Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja 2017

Az MFTTT már hatodik alkalommal rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium közreműködésével 2017. március 22-én az FM Darányi Ignác-termében az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából a CLGE (Comité de Liaison des Géomètres Européen – Európai Földmérők Tanácsa) kezdeményezésére indított, évente ismétlődő konferenciát. Ez alkalommal – a CLGE javaslatára – Guillaume Henri Dufour tábornok (1787–1875) a svájci állami térképészeti hivatal (Bundesamt für Landestopografie, Swisstopo) alapítója és első igazgatója munkásságára is emlékeztünk.

A dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter védnöksége alatt zajló rendezvény – ez évben is nagyon gazdag – programját a szervezők ezúttal is úgy próbálták meg összeállítani, hogy átfogó képet adjon arról, hogy hol áll és merre tart ma földmérés, távérzékelés, térképészet a világban és beszámoljon a hazai eredményekről, képességekről és feladatokról.

A 180 fő regisztrált résztvevő csaknem teljesen megtöltötte a termet, azonban a néhány üres széken elfért volna pár egyetemi hallgató, a szakmát még most kezdő fiatal kolléga.

 

Dr. Ádám József az MFTTT elnöke köszöntötte a hallgatóságot és megnyitója után röviden ismertette Guillaume Henri Dufour tábornok munkásságát. A konstanzi születésű tudós térképész sikeres katonai pályát is befutott. Maradandót a svájci állami topográfiai térképezés elindításával és a szervezeti kereteinek megteremtésével alkotott. Emlékét őrzi a svájci Alpok legmagasabb csúcsa (Dufourspitze, 4634 m) is.

 

A tudományos ülésnap programja a következő volt:

  • Megnyitó és nyitóelőadásDr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke
  • Mindenható GPS — mindenható geodézia Dr. Rózsa Szabolcs egyetemi docens, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője
  • Mit mér manapság egy fotogramméter? Dr. Barsi Árpád egyetemi tanár, a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék vezetője
  • Katonai felmérések — akkor és most Tóth László ezredes, Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat
  • Új ipari forradalom a térinformatikában — A fölmérő, térinformatikus szakma útkeresése napjainkban Dr. Szabó György egyetemi docens, a HUNAGI főtitkára
  • Az új technológiák kihívásai az oktatásban: UAV-k, lézerszkennerek, űrfelvételek Balázsik Valéria adjunktus, Ób
    udai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet
  • Geoinformatikai szoftverfejlesztés Android platformon Dr. Czimber Kornél egyetemi docens, tanszékvezető, NYME Földmérési és Távérzékelési Tanszék
  • Nyíltság a köbön (szabványok, adatok, szoftverek) Dr. Siki Zoltán egyetemi adjunktus, BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék
  • A kartográfiai vizualizáció evolúciója Zentai László egyetemi tanár, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezetője
  • A giCASES Tudásszövetség az erdészeti térinformatika otatásáért Dr. Márkus Béla — Dr. Czimber Kornél
  • A földmérés és geoinformatika feladatai az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok programban Dr. Mihály Szabolcs — Dr. Remetey-Fülöpp Gábor— Palya Tamás
  • A fotogrammetria varázslatos világa
  • Balla Csilla, Budapest Főváros Kormányhivatal, Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály
  • Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) — földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása Zboray Zoltán, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Magyar Űrkutatási Iroda
  • A digitális légifelvétel archívum on-line szolgáltatása Braunmüller Péter, Budapest Főváros Kormányhivatal, Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály
  • LOD-ok és az épületmodellezés — UAV-s felmérések a Lechner Tudásözpontban Deák Márton, Lechner Tudásközpont
  • ZÁRSZÓ

 

Rózsa Szabolcs előadásában bemutatta a geodézia jelentőségét napjainkban, első sorban a helyhez kötött információk iránti igények növekedésével összefüggésben. Ez ma, a GNSS-rendszerek széleskörű elterjedésével nem csak térbeli, hanem időbeli meghatározást is jelent.

Rámutatott, hogy „bolygónkat már nem geometriai vagy fizikai aspektusból vizsgáljuk, hanem egy összetett, időben változó rendszerként tekintünk rá. A geodézia célközönsége is változóban van: egyre nő a helymeghatározást igénylők száma, nő a téradatokat használók száma, nő az igény a környezeti folyamatok megismerése iránt.”

 

A fotogrammetria célja, feladata semmit sem változott az évtizedek során: környezetünkről készített képeken végzett mérésekkel határozzák meg a leképzett tárgyak térbeli helyzetét, mondta előadásának bevezetőjében Barsi Árpád. Amiben óriási változás történt és folyamatosan történik az a képalkotás eszközeinek és eljárásainak hihetetlen sebességű fejlődése és sokszínűsége és a feldolgozást segítő számítógépek és programok hatékonyságának elképesztő növekedése. Ebből adódóan a háromdimenziós, metrikusan korrekt modellalkotás szinte mindennapivá vált és a földmérés, térképezés mellett az élet számos területén nyert széleskörű alkalmazást.

 

Tóth László előadása időutazásra vitte a hallgatóságot a topográfiai térképezés történetében.

Az elsősorban katonai igények kielégítésére induló országos felmérések technológiai lépéseit Mikoviny Sámuel, térképész hadmérnök már a 18. században megnevezte: csillagászati-háromszögelési mérések, topográfiai felmérés, kartográfiai tervezés, rajz elkészítése, rézmetszés, nyomtatás (színezés). Ez a séma – kisebb-nagyobb módosulásokkal – érvényes volt a legutolsó, az egész országot érintő térképfelújítási ciklusban is (1984–92). A katonai térképészet most indult országos projektje, a DTA-50 néven ismert térképészeti adatbázis teljes körű felújítása és korszerűsítése már adatbázis-szemléletű topográfiai térképezést jelent és az eredményeképpen 2019-ig megszülető DITAB-50 a földmérési és térképészeti törvénynek megfelelő állami topográfia térképészeti adatbázis lesz.

 

A Geo-infokommunikációs technológia fejlődését, az emberiséget érintő kihívásokra adott válaszokban betöltött szerepét vázolta Szabó György. A Térinformatika 4.0 szint a következő lépcső, amelynek egyik – talán legfontosabb – feltétele a jogilag hiteles geometriai adatok létrehozása. Szükség van még egy minőségi „ugrás”-ra a politikai szférában az e-demokrácia, a térben tudatos társadalom megvalósulásához. Az előadásból azt is megtudhattuk, hogy hol tart ma Magyarország ezen az úton. Az előadó álláspontja szerint tárcafüggetlen, egységes, digitális közműjellegű működés, szolgáltatásorientált jelleg kialakítása szükséges.

 

A székesfehérvári „Geo”-nak az új technológiák oktatásában elért eredményeiről tájékoztatott Balázsik Valéria. A „piacképes” szakemberek képzése során a kreatív gondolkodás serkentésére, a problémamegoldó képesség fejlesztésére, a korszerű geoinformatikai technológiák megismertetésére, a készség szintű felhasználói program- és műszerismeretre helyezik a fő hangsúlyt. Említésre méltó eredményeket értek el a távérzékelés, képfeldolgozás, a pilóta nélküli repülő eszközök alkalmazása és a 3D-s pontfelhők és képalkotás földmérési, térinformatikai alkalmazása területén.

 

Android-alapú, mobil adatgyűjtő, felmérő szoftvereszközök fejlesztéseinek helyzetéről számolt be Czimber Kornél. A felhasználóbarát felületek mellett páratlan sebesség és funkciógazdagság támogatja a mobil eszközre telepíthető, nyílt forráskódú platformon létrehozott alkalmazások leendő felhasználóit.

 

A nyílt forráskódú térinformatikai szoftverek világába nyújtott betekintést Siki Zoltán. Előadásában beszélt a nyílt szabványok és nyílt téradatok fontosságáról is. Mind emellett – a nyíltság fokozásaként – a nyílt oktatási anyagokkal egészítette ki a szabadon elérhető és közösségi erőforrásokkal fejleszthető, a globális térinformatikai tudásbázist gazdagító eszközök körét.

 

A térbeli adatok grafikus megjelenítésének klasszikus eszközéről, a térképekről, azok vizuális eszközrendszerének átalakulásáról beszélt Zentai László. Végigkalauzolta a hallgatóságot a mátrixnyomtatók által produkált kezdetleges megjelenítéstől az optikai hordozókon elérhető digitális térképeken és a térinformatikai szoftverek egyre fejlettebb grafikus megjelenítő-képességén keresztül az on-line térképszolgáltatások képi világáig. „A technológiai fejlődés elősegítette a kartográfiai kommunikáció folyamatának demokratizálódását. Megnövekedett az érdeklődés a kartográfia, mint diszciplína iránt: a kartográfiai vizualizáció megjelent az interneten 3D-s és animált térképek és helyfüggő szolgáltatások formájában.”

 

Márkus Béla és Czimber Kornél közös előadása az ERASMUS+ program által támogatott tudásbázis-fejlesztő nemzetközi giCASES projektről számolt be, amelynek fő céljai: a geoinformatika-oktatás minőségének fejlesztése, a tudásmegosztó folyamatok és eszközök alkalmazásának elősegítése az ipari partnerek és az egyetemek között és a konzorciumi partnerek közötti tudásmegosztás elősegítése. A hallgatóság megismerhette a magyar szerepvállalás eredményeként létrejövő hat erdészeti almodul tartalmát.

 

A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Mihály Szabolcs előadásából megismerhettük (a korábbi prezentációkban már felvillantott) az ENSZ Agenda 2030 irányelvben megjelenő 17 fő fenntartható fejlődési célt. A célok megvalósulását 230 indikátor folyamatos figyelésével kívánják nyomon követni. Mind a célok megvalósításában, mind a nyomon követésben meghatározó szerepet kapnak a helyhez kötött információk, az információ gyűjtésének, kezelésének társadalmi, technológiai rendszerei. „A fenntartható fejlődési célok megvalósítása szempontjából fontos teendő integrálni a GI és EO adatokat a statisztikai és szocioekonómiai adatokkal, kifejleszteni egyfajta térinformatikai-statisztikai keretrendszert.” – emelte ki az előadó.

 

Balla Csilla hagyományosan színes és sok-sok animációval tarkított, élvezetes előadásban mutatta be a fotogrammetria folyamatait a tanuló ifjúság köréből érkezett hallgatóságot megcélozva. Sajnálatos módon ez évben kevesen képviselték ezt a korosztályt a konferencia résztvevői között. A hallgatóság ennek ellenére nagy érdeklődéssel hallgatta meg a nagy szakmaszeretettel összeállított, lendületes stílusban előadott, látványos bemutatót.

 

Akár szakmatörténeti jelentőségű lehet Zboray Zoltán előadása, aki az európai földmegfigyelési programnak a tavalyi prezentációjában jelzett gyakorlati kiteljesedéséről, megvalósulásáról számolt be. A Copernicus program Sentinel műholdjai Európa, ezen belül Magyarország és érdekszférája területére tízszer annyi távérzékelt adatot fognak létrehozni, mint a valaha e területre elkészült távérzékelt adatmennyiség összesen, ráadásul mindezt az európai adatpolitikában páratlan paradigmaváltást jelentő teljes körű és korlátlan szabad hozzáférés biztosításával. A magyar kormány elkötelezettnek látszik e hatalmas adatállomány kezelésére, szolgáltatására hivatott rendszer kiépítésében és működtetésében, amely óriási kihatással lehet hazánkban a távérzékelt adatokon alapuló képességek (ki)fejlődésére és gyakorlati hasznosulására a stratégiai döntések megalapozásától kezdve a mindennapi szolgáltatások nyújtása területéig egyaránt.

 

A FÖMI sikeres programjai közé tartozik az on-line légifénykép-archívum kialakítása. A fentrol.hu címen elérhető digitális szolgáltatás létrehozásáról, működéséről, lehetőségeiről számolt be Braunmüller Péter. Figyelemre méltóak a közösségi erőforrások (crowdsourcing és a média) bevonásával elért eredményeik.

 

Az épített környezet térinformatikai leképzésben elért eredményeket ismerhettük meg Deák Márton bemutatójából. A Lechner Tudásközpontnak a pilóta nélküli repülőeszközökkel létrehozott távérzékelési adatok segítségével, nagy részletességű, 3D-s épületmodelleket tartalmazó adatkészletek létrehozásában elért eredményeit demonstrálta az előadás. Bemutatta a ilyen típusú háromdimenziós digitális városmodellek igen széleskörű alkalmazási lehetőségeit is.

 

Iván Gyula zárszavában – felidézve az elhangzott előadások tartalmát – összegezte a gazdag programot. Megköszönte az előadóknak a felkészülést és a közreműködést, a hallgatóságnak a megjelenést és tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az elhangzott előadások anyagai az MFTTT honlapján rövidesen elérhetőek lesznek.

A beszámolót összeállította: Buga László


Az elhangzott előadások anyagai és Hodobay-Böröcz András fényképei az MFTTT honlap képtárában elérhetők.

 

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2022/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 2900

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk