Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Geodézia és Kartográfia Tartalomjegyzék 2022.

2022/2 73. ÉVFOLYAM

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Tartalom

2022/2. szám

Tartalom

Juni Ildikó – dr. Rózsa Szabolcs – dr. Laky Piroska: A légkör fizikai állapotához illesztett leképezési függvények számítása a GNSS-mérések troposzférikus hatásainak csökkentésére 4

Hrutka Bence Péter – dr. Égető Csaba: Az Erzsébet híd deformációvizsgálata         12

Kis Réka – Horváth Gábor Roland: Magyarország feladatai a Többnemzeti Térinformatikai Együttműködési Programban         18

Ashna Abdulrahman Kareem Zada: Első tapintással olvasható térképek kurdisztáni vak és gyengén látó diákok részére          22

 

 

50 éves a magyar ingatlan-nyilvántartás                                                                              29

Dr. Varga Péter György kutató professor emeritus 80 éves                                              30

Tallózás szaklapunkban                                                                                                          32

Kitüntetések március 15. alkalmából                                                                                  35

Földmérők Világnapja                                                                                                            36

Intézőbizottsági ülés                                                                                                               38

Műszerismertetés                                                                                                                   39

Contents

Calculation of mapping functions fitted to the physical state of the atmosphere to reduce the tropospheric effects on GNSS measurements (Ildikó JUNI – Szabolcs RÓZSA, Dr .– Piroska LAKY, Dr.) 4

Investigation of the Elisabeth Bridge’s deformations (Bence Péter HRUTKA – Csaba ÉGETŐ, Dr.) 12

Hungarian tasks in the Multinational Geospatial Co-production Program (Réka KIS – Gábor Roland HORVÁTH) 18

The first tactile maps for visually impaired and blind students in the Iraqi Kurdistan region (Ashna Abdulrahman Kareem ZADA) 22

 

The Hungarian land registry is 50 years old                                                                   29

Péter György Varga, researcher professor emeritus is 80 years old                         30

Browsing in our journal                                                                                                       32

Awards                                                                                                                                   35

Global Surveyors’ Day                                                                                                        36

Meeting of the executive board                                                                                         38

Instrument review                                                                                                                39

Címlapon: Vektoros adatbázis részletének MTM (MGCP Topographic Map) jelkulcs szerinti előkartografált megjelenítése

On the Cover Page: Cartographically pre-processed fragment of a vector database with MTM (MGCP Topographic Map) symbology

 

A légkör fizikai állapotához illesztett leképezési függvények számítása a GNSS-mérések troposzférikus hatásainak csökkentésére

JUNI Ildikó – RÓZSA Szabolcs – LAKY Piroska

 

DOI: 10.30921/GK.74.2022.2.1

A GNSS-helymeghatározásnál a troposzférikus késleltetés az egyik legjelentősebb hibahatás, ennek mértéke magassági szögtől függően 2,5-45 m. Ezt különböző troposzféramodellekkel vehetjük figyelembe, melyekkel többnyire csak zenitirányban adható meg a troposzféra hatása és egy leképzési függvénnyel számítható át műholdirányúra. A GNSS-mérések szabatos utófeldolgozásához napjainkban a VMF1-et (Bécsi Leképzési függvény 1) használjuk, amelynek paramétereit az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) numerikus modelljéből, 2°×2,5°-os felbontású globális rácsra vezetik le. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy magyarországi, nagy felbontású időjárási modellek felhasználásával a troposzférikus késleltetés előzetes értékeinek pontossága javítható-e. Bemutatunk egy továbbfejlesztett sugárkövetéses eljárást, amellyel zenit- és műholdirányban is meghatározható a troposzférikus késleltetések hidrosztatikus és nedves összetevője a 0,5°×0,5°-os felbontású ALADIN időjárási modelljének meteorológiai paramétereiből. Majd a magyarországi permanens állomáshálózat adataiból a levezetett hidrosztatikus késleltetések a priori értékként való felhasználásával és a leképezési függvények segítségével zenitirányú troposzférikus késleltetéseket becsülünk az állomáskoordináták megkötése mellett. A troposzferikus késleltetéseket meghatároztuk a GMF-fel (Globális leképzési függvény) illetve a VMF1-gyel kétféleképpen: ECMWF-, illetve regionális nagy felbontású ALADIN-adattal. Az eredmények azt mutatják, hogy a regionális modellel érhető el a legkisebb közepes eltérés, mintegy 1,5 cm az IGS (Nemzetközi GNSS Szolgálat), az EPN (EUREF Permanens GNSS-hálózat), illetve a rádiószondás mérésekből származó késleltetésektől.

Calculation of mapping functions fitted to the physical state of the atmosphere to reduce the tropospheric effects on GNSS measurements

Ildikó JUNI – Szabolcs RÓZSA – Piroska LAKY

Tropospheric delay is one of the most significant error sources of GNSS positioning, ranging from 2.5 to 45 m depending on the elevation angle. Various tropospheric models can be used to calculate this effect, which mostly give only the zenith delay, and require a mapping function to calculate the slant tropospheric delay. For the VMF1 (Vienna Mapping Function 1) parameters are derived from a 2°×2.5° global ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) grid. In this paper the application of regional numerical weather models are studied for improving the accuracy of tropospheric mapping functions. Tropospheric delays and the parameters of the mapping functions are derived for the VMF1 mapping function from regional ALADIN high-resolution 0.5°×0.5° data for a given period in Hungary. To calculate these, zenith and several slant tropospheric delays had to be determined using the enhanced ray-tracing method. Then we used the mapping functions and the Hungarian permanent station network data together with the derived hydrostatic delays as a priori values to estimate zenith tropospheric delays with constraints on the station coordinates. The tropospheric delays are estimated using the Global Mapping Function (GMF) as well as the VMF1 based on the standard ECMWF dataset and the regional, high resolution ALADIN numerical weather model. The results show that the regional model provided the lowest bias, about 1.5 cm compared to the ZTD products of the International GNSS Service, EUREF Permanent GNSS Network and delays stem from radiosonde measurements.

Kulcsszavak: troposzférikus késleltetés, ALADIN numerikus időjárás előrejelző modell, VMF1 leképzési függvény, Bernese

Keywords: tropospheric delay, ALADIN numeric weather forecast modell, VMF1 mapping function, Bernese

 

Juni Ildikó

doktorandusz

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Rózsa Szabolcs

egyetemi docens

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Laky Piroska

egyetemi docens

BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Az Erzsébet híd deformációvizsgálata

HRUTKA Bence Péter – ÉGETŐ Csaba

DOI: 10.30921/GK.2022.2.2

A hidak az építőmérnöki szakma kiemelt jelentőségű építményei közé tartoznak. Minden kapcsolódó szakágnak, így a geodéziának is bőven akad feladata egy-egy ilyen szerkezet tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során.

Az Erzsébet híd története során számos alkalommal történt már geodéziai mérés, tekintettel arra, hogy jelentős mozgások és alakváltozások figyelhetők meg a szerkezet rugalmasságának köszönhetően. 2018 és 2019 között a hídon átvezettek egy távhővezetékpárt, feladatunk az építés, valamint próbaterhelés során a távhővezeték szerkezetre gyakorolt hatásának mérése volt, a híd alakját erőteljesen befolyásoló hőmérséklet-változás és forgalom hatása mellett. Méréseinket korszerű monitoring rendszerben végeztük. Cikkünkben bemutatjuk a mérések tervezését, végrehajtását és feldolgozását, valamint a főbb eredményeinket.

 

Investigation of the Elisabeth Bridge’s deformations

Bence Péter HRUTKA – Csaba ÉGETŐ

Bridges are structures with the most significance in civil engineering. A wide variety of professions and, therefore, engineering surveying has a lot to be done during the design, construction, and operation of such a structure.

Over the history of Elisabeth Bridge in Budapest, many investigations with engineering surveying have been carried out due to the significant deformations and movements caused by the flexibility of the structure. In 2018 and 2019, a new district heating pipe was installed on the bridge. Our project was to monitor the deformations under its construction and the loading test in parallel with the effect of temperature variation and traffic. An ultimate monitoring system was applied. Our paper presents the plan, the completion, the process of the observations, and their main results.

 

Kulcsszavak: mozgásvizsgálat, alakváltozás, monitoring, kábelhíd, távhővezeték, Erzsébet híd, hőmérséklet-változás, forgalomhatás

Keywords: movement detection, deformation monitoring, cable bridge, district heating pipe, Elisabeth Bridge, temperature variation, effect of the traffic

 

Hrutka Bence Péter

doktorandusz

BME, Építőmérnöki Kar

Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Égető Csaba

adjunktus

BME, Építőmérnöki Kar

Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Magyarország feladatai a Többnemzeti Térinformatikai Együttműködési Programban

KIS Réka – HORVÁTH Gábor Roland

DOI: 1030921/GK.74.2022.2.3

Az MGCP-ben közreműködő szervezetek nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint egy egységes, globális topográfiai adatbázis létrehozását. Az elvégzendő munka mennyisége indokolta, hogy a kezdeményező USA minél több partnert vonjon be.

A magyar katonai térképészet 2006-ban kapcsolódott be a program végrehajtásába. A térképezés 1°×1°-os cellák felvételével zajlik elsősorban műholdképek alapján. A feladat részét képezi az adatstruktúra kialakítása és a minőségbiztosítás is. A magyar vállalások megvalósítását végző személyek és szervezetek természetszerűleg többször is változtak az évek során. Jelenleg az adatfelvétel szoftverkörnyezete módosul, az ArcGIS-szerver kiépítése folyamatban van.

A programot koordináló folyamatos egyeztetések kiváló fórumot biztosítanak ahhoz, hogy az eltérő környezetből érkező, változatos térképészeti hagyományokkal rendelkező résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat, ismereteiket. A program végrehajtása során szerzett több mint 15 éves gyakorlatot érdemes a magyar katonai topográfiai térképezésben is hasznosítani. Ennek megfelelően döntés született arról, hogy a topográfiai térképek és a DTA örökébe lépő DITAB-50 adatbázis – a többlet információk megőrzése mellett – alkalmazkodjon az MGCP előírásaihoz.

A HM Zrínyi Nonprofit Kft. folytatja, sőt bővítheti is eddigi feladatainak körét, egyrészt egy a közeljövőben induló program keretein belül várostérképi adatbázisok létrehozásával (MUVD), másrészt az MGCP adatbázisok kartografált térképszelvényeinek elkészítésével (MTM). A tervben lévő projektek új kihívásokat is jelentenek, amelyek által minden bizonnyal tovább gazdagodik a hazai térképész szakma.

Hungarian tasks in the Multinational Geospatial Co-production Program

Réka KIS – Gábor Roland HORVÁTH

The ultimate goal of MGCP is no less than to construct a standardized global topographic database. The workload explains why the initiating USA intended to involve their allies.

Hungarian military mapping entered the program in 2006. The project is divided into 1°×1° cells, the data being extracted primarily from satellite images. Quality assurance and data structure development are also part of the process. Throughout the time, there have been changes in the participating institutions and individuals from the Hungarian side. Currently, production is being migrated to the ArcGIS platform, including a multi-user GIS server environment.

The constant coordination established a network wherein professionals familiar with various areas and traditions could share their knowledge and experience with one another. The practice gained via the implementation of the project is worth utilizing in Hungarian topographic mapping also. Accordingly, the national database (DITAB-50) will adapt to the MGCP requirements while preserving the surplus information coming from the local standard.

