Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

Detrekői Ákos (1939-2012)

Gyászjelentés

Dr. Detrekői Ákos akadémikus, egyetemi tanár, a BME egykori rektora 2012. december 18-án hunyt el Budapesten.

Az MFTTT Dr. Detrekői Ákos személyében egykori elnökét és főtitkárát is gyászolja, hiszen két évizeden át volt a társaság illetve egyesület fontos tisztségviselője: 1994 és 2003 között elnöke, 1976 és 1986 között főtitkára.

Detrekői Ákos 1963-ban végzett a BME egyik előd-intézményében, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, s azóta a BME volt a munkahelye.

Gyorsan haladt az oktatói ranglétrán, 1980-tól már egyetemi tanár.

1971-ben a műszaki tudományok kandidátusa, 1978-ban a műszaki tudomány doktora címet szerezte meg. 1990-ben az MTA levelező tagjává, 1995-ben pedig rendes taggá választották.

1986 és1990 között az Építőmérnöki Kar dékánja, 1997 és 2004 között, két cikluson át pedig a BME rektora volt.

1977-től 2004-ig volt a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének vezetője; a szakmai és a közéletben sokféle tisztséget töltött be.

Számos kitüntetés, köztük a Széchenyi Díj birtokosa.


Detrekői professzor 70 éves születésnapja tiszteletére a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéke ünnepi előadóülést szervezett, amelynek előadásai szerkesztett formában a Geomatikai Közlemények XIII/1. számában jelentek meg.

A 70 éves Detrekői Ákossal a Geodézia és Kartográfia 2010/2. számában jelent meg interjú, amely itt olvasható.


A fényképet Hodobay-Böröcz András készítette, a Detrekői Ákossal folytatott interjú közben.


Az MTA honlapján közzétett nekrológ :

Detrekői Ákos 1958-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán (ma a BME része). Itt szerzett kitüntetéses mérnökdiplomát 1963-ban. Ennek megszerzése után az egyetem fotogrammetriai tanszékének oktatója lett. 1967-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját, illetve vette át adjunktusi, 1972-ben egyetemi docensi kinevezését. 1977-ben a fotogrammetria tanszék vezetésével bízták meg, majd 1980-ban nevezték ki egyetemi tanárnak. 1986-ban megválasztották a BME Építőmérnöki Kar dékánjának. Tisztségét 1990-ig töltötte be. 1992-ben az egyetem geodézia és geoinformatika doktori programjának alapító vezetője lett. 1997-ben az egyetem rektorává választották, amelyet az egyetem 2000-es átalakulása és a gazdaságtudományi résszel történő kiegészülése után is megtartott egészen 2004-ig. Tanszékvezetői megbízását is 2004-ig töltötte be. 2003-2004-ben a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt. 2009-ben professor emeritusi címet kapott. Magyarországi állásai mellett több alkalommal volt vendégprofesszor Németországban.

A műszaki tudományok kandidátusa 1971-ben lett, 1978-ban pedig megvédte akadémiai doktori értekezését. Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának lett tagja – ennek 1990 és 1996 között elnöke is volt –, később az Informatikai Tudományos Bizottság munkájába is bekapcsolódott. 1990-ben megválasztották Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. 2000 és 2008 között az MTA Felügyelőbizottságának is tagja volt. 1993-ban a Bajor Tudományos Akadémia Geodézia Tudományos Bizottsága, 2004-ben az Európai Tudományos Akadémia felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett 1976 és 1986 között a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület főtitkára, 1990-1993-ban a Magyar Földmérési, Távérzékelési és Térképészeti Társaság alelnöke volt, utóbbinak 1994-ben elnöke lett. Emellett 1993 és 1997 között a Magyarországi Humboldt Egyesület elnöke, 1997-től tiszteletbeli elnöke. 2004-ben a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke lett. 1990-től az Acta Geodetica et Geophysica, 1995-től a Geodézia és Kartográfia szerkesztőbizottságának tagja, valamint 1996 és 2003 között a Zeitschrift für Photogrammetrie című szakfolyóiratnál is tevékenykedett.

Fő kutatási területe a geodéziai és a fotogrammetriai mérések, illetve a térinformatika volt. Jelentős eredményeket ért el a távérzékelés területén. Nevéhez fűződik a deformációs mérések matematikai modelljének kidolgozása. Számos térinformatikai rendszert hozott létre és vizsgálta ezen rendszerek adatainak minőségét. Rektorsága alatt alakult át a Budapesti Műszaki Egyetem, kiegészülve a társadalom- és gazdaságtudományi területekkel, emlékeztetve a második világháború előtti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jellegére és vette fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet.

Több mint százhetven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből négy jelent meg könyv formájában, illetve kilenc könyvfejezetben. Munkáit elsősorban magyar, német és angol nyelven adta közre.

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2022/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 3902

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk