Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

Konferencia az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről ’2019

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály támogatásával 2019. november 12-én az MH Geoinformációs Szolgálat kultúrtermében rendezte meg az éves rendszerességgel megtartott konferenciát „Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól szóló 374/2014. sz. kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódó továbbképzés és fórum” címmel.

A konferencia résztvevői (Fotó: HBA)

A rendezvény dr. Nagy István agrárminiszter fővédnöksége, dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár valamint Szalay László ezredes, az MH geoinformációs szolgálatfőnök védnöksége alatt zajlott le.

A továbbképzés jellegű konferencia a közszolgálati továbbképzésben (probono) 8 kreditpontot, IRM/GD vonatkozásban 2 kreditpontot ért. Talán ennek is volt köszönhető a nagy érdeklődés. November 6-án még csak 142 fő volt a jelentkezők száma, az esemény napját megelőző estéig 240-re nőtt az internetes felületen regisztráltak száma.

Délelőtt 10 órakor a külföldi elfoglaltsága miatt távollévő MFTTT elnök, dr. Ádám József nevében Horváth Gábor István főtitkárhelyettes köszöntötte a résztvevőket és felkérte dr. Nagy Jánost, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát a konferencia megnyitására.

A helyettes államtitkár köszöntőjében kitért az osztatlan közös tulajdon megszüntetését (OKTM) célzó program megvalósításának új szervezeti környezetére és az OKTM-program végrehajtásával kapcsolatos új utak, lehetőségek keresésére. Mint ismeretes – a kormányzati szerkezetátalakítás kapcsán az OKTM-program végrehajtásában kulcsfeladatokat ellátó NKP Nonprofit Kft. beolvadt az újonnan létrehozott Nemzeti Földügyi Központba (NFK), annak egyik főosztályaként folytatja munkáját. A program állami finanszírozása miatt felvetődött a konstrukció tiltott támogatásként való értékelése is. Dr. Nagy János kifejtette, hogy habár még nagyon sok osztatlan közös tulajdonú ingatlan marad a futó program befejezése után, új OKTM-program indítását nem tervezi a kormányzat. Viszont megfelelő jogi környezet kialakításával több eljárástípust tesznek lehetővé, amelyekben az érintett feleket jobban érdekeltté téve (pl. az 1/1-es tulajdont létrehozók támogatása új agrárhitel-program keretében), az önállóan kezdeményezett közös tulajdon megszüntetési módokat preferálnák.

Dr. Nagy János

A sok tulajdonossal rendelkező, nem osztható ingatlanok esetében szóba került az állam önálló kisajátítási jogcímének megteremtése is. A jogalkotóknak foglalkozniuk kell a polgári törvénykönyv osztatlan közös tulajdont illetve annak újraképződést is érintő szabályainak felülvizsgálatával, különös tekintettel öröklésre, végrendelkezésre, adózásra stb. vonatkozó paragrafusokra. Az új szervezeti keretek létrehozásával költségvetési körbe került az OKTM-program lebonyolítása, így az államháztartási rendnek megfelelően az adott évben fel kell használni a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. Ez még indokoltabbá teszi a program folyamatának felgyorsítását. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, illetve meg kell teremteni az egyezséggel záruló eljárások kiemelt támogatásának és a végrehajtást lassító külső szereplők kizárásának jogszabályba foglalt lehetőségeit is – mondotta a helyettes államtitkár.

Kávássy Zoltán (Fotó: HBA)

Kávássy Zoltán általános elnökhelyettes (NFK) A Nemzeti Földügyi Központ szervezetének bemutatása, új távlatok című előadásában részletesen ismertette a nemzeti földalapkezelő szervezet általános jogutódjaként az NFA, az NKP Nkft. és Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya (BFKH FTFF) egyes szervezeti egységeiből 2019. július 1-jén létrehozott költségvetési szerv felépítését és feladatrendszerét.

Az NFK-ban négy új főosztály jött létre:

Agrár-vidékfejlesztési Térképezési Főosztály
Birtokrendezési Főosztály
Erdészeti Főosztály
Öntözésfejlesztési Főosztály,

így a jogi és gazdasági ügyekért felelős főosztályok mellett nyolc szakmai főosztály működik.

A Vagyongazdálkodási Főosztály feladata a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek vagyongazdálkodásával és a tulajdonosi jogok gyakorlása összefüggő tevékenységek végrehajtása. Felelős a vagyongazdálkodási és vagyonrendezési feladatokhoz előírt közzétételi és adatszolgáltatási feladatok teljesítéséért, valamint a hasznosítatlan termőföldek és a művelési alól kivett területek termőképességének fenntartásával, ehhez kapcsolódó szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért.

A Vagyonhasznosítási Főosztály végzi a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek vagyonhasznosításával összefüggő tevékenységeket és felel a feladatkörébe tartozó vagyonhasznosítási feladatokhoz előírt közzétételi és adatszolgáltatási feladatok teljesítéséért.

A Vagyon-nyilvántartási Főosztály a vagyon-nyilvántartási, valamint a Nemzeti Földalappal összefüggő szerződés-nyilvántartási feladatok ellátásával, a vagyonelemeknek az NFK és más tulajdonosi joggyakorlók közötti átadásával és átvételével, a partner-nyilvántartási tevékenység irányításával foglalkozik.

A Birtokrendezési Főosztály feladata az NFK-nak, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos, jogszabályban megjelölt feladatainak teljes körű ellátása, az OKTM-programhoz kapcsolódó szakmai tevékenység irányítása, koordinálása, ellenőrzése valamint az NFK speciális birtokrendezési feladataival összefüggő, az NFK működését és tevékenységét kiemelten érintő feladatok végrehajtása.

A Birtokrendezési Főosztály szervezete egy elkülönült feladatkört ellátó osztályból – az NKP Nkft.-ból létrehozott Birtokrendezési Osztályból – áll.

A Helyszínelési és Területi Agrárkapcsolati Főosztály végzi az NFK tulajdonosi ellenőrzéseit, helyszíni szemléit valamint kapcsolatot tart és együttműködik az agrárszektorban tevékenykedő más szervezetekkel, testületekkel.

Az Öntözésfejlesztési Főosztály az aszálykárok megelőzése és csökkentése érdekében az öntözés feltételeinek javításáért felel. Feladata az öntözéses gazdálkodás terjesztésében történő közreműködés, az öntözött területek jelentős növelése, továbbá a termelői vízkereslet megszervezésének koordinálása.

Az Erdészeti Főosztály a miniszter részére a kormányzati munka ellátásához szükséges, az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatokat elemzi és szolgáltatja, koordinálja az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatokat valamint részt vesz a Miniszterelnökség által delegált ellenőrzéseken, közreműködik az erdészeti igazgatást érintő jogszabálytervezetek véleményezésében. Feladatköre 2020-tól az országos erdőtervezési feladatokkal fog bővülni.

Az Agrár-vidékfejlesztési Térképezési Főosztály a BFKH FTFF két osztályából – a MePAR Fejlesztési Koordinációs és Üzemeltetési Osztályból és a Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzés Osztályból – jött létre és ellátja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő térképészeti és távérzékelési, valamint a tevékenységéhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatokat. Üzemelteti a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR) és a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartását (VINGIS).

Kerekes Balázs (Fotó: HBA)

Kerekes Balázs ügyvezető igazgató (Lechner Tudásközpont) Az ingatlan-nyilvántartás új rendszerének koncepciója címen megtartott előadásában bemutatta a Lechner Tudásközpont feladatrendszerét. Az igazgató kiemelte, hogy az egykori FÖMI szervezeti egységeinek integrációjával létrejött az épített és a természeti környezet téradatainak integrált kezelésének, elemzésének és vizualizációjának a lehetősége. A Lechner Tudásközpont országos hatáskörökkel rendelkező, több millió ügyfelet kiszolgáló szervezet. Négy telephelyén 500 munkavállalót foglalkoztat és 7 uniós nagyprojektet, tíznél több nemzetközi, és több mint húsz hazai projektet menedzsel. Feladatainak ellátásához 700 szerver, 34 szakinformatikai rendszer adja a műszaki-informatikai hátteret. Több mint 6 millió elektronikusan feltöltött dokumentumot tárol és évente 7,5 millió elektronikus tulajdonilap-lekérdezést teljesít.

Kerekes Balázs a prezentációját a következő témák köré csoportosította: e-építésügy és örökségvédelem, térbeli szolgáltatások, urbanisztika és okos város, dokumentációs központ, ingatlannyilvántartás, földmérés és térképészet, távérzékelés, KÖFOP projektek.

Az ingatlan-nyilvántartásról elmondta, hogy a jelenlegi rendszer inhomogén, mozaikszerű alkalmazások összessége, amely nem tud megfelelni a kihívásoknak. Ezen a helyzeten kíván javítani a kormányzat a több mint 13 milliárd forintos e-ingatlan-nyilvántartás projekttel, amelyet a Lechner Tudásközpont a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség alkotta konzorcium 2019–2021 között fog megvalósítani. A projekt célja egy egységes, a többi közigazgatási alrendszerrel kompatibilis adatbázis és informatikai háttér megteremtésével, a hatósági eljárások és ügyintézés reformját támogató, az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, a mainál szélesebb funkcionalitással bíró, távoli ügyfeleket is kiszolgáló, papírnélküli rendszer megteremtése. Az alkalmazásfejlesztési szerződések aláírásával 2019 júliusában indított projekt első szakasza a rendszerterv elkészítésével 2020 második negyedévében zárul. A fejlesztések 2021 második negyedévére fejeződnek be. A tesztidőszak végét 2022-re, a rendszer éles indulását 2022 őszére tervezik.

Mátyás László

Mátyás László osztályvezető (NFK Birtokrendezési Osztály) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének aktuális feladatai címmel tartott előadásából a hallgatóság megismerhette a 2019. június–július hónapokban a szakterületet érintő fontosabb eseményeket. Az előadó áttekintést adott a magyar állam tulajdonjogával érintett osztatlan közös tulajdonban lévő földterületekről és az állami tulajdonba és a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek osztatlan közös tulajdonának megszűntetésével kapcsolatos feladatokról. Az előadó végül beszámolt a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetése (OKTM) program helyzetéről.

Az állam tulajdonában álló Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. 2019. június 30. napjával megszűnt. A Kft. által ellátott állami feladatokat 2019. július 1-jétől a Nemzeti Földügyi Központ, mint átvevő központi költségvetési szerv látja el. Az átvétel rendben megtörtént, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése program fennakadás nélkül folytatódott. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból történő adatszolgáltatás az NFK részéről megszűnt és a vonatkozó térképi adatokkal sem rendelkezik. Az NKP Kft. korábbi szerződéses partnereinek az adatszolgáltatást az Fttv. alapján kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv (Lechner Tudásközpont) tudja teljesíteni.

Mátyás László elmondta, hogy a Nemzeti Földalapba jelenleg közel 1,6 millió hektár termőföld tartozik. A termőföldek egy jelentős részét osztatlan közös tulajdonnal érintett földtulajdonok alkotják. A versenyképes birtokméretek kialakítását nehezítette a korábban 2002–2010. évek között zajlott „a termőföldért életjáradékot” program, mert az állam által megvásárolt területekkel újabb osztatlan közös tulajdonú ingatlanok keletkeztek.

Az NFK jelenleg Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a 262/2010. sz. kormányrendelet szerint hasznosítja. A hasznosítás során az ilyen földterületek nagyszámú tulajdonosa, illetve a földhasználati viszonyaik gyakran előforduló rendezetlensége az állam számára folyamatos hasznosítási nehézségeket okoz, ezért az osztatlan közös tulajdon felszámolásának egyszerűsítése és gyorsítása szükségessé vált.

Az NFK nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le 1838 db állami tulajdonba és a Nemzeti Földalapba tartozó földterület osztatlan közös tulajdonának, illetve a rájuk vonatkozó földhasználati szerződés megszüntetésével kapcsolatos földmérési feladatok végrehajtása tárgyban. A nyertes ajánlattevővel a fenti tárgyú szerződést megkötötték. A beszerzés tárgya szerinti ingatlan-nyilvántartási célú földmérési szolgáltatások a Magyar Állam tulajdonában lévő területeken gazdálkodó 22 erdőgazdaságot is érintik.

Az OKTM-program helyzetéről beszámolva Mátyás László ismertette a földmérési feladatok állását ütemenként.

Az I–II–III. ütemekben a földmérőkkel kötött első keret-megállapodás és az az alapján kötött egyedi szerződések lejáratának időpontja 2018. 04. 23. volt. A földmérő vállalkozókkal kötött szerződések további hosszabbítása a közbeszerzés akkori szabályai miatt nem volt lehetséges, ezért az I–II–III. ütem végrehajtására kötött egyedi szerződéseket lezárási és elszámolási nyilatkozattal lezárták. A fennmaradó földmérési munkákra a szerződéseket 2019. 04. 15–16-án kötötték meg, amelyek összesen 411 kiinduló földrészletet érintettek. A szerződés időtartama az aláírást követő 360 nap, a teljesítés határideje 2020.04.09–10.

A IV. ütem 5694 kiinduló földrészletének 98%-án fejeződött be az eljárás. A teljesítés határideje 2020.03.25.

Az V. ütem 8841 kiinduló földrészletének 100%-ára elkészült a keretmérés, az ügyek 49%-ában véglegessé vált a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat, 52%-ban az egyezségi okirat befogadó nyilatkozatát kiállították és az ügyek 58%-a fejeződött be. A teljesítés határideje 2020.05.15.

A VI. ütem 4532 kiinduló földrészletére a földmérőkkel a szerződéskötés 2019.10.04–07. között megtörtént. A teljesítés határideje 2020.12.27. és 2020.12.30. Ortofotó beszerzésére nem került sor.

A VII. ütem légifényképezése 2019. február 16. és március 23. között lezajlott. A légifényképezés állami átvételének időpontja 2019. június 7. volt. Az ortofotók állami átvételére 2019 decemberében kerül sor.

A földmérőkkel közbeszerzési eljárás keretében a második keret-megállapodás alapján egyedi szerződéseket fognak kötni, tervezetten 2020 tavaszán 7062 kiinduló földrészletre indul meg a megosztási eljárás.

A VIII. ütem légifényképezésének és ortofotó-készítésének közbeszerzési eljárása megindítás alatt van, feladat elvégzését 2020. évre tervezik tavaszi lombtalan repüléssel.

A földmérőkkel közbeszerzési eljárás keretében a második keret-megállapodás alapján egyedi szerződéseket fognak kötni, tervezetten 2021 tavaszán 5581 kiinduló földrészletre indul meg a megosztási eljárás.

Változások történtek a jogi szolgáltatók körében is. Az OKTM V. ütemében 2018. november 22-én azon földrészletek esetében, ahol az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívókat még nem küldték ki az OKTM 2015/II. Konzorciummal a jogi szolgáltatói tevékenységet felfüggesztették. Az ügyvédi megbízási keretszerződést az OKTM 2015/II. Konzorciummal (II. ütemtől 49765 földrészletre) 2019. július 3. napjával mondták fel.

Az OKTM I., II., III., IV. ütemeiben, ahol az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívókat még nem küldték ki (176 földrészlet) az OKTM 2015/I. (I. ütem 7948 földrészletre) és OKTM 2015/II. Konzorcium 2019. március 4. napjától feladatot nem végezhet, mivel a szerződés megszűnéséig az eljárás időhiánya miatt részteljesítés nem valósulhatott meg.

Az OKTM I–V. ütemeiben, azokban az esetekben, ahol az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívókat a „régi” jogi szolgáltató kiküldte, a megosztási eljárás lezárásáig a feladatukat el kell végezniük.

Az „új” jogi szolgáltatókkal az ügyvédi megbízási keretszerződéseket 2019.06.27–28-án kötötték meg. A szerződés hatályba lépésének időpontja 2019.07.04. volt. Az „új” jogi szolgáltatók feladat-megrendelései az I–IV. és V. ütemekre 2019.07.04. időponttal, a VI. ütemre 2019.10.07. időponttal megtörténtek.

Az együttműködésről szólva Mátyás László elmondta, hogy a megosztási eljárások a feltételektől függően időigényüket tekintve alapvetően három csoportba sorolhatók:

1. Ha nincs felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba és nincs művelésiág-változás, akkor a megosztási eljárás tervezetten 350 napon belül befejezhető.

2. Ha nincs felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba, de van művelésiág-változás, a megosztási eljárás tervezetten 390 napon belül befejezhető.

3. Amennyiben van felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba és van művelésiág-változás is, a megosztási eljárás tervezetten 420 napon belül fejezhető be.

Előadásának befejező részében az előadó a megosztási eljárásban alkalmazott iratmintákat és a pénzügyi teljesítéshez a járási hivatal részéről szükséges igazolásokat ismertette.

Gudász Zoltán földügyi gazdálkodási referens (AM Földügyi és Térinformatikai Főosztály) Tájékoztatás az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt végrehajtásáról című előadása az előadó betegsége miatt elmaradt, helyette Mátyás László adott rövid tájékoztatást a program végrehajtásához rendelkezésre álló pénzkeretekről, különös tekintettel a szervezeti átalakítások nyomán történt pénzátadásokra.

 

Dr. Varga Éva jogtanácsos (Nemzeti Földügyi Központ Birtokrendezési Osztály) Munkafolyamatok irányítását és támogatását ellenőrző rendszer (MTR) használatának értékelése címmel tartott előadása az MTR általános ismertetése mellett az MTR-ben végrehajtható műveleteket mutatta be, ismertette a kiinduló földrészlet feldolgozásának menetét és állását valamint a rendszer segítségével elkészíthető jelentések, statisztikai lekérdezések tartalmát. Varga Éva az előadásának végén az MTR fejlesztéséről is szólt.

Az interneten keresztül elérhető és kezelhető rendszer alapvető célja a résztvevők támogatása a határidők betartásában és feladataik követelményeknek megfelelő teljesítésében.

Dr. Varga Éva (Fotó: HBA)

Segítségével az OKTM-program folyamatai nyomon követhetőek, nagy mennyiségű adat és dokumentumok kezelését és tárolását teszi lehetővé. Az MTR-ben kezelhetők a szerződés szerinti teljesítések és elszámolások valamint a földrészletekre, szereplőkre vonatkozó törzsadatok. A rendszer támogatja a program állására vonatkozó jelentések és statisztikai kimutatások elkészítését is. A rendszert folyamatosan fejlesztik, amely során követik a jogszabályi változásokat, figyelembe veszik a felhasználói észrevételeket és javaslatokat, valamint a jelentések, kimutatások új szempontok szerinti összeállításának igényeit.

Dr. Gross Miklós

Dr. Gross Miklós ügyvezető igazgató (Eurosense Légi Térképészeti Kft.) – folytatva az évekkel elkezdett missziójának teljesítését – az OKTM keretében készített digitális légifényképek állami térképészeti célú hasznosítási lehetőségei mutatta be, immáron sokadik alkalommal. Az előadó bemutatta az ország területének kb. a felére rendelkezésre álló, az elmúlt években készített nagyfelbontású légifényképeket, ortofotókat és digitális domborzatmodelleket. A prezentáció kitért az állami átvételen átesett, hivatalos állami adatnak számító digitális állományok lehetséges felhasználási körére, különös tekintettel a topográfiai térképi adatbázisok helyesbítésére és az állami földmérési alaptérképek, az ingatlannyilvántartási térképek validálására. Dr. Gross Miklós megjegyezte, hogy az évek óta rendelkezésre álló magas műszaki színvonalú, nagy értékű digitális térképészeti adatok „ingyenes” rendelkezésre állása még egyetlen döntéshozó ingerküszöbét sem érte el, így nincs tudomása a programon kívüli, „másodlagos” hasznosításukról.

Dr. Sóvári Tibor

Dr. Sóvári Tibor főosztályvezető (Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály) A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének földhivatali tapasztalatai című előadása elsősorban a program megvalósítási fázisaira vonatkozó hatályos jogszabályok alkalmazásának gyakorlati aspektusait érintette. Bemutatta Békés megyére az OKTM-program I–V. ütemeiben érintett földrészletekre vonatkozó statisztikai adatokat: a földrészletek, a kérelmezők és a tulajdonosok mennyiségét valamint a megosztandó földterület nagyságát járási bontásban.

Az előadó ezután áttekintette az eljárás valamennyi szakaszára a vonatkozó szabályok alkalmazásának tapasztalatait, kiemelve néhány, jogértelmezés szempontjából különleges esetet, úgy mint a jogszabály hatálya (kérelem benyújtása vagy eljárás megindításáról szóló értesítés), jogorvoslati (fellebbezés, kereset) lehetőségek (egyes fázisokra vagy az egész eljárásra), a művelési ágváltozás okozta helyzetekre, különös tekintettel az erdőfoltokra. Helyenként érdekes helyzetet teremtettek az M44-es autóút építéséhez kapcsolódó kisajátítási eljárások valamint a földrészletek megközelíthetőségének változásai. A főosztályvezető az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokra vonatkozó 2017. évi adatokkal zárta a prezentációját.

OKTM-be bevont

Kérelemmel nem érintett

Gyomaendrőd

256

1 385

Szeghalom

320

1 120

Szarvas

235

1 180

Békés

200

1 231

Sarkad

252

1 665

Békéscsaba

220

1 741

Gyula

205

1 006

Mezőkovácsháza

377

3 056

Orosháza

380

2 380

2 445

14 764

Sóvári Tibor előadását Kovács Gyulának, a Gyulai Járási Hivatal osztályvezetőjének prezentációja színesítette, amely az OKTM-program végrehajtása során előforduló, meglepő, néha megmosolyogtató helyzeteket mutatott be.

Csörgits Péter

Csörgits Péter főmérnök (Geodézia Zrt.) Modern adatgyűjtési technológiák alkalmazási lehetőségei az ingatlan-nyilvántartás szolgálatában címmel tartott előadást, amelyben az ortofotó alapján és a lézer szkennerek segítségével történő adatnyerés eseteit elemezte és értékelte alkalmasságukat az ingatlan-nyilvántartási térképek létrehozása, tartalmuk ellenőrzése során. Az ún. nagyképes ortofotók (repülőgéppel készített légifelvételek) minden tekintetben megfelelnek, mert nagy felbontás is elérhető, az elvárt helyzeti pontosság biztosítható, termelékeny (különösen nagy területen), állami átvétele szabályozott. A pilóta nélküli repülőeszközökkel készített légifelvételekből előállított ortofotók korlátozottan használhatók, mert ugyan kellő felbontású felvételek készíthetők és a helyzeti pontosság is biztosítható, de csak kisebb területek esetén gazdaságos és a repülés engedélyezése egyelőre nem szabályozott, bonyolult. (Sajtóértesülések szerint rövidesen napvilágot lát a pilóta nélküli repülőeszközök használatának szabályozása. Előzetes információk szerint az „ahol nem tiltott ott használható” elv lesz az irányadó. Hírek szerint a nem tiltott légterekben elegendő lesz a mobil applikáció segítségével történő regisztráció és bejelentkezés.) Az állami átvétel vonatkozásában a jogszabályok elvileg nem tesznek különbséget a különböző hordozókról készített felvételek között.

A lézerszkenelés különböző módszereit vizsgálva az előadó szerint a légi úton nyert adatok nem elég nagy felbontásúak (10–200 pont/m2), és nem elég jó helyzeti pontosságúak / nehezen ellenőrizhetők, így nem alkalmasak ingatlan-nyilvántartási célokra. A földi (álló) lézerszkennelés adatainak felbontása bőven elegendő (10 000–1 000 000 pont/m2), megfelelő helyzeti pontosság biztosítható, de nem elég termelékeny nagyobb területen és állami átvétele nem szabályozott. A mobil térképező eszközökkel (MMS) nyert lézerszkennelési adatok felbontása bőven elegendő (1 000–10 000 pont/m2), a megfelelő helyzeti pontosság biztosítható, kellően termelékeny elsősorban településeken belül, állami átvétele szabályozott. Az előadó gyakorlati példák bemutatásával hívta fel a figyelmet a korszerű adatnyerési módszerekkel nyert adatok alkalmazásának buktatóira az alacsony műszaki értékű alapanyagok (pl. 207-es térképek) helyesbítése esetén. A pontos geometriával rendelkező adatok direkt felhasználása ellentmondásokat eredményezhet az ilyen ingatlan-nyilvántartási térképeken.

A tartalmas program, a rendkívül informatív, színvonalas előadások elfáraszthatták a hallgatóságot, mert konferencia végére meghirdetett konzultációra már nem maradt energiájuk a résztvevőknek. A továbbképzés levezető elnökének, Horváth Gábor István főtitkárhelyettesnek nem maradt más feladata, mint megköszönni az előadóknak a felkészülést és az előadásokat, a hallgatóságnak pedig a megjelenést és a figyelmet, majd berekeszteni a konferenciát.

A konferenciáról Hodobay Böröcz András készített fényképes beszámolót, amely a Társaság honlapján a Képtárban megtekinthető.

A rendezvény képei

A beszámoló az elhangzott előadások anyagainak felhasználásával készült.

Összeállította: Buga László

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2019/6. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 221

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk