2022/3 73. ÉVFOLYAM
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
Tartalom
2022/3. szám
Dr. Plihál Katalin: Jacob Sandrart 1664-es Magyarország térképe az új kutatások tükrében - - - > 4
Iván Gyula: Projektív geometria a felsőgeodéziában - - - > 12
Nour Naaouf – dr. Elek István: A szíriai napenergia-potenciál felmérése térinformatikai mód-
szerekkel - - - > 18
Csákvári Péter – Muráti Judit: Magyarország repülési terep- és akadály-adatbázisa - - - > 24
⁕
A magyar földmérők 150 éves részvétele az érdekvédelmi szervezetekben - - - > 32
Könyvismertetés - - - > 34
Műszerismertetés - - - > 37
Contents
New research results on Jacob Sandrart’s map of Hungary from 1664. (Katalin PLIHÁL, Dr.) - - - > 4
Projective geometry in geodesy (Gyula IVÁN) - - - > 12
Geospatial analysis for assessing the potentials of large-scale generation of solar energy in
Syria (Nour NAAOUF – István ELEK, Dr.) - - - > 18
Flight surface and obstacle databases of Hungary (Péter CSÁKVÁRI – Judit MURÁTI) - - - > 24
⁕
150 years of the participation of Hungarian surveyors in advocacy organizations - - - > 32
Book review - - - > 34
Instrument review - - - > 37
Címlapon: A Liszt Ferenc repülőtér 1-es utasterminál-épület 3D-s pontfelhőjének, valamint az ez alapján kiértékelt, az akadály adatbázis részét képező objektumok megjelenítése. (Lásd a kapcsolódó cikket a 24. oldalon.)
On the Cover Page: View of the 3D point cloud of the Terminal 1’s building at the Liszt Ferenc Airport along with the objects that are part of the obstacle database evaluated on this basis. (See related article on page 24.)
⁕
Jacob Sandrart 1664-es Magyarország térképe az új kutatások tükrében
PLIHÁL Katalin
DOI: 10.30921/GK.74.2022.3.1
1664 telén, Magyarországon a Dráva folyó mentén a Rajnai Szövetség csapatai a gróf Zrínyi Miklós vezette magyar és horvát haderőkkel közösen hajtottak végre sikeres katonai műveleteket. A jó hírek nyomán hazánkról akkor számos olyan térkép látott napvilágot, amelyen új és/vagy új helyen ábrázolt várak szerepeltek. Az e helyen bemutatott térképek forrása egy 16. századi mű volt. A különböző változatokon – ahogy azt láthatjuk – apró javítások történtek. Szeretnénk megismerni a Sandrart kiadásában 1664-ben napvilágot látott térképeket, ezért hálásan megköszönjük, ha értesítést küldene az Ön a gyűjteményében található változatokról az alábbi címre: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
New research results on Jacob Sandrart’s map of Hungary from 1664
Katalin PLIHÁL
The troops of the Rhine Alliance, together with the Hungarian and Croatian forces led by Count Miklós Zrínyi, carried out successful military operations along the Drava River in Hungary in the winter of 1664. As a result of the good news, a number of maps of Hungary were published showing new castles and/or castles in new locations. The source of the maps presented here was a 16th century work. It is obvious that minor improvements were made to the various versions. The author would like to know the maps published by Sandrart in 1664, so asks the readers to notify the author (at Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ) about the existing versions of the map in private collections.
Kulcsszavak: Jacob Sandrart, Neue Land Tafel von Hungarn, Cornelis Nicolaas Claeszoon, Nicolaas Visscher, Nicolas Berey, Johann Hoffmann.
Keywords: Jacob Sandrart, Neue Land Tafel von Hungarn , Cornelis Nicolaas Claeszoon, Nicolaas Visscher, Nicolas Berey, Johann Hoffmann
Dr. Plihál Katalin
térképtörténész
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
⁕
Projektív geometria a felsőgeodéziában
IVÁN Gyula
DOI: 10.30921/GK.74.2022.3.2
Az elmúlt évtizedekben paradigmaváltás történt a szakmánkban. A hagyományos terepi mérések helyét átvették a közvetlen helymeghatározási módszerek. Ezért a hagyományos észlelések, mint a szög- és távolságmérések háttérbe szorultak. A projektív geometria az ún. „vonalzógeometria”, ellentétben az euklideszivel, mely összefüggéseit egy vonalzóval és körzővel vagyunk képesek megszerkeszteni. A projektív geometriában nincsenek szögek, párhuzamosok, távolságok, csak metszések és egybeesések. Hagyományosan a projektív geometriai összefüggéseket a fotogrammetriában használunk. Ez természetes, hiszen a fotogrammetria matematikai modellje, illetve a fotogrammetriai műszerek szerkezete projektív geometriai összefüggéseket is használ. De a projektív geometria önmaga egy axiomatikus, független geometria, egyike a nemeuklideszi geometriáknak. Sok lehetősége van az alkalmazásának a földmérés tudományának más területein is. Mivel a földmérési tevékenység napjainkban a közvetlen helymeghatározásra összpontosít, a projektív geometria alkalmazása fontosabb lesz a jövőben.
Projective geometry in geodesy
Gyula IVÁN
In geodesy and surveying a paradigm change took place during the last decades. Field measurements were replaced by direct positioning, therefore the traditional observations, like angles and distances, were pushed back, by new techniques e.g. GNSS positioning on the field. Projective geometry is the geometry of a ruler, counter to Euclidean geometry, in which constructions can be made with a ruler and a compass. In projective geometry there are no angles, no parallels, no distances, only intersections, coincidence etc. Traditionally projective relations are used in photogrammetry. It resembles nature, since the mathematic model of photogrammetry, and the constructions of photogrammetric instruments are based on projective geometry. But projective geometry is an axiomatic based, independent geometry, one of the nonEuclidean geometries. It has a lot of opportunities in the usage in another part of our science. Since nowadays geodetic and surveying activities focus on direct positioning, potential use of projective geometry becomes more important.
Kulcsszavak: felsőgeodézia, transzformáció, vetületek, vonatkoztatási rendszerek, GIS
Keywords: geodesy, transformation, projections, coordinate-reference systems, GIS
Iván Gyula
ingatlan-nyilvántartási vezető szakértő
Lechner Nonprofit Kft.
