hu&show=globe&id=125 (Utolsó elérés: 2021. 01.24.)

 

*

Gondolatok a térképtárban

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok legsúlyosabb gondja, hogy néhány vidéki településen nincsen meg a térkép-terep azonosság, ennek okait és a javítási lehetőségeit kerestem a földhivatali térképtárban. Segítő szándékkal erről szeretnék néhány gondolatot megosztani a budakeszi és pilisvörösvári járáshoz tartozó 21 település földhivatali tapasztalatai alapján.

Miért van eltérés a térkép és a terepi valóság között, és miért mostanában jött elő ez a probléma? A térségben 1885 óta forgalomban levő kataszteri térképek helyett 1972 és 1981 között kellett új grafikus térképeket létrehozni. Az új térképek készítését indokolta, hogy a földrészleteknek új helyrajzi számokat adtak, a telekhatárokban, épületekben sok változás történt és új egységes ingatlan-nyilvántartást vezettek be. A térképek előállításához a 9 év kevés volt. Sok településen csak kisebb igényű, mérőszalagos, országos rendszerű fix pontok nélküli, a kataszteri térkép vázára lazán támaszkodó helyszínelések történtek. Néhány esetben kisebb pontosságú, ideiglenes térképeket hoztak forgalomba. Véleményem szerint a fő baj az volt, hogy az időhiány miatt le kellett mondani az országos rendszerű mérésről és térképezésről, amelyet a vonatkozó rendeletek sem írtak elő. A mérés és térképezés helyileg megfelelő volt, de nem összefüggő rendszerben készült. Azt tervezték, hogy majd újfelmérésekkel és térképfelújításokkal javítják a hibákat, ez azonban csak kevés helyen valósult meg. 2008-ban ezen térképek digitalizált állományait helyezték forgalomba. A hibák napfényre kerültek a GPS és az ortofotók mai világában.

Itt meg kell jegyezni, hogy a nagyobb települések nyilvántartási térképeinek megbízhatóságát sikerült megőrizni a fotogrammetria alkalmazásával. A technológia legnagyobb érdeme abban volt, hogy a szűkös körülmények között találtak jó, gyors és országos rendszerű megoldást. Az egész ország teljes fotogrammetriai felmérése nem történhetett meg a rövid idő alatt.

Sokan, kívülről nézve, teljesen jogosan, úgy látják, régebben nem voltak elég pontos műszerek, nem voltak számítógépek, ezért új eszközökkel, modern technológiával kell újra megmérni és megszerkeszteni a hibás alaptérképeket. Belülről nézve nem így látom. Nemcsak a jó terepi mérés fontos a nyilvántartásban, hanem a folytonosság és a visszakövethetőség is. A kataszteri nyilvántartási térképeket jól mérték meg, és pontosan szerkesztették. A térképezési hibák eseteinek legnagyobb részében a földrészleteket eredetileg jól mérték, a tulajdonosok helyesen vették birtokba, a kataszteri térképeken pontosan nyilvántartották, de a jelenlegi digitalizált térképek egy részének mégis helyzeti hibái vannak. A kataszteri térkép országos rendszerbeli helyzete még megfelelő volt, egy példa erre az alábbi térképi részlet:

 

A képen Üröm temploma látszik az 1885 és 1976 között forgalomban levő kataszteri térképen. A rajzon piros színnel látható a modern technikával készített felmérés a mai, 2006-tól érvényes, újfelmért, digitális nyilvántartásban. Az 1:2880-as méretarányú kataszteri térképet az őrhálózata alapján az egységes országos vetületbe transzformáltam. A jelentős nagyítás ellenére is jól látható, hogy milyen pontos volt az eredeti mérés az országos hálózatban is, még azt is meg tudjuk állapítani, hol változott az épület és a kerítés.

 

Egyetértek dr. Grósz Miklós több előadásában kifejtett véleményével, miszerint az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséhez készített ortofotók alkalmasak lehetnek az ingatlan-nyilvántartási térképek helyszínnel való egyezőségének értékelésére. A gyakorlatban ezeket az ortofotókat jól tudtuk használni a térképezési hibák kijavításában. A kiigazításokban a kialakító munkarészek méreteit állítottuk vissza, az ortofotó az ellenőrzést és az országos rendszerbeli helyzetet képviselte.

A kiigazításoktól, térképhelyesbítésektől azt várjuk, hogy elsősorban a korábbi nyilvántartásokkal legyen meg az összhangja. A hibás térképpel rendelkező településekről is használható adatok vannak a térképtárban. Csak kevés hiányzik ahhoz, hogy jó térképeink legyenek, az adatok alapján lehetnének is. Vannak hibás térképeink, de tömbönként hatékonyan lehet javítani, amint ezt nagyobb területű kiigazításaink bizonyították. Nem biztos, hogy csak az újfelmérés oldhatja meg a problémákat.

A földmérőket is be lehetne vonni a kiigazításokba azzal, hogy az adatokat jobban elérhetővé kellene tenni számukra. A 2008-ban forgalomba helyezett digitalizált térképek az akkor érvényes grafikus ingatlan-nyilvántartási térképekről készültek, amelyeknek a szkennelt és transzformált állományai megvannak, de az ezt megelőző, korábbi térképekről és vázlatokról nem volt digitális (szkennelt) kép. A térképezési hibák javításához és a kitűzési adatszolgáltatásokhoz szükségem volt minden térképi előzményre a földhivatali munkám során. A feladatokhoz nemcsak az aktuális térképrészletet szkenneltem és transzformáltam, hanem mindig az egész térképlapot (az őrhálózat miatt), így még gyorsabb is volt a részlettranszformálásnál; a mérethelyes, őrkeresztekkel rendelkező mérési vázlatokról is készítettem georeferált állományokat (leírás a Geodézia és Kartográfia 2016/1–2. számában, Régi térképek digitalizálása címen). Hat év alatt, a földhivatali feladatok elvégzése mellett, összegyűlt a két járás korábbi térképeinek és vázlatainak hozzávetőleg a fele, amelyek hasznosak lehetnek a javításokban is.

Örvendetes, hogy van olyan megye az országban, amelyik minden földmérési munkához szolgáltatja az összes digitalizált térképi előzményt. Ez jó és követendő, még tovább is lehetne lépni. Központi tárhelyen a földmérők részére elérhetővé kellene tenni – településenként – az összes korábbi alaptérkép és mérési vázlat georeferált adatait. Megkönnyíthető lenne ezzel a földhivatali adatszolgáltatás is, mert csak a térképkivágatot, és a vázrajzi előzményeket szolgáltatná a földhivatal. A többi adatot a földmérők önkiszolgáló módon megtalálhatnák a központi tárhelyen, a munkáktól függetlenül is.

A földmérési kiigazítások minőségének, átláthatóságának legjobb szűrője a nyilvánosság. Kívánatos lenne, hogy egész tömböket, településrészeket vizsgáljanak a földmérők a munkájukhoz. Több esély lenne arra, hogy a térképezési hibák beadványaihoz kidolgozott kiigazítási javaslatokat tegyenek, vagy telekalakításokkal javíthatnának a hibás térképeken.

 

Pásti István földrendező mérnök

 

Rendezvények

MTA Térképészeti Tudományos Nap 2020

2020. december 11-én délelőtt ötödik alkalommal került megrendezésre a jubileuminak tekinthető 5. Térképészeti Tudományos Nap, amit az MTA Földtudományok Osztálya Társadalom- és Természetföldrajzi Tudományos Bizottságainak Kartográfiai Albizottsága és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézete szervezett meg. Idén a rendezvény témája a térképtörténet volt. Kettő és fél óra alatt öt előadás hangzott el, amelyek az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézete oktatóinak munkásságát ismertették, és a térképtörténet változatos területeire engedtek betekinteni. Sajnos, ez alkalommal a Covid–19 járvány okozta rendkívüli helyzet miatt nem a Magyar Tudományos Akadémia székházában tarthattuk meg a rendezvényt, hanem az akadémia által biztosított online térben.

Az első előadó Török Zsolt Győző volt, aki egy nemzetközi térképtörténeti projektről és annak magyar vonatkozásairól beszélt. Az előadás címe: A „History of Cartography” és a felvilágosodás térképészete. Ebben az 1977-ben alapított projektben megvalósult a kartográfia egyetemes történetét tárgyaló könyvsorozat kiadása, amelynek fő szerkesztője Brian Harley (1932–1991) valamint David Woodward (1942–2004) volt. A hatkötetes sorozat első darabja 1987-ben jelent meg a University of Chicago Press kiadó gondozásában, és az európai térképészet történetét mutatta be a középkor végéig. Az 1994 és 1998 között készült következő kötet az Európán kívüli kultúrák térképtörténetét írta le, ezt követte az európai reneszánsz térképeivel foglalkozó kötet, ami jelentős nemzetközi elismerést aratott. 2015-ben jelent meg a 20. századi kötet, és 2020-ban az európai felvilágosodás időszakát bemutató két kötet is elkészült. Bemutatójában az előadó kitért saját tapasztalataira a sorozattal kapcsolatban: 1990-ben, ösztöndíjasként volt lehetősége találkozni a projekt alapítóival, és később kutatóként és munkatársként is megismerhette a rendkívüli tudományos vállalkozást. Külön kiemelte az utolsó, „Az európai felvilágosodás kartográfiája” című kötet jelentőségét, mivel a 18. század – amit „a térképek évszázadának” is neveznek – rendkívül fontos változásokat hozott a térképészetben, mivel az államszervezet, a katonaság és a tudósok mellett az egyre jelentősebb térképkiadás különböző térképészeti gyakorlatait egyetlen elméleti keret fogta össze.

Ezután következett „A Magyar Királyság ábrázolása portolán térképeken”  című előadás, amelynek szerzője Irás Krisztina. A portolán térképek a 14. században jelentek meg, és a tengeri navigációt szolgálták; praktikus használatuk miatt Európa-szerte széles körben terjedtek el a következő évszázadokban. A portolán térképek és a portolán stílusban készített atlaszok tipikusan a kontinensek partvonalát, a part menti tájékozódási pontokat, a hajózásra veszélyes területeket és a tengerparti kikötővárosokat ábrázolták. Ezekkel együtt találkozhatunk e térképeknek olyan csoportjával is, amelyen a kontinensek belső területinek néhány jellegzetességét is feltüntették, például folyókat, városokat és néhány fontos információt az európai királyságokról. A szárazföldi elemek száma térképenként változó, azonban Közép-Európa szinte minden ilyen térképen figyelemre méltó hangsúlyt kapott. Jellemzően ezek dísz portolán térképek voltak, amelyeket uralkodók és gazdag kereskedők részére készítettek. Az előadó bemutatott néhány példát azokról a portolán térképekről, amelyeken a 14. századtól kezdve a Magyar Királyság területe is megjelenik. Ilyenek Mecia de Viladestes és Angelino Dalorto (Dulcert) munkái (1325/30; 1339), az ú. n. „Cortona térképek”, amelyeken a Kárpát-medence területe meglepő részletességgel látható. Térképi nevek tucatjai városokat, folyókat és szigeteket jelölnek, és közvetítik az ország 14. században nemzetközileg ismert földrajzi jellemzőit. Ezekkel ellentétben a 15. és 16. századi portolán térképek (pl. Petrus Roselli, 15. sz., Battista Agnese, Diogo Homem, Fernão Vaz Dourado, 16. sz.) szárazföldi névanyaga rendkívül szegényesnek tekinthető. Az előadó ennek okára is kitért, amit szerinte feltehetően a Magyar Királyság szomszédságában zajló háborúk, elsősorban a török seregek előretörése okozott.

Albert Gáspár és Hegedüs Ábel (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyá. térképtörténésze) együtt mutatta be a „Geológiai túratérkép 1939-ből” című munkájukat. Bevezetőként megemlítették, hogy a magyarországi geológiai tudománynépszerűsítés kezdetei a 19. századig nyúlnak vissza, de szélesebb körű elterjedése leginkább a 20. század elejére jellemző. A jelentősebb szerzők művei a szakma mai képviselői számára is ismertek, viszont a szerzők között találkozhatunk olyan nevekkel is, amelyek sokkal kevésbé ismertek, elsősorban iskolai tanárok és a földtudományt társtudományként művelő munkatársak között. Ilyen például a Pécsi Idegenforgalmi Iroda vezetője, Sík Lajos, aki 1939-ben az iroda kiadásában megjelentette „A Mecsek részletes kalauza 2 térképpel és 2 vázlattal” című kiadványt. Ez valójában egy korábbi munkának, Kiss József pécsi reáliskolai igazgató és turisztikai szakember „Pécs és a Mecsek” kalauzának megújított verziója volt. Az előszó után még Szabó Pál Zoltán, ismert pécsi geográfus földtani tájékoztatóját is olvashatták az érdeklődők. Valódi újdonságnak számított, hogy a kalauz térképmellékleteit egyszerűsített geológiai tematikával is kiegészítették, amit Szabó szerkesztett át Vadász Elemér 1935-ös kiadású geológiai térképe alapján. A földtani tematika felhajtható áttetsző pauszpapíron tekinthető meg, amelyet a Nyugati és a Keleti Mecsek turistatérképeinek szegélyéhez ragasztottak. A geológiai fedvények külön címmel, magyarázattal is el vannak látva, és sajátos kontrasztot képeznek a Kovács Attila által könnyed stílusban megrajzolt képi elemekkel gazdagon díszített turistatérképekkel. A térkép bemutatását az előadók azzal fejezték be, hogy habár a geoturizmus mint megkülönböztető jelző abban az időben fel sem merülhetett a szerzőkben, mai szemmel nézve a geotúratérkép műfajának egy korai képviselőjét alkották meg.

A következő előadás címe „A Perczel-glóbusz újjászületése”, amelynek szerzője Márton Mátyás és Zentai László. Egy több éven átívelő kutatási projektről van szó, amelynek végeredménye idén valósulhatott meg, amikor a glóbusz három rekonstruált művészi hasonmása elkészülhetett. A projektet 2007-ben Márton Mátyás a Virtuális Glóbuszok Múzeuma (VGM, http://terkeptar.elte.hu/vgm) kutatási téma OTKA-pályázatában körvonalazta az ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén. Bár a  finanszírozásra született pályázatokat rendre elutasították, 2012-re a projekt egy része megvalósulhatott a tanszék több oktatója és számos hallgatója, valamint Sziládi József (a volt Kartográfia Vállalat munkatársa) közreműködésével, aki a summer elkészítését ingyen vállalta. Abban az évben az OSZK-ban tartott projektzáró konferencián Márton Mátyás bemutatott egy olyan „víziót”, amely a digitális tartalmi hasonmás képét az eredeti gömb állványába montírozva ábrázolja, illetve Lente Zsuzsanna restaurátor művész külföldi példákkal nagy méretű földgömbök korlátozott számban előállított művészi hasonmás kiadásait mutatta be. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása csak 2018 végén kezdődhetett el, de a tényleges fizikai rekonstrukciót megelőzően a 2012–13-ban megszakadt tanszéki munkálatokat teljessé kellett tenni egy féléves projekt keretében, ami 2019 első félévében megtörtént. A feladatot (a 2012-ig készített digitális hasonmás továbbfeldolgozását) Márton Mátyás vállalta, Paksi Judit közreműködésével. Ez további források, térképek, atlaszok felkutatását jelentette, amelyeket Perczel használhatott a glóbusz készítésekor, illetve összevetésüket a glóbusz jól olvasható részeivel, hogy a bizonyíthatóan használtakat fő alapanyagul kiválaszthassák. Ilyen módon tudták kiegészíteni a földrajzi nevek kibetűzhetetlen részeit és pótolni a teljesen megsemmisült földgömbrészek térképrajzi elemeit. Ezzel párhuzamosan kiszolgálták az Archiflex Stúdió által szervezett, Lente Zsuzsanna művészeti vezető által irányított három rekonstruált művészi hasonmás készítési munkálatait. Ezen hasonmások fizikai megvalósulása teszi igazán közkinccsé azt a hatalmas tudományos és kulturális értéket képviselő műalkotást, amelyet Perczel-glóbuszként ismer ma a térképtörténet. Az elkészült glóbuszok három helyre kerültek: az első a miniszterelnök dolgozószobáját díszíti, a második az Országos Széchényi Könyvtárban lett kiállítva, és a harmadik 2020. augusztus 27-én érkezett meg az ELTE Egyetemi Könyvtárba.

A rendezvény utolsó előadása Györffy György Széchenyi- és Herder-díjas történész, a honfoglalás és az Árpád-kor tudósa életművének állított méltó emléket. Címe „Györffy György kartográfiai munkássága”, szerzője Györffy János és Zentai László. Az előadók kiemelték, hogy Györffy György történészként alapvetően támaszkodott a földrajzi szemléletre. Kutatási eredményeit nagyszámú térképen mutatta be, több újszerű meglátásához a vizsgált jelenség térképre vitelével jutott el, és jelentős szerepe volt történelmi atlaszok szerkesztésében. Györffy a II. világháborúban a Honvéd Térképészeti Intézetben szolgált, 1950-től az 1990-es évekig pedig a Történettudományi Intézetben dolgozott. Itt munkatársaival kiépített egy adatbázist, amely tartalmazza az Árpád-kori oklevelekben előforduló mintegy 80 000 földrajzi vonatkozású adatot. Erre támaszkodva írta meg Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzát, amelyből négy kötet jelent meg 38 vármegyével és az adataikat szemléltető térképekkel. Az előadás során több olyan munkája került bemutatásra, amelyek a kartográfia iránti elkötelezettségét támasztja alá. Példaként kiemelték, hogy összehasonlította az Anonymus művében előforduló honfoglalás kori Kárpát-medencei államalakulatok térképét, egyrészt az egykorú hiteles források által említett országokat és népeket ábrázoló térképpel, másrészt a magyar állam alapításának korából ismert uralmi körzetekkel. Amíg az első összehasonlítás semmi hasonlóságot nem mutat, addig a másodikban hasonló mintázatot lehet felfedezni a két térkép tartalmában. Később arról az elméletéről is beszéltek, illetve térképeket mutattak, ami szerint egyes X. századi magyar méltóságok nevéből keletkezett helynevek elhelyezkedésének térképen felismerhető szabályszerűségeiből – egyes utazók által leírt Kelet-európai analógiák alapján – arra lehet következtetni, hogy a nyári és téli szállásaik között váltva vonultak tavasszal és ősszel a folyó mentén kíséretükkel, állataikkal. Az előadók hangsúlyozták, hogy Györffy Györgynek (Radó Sándorral együtt) mind koncepcionálisan, mind a részleteket illetően meghatározó szerepe volt a középiskolai történelmi atlasz 50-es évek közepétől folyó munkálataiban. Györffy a középkori magyar és egyetemes történeti témák javarészét maga tervezte, ezekből a térképekből iskolai falitérképek is készültek. (Az előadás anyagából készült tanulmány a Geodézia és Kartográfia jelen számában olvasható. Szerk.)

