Öt esztendeje, 2007. augusztus 5-én, egy vasárnapi napon halt meg Dr. Joó István.

Nehéz lenne felsorolni összes tisztségét (alulra másolom rövid szakmai önéletrajzát), s azt a sok kezdeményezést, megvalósult tervet is, ami nevéhez fűződik, amit a szakmáért tett.

Két korszakát emelem ki szakmai pályafutásának: negyedszázadig volt a szakma műszaki vezetője, mint minisztériumi főosztályvezető: az EOVA, EOMA, EOTR elindítója; s két évtizedig volt a székesfehérvári GEO meghatározó oktatója, vezetője.

Sokan, sokféle oldaláról ismerték, ezért is sajnálom, hogy 5 éve kiadott felhívásunkra csak kevés megemlékezés érkezett, amelyek egyébként itt olvashatók.

Sírja Fehérváron a Béla úti köztemetőben található.

Busics György

Dr. Joó István szakmai-tudományos önéletrajza

Született: Hidashollós, 1928. szeptember 26.

Anyja neve: Szép Ilona,

Házastársa: Kalamár Erzsébet

Gyermekei: Erzsébet (1961), István (1963), Árpád (1975).

Iskolai végzettség: 7 év elemi iskola, 4 év polgári iskola, 4 év gimnázium, érettségi Körmend (1950), 4 év egyetem Sopron, majd BME (Bp.)

Végzettség, tudományos fokozatok:

-         okleveles földmérőmérnök (BME, 2/1153-1954)

-         műszaki dr. (ÉKME, 78/1964)

-         műszaki tudományok kandidátusa (MTA 3988/1968)

-         műszaki tudományok doktora (MTA 1633/1979)

Nyelvismeret: német, angol, orosz

Munkahely, beosztás:

-         HM Térképészeti Intézet: topogeodéta (1954-1956)

-         Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat: mérnökgeodéta, szakosztályvezető (1957-1960)

-         Kartográfiai Vállalat (1960), műszaki titkár

-         Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal ÁFTH: főmérnök-főosztályvezető (1961-1967)

-         MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal: főosztályvezető (1967-1986)

-         EFE Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar: (ma: NYME Geoinformatikai Főiskolai Kar) egyetemi tanár, tanszékvezető (1986-), kari főigazgató (1986-94), kutató professzor (1999-2006)

Szakmai és tudományos tevékenység rövid ismertetése:

Magyarország új geodéziai alapfelületének, egységes vetületének, továbbá egységes térképrendszerének bevezetése, az állami földmérési kutató-bázis megvalósítása (FÖMI), a hazai műholdgeodézia elindítása, a penci obszervatórium létrehozása, javaslat az MTA Kozmikus Geodéziai Albizottság megszervezésére (annak első elnöke 1969-71), kezdeményezés az elsőrendű alappontok fokozott védelmére (vasbeton mérőtornyok), 0-ad rendű magassági alapponthálózat megvalósítása az „Egységes Országos Magassági Alaphálózati” program elindítása, a székesfehérvári Földmérési Főiskolai Kar továbbfejlesztése (tíz tudományos fokozatú oktató, a Kar épületegyüttese-, és számítógépes park megvalósítása, két új tanszék létrehozása, a Térinformatika és Távérzékelés c. tárgyak oktatásának első magyarországi bevezetése).

A régi és új felsőrendű alaphálózatok összehasonlítása, közreműködés az európai jelenkori kéregmozgások vizsgálatában, koordinátora a kelet-európai és a Kárpát-Balkán Régió mozgásvizsgálatainak; négy ilyen térképmű szerkesztője; társszerkesztője két kelet-európai kéregmozgási térképnek, publikációinak száma 363. Ebből könyv, jegyzet, disszertáció, térképmű 30, tanulmány 209, tájékoztató publikáció 129. A publikációk közel 1/3-a idegen nyelvű. Aktívan tevékenykedik számos nemzetközi és hazai tudományos szervezetben, több-tíz hazai és nemzetközi tanácskozást szervezett. Főszerkesztője (Raum Frigyessel) „A magyar földmérés és térképészet története” c. 1830 oldalas kiadványnak (1992-96).

Oktatási gyakorlat:

-         BME Mérnöktovábbképző Intézet; Égi mechanika gyakorlati alkalmazása, előadó (1965)

-         BME Geodéziai Intézet; Földmérési automatizálás szakmérnökképzés „Újabb geodéziai eszközök és eljárások” c. tárgy előadója (1967, 1970),

-         EFE FFFK Geodézia Tanszék: Felsőgeodézia c. tárgy meghívott előadója 1965-1986-ig.

-         1986-tól tanszékvezető egyetemi tanár, kari főigazgató, a Felsőgeodézia c. tárgy tanára.

Főbb kutatási, fejlesztési területek:

-         A Magyar Állami Földmérés műszaki fejlesztése (geodéziai alapfelületek, új országos vetületi rendszer, új országos térképrendszer (EOV), műhold megfigyelések geodéziai alkalmazása).

-         Pörgettyűs teodolitok geodéziai alkalmazása.

-         Geodéziai alaphálózatok.

-         A földkéreg vertikális mozgásai.

-         Korrelációs-regressziós analízis és modellezés földtudományi alkalmazása.

Szakmai, közéleti tevékenység

1. ÁFTH Geod. Biz. (elnök, 1963-67).
2. MÉM-OFTH Geod. és Térk. Biz. (elnök, 1967-86).
3. A „Geodézia és Kartográfia” c. szakfolyóirat; Szerk. Biz. (tag 1961-, felelős szerk. 1963-79), főszerkesztő (1996-).
4. Geod. és Kart. Egyesület (tag 1956-, főtitkár-helyettes 1966-70, elnök 1970-80, társelnök 1980-88).
5. MTESZ Országos elnökség, tag (1970-80).
6. MTA Geod. Tud. Biz.; tag 1970-, alelnök 1993-99, elnök 1999-2002.
7. MTA X.o. Kozmikus Geodéziai Albizottság, elnök: 1969-81.
8. Űrkutatási Kormánybizottság, a MÉM képviselője.
9. INTERKOSMOS: Kozmikus Fizikai Szakbizottság, tag (1974-86)
10. American Geophysical Union (AGU) tag, 1976-2001.
11. International Lithosphere Programme (ICSU Comm. WG-1; levelező tag.
12. International Association of Geodesy (IAG):

-         a IV. szekció titkára (1975-79)

-         IAG fellow (tag)

-         IAG V. szekció Kéregmozgási Bizottság (CRCM) tag (1972-1990) a Kelet-európai Albizottság vezetője (1975-90).

1. IAG Magyar Szekció; tag, elnök.
2. KAPG; tag (1966-1989), a Kárpát-Balkán Régi (KBR) nemzetközi koordinátor (1972-1990), a III. sz. Bizottság nemzeti referense.
3. FM Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Kollégium elnöke (1982-86).
4. FM FTF Tanácsadó Testület; tag.
5. EFE FFFK; Kari Tanács elnök (1986-94).
6. TMB Földtudományi Szakbiz. Tag (1980-89).
7. EFE Egyetemi Tanács; meghívott (1982-86).
8. BME Doktori és Habilitációs Bizottság tag (1988-).
9. EFE/NYME Doktori és Habil.B.tag (1990-94)
10. FIG Magyar Nemzeti Bizottság elnöke (1982-94)
11. Széchenyi Prof. Ösztöndíj (1999-2002)
12. MTA választott doktor-képviselő (1996-99)