XVII. Földmérő találkozó

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) hagyományos földmérő találkozóját május 19–22. között, immár a tizenhetediket, Déván, Hunyad megye székhelyén tartotta meg. A találkozón 97 hivatalosan regisztrált személy vett részt, de vélhetően a 100 főt is meghaladta a résztvevők száma.

A program a szokásos mederben folyt: a csütörtöki megérkezést követő napon szakmai kirándulás volt, a szakmai előadások szombaton hangzottak el, amelyet este a baráti vacsora követett, majd a vasárnap a hazautazásé volt.

Akkor nézzük szép sorjában:

Szakmai kirándulás


1. kép Vajdahunyad címere

Elsőként Vajdahunyadra (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng, megyei jogú város) látogattunk, ahol a várat néztük meg.

Lakosainak száma a 2011. népszámlás szerint közel 59 ezer, a magyar lakosok száma elenyésző, nem éri el a 4000 ezer főt, ami a lakosok számához viszonyítva 6,5%. Vajdahunyad a vasgyártásról volt nevezetes, amelyet mára szinte teljesen felszámoltak.

A település nevének előtagja arra utal, hogy az erdélyi vajda birtoka volt. Az 1409. október 18-án kelt oklevél szerint Luxemburgi Zsigmond Vajk kenéznek (falutelepítő vezető a középkori Mo-on, de személynév is), Hunyadi János apjának adományozta a birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt felesége, Szilágyi Erzsébet is a várban lakott. Az apjától örökölt várat Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.


2. kép A vajdahunyadi vár

Később a Bethlen család tulajdonába került (először Gáboré, majd unokaöccsének, Istvánnak adományozta), később pedig Bethlen Kata szerezte meg. 1725-től a kincstári uradalom hivatalait helyezték el. Katonai célra 1784-ben használták utoljára, amikor is a nemesség menekült a várba a Horea felkelés elől (erdélyi parasztfelkelés, Hóra-lázadás, amelyet II. József rendelete váltott ki).

A vár felújítását már az 1800-as évek elején megkezdték, de több alkalommal tűzvész pusztította, így a felújítás abbamaradt. A későbbi helyreállításokat Schulcz Ferenc, majd Steidl Imre irányította. Az 1896-os világkiállításra épített, Alpár Ignác tervezte budapesti Történelmi Épületcsoport (amelybe beletartozik a Vajdahunyad-vár) jelentős részben mutat hasonlóságot az eredeti vár egyes részleteivel, pl. Nebojsza torony, Mátyás-loggia.

Vajdahunyadról Brád városkába utaztunk (Brad neve román nyelven fenyőt jelent), amely az Erdélyi-érchegységben található. Természetesen bányaváros, amelyre címere egyik eleme is utal, s nem is akármit bányásztak, mégpedig aranyat. Az arany négyszög egyik csúcsa (Brád, Nagyság, Offenbánya, Zalatna). Különlegessége az, hogy az aranyat természetes előfordulásában bányászták, nem használtak pl. ciános technológiát. Brád sem úszta meg a Hóra-lázadást, nemeseket öltek meg, köztük a szolgabírót, de a református lelkészt is.


3. kép Brád címere

Úti célunk a 2009-ben felújított Aranymúzeum meglátogatása volt. A múzeumban természetes előfordulású aranydarabkák, elképzelhetetlen formájú kristályok láthatók, a kiállításon bemutatva a bányászat eszközeit és a nehéz munka folyamatait.


4. kép Természetes arany lamellák quarckristályon

Ebédünket is Brádon fogyasztottuk el (külön meg kell említeni a jó étek mellett a gyors és udvarias kiszolgálást, ami kb. száz éhes ember esetében nem kis feladatot jelentett).

Az ebéd elfogyasztása után Marosillyén a helyreállított Veres Bástya megtekintése volt a cél. A település nevét az Illés (Illye) névből eredeztetik. 1350 körül magyar lakosságú vásáros hely volt. A XV. században arany- és ezüstbányák, marosi rév is tartozott hozzá, birtok központ volt. 1468-ban említik először a Dienessi család által épített nemesi lakot, amelyet a fejedelem a Dienessi család kihalása után Bethlen Farkasnak adományozott.


5. kép Felirat az emeleti terem ajtókeretén

A nagyenyedi Bethlen Kollégium diákjai a ma is álló Veres Bástyát fogadták el Bethlen Gábor (1580–1629) szülőházának és 1909-ben emléktáblát helyeztek el az épületen. A vár korabeli bástyáit, várfalait Apafi fejedelem rendeletére 1670-ben lerombolták, nehogy a törökök elfoglalják, csak a lakás céljára is szolgáló Veres Bástya maradt csak meg.

A 1990-es évek elején, a reprivatizáció során a megmaradt bástyát az államosítást megelőző tulajdonosok visszakapták. Az épület felújítására nem volt anyagi fedezetük, ezért annak eladását tervezték. Szerencsésen alakult a dolog, mert Böjte Csaba atya által vezetett ferences szerzetes alapítvány megvásárolta az elhanyagolt állapotban lévő épületet, amelyet szépen felújítottak, Bethlen Gábor kiállítást rendeztek be, a látogató meghallgathatja történetét, megnézheti a felújításról készült filmet is.


6. kép A Veres Bástya 2005. 05. 19-én (V. Földmérő találkozó, Sepsiszentgyörgy) és 2016. 05. 21-én (XVII. Földmérő találkozó, Déva)

Marosillyét magunk mögött hagyva visszatértünk kiinduló helyünkre, Dévára, ahol a más helyszíneken elmaradt (Kolozsvár, Nagyvárad…) városnézés következett.


7. kép Déva város címere

Szállásunk az új városrészben volt, sétánkat viszont a megmaradt történelmi részben kezdtük. Először az 1910-ben épített református templom történetét hallgattuk meg, majd tovább sétálva az egykori kaszinót, a színház, a Királyi Főreálgimnázium impozáns épületét, a vármegyeházát, törvényszéki épületet szemléltük meg. Elsétáltunk a vár alatt található Bethlen kastélyhoz, annak közelében pedig az egykori laktanyának szolgáló, de az új időkben tornaiskolaként működő épületet láthatjuk.


8. kép Déva vára

Sétánk természetesen a Kőmíves Kelemen népi balladáról nevezetes Déva vára alatt ért véget.

Nagy szeretettel mondunk köszönetet idegenvezetőnknek, Gáspár-Barra Réka újságíró hölgynek, aki értékes történelmi ismeretekkel gazdagított bennünket.

Köszönjük!

Szakmai előadások

A kirándulást követő napon, szombaton hangzottak el a szakmai előadások, amelyek a találkozó mottója: „A rendelkezésre álló technológiák alkalmazása és várható eredményei” jegyében születtek meg. Összesen 11 előadás hangzott el. Az előadások helyszíne a Pedagógus Ház díszterme volt. A megnyitón, mint házigazda Máté Márta kerületi felügyelő is részt vett.


9. kép A konferencia elnöksége

A konferenciát dr. Ferencz József az EMT Földmérő szakosztályának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a konferenciát dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke, Máté Márta házigazda, Horváth Gábor István, az FM Földügyi főosztályának vezetője, dr. Csemniczky László, a gita korábbi elnöke.

A köszöntések után dr. Suba István ismertette az EMT döntését a Márton Gyárfás emlékérem odaítéléséről. A döntés értelmében erdélyi részről a kitüntetést Márton Huba érdemelte ki, aki a díjat az IT fejlesztésekben kifejtett tevékenysége okán kapta meg.


10. kép Márton Huba átveszi a kitüntetést

A Márton Gyárfás emlékérem magyar kitüntetettjének életútját dr. Ádám József ismertette. Az emlékéremmel való kitüntetésre az MFTTT Választmánya Homolya András munkásságát tartotta érdemesnek, amely kiemelkedő oktatói tevékenységére, az erdélyi konferenciákon való aktív részvételre, előadások tartására épült.


11. kép Homolya András átveszi a Márton Gyárfás emlékérmet és oklevelet

A kitüntetések átadását követően a szakmai előadások sorát dr. Mihály Szabolcs nyitotta meg, aki előadásában a térinformatikai szabványok felépítését, közöttük lévő összefüggéseket, a nemzetközi (EU) és hazai szabványok jellemzőit, valamint a szabványok felújításának, felülvizsgálatuk szükségességét mutatta be.


12. kép A konferencia résztvevői

Dr. Busics György előadásában azt elemezte, hogy a középkori épületek vizsgálatával a királyi hosszmérték (öl) feltételezett méretét – amelyet egy fennmaradt zsinór hossza alapján 3,126 méternek lehet elfogadni – hogyan rekonstruálták. Vizsgálatukat és megállapításukat arra alapozták, hogy a korabeli épületek a királyi öl többszörösét hordozzák magukban, vagyis, ha az épületek méreteit megfelelően megállapítják, rekonstruálható a királyi hosszmérték, amely a levezetések után 3,18 m-nek adódott.

Az előző előadáshoz szorosan kapcsolódott Tóth Sándor középkori körtemplomok vizsgálatáról szóló bemutatója. A vizsgálat célja ebben az esetben is a királyi hosszmérték megállapítása volt. Az előző előadásban bemutatott vizsgálattól független vizsgálat alapján a királyi ölt ugyancsak 3,18 m-nek lehetett elfogadni.

Nagy érdeklődés kísérte dr. Rákossy Botond József a romániai kataszter helyzetéről, annak hiányosságairól szóló előadását. Az előadó, aki korábban a kataszteri főhatóság vezetésében is dolgozott, de nem értett egyet a helytelen intézkedésekkel, ezért megvált hivatalától, három főhiányosságot említett:

–   „nem lehet tudni pontosan, hol vannak az ingatlanok,

–   nem lehet tudni pontosan, hogy mekkorák,

–   nem lehet tudni pontosan, hogy kik a tulajdonosok.

Ilyen körülmények között – Mátyás király szavaival élve – elmondhatjuk: messze van még a messze.”

Márton Huba és Nagy István az ingatlan-nyilvántartásban működtetett térinformatikáról tartott előadást. Az adatok relációs adatbázisba való integrálása lehetővé teszi a kataszteri adatok adminisztrációs szinttől földrészlet mélységéig való kezelését, az összefüggések és hiányosságok megállítását. A Geotop Kft. által e célra kifejlesztett szoftver működését, előnyeit is bemutatták.

Dr. Siki Zoltán előadásának címe „Földmérő dolgok internete” címet kapta, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy eszközeink vezérlő számítógépek segítségével önálló, autonóm internet eszközökké váltak. Így az internet egy újabb dimenziót ért el a dolgok internete révén.

A földmérési alappontok helyszínelése fontos hivatali feladat, azonban annak jogszabályokban előírt gyakorisága, illetve a hivatal erőforrásainak hiánya nem biztosítják az alappontokkal kapcsolatos naprakész információk meglétét, rosszabb esetben azok fennmaradását. Egy, a közösség által végzett helyszínelés azonban elősegítheti az információgyűjtést. E célból a FÖMI olyan webes felületet hozott létre, amelyen az információk begyűjtése és azonnali közösségi megosztása mobiltelefonnal, táblagépek vagy otthoni PC-vel is megoldható. Ezt a fejlesztés mutatta be Sebők Tamás és Kolesár András.

Erdélyi Marcell két előadást tartott; az elsőben a 3D modellek időbeli változásait tárgyalta, a másodikban pedig a vasúti pályaívek szabályozásakor alkalmazható kiegyenlítő görbéket mutatta be.

A bizonyos időszakokban meghatározott pontfelhők, 3D modellek közötti sík- és térbeli különbségek kiszámításával a modellek időbeli változásait határozhatjuk meg, amely módszer sikeresen alkalmazható pl. épületek mozgásvizsgálatára, nem csak meghatározott egyedi pontok esetében, hanem magának a teljes épület vonatkozásában.

A vasúti pályaívek szabályozására használt módszerek a klasszikus eljárásokon alapulnak. A kiegyenlítő görbék módszere matematikailag helyes eredményre vezet, gyakorlati alkalmazása azonban további vizsgálatokat igényel.

Dr. Ferencz József első előadásában a Master Cad Kft. 2015–2016 években megvalósított technológiai fejlesztéseket, azok folyamatábráját, a fejlesztések hozadékait és kockázatait mutatta be.

Következő előadásában a megújuló szolgáltatásaik és termékeik forrásaként a felújított technológiájukat nevezte meg. Megállapította, hogy műszaki fejlődés és a kapcsolódó tudás kényszerpályát eredményez, amelynek következménye a folyamatos fejlődés. Ez teszi lehetővé az egyre újabb, modernebb, változatosabb termékek létrehozását, ezzel növelve a felhasználói értékeket. Az új termékekkel a 4D területére is átjuthatnak.

Az előadások végeztével a konferenciát, megköszönve az előadók munkát dr. Ferencz József elnök bezárta.

Baráti vacsora

A hagyományokhoz híven a XVII. Földmérő találkozó sem érhetett véget Baráti vacsora nélkül. A két elnök, dr. Ádám József és dr. Ferencz József pohárköszöntője után mindenki nagy érdeklődéssel várta a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Margaréta gyermektánccsoportjának előadását. A szépen, illő viseletben felöltözött lányok-fiúk fergeteges táncokkal mutatták be hogyan őrzik a hagyományokat, láthatóan szívükben-lelkükben él annak szeretete.


13. kép A Dévai Szent Ferenc Alapítvány Margaréta gyermektánccsoportja

 

A táncbemutató után kellemes zene mellett folyhatott a társalgás, születtek barátságok és a korábbiak megerősítést nyertek. A résztvevők sem riadtak vissza a tánctól, mindenki jól érezte megát, az igen jó hangulatú baráti vacsora úgy hajnali 2 körül ért véget.

Haza utazás

Vasárnapra már csak a hazautazás maradt. Köszönetet mondtunk erdélyi barátainknak, a szervezőknek, az EMT-nek a színvonalas találkozó megszervezésért, biztosítva őket arról – ez nem fenyegetés – jövőre ismét eljövünk.

Az érzékeny búcsú után elindultunk. Bizonyára mindenki gondolatban az elmúlt napok eseményeit dolgozta fel, boldogság járhatta át szívét, hogy kedves barátokkal tölthette az előző napokat.

A fényképet a honlapunk Képtárában tekinthetik meg.

HBA
a fotók a szerző felvételei

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk