Könyv a Fejér megyei mérnökökről

Megalakulásának 15. évfordulója alkalmából képekkel is gazdagon illusztrált könyvet adott ki a Fejér Megyei Mérnöki Kamara.

 

A könyv összesen 82, tevékenységével Fejér megyéhez köthető mérnök életművét foglalja össze, egy-egy személy esetében 2–4 oldalnyi terjedelemben. Csak olyanok szerepelnek a könyvben, akik már nincsenek az élők sorában. 41 építészmérnök és 41 más szakterületet művelő mérnök életútját olvashatjuk itt, utóbbiak között 7 bányamérnök, 4 gépészmérnök, 2 kohómérnök, 3 közlekedésmérnök, 3 villamosmérnök, 7 vízépítő-vízügyi mérnök, illetve – mai szóhasználattal élve – 8 építőmérnök és 7 földmérőmérnök található.

 

A könyvben földmérőmérnök elnevezéssel csak 5 fő szerepel: dr. Csepregi Szabolcs, dr. Joó István, Tamás Ferenc, dr. Vincze Vilmos, Zelcsényi Géza; ők mindannyian a fehérvári GEO egykori mérnök-tanárai voltak, sokunk által tisztelt, nagyra becsült személyek. További két személyt is szűkebb szakmánkhoz tartozónak gondolok: név szerint Wüstinger Józsefet (1781–1835), aki Székesfehérvár első színes, nagyméretarányú, térképét készítette (őt a kiadvány térképészként említi), valamint Cserna Jánost (1795–1890), akinek 1825-ben „Székesfejérvárt” ezzel a címmel jelent meg könyve: „Gazdasági földmérő, azaz együgyü és világos útmutatás arra, miképpen lehessen ki-ki a maga földjeinek inzsellérje…” (őt a kiadvány mezőgazdasági mérnöknek titulálja).

A GEO volt tanárai közül még Haáder Istvánról (1902–1985) olvashatunk szívhez szóló méltatást; ő építész és építőmester volt végzettsége szerint és Fehérvár háború utáni újjáépítésének irányítóját tiszteljük személyében, de ábrázoló geometriát és rajzot is tanított a GEO-ban.

A kiadvány két szervezet: a Fejér Megyei Mérnöki Kamara (FMMK) és a Fejér Megyei Építészek Kamarája együttműködésével jött létre, mintegy jelképezve azt a csoportmunkát, ami az egyes épületek megvalósításánál is szükségszerű. A könyvhöz dr. Szepes András, az FMMK elnöke és Igari Antal megyei főépítész írt előszóként köszöntőt, illetve bevezetőt. A bevezető négy korszakra osztva mutatja be a megye történelmi-társadalmi viszonyait (római kor, államalapítás kora, török hódoltság utáni időszak, a második világháború utáni korszak) s ebben a mérnökök szerepét. A köszöntően a kiadvány további sorsáról is szó esik, egy második kiadásról, amelybe bárki javasolhat új neveket vagy az adatok pontosítását, s tervezik az internetes megjelentetést is. Itt teszem szóvá a kiadvány egyetlen gyengéjét: a helyenként túlságosan is kisméretű képeket, különösen az építész kollégák terveinek, alkotásainak bemutatásakor, amire persze a terjedelmi korlátok magyarázatul szolgálnak. Felteszem, az internetes kiadásban a képméret növelhető lesz, ami még érdekesebbé, még vonzóbbá teheti a bemutatást. Jól segíti a könyvben való tájékozódást a kiválasztott személyek abc rend, születési idő és szakma szerint is összeállított tartalomjegyzéke.

Gondos előkészítő munka során választották ki azon személyeket, akik a kiadványban szerepelnek, akiknek munkássága példaként szolgálhat. 1719-ben született a könyvben felsorolt legrégebbi személy, s a 2010-ben elhunytak is szerepelnek már a kiadványban. A szakterületek szerinti megoszlás abból is adódik, hogy Fejér megye természeti adottságai, társadalmi viszonyai mely iparágak megtelepedésének kedveztek. Az olyan – ma már nem is létező vagy teljesen átalakult üzemek, cégek –, mint a Fejér Megyei Bauxitbányák, a Könnyűfémmű, a Videoton, a Dunai Vasmű, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Székesfehérvári Közúti Igazgatóság vonzották, illetve szinte „kitermelték” a jó szakembereket. Nem feledkezhetünk meg a megye három (bár inkább csak filiaként működő) műszaki felsőoktatási intézményéről sem: a fehérvári „Kandó”-ról és „GEO”-ról, valamint az újvárosi főiskoláról, amelyek mérnök-tanárai jelentős helyet kaptak a kiadványban.

A könyv olvasása közben rácsodálkozunk, hogy mennyi értékes alkotás, termék, szerkezet, épület, építmény, szellemi mű kötődik elődeink nevéhez. Mennyi küzdelem, akarat, életerő kellett ahhoz, hogy ezek az alkotások létrejöjjenek; mert sem századokkal ezelőtt, sem azóta nem voltak kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy nyugodt alkotómunka közepette, biztos külső körülmények között, kizárólag szakmai alapon szerveződjék a mérnöki munka.

A művek, alkotások mellett az alkotók személye, személyisége is előtűnik a könyv lapjairól (ez azért is lehetséges, mert sok kiválasztott személyről a közvetlen hozzátartozók, a legközelebbi munkatársak, barátok írtak visszaemlékezést). Ilyen mondatok ragadják meg az olvasó figyelmét: „sokan emlegetik máig is fergeteges, néha vitriolos humorát”; „az Ő nevét hallva, Róla csak a tisztelet és szeretet hangján szólnak”; „kiváló elméleti és gyakorlati szakmai tudása kiemelkedő emberi tulajdonságokkal párosult”; „nem csupán szakterülete és a vele rokon területek érdekelték, hanem érdeklődése egészen távoli tárgyakra is kiterjedt”; „tevékenységét közéleti szereplőként is minden egyéb szempontot mellőzve, a szakmai szempontok vezették”.

Fontos, hogy ez a könyv (mecénások támogatásával) megszületett. Nem csak azért fontos, mert ezzel is tisztelgünk mérnök elődeink életműve, alkotása előtt, emléket állítva szakmai életútjuknak. Sokkal inkább nekünk van szükségünk arra, hogy elődeink példájából erőt merítsünk. S talán az utánunk jövő nemzedékeknek is…

Dr. Busics György

Mérnökök Fejérben

(Fejér Megyei Mérnöki Kamara, Székesfehérvár, 2011, B5, 294 oldal)

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk