XIV. Földmérő találkozó, Gyergyószentmiklós

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság immár tizennegyedik alkalommal rendezte meg a 2000-ben indított, azóta hagyományossá vált Földmérő találkozót, amelynek ebben az évben – 2013. május 9–12. között – Hargita megye harmadik legnagyobb, a Gyergyói medence városa, az egykori Gyergyószék központja, Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) megyei jogú város adott otthont.

Gyergyószentmiklós Románia leghidegebb települése, az éves középhőmérséklet +6 °C. Tengerszint feletti magassága 810 m, területe 220 km2, lakosainak száma mintegy 20 ezer fő, ebből 17 500 magyar, de itt él Erdély legnagyobb örmény közössége is, akik 1670-ben, a tatárok elől menekülve települtek le. A város Csíkszeredától É-ra, 60 km távolságban, a Gyergyói medence keleti szélén fekszik.


A Kesztej-hegyen lévő alappontnál

Gyergyószentmiklós általában a környékére irányuló kirándulások kiinduló állomása, ahonnan a Gyilkos-tó, Békás-szoros, Borszék (Monarchia korabeli üdülők), Szárhegy (Lázár kastély) rövid utazással érhető el. Gyergyószentmiklós megközelítése is felér egy kirándulással, hiszen Parajd felöl a Bucsin-tetőn, Székelyudvarhely felől a Libán-tetőn, Csíkszereda felől pedig Madéfalván, Csíkszentdomokoson, Marosfőn (Maros eredete) keresztül közelíthető meg.

Gyergyószentmiklós címere
Gyergyószentmiklós címere


Gyergyószentmiklósra utunk természetesen a Királyhágón át vezetett. Volt azonban egy nagyon fontos célunk, amely szakmatörténeti szempontból igen érdekes. Magyar és erdélyi (Timár Gábor–Bartos-Elekes Zsombor) kollégák információi alapján terveztük a marosvásárhelyi sztereografikus vetületi rendszer kezdőpontjának felkeresését, ezért Marosvásárhely előtt Mezőbánd felé vettük utunkat és Kesztej-hegy lábáig meg sem álltunk. Innen azután másfél kilométeres séta után felértünk az 530 m magas hegyre, ahol megtaláltuk a vetületi rendszer kezdőpontját jelölő, oldalán 1954 és PG (Punct Geodezic=geodéziai pont) felirattal ellátott alappontot. Élmény volt a kataszteri térképezés céljára létrehozott három sztereografikus vetületi rendszer közül a legkeletibb, a marosvásárhelyi rendszer Y=0, X=0 koordinátájú pontjánál állni.

A gépkocsikhoz visszatérve útnak indultunk és – amint már említettem – a Bucsin-tetőn keresztül érkeztünk Gyergyószentmiklósra, ahol a vendéglátók szeretettel, örvendve fogadtak bennünket. Az út fáradalmait a kényelmes és jól berendezett szállodában (Hotel Maros) kipihenve felkészültünk a másnapi szakmai előadások meghallgatására.


A plenáris ülés elnöksége (balról jobbra: Koós Tamás, dr. Csemniczky László, dr. Köllő Gábor, dr. Ferencz József, dr. Ádám József, Mezei János)


A második napi plenáris ülést dr. Ferencz József, az EMT Földmérő tagozatának elnöke nyitotta meg, majd Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere köszöntötte a résztvevőket, akit a jelenlévők üdvözlésében dr. Köllő Gábor, az EMT elnöke, dr. Ádám József, az MFTTT elnöke követett.

Az előadások előtt – első alkalommal – az EMT és az MFTTT által dr. Márton Gyárfás, 2009-ben elhunyt nagy tekintélyű erdélyi professzor emlékének megőrzésére alapított emlékérmet adták át, amelyet dr. Ferencz Józsefnek és Hodobay-Böröcz Andrásnak ítéltek oda (lásd a külön méltatásokat).

A szakmai napon elhangzott 14 (NB ez a 14. találkozó) előadás a találkozó „A technikai fejlődés szakmai érvényesítése” szlogenjére épült. Ennek megfelelően, a mintegy 110 (95 regisztrált) résztvevő előadást hallott a technikai fejlődés által megkövetelt új jogszabályok megalkotásáról, a kataszteri munkálatok online tervezésének lehetőségéről, a mérnökgeodézia hálózat korszerű feldolgozásáról, Gyergyószentmiklós kataszteri rendszeréről, egy új légiháromszögelési módszerről, a szőlőültetvények geodéziai felméréséről, a magyarországi földügyi rendszer aktuális helyzetéről, a vizi közművek térinformatikai feldolgozásáról, a fotogrammetriával támogatott barlangtérképezésről, a nagypontosságú fotorealisztikus térmodellezésről, a Magyar Telekomnál alkalmazott térinformatikai hálózatkezeléséről, az online terepi térképkezelésről, és nem maradhatott el a romániai ingatlan-nyilvántartás helyzetét bemutató előadás sem. Az előadásokat kerekasztal beszélgetés, rövid vita zárta.

Az elhangzott előadások szakmailag színvonalasak, gondolatébresztők, a ránk váró feladatok mielőbbi megoldására sarkallók voltak. Ennek jegyében készültünk a napot lezáró közös díszvacsorára, amelyen a székely népzene és néptánc helyi szerelmesei szórakoztattak bennünket. A vacsora alatti beszélgetések felelevenítették a korábbi találkozók emlékeit, új barátságok szövődtek vagy régiek erősödtek meg.


Néptánc


A szakmai napot követte a hagyományos kirándulás, amely – ha már korábban látott helyre is visz bennünket – mindig új élményeket nyújt.

Utunk első állomása Csíkszentdomokos, Márton Áron püspök szülőfaluja volt, ahol éppen a Csíkban szokásos, a 40 éves lányok, asszonyok, férfiak találkozójára készültek. Innen továbbindulva Csíksomlyón álltunk meg, hiszen egy hétre rá éppen a pünkösdi búcsú következett, s lelki megújulást adott a ferencesek Kegytemplomában hallgatott ájtatosság.

Gyimesközéplok felé tartva a Gyimesi hágón egy tüzes vízzel teli geo láda várta a kirándulókat. Az ebédnek megágyazva indultunk tovább Hidségbe, ahol a Fatányérosban igazi székely ebéddel kínáltak bennünket. Itt sem maradhatunk népzene-néptánc nélkül, sőt egy régi székely hangszer ismeretével – gardon, gordonka formájú, négy húros ütő hangszer – lettünk gazdagabbak.


A nevezetes 30. őrház (kép sarkában lévő kis kép a 2003. évi állapotot mutatja)


Ebéd után Gyimesbükk következett, ahol elhaladva a történelmi Magyarország határán lévő utolsó vasútállomás (és vesztegzár) mellett, a nevezetes vasúti őrház (30.), a Rákoczi vár, az út túloldalán pedig a Kosztumáci kápolna várt bennünket. Vissza Gyergyószentmiklósra útközben megálltunk még Csíkrákoson, ahol egy ismeretlen eredetű, különlegesen festett, ezer évesnek mondott templomot néztünk meg (a tornyán kívülről festett).

Szálláshelyünkre érve vacsora után még élményeinket, gondolatainkat osztottuk meg, kissé elfáradva készültünk a hazautazásra. Mint minden eddigi Földmérő találkozó, a mostani is kiemelkedő szakmai élményt nyújtott, a vendéglátók a tőlük megszokott alapossággal, kedvességgel vettek körül bennünket.

Szívünket melengető élményekkel gazdagodva a Maros völgyében indultunk haza, Magyarországra, útközben tisztelegve a marosvécsi Helikon asztal egykori vendégeinek láthatatlan szellemei előtt.

Hodobay-Böröcz András
(a fotók a szerző felvételei)

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk