A Földmérők Világnapja és az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja c. konferencia célja, hogy népszerűsítse és a szélesebb közönséggel is megismertesse a földmérő és a térinformatikus szakma szinte minden szakterületen megmutatkozó fontosságát, bemutassa történelmi múltját, és felhívja a figyelmet az új technológiákban való nélkülözhetetlen szerepére.

A konferencia résztvevői

A Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE), az Egyesült Államok Földmérő Társasága (NSPS) felhívására, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2019. március 21-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti Campusán került sor a rendezvényre, amelynek védnökei dr. Nagy István agrárminiszter és Szalay László ezredes az MH Geoinformációs Szolgálat szolgálatfőnöke voltak. 2019-ben az „Év Európai Földmérője” az Európai Földmérők Tanácsa döntése alapján báró Eötvös Loránd Ágoston lett, elhunytának századik évfordulója alkalmából. Konferenciánkon megemlékezünk munkásságának szakmai jelentőségéről is.

Dr. Ádám József

Dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke megnyitójában köszöntötte a résztvevőket, röviden megemlékezett Eötvös József munkásságáról majd elnökletével elkezdődött A geodézia és geofizika határmezsgyéjén elnevezésű szekcióval a konferencia.

Dr. Völgyesi Lajos professor emeritus ( BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék)

Eötvös Loránd munkásságának mai jelentősége című előadásában elmondta, hogy napjainkig tapasztaljuk Eötvös Loránd munkásságának jelentőségét a geodéziában, a geofizikában és a fizikában. A geoid finomszerkezetének meghatározáshoz szükséges magyarországi gravitációs adatbázisnak kiemelten fontos és értékes részét képezik a korábbi Eötvös-inga mérések.

Dr. Völgyesi Lajos

Arad környékén az ingájával végzett mérések felhasználásával Eötvös Loránd foglalkozott a világon elsőként függővonal-elhajlás interpolációval és a nehézségi erőtér szintfelületének részletes meghatározásával. Az ekvivalencia-kísérletének nagyobb pontosságú újramérése éppen napjainkban tartja lázban a szakembereket.

A dr. Benedek Judit PhD. tudományos munkatárs, dr. Mentes Gyula az MTA doktora és

dr. Papp Gábor kandidátus, tudományos főmunkatárs által jegyzett, A földi gravitációs tér időbeli változásainak és az ehhez kapcsolódó felszíni deformációknak a kutatása az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetében című előadást dr. Benedek Judit tartotta meg.

Dr. Benedek Judit

Az előadás bemutatta azokat a szélső, általában 10^-9 nagyságrendnyi pontosságú obszervatóriumi méréseket, amelyek segítségével vizsgálhatók azok a globális és lokális geodinamikai folyamatok, amelyek következtében a Föld-rendszer tömegeloszlása folyamatosan változik. A változásnak vannak szekuláris és periodikus összetevői, amelyek meghatározzák egy adott térbeli pontban a földi nehézségi gyorsulás és az erőtérrel összefüggő terhelési hatások (óceáni, atmoszférikus) pillanatnyi értékét, deformálják a Föld elméleti alakját, a geoidot, bolygónk belső szerkezetét és felszínét. A fenti folyamatok következtében fellépő kőzetdilatációk mérésére extenzométereket, a gravitációs gyorsulás változásának mérésére gravimétereket míg a kőzetek és a szintfelületek dőlésének mérésére dőlésmérőket alkalmaznak. A méréseket elemezve és modellszámítások eredményeivel összevetve pontosabb képet kapunk a vizsgált folyamatokról, amely segíti azok megértését és előrejelezhetőségét.

Az Eötvös Loránd munkásságát bemutató rövid film és a 100 éves önálló magyar katonai térképészet jubileumi ünnepségére készült film bemutatására a kávészünet után, a

Honvédelem és térképészet elnevezésű szekcióülés elején került sor.

Szalay László

Ezt követően a szekciót vezető Szalay László ezredes, szolgálatfőnök (MH Geoinformációs Szolgálat) 100 év katonai topográfiai térképeken című előadására került sor.

Az 1919. február 4-én jelent meg az a hadügyminiszteri rendelet, amely megalapította a Magyar Katonai Térképező Csoportot, az első önálló magyar katonai térképész szervezetet. A magyar térképészet, ezen belül a magyar katonai térképészet kezdete azonban ennél korábbra tehető. Az ezrede előadásában bemutatta az önálló katonai térképészet megalakítását közvetlenül megelőző időszakot, majd a magyar katonai térképészet történetét napjainkig a topográfiai térképezés fejlődésén keresztül. Az előadás zárásaként röviden beszélt a napjaink és a közeljövő térképészeti feladatairól.

Dr. Kállai Attila

Dr. Kállai Attila alezredes, egyetemi docens, szakcsoportvezető (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Műveleti Támogató Tanszék) Térképek gombnyomásra címmel tartott előadást.

A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásai közül a kevésbé ismertek közé tartozik a Libanonban szolgáló magyar katonai térképészek tevékenysége. A néhány fős törzstiszti állomány hozzájárulása az ENSZ egyik legnagyobb létszámú békefenntartó missziójához mégis meghatározó jelentőségű, köszönhetően az alapfeladatukat képező geoinformációs támogatás döntési folyamatokban képviselt súlyának. A nem túl barátságos környezetben végzett terepi felmérések és kitűzések, a műveleti területen folytatott távérzékelési adatgyűjtés és térképkészítés érdekes adalékokkal szolgálhat a szakma polgári célú művelői számára.

A katonai témákat érintő előadások köre dr. Juhász Attila egyetemi adjunktus (BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék) Térinformatika a lövészárkok peremén című prezentációjával zárult.

Dr. Juhász Attila

A térinformatika és távérzékelés alkalmazása katonai, hadtörténeti feladatok megoldására ma már megszokott. Ezen alkalmazások esetében is az új kihívásokat a nagy mennyiségű és változatos minőségű adatok feldolgozásának kérdése jelenti. Az előadás legfontosabb eleme egy olyan automatizált eljárás bemutatása volt, amely alkalmas nagy mennyiségű, akár országos kiterjedésű adathalmazból (LiDAR) hadtörténeti rekonstrukcióval kapcsolatos terepi objektumok azonosítására. Az eljárás számos más szakterület hasonló feladatainak megoldására is alkalmassá tehető a paraméterek megfelelő beállításával.

Ebéd után „A földmérő és a térinformatikus szakma XXI. századi kihívásai” elnevezésű szekciót Iván Gyula, az MFTTT főtitkárhelyettese vezette.

A térinformatika a mesterséges intelligencia korában címmel a térinformatika jövőképét vázolta fel dr. Szabó György egyetemi docens, a HUNAGI főtitkára.

Dr. Szabó György

Robotok a geodéziában, geodézia a robotokban volt a címe dr. Siki Zoltán egyetemi adjunktus (BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék) előadásának.

A terepi adatgyűjtésben az automatizált, nagytömegű adatgyűjtés egyre meghatározóbb. A szimultán helymeghatározás- és térképezés-technológia (SLAM) a földmérők terepi munkáját alapvetően megváltoztatja. Emellett a robotokba, az önvezető járművekbe geodéziai szenzorokat építenek be, a szakterületünkön alkalmazott matematikai, fotogrammetriai algoritmusokat alkalmaznak. Az előadásban, a teljesség igénye nélkül, az alkalmazott technológiák, algorimusok bemutatására került sor.

Dr. Siki Zoltán

Kedvenc témájáról – Kataszter a XXI. században – beszélt a szekciót vezető Iván Gyula földügyi főtanácsadó (Budapest Főváros Kormányhivatala, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály)

Iván Gyula

Az előadás a fejlett kataszterek jövőjével kapcsolatos gondolatokat összegezte. A kataszter, mint folyamat három összetevőből, a föld és ember kapcsolata információinak meghatározásából, rögzítéséből és terjesztéséből áll. A fejlett kataszterek jövője e három folyamat szempontjából értékelhető. Megállapítható, hogy a fejlett kataszteri rendszerek jövőjében nagy változást egyedül a 3D kataszter bevezetése jelenti a rögzítés folyamatában. Az információk meghatározásának és terjesztésének a folyamatában a technikai fejlődés óriási változásokat fog okozni, azonban mindez a kataszter lényegét nem befolyásolja.

Zboray Zoltán szakmai tanácsadó (Innovációs és Technológiai Minisztérium) Merre járnak a földmegfigyelési műholdak? – Műholdkövetés és előrejelzés

Zboray Zoltán

címmel megtartott előadásából megismerhettük a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR), a földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakításával kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, a konkrét megvalósulással kapcsolatos munkálatok állását. Képet kaptunk a földmegfigyelési célú európai űreszközök rendszeréről, a szolgáltatott és a felhasználók számára elérhető adatok mennyiségéről és féleségéről.

A konferencia utolsó szekciója a Távérzékelés, földmegfigyelés, helymeghatározás címet kapta „Esettanulmányok” alcímmel.

Dr. Albert Gáspár

Dr. Albert Gáspár egyetemi docens (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék) Az iharkúti dinoszaurusz leletek precíziós GPS-es mérésétől a tudományos modellezésig című előadása a paleontológia és a földmérés érdekes eredményt nyújtó találkozásáról szólt.

Az iharkúti dinoszaurusz lelőhely már 2000 óta ismert, de a leletek kiemelését sokáig nem kísérte azok helyzetének pontos bemérése. A lelőhely a világon egyedülálló gazdagsággal tárja fel a késő-kréta kor állatvilágának maradványait és számos hazai és nemzetközi tudományos eredménynek adott forrásanyagot. A nyaranta három héten át vezetett ásatássorozaton 2013 óta alkalmaznak geodéziai méréseket a leletek helyének rögzítésére. Az így létrejött adatbázis ma már mintegy 6000 rekordot tartalmaz; segítségével a maradványok eltemetődésének körülményeit és a leletek összetartozását is tudják vizsgálni. Az előadás a terepi adatrögzítés körülményeit és technikai kihívásait, valamint az adatok modellezéshez való előkészítését mutatta be.

Csörgits Péter

Korszerű adatgyűjtő eszközökről adott áttekintést Csörgits Péter a Geodézia Zrt. főmérnöke. Előadása a mobil térképezés, légi lézerszkennelés, állószkennerek, UAV fotómodellezés képességeinek, előnyeinek és hátrányainak vázlatos ismertetését nyújtotta. Beszélt az adatok integrációjának lehetőségeiről, határairól és a Geodézia Zrt. ez irányú tapasztalatairól a hazai és az expedíciós munkáinak tükrében. Zárásként röviden szólt a várható fejlődési irányokról is.

Dr. Jancsó Tamás

Az UAS rendszerekkel végzett légi felmérés kiértékelési és pontossági kérdéseiről dr. Jancsó Tamás egyetemi docens (Óbudai Egyetem Geoinformatikai Intézet) az előadásában bemutatta egy tesztterületen pilóta nélküli repülőeszközzel végzett légi felmérés eredményeit. Sorba vette a légiháromszögelés pontosságát befolyásoló tényezőket: a képek terepi felbontásának, a pontok irányozhatóságának, a magassági mérés pontosságának, az illesztőpontok meghatározási pontosságának, a kamera-kalibráció pontosságának és egyéb járulékos paraméterek bevezetésének pontosságra gyakorolt hatását. Az előadását az eredmények összefoglalásával, azokból levonható következtetések felsorolása zárta.

Dr. Kristóf Dániel

Dr. Kristóf Dániel távérzékelési kutatási és fejlesztési felelős (Budapest Főváros Kormányhivatala, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály) A földmegfigyelés mindenkié: nyílt adatok és platformok hazai alkalmazásai című prezentációja zárta a konferenciát. A földmegfigyelési adatok hozzáférhetősége az elmúlt néhány évben drasztikusan megnőtt. Jelentős űrfelvétel-archívumok nyíltak meg, kiváló minőségű felvételek készülnek néhány naponta és érhetők el ingyen, a gépi tanulási módszerek ugrásszerűen fejlődtek, ráadásul a feldolgozást és az elemzéseket is egyre több nyílt, akár felhő-alapú megoldás segíti. Az előadás hazai és nemzetközi példákon keresztül mutatta be ennek a távérzékelési robbanásnak a közvetlen hatásait.

A konferencia zárásaként Iván Gyula a délutáni szekciók levezető elnöke összefoglalta az elhangzott előadásokat. Úgy értékelte, hogy a rendezvény méltó megemlékezés volt a Földmérők Világnapja és az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja alkalmából, érdekes és

Hallgatóság

magas szakmai színvonalú keresztmetszetet nyújtott a hazai földmérő és geoinformatikusi tevékenységről. Megköszönve az előadók hozzájárulását bejelentette, hogy az elhangzott prezentációk anyaga az MFTTT honlapján rövidesen elérhető lesz.

A beszámolót összeállította:Buga László

Fotó: Rehorovics Gyula