The MoD Zrínyi Non-profit Ltd. sustains its commitments. In the near future, the company might even broaden the scope of its tasks with the MGCP Topographic Map, and the soon-to-be launched MGCP Urban Vector Data projects. These activities may present new challenges, which will certainly further enrich the Hungarian mapping society.

 

Kulcsszavak: MGCP, MTM, MUVD, nemzetközi együttműködés, hazai részvétel, topográfiai térképezés

Keywords: MGCP, MTM, MUVD, international co-operation, Hungarian participation, topographic mapping

Kis Réka

kiemelt fejlesztőmérnök

HM Zrínyi Nonprofit Kft.

Térképészeti Ágazati Igazgatóság

Térinformatikai Osztály

MGCP csoport

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Horváth Gábor Roland

térinformatikus

HM Zrínyi Nonprofit Kft.

Térképészeti Ágazati Igazgatóság

Térinformatikai Osztály

MGCP csoport

Első tapintással olvasható térképek kurdisztáni vak és gyengén látó diákok részére

Ashna Abdulrahman Kareem ZADA

DOI: 10.30921/GK.74.2022.2.4

Jelen kutatás kiemeli azokat a számítógép alapú térképi eszközöket, amelyek lehetővé teszik a Braille-írásos megoldások használatát Kurdisztánban, valamint segít bennünket annak megértésében, milyen kartográfiai keretrendszereket használhatunk, amikor vak és gyengén látó diákok részére készítünk térképeket. Emiatt gyengébb vizuális képességek esetében új technológiai munkafolyamatokat kell kidolgozni az említett technikai megoldások megfelelő fejlesztésére. A látássérült és vak diákok speciális igényeket támasztanak a társadalommal szemben, például a Braille-írás használata a térképek megértésére, hogy a többi látó diákkal egy szintre kerüljenek. Ezekben az esetekben az elemzések az alkalmazott eszközök előnyeinek és hátrányainak tanulmányozásán alapulnak. Az eredmények tesztelése mindenekelőtt rávilágít a kurdisztáni látássérült és vak diákok kihívásaira, amikor a térképi információk elemzésével új ismereteket igyekeznek megszerezni. Az eredmények azt mutatják, hogy a GIS-szoftverek és ebben a konkrét esetben az ArcGIS hatékony lehetőséget kínál a tapintható térképek elkészítésére, valamint felhasználható egy földrajzi, közigazgatási és tematikus térképeket tartalmazó atlasz (esetünkben Irak iskolai atlaszának) létrehozására. Ezek a térképek fejlesztik a látássérült tanulók képességeit, miközben a régiókban alkalmazott tantervben alapuló oktatási tevékenységet is fejlesztik. Ily módon segíthetünk a kurdisztáni látássérült diákoknak abban, hogy jobban megértsék a térbeli ábrázolásokat, valamint a specifikusabb térképi ábrázolásokat (pl. tematikus információkat).

The First Tactile Maps for Visually Impaired and Blind Students in the Iraqi Kurdistan Region

Ashna Abdulrahman Kareem ZADA

This research highlights technological map tools that make the use of braille-based solutions in Kurdistan possible, as well as help us to understand the cartographic frameworks used when making maps for blind and partially sighted pupils. Therefore, in the cases where the visual abilities are poor, there is a need to devise new technological work processes for the appropriate development of the said technical solutions. Visually impaired and blind students in society require specialized needs such as braille usage in understanding maps to put them in unison with other visually upright students. Analyses, in this case, are based on the study of merits and demerits of the applied tools. Testing of results, above all, highlights the challenges the visually impaired and blind students in Kurdistan go through when they struggle to gain new knowledge in analysing the map information. The results show that GIS software and in this specific case ArcGIS offers a powerful way to create tactile maps, as well as can be used to create an atlas (in this study the School Atlas of Iraq) that includes physical, political and thematic maps. These maps serve or develop the capacities of students with visual disabilities, while improve teaching activities based on the curriculum used in these regions. In this way, we can help students with visual disabilities in Kurdistan to understand better spatial representations as well as more specific map representations (e.g., thematic information).

Kulcsszavak: GIS szoftver, tapintható térképek, vakok, oktatása

Keywords: GIS software, tactile maps, sightless, education

Ashna Abdulrahman Kareem ZADA

PhD student

Institute of Cartography and Geoinformatics

ELTE Eötvös Loránd University

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 

SZEMLE

50 éves a magyar ingatlan-nyilvántartás

2022-ben:

  • 55 éves a földhivatali szervezet,
  • 50 éves az ingatlan-nyilvántartás,
  • 40 éve fejeződött be a korábbi nyilvántartások egységesítése.

2022. július 1. - 55 éves a földhivatali szervezet

A minisztériumi átszervezésekről szóló 1967. évi 8. törvényerejű rendelettel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a központi irányítást egyszerűbbé és áttekinthetőbbé formálta. A Földművelésügyi Minisztériumot, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalt (ÁFTH), az Élelmezésügyi Minisztériumot és az Országos Erdészeti Főigazgatóságot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba vonta össze, melyben az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (OFTH) lett a földügyi igazgatás központi szerve. A folyamat során az ÁFTH megyei felügyelőségeiből és állományából 1967. július 1-jei hatállyal létrejött a földhivatali hálózat, melynek az állami földnyilvántartás vezetésén túl földminősítési, földmérési, térképkészítési és térképi változásvezetési feladatai voltak.

2022. január 1. 50 éves a magyar ingatlan-nyilvántartás

Az agrártárca által irányított, valóban egységes földügyi szervezet azonban csak 1972. január 1-jével jött létre, amikor a Kormány a járásbíróságok telekkönyvi hivatalai által vezetett jogi jellegű telekkönyvi nyilvántartás kezelését is földhivatali hatáskörbe utalta.[1] A nyilvántartások országos egységesítése az 1972. évi 31. törvényerejű rendelet előírásai szerint kezdődött meg, és bár folyamatosan haladt, a tervezettel ellentétben végül nem 1980-ban, hanem csak 1982-ben fejeződött be.[2] Létrejött tehát az ingatlan-nyilvántartás (a földhivatal elnevezése nem változott ingatlanhivatalra), amely tartalmában teljes (mind gazdasági, mind jogi elvárásokat képes kielégíteni), és amely a járási (kerületi), illetve megyei (fővárosi) földhivatalokban helyileg és az államigazgatás szervezetében is egységes volt.

2010-ben a területi szervezetrendszer átalakítása során a Kormány a megyékben és a fővárosban kormányhivatalok létrehozásáról döntött azzal a céllal, hogy integrált területi államigazgatási szervezetrendszer valósuljon meg és hatékonyabb, takarékosabb, átláthatóbb, ellenőrizhetőbb államigazgatási működés alakuljon ki.[3] 2011. január 1-jével a megyei (fővárosi) földhivatalok szakigazgatási szervként integrálódva a megyei (fővárosi) kormányhivatalokban folytatták munkájukat. A szervezeti és funkcionális irányítást a kormányhivatal által a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a szakmai irányítást pedig a vidékfejlesztési miniszter gyakorolta.

Egy 2019-es kormányzati döntés ismét az ágazat jelentős átalakítását eredményezte. Egyfelől az ingatlan-nyilvántartás, valamint a térképészet a Miniszterelnökséget vezető miniszter hatáskörébe került, másfelől a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészeti hatáskörök továbbra is az agrárminiszter felelősségi körébe tartoznak.[4]

Az ingatlan-nyilvántartás mára már elektronikus nyilvántartás, vagyis a kérelmek tisztviselők általi elintézése informatikai szakrendszerben történik. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás azonban még papíralapú, azaz a beadványokat eredeti, aláírt formában kell a földhivatalhoz benyújtani és a döntések ugyancsak papír alapon, postai úton jutnak el az érintettekhez. Régi felismerés, hogy az államigazgatási bürokrácia jelentős hatással van a gazdaság, a vállalkozások versenyképességének alakulására, sőt, nemzeti versenyképességről hatékony közigazgatás nélkül nem is beszélhetünk: az ügyfelek akkor lennének elégedettebbek, ha a földhivatalba személyesen nem is kellene befáradniuk és a változások átvezetése azonnal megtörténne. Mindez csak az elektronikus eljárás megteremtésével lehetséges, amely elindításának tervezett időpontja 2023. február 1.[5]

S hogy milyen a magyar ingatlan-nyilvántartás?

Születésnapja 1972. január 1. – a csillagjegye a Bak.

A Bak, mint földi jegy a talaj, a termőföld, az építmények bűvkörében él: csillapíthatatlan vonzódását jelzi, hogy a földhasználatról, földművesekről, földekről, ingatlanokról nyilvántartást is vezet. Ráadásul a termőföldek mennyiségi védelmével hozzájárul az ország zöldfelületi rendszerének, természeti értékeinek megőrzéséhez, az egészséges környezet fenntartásához is. Azzal, hogy garantálja az ingatlanokhoz fűződő jogokat, megteremti a biztonságos ingatlanforgalom alapját. Kedveli az archívumi, irattári munkát, sőt tárolja, felhalmozza az iratokat.

Működését a legapróbb részletekig a rend elve uralja: a kiszámíthatóság, a megbízhatóság és a pontosság. Komoly, szolid és mindennek tetejében még következetes és határozott is. Felelősségteljes és logikus, igaz, néha elviselhetetlenül igényes és óvatos. Soha nem költekezik ész nélkül, a díjbevételeket takarékosan használja fel. Nem kedveli a kísérletezést. Minden kapcsolatot komolyan vesz, jellemzője a konzervativizmus, az anyagi jogtól az eljárásjogig. A szigor terén tréfát nem ismerő Bak elvárja, hogy az ügyfelek úgy járjanak el, ahogyan azt az ingatlan-nyilvántartási törvénynek nevezett nagykönyvben megírták. Ugyanakkor ő is ezt garantálja másoknak. Minden helyzetben korrekt és egyenes, néha mégis könnyű őt félreérteni. Az ügyfelek időnként túlzottan merev, szigorú csillagjegynek bélyegzik, olykor érzelemmentességgel vádolják. Valóban képes érzéketlenül és pártatlan figyelemmel kísérni a beadványokat, egy felsőbb nézőpontból objektív felismerésre jutni és döntést hozni. Munka-alkoholistaként mástól is fegyelmet, elköteleződést és kemény munkát vár el, nem igazán méltányolja, ha a tisztviselő szabadságra akar menni. Az idejét maga sem fecsérli jelentéktelen dolgokra, az üres fecsegés és a láblógatás nagyon bosszantja. Ugyanakkor csodálatra méltó képessége, ahogyan átvészeli a létszámhiányból, a munkaeszközhiányból, az ügyirathátralékból adódó nehéz időszakokat.

E jegy szülötte születésétől kezdve teljesítményorientált, kiemelten fontos számára, hogy jó értékeléseket szerezzen és mindenkinek megmutassa, milyen kitartóan dolgozik. Ez a vágya később sem csillapodik, elszántság és felelősségteljes hozzáállás jellemzi. Nagyra értékeli, ha mások elismerik a teljesítményét. Maga is tökéletesen tisztában van a képességeivel, és büszke is az elmúlt 50 év sikereire. Például a minősítésre, melyben a Világbank (187 ország vizsgálata nyomán) a magyar ingatlan-nyilvántartási eljárás sebességét a 27. helyre értékelte, a minőségi mutatóban pedig hazánk a maximális 30-ból a 26 pontot teljesített.

Isten éltessen még sokáig, magyar ingatlan-nyilvántartás!

Borsay Tamás

Irodalom

Borsay Tamás 2021. A Fővárosi Földhivatal története I. rész Geodézia és Kartográfia 73. évf. 4. sz.

Borsay Tamás 2021. A Fővárosi Földhivatal története II. rész Geodézia és Kartográfia 73. évf. 6. sz.

Dr. Fenyő György 2010. A földügyi intézményhálózat és feladatai Nyugat-magyarországi Egyetem

Dr. Fenyő György 2007. Negyvenéves a földhivatali szervezet Geodézia és Kartográfia 59. évf. 10–11. sz.

Joó István 1997. 30 éves a földhivatali szervezet Geodézia és Kartográfia 49. évf. 10. sz.

Dr. Varga Péter György kutató professor emeritus 80 éves

Dr. Varga Péter György eddigi több mint öt és fél évtizedes szakmai, tudományos kutatói működése lényegében három munkahelyhez kapcsolódik. Az egyetem elvégzése után az egykori Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) tudományos munkatársaként dolgozott több mint 20 évig (1966–1987), ezt követően 1987-ben – a szintén egykori – Központi Földtani Hivatal (KFH) tudományos elnökhelyettesévé nevezték ki. Ebben a tisztségében közel négy évig (1987–1991) tevékenykedett. 1991-ben az MTA elnöke -– pályázat elnyerése alapján – az MTA akkori Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (GGKI) igazgatójává nevezte ki. Nyugdíjasként jelenleg is ebben az intézményben végez aktív kutatói tevékenységet immár több mint 30 éve, amely intézmény (az időközben történt többszöri átszervezések miatt) az Innovációs és Technológiai Minisztérium keretében működő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Földfizikai és Űrtudományi Kutató Intézet (FI) név alatt végzi alapkutatási tevékenységét a geodézia, geofizika és az űrkutatás egyes területein. Varga Péter György nemrég töltötte be 80. életévét. Ez jó alkalom arra, hogy bemutassuk kutatói tevékenységének főbb eredményeit.

Dr. Varga Péter György 1942. február 6-án Budapesten született. Középiskolai tanulmányait 1956 és 1960 között a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. Még az érettségi évében felvették a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem geofizikai szakára, ahol öt és fél év elteltével okleveles geofizikus végzettséget szerzett. Szűkebb szakterületei a geodézia és a geofizika határterületeihez szorosan kapcsolódó geodinamika és a gravimetria, továbbá a szeizmológia lettek.

Egyetemi tanulmányait követően, 1987-ig, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa volt. 1967 és 1969 között Mongóliában geofizikus szakértőként tevékenykedett. Hazatérése után Magyarországon elsőként végzett földárapály megfigyeléseket (előbb graviméterekkel, majd extenzométerekkel) az ország különböző részein (Tihany, Sopron, Budapest, Pécs, Penc), illetve külföldön (Ausztriában, Németországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban). A múlt század kilencvenes éveiben a graviméterek hitelesítésére és a gravitációs állandó tulajdonságainak vizsgálatára nagy pontosságú eszközt épített, amely akkor (1995-ben) a legpontosabb volt a világon, és leírása alapján hasonló berendezéseket készítettek el külföldön is az USA Szabványügyi és Technológiai Hivatalában, Boulderben (Schwarz et al. 1998), valamint a Bolognai Egyetem Fizikai Intézetében (Achilli et al. 1995). A hitelesítő eszközzel végzett munka eredményeit a Geophysical Journal International elnevezésű szakmai folyóiratban 1995-ben írt dolgozatában foglalta össze (társszerzői: Hajósy Adrienn és Csapó Géza).

A németországi Alexander von Humboldt Alapítvány támogatásával a kutató ösztöndíjas évei során (1982 és 2000 között) matematikai eszközökkel vizsgálta a rugalmas Föld deformációs és feszültségtenzorait. Munkája eredményeit felhasználva kimutatta, hogy a jövőben várható földrengések elvileg is csak akkor lehetnének előre jelezhetőek geodéziai megfigyelések alapján, ha a várható fészekmélység nem nagyobb, mint 20-30 km. Meghatározta az árapály, valamint a Földre ható terhelések okozta feszültség és deformáció tenzor komponensek egyenleteit. Ezek felhasználásával kimutatta, hogy a földárapály vízszintes erőösszetevői befolyásolhatják a földrengés-aktivitás időbeli alakulását. Ugyancsak e vizsgálatokból következik az a megállapítása, hogy a nagy földrengések képesek hatni a Föld forgástengelyének irányára, de a forgássebességre nem. Modellszámításaiból adódott, hogy a Föld belsejében, a magköpenyhatáron, a luniszoláris feszültség ugrásszerűen változik, ami hat a folyékony magban zajló áramlási rendszerekre. Eredményeiről neves szakmai folyóiratokban számolt be (Eartquake Prediction Research 1985, Manuscripta Geodetic, 1992, Physics of the Earth and Planetary Interior, 1992 és 1996, Journal of Geodesy 2009, Pure and Applied Geophysics 2011 és 2018).

1974-ben megszerezte a földtudományok kandidátusa tudományos fokozatot, és 1986-ban pedig megkapta az MTA doktora tudományos címet.

1987-ben a Központi Földtani Hivatal tudományos elnökhelyettesévé nevezték ki. Ebben a munkakörben feladata volt a környezet biztonságával kapcsolatos földtani kutatások szervezése is (a nukleáris és vízi erőművi létesítmények működése során várható veszélyeztetettség mértékének meghatározása, csökkentése). A nyolcvanas évek legvégén G. F. Panza olasz szeizmológussal közösen létrehozták a Közép-Európai Kezdeményezés (CEI) Földtudományi Bizottságát. A Bizottság számos munkacsoportülést, továbbá 1999 és 2009 között öt nagyobb, az egész régió szakembereit mozgósító rendezvényt szervezett (Trieszt, Szófia, Pozsony, Bukarest és Ohrid). A Bizottság jelentős mértékben elősegítette Európa újraegyesítésének ügyét a földtudományok terén, és ez irányú tevékenysége elismeréseként munkájáért a CEI elnöke 2004-ben Medal of Honour kitüntetésben részesítette.

1991-ben a kutatói értekezlet ajánlására az MTA elnöke a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (GGKI) igazgatójává nevezte ki. Ebben a munkakörben az akkori nehéz gazdasági viszonyok ellenére sikerült hozzájárulnia az Intézet szervezetének és infrastruktúrájának fejlesztéséhez. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektorával megalapították a két intézmény közös Földtudományi Tanszékét (később Intézetét), és létrehozták a Soproni Regionális Műszerközpontot, amely utóbbi – más sikeres pályázatok mellett – jelentősen hozzájárult az Intézet műszerezettségének fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez és könyvtárának bővítéséhez. A tudományos információk terjesztése érdekében rendszeres intézeti szemináriumi előadássorozat létrehozását kezdeményezte, és fontos szerepet játszott a kétévenként megrendezett, jelentős nemzetközi elismerésnek örvendő Soproni Téli Geodinamikai Iskolák programjának kidolgozásában és szervezésében.

Az 1990-es évektől kezdődően napjainkig E. W. Grafarend és J. Engels német szakemberekkel közösen végzett kutatómunka keretében matematikai eszközök felhasználásával vizsgálták a deformálható testek időben változó gravitációs potenciálját. Az e tárgyban írt nagy idézettségű dolgozataikra (Journal of Geodesy 1996, Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica 1998 és 2000, Journal of Geodynamics 2006, Pure and Applied Geophysics 2018 stb.) olyan neves folyóiratokban hivatkoznak, mint a Science, Journal of Geodesy, Journal of Geophysical Research, Geophysical Journal International, Tectonophysics és Icarus. Korábbi munkáikra alapozva egy olyan összefüggést határoztak meg, amely megadja a Love–Shida-számok közötti összefüggést. Ugyanezen szerzőknek sikerült a MacCullagh-egyenletet általánosítaniuk (Journal of Geodesy 2004 és 2010, Pure and Applied Geophysics 2017).

Számos, egyedül vagy társzerzőkkel írt dolgozatában kutatta az árapálysúrlódás hatását bolygónk fejlődésére. Ezekben – a szakma által nemzetközi viszonylatban is nyilvántartott munkákban – vizsgálta a földi nap hosszának, a Föld–Hold távolságának és a bolygónk dinamikai paramétereinek változásait a földtörténet során. Sikerült kimutatnia, hogy a Proterozóikumban a Föld tengely körüli forgássebesség-csökkenésének sebessége 5-6-szor kisebb volt, mint a földtörténet utolsó 500-600 millió éve során (Journal of Geodynamics 2006, Journal of Geodesy 2004, Icarus 2006, Oceanography 2012, 2015 és 2016).

Az elméleti geofizika vezető kutatóival közösen írt könyve 1996-ban jelent meg „The Earth and its rotation; low frequency geodynamics” címmel (Wichmann, Heidelberg, p. 502). A nyolc fejezetből álló könyvben ő írta az árapálysúrlódással foglalkozó fejezetet, és jelentős részben az ő munkája az árapályt leíró rész is.

Igazolta, hogy a Föld tengely körüli forgássebességének változását és pólusmozgásait – az egynapos vagy annál rövidebb periódusok tartományában – mindenekelőtt a földi és a tengeri árapályok, valamint a légkörben lejátszódó – az árapálynál is rövidebb periódusú – folyamatok okozzák (Journal of Geodynamics 2002, Astronomical Nachrichten 2006 és 2009).

Igazgatói megbízatásának 1999-ben történt lejárta után, 2011 végéig, az MTA GGKI Szeizmológiai főosztályát vezette (az időszak jelentős részében a GGKI igazgatóhelyettesi feladatkörét is ellátta). Ezekben az években fő törekvése volt eszközöket biztosítani az általa javasolt széles sávú állomáshálózat és adatközpont számára, melyek felhasználásával az Obszervatórium szeizmológusai egy hatékonyan működő országos „online” állomáshálózatot építettek ki. 2000 és 2010 között több hazai és nemzetközi geodinamikai és földrengés-veszélyeztetettségi kérdéssel foglalkozó projektben vett részt, vagy irányította az azokban folyó kutatásokat.

Az olasz (F. Riguzzi [Róma], G. F. Panza [Trieszt], C. Doglioni [Róma]) és a német (F. Krumm [Stuttgart]) kollégáival együttműködve kutatta a földforgás lehetséges lemeztektonikai hatásait. Közösen vizsgálták a földrengések számának és energiájának területi és mélység szerinti eloszlását. Kimutatták, hogy a földrengés-energia kiszabadulása szimmetrikus az Egyenlítőhöz képest. A földrengések számának mélység szerinti eloszlása a felszíntől a köpenybeli átmeneti zóna alsó határáig folyamatos, de a szeizmikus energiáé nem: 76% kötődik a felszíntől számított hozzávetőleg 50 km-ig terjedő mélységtartományhoz (éles csúccsal ~30 km mélységnél) és 20% kötődik a (550–680 ) km mélységtartományhoz. A két említett mélységtartomány közötti rész (felső köpeny, átmeneti zóna) földrengés-energetikai szempontból lényegében inaktív (Tectonophysics 2010 és 2012). Globális, az 1900–2014 közötti időszakra vonatkozó, az M≥7 földrengéseket tartalmazó katalógust készített. Ennek felhasználásával értékelte a mély fészkű rengések területi eloszlását és tulajdonságait. Kimutatta, hogy az ilyen szeizmológiai eseményeket megelőző előrengések néha a fészektől nagy távolságban, sekély fészkű eseményként jelentkeznek (Physics of the Solid Earth 2017).

Varga Péter György tudománymetriai adatai kimagaslóak. A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázisában (a 2022. február 15-i állapotnak megfelelően) szereplő összes publikációinak száma 335. Ebből 121 tudományos folyóiratcikk, amelynek több mint a fele (67) külföldi, 38 pedig hazai kiadású szakfolyóiratban idegen nyelven jelent meg. Magyar nyelven megjelent folyóiratcikkeinek száma csak 15. 20 könyve jelent meg, amelynek szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. 30 könyvrészletet írt (főleg idegen nyelven). Összes tudományos közleménye 297, az ezekre érkezett független hivatkozások száma 1066 (a függőekkel kiegészítve 1280), ebből számított h-indexe 22. Az ismeretterjesztő műveinek száma 36. Az ezekre kapott hivatkozásokat is figyelembe véve, a 335 összes publikációjára vonatkozó független hivatkozásainak száma 1306 (a függőeket is tartalmazva 1529). Dolgozatai közül 95 az utolsó tíz esztendőben látott napvilágot. Társszerzői között szakterületének vezető, világszerte elismert kutatói is szerepelnek. Különösen szoros együttműködést alakított ki E. W. Grafarend professzorral és munkatársaival, amelynek eredményeként nagyszámú közös publikáció született.

Kutatási eredményeit számos hazai és külföldi tudományos konferencián is bemutatta. Lényegében az egyetem elvégzése óta folyamatos és kitartó szakmai-tudományos kutatói munkát végez. Évtizedeken át aktív tagja volt a hazai és nemzetközi tudományos közéletnek. Így itt megjegyezzük, hogy az MTA Geodéziai (mai nevén a Geodéziai és Geoinformatikai) Tudományos Bizottságnak 1985 óta folyamatosan tagja.

Több hazai és nemzetközi szervezet tagja (Magyar Geofizikusok Egyesülete (MGE), a Német Geofizikusok Szervezete). A Göttingeni Gauss Társaság tagjává is megválasztották. Itthon négy alkalommal jelölték az MTA tagjainak sorába.

A felsőoktatás keretében több egyetemen volt óraadó (BME, SE), illetve az ELTE-n jelenleg is tart előadásokat hallgatóknak és doktoranduszoknak. Doktoranduszok témavezetését is ellátta itthon és külföldön.

Szakmai-tudományos eredményeit és tevékenységét számos kitüntetésben részesítették. Így többek között a következő kitüntetések tulajdonosa: A földtani kutatás kiváló dolgozója (1985), Akadémiai Díj (MTA 1990), Természet Világa nívódíj (1994), Egyed László-emlékérem (MGE 1996), Széchenyi professzori ösztöndíj (2000–2003), Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság emlékplakettje (2006) és az Eötvös József-koszorú (MTA 2021).

Varga Péter Györgynek 80. születésnapja alkalmából további alkotó, tartalmas éveket kívánunk jó egészségben.

Dr. Ádám József

Tallózás szaklapunkban

25 éve történt

A Magyar Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a Mérnöki Kamara[6] felállításáról szóló 1996/LVIII. számú törvényt. Erről számolt be dr. Joó István, lapunk egykori főszerkesztője a GK 1997. évi 2. szám vezércikkében. Röviden ismertette a kamara előtörténetét, majd interjút készített dr. Hajtó Ödönnel, az újjáalakult kamara első megválasztott elnökével. Az interjú elején Joó ismertette Hajtó életrajzát, majd beszélgetést folytattak. Ennek során kitértek – a geodétákat is érintő – kamarán belül működő földmérési és térképészeti tagozat tevékenységére. Ezzel kapcsolatban Hajtó kifejtette, hogy azok a mérnökök, akik nem tagjai a kamarának, de végeznek mérnöki tevékenységet, azok esetében fennáll annak a veszélye, hogy a megbízás elnyerése érdekében adott árengedmény miatt gyengébb műszaki termék keletkezhet. Joó interjúját a következő szavakkal fejezte be: „Elnök Úr! Megköszönöm a részletes tájékoztatást. A földmérők nevében kívánok eredményes munkát, hogy a mérnök társadalom anyagi és erkölcsi megbecsülése növekedhessen.”

Winkler Péter, a FÖMI Távérzékelési Központjának vezetője (később főigazgató-helyettes) hosszabb cikket közölt a „A távérzékelés térképészeti alkalmazása a XXI. sz. küszöbén” címmel. Említést tett az 1972-ben felbocsátott LANDSAT műholdról, amely „utat nyitott a távérzékelés világméretű alkalmazására.” Az akkori felvételek felbontóképessége 80 m/0,1 mm volt, mely az idők folyamán lényegesen javult. Winkler a továbbiakban ismertette, hogy az 1972-óta eltelt 25 év alatt milyen hatalmas technikai fejlődésen ment keresztül a távérzékelés. Az 1986-ban felbocsátott SPOT-1 már ± 5-7 m-es pontosságot tudott biztosítani. Ez megfelel az 1:25 000 ma.-ú topográfiai térképek síkrajzi pontossági követelményének. A cikk részletes és alapos tájékoztatást nyújtott a 90-es évek során felbocsátott mesterséges holdak távérzékelési megbízhatóságáról, amely már súrolta a nagy méretarányú földi felmérés pontosságát. Befejezésül Winkler feltette a kérdést: „Mi várható a XXI. század küszöbén?” Erre a következő választ adta: „A mesterséges holdak (...) egyre jobb felbontású felvételeket szolgáltatnak számunkra. (...) Ezek az adatok egyre inkább elősegítik a Föld felszínén végbemenő változások megfigyelését, nyomon követését, és a szükséges intézkedések megtételét. (...) Reméljük mindez Földünk megóvása érdekében.” (t. i. történik.) (GK1997. 4. szám).

Dr. Klinghammer István akadémikus megható szavakkal vett örök búcsút egykori tanárától, dr. Stegena Lajostól, aki 1966-ban, dr. Irmédy-Molnár Lászlótól[7] vette át az ELTE Térképtudományi Tanszékének a vezetését. Stegena munkássága során 150 tudományos értekezést és 23 könyvet jelentetett meg, írta Klinghammer, majd így folytatta: ”Több évtizedes oktatói tevékenységét az MTA elnöksége Eötvös koszorúval jutalmazta.” 30 éves tudományos tevékenysége során vendégprofesszor volt Freibergben és Nápolyban. Több külföldi egyetem (Moszkva, Prága, Szófia) díszdoktori címmel ruházta fel. Stegena, 76-éves korában, 1997. február 16-án hunyt el.

Nekrológjában Klinghammer a következő szavakkal búcsúzott egykori tanárától: "Tisztelt Professzor Úr! Az index lezárva, a végbizonyítvány kiállítva. Életművét köszönjük! Volt professzorunk, egyetemi vezetőnk, nyugodj békében!” (GK 1997.4. sz.).

Zalaba Piroska az FM osztályvezetője a GK1997. 5. számának szemlerészében beszámolt a TAKARNET elindításáról. Ezt írta: „...újabb állomáshoz érkezett a földhivatalok korszerűsítése” Majd később így folytatta: ”A hivatalok egymással, illetve külső felhasználókkal történő összekapcsolása: a TAKARNET, a PHARE-program anyagi támogatásával valósul meg.” Zalaba ezután beszámolt cikkében az FM színháztermében, 1997. március 18-án megrendezett szemináriumról. Ezen a megyei és körzeti földhivatalok vezetőin kívül a rendszert kifejlesztő cégek, oktatási intézmények, valamint a sajtó képviselői vettek részt. Zalaba a továbbiakban részletesen ismertette azokat a cégeket, melyek a rendszer kiépítésében vesznek részt. Megemlítésre került a KFKI, amelyik a számítógépes hátteret biztosítja. A MATÁV (akkor még nem volt T-Com) országos, vezetékes telefonhálózatával fogja összekapcsolni a 140 mérőpontot. A projekt kiépítése 1997 februárjában megkezdődött. Zalaba szerint: ”...a cikk megjelenésekor már 18 kísérleti helyen vége felé közeledik az eszközök telepítése.” Zalaba beszámolóját egy szép idézettel zárta: "Ha a csillagok felé nyújtod ki a kezed, talán egyet sem fogsz elérni, de az biztos, hogy nem egy maroknyi sárral térsz vissza.” (David Ogilvy.)

A földügyi szervezet fennállásának (működésének) 30. évfordulóján rendezett ünnepségről dr. Joó István vezércikkben számolt be. Az FM színháztermében megrendezett ünnepi ülés levezető elnöke Apagyi Géza főosztályvezető volt. Bevezetőjében örömének adott hangot, hogy a sajtó nagy számban képviseltette magát. Ezután dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszédében nagyra értékelte a kialakított, egységes, ingatlan-nyilvántartási rendszert, mely nélkül lehetetlen lenne az országos, digitális, TAKARNET-adatszolgáltatás kiépítése. Ezután dr. Detrekői Ákos akadémikus, az MFTTT elnöke emelkedett szólásra. Szorgalmazta egy önálló, földmérési és térképészeti hivatal felállítását. Hasonlatosképpen az ÁFTH-hoz, mely 1950 és 1967 között, már egyszer sikeresen működött. Szabó Gyula ezredes, a katonai térképészszolgálat vezetője örömmel állapította meg, hogy a katonai és polgári térképészet együttműködése ma sokkal jobb, mint a rendszerváltás előtt volt. A hozzászólások után a miniszter 5 állami kitüntetést, 5 Fasching Antal-díjat, és 25 miniszteri elismerő oklevelet adott át az arra érdemeseknek. Az ünnepi ülést követően állófogadásra került sor. „Összefoglalva megállapítható, hogy a Földhivatali Szervezet 30. évfordulóját az FM Földügyi és Térképészeti Főosztálya méltó keretek között ünnepelte meg.” - fejezte be dr. Joó István a tájékoztatóját. (GK 1997. 10. szám).

50 éve történt

Dr. Egri Antal[8], az OFTH földnyilvántartási osztályvezetője, hosszabb cikket közölt: „Birtokvalósítás” címmel. Nagy bátorság kellett abban a politikai időszakban a földrészletet birtoknak nevezni. A (föld)birtok elnevezést az ún. szocialista rendszer kapitalista (feudalista) csökevénynek tartott. (Az 50-es évektől a birtokelhatárolást elhatárolásnak kellett nevezni.)

Egri nagy elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkezett. Cikkében birtokvalósítás alatt azt értette: ”...hogy szükség van egy olyan eljárásra, mely az ingatlanra nézve jogi érvénnyel megoldja az ún. tényleges és jogi (telekkönyvi) állapot közötti eltérés rendezését.” (Itt jegyzem meg, hogy dr. Riegler Péter, 25 évvel később is sürgette ennek megnyugtató megoldását.) Egri részletesen leírta, hogy a probléma megoldásához elsődleges feltétel a tényleges (helyszíni) és a jogi (térképi) állapot ismerete. A helyszíni állapot felméréssel, a jogi állapot pedig kutatással határozható meg. Döntést a kettő összehasonlításból és az érintett tulajdonosok álláspontjainak figyelembe vételével lehet meghozni. Egri cikkét a következő szavakkal zárta: ”...a szakemberek feltehetően egyetértenek abban, hogy a birtokvalósítás elvi (jogi) és gyakorlati (helyszíni) problémáját meg kell oldani. (...) Ennek kifejtése már az egységes nyilvántartás témaköre, mely egy külön tanulmány körébe tartozik.”

Hollay Kornél, a Magyar Optikai Művek (továbbiakban MOM) főkonstruktőre, egy hosszabb cikk keretében ismertette a MOM legújabb termékét: a MOM Ko-B1 típusjelű kódteodolitot. A műszerrel a gyárnak az volt a célja, hogy egyrészt kiküszöbölje a manuális jegyzőkönyvvezetést, másrészt a mérési elemeket (vízszintes és magassági irányérték) adathordozón (akkoriban lyukszalagon) továbbítani lehessen számítógépes feldolgozásra. A korábbi megoldások ugyanezt a munkát fotoelektromos úton végezték (lásd: Ascania), de a végeredmény az adatokról fénykép volt, mely közvetlen számítógépes feldolgozásra akkoriban nem volt alkalmas. A Ko-B1 ezzel szemben az irányértékeket – mérés közben – kódolt jel formájában rögzítette. A mérés megbízhatósága igen jó volt: vízszintesen - 0,4-, míg magasságilag - 0,8” volt. Hátránya volt a műszernek a terjedelmessége és súlya, mely megnehezítette a szállítását, ill. a terepen való mozgatását. Éppen ezért – tudomásom szerint – a műszer a sorozatgyártásig nem jutott el. A gyorsan fejlődő technika a Ko-B1 műszert hamar elavulttá tette, mert olyan korszerű, elektronikus teodolitok, ill. tahiméterek jelentek meg a piacon, melyek sokkal könnyebbek voltak, és az adatokat már nem lyukszalagra, hanem mágneskazettákra rögzítették. (GK 1972. 2. szám)

Dr. Homoródi Lajos professzor: „Geodéziai Intézet a Budapesti Műszaki Egyetemen” címmel bemutatkozó írást közölt, miszerint az Egyetemi Tanács úgy döntött, hogy három tanszéket (felsőgeodézia, általánosgeodézia, és fotogrammetria) egy intézetben egyesít. A cikkben a következők olvashatóak: „Az Egyetemi Tanács döntésének megfelelően a Geodéziai Intézet az elmúlt év szeptember 1-vel elvileg létre is jött, azonban az ügyviteli, főleg a gazdálkodási kérdésekre tekintettel a formális intézeti működés csak az új költségvetési év kezdetével, azaz 1972. január 1-vel kezdődött meg.”. Homoródi cikkében említést tett egy negyedik egységről is. Nevezetesen a Laboratóriumról, melyet szintén az Intézethez kellene csatolni. Ugyanakkor panaszkodott a helyszűkére és a még kiforralatlan intézeti ügymenetre. A KK-munkákkal kapcsolatban (külső kutatási megbízások) a következőket írta: „...A külső megbízásokat illetően az igazgató tevékenysége koordináló jellegű, a beérkező megbízások arányos és ésszerű felosztásáról kell gondoskodnia.” Homoródi cikkét a következő szavakkal zárta:”...a három tanszék éppen csak elindult az új szervezeti keret által megszabott úton (...) így nehéz volna ma jóslatokba bocsátkozni, hogy elérjük-el azt, amit el szeretnénk érni.” (Az Intézetet, mintegy 20 éves működés után, a rendszerváltást követően az Egyetem megszüntette.) GK 1972. 2. szám

Dr. Katona Sándor osztályvezető részletes tanulmányban számolt be a magyarországi közműhálózatok felméréséről (felderítéséről) és térképezéséről. Írását a következő szavakkal vezette be: „Mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban erős az igény a városok föld feletti és föld alatti terét szövevényesen behálózó közművezetékek helyének felderítésére térképezésére, és nyilvántartására.” Katona a továbbiakban beszámolt a hazai módszerekről, feltáró eszközökről és az elért eredményekről. Mivel minden szerv (ELMŰ, Csatornázási Művek, Posta, Gázművek stb.): saját nyilvántartást vezet, ezért célszerű lenne egy egységes közműnyilvántartási szervezet létrehozása. (20 évvel később ez megvalósult Kommunálinfó néven.) GK1972. 3. szám

Szaklapunk megindulásának első percétől súlyt helyezett arra, hogy időről időre beszámoljon a nemzetközi tanácskozásokról. Így történt ez a Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), a Nemzetközi Fotogrammeriai Társaság (ISP, később ISPRS), a Nemzetőzi Kartográfiai Társulás (ICA), valamint a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IUGG) esetében is. Dr. Homoródi Lajos professzor a GK 1972. 5. számában részletesen beszámolt az ISP XII. Ottawai kongresszusáról. Hazánkat a kongresszuson: Bene András, Homoródi Lajos, Ráday Ödön és Somogyi József képviselte. A kongresszus 1972. július 23. és augusztus 4. között zajlott le, melyen 65 ország mintegy 2000 képviselője vett részt. A tanácskozások 7 bizottságban, összesen 63 ülés keretében zajlottak. Az 1-es bizottság a légi fényképezéssel, a 2. bizottság a kiértékeléssel, a 3. bizottság a légiháromszögeléssel, a 4. bizottság a térképezéssel, az 5. bizottság a földi fotogrammetriával, a 6. bizottság az oktatással és végül a 7. bizottság a fotointerpretáció tárgykörével foglalkozott. A kongresszussal egyidőben, a szokásoknak megfelelően, műszer-, valamint térképkiállítást is rendeztek. Ezen kívül a rendezőség tanulmányi és kulturális kirándulásokról is gondoskodott. „Mindent összevetve megállapítható, hogy a részvétel mind szakmai, mind egyéb szempontból hasznos volt és emlékezetes marad.” – fejezte be beszámolóját Homoródi.

75 éve történt

(Szemlézés az Oltay-féle Geodéziai Közlöny 1947. évfolyamából)

A Geodéziai Közlöny utolsó száma 1944 őszén jelent meg. A 3. szám kézirata már nyomdában volt, amikor Budapest ostroma során megsemmisült. A romeltakarítás, a helyreállítás és az újjáépítés időszakában (1945–1946) nem volt mód a Közlöny kiadására, csak 1947-ben nyílt meg a lehetőség az újraindításra. Az az évi első szám elején, Oltay professzor (főszerkesztő) beköszöntőjében a következőket írta: „...a geodéziai munkakör irodalmi művelése nélkül nincs és nem is lehet fejlődés a szakmában. (...) A Közlöny nyújtotta publicitás elkerülhetetlenül szükséges a munkakör elméleti és gyakorlati fejlesztéséhez.” Otay bevezetőjét gr. Széchenyi István, az Akadémia alapításának kezdeményezője, híres mondásával zárta: „...a nemzet nem veszhet el, mert nem tudomány nélkül való.” Az 1947. év folyamán a Közlönyből 5 szám jelent meg, ezekből igyekszünk tallózni.

Dr. Homoródi Lajos állami főmérnök részletes cikkben számolt be a Háromszögelő Hivatal ostrom utáni helyzetéről. Homoródi részt vett a Hivatal lebombázott épületének romeltakarításában és újjáépítésében. Itt tapasztalta:. „...1945 folyamán, amikor más hivatalok megkezdhették működésüket, akkor a hivatal mérnökei romokat lapátoltak, hogy kiszabadítsák az eltemetett műszereket és iratokat.” Az irattárral kapcsolatban Homoródi a következőket írta:”...A helyszínrajzi leírásokat 1944 telén a katonaság hurcolta el, legújabb értesülésünk szerint Ausztriában vannak, visszaszerezni azonban még nem sikerült.” Befejezésül Homoródi cikkét a következő megállapítással zárta: „...A Honvéd Térképészeti Intézettől a MÁV-ig a földmérési szervezetek széles skáláját találjuk. (...) Az erők összefogása, tehát a racionalizálás érdekében azt a szervezetet kell megtartani, amelyiknél a teljesítmény növekedése a legcsekélyebb ráfordítással jár, ugyanakkor a szakszerűség a legnagyobb mértékben érvényesül. (Geodéziai Közlöny 1947. 1. szám)

Oltay Károly professzor, – megtartva tanszékvezetői helyét, – 1932 és 1947 között, Budapest 1:1000 méretarányú, szabatos városmérését is irányította. Cikke elején részletesen beszámolt a felmérés történetéről, majd áttért a munkák háború utáni állásának ismertetésére. 1944 ősze és 1945 tavasza között, – a hadihelyzet miatt – a munkák szüneteltek. Oltay a továbbiakban így írt:”...1945. július 1-én újra indultak a munkálatok a magánmérnöki irodák bevonásával, (...) 1945-ben 70 mérnök, 37 technikus, 39 egyéb alkalmazott, 149 fizikai munkás (figuráns), összesen 295 fő és 22 mérnöki iroda dolgozott a városmérésben." Oltay a továbbiakban részletesen beszámolt a városmérés különböző munkafázisainak (elhatárolás, sokszögelés, részletmérés, térképezés, területszámítás stb.) 1946. évvégi állásáról és a várható előrehaladásáról. Optimális körülmények között, a térképmű befejezése 1950. év végére várható. Az alulfinanszírozás miatt azonban a befejezés csak 1965-re képzelhető el. (Megjegyzés! Oltay akkor még nem tudta, hogy 1950-ben, Nagy-Budapest kialakításával a főváros területe, egyik napról a másikra, 200 km2-ről 520 km2-re fog megnövekedni.) Végül Oltay arra figyelmeztetett, hogy mennyire fontos a városmérés gyors befejezése. Az időben elhúzódó városmérés, – a sok, menet közbeni változás miatt, – gyakorlatilag sohasem készül el. (Bp. városmérése,– az 1965-ben bevezetett fotogeodéziai eljárásnak köszönhetően – végül 1977-ben befejeződött. Megkezdődött a korábbi lapok azonnali felújítása.)

Murányi Tamás magánmérnök – aki a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Geodéziai Szakosztályának egyben titkára is volt, – cikkében beszámolt az ott tevékenykedő műszakiak munkájáról. (Megjegyzés: a Szakszervezet az 1945-ben megszüntetett Mérnöki Kamara utóda.) A továbbiakban Murányi részletesen elemezte a geodéziai munkák díjszabástervezetét. Két szempontból volt ez időszerű. Az egyik ilyen szempont az 1945–1946. évi csillagászati mértékű infláció, melynek az 1946. augusztus 1-én bevezetett pénzreform (új forint) tudott csak véget vetni. A másik, hogy a 22 magánmérnöki irodára épült felmérés közel 300 alkalmazottjának a megélhetése múlt egy korrekt geodéziai díjszámításon. A cikket követően a lap ismertette a mérnökszakszervezet felterjesztését ez ügyben a pénzügyminiszterhez. Befejezésül Murányi a következőket írta: „...A földmérő mérnöktársadalom eddig végzett példás munkája biztosíték arra, hogy a kialakítandó, boldogabb Magyarországon, az őt jogosan megillető helyet és vezető szerepet el is fogja tudni érni. (Geodéziai. Közlöny, 1947. 1. szám.)

Dr. Tarics Sándor műegyetemi magántanár, hosszabb cikkben ismertette a svéd gyártmányú, Brunswiga asztali számológép működési elvét. Méltatta az Ács Elemér és Zelcsényi Géza javaslatára gyártott váltó hasznosságát, melynek segítségével forgatási iránnyal ellentétesen is képes a gép működni. (Megjegyzem, hogy a gyár kettős számológépet is gyártott, mellyel egyszerre lehetett számolni az X és Y koordinátákat.) Tarics a továbbiakban – számpéldákkal alátámasztva – ismertette az előmetszés, a hátrametszés és a transzformáció számítási módját. A következőket állapította meg: „...Mind az egyes-, mind pedig a kettős váltós Brunswiga számológép, geodéziai számítások elvégzésére kiválóan alkalmas.”

Dr. Székely Domokos

Kitüntetések március 15. alkalmából

Dr. Nagy István agrárminiszter az 1848–49-es forradalom és szabadságharc március 15-i évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, 2022. március 11-én kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át a földügy, földmérés és térképészet területén tevékenykedő kollégáknak.

Az agrárminiszter Fasching Antal-díjat adományozott:

Doroszlai Tamás, a Lechner Nonprofit Kft. földügyi osztályvezetője részére, a hazai földügyi informatikai fejlesztés szolgálatában végzett több évtizedes magas színvonalú, eredményes munkájáért,

dr. Németh Gyula, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának nyugalmazott főiskolai tanára részére, a székesfehérvári földmérőmérnök-képzés érdekében végzett négy évtizedes lelkiismeretes oktatói és vezetői munkájáért, és

Tokaji Zsolt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal földhivatali ügyintézője részére, az ingatlanügyi hatósági terület földmérési szakterületének hatékony működése érdekében végzett kiváló munkájáért.

 

Dr. Nagy István miniszter az Életfa emlékplakett arany fokozatát adományozta:

dr. Székely Domokos, az egykori Út-, Vasúttervező Vállalat nyugalmazott irányító tervezője részére, a magyar földmérés területén végzett kiemelkedő szakmai munkájáért, szakmatörténeti kutatómunkájáért, szakírói tevékenységéért, életútja elismeréseként,

az Életfa emlékplakett ezüst fokozatát adományozta

dr. Ágfalvi Mihály, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának professor emeritusa részére, a geodézia érdekében végzett elkötelezett oktatói, vezetői és nevelői munkájáért, szakmai közéleti tevékenységéért és

Csizmadia Mihályné, az egykori Földmérési és Távérzékelési Intézet nyugalmazott földmérője részére, a hazai földmérés korszerűsítése érdekében végzett áldozatos munkájáért, életútja elismeréseként.

Életfa emlékplakett bronz fokozata elismerést kapott Tímár Vince Sándor, a Békés Megyei Kormányhivatal nyugalmazott földmérőmérnöke, a földügyi igazgatás terén végzett több mint három évtizedes kiváló munkájáért.

Dr. Nagy István miniszteri elismerő oklevelet adományozott dr. Komáromy Emőke, Budapest Főváros Kormányhivatalának osztályvezetője részére, a földügyi ágazatban végzett kiváló munkájáért, kiemelkedő vezetői tevékenységéért.

Gratulálunk az elismerésben részesült kollégáknak, és jó egészséget, további szakmai sikereket kívánunk nekik.

Szerkesztőség

Beszámoló a Földmérők Világnapja és az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja 2022 konferenciáról

Társaságunk, immár hagyományosan a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ez évben is megrendezte a „Földmérők Világnapja és az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja” című konferenciát, sajnos még mindig online formában.

Konferenciánk fővédnökségét dr. Nagy István agrárminiszter és dr. György István államtitkár úr vállalta el, melyért Társaságunk köszönetével tartozunk.

A konferencia célja volt, hogy népszerűsítse és a szélesebb közönséggel is megismertesse a földmérő- és térinformatikusszakma szinte minden szakterületen megmutatkozó fontosságát, bemutassa történelmi múltját, és felhívja a figyelmet az új technológiákban betöltött nélkülözhetetlen szerepére. A Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) 2022-ben az „Év földmérője”-ként az Egyesült Államok Földmérő Társasága (NSPS) javaslatára Benjamin Banneker (Baltimor megye [Brit Amerika], 1731. november 9. – Oella [Maryland, USA], 1806. október 19.), amerikai almanachszerzőt, földmérőt és farmert választották, aki természettudományos és matematikai ismeretekkel bírt. Banneker, egy szabad afroamerikai nő és egy volt rabszolga gyermekeként, autodidakta módon tanulta a földmérés, a csillagászat tudományát. Ismertté – Andrew Ellicott mellett – az Egyesült Államok fővárosa határának meghatározásában vállalt asszisztensi szerepe alapján vált.

Az idei konferencia gyújtópontjában a térinformáció nemzetgazdasági jelentősége állt. Több statisztikai felmérés is bizonyítja, hogy a nemzetgazdaságban keletkező adatok mintegy 80%‑a a térbeli helyzethez köthető, melyek nagymértékben elősegítik az elemzéseket, a gazdasági, társadalmi és környezeti döntéshozatalt. A hatékony döntéshozatal érdekében a térbeli adatok meghatározásához, kezeléséhez, frissítéséhez megfelelő infrastruktúrát kell létrehozni és működtetni. Az infrastruktúrába bele kell érteni:

- a helymeghatározási infrastruktúrát,

- az adatok és térinformatikai rendszerek infrastruktúráját,

- az alap- és alkalmazott kutatás fejlesztési hátterét.

A konferencián elsősorban a fent felsorolt elemek gazdasági jelentőségét állítottuk középpontba. Az előadásokban elsősorban a térinformáció jelentőségének nemzetgazdasági vetületeit domborítottuk ki.

A konferencia levezető elnöke Iván Gyula főtitkárhelyettes volt.

Köszöntője után hagyományosan az „Év földmérőjének” munkásságáról emlékeztünk meg. Vidovenyecz Zsolt tagtársunk színes és széleskörű előadásában, melynek címe „Földmérés az Egyesült Államokban – Az Év földmérője: Benjamin Banneker” volt. Banneker tevékenységének összefoglalása mellett szó volt az Egyesült Államok Földmérő Társaságának tevékenységéről is, melynek számos megoldását érdemes lenne a hazai gyakorlatba is átültetni.

Az első szekció címe: „Térinformáció, jogi és gazdasági kérdések” volt.

Dr. Csepregi István, a Zöldjog Kft. ügyvezető igazgatója, „A környezet- és természetvédelmi igazgatás, a téradatok néhány aspektusa” című előadásában vázolta, hogy a környezet-, illetve természetvédelmi igazgatási tevékenység a téradatok halmazára épül. Eredményessége és hatékonysága részben az adatok hozzáférhetőségén, összekapcsolhatóságán, részben pedig az adatok pontosságán, szükség szerinti folyamatos megfigyelésén (monitorozásán) alapul. Gyakorlati igazgatási példákon mutatta be, hogy az adatbázisok kapcsolatának hiánya, vagy pontatlansága az igazgatási munka minőségét kedvezőtlenül befolyásolja, vagy elhúzódó eljárásokat eredményez.

Dr. Szabó György, a BME egyetemi docense, a HUNAGI főtitkára, „A téradatok társadalmi, gazdasági értékteremtése – A téradatok előállítási költsége, ára és hasznosítási értéke közötti szakpolitikai dilemmák” című előadásában részletezte, hogy a XXI. század digitális áttörése robbanásszerű változásokat eredményezett a térinformatika területén is. Ma már minden szereplő egyetért abban, hogy az adat a XXI. század olaja. A téradatok vonatkozásában a hidegháborús időszakból megörökölt adatgyűjtés-központú megközelítéssel szemben egyre nagyobb teret nyert a téradatok hasznosítását, széleskörű döntés-előkészítési alkalmazását előtérbe helyező megközelítés. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján GeoIKT ökoszisztéma jelentős multiplikátorhatást gyakorol az egyes gazdasági ágazatokra, de az értékteremtés folyamata a téradatok sajátos életciklusa miatt a hagyományos üzleti értékelési módszerekkel nehezen modellezhető.

A következő „Csak helymeghatározási infrastruktúra?” című szekció első előadását dr. Kenyeres Ambrus, a Lechner Nonprofit Kft. osztályvezetője tartotta, „Kozmikus Geodéziai Obszervatórium – 50 éve Illés szekerén” címmel. Előadásában a Lechner Nonprofit Kft. Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma megalakulásának 50 éves évfordulójáról emlékezett meg. A KGO az űrkutatás, a műholdas technológiák hazai szakterületi meghonosításának mindig is az élenjáró szereplője volt. Hosszú, izgalmas út vezetett a felfedező és alapkutatási témáktól addig, hogy napjainkra a hazai földmérés meghatározójává váltak azok a fejlesztések, adatbázisok, alapponthálózati infrastruktúrák és szolgáltatások, amelyeket a KGO kutatói hoztak létre és tartanak fönn. Az előadás ezeket az eredményeket foglalta össze.

Dr. Rózsa Szabolcs, a BME Építőmérnöki Karának dékánja és az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője „Víz, villany, GNSS. A műholdas helymeghatározás, mint társadalmunk alapinfrastruktúrája” című előadásában vázolta, hogy a globális helymeghatározó rendszerek geodéziai alapjainak megteremtésével egy hatékony helymeghatározó, navigációs és időmérő eszköz létrehozását tette lehetővé a felsőgeodézia. A modern társadalom működéséhez szükséges kritikus infrastruktúrák jelentős része támaszkodik a GNSS-szolgáltatásra. Elektromos hálózatok, internet, pénzügyi piacok, légi közlekedés, rendészet, megannyi szolgáltatás, amelyek nem működnének a GNSS-szolgáltatások nélkül. Az előadásban áttekintette a GNSS-rendszerek szerepét mindennapjainkban.

Az „Egyetemi kutatások a nemzetgazdaság szolgálatában” című szekció első előadását dr. Pődör Andrea intézetigazgató és dr. Katona János adjunktus tartotta az Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézetéből. „Public Value Capture – Európai körkép” című előadásukban vázolták, hogy a pénzügyi források szűkössége Európa-szerte probléma. A gazdasági és pénzügyi válságból kilábalva az országoknak és az önkormányzatoknak is egyre kevesebb eszközük van arra, hogy teljesítsék valamennyi állami kötelezettségüket. Ennek egyik fontos eleme az érték-visszanyerés, vagyis a Public (Land) Value Capture. Az állami beruházások, például a közlekedési létesítmények vagy csatornahálózat kiépítése, növelhetik a szomszédos földterületek értékét, ami a magán földtulajdonosok számára „meg nem érdemelt” nyereséget eredményez. Ez az értéknövekedés (a földérték növekedése, amelyből a magán földtulajdonosok egyébként költségmentesen profitálnak) közvetlenül „megragadható” azáltal, hogy állami bevételekké alakítják át. Az előadásban áttekintették, hogy az európai unióban milyen lehetőségek vannak ennek megoldására, és kitekintést nyújtunk arra, hogy a földértékelés, az ingatlanérték-becslés és az ingatlanfejlesztés kapcsán milyen lehetőségek vannak ezen értékek „visszanyerésére”.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének képviseletében dr. Király Géza egyetemi docens, mb. intézetigazgató (dr Bazsó Tamás adjunktussal, dr. Brolly Gábor, adjunktussal és dr. Czimber Kornél egyetemi docens, tanszékvezetővel közösen jegyzett) „Erdészeti térinformációk gyűjtése és felhasználása Magyarországon” című előadásában elmondta, hogy Magyarország területének ~21%-a erdőterület, amely mintegy ~2 M ha területről az erdészszakma számtalan szakadatot gyűjt és tart nyilván. Ezen adatok jelentős része térbeli helyhez köthető, így ezek kezelése és tárolása geoinformatikai környezetben célszerű. Előadásában bemutatta ezeket a térbeli adatokat, valamint részletesen ismertette ezen adatok folyamatos aktualizálásának korábbi, jelenlegi és jövőbeni módszereit, eljárásait.

A következő, a „Térinformáció a mezőgazdaságban” című szekciót dr. Jung András, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet egyetemi docensének „Új szereplők a távérzékelési és térinformatikai alkalmazásokban és fejlesztésekben” című előadása nyitotta meg. A rendkívül érdekes előadásban vázolta, hogy a mezőgazdaság is belép a professzionális téradatfogyasztók körébe mint szektoriális szereplő. A téradatgyűjtés mellett megjelentek a tematikus vagy leíró adatok (attribútumok) gyűjtésének új vagy automatizált formái, amelyek lehetnek időben változó kémiai téradatok is, új szenzorok (drónok) bevonásával.

Domokos György, az Airbus DS Geo Hungary Kft. képviseletében, „Lehetőségek Magyarország digitális agrárstratégiája megvalósításnak segítésére térinformációs szolgáltatásokkal” című előadásában bemutatta a magyar mezőgazdaság főbb jellemzőit (európai összehasonlításokkal és a hazai gazdasági környezetben is). Ismertette a fontosabb problémás területeket, a megoldási lehetőségeket és a fejlődési irányokat, majd az Airbus által kínált megoldásokat a precíziós gazdálkodás elterjedésének segítéséhez a térinformációs adatok felhasználásával.

A konferencia utolsó szekciójának címe: „A közszolgáltatások gazdasági jelentősége” volt. A szekció első előadását Szalay László szolgálatfőnök és Koós Tamás főmérnök az MH Geoinformációs Szolgálattól tartotta „A DITAB-50 digitális topográfiai adatbázis és fejlesztési irányai” címmel. Előadásukban vázolták, hogy a magyar katonai térképészet alapfeladata a közepes és kis méretarányú topográfiai térképi állami adatbázisok létrehozása. Ennek érdekében a DITAB-50, az 1: 50 000 méretaránynak megfelelő adatsűrűségű digitális topográfiai adatbázis nemzetközi tapasztaltok alapján, de a hazai igényeknek megfelelően került kialakításra. Az első verzió elkészítése során szerzett tapasztalatok alapján célszerű és szükséges a lehető legtöbb attribútumadat feltöltése, a jelenleg folyó generalizálási munkákat segítő változtatások átvezetése. Az adatszerkezetet közelíteni kell a nemzetközileg elfogadott struktúrához is, amit új jelkulcskészlet és szelvényezés kialakítása követ.

A következő előadást Jánossy András, a Lechner Nonprofit Kft. (LTK) minőségbiztosítási geodéziai vezetőszakértője tartotta „Fekete géniusz, tegnap…magyar ingatlan-nyilvántartás, ma!” címmel. Előadásában kifejtette, hogy ahogyan annak idején Benjamin Banneker – szabad feketeként – tevékenységével jelentősen hozzájárult az akkor függetlenné váló Amerikai Egyesült Államok nemzetgazdaságának fejlesztéséhez, ugyanúgy jelentőségteljes a magyar ingatlan-nyilvántartás az LTK által üzemeltetett és fejlesztett elektronikus rendszereinek, az azok által nyújtott szolgáltatásoknak a hozzájárulása a magyar állampolgárok, a magyar közintézmények s a gazdaság többi szereplője, vagyis a teljes nemzet gazdasága számára.

A konferencia utolsó előadását Gyertyánági András építésügyi modulfelelős, a Lechner Nonprofit Kft.-től „E-közmű, avagy közművekről egységesen, elektronikusan, térben” címmel tartotta. Színes és érdekes előadásában elmondta, hogy az egységes elektronikus közműnyilvántartás, vagyis az e-közmű rendszer 2013 óta működik, 2017-ben teljesen megújult, és az elektronikus közműegyeztetés folyamatának is otthont ad. A rendszer eddigi életútjáról tartott rövid áttekintést, majd felvázolta az időközben felmerült és kezelt problémákat, statisztikákat, továbbá azokat a kihívásokat, amelyek még a rendszer előtt állnak.

A konferencia Iván Gyula főtitkárhelyettes zárszavával ért véget.

Társaságunknak ismét sikerült egy magas színvonalú, hatékony konferenciát szerveznie, mellyel méltóképpen ünnepeltük meg a Földmérők Világnapját és az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napját.

Társaságunk szeretné megköszönni a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékének az online konferencia lebonyolításához szükséges műszaki háttér biztosítását.

Ugyan csak köszönetünket fejezzük ki a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) a konferencia megrendezéséhez nyújtott anyagi támogatásáért.

Iván Gyula

Intézőbizottsági ülés

Az MFTTT intézőbizottsága (IB) 2022. február 7-én tartotta ez évi első értekezletét, online formában. Az ülés napirendjén a következő pontok szerepeltek:

1. A Magyar földmérők arcképcsarnoka V. kötet nyomdai előkészítésének helyzete (előadó: Buga László)

2. A Földmérők Világnapja/ Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja (2022. március 21.) szervezése és előkészítése (előadó: Iván Gyula)

3. Az alapszabály-módosítás előkészítése (előadó: Horváth Gábor István)

4. Előzetes tájékoztatás a 2021. évi beszámoló előkészítéséről (előadó: Dobai Tibor és Szrogh Gabriella)

5. Egyebek

A jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyének elfogadása után az ülést vezető dr. Ádám József elnök a napirendet is megszavaztatta az IB tagjaival.

A Magyar földmérők arcképcsarnoka V. kötet tördelése befejeződött, tájékoztatta a testületet a kötet szerkesztőbizottságának elnöke, Buga László. A korrektúra során tett apróbb módosítások átvezetése és a még fellelt néhány hiba javítása, valamint a támogatók névsorának lezárása után a kiadvány anyaga átadható a nyomdának. Az IB határozatban köszönte meg a szerkesztőbizottság tagjainak a könyv készítése során végzett színvonalas munkájukat.

A Földmérők Világnapja/ Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából rendezett tudományos ülésnap előkészítésével kapcsolatban a programbizottság elnöke, Iván Gyula főtitkárhelyettes elmondta, hogy tizenkét előadó fogadta el a felkérést, és a rendezvény programja így véglegesnek tekinthető. Rövidesen valamennyi előadás absztraktja is rendelkezésre fog állni, amivel a hatórásra tervezett online konferencia akkreditálása is elvégezhető. (A résztvevők három IR-pontot szerezhetnek.) Dr. Ádám József az ülésnap védnökeinek felkérésével kapcsolatos levelek mielőbbi kiküldésére kérte a szervezőket az agrárminiszter és a Miniszterelnökség illetékes vezetője részére.

Az MFTTT alapszabályának módosításra vonatkozó javaslatok összeállítására létrehozott ad hoc bizottság vezetője Horváth Gábor István korábban kiküldte az IB tagjainak a változtatásokra vonatkozó javaslatokat. A jogszabályváltozások miatt szükséges módosítások mellett az elektronikus kapcsolattartás szabályainak alapszabályba foglalását indítványozta. Az IB – a szakosztályok változó aktivitása miatt – a már évek óta esedékesnek tartott szervezeti változtatások szükségességét is szóba hozta. Élénk vita alakult ki a szakosztályok számának és megnevezésnek módosításával kapcsolatban. A hozzászólók felvetették az önszerveződéssel (az IB utólagos jóváhagyásával) létrehozott szakosztályok lehetőségét belefoglalni az alapszabályba. Szükségesnek tartják továbbá a beszámolási kötelezettség teljesítésének és az inaktivitás következményeinek részletesebb szabályozását is. További újításként bekerülhet az alapszabályba, hogy az MFTTT tiszteletbeli tagja, ezentúl belföldi személy is lehet.

Az IB felkérte Horváth Gábor Istvánt, hogy a testület áprilisi ülésén terjessze elő a javasolt módosításokat.

A Társaság pénzügyi helyzete (a járvány okozta helyzetből eredő alacsony aktivitásnak is köszönhetően) stabil, nem küzdünk likviditási gondokkal. A kötelezettségeinket teljesítettük, nincsenek tartozásaink, kb. 7 millió Ft a készpénzállományunk. A számviteli eredményességünket az ez évben befolyó, de jövő évi kiadások fedezetét jelentő bevételek könyvelése még befolyásolhatja, de a pozitív mérleg szerinti eredményt semmi nem veszélyezteti, számolt be az értekezleten Szrogh Gabriella ügyvezető titkár.

Az egyéb napirendi pontok között dr. Ádám József elnök tájékoztatta a testületet, hogy a jövő évi nemzetközi tagdíjakra pályázatot nyújtunk be az Agrárminisztériumba. Működést segítő támogatást nyújt a FÖCIK-kel közös pályázatunk: az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja alkalmából szervezett rendezvényünk és a középiskolai tanulmányi versenyben való részvételünk költségeihez várhatunk szerény hozzájárulást ebből a forrásból.

Dr. Toronyi Bence alelnök jelezte az IB-nek, hogy szükségesnek tartja a Társaság felügyelőbizottságának (FB) az aktívabb működésre való ösztönzését. Ez ügyben vállalta az FB elnökének a megkeresését.

Az értekezlet zárásaként dr. Ádám József elnök bejelentette, hogy az IB és a választmány következő ülését (amely dönteni hivatott a társasági kitüntetések odaítéléséről), 2022. április 11-ére tervezi összehívni. A közgyűlésre (és az azt megelőző intézőbizottsági és választmányi ülésekre) előreláthatólag május 23-án kerül sor.

A beszámolót összeállította: Buga László

Stonex XH120 kézi mobil térképező rendszer

A Geodézia és Kartográfia folyóirat korábbi számában már bemutattam egy kézi mobil térképező rendszert. Akkor egy rövid GeoSLAM HORIZON bemutató és egy abból kapott, feldolgozott pontfelhő kapcsán írtam le a tapasztalataimat.

Mai alanyunk tesztelésére – a hazai forgalmazó jóvoltából – viszont csaknem egy hétig nyílt lehetőségem, így részletesen végig tudtam menni az eszközzel végrehajtható teljes munkafolyamaton.  Jöjjön tehát a Stonex XH120 kézi szkenner és kezelésének rövid áttekintése!

Az olasz gyártó hivatalosan 2021. legvégén jelentette be új fejlesztését, igazi termékké pedig 2022. elejére vált. A mérőrendszer kis méreteit meghazudtoló, merev falú, ütésálló, közepes méretű utazóbőröndben érkezett. Ebben megtalálható minden: az adatgyűjtő-számítógép, a kézi szkenner, WIFI-antenna, akkumulátorok, hálózati töltő, kábelek, hordszíj. A forgó szkennerrel felszerelt kézi egység egy pisztolymarkolatból, illetve az arra rögzített talpból áll. A talpon egy csillag formájú és négy kör alakú furat van. Ez egyrészt azt a célt szolgálja, hogy a műszert a mérés végén pontosan vissza tudjuk állítani az inicializálási pontra, másrészt, hogy a menet közben felkeresett illesztőpontokat is egzaktul megmérhessük ilyen módon. De erre még a későbbiekben kitérek.

A kézi szkenner mindössze másfél kilós tömege nem túl nehéz, bár 7-10 perces fáklyavivő hordozás után óhatatlanul az ember elkezdi érezni a karját. Ilyenkor jön jól, hogy a markolat leszerelhető róla, tehát az egység akár egy speciális háti keretre is átszerelhető. A gyártó honlapján már elérhető egy kifejezetten ilyen megoldás.

Maga a központi számítógép egy bordázott dobozka, melynek csaknem a felét a cserélhető DJI-akkumulátor kamrája teszi ki. Azt tapasztaltam, hogy a rendszer egy teleppel 3,5-4 óra munkaidőre képes. Az alapcsomagban kettő akku található. Nagyon előnyös, hogy lehetőség van a gyorstöltésükre.

A központi egység interfésze egyetlen gombból áll. Ha az kéken világít, akkor az eszköz be van kapcsolva. Találunk még rajta oldalt egy kisméretű LEMO-konnektort. A gyártó elmondása szerint a későbbiekben oda lehet majd csatlakoztatni NMEA-mondatok közlésére alkalmas RTK GNSS-vevőt. Ezek szerint a mérőrendszer terepi georeferálásra is fel lesz készítve. Mivel az adatátvitel és vezérlés kábel nélküli technológiával valósul meg, a központi egységen találunk egy antennakimenetet is, ahová a WIFI-antennát tekerhetjük.

A kézi és adatrögzítő főegységeket kábel köti össze, melynek hossza lehetővé teszi, hogy kényelmesen mozogjunk, akár vállszíjon hordozzuk a központi dobozt, akár betesszük egy hátizsákba és a hátunkon visszük.

A mérőrendszer vezérlése többféle módon történhet: Windows, vagy Android/iOS operációs rendszerű eszközökkel.

Az első nagy előnye, hogy futtatható rajta a gyártó CUBE SLAM-alkalmazása. Ezzel nem csak a mérésvezérlés megoldott (szkennelés elindítása, megállítása), hanem rögtön a tényleges adatkezelés és adattisztítás is. Emellett pedig már kinn, terepen láttatja a mérés közben kialakuló pontfelhőt, illetve a kezelő által bejárt utat, az ún. trajectoryt is. Kirajzolva a forgatható, barangolható virtuális valóságot, már adatgyűjtés közben látjuk, hogy hol maradtak ki részletek, hová kell esetleg visszasétálni és további észleléseket végezni. Mondanom sem kell, hogy milyen hasznos funkció ez: gyakorlatilag kiejti a költséges pótmérést.

A CUBE SLAM több mint egy terepi szoftver. Irodai gépre telepítve ennek segítségével hajthatjuk végre a nyers fájlok újratérképezését (Remap), ezzel együtt tömörítését és adatkiolvasását WIFI-kapcsolaton keresztül, vagy pendrive-on.

A mérésvezérlés másik módja a Stonex több eszközénél is már megszokott WebUI-s megoldás. A fix IP-címen WIFI-n keresztül megszólítható webfelület gyakorlatilag operációsrendszer-független. Az XH120-é a gyártó korábbi X300 állószkennerének a kinézetét és menüsorát idézi. Kezelése végtelenül egyszerű: projektfájl létrehozására, törlésére, valamint a szkennelés elindítására és megállítására szolgál. Sajnos, itt nincs módunk valós időben szemlélni a kibontakozó pontfelhőt.

Lássuk, hogyan működik a gyakorlatban az XH120!

Csatlakoztatjuk a kézi egységet a központi egységgel, majd az utóbbit bekapcsoljuk. WIFI-n belépünk a mérőrendszerbe (CUBE SLAM v. WebUI), létrehozunk egy mérési fájlt. A talpán található furatok segítségével egy fix pontra helyezzük a kézi egységet, majd elindítjuk a rögzítést. A központi számítógép néhány másodperces inicializálást követően méréskész. Ezt a WebUI-n egy egyszerű számláló jelzi, a CUBE SLAM pedig a „Ready” felirat mellett el is kezdi vízszintesen kirajzolni maga körül – pontfelhőként – a teret. Ekkor megnyomjuk a kézi egység gombját, és a szkennerfej forgásba kezd. Indulhat is az észlelés. Kényelmes sétatempóban járjuk körbe a felmérendő objektumot! A gyári leírás tíz perc körüli mérési etapokat javasol. Jómagam többször is túlléptem ezt a határt. Noha ez semmiféle problémát nem okozott, feltehetőleg az egyszeri nagy fájlméretre és az elnyúló feldolgozási időre vezethető vissza ez az intelem.

Hurkokat leírva, az inicializálási pontra kell visszatérnünk. Megmondom őszintén, előfordult, hogy egy beton Jersey-elem egyik furatáról indultam, majd visszatérve véletlenül egy másikra sikerült letennem a kézi egységet. Ez azonban nem zavarta a pontfelhőillesztésben és -lezárásban a mérőrendszert. Azt tapasztaltam, hogy ha kellően nagy átfedésekkel dolgozunk menet közben, az indulás-befejezés ilyen apró hibái nem okoznak problémát.

A felmérés teljes előfeldolgozása a központi egységben valósul meg. A CUBE SLAM-ben a „Remap” paranccsal történik meg a nyers fájlok konverziója. A szoftver ilyenkor a méréskorihoz hasonlóan láttatja a bejárt területet, tulajdonképpen újra felépíti a pontfelhőt. Ilyenkor is barangolhatjuk, forgathatjuk, zoomolhatjuk a kialakuló virtuális valóságot, de nagyobb fájlméretnél nem biztos, hogy érdemes, mivel a központi egység memóriája is véges.

A létrejött új letisztult SLAM-fájl mindössze harmada a nyers adatméretnek. Ezeket az elkészült 3-4 GB-os fájlokat elég letölteni az irodai gépre. A 3D-s pontfelhők utófeldolgozása az XH120 Manager asztali szoftverben történik. Itt tudjuk széthúzni pl. az intenzitásadatokat, hogy a hamis színezésben is szépen kijöjjenek a visszaverődések tónusváltásai.

Az XH120-szal mód van dedikált pontok felkeresésére. Ha ezeken 3-5 másodpercet elidőzünk, illetve azokon külső kamerás (pl. mobiltelefonos) fényképezést végzünk, ezeket alappontokká alakíthatjuk a Manager programban. Érdekes kis megoldás, mert így egyrészt megjegyzésként képi adat és helyi koordináta kapcsolható hozzájuk, másrészt a gyártó Reconstructor feldolgozó szoftverében geodéziai módszerekkel meghatározott illesztőpontként felhasználhatók georeferáláshoz.

A Manager alkalmazásból E57 formátum exportálható. Ezt bármilyen pontfelhő-feldolgozó szoftver fogadni képes. Ugyanakkor a Stonex Reconstructorrel érdemes folytatni. Ide beolvasva ugyanis pontfelhőnkre többféle szűrést futtathatunk és számos – az eredeti E57-ben még megtalálható – zajt automatikusan törölhetünk. Ráadásul csak a gyári szoftver képes értelmezni a fent leírt alappont előkészítést.

Az UVATERV Zrt. Geodéziai és Ingatlanrendezési irodájának Térszkennelési és BIM szakosztályával éles, fakateszter-felmérési feladatában próbáltuk ki a mérőrendszert. Az abszolút illesztéshez Trimble jeleket és jelgömböket helyeztünk ki, illetve mértünk be. A három részletben felmért terület Reconsrtructorban szűrt pontfelhőit aztán saját Trimble Real Works alkalmazásban regisztráltuk egymáshoz, illetve georeferáltuk. A relatív illesztések középhibája 35 mm, az abszolúté 49 mm volt. Ez egyrészt a kézi mobil térképezési technológia zajszintjéből, másrészt az illesztőjelek pontfelhőbeli kijelölési pontosságából adódott. Mindenesetre az XH120 fakataszter-felmérési munkákhoz, a fák középpontjának, törzsátmérőjének, koronaszélességének és magasságának automatikus felismeréséhez és rögzítéséhez kiváló megoldásnak bizonyult. Kipróbáltuk az XH120 rendszert beltéri mérésekben is. A fentiekben leírt módon előállított és szűrt pontfelhők épületalaprajzok készítésére, 3D-s modellezésére is kiválóan alkalmasak. Teszteltük továbbá kereszteződésekben, épületek közt, sőt gyalogos aluljáróban és annak földfelszíni környezetében is. Az eredmények meggyőzőek voltak.

Természetesen, mindent arra kell használni, amire fejlesztették! Szem előtt kell tartani, hogy a kézi mobil térképező rendszerek pontfelhői pontosságban, zajosságban jelenleg még nem versenyezhetnek a néhány milliméteres szórással dolgozó, nagy teljesítményű statikus társaikkal, vagy éppen a geodéziai mérőállomásokkal. Erejük ugyanakkor a dinamikájukban, jó kezelhetőségükben, méretükben rejlik. A fentiekben említettek mellett olyan felhasználási területeken, mint a földtömegszámítás, szűk helyek (barlangok, pincék), vagy éppen bányafalak változáskövetése, bármilyen tervezés 3D-s vizuális támogatása, komoly kihívói lehetnek az állószkennereknek.

A Stonex XH120 műszaki specifikációit az alábbi táblázatban foglaltam össze:


Stonex XH120 mobil térképező rendszer jellemzői

Lézer

1 osztály, szemre nem káros

Szkennelési látómező

360° × 360°

Szkennelési sebesség

655 360 pt/mp

Szkennelési hatótávolság

120 m

3D-s pontmegbízhatóság

10 mm (teljes hosszban)

Belső memória

500 GB (bővíthető)

Intenzitásadat

van

Szkenner tömege

1,57 kg

Adatrögzítő tömege

1,70 kg

Környezetállóság (por és víz)

IP54

Energiaellátás

Li-Po, 5 700 mAh cserélhető telep

További hivatalos információ

Geotools Europe GNSS Kft. www.geotoolseuropegnss.com

Stenzel Sándor

földmérő- és földrendezőmérnök

 


[1] Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer és szervezet kialakításáról, valamint a földügyi szakigazgatási tevékenység továbbfejlesztéséről szóló 1042/1971. (IX. 29.) korm.-határozat; A telekkönyvre vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló 29/1971. (IX. 29.) korm.- rendelet

[2] Az új egységes ingatlan-nyilvántartás felállításának befejezéséről szóló jelentést a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1982. április 28-i ülésén fogadta el.

[3] 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásárról; 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és a megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról

[4] 59/2019. (III. 25.) korm.-rendelet az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezéséről és az azzal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról, hatályos 2019. április 1-jétől

[5] 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 92. § (2) bekezdés

[6] Kamara görög szó, jelentése: köztestült. (A kamera viszont latin szó, jelentése: fényképező eszköz.) A Magyar Mérnöki Kamarát az Országgyűlés, a mérnöki rendtartásról szóló 1923/XVII. sz. törvénycikkel alkotta meg, amely 1924-ben, 3500 taggal jött létre. Első elnöke Zielinszky Szilárd volt, és 1944-ig működött. Az ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ben kiadott rendeletével megszüntette. Jogutóda a Mérnökszakszervezet 1948-ig működött. Ezt a Parlament 1949-ben feloszlatta, és helyette megalakult a METESZ, mely 1996-ig működött.

[7] Dr. Irmédy-Molnár László (1895–1971) alezredes, a HTI egykori munkatársa, a Térképészeti Közlöny szerkesztője volt. A háború után egyetemi oktatói munkát vállalt. 1951-től a Hadmérnöki karon tanított, majd 1953-ban az ELTE-n megalapította a Térképtudományi tanszéket, melynek első professzora volt. 13 évig vezette a tanszéket. 1964-ben Lázár deák emlékérem kitüntetést kapott.

[8]Dr. Egri Antal (1925–1988) jogi doktori oklevelét 1950-ben szerezte. Szakterülete a földnyilvántartás jogi helyzete. 1957-től a Fővárosi Földhivatalnál helyezkedett el, majd 1968-tól, 1985-ös nyugdíjazásáig a MÉM OFTH Földnyilvántartási Osztályát vezette.(Raum Frigyes MF bibliográfiája)

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2024/2. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 262

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk