Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

Földmérők Világnapja–Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja - 2020. november 18.

Lemérni, felmérni a világot egy rendkívüli művészet. Lemérni valamit nagy felelősség. Nem engedhetjük meg, hogy kényelmesen végezzük.”

A tavaszról elhalasztott és a járványügyi helyzet miatt online rendezett konferencia megnyitójában Iván Gyula főtitkárhelyettes a német polihisztor, Alexander von Humboldt szavait idézte, melyek Humboldtnak a nagy matematikussal és földmérővel Carl Friedrich Gauss-szal folytatott dialógusaiban van lejegyezve.

Iván Gyula megnyitja az online konferenciát

Az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja az Európai Földmérők Tanácsának kezdeményezésére létrejött rendezvény, melyet napjainkban együtt tartanak a Földmérők Világnapjával. A CLGE minden évben megnevez egy személyt aki az „Év Európai Földmérője”, akit abban az évben megünneplünk. A 2020-as Év Európai Földmérője Piri reisz, teljes nevén Hadzsi Muhiddin Piri Ibn Hadzsi Mehmed) (Gallipoli, 1465/70 (?)–1554 vagy 1555) oszmán török tengernagy és térképész. Az Újvilágot is ábrázoló világtérképet szerkesztett, amelyből csak az Atlanti-óceánt ábrázoló rész maradt fenn. Piri reisz térképe csak 1929-ben, a szultáni palota, a Topkapi Szeráj restaurálása közben került elő.

A konferencia előadásainak középpontjában a fenntartható fejlődés állt, melyet a CLGE is a 2020. év központi témájának határozott meg.

Az ENSZ fenntartható fejlődés programja összesen 17 célt fogalmaz meg, azon belül 169 feladatot, 1034 eseményt, 1221 publikációt és 5285 intézkedést és mindezt 2030-as határidővel. Szakmánknak, a földmérésnek, térképészetnek, távérzékelésnek és térinformatikának rendkívül fontos szerepe van e célok elérésében.

 

A konferencia első előadását dr. Papp-Váry Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem professor emeritusa tartotta „Piri reisz élete és térképészeti munkássága” címmel. Érdekes előadásában összefoglalta Piri reisz életét, kitérve mind a hadvezéri, mind a természettudományos tevékenységére. Részletesen elemezte a térképészeti munkásságát, illetve bemutatta annak napjainkban is fellelhető eredményeit.

A következő előadást Jánossy András, a Lechner Nonprofit Kft. főosztályvezetője tartotta, „Jöttem, láttam, visszamennék, avagy Piri reisz úti jelentése a szultáni birtokok budai vilajetben történő nyilvántartásáról” címmel. A hazánk oszmán megszállására is utaló, fantáziadús előadásban ismertetést kaptunk a Lechner Nonprofit Kft. által üzemeltetett ingatlan-nyilvántartási rendszerekről, azok szolgáltatásairól, fejlesztésükről.

Dr. Tímár Gábor megkezdi előadását

A harmadik előadást dr. Tímár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője tartotta „Régi térképek georeferálása” címmel. Érdekfeszítő prezentációjában a MAPIRE (historical MAPs of the Habsburg emPIRE, a Habsburg birodalom történelmi térképi) című projektben alkalmazott georefererálási technológiával foglalkozott. Ismertette az első és a második katonai felmérés szelvényeinél alkalmazott georeferálási megoldásokat és az azokból levonható következtetéseket.

Dr. Kerkovits Krisztián a képernyőn

Dr. Kerkovits Krisztián, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének adjunktusa, érdekes előadásában „Szabálytalan forgástest-alapfelület és vetület definiálása kisbolygók felméréséhez és térképezéséhez” az üstökösök térképezésével foglalkozott. Példaként a 67/P jelű, igencsak szabálytalan alakú, Csurjumov–Geraszimenko üstökös térképezését mutatta be. Az általa javasolt szabálytalan forgástest-alapfelület segítségével sikerült egy térképi rendszerben ábrázolni az üstökös felületét.

Képernyőkép dr. Mihály Szabolcs előadása közben

Dr. Mihály Szabolcs címzetes egyetemi tanár az MFTTT Fenntartható Fejlődési Célok munkacsoportjának tevékenységéről számolt be előadásában. A térinformáció és a földmegfigyelés fontosságát hangsúlyozta az ENSZ Agenda 2030 céljainak megvalósításában és annak magyarországi vetületeit. Ismertette a munkacsoport eddig elvégzett munkáját, annak eredményeit, illetve a jövőbeni és a tervezett tevékenységeket is vázolta.

Kezdődik dr. Szabó György előadása

Dr. Szabó György egyetemi docens, a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének tanszékvezető-helyettese, a HUNAGI főtitkára, valamint dr. Czinkóczky Anna egyetemi docens, a HUNAGI titkára „Fenntartható fejlődés – Ígéret vagy realitás?” című közös előadásukban globális szinten tekintették át a fenntartható fejlődés problematikáját a térinformáció aspektusából. Részletes ismertetést adtak hazánk helyzetéről e célok megvalósításában, az európai megoldások tükrében. Megállapításuk alapján a geo-infokommunikációs technológia egy nagyon összetett ökoszisztéma, melyet teljes komplexitásában kell szemlélni. A pontszerű beavatkozásokat és a szűk keresztmetszeteket el kell kerülni, mert csak így lehet egy nyerő stratégiát kidolgozni.

Ezt követően Iván Gyula, a Lechner Nonprofit Kft. kataszteri főtanácsadója, „Átszámítás térképi vetületek között síkbeli transzformációval (egy kicsit másképp)” címmel tartott előadást, melyben nem-euklideszi geometriai eszközökkel mutatott be egy vetületek közötti átszámítási eljárást, példákkal is illusztrálva annak hasznosíthatóságát.

A délutáni programot Péliné dr. Németh Csilla, a MH Geoinformációs Szolgálat munkatársának „A klímaváltozás hatásai a fenntartható fejlődésre” című előadása nyitotta. Elmondta, hogy a klímaváltozás korunk legnagyobb kihívása, és célunknak kell lennie a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése, valamint át kell állnunk egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra. Ehhez gyökeres átalakítások kellenek az élet szinte minden területén, valamint az éghajlati és fenntarthatósági törekvéseknek erősíteniük kell egymást.

A következő referátumot dr. Kugler Zsófia, a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék egyetemi docense tartotta „A műholdas távérzékelés szerepe a Föld környezetének fenntarthatóságában” címmel. Előadásában a különböző távérzékelési megoldásokat mutatta be elsősorban a környezeti problémák kezelésében. Szó volt a COVID-világjárvány légszennyezettségre gyakorolt hatásáról, a vírussal kapcsolatos korlátozások hatásainak távérzékeléses elemzéséről. Említést tett a Google Earth Engine környezetről, melynek segítségével részt tudunk venni a földmegfigyelésekkel kapcsolatos tevékenységekben.

Dr. Földváry Lóránt előadása közben

Ezt követte dr. Földváry Lórántnak, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar egyetemi docensének előadása „A GRACE-FO első éve (A műholdas gravimetria aktualitásai)” címmel, amelyben összefoglalót kaptunk a műholdas gravimetria eddigi alkalmazásairól. Beszámolt arról, hogy a GRACE-FO műholdpár alkalmazásba állításánál a műholdak közötti távolságmérések pontosságát egy nagyságrenddel feljavították. Esettanulmányként a Kaszpi- és az Aral-tó gravimetriai vizsgálatát mutatta be műholdas gravimetriai módszerekkel.

A Lechner Nonprofit Kft. osztályvezetője, dr. Kenyeres Ambrus tartotta a délután következő prezentációját „Fenntartható magasságmeghatározás műholdas technológiákkal a XXI. században” címmel. Előadásában a magasságmeghatározás paradigmaváltásáról beszélt. A vonatkoztatási infrastruktúra megújításában műholdas technológiák (GNSS és radar-interferometria) alkalmazását javasolta integrált pontok segítségével, illetve kinematikus magassági alapfelületet létrehozását indítványozta.

Vidovenyecz Zsolt előadásának nyitóképe

A következő előadó a Mott MacDonald Magyarország Kft. képviseletében Vidovenyecz Zsolt volt, aki a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit vette sorra a kataszteri alkalmazásokban. Az igen érdekes bemutatójában beszélt a jogszabályok algoritmizálhatóságáról, illetve az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok felújításának lehetőségeiről a mesterséges intelligencia eszközeinek felhasználásával.

Szekeres Ádám főosztályvezető a Nemzeti Földügyi Központ képviseletében „Távérzékelési és térinformatikai technológiák az agrártámogatások szolgálatában” címmel tartott előadást, amelyben ismertette a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePAR) működését, az elvégzett fejlesztéseket, a távérzékeléses ellenőrzések rendszerét, valamint a VINGIS-rendszerrel kapcsolatos újdonságokat. Előadásában kitért a tervezett fejlesztéseikre is.

A Lechner Nonprofit Kft. főosztályvezetője, dr. Deák Márton a drónoknak az épületfelmérésben történő alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait és a végrehajtott fejlesztésekről szóló információkat osztotta meg a hallgatósággal. Általános tapasztalat, hogy a drónok használatával az adatmennyiség, illetve azok minősége is növekszik, mely új ismereteket is generál, azonban mindezzel együtt az adminisztrációs teendők is sokasodnak.

A konferencia utolsó szereplője, dr. Nagy Gábor adjunktus, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézetének munkatársa „Milyen körülmények között válthatja ki a lézerszkenneres mérés a hagyományosat?” címmel ismertette és hasonlította össze a két módszer technikai, gazdasági és jogi feltételrendszerét. Javaslatot tett arra, hogy a pontfelhőket alapadatként kéne kezelni úgy, ahogyan ezt már sok már országban megtették.

A 2020. évi Földmérők Világnapja–Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja rendezvény ismét bebizonyította, hogy a földmérő, térképész-, térinformatikus- és távérzékelőszakma folyamatosan képes modern megoldásokkal előállni, akár globális problémák kezelésére is.

Iván Gyula

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2021/2. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 324

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk