Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

Földmérő Világnap – Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja

 

„A matematikai felfedezések olyanok, mint a tavaszi ibolyák az erdőben: megvan a maguk ideje, mit ember nem sürgethet vagy gátolhat.”

Az 2021. évi Földmérő Világnap – az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja alkalmából Társaságunk által rendezett on-line konferenciát Carl Friedrich Gauss fenti mondatát idézve nyitotta meg Iván Gyula az MFTTT főtitkárhelyettese 2021. március 18-án.


Online előadások


Iván Gyula megnyitja az online konferenciát

A Földmérő Világnap a Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) és az Amerikai Egyesült Államok Földmérő Társasága (NSPS) kezdeményezésére jött létre és minden évben szerte a világon a földméréshez kapcsolódó rendezvényeket szerveznek. A március 21-i dátum úgy került meghatározásra, hogy az minden évben beleesik az Egyesült Államok Földmérő Hetébe, mely ünnepségsorozatot az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan rendelt el 5151. számú proklamációjában 1984. február 18-án.

Az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja a CLGE kezdeményezésére létrejött rendezvény, melyet napjainkban együtt tartanak a Földmérő Világnappal. A három társaság ez évtől kezdve a hagyományos „Év Európai Földmérője” helyett az „Év Globális Földmérője” személyt nevez meg, akit abban az évben megünneplünk. A 2021-es Év Globális Földmérője Carl Friedrich Gauss, német matematikus, csillagász, földmérő és még sorolhatnánk, egy igazi polihisztor volt.

A Konferencia előadásainak középpontjában a „nyílt tudomány” állt.

Az elmúlt évben az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) javaslatot tett közzé, „nyílt tudomány” (Open Science) címen. A Konferenciát e köré a téma köré szerveztük: „Nyílt tudomány - szakterületeink kihívásai egy új világban” címmel. Az UNESCO felhívása szerint: „A nyílt tudomány elképzelése mögött az áll, hogy hozzájáruljon a tudományos információk, adatok és eredmények szélesebb körű hozzáférhetőségéhez, megbízhatóbb hasznosításához (Nyílt adat, Open Data) a döntéshozók aktív részvételével (Nyitva a társadalom felé, Open to Society).

Napjaink tragikus helyzete, a pandémia okán, megerősítette e kezdeményezés létjogosultságát. A koronavírus elleni vakcina fejlesztésében az egész világ tudóstársadalma összefogott, megosztották adataikat, módszereiket és ennek eredményeként rövid idő alatt sikerült megfelelő megoldásokat találni. Ez egy fantasztikus eredmény.

Szakmánkban is hasonló törekvések találhatók szerte a világban.

A legnagyobb probléma talán a társadalom felé való nyitottság kérdése, ahol az egyes tudományterületeknek a politikusok felé kell meggyőző érveket tálalniuk.

A konferencia igazán sikeresnek mondható, hiszen a regisztrált, közel 300 résztvevő közül, a konferencia végéig, 200-250 online résztvevő vett részt az ülésen, ami kimagasló szám. Az MFTTT ezúttal is szeretné kifejezni köszönetét a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékének a technikai támogatásért.

A konferencia dr. Czinkóczky Anna, a Szent István Egyetem egyetemi docense, a HUNAGI főtitkár-helyettesének a dr. Szabó Györggyel, a HUNAGI főtitkárával közösen jegyzett előadásával kezdődött, melynek címe: „A mérési hibáknak legkevésbé kitett megfigyelések elmélete – és a bizonytalansággal való együttélés a tudományban és a hétköznapokban” volt.

Képernyőkép dr. Czinkóczky Anna előadásából

Nagyívű előadásukban Gauss matematikai és földmérési tevékenységétől kezdve, egészen a mesterséges intelligenciáig átfogó képet adtak a mérési módszerek fejlődéséről. Fontos mondanivalójuk volt, hogy a mérési eredmények megbízhatósága számít igazán, nem a pontossága. Mellette kifejtették, hogy a mérési hibákkal tudni kell együtt élni, és tudatni kell felhasználóinkkal, hogy méréseink hibával terheltek, bármiről is legyen szó, ezért csak adott valószínűségi szinten mondhatjuk valamiről, hogy az annyi.

A következő előadást Dr. Török Zsolt Győző, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense tartotta: „Gauss földmérése és a felvilágosodás kartográfiája” címmel. Nagyszerű előadásában tárgyalta

Dr. Török Zsolt hallgatói kérdésre válaszol

Gauss matematikai munkásságát, az elődjei térképészeti és földmérési megoldásait, valamint Gauss híres hannoveri felmérését és háromszögelését. Megemlékezett Gauss híres találmányáról, a heliotrópról, mely a pontok észlelését segítette nagy távolságokból. Izgalmas volt összefüggéseiben megismerni ennek a fantasztikus kornak, a XIX. századnak a rohamos földmérési és térképészeti fejlődését.

Következő előadónk Balog Péter őrnagy volt, az MH Geoinformációs Szolgálata és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara közös képviseletében. Előadásából, melynek címe:”Nyílt információk felhasználása a Magyar Honvédség geoinformációs támogatásában” volt, betekintést nyerhettünk abba, hogy egy védelmi intézmény hogyan próbálja felhasználni a rendelkezésre álló nyílt (hálózaton elérhető) adatokat, információkat saját tevékenységének szolgálatában.

Balog Péter megkezdi az előadását

Következő szekciónk az alkalmazott kutatásokkal foglalkozott. Első előadónk dr. Takács Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének egyetemi docense volt. „Teljesítményalapú légi navigáció és a geodézia” című előadásában betekintést nyerhettünk a légi navigáció és a GNSS-technológia összefüggéseibe. Beszámolt a jelenleg is folyó kutatási és fejlesztési feladataikról e témában.

Képernyőkép dr. Takács Bence előadásából

Dr. Lovas Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének egyetemi docense a „BIM: pontfelhőtől az építménymodellig” című előadásában először ismertette az építménymodellezés során a jelenleg használatos, elsősorban lézerszkenneres, eszközöket. Ezután a BIM-et, mint egy építmény egész életciklusát végigkövető modellezési módszer fontosabb lépcsőit ismertette. Lovas Tamás előadása azért is tűnt kiemelkedő jelentőségű, mert napjaink egyik legnagyobb fejlődés előtt álló témáját mutatta be a hallgatóságának.

Dr. Lovas Tamás hallgatói kérdésre válaszol

Következő előadónk László Gergely Tibor volt, az Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar
Geoinformatikai Intézet mérnöktanára, aki „Földrengések vizsgálata InSar technológiával” című előadásában a radar-műhold interferometria mozgásvizsgálati alkalmazásának jelentőségére mutatott rá. Előadásában a 2018. február 16-i, a mexikói Oxacában történt földrengés következtében bekövetkezett kéregelmozdulásokat vizsgálta szép eredményekkel.

Képernyőkép László Gergely előadásából

Következő szekciónk a felsőoktatás kutatás-fejlesztési programjaival foglalkozott. Czimber Kornél–Király Géza–Brolly Gábor–Bazsó Tamás közös előadásukban bemutatták a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán folyó oktatási, kutatási fejlesztéseket, elsősorban a nyílt megoldások, a nyílt szoftverek és alkalmazások fejlesztése területén.

Hasonló témával foglalkozott a Szegedi Tudományegyetem, Geoinformatikai, Természet és Környezetföldrajzi Tanszékének előadása, „Oktatási és kutatási eredmények a geoinformatika területén a Szegedi Tudományegyetemen” címmel, melynek szerzői Mucsi László–Szatmári József–Tobak Zalán–Boudewijn van Leeuwen–Kovács Ferenc voltak. Színes előadásukban az SZTE kutatás-fejlesztési és oktatási tevékenységéről számoltak be, illetve a távérzékelési területen elért eredményeiket ismertették.

Az Ipari alkalmazások szekció Domokos György, Airbus DS Geo Hungaty Kft., előadásával kezdődött, aki az „Airbus Open Innovation – egy alternatív kezdeményezés a földmegfigyelési szolgáltatások fejlesztésére” című előadásában a cég nyílt innovációs lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Ennek lényege, hogy az Airbus támogat minden olyan kezdeményezést – anyagilag is – mely szerintük előreviszi a földmegfigyelési szolgáltatások fejlesztését. A programban bárki részt vehet, megfelelő pályázattal. Hazánkban is jó lenne, ha szakmai kérdésekben hasonló megoldásokkal találkozhatnánk a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező cégektől.

Vízhányó József, GDI Magyarország Kft., „Esri’s ArcGIS StoryMaps – a digitális történetmesélés térképes eszköze” címmel tartott előadást a cég termékeiről, melyek a trópusi viharok tanulmányozásában, elemzésében és vizuális megjelenítésében töltenek be vezető szerepet.

A konferencia utolsó szekciója közigazgatási és közigazgatási-szolgáltatási kérdésekkel foglalkozott.

Jánossy András, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. főosztályvezetője, „A Gauss görbe apropóján…egyenesen az állampolgároknak szóló Lechner ingatlan-nyilvántartási szolgáltatások” című előadásában a Lechner Tudásközpont (LTK) földügyi szolgáltatásait vette górcső alá. Elemzést adott a szolgáltatásokról és azok felhasználói elégedettségéről.

Braunmüller Péter, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. osztályvezetője „Nyílt forrású megoldások az adatszolgáltatás szolgálatában” című előadásában az LTK megújított adat- és információszolgáltatásait ismertette, valamint részletesen kitért a légifelvétel-archívum (http://fentrol.hu) újfajta szolgáltatásainak bemutatására.

Képernyőkép Braunmüller Péter előadásából

Kozári Ágnes és Cebei Márk, Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., közös előadásukban, melynek címe: „Az Országos Építésügyi Nyilvántartás hasznos szolgáltatásai földmérők számára” volt, az LTK szolgáltatásainak rugalmasságára hívta fel a figyelmet, mely mind az építészek, mind az építtetők, mind a földmérők munkáját magas színvonalon segíti.

Társaságunk nevében még egyszer szeretnénk megköszönni előadóinknak a felkészülést és az előadások megtartását, illetve kollégáinknak, akik ilyen magas részvétellel vettek részt ezen a programon.

Budapest, 2021. április 16.

Iván Gyula
főtitkárhelyettes

 


Online előadások


 

 


GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2021/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 218

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk