Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő szakosztálya május 23–26. között Marosvásárhelyen tartotta a jubileumi XX. Földmérő Találkozót. A jubileumi találkozó tiszteletére a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) és az EMT az előző 19 találkozó beköszöntőjéből és képanyagából fotóalbumot állított össze DVD melléklettel, amelyet a résztvevők a regisztrációnál vehették át.

1. kép: Marosvásárhely címere

A találkozó meghirdetett fő témája: „Az aktuális földmérési feladatok optimális megoldása: megvalósítandó cél és elérhető sikerforrás.” A témaválasztás egyenes folytatása a korábbi találkozók témáinak, amelyek a korszerű műszerek, eszközök és technikai fejlődés folyamatos kihívásaira, szakmai megoldásaira keresték és adták meg a válaszokat.

A találkozón 105 regisztrált fő vett részt, de a konferencián többen voltak kíváncsiak a szakmai előadásokra. Az első nap a megérkezésé és az ismételt találkozás fölött érzett örömé volt. A második napon – pénteken – 12 szakmai előadás hangzott el a szálláshelyül is szolgáló Hotel Continental konferenciatermében.

A konferenciát Ferencz József, az EMT Földmérő szakosztályának elnöke nyitotta meg, majd az elnökség tagjai üdvözölték a résztvevőket. A konferencia résztvevőit külön köszöntötte Makkai Gergely, Marosvásárhely alpolgármestere, aki örömmel üdvözölte azt, hogy a műszaki tanácskozás ezt a nagy múltú várost ismét a konferencia helyszínéül választotta.

Mint ismeretes Márton Gyárfás professzor emlékére az EMT és az MFTTT emlékérmet alapított, amelyet egyik évben az erdélyi találkozón (az erdélyi megnevezésben a Partiumot is beleértjük), másik évben az MFTTT Vándorgyűlésen adnak át az arra érdemes erdélyi és magyar földmérőnek. Idén az átadás Békéscsabán, az MFTTT 32. Vándorgyűlésén történik meg, a sorban ez a hetedik alkalom. Erdélyi részről Budaházi Endre Lászlót, magyar részről pedig dr. Csemniczky Lászlót tartották érdemesnek a Márton Gyárfás-emlékéremmel való kitüntetésre.

Az EMT elnöksége és a Földmérő szakosztály vezetése úgy döntött, hogy dr. Csemniczky Lászlónak az EMT Tiszteletbeli-tagja címet adományozza. Az ezt igazoló oklevelet dr. Köllő Gábor az EMT elnöke adta át.

Az üdvözléseket és a kitüntetés átadását a szakmai előadások követték, összesen tizenkettő. A délelőtti szekció levezető elnöke Ferencz József volt. Elsőnek Ádám József akadémikus, egyetemi tanár (BME) az Eötvös Loránd a 2019. év Európai Földmérője címmel tartott előadást (lásd Nemzetközi Földmérők Hete – USA, Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napja – Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, március 21., Földmérők Világnapja – minden év március 21., Geodézia és Kartográfia szakmai folyóirat, 2019/2).

A műholdas gravimetria helyzete az Eötvös jubileumi évben című, Földváry Lóránt és társai által készített tanulmány Eötvös Lóránt hagyatékának tekinthető műholdas gravimetria közelmúltját és jelenét dolgozta fel és mutatta be a szép számú hallgatóságnak.

Az önálló magyar katonai térképészetet az 1919. február 4-én kiadott hadügyminiszteri rendelet hívta életre. Az eltelt száz évben a magyar katonai térképészetet hazai és nemzetközi területen is a térképész közösség elismert és megbecsült tagjaként tartják számon, elismerik kimagasló eredményeit. Az évforduló alkalmából az évszázados teljesítményt közel 500 oldalas könyvben foglalták össze. A Százéves az önálló magyar katonai térképészet című könyvet Buga László ny. ezredes, a könyv alapítószerkesztője ismertette.

Huszonöt év egy munkaterületen igen tiszteletre méltó, különösen, ha az egy különös és érdekes, nemzetközi kihívásokat is magába foglaló területen telt el. Varga Norbert, aki a magyar államhatárral kapcsolatos feladatok ellátását 25 éve műveli, 25 év az államhatár szolgálatában című előadásában az államhatárral kapcsolatos munkálatok sokszínűségét és szépségét tette közkincsé.

Eppur si muove! – (És mégis mozog – a Föld) jelentette ki Galileo Galilei az 1640-es évek elején. Ugyanezt tartja Rákossy Botond József is, aki az ezzel a címmel megtartott előadásában azt mutatta be, hogy a Föld kéreglemezeinek évi relatív 2,5 cm sebességű mozgása következményeként a korábban meghatározott alappontok ismételt meghatározásakor több centiméteres eltérések mutathatók ki. Huszonkilenc Hargita megyei templom tornyának ismételt meghatározásával az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar gyakorlaton lévő diákjaival 2015-ben végeztek ez irányú vizsgálatot.

A délelőtt elhangzott öt eladás után, de még az ebéd előtt a nevezetes Teleki Téka és Bolyai Múzeum látogatása következett. A Teleki Téka gróf Teleki Sámuel (1739–1822) erdélyi kancellár híres könyvgyűjteményéből jött létre. Teleki hat évtizeden keresztül Európa-szerte vásárolta a könyvnyomtatás óta megjelent jelentős könyveket. A számára kedves könyveket utazásai során is magával vitte. A közel negyvenezer kötetet tartalmazó könyvtárt a nagyközönség számára 1802-ben megnyitotta. A könyvtárban számos, nagyértékű régi könyv tekinthető meg.

Az épület másik részében található a Bolyai Emlékmúzeum, amely Bolyai Farkasnak (1775–1856) és fiának, a legnagyobb magyar matematikusnak, Bolyai Jánosnak (1802–1860) állít emléket. Bolyai János az euklideszi geometriától eltérő ún. abszolút geometriát alkotta meg. Temesvárról apjának írt levelében, 1823. november 3-án adta hírül az első nemeuklideszi geometria alaptételének felfedezését: „Semmiből egy új, más világot teremtettem.” A Teleki Téka előtti – Bolyai – téren látható a pszeudoszféra térbeli megjelenítése (l. még a VIII. Földmérő Találkozó, Marosvásárhely, 2007), továbbá a téren található a Bolyai Farkas Líceum (itt tanított, itt tanult fia is), a bejárattal szemben pedig a két Bolyai 1957-ben készült szobrát helyezték el.

A délutáni szekcióban, amelynek levezető elnöke Mihály Szabolcs volt, hét előadás hangzott el. Elsőként Siki Zoltán és szerzőtársa által szerkesztett GeoEasy, Geodéziai számítások szabadon című előadás hangzott el. A GeoEasy licencét 2017 februárjában változtatták nyílt forráskódúvá, amellyel a geodéziai alapszámítások mellett hálózatkiegyenlítés, DTM-ek létrehozása és regressziós alakzatok illesztése is megoldható.

Kolesár András a Térinformatikai adatok verziókezelése címmel tartott előadást. A térinformatikai adatbázisok alapvető követelménye, hogy a változások nyilvántartása visszakereshető módon történjen, mert nem csak azt szeretnénk tudni, hogy most mi van, hanem azt is, milyen változások következménye a jelenlegi állapot.

Két jelentős folyó, a Duna folyam és a Tisza folyó halad át Magyarországon. A folyók vízjárása meghatározza a mellettük élők helyzetét, ezért fontos a környezet vízszintes és magassági viszonyainak pontos ismerete. A XVIII. század második felében elkezdődtek a felmérések a folyószabályozások tervezése érdekében, majd a XIX. század elején kiteljesedtek a felmérések. A folyók mentén végzett szintezéseket Homolya András Árvizek és szintezések Magyarországon című előadásában mutatta be. Az előadásban elsősorban a Duna mentén és a Fővárosban végzett szintezésekről esett szó. Hodobay-Böröcz András további adalékot szolgáltatott a témához a Tisza-szabályozás érdekében végzett szintezések egy, Szolnokon ma is látható, az 1830-as években létesített Vásárhelyi-féle szintezési alappont ismertetetésével.

Magyarországon a kisebbségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek létrehozása és nyilvántartásba vétele 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletben szerepel. 1979 óta számos kisebbségi helységnevet helyeztek el kisebbségi lakosságú településeken. A Központi Statisztikai Hivatal felelős a hivatalos közlönyben való közzétételért (Magyarország Helységnévtára), ez az egyetlen létező hivatalos lista a kisebbségi helynevekről, amelyek nemzetiségi neveinek megállapításához a Földrajzinév-tár adatait is felhasználják. A feladatokról és megoldásokról A nemzetiségi helységnevek hivatalos használata Magyarországon című előadásában Sasi Attila számolt be.

Az eddigi gyakorlatot folytatva a tanulóifjúság is hozott magával érdekes előadást. Sulyok Ádám, Fekete Nándor és szerzőtársai által jegyzett, a Hőlégballonok repülési útvonalának meghatározása mobiltelefonok GPS-vevőivel: első eredmények című dolgozatukban az okostelefonok adta eredményeket hasonlították össze közepes kategóriájú vevők eredményeivel, megállapítva, hogy ezekkel az eszközökkel közel azonos megbízhatósággal határozhatók meg a hőlégballonok útvonala. Az egyes eszközök közötti több méteres eltérések félretájékoztathatják a hőlégballon-versenyek résztvevőit.

Technológiánkban alkalmazott, folyamatosan felújított photomodeler programrendszer az új, hatékony szakmai megoldásainak forrása című, Erdélyi Marcell és Ferenc József által készített, Erdélyi Marcell által közreadott előadásban vállalkozásuk 3D-s technológiájában alkalmazott fotogrammetriai programrendszer időbeli fejlődését, valamint a legújabb fejlesztéseket, a készíthető termékek lehetséges változatait mutatták be.

Az utolsó előadást is az előzőekben említett szerzőpáros készítette, amelyet – a még mindig szépszámú – hallgatósággal Ferencz József ismertetett. A MASTER CAD Kft. termék-előállítási lehetőségei és a megrendelők igényei közötti kapcsolat című dolgozat a vállalkozás kisebb-nagyobb sikerrel megvalósított fejlesztéseiből fakadó szakmai lehetőségeit, valamint szolgáltatásuk iránti megrendelői igények közötti viszonyt közgazdasági módszerekkel elemezte.

Az idő előrehaladtával a hallgatóságon talán a fáradság jelei mutatkoztak, mert senki nem élt a felkínált kerekasztal beszélgetés lehetőségével. Az is lehet, hogy lélekben már készültek az esti díszvacsorára, amely természetesen a beharangozott időben meg is kezdődött. Pohárköszöntőt Ferencz József és Ádám József elnök urak mondtak, majd a szereplés lehetőségét átengedték a Kisbekecs Néptáncegyüttesnek, akik fergeteges közép-erdélyi táncokat mutattak be. A vacsora során felszolgált étkek szépen tálaltak és ízletesek is voltak. Ital is volt elégséges, folytak a beszélgetések, zajlott az információcsere, a tánc sem maradt el, mindenki jól érezte magát. E sorok szerzője nem tudja meddig tarthatott a kikapcsolódás, de mintha szállásunk hajnali 2–3 óra körül csendesedett volna el.

Másnap, szombaton a későn fekvőknek nehéz lehetett a „korai” felkelés, de hát a szakmai kirándulás tervezett indulása helyi idő szerinti 9 óra volt, amit a szervezők be is tartottak. Szakmai kirándulásunk Marosvásárhely – Gernyeszeg (Teleki-kastély) – Marosvécs (Kemény-kastély) – Nyárádszereda – Erdőszentgyörgy (Vigadó Étterem, ebéd) – Erdőszentgyörgy (Rhédey-kastély, református templom) – Kelementelke (Petry pincészet) – Marosvásárhely útvonalat követte (összesen 146 km).

A 2007-ben a Marosvásárhelyen tartott VIII. Földmérő Találkozóhoz tartozó szakmai kirándulás alkalmából már jártunk Gernyeszegen, a Teleki-kastélyban, de akkor még iskolaként funkcionált, most azonban már korábbi tulajdonosaiknak birtokában van, akik a kastélyt megnyitották a látogatók előtt. Igaz, maga az épület zárva volt, de odaérkezésünk előtti napokban – a díszletekből következtethetően – esküvőt is tartottak. Maga a kastély U alakú, terveit Mayerhoffer András, a gödöllői Grassalkovics-kastély tervezője készítette. A kastély egy emeletes, középen kupolaszerűen kiemelkedik. Az épületben 52 szoba, 365 ablak van, ami az év naptári beosztásának felel meg. A kastélytól nem messze van a református templom, amelyben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja Teleki Mihály és felesége Veér Judit nyugszik.

Marosvécsen a reneszánsz Kemény-kastélyt látogattuk meg, amelyet a Kemény család 2014-ben vehetett ismét birtokba. Korábban elmegyógyintézet működött benne. A négy sarokbástyás kastélyban tartotta találkozóit Kemény János író (1903–1971), aki létrehozta az erdélyi magyar irodalmi társaságot. A társaság által szerkesztett Erdélyi Helikon volt a két világháború között megjelent legjelentősebb erdélyi magyar kulturális lap. A kastélyhoz tartozó egykori angolparkban nyugszik Kemény János és cegei gróf Wass Albert író (1908–1998). Ferencz József és Ádám József elnök urak az EMT és az MFTTT nevében koszorút helyeztek el Wass Albert síremlékére. A sírhelyek közelében látható kőasztalt Kós Károly Kuncz Aladár emlékére tervezte, aki az Erdélyi Helikon főszerkesztője is volt.

Marosvécsről Nyárádszeredán keresztül Erdőszentgyörgy felé tartottunk. Felkért idegenvezetőnk sajnálatos eset miatt visszaadta megbízását, de volt egy kisegítőnk, nevezetesen Máté Sándor erdélyi földmérő barátunk, aki nyárádszeredai születésű, jó ismerője a környéknek, a gyermekkora kedves helyeinek, , így az ő tolmácsolásában kaptunk információ a Nyárád-mente településeiről. Köszönet érte. Nyárádszereda nevét a Nyárád folyóról és a szerdánként tartott vásárról kapta. A főtéren, a templom előtt Bocskai István erdélyi fejedelem 1906-ban felavatott szobra látható annak emlékére, hogy 1605. február 21-én Nyárádszeredán választották erdélyi fejedelemmé.

Nyárádszeredát magunk mögött hagyva, kanyargos hegyi utakon érkeztünk Erdőszentgyörgyre, ahol – belső parancsnak (és a programnak) engedelmeskedve – először a Vigadó Éttermet kerestük fel. A jó ebéd után a település nevezetességét, a Rhédey-kastélyt látogattuk meg. A kastély a város központjában, a református templommal átellenben van. Mai formáját 1809-ben kapta. Az egyemeletes épület inkább emlékeztet városi palotára, mint várkastélyra. Erdőszentgyörgy szülötte, a legendás szépségű gróf Rhédey Claudia (1812–1841) – egyes írások a grófnő keresztnevét Claudina-nak említik –, akit rokoni kapcsolatok fűznek az angol királyi családhoz. Nevezetesen, a grófnő a jelenleg uralkodó II. Erzsébet angol királynő anyai ági ükanyja (a 102 éves korában elhunyt anyakirályné Rhédey Claudia unokájának, Mary Viktoriának a lánya volt). A ’30-as években Mary Viktoria a református templomban emléktáblát állítatott, maga Albert herceg is tett látogatást (alírása a templom emlékkönyvében látható), de mostanában a királyi család kevésbé tartja fontosnak ezt a rokoni kapcsolatot. A grófnő, aki egy katonai lovasparádén Grazban vesztette életét, a templomban nyugszik, de korábbi sírhelye a közeli hegyen emelt kriptában volt, amely az enyészet martaléka lett, csak a maradványa látható a kastély kertjéből. A kastély termeiben kiállítások láthatók. Az emelet egyik szobájában Bözödújfalura emlékeznek (megtekinthető a település makettje és az épületek madártávlati rajza), amelyet a ’80-as években egy völgyzárógát építésével vízzel árasztottak el, csak néhány ház és a katolikus templom tornya állt mementóként, de mára az is leomlott. A közelmúltban a vizet lecsapolták, az egykori lakosok megtörve tettek látogatást lerombolt szülőfalujuk maradványai között, elhatározva, hogy a templomtornyát újjáépítik. Erdőszentgyörgy református temploma a XIII–XIV. század fordulóján épült, amelyet az erdélyi népi építészet rajongója és művelője, Debreczeni László tervei szerint restauráltak, ekkor kapta a ma is látható kazettás mennyezetet. A szószéket Sipos Dávid faragta, akinek több munkája a kalotaszegi templomokban is megtalálható (a szószék madara egy pelikán, amely vérével eteti fiókáit; pelikán egyébként Szolnok megyei jogú város címerállata).

A Rhédey-kastélyt és Erdőszentgyörgyöt magunk mögöttünk hagyva Kelementelkére mentünk, ahol egy, a földmérők számára is nagyon kedves elfoglaltság várt bennünket, a Petry-pincészet borkóstolója. Kelementelke a Marosszék utolsó faluja a Kis-Küküllő völgyében. Nevét az első idetelepülőtől, Botos Kelementől származtatja a hagyomány. A pincészet épülete korábban a Simén családé volt. A kúria utca felőli homlokzatán Petőfi Sándorra és Jókai Mórra emlékező tábla látható. Az épület az államosítás után középületként szolgált, amelyet 2006-ban a Petry-család megvásárolt. A kúria mai állapotát a 2016-ig tartó felújítás révén nyerte el, ma Petry Borpince és Kúria néven működik. Látogatásunk során öt borfajtát kóstolhattunk: Rizling, Chardonnay, Cuvée, Királyleányka és Pinot Noir Rosé. Mindegyik fajta nagyon meghatározó jegyegyeket mutatott (nekem a Rizling ízlett a legjobban). A kóstoló után még megnézhettük az út túloldalán lévő református templomot is.

A szakmai kiránduláson történelmi vidékeink egy kis szeletét járhattuk be. A korábbi találkozók sorához, a meglátogatott területekhez kapcsolódó mostani kirándulás is tovább bővítette közösségi élményeinket.

A kirándulás napjának estéjén szállásunkon már csak a vacsora várt bennünket. Azt elfogyasztva az összepakolás, a hosszú hazaút előtti éjszakai pihenés következett, majd a vasárnapi reggeli után az elköszönések, az érzelmes búcsúk vártak ránk.

Köszönetet mondunk erdélyi kollégáinknak, a szervezőknek áldozatos munkájukért, a szeretetükért, amellyel körülvettek bennünket, az előadások készítőinek színvonalas dolgozataikért. Köszönjük!

Nem ismerjük még a jövő évi találkozó helyszínét, de 2020-ban – nem fenyegetés –, a XXI. Földmérő Találkozón ismét részt veszünk.

A találkozó fényképei, amelyeket – a megnevezett kivétellel – a szerző készített, az MFTTT Képtárában megtekinthetők, illetve onnan letölthetők. A fényképek az EMT támogatásával készültek.

Hodobay-Böröcz András

Felhasznált irodalom

–    XX. Földmérő Találkozó konferencia kiadványa

–    Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély útikönyv, 2002

További fotók a Képtárban