Az ülésen elhangzott bemutatók megtekinthetők (pdf formátumban illetve videó formájában) a következő címen: http://lazarus.elte.hu/hun/mta-kart/ttn-2020/ttn2020.htm. Ugyanitt le lehet tölteni a tudományos napra készített absztraktfüzetet, amely az öt előadás kivonatát tartalmazza.

A már hagyományosnak mondható tudományos napot jövő decemberben is megtartjuk, és reményeink szerint akkor már az Akadémia székházában újra személyesen találkozhatnak a magyar térképtudományi közösség tagjai.

 

Reyes Nunez José Jesús

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet

Testületi ülések

 

Az MFTTT vezető testületei 2020. december 17-én tartották záró-értekezleteiket, tekintettel a járványügyi helyzetre, az internet segítségével, online. Elsőként az intézőbizottság ülésére került sor a következő napirendi pontokkal:

1. Javaslat az MFTTT 2021. évi tagsági díjaira, előadó: Dobai Tibor főtitkár

2. Beszámoló az MFTTT 2020. évi tevékenységéről és aktuális pénzügyi helyzetéről, előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

3. A Társaság 2021. évi költségvetésének tervezete, előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella

4. Beszámoló a 2020. őszi rendezvényekről, előadó: Dobai Tibor, Iván Gyula, dr. Toronyi Bence

5. Az EFGN és a Földmérők Világnapja 2021. évi programjának előkészítése, előadó: dr. Ádám József, Iván Gyula és Szrogh Gabriella

6. Egyebek

Az ülésen a következő határozatokat hozta a testület:

7/2020. (XII. 17.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság köszönetét fejezi ki dr. Toronyi Bencének és Szrogh Gabriellának az „Osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódó továbbképzés és fórum” című témakörben 2020. november 11-én megtartott előadóülés eredményes és sikeres megrendezéséért és lebonyolításáért, továbbá dr. Rózsa Szabolcs egyetemi docensnek, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék tanszékvezetőjének az Egyetem MS Teams felületének rendelkezésre bocsátásáért, amely a rendezvény online térben történő megtartásának szoftveres hátterét biztosította.

8/2020. (XII. 17.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság köszönetét fejezi ki Iván Gyulának és dr. Toronyi Bencének, továbbá Szrogh Gabriella ügyvezető titkárnak a „Földmérők Világnapja – Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja” konferencia 2020. november 18-án történt eredményes és sikeres megszervezéséért, valamint dr. Rózsa Szabolcs egyetemi docensnek, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék tanszékvezetőjének az egyetem MS Teams felületének rendelkezésre bocsátásáért, amely a rendezvény online térben történő megtartásának szoftveres hátterét biztosította.

9/2020. (XII. 17.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság a főtitkár előterjesztése alapján megismerte és megvitatta a Társaság 2021. évi tagdíjaira vonatkozó tervezetet (amely a 2020. évi tagdíjtételek változatlanul hagyását tartalmazza), amelyet megállapításra a választmány elé, majd ezt követően jóváhagyásra a közgyűlés elé terjesztésre javasolt.

10/2020. (XII. 17.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság a főtitkár és az ügyvezető titkár előterjesztése alapján megismerte a Társaság aktuális pénzügyi helyzetét és a 2021. évi költségvetési tervezetét, amelyet a választmány és a közgyűlés elé terjesztésre és elfogadásra javasolt. Az IB egyetértett az ügyvezető titkár részére a 2020. évi 13. havi fizetés és a kisegítő munkatárs részére pedig jutalom kiutalásával a jó munkájuk elismeréséül.

11/2020. (XII. 17.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság elhatározta, hogy a 2021. évi Földmérők Világnapja és az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából előadóülését 2021. március 18-án szervezi meg, valószínűleg online formában. A „Nyílt tudomány – szakterületünk kihívásai az új világban” főcím alatt megrendezendő előadóülés programjának összeállítására eseti programbizottságot állít fel, amelynek elnöke Iván Gyula, tagjai: ifj. Domokos György, dr. Toronyi Bence és Szrogh Gabriella.

12/2020. (XII. 17.) számú IB-határozat: Az intézőbizottság a 2021. évi Lázár deák emlékérem odaítélésének előkészítésére a következő jelölőbizottságot kéri fel: dr. Busics György, ifj. Domokos György, Hetényi Ferencné, Tóth László és Zalaba Piroska.

Az IB ülését követő választmányi gyűlés a következő napirendi pontokat tárgyalta:

1. Az MFTTT 2021. évi tagsági díjai, előadó: Dobai Tibor főtitkár

2. Az MFTTT 2021. évi költségvetési tervezet megvitatása, előadó: Dobai Tibor főtitkár

3. Egyebek

Az értekezleten az alábbi határozatok születtek:

4/2020. (XII. 17.) számú választmányi határozat: Az MFTTT választmánya a főtitkár előterjesztése alapján megismerte a Társaság 2021. évi tagdíjaira vonatkozó tervezetet (amely a 2020. évi tagdíjtételek változatlanul hagyását tartalmazza), amelynek a közgyűlés elé terjesztését javasolja jóváhagyás céljából.

5/2020. (XII. 17.) számú választmányi határozat: Az MFTTT választmánya a főtitkár előterjesztése alapján megismerte a Társaság aktuális pénzügyi helyzetét és a 2021. évi költségvetési tervezetét, amelynek a közgyűlés elé terjesztését javasolja elfogadás céljából.

Az év végi záró közgyűlés legfontosabb feladata – a szabályos működés érdekében – az előzetes költségvetés elfogadása volt. A testület december 17-i online ülése a következő napirend szerint zajlott le:

1. Elnöki megnyitó, előadó: dr. Ádám József elnök

2. A mandátumvizsgáló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megválasztása, előterjesztő: Dobai Tibor főtitkár

3. Tájékoztató a Társaság aktuális ügyeiről (2020. évi tevékenység és aktuális pénzügyi helyzet), előadó: dr. Ádám József elnök (A Társaság tevékenységéről részletesen olvashatnak a jelen számunkban megjelent „Új évi köszöntő”-ben.)

4. A mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése

5. A Társaság 2021. évi tagdíjainak jóváhagyása, előterjesztő: Dobai Tibor főtitkár

6. A Társaság 2021. évi költségvetésének elfogadása, előadó: Dobai Tibor főtitkár

7. Egyebek

A közgyűlés – 23 fő online jelenlétével munkáját elvégezve – a következő határozatokat hozta:

5/2020. (XII. 17.) számú közgyűlési határozat: A közgyűlés egyhangúan elfogadta az ülés napirendjét.

6/2020. (XII. 17.) számú közgyűlési határozat: A közgyűlés egyhangúan elfogadta a főtitkárnak a mandátumvizsgáló bizottság összetételére (elnöke: dr. Toronyi Bence, tagjai: Iván Gyula és Szilvay Gergely), a jegyzőkönyvvezető (Szrogh Gabriella ügyvezető titkár) és a hitelesítők (Iván Gyula és dr. Toronyi Bence) személyére tett előterjesztését.

7/2020. (XII. 17.) számú közgyűlési határozat: A közgyűlés a Társaság 2020. évi tagdíjait az intézőbizottság javaslata és a választmány által megállapított összegekben (a 2020. évi tagdíjtételek változatlanul hagyásával) jóváhagyta.

8/2020. (XII. 17.) számú közgyűlési határozat: A közgyűlés Dobai Tibor főtitkár előterjesztésében megismerte a Társaság aktuális pénzügyi helyzetét és a 2021. évi költségvetési tervezetét. Az MFTTT 2021. évi költségvetési tervezetét (az intézőbizottság és a választmány javaslata alapján) a mellékelt táblázatban foglaltak alapján elfogadta.

Költségvetési terv – MFTTT közgyűlés, 2020. december 17. (ezer forintban)
	2020 TERV	2020. 11. 30. állapot	2021 TERV
Értékesítés nettó árbevétele (rendezvények és kiadvány/GK-előfizetések+hirdetés, egyéb)	7 300	1 000	3 500
Tagdíj	5 000	5 000	4 500
Támogatások	5 000	3 735	3 500
Összes bevétel	17 300	9 735	11 500
Rendezvények és szaklap (GK) ráfordításai	5 200	1 300	2 500
Nemzetközi tagdíjak/utazások	1 200	1 300	1 300
Működés és egyéb kiadványok ráfordításai, egyéb költségek	3 000	105	2 100
Személyi jellegű ráfordítások (munkabér+béren kívüli juttatások és azok járulékai)	7 500	6 247	5 500
Összes ráfordítás	16 900	8 952	11 400
Eredmény	400	783	100

 

Hírek

Rubindiplomát kapott Ernyey István

Örömmel értesültünk arról, hogy a Soproni Egyetem Ernyey Istvánnak (93), mérnöki oklevele átvételének 70. évfordulója alkalmával 2020. szeptember 8-án rubindiplomát adományozott. A felsőoktatási intézményekben ritkaságszámba megy ilyen jubileumi oklevélnek az átadása.

Ernyey István 1927. április 22-én polgári családba született a Somogy megyei Iharosberényben, ahol apja főjegyző volt. Elemi iskoláit 1933 és 1937 között szülőhelyén végezte. Édesanyja korai halála után Berzencére költöztek, majd Istvánt beíratták a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba (és internátusba), ahol 1946-ban jeles érettségi vizsgát tett. Ezután beiratkozott a Soproni Erdészeti és Bányamérői Főiskolára (ma Soproni Egyetem), ahol 1950-ben mérnöki oklevelet szerzett. A diploma megszerzése után felvételre jelentkezett az Országos Földméréstani Intézetbe, ahol a részletes felmérési osztályra került. Ehhez az osztályhoz tartoztak az Oltay-féle 1:1000 ma.-ú budapesti szabatos városmérés munkálatai. 1951-ben az osztályt a frissen alakult Földmérési Irodához csatolták, majd az Iroda nevét 1954-ben Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatra változtatták.

Ernyey István szakmai munkássága során végigszolgálta a ranglétra minden lépcsőfokát. Volt beosztott mérnök, csoportvezető mérnök, helyettes osztályvezető, és 1968. január 1-től 20 éven át – mint osztályvezető – volt Budapest 1:1000 ma.-ú szabatos városmérésének irányítója. Teljes szakmai életét ennek a térképműnek szentelte. Közben posztgraduális képzés keretében a Budapesti Műszaki Egyetemen geodéziai automatizálási és számítástechnikai szakmérnöki oklevelet szerzett.

Alapító tagja volt Társaságunk (MFTTT) jogelődjének, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületnek, és több szakmai cikket is írt. Munkája elismeréséül megkapta a Térképészet Kiváló Dolgozója ágazati kitüntetést, majd nyugalomba vonulása (1987. december 31.) alkalmával a Munka Érdemrend ezüst fokozatát is. Mint nyugdíjas, néhány évig Csanda Ferenc magánmérnöki irodájában dolgozott.

Ernyey István kedvenc időtöltése korábban a teniszezés és a balatonszemesi nyaralójában a kertészkedés volt, ahol nyarait ma is tölti unokái és dédunokái körében.

Az évforduló alkalmával gratulálunk Ernyey Istvánnak, és jó egészséget kívánunk neki.

Dr. Székely Domokos

*

Tudományos Diákköri Konferencia a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2020. november 12-én volt a Tudományos Diákkörök szokásos évi konferenciája. Valamennyi karon ekkor mutatták be a legjobb hallgatók az elmúlt egy évben készített munkáikat. Az ismert járványhelyzet miatt az idén online rendszerben rendezték meg a szekcióüléseket.

Az Építőmérnöki Karon 6 szekcióban összesen 43 előadás hangzott el. A szakterületünket érintő témák a Földmérő és térinformatikai szekcióban kaptak helyet. A szekció elnöke dr. Kugler Zsófia egyetemi docens a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékről, a titkári feladatokat pedig Potó Vivien doktorandusz látta el, ugyanerről a tanszékről.

A szekcióülés reggel 9 órakor kezdődött a virtuális térben. Az előadásokat jórészt a két szaktanszék az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék (AFG) és a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék (FMT) oktatói követték, de felfedezhettünk több külsős érdeklődőt is. A szekcióülést az elnök nyitotta meg bevezetőjével, amelyben kihangsúlyozta a Tudományos Diákkörben végzett munka fontosságát az egyetemi képzésben. Ezt követően a következő előadások hangzottak el:

1. Horváth Viktor Győző: Mobil térképező platform építése és programozása

Konzulensek: dr. Siki Zoltán (AFG) és dr. Barsi Árpád (FMT)

2. Hrutka Bence Péter: Ingatlan-nyilvántartási térkép felújítása pontfelhő segítségével

Konzulensek: dr. Takács Bence (AFG) és dr. Siki Zoltán (AFG)

3. Nagy Nándor Antal: Tárgyszkennelési technológiák összehasonlító elemzése

Konzulensek: dr. Lovas Tamás (FMT), Somogyi József Árpád (FMT)

4. Gherman Sámuel: Útburkolat-felmérés pontfelhőtechnikákkal

Konzulensek: dr. Takács Bence (AFG), dr. Égető Csaba (AFG)

5. Emmanuel Godwin Bandawa: Sentinel-2 műholdfelvételek felügyelet nélküli osztályozása

Konzulensek: dr. Wirth Ervin (FMT), dr. Lovas Tamás (FMT)

6. Baranyai Dániel: Ágensalapú lefolyásszimuláció digitális domborzatmodellen: egy hiperlokális csapadékadatokat integráló térinformációs keretrendszer bemutatása.

Konzulensek: dr. Wirth Ervin (FMT), dr. Lovas Tamás (FMT)

Valamennyi előadó bebizonyította, hogy szakterületén komoly munkát végzett, és az előadásokkal sem vallottak szégyent.

Az utolsó előadás után dr. Kugler Zsófia elnök ismételten megköszönte a hallgatóknak és az őket segítő konzulens oktatóknak az oktatás és a tudományos képzés szempontjából igen jelentős munkáját.

Végül bejelentette, hogy az eredményhirdetés hagyományosan aznap este lesz, de nem hagyományosan módon, hanem az online térben.

A Földmérő és térinformatikai szekcióban szerepelt hallgatók közül Horváth Viktor Győző I. díjat és a Pro Progresszió Alapítvány különdíját kapta. Hrutka Bence Péter II. díjat nyert, valamint megkapta a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének különdíját is. Két dolgozat érdemelte ki a III. díjat: Nagy Nándor Antal és Gherman Sámuel. Dícsérő oklevéllel jutalmazták Emmanuel Godwin Bandawa és Baranyai Dániel munkáját. A díjakat a Egyetemi Hallgatói Képviselet biztosította.

A bíráló bizottság a jövő évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián a négy, díjat kapott hallgató, vagyis Horváth Viktor Győző, Hrutka Bence Péter, Nagy Nándor Antal és Gherman Sámuel részvételét javasolja.

Homolya András

*

2021-es Ristow-díj pályázat

A Washingtoni Térkép Társaság (Washington Map Society), az Egyesült Államok egyik legrégebbi és legnagyobb térképtörténeti szervezete, amely 1994 óta hirdeti meg pályázatát a Ristow-díjra. A díjat a Kongresszusi Könyvtár földrajzi és térképtárának volt vezetője és a társaság egyik alapítója, Walter W. Ristow (1908–2006) emlékére alapították.

Az idén is kiírt pályázatra alap- vagy mesterképzésben részt vevő egyetemi hallgatók és doktoranduszok térkép- vagy kartográfiatörténeti témájú dolgozatait várják, nem csak az Egyesült Államokból, hanem a világ bármely országából. A beadott pályamunka lehet valamely kurzus követelményeként, korábban írt szemináriumi dolgozat vagy önálló kutatáson alapuló tudományos dolgozat egyaránt. Tartalmi és formai megkötés csupán annyi, hogy a korábban még nem publikált tanulmányok angol nyelvűek legyenek, pdf-formátumban adják be őket, valamint terjedelmük ne haladja meg a 7500 szót.

A nyertes 1000 US$ pénzjutalmat, egy éves társasági tagságot kap, és tanulmánya megjelenik a WMS lapjában, a Portolan-ban. A társaság a korábbi években több pályázót is jutalomban részesített. A korábbi években az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet hallgatói már többször adtak be pályázatot a felhívásra. 2015-ben Merve Senem Arkan doktorandusz tanulmánya külön elismerést kapott és cikkét is közölték a WMS lapjában (Arkan, Merve Senem 2015, Mapping Siege: The 1570-1 Conquest of Cyprus on Italian Siege Maps of Nicosia and Famagusta, In Portolan 93, 7-18).

A pályamunkát 2021. június 1-ig kell elküldeni elektronikusan Dr. Katherine Parker címére ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), aki a Ristow-díj Bizottság elnöke. További, részletesebb információ a pályázatról a Washington Map Society honlapján olvasható: http://www.washmapsociety.org/Ristow-Prize.htm.

Dr. Török Zsolt Győző egyetemi docens

ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet