Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja
2015. március 19-én a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác-termében már harmadik alkalommal rendezte meg a minisztérium az MFTTT közreműködésével az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából a CLGE ( Comité de Liaison des Géometres Européen – Európai Földmérők Tanácsa) kezdeményezésére indított, évente ismétlődő konferenciát. A dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter védnöksége alatt zajló rendezvény programját a következő témakörök köré csoportosuló előadások képezték: Válogatás a földmérés és a térinformációs rendszerek gyakorlatából, Euklideszi geometria, A Fény Nemzetközi Éve, Nemzetközi Térképév, Az eENVplus-projekt, mint az INSPIRE megvalósításának része.
Dr. Ádám József az MFTTT elnöke köszöntötte a 126 fős hallgatóságot, amelynek soraiban – a szervezők szándékainak megfelelően – kb. 70 diák foglalt helyet. A nyitó előadást dr. Szinay Attila helyettes államtitkár a szakmapolitikai aktualitásokról tartotta.
Iván Gyula a FÖMI munkatársa előadásában nemzetközi kitekintést nyújtott az ingatlan-nyilvántartás és a földügyi igazgatás rendszerének fejlődési irányzataira. Rámutatott, hogy a jól szervezett földügyi igazgatási rendszer a nemzeti össztermék (GDP) 10-12 %-át generálhatja. A földügyi rendszerek egyértelműen az egységes nyilvántartások irányába fejlődnek (mely hazánkban is működik), mely a leghatékonyabb eszköz a föld- és ingatlanpolitikai stratégiák megvalósításában. A világ fejlett és fejlődő országai is felismerték a földügyi igazgatás jelentőségét a nemzetgazdaság fejlődésének fenntarthatóságában, ezért jelentős erőfeszítéseket tesznek azok kialakítására, fejlesztésére és hatékonyságuk növelésére. A földügyi igazgatás kulcsszerepet játszik a politikai és a nemzetgazdasági tervek megvalósításában, melyet a fejlett országok gyakorlata is mutat, ezekben ugyanis a földügyi igazgatással foglalkozó szervek jelentős önállósággal rendelkeznek az államigazgatáson belül.
Nyerges János a HM Zrínyi Nonprofit Kft. (a katonai térképészeti intézet utód szervezete) munkatársa egy világméretű térinformatikai adatbázis létrehozását célzó projektről, a Többnemzeti Térinformatikai Együttműködési Programról, a magyar részvétel eredményeiről és tapasztalatairól számolt be. Harminc ország – köztünk hazánk – részvételével elsősorban védelmi és kormányzati célokra, digitális ortofotók segítségével, egységes előírások alapján 25 méteres vízszintes pontosságú, az 1:50 000 méretarányú topográfiai térképek tartalmának megfelelő adatsűrűségű térinformatikai adatbázis létrehozásán munkálkodik. A Nemzetközi Téradattárba feltöltött adatokhoz a résztvevő országok a hozzájárulásuk mértékével arányosan férhetnek hozzá. A projekt nem csak az adatbázis létrehozását, hanem az adatok folyamatos frissítését is célul tűzte ki.
Stenzel Sándor a Geodézia Zrt. korszerű adatgyűjtő eszközeinek alkalmazását mutatta be, mint a térinformációs infrastruktúra egyik lehetséges megalapozó részét. A mobil térképező rendszer GPS-szel kiegészített szenzorkombinációját (3D-s szkenner, digitális képalkotó elemek/kamerák) jól kiegészíthetik a statikus állószkennerek a nagy sűrűségű pontfelhők létrehozásában. A különböző eszközökkel megalkotott, referenciarendszerbe illesztett pontfelhő nagypontosságú geodéziai méréseket, „terepi adatgyűjtést” tesz lehetővé irodai körülmények között, tetszőlegesen ismételve, más-más tematikára kihegyezve, az igényeknek megfelelően. Jó hír, hogy a pár éve még a megfizethetetlen kategóriába tartozó eszközök egyre elérhetőbb áron szerezhetők be, és megfelelő munkaellátottság esetén belátható időn belül meg is térülnek.
Az Építésügyi Monitoring Rendszer létrehozásában meghatározó szerepet játszott a FÖMI. Erről számolt be Balla Csilla az intézet munkatársa, amikor előadásában bemutatta az egész országot lefedő, 1 méteres felbontású digitális felszínmodell létrehozásának érdekességeit. A 40-50 centiméteres terepi felbontású digitális légifényképek alapján, fotogrammetriai módszerekkel megalkotott felszínmodell a digitális domborzatmodellel és a vektoros földmérési alaptérképekkel összevetve, különböző képelemző eljárások segítségével lehetővé teszi az épületek, építmények felismerését/detektálását, ezzel a jogi és a valós helyzet összevetését.
Az ebédszünetben nagy érdeklődést váltott ki a hallgatóság körében a FÖMI fotogrammetriai munkaállomása a légifényképek 3D-s szemlélését lehetővé tevő monitorral és speciális szemüveggel.
A szünet után Zalaba Piroska az FM Földügyi Főosztályának térinformatikai főfelügyelője vette át a konferenciaelnöki tisztét.
Takács Bence a BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék munkatársa a Kossuth téri építkezések geodézia munkáiról szóló előadásában elsősorban azokat ismertette, amelyeket a tanszék munkatársai végeztek: az építkezés alappont-hálózatának létrehozása, a megépült résfal geometriai ellenőrzése, a mélygarázs alaplemezének süllyedésvizsgálata és a rudas vasasztal megmentése. Az építkezés geometriai rendjét biztosító ponthálózattal szemben igen magas követelményeket támasztottak. A vetületi hossztorzulás és alapfelületi redukciómentes hálózat egyszerre képezett vízszintes és magassági alapot minden, az építkezésben résztvevő számára, esetenként a mm-es pontosságú mérésekhez is. Szakmai sikerként kell elkönyvelni, hogy a téren található két rudas vasasztalt is (egyiket az eredeti helyén) megőrizték az utókornak.
A Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódva Homolya András a BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszékének tanára színes előadásban emlékezett meg a hazai műszergyártás – közöttük geodéziai eszközökkel – kiemelkedő vállalatáról, a Magyar Optikai Művekről. Röviden összefoglalta a cég történetét az alapító tulajdonos, Süss Nándor Műegyetemen kialakított „Mechanikai Állomásától” (1876) a megszűnésig és az épületek lebontásáig (1997).
Jesús Reyes Nunez az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének docense a Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association – ICA) által kezdeményezett Nemzetközi Térképév rendezvényeiről tájékoztatott. Hivatalosan a 2015. augusztus 26-án Rio de Janeiróban kezdődő 27. Nemzetközi térképészeti konferenciával kezdődik, és 2016. december 31-ig tart. Hivatalos honlapja: http://internationalmapyear.org. A magyar vonatkozású eseményei a következők lesznek: Barbara Petchenik Térképrajz-verseny 2015, a „The World on Maps” című könyv fordítása magyar nyelvre, Országos Térképnap megszervezése (akár a Térinformatikai Világnap vagy más ismeretterjesztő rendezvény keretében), Térképészeti Tudományos Nap megszervezése.
Palya Tamás a FÖMI munkatársa az INSPIRE-irányelv és a Nemzeti Téradat-infrastruktúra kapcsolatát világította meg előadásában. Sajnálatos módon az irányelvek hazai megvalósítása nincs a legjobb helyzetben. A jogszabályi háttér és a szervezeti változások nem biztosították sem a menetrend szerinti előrehaladást, sem a különböző adatgazdák felelősségi körébe tartozó adatkészletek harmonizálásához a megfelelő alapot; esetenként a felelősségi körök tisztázása is nehézségekbe ütközik. A 2012. évi XLVI. földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szabályozásai és a megalakuló nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottság munkája/jogosítványai reményeink szerint megfelelő alapot biztosítanak a hiányosságok és a lemaradások felszámolásához.
A konferenciával egy időben a minisztérium épületében zajlott – az Európai Bizottság által finanszírozott eENVplus-projekt keretében – egy továbbképzés. Az eENVplus-projekt célja a felbecsülhetetlen értékű környezeti adatbázisok elérhetővé tétele (a nemzeti és regionális környezetvédelmi ügynökségek illetve vállalkozások irányításával) a már meglévő rendszerek integrálása és harmonizációja révén. A két rendezvény összekapcsolásaként két előadás hangzott el a konferencián.
Márkus Béla professzor bemutatta az eENVplus-projekt céljait: az INSPIRE és SEIS (Shared Environmental Information System – Megosztott Környezeti Információs Rendszer) megvalósításának támogatása, „eKörnyezeti” szolgáltatások kialakítása, meglévő projektek és adatbázisok integrálása. A projekt keretében zajló tíz, határokon átnyúló pilotprojekt felsorolásakor kiemelte a szlovák-magyar közös munkát, az egy „ablak a védett területekre” nevű, természetvédelmi térkép kialakítását.
A szlovák–magyar együttműködésről Takács András Attila az FM munkatársa adott rövid áttekintést. A határon átnyúló természetvédelmi térkép okostelefonon futó alkalmazás segítségével lehetővé teszi a felhasználó számára a védett területekre vonatkozó helyhez kötött információk megjelenítését, illetve az ilyen jellegű új adatok felvitelét az adatbázisba, ezzel is bővítve annak tartalmát.
A sokszínű, magas színvonalú konferencia zárásaként Zalaba Piroska megköszönte az előadóknak a felkészülést, a hallgatóságnak a részvételt, és bejelentette, hogy az elhangzott előadások anyagai az MFTTT honlapján elérhetőek lesznek.
Összeállította: Buga László