Ingatlan-nyilvántartási Főosztály
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
⁕
A szíriai napenergia-potenciál felmérése térinformatikai módszerekkel
Nour NAAOUF – István ELEK
DOI: 10.30921/ GK.74.2022.3.3
Szíria a természetes energiaforrások széles skálájával rendelkezik. Az ország a mai napig nem aknázta ki a nagyüzemi napenergia-termelésben rejlő lehetőségeket villamosenergia-termelésre különböző okok miatt, például a tiszta energiába való beruházások hiánya, az elektromos átviteli hálózatok rossz szerkezete és kapacitása, valamint a jelenlegi politikai válsághelyzet miatt. A kutatás térinformatikai elemzési technikákkal felméri és több térképpel bemutatja azokat a területeket, amelyek országon belül nagyüzemi termelésre alkalmasnak minősülnének, és becslést ad ezeknek a területeknek a teljes maximális villamosenergia-termelési kapacitására. A regionális elemzések eredményei azt mutatják, hogy Szíria területének 72%-a a felszínformák és a napsugárzás intenzitása szempontjából nagyon jó, nagyszabású napenergia-beruházások műszakilag potenciális területe. Az alkalmasnak minősített teljes terület 84%-a főként 5 körzetben található: Homsz, Deir ez-Zor, Damaszkusz vidéki, Ar-Rakka és Al-Haszakeh kormányzóságban. Az eredmények azt is mutatják, hogy az ország keleti és déli részein növekszik a napenergiával kapcsolatos alkalmassági index. A kutatás rávilágított a jelenlegi szíriai energiaátviteli hálózatra és a megújuló energiatechnológiákkal való integráció kihívásaira is a szíriai konfliktust követő szakaszban.
Geospatial analysis for assessing the potentials of large-scale generation
of solar energy in Syria
Nour NAAOUF – István ELEK
Syria has a wide range of natural energy resources. Up to the present moment, Syria has not exploited its potential of large-scale solar energy production for electricity generation due to various reasons such as the lack of investments in clean energy, poor structure and capacity of the electric transmission grids as well as the current political crises. Using geospatial analysis techniques, this research assesses and presents with several maps the areas which would be defined as suitable for large-scale generation within the country and provides an estimation of the total maximum capacity of these lands for electric power production. The results of regional analyis show that 72% of the Syrian territory is considered as technically potential areas for very good large-scale solar power investment with regard to the landforms and the solar radiation intensity; 84% of the total area defined as suitable is mainly located in 5 districts: the governorates of Homs, Deir ez-Zor, Rural Damascus, Ar-Raqqa, and Al-Hasakeh. The results also show that the suitability index regarding solar energy is increasing in the eastern and southern parts of the country. The research also shed light on the current power transmission network in Syria and on the challenges of integration with renewable energy technologies in the post-Syrian conflict phase.
Kulcsszavak: térinformatikai elemzés, megújuló energia, napsugárzás, napenergia-potenciál, Szíria
Keywords: spatial analysis, renewable energy, area-solar radiation, solar energy potential, Syria
Nour NAAOUF PhD student Institute of Cartography and Geoinformatics ELTE Eötvös Loránd University Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. |
Dr. Elek István egyetemi docens ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. |
⁕
Magyarország repülési terep- és akadály-adatbázisa
CSÁKVÁRI Péter – MURÁTI Judit
DOI: 10.30921/GK.74.2022.3.4
A Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: HM Zrínyi Nonprofit Kft.) a repülésbiztonságot szolgáló, repülésiakadály-adatbázis előállításában a katonai repülőterekre és az országos szintű rész adatbázisra két évtizedes tapasztalattal rendelkezik. A jogszabály szerint 2019-től kezdődően a katonai mellett a polgári célú repülési terep- és akadály-részadatbázisok elkészítése, aktualizálása, kezelése és szolgáltatása az AIS szervezet részére is a feladatai közé tartozik. Az adatbázis a repülőterek kategóriáját és a repülőeszközök különböző repülési tulajdonságait figyelembe véve, az adott repülőeszköz-csoport (katonai repülőgépek, helikopterek, polgári utasszállító és sportrepülőgépek) számára a repülés különböző fázisaiban akadályt, veszélyt jelentő mesterséges és természetes tereptárgyak adatait tartalmazza. Készítése során be kell tartani a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásait, az Európai Uniós és a magyar jogszabályokat, valamint az Eurocontrol és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) szakmai dokumentumait az adatmodellre vonatkozóan. Az akadályadatok előállításához ortofotókat, Lidar-adatokat, az infrastruktúra-üzemeltetőktől kapott adatokat, valamint geodéziai felmérést használunk.
Flight surface and obstacle databases of Hungary
Péter CSÁKVÁRI – Judit MURÁTI
MoD Zrínyi Mapping and Communication Servicing Non-profit Ltd. has twenty years of experience in the production of the flight safety purpose flight obstacle databases for the military airports and the entire state. Starting from 2019, according to law, in addition to the military ones, its task includes the creation, updating, managing and providing for the AIS services the sub databases for the civil airports. The database contains information on artificial and natural features that pose an obstacle and danger to the given aircraft group (military aircraft, helicopters, civilian and sport aircrafts) during the different phases of the flight, taking into account the category of airports and the different flight characteristics of the aircrafts. During its preparation, we follow the regulations of the International Civil Aviation Organization (ICAO), the legislation of the European Union and Hungary, as well as the technical documents of Eurocontrol and the European Aviation Safety Agency (EASA) regarding the data model. To generate the databases we use orthophotos, Lidar-surveys, data from infrastructure operators and our own geodetic surveys.
Kulcsszavak: repülésbiztonság, repülési terep- és akadály-adatbázis, akadálysík.
Keywords : flight safety, electronic terrain and obstacle database, obstacle collection surface
Csákvári Péter alosztályvezető HM Zrínyi Nonprofit Kft. Térképészeti Ágazati Igazgatóság Felmérő Osztály Annex alosztály Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. |
Muráti Judit kiemelt fejlesztő mérnök HM Zrínyi Nonprofit Kft. Térképészeti Ágazati Igazgatóság Felmérő Osztály Annex alosztály Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. |
SZEMLE
A magyar földmérők 150 éves részvétele az érdekvédelmi szervezetekben
Történelmi előzmények.
A földmérőmérnök-képzés Magyarországon a XVIII. században kezdődött. II. József császár 1782. augusztus 30.-án kiadott pátensével [1] megállapította Pest városában az „Institutum Geometrico-Hydrotechnikum” elnevezésű, egyetemi mérnökképző intézményt. A rohamosan fejlődő vízépítés, földrendezés, csatornázás, folyamszabályzás és bányaművelés geodéziai munkáinak elvégzéséhez ugyanis nagy szükség volt képzett geométerekre.
A következő évtizedekben jelentősen nőtt az oklevéllel rendelkező földmérők száma. 1840-ben számuk hazánkban már meghaladta a 800 főt. 10 évvel később pedig már meghaladta az 1100-at. Az 1830-as években létrehozott pesti József Ipartanoda sokkal sikeresebben szerepelt az oktatásban, mint az Institutum. Ezért Ferenc József császár 1850. szeptember 10-én kiadott pátensével a két intézményt egyesítette. Ugyanakkor a császár Kruspér Istvánt[2] nevezte ki a Geodézia katedra (a tanszék akkori neve) professzorának. Valójában az Institutumot az Ipartanoda bekebelezte. Ezzel hazánkban 100 évre megszűnt az önálló földmérőmérnök-képzés. (Pontosabban 99 évre, mert 1949-ben újra létrejött a földmérőmérnöki kar, Tárczy-Hornoch professzor közbenjárására, a Soproni Egyetemen.)
A Kiegyezés[3] (1867) után megalakult Andrássy-kormány dinamikus munkája során (pl. vasútépítés) megszaporodtak a földmérőmérnöki szaktudást igénylő feladatok. A kontárkodás visszaszorítása érdekében meg kellett határozni a mérnöki munkára jogosultak körét. Az volt a cél, hogy ne végezhessen mérnöki munkát az, akinek ehhez nincs meg a megfelelő végzettsége. Ebből a meggondolásból alakították meg a Magyar Mérnök Egyletet. (Valójában a „védegylet” szerepét töltötte be.)
A Magyar Mérnök Egylet
A Magyar Mérnök Egylet (MME) 1867. május 21-én alakult meg a Reáltanoda utca 13. szám alatt. (Az Eötvös Gimnázium szomszédságában.) Az alapító tagok száma: 627 volt. Időszakos folyóiratuknak a „Közlöny” címet adták. Első elnöknek Hollán Ernőt[4] választották. Az MME öt szakosztályra tagozódott: vízépítés, bányászat, kohászat, gépgyártás valamint út-, vasút- és hídépítés. Ez utóbbihoz tartoztak a geodéták, mely csoportot Kruspér vezette. 1872-től az építészek is csatlakoztak az Egylethez, ezért Hollán helyettese Ybl Miklós, a híres építész lett. A folyóiratuk ezért a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye címet kapta. A folyóirat 1944-ig folyamatosan megjelent.
Az MMÉE elnöksége 1880-ban arany és ezüst fokozatú elismerő érmet alapított a kiemelkedő munkát végzettek számára. Ezt egészítette ki a Hollán Ernő által alapított díjjal. Az alapítvány kamatából évente került sor a Hollán-díj átadására. 1895-ben – Kruspér nyugdíjba vonulása után – Zágoni Bodola Lajos[5] lett a tanszékvezető professzor és egyben az MMÉE-ben a geodéziai tagozat elnöke is. Zágoni publikált az Egylet közlönyében is. Nemzetközi téren olyan tudományos eredményeket ért el, hogy elismerésül megkapta a francia „Becsületrendet” (Tudomásom szerint ő az egyetlen magyar geodéta, aki ebben a kitüntetésben részesült.) Betegsége miatt 1912-ben nyugdíjaztatta magát. Utóda Oltay Károly lett a Geodézia tanszék élén.
Oltay 1913-tól 1955-ig vezette a tanszéket. Az MMÉE munkájában azért nem vett részt, mert időközben megválasztották a Földmérő Magánmérnökök Országos Egyesülete (FMOE) elnökének. Így az MMÉE geodéziai tagozat elnöke Fasching Antal lett. Az MMÉE 1944. év végén, a háborús körülmények miatt, munkáját tovább folytatni már nem tudta. 1945 után az új kormányzat a további működését nem engedélyezte. Végül felsoroljuk azokat a geodétákat, akik az MMÉE kitüntetésében részesültek: Kruspér István – ezüstérem (1879), Zágoni Bodola Lajos – Hollán-díj (1898), Fasching Antal – aranyérem (1910), Fasching Antal – Hollán-díj (1914), Oltay Károly – Hollán-díj (1914), Oltay Károly – aranyérem (1920), Szesztay Sándor [6] – Hollán-díj (1923), Ács Endre – aranyérem (1937), Hazay István– aranyérem (1938).
Az érdekvédelem terén az MMÉE szerepét a világháború után – rövid ideig – a frissen alakult Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete vette át. Erről később szólok, most áttérek a két világháború közötti időszakra.
A Magyar Mérnöki Kamara
A két világháború között az MMÉE és az FMOE mellett létrejött egy harmadik érdekvédelmi szervezet a Magyar Mérnöki Kamara (MMK). Az első kettőtől eltérően az MMK-ba való belépés kötelező erejű volt. A Magyar Nemzetgyűlés [7] (1926-ig így nevezték az Országgyűlést) 1923-ban becikkelyezte a „mérnöki rendtartásról szóló” 1923. évi XVII. tc-t. A következő évben megalakult az MMK. Első elnökének Zielinski Szilárdot választották. A törvénycikk kimondta, hogy: „Önálló mérnöki gyakorlatot csak az folytathat, akit a Kamara tagjai sorába felvett.” A három különböző érdekvédelmi szervezet, a magas tagsági díj miatt, nagy anyagi terhet jelentett a földmérők számára. A kötelező Kamarai tagság mellett ajánlatos volt belépni az FMOE-be is, mert így a mérnöki iroda könnyebben juthatott megbízásos munkához. (Megjegyzés, sőt azt is figyelembe vették, hogy előfizet-e az Oltay-féle Geodéziai Közlönyre.)
1936-ban a főváros – a Szalai u. 4. sz. alatt – telket adományozott a Kamarának. A székház terveit Wanner János és Sávoly Pál építészek készítették. Az épületet 1939-ben ünnepélyes keretek között adták át. Az építkezés költségeit a közel 5000 fős kamarai tagság közadakozásból fedezte.(Itt jegyzem meg, hogy Sávoly Pál – aki később az UVATERV hídirodájának vezetője lett – tervezte 1960-ban a mai Erzsébet hidat.)
Az MMK működésére hatással volt a II. világháború, és az azt követő diktatúra. A Kamara, mint említettem – a harcok miatt – 1944-ben a működését beszüntette. Végül 1945. április 24-én az Ideiglenes Kormány rendeletileg feloszlatta. Ettől az időponttól kezdve Magyarországon Mérnöki Kamara jó ideig nem működhetett. Az érdekvédelem szerepét ezután a Közalkalmazottak Szakszervezete, ill. a MTESZ vette át.
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a MTESZ.
Közvetlen Budapest ostroma után, 1945 márciusában megalakult a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete. (MTSzSz). Székhelyül megkapták az MMK korábbi, Szalai utcai épületét. A Geodéziai szekció elnöke Váhl Miklós (az ÁFTH későbbi elnöke), titkára pedig Murányi Tamás földmérő magánmérnök lett. A tiszavirág életű szervezetet 3 év után (1948-ban) beolvasztották a Közalkalmazottak Szakszervezetébe.
1948 a „fordulat éve” volt. A totális államosítás keretében megszűntek a magánmérnöki irodák. Ugyanakkor létrehoztak egy sor tervezőintézetet (FŐTI, BUVÁTI, UVATERV, MÉLYÉPTERV, KÖZTI, MÁVTI). A korábbi magánmérnöki irodák dolgozóit bekényszerítették ezekbe az intézetekbe. Megszűnt az FMOE is.
1948-ban megalakult a MTESZ, amelynek csak szervezetek lehettek a tagjai. Mivel a földmérőknek nem volt saját szervezetük, ezért minden szakmai támogatás nélkül maradtak. A MTESZ 60 éves működése során jól koordinálta a különböző tudományos egyesületek működését. Tanácsadói súllyal rendelkezett a gazdasági élet különböző területein.
Helyzetünk, a földmérők helyzete, akkor javult, amikor 1956-ban megalakult a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület (GKE, jogutódja az MFTTT), és beléptünk a MTESZ-be. A GKE megszervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Raum Frigyes, aki 20 évig volt a szervezet főtitkára. A MTESZ-nek általában közismert elnökei voltak. Többek között Hevesi Gyula az Akadémia elnöke (1950–1952), Kiss Árpád miniszter (1966–1977), Ajtay Miklós miniszter (1977–1980), Fock Jenő volt miniszterelnök (1980–1981) és más hírességek. A rendszerváltás után, különösen az MMK újjáalakulását követően a szerepe csökkent, 2010 után már csak névleg létezett.
A MTESZ 1960-tól, a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére díjat alapított. A MTESZ-díj rangos kitüntetésnek számított. Geodétáink közül a következők részesültek ebben az elismerésben: Raum Frigyes (1969), Homoródi Lajos (1970) Hegyi Gyula (1974), Regőczi Emil (1975), Bendefy László (1977), Joó István (1979), Bene András (1981), Detrekői Ákos (1982), Hazay István (1985), Jagasics Béla (1988), Karsay Ferenc (1990).
Összefoglalás
A magyar földmérők több mint 150 éven át igyekeztek szavukat hallatni a mérnöktársadalomban. Részvételükre mindig szükség volt, különösen a földnyilvántartásban (kataszteri felmérésben), valamint a mérnökgeodéziában, az országos alappontsűrítésben, napjainkban pedig a globális geodéziában (GNSS). A földmérők folyamatosan küzdöttek az elismertségükért, először az MMÉE-ben, majd a két világháború között az MMK-ban, a háború után a MTESZ-ben, és napjainkban az újjáalakult MMK-ban. Összeállításomban erről a 150 évről igyekeztem röviden beszámolni.
Befejezésül szeretnék köszönetet mondani Biró Gyulának, Holéczy Ernőnek, és Homolya Andrásnak munkámhoz nyújtott értékes tanácsaikért. Nagy segítséget jelentett számomra Dublinsky Miklós: A kamarai szerveződés története c. tanulmánya (Mérnök Újság).
Utószó gyanánt idézem dr. Joó Istvánnak a dr. Hajtó Ödönnel készített interjúja befejező sorait: „A földmérők nevében kívánok önnek és a Kamara minden tagjának eredményes munkát az érdekvédelemben és ahhoz, hogy a mérnöktársadalom anyagi és erkölcsi megbecsülése növekedhessen.” (GK 1997. 2. sz.) Az újjáalakult Mérnöki Kamara története már egy másik tanulmány tárgyát képezheti.
[A cikkben szereplő néhány személy életrajza szaklapunk következő számaiban található: Oltay Károly (1981. 4. sz.), Fasching Antal (2004. 12. sz.), Váhl Miklós (1998. 12. sz.), Hazay István (2011. 8. sz.), Ács Elemér (2000. 4. sz.), Ringhoffer János (2009. 7. sz.) Jászai Béla (2003. 7. sz.) Raum Frigyes (2008. 1. sz.), Hajtó Ödön (199. 2. sz.).]
Dr. Székely Domokos
KÖNYVISMERTETÉS
A MOM Emlékalapítvány kiadványai
A Geodézia és Kartográfia szakfolyóirat oldalain időről időre helyet kapnak a Magyar Optikai Művekkel (a MOM-mal) kapcsolatos írások, hiszen a földmérő- és térképészszakmák művelői minden időben messzemenően elismerték az egykori gyár általuk is használt termékeinek kiváló minőségét, és ismerik történetét is.[8]
Szerencsére még mindig vannak olyan emberek, intézmények, akik/amelyek fenntartják a márkanevet, és türelmesen, szívós munkával folytatják az egykori, e néven 1998-ig létező üzem sokirányú szakmai tevékenységét, őrzik szellemiségét; termékeit pedig a kor egyre újabb technikai vívmányainak felhasználásával fejlesztik tovább.
Az alábbi kiadványok ismertetésére akkor szántam el magam, amikor anyám legutolsó munkahelyének, a Magyar Optikai Műveknek az Emlékalapítványa meghívott a Gesztenyés-kertben tartandó ünnepségre, a néhai MOM üzemi épületeivel szemközti, a Csörsz utca hosszában elterülő szép ligetbe, annak Hegyalja úthoz közeli végéhez. Ugyanis 2021. október 5-én ott avatták fel Eötvös Loránd szobrát. A szobrot az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány állíttatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata támogatásával.
In memoriam báró Eötvös Loránd
Ez alkalomra a MOM Emlékalapítvány megbízásából Magyar György ismertető füzetet állított össze. A mindössze hétoldalas képes anyag Eötvös Loránd találmányának és munkásságának, illetve Süss Nándor mechanikai tanműhelyének, későbbi gyárának, gyártmányainak, majd a MOM néven ismertté vált üzem népszerű termékeinek tömör, érdekes értékelése, összefoglalása. Az Emlékalapítvány ugyancsak 2021-ben emlékezett meg a gyár alapítója, Süss Nándor halálának 100. évfordulójáról.
A szoboravatás Eötvös Loránd halálának centenáriuma (2019) alkalmából megkezdett nemzeti és egyben világméretű megemlékezéssorozat záró része volt. A szobor a sziklán pihenő tudós, feltaláló és professzor ábrázolása, akinek szenvedélye volt a hegymászás: emlékére 1902-ben Eötvös-csúcsnak (Cima di Eötvös) nevezték el a dél-tiroli Cadin-Dolomitok általa meghódított második legmagasabb, 2837 m-es tagját.
Az emlékkövön ott látható a világhírű Eötvös-inga rajzolata is. Ez pedig arra emlékeztet, hogy az első torziós ingát a szobor közelében, a Süss Nándor által alapított Állami Mechanikai Tanműhelyben készítették el 1890-ben, majd a későbbiekben sok évtizeden át gyártották is.
A torziós szál készítése, behelyezése, a műszerek beszabályozása és hitelesítése a kezdetektől mindvégig Eötvös Loránd laboratóriumában, illetve később az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben történt. Az inga az 1900. évi párizsi világkiállításon nagydíjas lett. Eötvös Loránd szerénysége példamutató: „Én részemről egész nyíltsággal jelenthetem ki, hogy ami keveset tudományos kutatásaim során elértem, azt Süss segítsége nélkül aligha értem volna el.”
A füzet kiemeli: „Eötvös Loránd és Trefort Ágoston segítették Süss Nándort, hogy a tudósok, kutatók megálmodott műszereinek kivitelezése mellett az iskolákat, egyetemeket precíziós bemutató taneszközökkel ellássák, mely megrendelések biztosították a tanműhelyből üzemmé, később gyárrá alakulást. Süss Nándor egykori tanintézete ennek révén az Eötvös-inga több változata kivitelezőjéből ipari üzemmé fejlődött. Süss Nándor munkásságát, képzési hagyományát a Magyar Optikai Művek folytatta 1939-től.”
Süss Nándor emlékkötet. Szerkesztette Imre László, Antal Ákos, Sörös Antal, Telek György. Budapest, 2018. pp. 79 ISBN 978-615-00-2906- - - - > 1
A kiadvány megjelenését támogatta Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata. A címlapon Süss Nándor arcképe, a hátsó borítón a párizsi világkiállításon 1900-ban nyert érem képe látható. Az érmen F. Suss a felirat: eredetileg Ferdinand volt a keresztneve.
A könyv az alapító születésének 170. évfordulóján jelent meg. A kötet a MOM Emlékalapítvány létrejöttének leírásával indul. Kis baráti társaságként kezdtek, akik a rendszerváltás és a törzsgyár felbomlása után is ragaszkodtak a régi munkahelyükhöz, meg akarták őrizni az emlékét, és szerettek volna legalább néhány relikviát – szobrokat, domborműveket – megmenteni a gyárépületek fizikai bontása (1997) idején. Bár ígéretet kaptak azok átadására, az csak részben valósult meg.
Részletes beszámolót kaphat az olvasó Süss Nándornak, a hazai finommechanikai ipar megteremtőjének életéről, tanulmányairól, munkásságáról. Külön fejezet szól a geodéziai műszerekről, illetve a gyár későbbi tehetséges munkatársairól (Bárány Nándor, Lukács Gyula, Bezzegh László) és a fontosabb módszerekről, műszerek kifejlesztéséről.
Figyelemre méltó adalék a III. kerületi (Békásmegyer) Csobánka téri Szent Margit Orvosi Rendelő kis orvosiműszer-kiállítása mellett található emléktábláról, az Óbudai Múzeum szívességéből: „Süss Nándor (1848−1921) mechanikus, a magyarországi finommechanikai ipar és műszerképzés megalapítója. Az ő kis üzeme volt a híres Magyar Optikai Művek (MOM) jogelődje. Számtalan (főleg orvosi) műszer megtervezése, gyártása fűződik a nevéhez. Eötvös Loránd nála készíttette a műszereit, így a világhírű Eötvös-ingát is. 1900-ban alapította a Precíziós Mechanikai Intézetet. 1918-ban visszavonult, de műszerei tovább szolgálták a rászorulókat.”
Az egyre ismertebbé váló gyár az első világháborúban szinte kizárólag a hadseregnek termelt, a hadügyminisztérium azonban késlekedett a kifizetésekkel. 1919-ben a Tanács-köztársaság lefoglalt sok terméket, majd a románok is elhurcoltak nagy mennyiségű árut. E fájdalmas veszteségek miatt csőd fenyegette az üzemet, amelyet az állam ugyan nem vásárolt meg, de új részvényeseket sikerült megnyernie, és a termelés 1920 áprilisában újraindulhatott.
Süss Nándor a németországi Marburgban született, Ferdinand Suess néven. Kolozsváron indult a szakmai karrierje, végül Magyarországon vált elismertté. Sajnos az újjáéledésnek nem sokáig örülhetett az alapító: 1921 áprilisában egy villamosbalesetben életét vesztette. Az Emlékalapítvány kérvénye nyomán a Nemzeti Örökség Intézet 2014 tavaszán felújíttatta Süss Nándor síremlékét a Farkasréti temetőben.
Eötvös-ingák – Geofizikai-geodéziai műszerfejlesztés és innováció a Magyar Optikai Műveknél. Szerkesztette Imre László. Budapest, 2019. pp. 111 ISBN 978.615-81375-0-8. A kiadás joga megosztottan Imre László, Antal Ildikó, Antal Ákos és Völgyesi Lajos nevéhez fűződik. A kiadvány megjelenését támogatta az Eötövös100 koordinációs testület, az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata.
A tartalomból: A vállalat, ahol az Eötvös-ingák készültek – Süss Nándor – Süss Nándor hagyatékainak folytatói (Bárány Nándor, Bezzegh László, Bors Károly, Lukács Gyula) – Az Eötvös-inga jelentősége az Eötvös-centenárium évében – Az inga működésének alapelve és története – Magyarországi Eötvös-inga mérések – Eötvös munkásságának jelentősége a felsőoktatásban – Giroteodolit-fejlesztések a MOM-nál – A MOM történetével foglalkozó könyvek – Névmutató.
A szerkesztő előszavában méltatja a két nagy embert – akik mindketten a magyar történelem egyik legjelentősebb évében, 1848-ban születtek –, báró Eötvös Lorándot, a tudóst, politikust és természetjárót, valamint a gyakorlati szakembert, Eötvös találmányát kézzel fogható formába öntő Süss Nándort, a finommechanikai tanműhely, majd a gyár megalapítóját. Ők egyként vallották: a fejlődés, az előrehaladás fő mozgatórugója az oktatás és a továbbképzés.
Imre László külön köszönetet mond a kötet létrejöttében nyújtott segítségéért személy szerint Kisfalusi Gábornak, Magyar Györgynek, Nádudvari Zoltánnak, valamint a kiadást támogató intézményeknek.
A túlélő betűszó – nyolcvanéves a MOM márkanév (1939–2019). Szerkesztette Imre László. Budapest, 2021. pp. 126 ISBN 978-615-81375-2-2. A kiadási jogon osztozik Antal Ákos, Berzeviczy Elek Csilla, Fejér Zoltán György, Imre László, Kisfalusi Gábor, Körmendi Erzsébet, Regis Pierre Metens, Nagy István, Pák István György, Sörös Antal, Szabó Gergely és Urbán László. A kiadvány megjelenését támogatta Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata, a MOM Zrt. és a MOMERT Zrt.
A kötet Nagy István hangulatos és érzelmes bevezetőként idézett írásával indul, amely már napvilágot látott a Geodézia és Kartográfiában korábban ismertetett Fejezetek a MOM és utódai történetéből, 1876–2015 c. kötetben (a 216. oldalon) az egykori dolgozók visszaemlékezései között is. Felidézi azt a hősi korszakot, amikor a hatvanas években az országos beszámolók között az akkori élvonalbeli üzemek, a Láng Gépgyár és a Vörös Csillag Traktorgyár után azonnal a MOM-ot említették. Ez rendkívül büszkévé tette a dolgozókat!
A tartalomból: A MOM Emlékalapítvány története – A vállalat nevei és jelképei – Fotogrammetriai műszergyártás a MOM-ban – Fotótechnikai-történeti szemmel a Momikonról – A MOM színmérő műszerei – A MOM giroteodolitjai – A MOM geodéziai célú giroteodolitjai és alkalmazásuk (1960–2019) – A MOM Park ingatlanfejlesztése – Hogyan került egy belga állampolgár a MOM Zrt.-hez? – Személyes kapcsolódás Mátészalkához, a MOM-hoz – Dunaújváros, az óra után mérlegeltek: 50 éves a Momert – Névmutató.
Sokan voltak, akik a MOM Kultúrházban szerezték az első információkat a hírneves gyárról, illetve ismerősök, rokonok révén kerültek be a gyárba dolgozónak. Azután ott dolgoztak, tanultak, a gyerekeiket hozták naponta a gyár bölcsődéjébe, óvodájába, szórakozni jártak a kultúrotthonba, kártyázni, táncolni, szakkörökbe, filmet és színházi műsort nézni, bálokon, vacsorákon részt venni, szilveszterezni, a gyári kórusban énekelni... sok esetben a családtagokkal együtt, akik közül némelyek ezek hatására szintén a gyárban kezdtek dolgozni. Megannyi közös élmény, amelyek összekovácsolták a gyár és tágabb környéke közösségét. Ezer szállal kötődtek napi szinten is a gyár életéhez, fejlődéséhez. Jó ezekre emlékezni, és fáj, hogy már nincs ilyen.
A könyvismertetés szerzője, aki szintén egy egykori MOM-dolgozó szülötte, maga is boldog haszonélvezője volt a MOM Kultúrház programjainak: kézimunkaszakkör, balettóra, zongoraóra, később filmek, kultúrműsorok, bálok, zenés események, koncertek…
Szerencsére a kultúrházba annyi év után még ma is van alkalmam visszajárni. Az épület több átalakítás után egyre szebb, és még mindig jó ott jelen lenni, visszagondolni a gyárra, a régi dolgozókból toborzott kórus lelkes, szép előadásaira, felidézni a régi élményeket…
Idézet a kötet hátoldaláról: „Ennek vége van? Nem, biztos, hogy nem! Napjainkban hetvenéves a Kultúrház és a Csörsz vagy a Dolgos utca, aztán Pali bácsi kocsmája, reméljük, még sokáig őrzi az egykor volt gyár emlékét.”
Nagy elismerés illeti a fenti kiadványok szerkesztőit, összeállítóit az aprólékos kutatómunkájukért, a könyvek tartalmának és megjelenésének igényességéért, valamint a tiszteletre méltó igyekezetért, amellyel azon dolgoznak, hogy egy nagy múltú gyár emlékezetét fenntartsák, hagyományait és eredményeit megismertessék a nagyközönséggel.
Az ismertetett kiadványok beszerezhetők a MOM Emlékalapítvány Budapest XII., Maros utca 1. szám alatti Emlékszobájában, ahol a cég tárgyi emlékei, termékei, írásos anyagai és fényképei is megtekinthetők.
Tóth Mária Franciska
MŰSZERISMERTETÉS
RUIDE QUASAR GNSS-vevő, OUKITEL WP16 és MéRTéK szoftver
2021. év végén jelent meg a kínai RUIDE gyártó QUASAR R93i GNSS vevője a piacon. Annak, hogy most 2022 derekán születik róla cikk az az oka, hogy a hazai forgalmazó egy megújult terepi kezelőegy-séggel, illetve egy teljesen új, lényegében a hazai piacra fejlesztett terepi vezérlőalkalmazással állítja hadrendbe. A rövid időn belül a felhasználók körében népszerűvé váló mérőrendszer keményfalú hord-ládában érkezett. Maga a robusztus QUASAR-korpusz, a gyártótól már megszokott tenyérnyi kialakí-tású olívzöld színű okos fejezet. Homlokpanele egyetlen bekapcsoló gomb, melyet két oldalán egy-egy piros LED-háttér-világítású ikonsor keretez.
A műszer alján, három süllyesztett csatlakozót találunk, gumifülek alatt. Itt van az integrált adatátviteli rádióantenna konnektora. A QUASAR belső akkumulátoros kialakítású melynek csatlakozója is itt kap helyet. Ez meglepő módon nem a már megszokott USB-kialakítás, hanem 5-tűs LEMO. A harmadik konnektor szintén LEMO, egy 7-tűs, amibe USB–OTG átalakító dugható. A fejezet alján van még hangszóró is, ezen keresztül folyamatos hangüzenetként kapjuk a státuszjelentéseket.
A QUASAR belbecse sokkal szofisztikáltabb, mint azt egyszerű külseje sejteti. A vevő 965 csatornás, 5 konstellációs jelvételre alkalmas, ez utóbbiból természetesen itthon a GPS + GLO + GAL + BDS kombinációt élvezhetjük. Ezek közül a legfrissebb generációjú műholdak üzeneteiről beszélünk.
Folytatva a sort, az R93i-műszer rendelkezik integrált IMU-val, vagy ahogy a RUIDE maga nevezi, második generációs RIMU2.0-val. Nem először teszteltem ezt a megoldást, így nagy meglepetések nem értek. Ugyan a gyártó 60° dőlésnél már 5 cm-es pozíciómegbízhatóságról beszél, nekem még ennyire sem „lengtek ki” a koordináták. Az automatikus dőléskompenzálás egyértelmű terepi előnyei mellett, kiváló indikátora is a FIX megoldásunk „minőségének”. Ha ugyanis a pozíciónk romlani kezd, elsőként az IMU fog jelezni azzal, hogy letiltja a ferde botállású mérés lehetőségét.
Az eszköztesztek során mindig és egységesen a CORRIGO-t (korábban: GeodétaNet) használom, ahogy most is tettem. Ennek megfelelően mind a négy műholdrendszerre kaptam valós idejű korrekciót. Ennek a szolgáltatónak a használata egyértelműen és jelentősen hozzájárul a terepi munkavégzés hatékony-ságához, illetve az IMU fent vázolt támogatásához.
A QUASAR rendelkezik integrált Tx/Rx (azaz bázis–rover) rádióval és 8 GB-os belső memóriával is. Ez utóbbi WebUI-ját WIFI-n keresztül szólíthatjuk meg és kezelhetjük. Említettem a nemcserélhető akkumulátort. Ez egy 6 800 mAh-s telep, amit igény esetén az ún. PowerRod2.0 árbócakkuval is megtoldhatunk.
Az R93i egy OUKITEL WP16-tal érkezett, ami egy nagyon szerethető kis terepi phablet. IP68-as por- és vízállósági besorolású, terepálló kivitel. Sok más funkciója mellett érdekessége, hogy négy-konstellációs navigációs GPS-szel is rendelkezik. Méretében és tömegében azonos a korábbi WP6- modellel. Az előd hármas kameráját egy kettes váltotta fel, igaz ebből az egyik egy infrakamera. A kezelőegység töltése univerzális USB-C konnektoron keresztül történik.
A megújult vezérlő 6,4”-os HD+ kijelzője már polárszűrős napszemüvegben is jól olvasható – ami lássuk be a nyár közeledtével hasznos tulajdonság. Operációs rendszere Android 11, amin a 8 GB RAM-nak és a 8-magos processzornak köszönhetően minden alkalmazás szinte válaszidő nélkül fut. A WP16 10 600 mAh-s belső akkumulátora több napos munkamenetre is képes egy töltéssel. Az egész terepi számítógép egyetlen hiátusa számomra, a fizikai gombok szűkössége – de persze „de gustibus non est disputandum”.
Térjünk át a kezelőszoftverre!
Aki ismeri a SurPAD- és/vagy SurvX-alkalmazásokat, annak az új, saját márkás FORGEO MéRTéK terepi szoftver nem fog sem meglepetést, sem csalódást okozni! A független kínai szoftverház új terméke a lengyel és magyar piacra készített, Android operációs rendszerre megírt programcsomag.
Az új MéRTéK-alkalmazás nem csak funkcionális, hanem „szép” is: nincsenek hivalkodó, csiricsáré színek, inkább a visszafogott homokszín dominál.
Használhatóságát tekintve fontos kiemelni, hogy a beolvasott DXF/DWG aktív, azaz ha „választhatóvá” tesszük beolvasáskor, módunkban áll kitűzni belőle pontokat és vonalakat. Emellett számos fejlett CAD-funkció is elérhető benne. Minden olyan elemtípust, amit mérés közben, interaktívan rajzolhatunk (pl.: polyline-ok, zárt sokszögek, ívek, négyszögek…) utólag a helyszínrajzon is kiszerkeszthetünk, meghúzhatunk.
A pontméréskor az IMU használatakor tetszetős és hasznos az iránytűben megjelenített elektronikus libella, a dőlés irányának és szögének szerepeltetésével. Kitűzésnél szintén megkönnyíti a munkavégzést a kitűzési irányt mutató nyílhoz kötött e-iránytű.
Mérés közben az adatforgalmat egy kis kék karika animálása, illetve a letöltött adatmennyiség kijelzése láttatja a bal felső sarokban. Így mindig tisztában lehetünk a net- és CORS-kapcsolatunk státuszával. A mérési képernyőn megjelenő funkciógombokat és az ikonok sorrendjét a felhasználó definiálhatja. Míg azonban a SurPAD-nél ezeket egy mozdulattal el lehetett tüntetni, ha kitakarták a térképet, itt sajnos csak a beállításokba belépve tudjuk kikapcsolgatni őket. Lehetőségünk van a gyorskódolásra. Ilyenkor egy 3×4-es tábla ugrik fel az előre definiált kódelnevezésekkel. Rákoppintva valamelyikre, automatikusan megtörténik a mérés, rögzítés, illetve a kódhozzárendelés.
Mivel a QUASAR nem rendelkezik saját adatátviteli modemmel, a SIM-kártya mindenképpen az OUKITEL-be kerül. Ennek köszönhetően a mérésünk alá online térkép (Google Maps, vagy OpenStreetMap) hívható. Lehetőség van földtömegszámításra. Kár, hogy a kalkulációba bevonandó pontokat listából kell kiválasztani, s nem lehet rámutatással a térképi nézetben kijelölni őket. A beolvasáshoz hasonlóan a kiírás is többféle formátumban valósulhat meg. A terepen exportált fájlokat akár azonnal megoszthatjuk e-mailen az irodával, szintén a WP16-ban rögzített adatkártyán, vagy akár WIFI-n keresztül.
Összességében a FORGEO MéRTéK egy kézre álló, innovatív terepi alkalmazás. Fejlesztése a felhasználók javaslatainak, észrevételeinek figyelembevételével folyamatosan történik. Kipróbálásra elérhető egy 30 napos, teljes értékű demóverzió. Az új szoftver természetesen együttműködik a FORGEO Kft. által forgalmazott valamennyi eszközzel, de alkalmas Topcon-, Sokkia-, Trimble- és EMLID-vevők kezelésére is. Ezeken a gyártókon felül, egyéni NMEA-beállításokkal sok más egyéb műszerrel is képes dolgozni.
A RUIDE QUASAR R93i fontosabb műszaki paramétereit az alábbi táblázat szemlélteti. Hidegindításon új, közepesen kitakart munkaterületen a teljesen kikapcsolt állapottól az első FIX-megoldásig mért időt, melegindításon ugyanazon a területen, csak a vevő és a terepi alkalmazás újraindításától az első FIX-ig eltelt időt értem.
RUIDE QUASAR R93i RTK GNSS jellemzői |
|
GNSS board |
Mk- - - - > 803 |
Csatornaszám |
- - - > 965 |
Műholdrendszerek |
GPS, GLONASS, GALILEO, BEIDOU, QZSS, SBAS |
L-Band |
előkészületben |
Beépített rádió |
van, Rx–Tx |
Beépített GSM-modem |
nincs |
Dőlésérzékelés és kompenzátor |
E-buborék, RIMU2. - - - > 0 |
Belső memória |
van, 8 GB SSD |
Akkumulátor |
integrált, 6 800 mAh |
Teszt során alkalmazott CORS |
CORRIGO (4-es konstelláció) |
Tapasztalt hidegindítás (első FIX) |
49-58 mp |
Tapasztalt melegindítás (első FIX) |
13-21 mp |
Fizikailag kikényszerített újrainicializálás |
4-7 mp |
Por- és vízállóság |
IP - - - > 68 |
Méret |
85 mm × 135 mm |
Tömeg |
0,97 kg |
További hivatalos információ |
FORGEO Kft. |
Stenzel Sándor
földmérő- és földrendezőmérnök
www.gpstakarok.hu
[1] Pátens, latin szó, jelentése nyílt parancs. A király vagy császár által kiadott leirat, melynek végrehajtása kötelező érvényű volt.(Idegen szavak szótára. MTA, BP. 1978)
[2] Kruspér István (1818–1905) Bécsben végezte az egyetemet. 1850-től 1894-ig a Pesti József Ipartanoda geodéziai tanszékének professzora. 1867-ben az MME-nek alapitó tagja, és a geodéziai tagozat elnöke. 1870-től az Akadémia rendes tagja. Halála után utcát neveztek el róla, és mellszobra a BME aulájában láthat6.(Raum Frigyes: Magyar Földmérők Bibliográfiája. Geodézia Rt. 1996).
[3] "Kiegyezés". A magyar főrendek és az osztrák kamarilla (uralkodó körüli tanácsadó szerv) között 1867-ben létrehozott egyezmény, melyben a közös külügy-, hadügy-, és pénzügyi tárca kivételével deklarálta a többi minisztérium önállóságát, függetlenségét. A magyar delegációt Deák Ferenc (a haza bölcse) és gr. Andrássy Gyula vezette,
[4] Hollán Ernő (1824–1900), katonatérképész. Magyarországon elsőként alkalmazta topográfiai munkái során a szintvonalas ábrázolást. Kossuth Lajos térképellátó tisztje volt.1850-ben bebörtönözték,1858-tól az Akadémia tagja. 1867-ben alapítója és első elnöke volt az MME-nek.1885-ben saját vagyonából díjat alapított. (Hollán-dij). Szombathelyen és Budapest XIII. kerületében utcát neveztek el róla.(Bp. Lexikon, 1993)
[5] Zágoni-Bodola Lajos (1859–1936). Olaszországi emigrációból 1879-ben tért haza. Mérnöki oklevelet 1885-ben szerzett. 1895-ben vette át a geodéziai tanszék vezetését.1910-ben díszdoktorrá avatták.1911-ben a Műegyetem rektora. Betegsége miatt 1912-ben professzori állásáról lemondott.(Raum,1996)
[6] Szesztay Sándor (1883–1952). Egyetemi oklevelét 1905-ben szerezte. Magánmérnöki irodája több nagyváros (Pápa, Esztergom, Kaposvár, Nyíregyháza, stb.) felmérését sikeresen elvégezte.1927-től az FMOE főtitkára.(Raum, MFB, 1996.)
[7] "Nemzetgyűlés". A Trianoni békediktátum következtében mintegy 3 millió magyar honfitársunk rekedt az országhatáron kívülre. Az összetartozást a nemzet-szó jobban szemléltette. 1926-ban a Népszövetség (akkori ENSZ) a kisantant országok kérésére, előírta nekünk ismét az Országgyűlés kifejezés használatát.(Romsics, 2005).
[8] A GK korábbi számaiban megjelent írások: Kisfalusi Gábor: A magyar fotogrammetriai műszergyártásról (2013, 1−2/30); Homolya András: Fejezetek a MOM és utódai történetéből, 1876−2015, könyvismertetés (2016, 3−4/28); Dr. Székely Domokos: 100 éve született Bezzegh László (2018, 4/21); Antal Ákos: Bárány Nándor-szobrot avattak a Műegyetemen (2018, 5/39); dr. Völgyesi Lajos: Eötvös Loránd munkásságának geodéziai jelentősége (2019, 5/4); Kisfalusi Gábor: Mikor alapították a Magyar Optikai Műveket? (2020, 6/19); dr. Székely Domokos: Mikor alapították a Magyar Optikai műveket? Hozzászólás (2021, 2/32).