Blahó Imre, a kiváló topografus, a szeretett kolléga örökre elment.

Felírtam a telefonszámát a mobilomba, hogy majd készítek vele egy születésnapi interjút, de mégse hívtam fel...

Ki volt Blahó Imre a szakmának, a magyar topográfiának, a GEO-nak, a BME-nek? Nehéz röviden megfogalmazni.

Kiváló szakember volt és mindenek előtt kiváló ember.

És kiváló oktató.

Temesvárról származott, sok nehéz próba elé állította az élet; megjárta a háborút, a hadifogságot.

Túlkorosan lett az 50-es évek elején a BME Hadmérnöki Kar térképész tiszt hallgatója. Sok társával együtt, az 56-os forradalom után a katonai térképészetet polgárira cserélte. Ott találjuk a 62-ben indult székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum első tanári karában; neve, fényképe ott van az első végzősök tablóján. A Fotogrammetria és Topográfia Tanszék vezetője volt, de nemcsak ezt a két tárgyat oktatta, hanem felsőgeodéziát is (ezt jegyzetét a 80-as évek végéig használták Fehérváron).

A 60-as évek végén a BME Fotogrammetria Tanszékének oktatója lett. Itt már „csak” topográfiát tanított: élvezetesen, szemléletesen, gyakorlatiasan, megszerettetve a térképeket és a szakmát.

Számos különmunkát vállalt (többek között 10000-es topográfiai szelvények felmérését is), ezeket mindig hallgatók bevonásával végezte. Legendás munkák és gyakorlatok voltak…

Nyugdíjas éveiben is aktív maradt: várostérképeket, turistatérképeket szerkesztett, a FÖMI-ben tanácsadói szerepet vállalt. 80 évesen, amikor a Bakonyban egy szelvényt helyszínelt, lerobbant a Wartburgja és kilométereket kellett gyalogolnia. Bírta, csinálta…

Szeretett tanítani, tapasztalatait átadni, véleményét megosztani. Mindenhez pozitív hozzáállása volt s nagyon jó humora, ami sok nehézségen, csapáson átsegítette.

Szerettünk, Imre bácsi!

Isten Veled, kedves Tanár Úr!

Dr. Busics György

Székesfehérvár, 2012. május 2.

2006 májusában egy teadélutánra, kötetlen beszélgetésre hívtuk Fehérvárra; az akkor készített fotók itt tekinthetők meg...