GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

Dr. Klinghammer István: A térképet szerkesztő geoinformatikusok figyelmébe: a térképi modellképzés és a generalizálás szüksége -- 4

Likó Szilárd Balázs – Bekő László – dr. Burai Péter – dr. Mari László: Légi hiperspektrális felvétel osztályozási pontosságának vizsgálata fás mintaterületen -- 7

Dr. Ungvári Zsuzsanna – dr. Márton Mátyás: A Perczel-glóbusz új interaktív névmutatója -- 13

Dr. Siki Zoltán – dr. Takács Bence: Mozgásvizsgálat fényképeken -- 19

Boda Géza: Hibahatárok – lehet pár deciméterrel több? -- 24

Malak Alasli: A Maghreb-országok helynévváltozatai magyar iskolai atlaszokban (angol nyelven) 29

Domokos György 90 éves -- 37

A Magyar Autonóm Tartomány a „szocialista” térképeken -- 38

Intézőbizottsági ülés -- 40

Társasági kitüntetések -- 41

Földmérők Világnapja -- 44

Műszerismertetés -- 46

Contents

To the attention of GIS professionals: the necessity of model building and generalization in map editing (István KLINGHAMMER, Dr.) -- 4

Accuracy assessment of the tree species with aerial hyperspectral imaginary (Szilárd Balázs LIKÓ – László BEKŐ – Péter BURAI, Dr. – László MARI, Dr.) -- 7

A new interactive gazetteer of Perczel’s globe (Zsuzsanna UNGVÁRI,Dr.– Mátyás MÁRTON,Dr.) -- 13

Movement analysis on the images (Zoltán SIKI, Dr. – Bence TAKÁCS Dr.) -- 19

Margins of error – should it be a few decimetres more? (Géza BODA) -- 24

Maghrebian toponym variants in Hungarian school atlases (Malak ALASLI) -- 29

György Domokos is 90 years old -- 37

Hungarian Autonomous Region on the “socialistic” maps -- 38

Meeting of the executive board -- 40

MFTTT’s awards -- 41

Global Surveyors’ Day -- 44

Instrument review -- 46

Címlapon: A Magyar Autonóm Terület ábrázolása a Középiskolai atlasz Románia lapján

On the Cover Page: Hungarian Autonomous Region on the map of Romania in the secondary school atlas

A térképet szerkesztő geoinformatikusok figyelmébe:
a térképi modellképzés és a generalizálás szüksége

Klinghammer István

DOI: 10.30921/GK.73.2021.3.1

A tértudományok képviselői számára elengedhetetlen bizonyos objektumok és folyamatok térbeli és/vagy időbeli jellemzőinek rögzítése, ezen adatok elemzése és megjelenítése. Az adatreprezentáció legelterjedtebb formája a térkép. A geoinformatika tudományágának kialakulásával a térképszerkesztő szakmai feladatát a térképi információk megformálásának folyamata jelenti. A térkép a valóságról alkotott térbeli információk mértékhez (méretarány és vetület) kötött és rendezett grafikus modellje.

To the attention of GIS professionals:

the necessity of model building and generalization in map editing

István KLINGHAMMER

The representatives of spatial sciences have to register the characteristics of certain objects and processes in space and/or time, analyse and visualize these data. The most widespread form of representing data is the map. With the development of geoinformatics as a discipline, the professional task of the map editor is to put the map data into shape. The map is a systematic graphic model of the spatial information on realities limited by scale and projection.

Kulcsszavak: geoinformatika, generalizálás, térképi modell, grafikai tartalom

Keywords: geoinformatics, generalization, cartographic model, graphical content

Dr. Klinghammer István professzor emeritus, az MTA rendes tagja ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Légi hiperspektrális felvétel osztályozási pontosságának vizsgálata fás mintaterületen

Likó Szilárd Balázs – Bekő László – Burai Péter – Mari László

DOI: 10.30921/GK.73.2021.3.2

Jelen kutatásunkban osztályozási technikákat vizsgáltunk hiperspektrális légi felvételen, különböző fafajok elkülönítésének céljával. A különböző módszerek alapját két képi jelerősítő transzformációtípus (PCA – főkomponens analízis, MNF – legkisebb zajhatású rész) és három irányított pixelalapú képosztályozási algoritmus (ML – Maximum Likelihood, SVM – Support Vector Machine, RF – Random Forest) és ezek kombinációja adta. A vizsgált terület egy a Mecsek lábánál elterülő dombos terület volt. A legmagasabb osztályozási pontosságot 81,16%-kal az MNF transzformált csatornákon elvégzett SVM-osztályozás hozta, 10 különböző fafaj esetén, egy közel két négyzetkilométeres mintaterületen. Ezt követően a meghatározott leghatékonyabb osztályozót kiterjesztettük a teljes felvételezett területre (13 km²), amelyen az 70,20%-os teljes pontossági értéket mutatott, immáron 16 különböző fafajnál.

Accuracy assessment of the tree species with aerial hyperspectral imaginary

Szilárd Balázs LIKÓ – László BEKŐ – Péter BURAI – László MARI

In this paper, we are investigating the methodical work on classifying hyperspectral images, on a purpose to identify tree species.  For this, we are testing two transformation method: PCA (Principal Component Analysis), MNF (Minimum Noise Fraction), and three classification variety ML (Maximum Likelihood), SVM (Support Vector Machine), RF (Random Forest) to find the best combination of these and the ideal number of bands used on classification. The investigated area took place in Hungary around Mecsek, in a hilly area. Our final result was an 81,16% overall accuracy value, with ten tree species, with MNF SVM combination, on an image cut around 2km². After finding the best combination, we spread our research on a larger (13km²) area, resulting in 70,20% overall accuracy with 16 tree species there.

Kulcsszavak: hiperspektrális légi felvétel, vegetációtérképezés, Maximum Likelihood Classifier (MLC), Random Forest (RF), Support Vector Machine (SVM).

Keywords: Aerial hyperspectral imagery, vegetation mapping, Maximum Likelihood Classifier (MLC), Random Forest (RF), Support Vector Machine (SVM)

Likó Szilárd Balázs doktorandusz Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.	Bekő László tudományos segédmunkatárs Debreceni Egyetem Távérzékelési Szolgáltató Központ Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Dr. Burai Péter tudományos főmunkatárs Debreceni Egyetem Távérzékelési Szolgáltató Központ Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.	Dr. Mari László egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

A Perczel-glóbusz új interaktív névmutatója

Ungvári Zsuzsanna – Márton Mátyás

DOI: 10.30921/GK.73.2021.3.3

A 2007-ben Márton Mátyás által az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén felvázolt Perczel-projekt eredményeképpen 2019-ben elkészült a 127,5 cm átmérőjű kéziratos földgömb teljes digitális restaurálása, majd rekonstrukciója. A tanszéken korábban, 2013-ig folyó – a földgömb megmentését célzó, számos oktató és hallgató munkáját felölelő – feladat végső kartográfiai befejezése Márton Mátyásra, a projekt korábbi vezetőjére várt, aki ezt a munkát Paksi Judit közreműködésével végezte el. Ennek felhasználásával mód nyílt három művészi hasonmásglóbusz elkészítésére is. Azt mondhatjuk, hogy ily módon újjászületett ez az egyedülálló, nagy kulturális értéket képviselő, ugyanakkor kartográfiai örökségünk szempontjából is igen jelentős műalkotás, amely a 20. század megpróbáltatásai következtében helyrehozhatatlan sérüléseket szenvedett. A digitális rekonstrukciót követően jó alkalom kínálkozott egy másik, korábbi, kapcsolódó projekt felelevenítésére, az Ungvári Zsuzsanna és Tokai Tibor munkájának eredményeképpen született „A Perczel-glóbusz interaktív névmutatója” című honlap új, kibővített tartalmú létrehozására is. A tanulmány bemutatja a névmutató készítésének előzményeit, és ismerteti a jelenlegi feldolgozás legfontosabb lépéseit.

A new interactive gazetteer of Perczel’s globe

Zsuzsanna UNGVÁRI – Mátyás MÁRTON

As a result of the Perczel Project outlined by Mátyás Márton in 2007 at the Department of Cartography and Geoinformatics of Eötvös Loránd University (ELTE), the complete digital restoration and then reconstruction of the 127.5 cm diameter manuscript globe was completed in 2019. The final cartographic completion of the ongoing task at the department by 2013 – led by Mátyás Márton, the project manager, who carried out this work with the help of Judit Paksi –, which included the work of many lecturers and students, aimed at saving the globe. Using this augmented digital processing, it was also possible to create three artistic copies of Perczel’s globe, which was originally made in 1862. This unique work of art, which has suffered irreparable damage due to the ordeals of the 20th century, is of great cultural value and also very important for our cartographic heritage, has been reborn. Following the digital reconstruction, there was a good opportunity to revive another related project. The website, “The interactive gazetteer of Perczel’s globe”, which was born as a result of the work of Zsuzsanna Ungvári and Tibor Tokai earlier, was also created with a new, expanded content. The present study presents the antecedents of gazetteer creation and describes the most important steps of current processing.

Kulcsszavak: virtuális glóbusz; földrajzinév-restaurálás, földrajzinév-rekonstrukció; nevek geoadatbázisa; interaktív névmutató

Keywords: virtual globe; restoration and reconstruction of geographical names; name geodatabase; interactive gazetteer

Dr. Ungvári Zsuzsanna egyetemi adjunktus ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Márton Mátyás professor emeritus ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Mozgásvizsgálat fényképekből

Siki Zoltán – Takács Bence

DOI: 10.30921/GK.73.2021.3.4

A geodéziai mozgás- és deformációvizsgálatok területén a fotogrammetria egy újszerű alkalmazását mutatjuk be ebben a cikkben. A fénykép, illetve videó elvételek készítése során Raspberry Pi számítógépet és kamerát alkalmazunk úgy, hogy a kamerát egy geodéziai távcsőre szereljük a felbontás növelése érdekében. A képek feldolgozását teljesen automatizáltuk a nyílt forráskódú Ulyxes-rendszer továbbfejlesztésével. Az automatizálást az úgynevezett ArUco-jelek és az OpenCV-könyvtár segítségével valósítottuk meg. Kétféle algoritmust, egyrészt a sablonillesztést (template matching), másrészt az alakfelismerést is implementáltunk. A sablonillesztés esetén a jel nem fordulhat el és a mérete sem változhat meg, így a képsíkban a jel önmagával párhuzamos elmozdulását tudjuk detektálni. Az alakfelismerés esetén nincsenek ilyen korlátozások. A rendszert dinamikus próbaterhelések során alkalmaztuk, ahol a robot-mérőállomások nem elég gyorsak, a GNSS-technika pedig nem elég pontos.

 

Movement analysis on the images

Zoltán SIKI – Bence TAKÁCS

In geodetic movement and deformation analysis, a novel application of photogrammetry is presented in this article. The resolution of the images is increased by inserting a geodetic telescope in front of the camera. Raspberry Pi computer and camera are used to take photos and videos. Extending the open-source Ulyxes system, image processing was fully automated using the so-called ArUco codes and the OpenCV library. Two different algorithms, namely template matching as well as pattern recognition, were implemented. In the case of template matching, the markers cannot be rotated or scaled; therefore, we can detect their parallel displacement in the image plane. On the other hand, though, in the case of pattern recognition, there are no such restrictions. The system was applied during dynamic test loads where the robotic total stations are not fast enough and the GNSS technique is not accurate enough.

Kulcsszavak: mozgásvizsgálat, deformációvizsgálat, képfeldolgozás, nyílt forráskód, Raspberry Pi

Keywords: movement analysis, deformation analysis, image processing, open source, Raspberry Pi

Dr. Siki Zoltán adjunktus BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Takács Bence egyetemi docens BME Általános ésFelsőgeodézia Tanszék Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Hibahatárok – lehet pár deciméterrel több?

Boda Géza

DOI: 10.30921/GK.73.2021.3.5

A kataszteri felmérések részletpontjai eltérő pontossággal azonosíthatóak. Nem mindegy, hogy egy utcafronti épületsarkot vagy egy erdő sarokpontját határozzuk meg. A nem DAT-szabvány szerint készült térképekre vonatkozó 1990 előtti előírások a földrészlet-határpontok rendűségét az azonosíthatóság szempontjából ugyan megkülönbözteti, de az érvényben lévő jogszabályban a hibahatárok a részletpontok rendűségi eltéréseit, azaz az azonosíthatóság eltéréseit nem veszi figyelembe. A cikkben e hiányosság javítására, pótlására teszek javaslatot.

Margins of error – should it be a few decimetres more?

Géza BODA

The detail points of cadastral surveys can only be identified with varying degrees of accuracy. There is a difference in defining a corner of a building on a street frontage and the corner point of a forest. Pre-1990 regulations concerning maps not prepared in accordance with the DBM (Digital Base Map) standard differentiate the rank of plot boundary points from the point of view of identifiability, however, in the prevailing statutes the margins of error do not take the rank variations of detail points, that is variations in identifiability, into account. In my article I propose a way for rectifying, supplementing this shortcoming.

Kulcsszavak: kataszteri felmérés, hibahatárok, pontok azonosíthatósága

Keywords: cadastral survey, degrees of accuracy, identifiability of points

 

Boda Géza ny. földmérőmérnök Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

A Maghreb-országok helynévváltozatai magyar iskolai atlaszokban (angol nyelven)

Malak ALASLI

DOI: 10.30921/GK.73.2021.3.6

A földrajzinév-változatok rendezett táblázata által a konkordancia-vizsgálat mélyebb összehasonlításokat tesz lehetővé. A Maghreb-országok (Marokkó, Algéria, Tunézia) esetében a gyarmati idők utáni ún. arabosítási folyamat, illetve a politikai fordulatok révén számos helynév megváltozott, leginkább a városnevek.

Az atlaszok általában az előző kiadványok gyakorlatát követik, de mégis vannak névváltozatok. E cikk a Maghreb-országok helyneveinek változatait állítja össze néhány 20. és 21. századi magyar iskolai atlasz névanyaga alapján. Továbbá megvizsgálja, hogy a magyar térképész egyetemi hallgatók hogyan ejtik az atlaszokból gyűjtött neveket, illetve azt, hogy kiejtésüket az arabok mennyire értenék meg.

Az eredmények azt mutatják, hogy a francia átírás szerint leírt arab nevek olvasása a magyar hallgatóknak gondot okozott. Két fő következtést lehetett ebből levonni: a magyar fiataloknak nehézséget jelentett a helynevek kiejtése, az arabok pedig nem értették volna meg őket, azaz a kommunikáció megakadna. Bár a Maghreb-régióban a helyneveket arabul és franciául írják, a magyar olvasók a helyi környezettől eltérő módon használják a földrajzi neveket, igyekezvén azokat a nyelvükhöz igazítani (magyaros átírás). Ezért a helynevek szótártani feldolgozása magába foglalja a helynevek írását és kiejtését is.

Maghrebian toponym variants in Hungarian school atlases

Malak ALASLI

Concordance provides variants of a name and thus inaugurates a more in-depth representative reference. Besides, city names shift more frequently than other geographical names, which can be explained by the end of colonialism, various political upheavals, or other reasons. In the particular case of the Maghreb, Arabization has led to a noticeable transformation of many toponyms.

Atlases usually imitate the former ones; yet, variations occur. This study aims to collect the toponym variants of the Maghreb region (Morocco, Algeria, Tunisia) from several Hungarian 20^th and 21^st school atlases and address the entries' pronunciation by the Hungarian students. Thus, students were asked to pronounce the various place names collected from the atlases, which enabled an interpretation of how understandable they are to Arabs.

Results unveiled the intricacy behind the pronunciation. Two main conclusions emerged; Hungarian students encountered challenges reading the toponyms, and Arabic speakers could not identify the names either, which causes a cut in communication. Hungarians use geographic names that are foreign to their environment and language in diverse settings, hence trying to adapt them to their linguistic context. The Maghreb region uses Arabic and French to present the place names. Consequently, the toponym's lexicographical treatment will, therefore, consist of both the presentation of the toponymic term and the pronunciation of the entries.

Kulcsszavak: konkordancia, iskolai atlaszok, helynevek

Keywords: concordance, school atlases, toponymy

Malak Alasli PhD student Institute of Cartography and Geoinformatics ELTE Eötvös Loránd University Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Szemle

Domokos György 90 éves

1931-ben született Budapesten. A háborúban elvesztette édesapját, özvegy édesanyja egyedül nevelte fel. Érettségi után 1949-ben jelentkezett a Műegyetem általános mérnöki karára, de nem vették fel. Egy textilgyárban kezdett el dolgozni. Szeptemberben egy újsághirdetésből megtudta, hogy földmérőképzés indul Sopronban. Jelentkezett és felvették. Az akkor alapított új szakon csak október 24-én kezdődött el az oktatás. Tanulmányi eredményei és a nyári terepgyakorlatokon mutatott szorgalma alapján a végzéskor Hazay István professzor az egyetemen tartotta tanársegédnek. Családi okok miatt egy évvel később otthagyta az egyetemet, és topográfiai felméréseken kezdett dolgozni. 1954. december 1-én két korábbi vállalatból létrehozták a Budapesti Geodéziai és Kartográfiai Vállalatot (BGTV) és a Kartográfiai Vállalatot. Domokos György a BGTV-hez került. 1958-ban a Topográfiai osztály vezetője lett. 1959 végén a BGTV topográfiai, fotogrammetriai, topokartográfiai osztályait beolvasztották a Kartográfiai Vállalatba. Az átszervezés igazi okait nem tudjuk. Az viszont ismert, hogy a Szovjetunióból 1955-ben hazatért és a főhatóság, az ÁFTH Térképészeti Főosztályát vezető Radó Sándor ellenezte az összevonást, és rá akarta venni a KV igazgatóját, Mészáros Györgyöt, hogy ne támogassa a javaslatot. Mészáros nem engedett, sokan úgy gondolják ezért kellett az átszervezést követően, hamarosan elhagynia a céget. 1963-ban dr. Hegyi Gyula lett az igazgató és Domokos György a főmérnök.

Az összevonás után a Kartográfiai Vállalatban a földmérési rész volt a nagyobb, a nagyközönségnek térképeket készítő kartográfiai (geokartográfiai) rész a kisebb. Jelentős műszaki és létszámfejlesztéssel a két terület rövid időn belül azonos súlyúvá vált. A tömeges térképkiadás érdekében a vállalat nyomdáját jelentősen meg kellett újítani. Domokos György hamar felismerte, hogy a nyomda az a terület, ahol leghamarabb lehet pénzt keresni, de ugyanakkor az a terület is ahol, ha csúszik a befejezés, leáll a nyomdagép, akkor nagyon sokat lehet veszíteni is. Feszes tervezési programot vezetett be a nyomdában. Nagyon sokszor ott kezdte a napi munkáját, ellenőrizve a program alakulását, a munkavégzés feltételeit.

Időközben az OFTH vezetésében változás történt. Az új vezető, Hoffer István azt vallotta, aki eléri a nyugdíjas kort, az kezdje meg megérdemelt pihenését. Behívatta Hegyi Gyulát, hogy elmondja elképzelését. Hegyi azt kérte, addig maradhasson, amíg helyettese, aki intenzív angol nyelvtanfolyamra jár, befejezi azt. A cég exportmunkái miatt a jövőben szüksége lesz erre a tudásra. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Személyzeti osztálya a nyelvtanfolyamra járókról rendszeresen kapott jelentést. A minisztériumban dolgoztam, és egyszer hívtak, menjek oda, valamit akarnak mutatni. Domokos György nyelvtanfolyami jelentését mutatták. Az elismerő sorok után az állt, hogy felül kellene vizsgálni azt a minisztériumi elképzelést, hogy csak a fiatalok tudnak megtanulni egy nyelvet. Itt van az ellenpélda, egy ötvenéves ember, aki szorgalmával kiváló eredményt ért el. 1981-ben Domokos György eredményes nyelvvizsgát tett. Hegyi nyugdíjba ment, majdnem két évtizedes közös munka után Domokos lett a vállalat igazgatója. 1981 és 1990 között volt igazgató.

Akik közelről ismerik a Kartográfiai Vállalt tevékenységét azok az 1963–1990 közötti időszakot –amikor Domokos György volt a vállalat főmérnöke, majd igazgatója – a cég aranykorának tartják. Ezt igazolják a statisztikai adatok. A dolgozók létszáma folyamatosan nőtt. Egyre több vidéki kirendeltség létesült. A műszaki színvonal folyamatosan fejlődött. Nőtt a kartográfiai exporttevékenység, és létrejött egy nigériai–magyar földmérési vállalat is. Nagyon sok dolgozó tanult a földmérési és térképészeti technikumokban, a Székesfehérvári Főiskolán és a Műszaki Egyetemen. A dolgozók pihenésére számtalan üdülő nyújtott lehetőséget. A vállalathoz való tartozás érzését segítette a törzsgárda-rendszer is. A legtöbben, akik ott dolgoztak, először mégsem a látványosan növekvő termelési, műszaki adatokra gondolnak, hanem arra a baráti kapcsolatrendszerre emlékeznek szívesen, amely jellemezte, áthatotta a cég egész tevékenységét. Ennek a légkörnek a kialakításában és megőrzésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett Domokos György.

A 80-as évek második felétől egyre jobban érezni lehetett a változás előszelét. A Kartográfiai Vállalat is megkezdte (külföldi tőkebevonással) bizonyos tevékenységek korlátolt felelősségű társaságokba szervezését. Az látszott, hogy a rendszerváltoztatók nagyon át akarják alakítani a valóságot. Sok mindenre gondoltak a rendszer átformálásában, csak eggyel nem foglalkoztak, miként érintik a dolgozókat ezek a változások. Várható volt, hogy a privatizációnak nagyon sokan, nyugodtan mondhatjuk a tömegek, csak a negatív hatásait fogják érzékelni. Látszott, hogy a változó piaci környezetben, az állami alapmunkák elmaradása, a megnyílt hazai piac, a nyugati export visszaesése a létszám csökkenésével fog járni. Domokos György úgy érezte, hogy nem vállalhatja a cégnél tanult, évek óta itt dolgozó, hűséges törzsgárdatagok tömeges elbocsátását. Látszott, hogy a körülmények ki fogják ezt kényszeríteni. Domokos György tudta, érezte nagyon nehéz egy a régóta ismert, szorgalmas, becsületes embernek a szemébe nézni, és azt mondani nincs már rád szükség. Tudta ezt nem egynek, hanem nagyon sok embernek kell majd mondani akkor, amikor ezt a helyzetet nem ő teremtette, hanem a külső körülmények kényszerítik ki. Az óriási lelki nyomás alatt Domokos György kérte a nyugdíjazását.

Eddig Domokos György Kartográfiai Vállaltnál töltött munkásságáról írtunk, pedig beszélnünk kellene a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületben és annak utódszervezetében a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaságban végzett tevékenységéről is.

Egy biztos, hogy azok, akik abban a közel három évtizedben, 1963 és 1990 között dolgoztak a Kartográfiai Vállaltnál, vagy megrendelőként, szállítóként kapcsolatba kerültek a céggel és Domokos György főmérnökkel, majd igazgatóval csak jókat mondva tudnak nyilatkozni és elismerőleg visszagondolni azokra az időkre.

Születésnapja alkalmából jó erőt, egészséget, hosszú boldog éveket kívánunk Domokos Györgynek, és kérjük, hogy továbbra is olvassa lapunkat a Geodézia és Kartográfiát.

Dr. Papp-Váry Árpád

*

A Magyar Autonóm Tartomány a „szocialista” térképeken

A második világháborút követően Romániában új közigazgatási beosztást alakítottak ki. Az országot tartományokra osztották. Mivel az 1950. évi alkotmány tartalmazta a Magyar Autonóm Tartomány létrehozását, ezért az egyik tartományt a székely megyékből alakították ki. Egyes irodalmi források szerint Sztálin addig nem volt hajlandó rábólintani az új román alkotmányra, amíg az elő nem írta Magyar Autonóm Tartomány létrehozását. 1952-ben megalakult ez a tartomány. Ennek az eseménynek örülni kellett volna itthon, sőt a térképészeknek is igyekezniük kellett volna, hogy minél előbb bemutathassák ezt a nagyközönségnek. A hazai politikai viszonyok, de szakmánk pillanatnyi helyzete sem tette ezt lehetővé. Csak három térképészeti kiadványt ismerek, amelyik térképen bemutatta „Székelyföld” új területét.

A két világháború között megalakult a Geodéziai és Kartográfiai Intézet (GKI). Akkori tevékenységüket nem nagyon ismerjük. Egy antikváriumban rátaláltam egy feltehetően 1940-ben megjelent zsebatlaszukra. A 32 oldalas színes atlasz mérete:15 cm magasság, 11 cm szélesség.

Az atlasz a második világháború után, 1954-ben is megjelent, az új határoknak megfelelően átdolgozva, GKI zsebatlasz néven, a címlapon Bognár Gábor, Czinder Zoltán, dr. Takács József neveivel. Az atlasz Románia-térképe bemutatta az autonóm terület határait.

1955-ben „a földrajz iránt érdeklődő és a világeseményeket figyelemmel kísérő dolgozók” számára, amint az előszó írja, a Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó Földrajzi Zseblexikont jelentetett meg. A lexikon szöveges anyagának az összeállítása során felmerült az igény, hogy a szövegbe illesztett fekete-fehér gazdasági és várostérkép-vázlatok mellett szükség lenne a világ országait színes térképeken bemutató térképsorozatra is. A kiadó nyilván tudott a GKI készülő zsebatlaszáról. A korabeli politikai viszonyok között, ahogy az előszó rögzíti, „a GKI szíves hozzájárulásával” az atlaszt beillesztették a lexikonkötet végére. Ez a döntés feltehetően még a kézirat szerkesztési munkái során megszülethetett, ezért azonos nagyságú a szöveges és a térképes rész a lexikonban. Mivel egy-két földrajzi terület vagy téma nem szerepelt a GKI zsebatlaszában, ezért a könyvkiadó megbízta a GKI-t további 12 térkép, azonos stílusban és kivitelben való elkészítésével. Ilyen térképek a Föld felszíne, a Föld országai, Magyarország domborzata és vizei, Ukrajna, az Északi és a Déli sarkvidék. A térképeket vastagabb papírra sokszorosították, mint a lexikon szövegét. A térképeket csak a papír egyik oldalára nyomtattak, így kétoldalanként két fehér oldal van a térképek között. Ezeken is elolvashatók a térképcímek. A könyv hátsó belső borítóján színesben jelentették meg 84 ország zászlóját.

Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal 1954. december 1-én a Geodéziai és Kartográfiai Intézet és a Városmérési Iroda összevonásával létrehozta a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatot (BGTV), valamint a Kartográfiai Vállalatot (KV).

A GKI ekkor már négy éve dolgozott egy középiskolai földrajzi atlaszon. A munkát kilenctagú szerkesztőbizottság felügyelte. Az atlasz hazánkban szokatlan újítása volt, hogy az egyes oldalakon feltüntették a tervező nevét. Az atlasz 1:2 500 000 méretarányú Románia-térképe lila határszalaggal körbezárva mutatta az autonóm területet. A határszalag fele olyan vastag volt, mint az országhatárokat kísérő sáv.

Az átszervezés következtében a már kész, nagyszerű atlasz megjelentetése az új vállalatra, a Kartográfiai Vállalatra várt. Az atlasz kiadását az Állami és Térképészeti Hivatal elnöke, az iskolai használatot pedig az oktatásügyi miniszter engedélyezte. Az atlasz 60 ezer példányban jelent meg. (A Magyar Autonóm Terület ábrázolását a Középiskolai Atlasz Románia lapján lásd a címlapon).

Az új középiskolai atlasz hiába volt kiváló, az akkori politikai szemlélettel nézve, egy óriási hibája volt. A szerkesztőbizottság tagjai és a térképek tervezői egyetemi oktatók voltak, akik egyéni megbízással látták el feladatukat. 1956-ban az ELTE Térképtudományi Tanszékén végeztek az első diplomás térképészek. Mindannyian a Kartográfiai Vállalatnál kezdtek el dolgozni. Első feladatként mindjárt megkapták az új általános és középiskolai földrajzi atlaszok készítését. Tekintsünk most el a régebbi és az új középiskolai atlasz összehasonlításától. Az viszont tény, hogy az új atlaszok már nem ábrázolták a Magyar Autonóm Tartomány vagy az abból alakult és 1960–1968 között létező Maros-Magyar Autonóm Tartomány területét.

Dr. Papp-Váry Árpád

Irodalomjegyzék

Bognár Gábor – Czinder Zoltán – dr. Takács József (szerk.) 1954. GKI zsebatlasz. 32 térképoldal. 12 cm szélesség, 18 cm magasság.

Földrajzi Atlasz 1955. Kartográfiai Vállalt, Budapest. 48 színes térképoldal, a belső borítókon színes térképek, külön színes jelmagyarázat-oldal. 23 cm szélesség, 28 cm magasság.

GKI zsebatlasz 1940. 32 színes térképoldal. 11 cm szélesség, 15 cm magasság.

Koch Ferenc – Petres László (szerk.) 1955. Földrajzi zseblexikon. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest, p. 324 és 44 színes térképoldal.

Stefano Rottani 2008. Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960.) Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda. p. 448

Rendezvények

Intézőbizottsági ülés

Társaságunk intézőbizottsága (IB) 2021. április 19-én 14.00 órakor tartotta soron következő ülését online (MS Teams felületen a BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék jóvoltából dr. Toronyi Bence alelnök technikai közreműködésével).

Az ülés napirendje:

1. Beszámoló a Földmérők Világnapja – Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja rendezvényről, előadó: Iván Gyula főtitkárhelyettes és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

2. Tájékoztató a Társaság aktuális pénzügyi helyzetéről, az éves beszámoló és könyvvizsgálat előkészítéséről, előadó: Dobai Tibor főtitkár és Szrogh Gabriella ügyvezető titkár

3. Javaslat a 2021. évi Lázár deák emlékérem adományozására, előadó: Tóth László a jelölőbizottság elnöke

4. Javaslat a 2021. évi Márton Gyárfás-emlékplakett adományozására, előadó: Hodobay-Böröcz András, a jelölőbizottság elnöke

5. Egyeztetés a 33. Vándorgyűlés megszervezésének lehetőségeiről, tájékoztatás az előkészítés eddigi állapotáról, előadó: Dobai Tibor – Plesovszki Adrienn – Szrogh Gabriella

6. Észrevételek az utóbbi földmérési törvényi rendelkezésekhez (drónhasználat/ingatlan-nyilvántartás), előadó: Bolla Attila és Iván Gyula

7. Tájékoztató az Arcképcsarnok V. kötetének előkészületeiről, előadó: Buga László, az ad hoc bizottság elnöke

8. Egyebek

 

Iván Gyula a Földmérők Világnapja – Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából rendezett tudományos ülésnap programbizottságának elnöke és a rendezvény levezetőelnöke minden tekintetben sikeresnek ítélte az ez évben is online formában lebonyolított konferenciát. A magas színvonalú előadásokat folyamatosan kettőszáz fő feletti résztvevő követte az interneten keresztül. (Az eseményről részletes beszámoló olvasható a Társaság honlapján.) A konferencia anyagilag is eredményes volt, előzetes számítások szerint mintegy 1,8 M Ft bevételt hozott a Társaságnak (ebből kb. 1,3 M Ft nyereséggel járul hozzá a Társaság ez évi működési költségeihez) – tájékoztatta a testületet Szrogh Gabriella ügyvezető titkár. Az IB határozatban fejezte ki köszönetét a konferencia szervezésében és lebonyolításában résztvevő személyeknek és szervezeteknek.

A Társaság 2020. évi beszámolójának összeállítása folyamatban van. Az előzetes számítások szerint mintegy 500 000 Ft-os számviteli eredménnyel zárul a mérlegünk. A Társaság a kintlévőségeinek jelentős részét sikeresen behajtotta, a készpénztartaléka 5,8 M Ft.

A felügyelőbizottság (FB) elnöke, Zsilvölgyi Csaba – egyéb irányú elfoglaltságai miatt – ideiglenesen csak korlátozottan tud részt venni az FB munkájában, de továbbra is szeretne a bizottság tagja maradni – tájékoztatta a testületet Dobai Tibor főtitkár. A testület tagjai abbéli reményüket fejezték ki, hogy bizonyára ez nem fogja hátráltatni az FB jelentésének elkészítését.

 

Tóth László, a jelölőbizottság elnöke részletesen ismertette a Lázár deák emlékérem kitüntetésre javasolt három személy szakmai életútját és a Társaság érdekében kifejtett munkásságát, amely alapján érdemessé váltak a Társaság legmagasabb elismerésére. Indítványozta, hogy a három jelölt (Hajtman Zoltán, Horváth Gábor István és Iván Gyula) közül az IB a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – titkos szavazással – két személyt terjesszen a választmány elé. Az IB mindhárom jelöltet érdemesnek ítélte a kitüntetésre, de támogatva Tóth László javaslatát, és titkos szavazással Horváth Gábor Istvánt és Iván Gyulát terjesztette elő döntésre a választmány elé.

 

Hodobay-Böröcz András jelölőbizottsági elnök arról számolt be, hogy külső személytől nem érkezett javaslat a Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetésre érdemes tagtársra, ezért a bizottság tagjai által végzett közvélemény-kutatás és a tagok javaslatai alapján előzetesen dr. Ádám Józsefet és Hetényi Ferencnét vették fel a jelölőlistára. Dr. Ádám József úgy ítélte meg, hogy jelenlegi elnöki megbízatásával nem egyeztethető össze az ő jelölése, és kérte a bizottságot, hogy tekintsenek el a személyétől a javaslatuk véglegesítésénél. Más személy neve nem merült fel, így a jelölőbizottság Hetényi Ferencnét javasolta a Márton Gyárfás-emlékplakett-tel való kitüntetésre 2021-ben. A jelölőbizottság előterjesztését az IB egyhangúlag támogatta.

 

Plesovszki Adrienn a helyi szervezőbizottság elnöke tájékoztatta az IB-t, hogy az előző évről elhalasztott vándorgyűlés helyszíneit és a szükséges szolgáltatásokat biztosító szervezetek továbbra is készen állnak az MFTTT 33. Miskolci Vándorgyűlésének lebonyolítására. Már csak a járványügyi korlátozások feloldására van szükség az összejövetel „jelenléti formában” való megtartásához, az előkészítés akár azonnal elkezdhető. A testület úgy ítélte meg, hogy a vándorgyűlés a személyes találkozások nélkül elveszítené az igazi vonzerejét, és online formában nem lenne értelme egy „sima” szakmai konferencia megrendezésének. Ádám József elnök túl nagynak ítélte egy tömegrendezvény megtartásának kockázatát a nyár folyamán (különösen az idősebb korosztály részére) és ezzel a testület tagjainak többsége is egyetértett. Tekintettel arra, hogy az előzetes foglalások lemondására még a május végére tervezett közgyűlés idején is van lehetőség, az IB a vándorgyűlés megtartásáról szóló döntését május 25-re halasztotta. A szakmai előadások szervezését azonban el lehet kezdeni, mert ha a vándorgyűlés megtartására ez évben sem nyílik lehetőség, úgy egy online szakmai nap keretében az addig összejött előadások megtarthatók lesznek.

 

Bolla Attila beszámolt a széles szakmai körből begyűjtött vélemények egybecsengéséről, miszerint az utóbbi földmérési/ingatlan-nyilvántartási törvényi rendelkezéseket újra kellene gondolni, mert jelenlegi formájukban az érvényes jogszabályok nehezen kezelhető helyzetet idéznek elő, a hatékony szakmai tevékenységet egyáltalán nem támogatják. A különböző észrevételek összehangolása után mielőbb továbbítani kell a szabályzók pontosítására vonatkozó javaslatainkat az illetékeseknek – hangsúlyozta dr. Toronyi Bence alelnök is. Az IB ezzel egyetértve Horváth Gábor Istvánt és Kozári Ágnest kérte fel a vélemények összefésülésére és a végleges javaslatcsomag összeállítására.

 

A légiközlekedésről szóló törvény 2020. évi módosítása a pilóta nélküli repülőeszközök (drónok) eddig szabályozatlan alkalmazására olyan rendelkezéseket hozott, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik a földmérő-mikrovállalkozások számára ezeknek az egyébként rendkívül hatékony és technológiailag előremutató eszközöknek a szabálykövető alkalmazását – mondta Iván Gyula, ismertetve a munkatársával, Balla Csillával közösen a törvénymódosítással kapcsolatban összeállított észrevételeik ismertetésekor. A testület úgy foglalt állást, hogy az MFTTT véleményét az MMK földmérő tagozatával egyeztetve kell összehangolni, és a jogszabály pontosítását kezdeményezni. Az ezzel kapcsolatos tevékenység koordinálásával Iván Gyulát bízta meg az IB.

 

A Magyar Földmérők Arcképcsarnoka V. kötet kiadásának előkészítésével kapcsolatban Buga László elmondta, hogy a munka a felkért szerkesztőségi tagok javaslatainak online begyűjtésével elkezdődött. A Társaság honlapján és a Geodézia és Kartográfia 2021/2. számában megjelent egy felhívás javaslattételre. Az eddig beérkezett mintegy 80 név között két erdélyi kolléga neve mellett – dr. Ádám József javaslatára – hat, nem a közelmúltban elhunyt történelmi személyiség is szerepel, akik „kimaradtak” a korábbi kötetekből. A névsor véglegesítésére remény szerint már egy jelenléti formában is megtartható szerkesztőbizottsági értekezlet keretében kerül sor, valamikor szeptember tájékán. Az előző kötettel megegyező terjedelmű (66 nevet tartalmazó) és kivitelű könyv nyomdai költségei a friss árajánlat szerint mintegy 1,5 M Ft-ot tesznek ki. A grafikai munkákat a IV. kötet grafikusa hasonló áron vállalja, így 1000 példány elkészítésének tényleges költsége várhatóan 1,8 M Ft lesz. Ebből kb. 1,5 M Ft-ot egyéni adományból tudunk fedezni (Rádler Mária megerősítette az adományozásra vonatkozó szándékát.), a fennmaradó összegre kell szponzoráló szervezeteket keresni. A támogatást kérő levelek elkészítéséhez konkrét – lehetőleg előzetesen már szóban, informálisan egyezetett – javaslatokat (szervezet és név) kért Buga László.

 

Az egyéb napirendi pontok között dr. Ádám József köszönetet mondott Iván Gyulának a Hazay professzor 120. születésnapja alkalmából a Lechner Tudásközpont honlapján közzétett megemlékezésért (http://lechnerkozpont.hu/cikk/szazhusz-eve-szuletett-hazay-istvan-geodeta-tudos-tanar), és felkérte, hogy Homoródi Lajos professzor 110 éves jubileumával kapcsolatban hasonló módon járjon el.

Elkezdődött a FÖCIK földrajz–földtan témakörben magyarországi és külhoni magyar anyanyelvű középiskolák 9–13. évfolyamos tanulói számára meghirdetett verseny, amelyre több mint ötven csapat jelentkezett. A kérdések összeállításában Társaságunk részéről dr. Török Zsolt az ELTE docense vett részt.

Dr. Ádám József bejelentette, hogy a következő IB-ülésre (választmányi üléssel és közgyűléssel együtt) 2021. május 25-én fog sor kerülni.

Buga László

 

Társasági kitüntetések 2020–2021

Az MFTTT választmánya a 2021. április 19-i ülésén döntött az ez évi Lázár deák emlékéremmel és a Márton Gyárfás-emlékplakett-tel kitüntetett tagtársak személyéről. A Lázár deák emlékéremre a jelölőbizottság két jelöltet terjesztett a választmány elé, amely titkos szavazással meghozott döntésével 2021-ben Iván Gyulának ítélte oda az MFTTT legmagasabb elismerését. A Márton Gyárfás-emlékplakett anyaországi kitüntetettje 2021-ben a jelölőbizottság javaslatát jóváhagyó választmányi döntés szerint Hetényi Ferencné tagtársunk lett.

A 2020. évi – rendszerint tavasszal megtartott – a Lázár deák emlékérem és Márton Gyárfás-emlékplakett kitüntetések odaítéléséről döntő választmányi ülésre a járványhelyzet miatt jelentős késéssel, 2020. szeptember 24-én került sor. A Lázár deák emlékérmet a választmány 2020-ban ifj. Domokos Györgynek adományozta, a Márton Gyárfás-emlékplakettet pedig dr. Mihály Szabolcs kapta.

A vezetőség szándéka 2020 őszén az volt, hogy az elismeréseket a legközelebbi, jelenléttel megszervezhető összejövetelen (közgyűlés vagy vándorgyűlés) fogja átadni. Mivel ennek a már nagyon várt eseménynek még mindig nincs a belátható közeljövőben kijelölt időpontja, így a tavaly kitüntetett kollégák elmaradt méltatását is ezúton szeretnénk pótolni.

 

Iván Gyula

1989-ben építőmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar földmérőmérnöki szakán, majd öt évig a BME Fotogrammetria Tanszéken az MTA Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasaként, majd tanszéki mérnökként tevékenykedett. 1997-ben elvégezte a Lincoln Institute of Land Policy (USA), „Urban Land Development Management and Finance” kurzusát Tajvanon.

1994-ben lett a FÖMI munkatársa, ahol rövidesen a térinformatikai fejlesztési osztály vezetője, majd a főigazgató műszaki/földügyi főtanácsadója lett. Jelenleg a Lechner Tudásközpont földügyi/kataszteri főtanácsadója.

Munkája elsősorban a digitális térképészeti szabványok és szabályzatok kidolgozásához kapcsolódott esetenként vezetőként vagy fejlesztőként. Aktív részese volt az MSZ 7772-1:1996 Digitális alaptérkép, fogalmimodell-szabvány kidolgozásának (DAT-szabvány); az MSZ 7772-1 szabványhoz kapcsolódó DAT1-szabályzat társszerzője, míg a DAT2-szabályzat szerzője volt. Közreműködött az MH GEOSZ-szal közösen kidolgozott MSZ 7772-2: 2002. „A digitális topográfiai adatbázis meghatározása” szabvány kidolgozásában is. Részt vett a digitális térképészeti projektek (Magyarország Digitális Ortofotóprogram – MADOP, a nagy felbontású HUNDEM-5 digitális domborzatmodell előállítása, az 1:10 000 méretarányú, EOTR-szelvényezésű digitális kartográfiai adatbázis előállítása) technológiájának, valamint a minőségbiztosítási és minőségellenőrzési rendszerének kidolgozásában; a vidéki földhivatalok térképkezelő rendszerének (DATR) társszerzője. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény egyik kidolgozója volt. A „Digitális alaptérkép-kezelési ismeretek” című OKJ-tankönyv társszerzője.

A FÖMI nemzetközi projektjeinek megvalósításában – résztvevőként vagy vezetőként – találkozhatunk a nevével: (ABDS – Administrative Boundary Data Service for Central and Eastern European Countries; HUMBOLDT – Towards the Harmonization of Spatial Information in Europe; ESDIN – European Spatial Data Infrastructure with a Best Practice Network; GIS4EU – Provision of interoperable datasets to open GI to the EU communities; INSPIRE).

Esetenként részt vesz oktatóként a BME idegen nyelvű földügyi képzéseiben.

Kiemelkedően aktív társasági munkát végez mind hazai, mind külföldi színtéren. Társaságunknak 1994-től tagja. Két ciklusban a Térinformatikai Szakosztály titkára volt. 2015 óta az MFTTT főtitkárhelyettese, 2019 óta a FIG Nemzeti Bizottságának titkára. Az MFTTT tagjaként és képviseletében a Nemzetközi Földmérő Szövetségben (FIG) 2004 óta tevékenykedik elsősorban a Kataszteri és Földügyi Menedzsment, valamint a Térbeli Információ Menedzsment Bizottságban. 2006–2010 között a Kataszteri és Földügyi Menedzsment Bizottság titkára, míg 2015–2018 között a bizottság alelnöke volt. Az „Állampolgárok Katasztere” nevű munkacsoportot 2015–2018 között vezette, részt vesz a FIG 3D Kataszteri Munkacsoportjának tevékenységeiben is. A nemzeti szabványok kidolgozása mellett a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) ISO 19152:2012 Land Administration Domain Model (Földügyi Igazgatási Modell) jelű szabványának kidolgozásában is közreműködött.

2005 óta a FIG összes nagyobb rendezvényén (az évente megrendezésre kerülő munkahét – Working Week, valamint a kongresszusok) részt vesz és képviseli az MFTTT nevében is a magyar szakmai érdekeket. Munkájának elismeréseként a köztársasági elnök 2012. augusztus 20. alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesítette „a nemzeti érdekek kiemelkedő és eredményes képviseletéért a nemzetközi földmérési szervezetekben és fórumokon”.

Hazai színtéren az MFTTT vándorgyűlései és konferenciái szakmai programjának összeállításában vállal vezető szerepet. Az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja – Földmérők Világnapja alkalmából szervezett rendezvények programbizottságának elnökeként járul hozzá e magas szintű szakmai konferenciák sikeréhez. Emellett előadásokkal a szakosztályok és területi csoportok programjaiban is részt vállal.

 

Hetényi Ferencné

Az 1971–1972-es tanévben szaktechnikusként végzett a Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikumban, majd az 1972–1973-as tanévben – különbözeti vizsgával – üzemmérnöki diplomát szerzett az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezési Főiskolai Karán.

Ugyanitt diplomázott kitüntetéssel 1991-ben térinformatikai szakmérnökként.

1972-től 1982-ig a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 20-as osztályán negyedrendű alappontsűrítéssel foglalkozott. Ez alatt a 10 év alatt dolgozott a nagykőrösi, a somogyacsai, a körmendi és a kunszentmártoni rajonokban, ahol irány- és távolságmérési, valamint számítási munkákat végzett.

1982 szeptemberétől 1984 májusáig a Budai Járási és Városi Földhivatalnál tevékenykedett műszaki ügyintézőként, megtanulva az elsőfokú földhivatali munkát.

Mindeközben férjével két gyermeket neveltek fel, mindkettőből földmérő lett.

1984 májusától a Pest Megyei Földhivatalhoz került, ahol fő tevékenységi köre az akkor folyó EOTR-munkák állami átvétele, valamint a földmérési panaszügyek intézése volt, de a földmérési osztályon folyó egyéb tevékenységbe is be kellett dolgoznia.

1991-ben nevezték ki a megyei földhivatal földmérési osztályvezetőjének; ebből a beosztásából ment nyugdíjba 2011 szeptemberében. Osztályvezetőként 12 körzeti földhivatal és a megye földmérési szakmai munkáját irányította, levezényelve a kárpótlási munkákat, a privatizációval kapcsolatos egyéb feladatokat, a Nemzeti Kataszteri Program keretében a megyére háruló feladatokat, valamint a digitális térképi adatbázis létrehozását.

Részt vett a földmérési törvény és rendeleteinek megalkotásában, valamint a 2000-ben kiadott F2-es szabályzat elkészítésére létrehozott csoport vezetőjeként a szabályzat kidolgozásában és kiadásában. Nyugdíjasként is aktív részese a jogszabályok kidolgozásának és véleményezésének.

Munkába állása óta részt vesz Társaságunk munkájában, 1990-től többször volt a választmány tagja. A Pest Megyei Földhivatalnál – az anyaországi és a külhoni magyar szakemberek kapcsolatainak építése érdekében – megszervezte, hogy évenként 8-10 fővel részt vegyenek az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság Földmérő Szakosztályának rendezvényén, amelyeken (az első kettő kivételével) ő maga is részt vett. 2007 óta az MFTTT Pest Megyei Csoportjának (2013 óta a Pest Megyei és Fővárosi Csoport) elnöke. Vezetésével sok sikeres, nagy érdeklődést kiváltó szakmai összejövetelt rendeztek és rendeznek, emellett a vándorgyűlések szervezésének aktív résztvevője. Két cikluson keresztül felügyelőbizottsági tag volt, 2011-től a Szeniorok Tóth Ágoston Klubjának titkára. Kezdeményezője és egyik fő irányítója volt a Magyar Földmérők Arcképcsarnoka IV. kötete kiadásának.

A fentieken kívül a munkába állása óta a szakszervezeti munkában is aktívan tevékenykedik, az MKKSZ keretén belül működő Földhivatali Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának elnöke már 12 éve.

ifj. Domokos György

1981-ben építőmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar földmérőmérnöki szakán, majd 1985-ig Budapest Főváros Földhivatalában főelőadóként, ezt követően számítástechnikai csoportvezetőként tevékenykedett. Ez idő alatt felsőoktatási posztgraduális képzés keretében sikeresen elvégezte a SZÁMALK kétéves számítástechnikai rendszerszervezői tanfolyamát. 1986-tól négy éven keresztül a Fővárosi Földhivatalban megalakított számítástechnikai csoport vezetőjeként dolgozott, majd 1990-től az ESRI Magyarország Kft. ügyvezetőjeként jelentős szerepet játszott a piacvezető cég termékeinek hazai bevezetésében.

2008-tól 2010 elejéig a Térképtár Kft. szervezési igazgatójaként a cég térinformatikai projektjeinek a vezetése, az üzleti tevékenységek segítése (sales-marketing tevékenység) volt a fő feladata. 2010-től egy évig a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. „Integrált Területhasználati Monitoring Rendszer” című térinformatikai projektjét vezette. 2011-től az Airbus DS Geo Hungary Kft. üzletfejlesztési vezetője, ahol elsősorban a cég szolgáltatásainak fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik. Időközben 2017-ben az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán térinformatikai szakmérnöki oklevelet szerzett.

Szakmai közéletünk ismert és aktív résztvevője. 1993-tól az Országos Térinformatikai Konferencia rendszeres előadójaként, a GISOpen konferenciasorozat résztvevőjeként és eseti előadójaként találkozhatunk vele. A BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéke által szervezett humán-térinformatika szakmérnöki képzés „Térinformatikai esettanulmányok (2)” című tárgyát 1998 óta oktatja; 1993-tól (12 éven keresztül) térinformatikai gyakorlatot vezetett az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén (2004-től mestertanárként).

2006 óta a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum Urszinyi Endre tanulmányi alapítvány kuratóriumának tagjaként segíti az oktatás színvonalának fejlesztését.

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságnak kiemelkedően aktív tagja. 2003-tól két cikluson keresztül vezette a Térinformatikai Szakosztályt. Jelentős szerepet tölt be az MFTTT nemzetközi kapcsolatainak építésében és fenntartásában. 2010–2018 között ő képviselte a Társaságot az Európai Földmérők Tanácsában (CLGE). Nemzeti képviselőként a CLGE 2013. évi budapesti közgyűlésének és a kapcsolódó SpaceExpo szervezésében meghatározó munkát végzett. A CLGE közgyűléseken kifejtett aktív tevékenységének is szerepe volt abban, hogy a szervezet 2019-ben Eötvös Lorándot választotta meg „Az év geodéziai személyiségének”, ezért a szófiai tanácskozás nyitórendezvényén egy félórás angol nyelvű előadáson mutattuk be Eötvös tevékenységét. Aktívan működik közre a CLGE által kezdeményezett évenkénti „Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja – Földmérők Világnapja” konferencia megszervezésében.

Dr. Mihály Szabolcs

Karcagon született 1943. szeptember 15-én, általános iskoláját is ott végezte. Technikusi képesítést Székesfehérváron a Jáky József Útépítési Technikumban kapott 1962-ben. A földmérőmérnöki diplomáját a MIIGAiK-on (Moszkvai Geodéziai Légifényképzési és Kartográfiai Egyetem) fotogrammetria szakon szerezte 1967-ben (a BME-én honosítva 1982-ben). Tudományos előmenetele: az MTA aspiránsa (Soproni GGKI és az Ohioi Állami Egyetem); a műszaki tudomány kandidátusa (MTA, 1981), PhD egyetemi fokozata (BME, 1995); a BME címzetes egyetemi docense (1989), a Soproni Egyetem egyetemi docense (1990) és címzetes egyetemi tanára (2010).

2012-től nyugdíjas. Volt agrárminisztériumi főosztályvezető-helyettes és INSPIRE tagállami kapcsolattartó (2010–2012), a FÖMI főigazgatója (1997–2010), tudományos igazgatóhelyettese (1989–1997), a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGO) vezetője (1988–1990), tudományos főmunkatársa és kutatója (1970–1988), a BGTV földmérőmérnöke (1969–1970) és a KV fotogrammétere (1967–1968).

A NyME GEO-ban Székesfehérváron előadó és több perióduson át tanszékvezető, a BME Felsőgeodéziai Tanszékén (1981–1987), valamint a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéken óraadó (2003–2010).

Tudományos munkásságának jelentősebb állomásai és eredményei:

•          Részvétel a kozmikus geodézia magyarországi bevezetésében, 1967–1971;

•          Doppleres műholdmegfigyelések geodéziai hálózati kiegyenlítési módszerének kidolgozása, erre a SADOSA szoftver létrehozása és nemzetközi elterjesztése, a SADOSA-val a magyar geodéziai hálózat ellenőrzésére és nemzetközi bekapcsolására végzett doppleres műholdmegfigyelések feldolgozása, 1979–1982;

•          Nyugat- és kelet-európai WEDOC és WEDOC-2 doppleres műholdmegfigyelési kampányok szervezése és feldolgozása SADOSA-val, s ezzel az európai kontinensen a geodéziai kapcsolatoknak a hidegháborús korszak utáni beindítása, 1982–1984;

•          Részvétel a GPS geodéziai célú magyarországi bevezetésében, 1985–1994;

•          Hozzájárulás az űr-VLBI-technika geodinamikai alkalmazásának kidolgozásához, 1985–1990;

•          Magyarország digitális alaptérképi DAT-szabványa (MSZ 7772-1:1997) és a kapcsolódó szabályzatai koncepciójának kidolgozása és országos bevezetése, 1994–1997;

•          Nemzeti és nemzetközi térinformatikai projektek szervezése és levezénylése (OMFB-projektek, ABDS for EEC EU-s projekt, 1999–2002);

•          A FÖMI-ben a térképi és térinformatikai alapok, a mezőgazdasági és felszínborítási távérzékelés és az ingatlan-nyilvántartás innovációihoz a szakmai feltételek és harmonizáció biztosítása, az eredmények országos szakmai, gazdasági és társadalmi hasznosítása, 1997–2010.

Számos nemzetközi szervezet munkájában vett rész, amelyek közül az alábbiak a legjelentősebbek: Az Interkozmosz űrkutatási szervezet és a Szocialista Országok Geodéziai Szolgálatainak szervezete (1972–1987), az IAG (1985–1990), az EuroGeographics (1993–2010), a FIG (2000–2010).

1967-től MFTTT-tag, szakosztályvezető, intézőbizottsági és választmányi tag, elnök (2007–2011) és alelnök (2011–2015). 2017-től az MFTTT fenntartható fejlődési célú WG4SDG munkacsoport vezetője. A Geodézia és Kartográfia szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának 1992-től a tagja.

Az MTA Geodéziai és Geoinformatikai Tudományos Bizottságának tagja 1986-tól, albizottságvezető (1997–2001 és 2008–2011) és alelnök (2001–2008). Az MTA X. osztályának tanácskozási jogú tagja, 2003–2011;

A Magyar Szabványügyi Testület Térinformatikai Munkabizottságának elnöke, 1993–2017.

Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, melyek közül a legjelentősebbek:

Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés két alkalommal (1982, 1986), Lázár deák emlékérem (1982), Akadémiai Díj(1993), Fasching Antal-díj (1996), Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012).

Publikációs listájában főiskolai jegyzetek, 8 monográfia, regisztrált folyóiratokban és konferenciakiadványokban 54 éven át évente 1-3 cikk szerepel. Az Űrhajózási lexikon társszerzője.

2004-től meghatározó szerepet töltött be az EMT Földmérő Szakosztályával fennálló együttműködés szervezésében. Az EMT Földmérőtalálkozókon rendszeresen részt vesz, magyar és nemzetközi aktualitású előadásokat tart. A konferencia tudományos bizottságának tagja és egyik levezető elnöke. Az EMT–MFTTT közös Márton Gyárfás-emlékplakett alapítását Mihály Szabolcs felkarolta, és együttműködve a társalapító EMT-vel az adományozási szabályzatát kidolgozta, majd két periódusban irányította a Márton Gyárfás-emlékplakett anyaországi adományozását előkészítő jelölőbizottság munkáját.

Támogatta az EMT Földmérő Szakosztály munkáját, anyaországi kapcsolatainak bővítését, az MFTTT-tagok részvételét a közös munkában. A Kárpát-medencei, valamint az erdélyi magyar földmérők együttműködésében és szakmai fejlődésében kifejtett tevékenységét elismerve az EMT Földmérő Szakosztálya 2008-ban EMT Földmérő Emléklap, 2009-ben pedig Jubileumi Emléklap adományozásával köszönte meg, 2017-ben pedig Tiszteletbeli EMT-tag címet adományozott részére.

Gratulálunk a kitüntetett kollégáknak és jó egészséget, további sikereket kívánunk nekik a társasági munkájuk során. A kitüntetések átadására – reményeink szerint – a soron következő jelenléti formában megszervezhető közgyűlésen, illetve az év második felére tervezett erdélyi földmérő-találkozón kerülhet sor.

az MFTTT vezetősége

 

Földmérők Világnapja – Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja

„A matematikai felfedezések olyanok, mint a tavaszi ibolyák az erdőben: megvan a maguk ideje, mit ember nem sürgethet vagy gátolhat.”

A 2021. évi Földmérők Világnapja – az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja alkalmából a Társaságunk által rendezett online konferenciát Carl Friedrich Gauss fenti mondatát idézve nyitotta meg Iván Gyula az MFTTT főtitkár-helyettese 2021. március 18-án.

A Földmérők Világnapja a Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) és az Amerikai Egyesült Államok Földmérő Társasága (NSPS) kezdeményezésére jött létre, és minden évben – szerte a világon – a földméréshez kapcsolódó rendezvényeket szerveznek. A március 21-i dátum úgy került meghatározásra, hogy az minden évben beleesik az Egyesült Államok Földmérőinek Hetébe, mely ünnepségsorozatot az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan rendelt el az 5151. számú proklamációjában 1984. február 18-án.

Az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja a CLGE kezdeményezésére létrejött rendezvény, melyet napjainkban együtt tartanak a Földmérők Világnapjával. A három társaság ez évtől kezdve a hagyományos „Év Európai Földmérője” helyett az „Év Globális Földmérője” címmel egy olyan személyt nevez meg, akit abban az évben megünneplünk. A 2021-es Év Globális Földmérője Carl Friedrich Gauss, német matematikus, csillagász, földmérő és még sorolhatnánk, egy igazi polihisztor volt.

A konferencia előadásainak középpontjában a „nyílt tudomány” állt.

Az elmúlt évben az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) javaslatot tett közzé, „nyílt tudomány” (Open Science) címen. A konferenciát e köré a téma köré szerveztük: „Nyílt tudomány – szakterületeink kihívásai egy új világban” címmel. Az UNESCO felhívása szerint: „A nyílt tudomány elképzelése mögött az áll, hogy hozzájáruljon a tudományos információk, adatok és eredmények szélesebb körű hozzáférhetőségéhez, megbízhatóbb hasznosításához (nyílt adat, Open Data) a döntéshozók aktív részvételével (nyitás a társadalom felé, Open to Society).

Napjaink tragikus helyzete, a pandémia okán, megerősítette e kezdeményezés létjogosultságát. A koronavírus elleni vakcina fejlesztésében az egész világ tudóstársadalma összefogott, megosztották adataikat, módszereiket, és ennek eredményeként rövid idő alatt sikerült megfelelő megoldásokat találni. Ez egy fantasztikus eredmény.

Szakmánkban is hasonló törekvések találhatók szerte a világban.

A legnagyobb probléma talán a társadalom felé való nyitottság kérdése, ahol az egyes tudományterületeknek a politikusokhoz kell meggyőző érveket tálalniuk.

A konferencia igazán sikeresnek mondható, hiszen a regisztrált, közel 300 fő közül, a konferencia végéig, 200-250 fő vett részt online az ülésen, ami kimagasló szám. Az MFTTT ezúttal is szeretné kifejezni köszönetét a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékének a technikai támogatásért.

A konferencia dr. Czinkóczky Anna, a Szent István Egyetem egyetemi docense, a HUNAGI főtitkár-helyettesének a dr. Szabó Györggyel, a HUNAGI főtitkárával közösen jegyzett előadásával kezdődött, melynek címe: „A mérési hibáknak legkevésbé kitett megfigyelések elmélete – és a bizonytalansággal való együttélés a tudományban és a hétköznapokban” volt.

Nagy ívű előadásukban Gauss matematikai és földmérési tevékenységétől kezdve, egészen a mesterséges intelligenciáig átfogó képet adtak a mérési módszerek fejlődéséről. Fontos mondanivalójuk volt, hogy a mérési eredmények megbízhatósága számít igazán, nem a pontossága. Mellette kifejtették, hogy a mérési hibákkal tudni kell együtt élni, és tudatni kell felhasználóinkkal, hogy méréseink hibával terheltek, bármiről is legyen szó, ezért csak adott valószínűségi szinten mondhatjuk valamiről, hogy az annyi.

A következő előadást dr. Török Zsolt Győző, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense tartotta: „Gauss földmérése és a felvilágosodás kartográfiája” címmel. Nagyszerű előadásában tárgyalta Gauss matematikai munkásságát, az elődjei térképészeti és földmérési megoldásait, valamint Gauss híres hannoveri felmérését és háromszögelését. Megemlékezett Gauss híres találmányáról, a heliotrópról, mely a pontok észlelését segítette nagy távolságokból. Izgalmas volt összefüggéseiben megismerni ennek a fantasztikus kornak, a XIX. századnak a rohamos földmérési és térképészeti fejlődését.

Következő előadónk Balog Péter őrnagy volt, az MH Geoinformációs Szolgálata és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara közös képviseletében. Előadásából, melynek címe:”Nyílt információk felhasználása a Magyar Honvédség geoinformációs támogatásában” volt, betekintést nyerhettünk abba, hogy egy védelmi intézmény hogyan próbálja felhasználni a rendelkezésre álló nyílt (hálózaton elérhető) adatokat, információkat saját tevékenységének szolgálatában.

Következő szekciónk az alkalmazott kutatásokkal foglalkozott. Első előadónk dr. Takács Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének egyetemi docense volt. „Teljesítményalapú légi navigáció és a geodézia” című előadásában betekintést nyerhettünk a légi navigáció és a GNSS-technológia összefüggéseibe. Beszámolt a jelenleg is folyó kutatási és fejlesztési feladataikról e témában.

Dr. Lovas Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének egyetemi docense a „BIM: pontfelhőtől az építménymodellig” című előadásában először ismertette az építménymodellezés során a jelenleg használatos, elsősorban lézerszkenneres eszközöket. Ezután a BIM-et, mint egy építmény egész életciklusát végigkövető modellezési módszer fontosabb lépcsőit ismertette. Lovas Tamás előadása azért is tűnt kiemelkedő jelentőségűnek, mert az napjaink egyik legnagyobb fejlődés előtt álló témáját mutatta be a hallgatóságának.

Következő előadónk László Gergely Tibor volt, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet mérnöktanára, aki „Földrengések vizsgálata InSar-technológiával” című előadásában a radarműhold-interferometria mozgásvizsgálati alkalmazásának jelentőségére mutatott rá. Előadásában a 2018. február 16-i, a mexikói Oxacában történt földrengés következtében bekövetkezett kéregelmozdulásokat vizsgálta szép eredményekkel.

Következő szekciónk a felsőoktatás kutatás-fejlesztési programjaival foglalkozott. Czimber Kornél – Király Géza – Brolly Gábor – Bazsó Tamás közös előadásukban bemutatták a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán folyó oktatási, kutatási fejlesztéseket, elsősorban a nyílt megoldások, a nyílt szoftverek és alkalmazások fejlesztése területén.

Hasonló témával foglalkozott a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet és Környezetföldrajzi Tanszékének előadása, „Oktatási és kutatási eredmények a geoinformatika területén a Szegedi Tudományegyetemen” címmel, melynek szerzői Mucsi László – Szatmári József – Tobak Zalán –Boudewijn van Leeuwen –Kovács Ferenc voltak. Színes előadásukban az SZTE kutatás-fejlesztési és oktatási tevékenységéről számoltak be, illetve a távérzékelési területen elért eredményeiket ismertették.

Az Ipari alkalmazások szekció Domokos György, Airbus DS Geo Hungaty Kft., előadásával kezdődött, aki az „Airbus Open Innovation – egy alternatív kezdeményezés a földmegfigyelési szolgáltatások fejlesztésére” című előadásában a cég nyílt innovációs lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Ennek lényege, hogy az Airbus támogat minden olyan kezdeményezést – anyagilag is – mely szerintük előreviszi a földmegfigyelési szolgáltatások fejlesztését. A programban bárki részt vehet, megfelelő pályázattal. Hazánkban is jó lenne, ha szakmai kérdésekben hasonló megoldásokkal találkozhatnánk a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező cégektől.

Vízhányó József, GDI Magyarország Kft., „Esri’s ArcGIS StoryMaps – a digitális történetmesélés térképes eszköze” címmel tartott előadást a cég termékeiről, melyek a trópusi viharok tanulmányozásában, elemzésében és vizuális megjelenítésében töltenek be vezető szerepet.

A konferencia utolsó szekciója közigazgatási és közigazgatási-szolgáltatási kérdésekkel foglalkozott.

Jánossy András, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. főosztályvezetője, „A Gauss görbe apropóján… egyenesen az állampolgároknak szóló Lechner ingatlan-nyilvántartási szolgáltatások” című előadásában a Lechner Tudásközpont (LTK) földügyi szolgáltatásait vette górcső alá. Elemzést adott a szolgáltatásokról és azok felhasználói elégedettségéről.

Braunmüller Péter, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. osztályvezetője „Nyílt forrású megoldások az adatszolgáltatás szolgálatában” című előadásában az LTK megújított adat- és információszolgáltatásait ismertette, valamint részletesen kitért a légifelvétel-archívum (http://fentrol.hu) újfajta szolgáltatásainak bemutatására.

Kozári Ágnes és Cebei Márk, Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., közös előadásukban, melynek címe: „Az Országos Építésügyi Nyilvántartás hasznos szolgáltatásai földmérők számára” volt, az LTK szolgáltatásainak rugalmasságára hívta fel a figyelmet, mely mind az építészek, mind az építtetők, mind a földmérők munkáját magas színvonalon segíti.

Társaságunk nevében még egyszer szeretnénk megköszönni előadóinknak a felkészülést és az előadások megtartását, illetve kollégáinknak az érdeklődét, akik ilyen magas számban vettek részt ezen a programon.

Budapest, 2021. április 16.

Iván Gyula

főtitkár-helyettes

 

Műszerismertetés

 

Bemutatkozik a Stonex S900A és SH5A geodéziai mérőrendszer

2011 novemberében indítottam el „GPS-t akarok!” szakmai blogomat az interneten, ahol rendszeresen mutatok be geodéziai műszereket (www.gpstakarok.hu). Tíz év és több mint hetven cikk után nagyon megtisztelő, hogy a nagy múltú Geodézia és Kartográfia folyóirat is helyet és lehetőséget biztosít számomra hasábjain ilyen jellegű publikációkhoz.

Elsőként a Stonex S900A és SH5A geodéziai RTK (Real Time Kinematic – valós idejű kinematikus) GNSS-vevő műszerkonfigurációt szeretném bemutatni. Azért esett rá a választásunk, mert amellett, hogy egy átgondolt és kiforrott mérőrendszer, számos érdekes technológiai megoldást is tartalmaz.

A S900-as széria 2018-ban jelent meg először, és a mai napig több ráncfelvarráson esett át. Tekintve, hogy a Stonex, csakúgy mint a Hemisphere, a UNISTRONG cégóriás tagja, az olasz gyártó ezen műszere is az erőteljes Hemisphere P40 boarddal rendelkezik.

A 800 csatornás, multikonstellációs és multifrekvenciás S900A integrált vevő nevében az „A” jelzés kettős jelentéssel bír. Az egyik az ATLAS-ra, azaz egy valós idejű kinematikus korrekciókat sugárzó, több mint 200 földi állomással rendelkező műholdrendszerre utal. Előfizetéses használatával a Föld bármely pontján geodéziai megbízhatóság érhető el, mindenfajta helyi földi korrekció (GSM/NTRIP/URH) igénybevétele nélkül. A hazai CORS- (Continuously Operating Reference Stations – azaz folyamatosan üzemelő referenciaállomások) infrastruktúra mellett ennek jelentősége itthon kisebb, ám expedíciós projektekben mindenképpen hasznos lehet, hiszen külföldön nem kell idegen nyelvű mobil- és NTRIP-korrekció szolgáltatói szerződésekkel foglalkozni.

Az „A” jelzés másik magyarázata a szintén az ATLAS-hoz kapcsolódó – előfizetést sem igénylő – szolgáltatás: az ún. aRTK-megoldás. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy ha egyszer már földi korrekcióval történt inicializálás, annak szolgáltatáskiesése esetén vevőnk akár még 20 percig „tartsa” a FIX megoldást. Ez a gyakorlatban az eltelt idő függvényében <6-7 cm-es pozíciómegbízhatóságot jelent. A földi korrekciók újbóli vételével műszerünk „visszaáll” rájuk, s a továbbiakban a ciklus-többértelműség feloldása újra azokra fog megtörténni. A felhasználó ezekből a korrekcióforrás-váltásokból mindössze annyit érzékel, hogy a „FIXED” felirat helyett, az „aRTK FIXED” felirat jelenik meg a vezérlőn futó kezelőszoftver fejlécében.

Természetesen az S900A az „égiek” vétele mellett a „hagyományos, földi” korrekciók kétirányú közlésére is alkalmas. Rendelkezik integrált Rx-Tx (azaz rover – bázis) rádióval, párban vagy csoportban való RTK-használathoz, ill. nano-SIM-kártyás LTE-modemmel hálózati munkához.

Adatkapcsolata a vezérlővel Bluetoothon valósul meg, illetve WebUI-ja bármilyen WIFI-képes eszközről megszólítható. Ez utóbbin keresztül konfigurálható maga az S900A fejezet, illetve a statikus észlelés vezérelhető ilyen módon. Kábeles adatkapcsolaton NMEA-mondatokat is tud közölni olyan külső perifériákkal, mint pl.: szonár, 3D-szkenner, vagy talajradar.

Mivel RTK-, vagy statikus bázisként is funkcionálhat, módunk van külső akkumulátorról is táplálni. Az S900A 12 órás energiaellátása egyébként két darab, menetközben is cserélhető, intelligens telepről történik. A dupla zárral biztosított, kettős akkumulátorkamrák egyike alatt található a már említett SIM-kártya-foglalat, illetve egy, a belső 8 GB-os memória bővítésére szolgáló micro-SD-kártya-hely.

Mint azt már a piacon az újabb generációs vevőknél megszokhattuk, az S900A is rendelkezik IMU- (Inertial Measurement Unit – inerciális mérési egység) alapú dőlésérzékelővel, ill. kompenzátorral, azaz ferde bottartásunkat akár 60° dőlésig javítja. Ez pl. igazán kiváló mélyen lévő átereszek, épületsarkok, nehezen vagy biztonságosan nem megközelíthető helyek ferde rúdtartással történő hatékony megmérésére. Valóban megkönnyíti a mindennapos munkát, ám használata nem váltja ki továbbra sem a terepi odafigyelést és szakmai precizitást.

Maga a műszer a MIL-STD-810H katonai szabványnak megfelelő „terepálló”, IP67-es por- és vízállósági besorolású korpusszal bír.

A bemutatott műszercsomag másik tagja szintén a jelzett katonai szabványnak megfelelő Stonex SH5A vezérlő. A teljes billentyűzettel rendelkező, 5” multi-touch érintőképernyőjű terepi számítógép operációs rendszere az Android 9. Ennek köszönhetően használata egy okostelefon-kezelés érzetét kelti, a platformra jellemző, szinte azonnali válaszidőkkel. A vezérlő képernyője kellően nagy fényerejű, ellenfényben, sőt polárszűrős napszemüvegben is jól szemlélhető.
Az SH5A számos szenzorral rendelkezik, ilyen pl.: a gyorsulásmérő, az iránytű, az 1-frekvenciás GNSS-vevő, illetve fotódokumentációhoz jól alkalmazható 13 MPx hátlapi kamera.

A karcsú és ergonomikus kontroller dualSIM kialakítású, így az NTRIP-korrekcióvételhez szükséges adatkártyát akár ide is behelyezhetjük. Ez kiváló kiegészítője lehet az S900A modemének, hiszen gyenge mobilnet-szolgáltatás esetén nem kell cserélgetni a SIM-kártyákat, egyszerűen csak mérési konfigurációt válthatunk. A vezérlőbe helyezett netkártya lehetőséget biztosít a gyors terep-iroda adatcseréhez is. A kézi számítógép töltése, illetve a kábeles adatátvitel USB-C-konnektoron keresztül történik.

A SH5A vezérlőn a Stonex saját fejlesztésű CUBE-A alkalmazása fut (itt az „A”az Androidra utal). A szintén több ráncfelvarrást megért szoftver kezelése egyszerű, felhasználói felülete jól áttekinthető és kifejezetten ízléses. A pontmérés mellett módunk van több alakzat (vonallánc, kör, négyszög stb.) mérésére, gyorskódolásra, alap-koordinátageometriai számításokra. Egyes mért pontjainkhoz kézi vázlatot, vagy pontleírásként fotódokumentációt illeszthetünk, melyre automatikusan rögzíthetjük a pont adatait. A nemrég megjelent 5. verzióban a gyártó számos további újítást ígért. Ezek egy része már megvalósult, ám sajnos a várva várt fejlett CAD-eszköztár jelen cikk megírásáig még nem jött ki. Ezt a fejlesztők 2021 második negyedévére ígérik.

A műszer kipróbálásához a GeodétaNET négykonstellációs RTK-korrekcióit használtam, melynek köszönhetően a műszer igazán gyors inicializálásokat és kitakartabb helyeken is biztos pozíciókat hozott. A jelölt pontok visszamérései mindössze néhány cm-es – a GNSS-technológiában elfogadható – pozícióeltéréseket produkáltak. A mérések során végig a SureFIX, azaz „szigorú” módot használtam. Az IMU megbízhatóságát is teszteltem, tehát ugyanazon pontokat megmértem függőleges, majd döntött botállással. A koordinátakülönbségek sehol sem haladták meg az 5 cm-t. Mérés közben többször kikapcsoltam a mobilnetet, így kényszerítve ki a fent bemutatott aRTK-váltást. A koordinátakülönbségek két perces földikorrekció-kiesés esetén sem haladták meg a 3 cm-t.

Mérési eredményeinket többféle formátumban kiolvashatjuk: RW5, DXF, KML stb. A pontok ki-, illetve beolvasásához egyébként saját szöveges adatformátumokat is szerkeszthetünk.

Az S900A fontosabb műszaki paramétereit az alábbi táblázat szemlélteti. Hidegindításon új, közepesen kitakart munkaterületen a teljesen kikapcsolt állapottól az első FIX megoldásig mért időt, melegindításon ugyanazon a területen, csak a vevő és a terepi alkalmazás újraindításától az első FIX-ig eltelt időt értem.

Stonex S900A RTK GNSS jellemzői
GNSS board	Hemisphere Phantom 40
Csatornaszám	800
Műholdrendszerek	GPS, GLONASS, GALILEO, BEIDOU, QZSS, IRNSS, SBAS
L-Band	van, ATLAS
Beépített rádió	van, Rx - Tx (opcionális)
Beépített GSM modem	van, LTE
Dőlésérzékelés és kompenzátor	E-buborék, IMU-alapú kompenzátor
Belső memória	van, 8 GB
Akkumulátor	Menet közben cserélhető, 2 db, 3400 mAh
Teszt során alkalmazott CORS	GeodétaNET (4-es konstelláció)
Tapasztalt hidegindítás (első FIX)	57-62 mp
Tapasztalt melegindítás (első FIX)	15-17 mp
Fizikailag kikényszerített újrainicializálás	4-9 mp
Por,- és vízállóság	IP67
Méret	157 mm x 76 mm
Tömeg	1,30 kg (kettő akkumulátorral)
További hivatalos információ	Geotools Europe GNSS Kft. www.geotoolseuropegnss.com

 

Természetesen a cikkben bemutatott műszerkonfiguráció csak egy minta. A mérőrendszer tagjai szabadon variálhatóak a gyártó portfólióján belül, azaz az S900A GNSS-vevőhöz szabadon választható más jellegű (pl. tablet), más operációs rendszerű (pl.: Windows Mobile, Win10) terepi vezérlő, valamint kezelőszoftver is.

Stenzel Sándor földmérő- és, földrendezőmérnök