Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

EMT XXI–XXII. Földmérő Találkozó, Székelyudvarhely

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő szakosztálya szeptember 16–19. között Székelyudvarhelyen tartotta a XXI–XXII. Földmérő Találkozót, amely a sajnálatos járványhelyzet miatt 2020-ban elmaradt XXI. találkozót is magába foglalta.

Az összevont találkozó célja: hozzájárulni napjaink tudományos, informatikai és technológiai újdonságainak szakmai megoldásainkba való célirányos beépítés szükségességének és lehetőségeinek megismeréséhez. Célkitűzésünk elérése érdekében találkozónk jó alkalom a bel- és külföldi szakemberek és intézmények közötti kapcsolatok kialakítására és fejlesztésére, ami nagyban hozzájárul szakmai ismereteink, tájékozottságunk és feladatmegoldó képességeink gyors és hatékony bővítéséhez.

Székelyudvarhely címere

A találkozó meghirdetett fő témája: „A járvány utáni esélyeinket a szakmai megoldásaink folyamatos megújulásán alapuló intelligens, rugalmas és innovatív hozzáállásunk biztosíthatja:

  • szakmai megoldásaink folyamatos megújulásának jelen és jövőbeni lehetőségei,
  • az új szakmai feladatok és a tudományos-technológiai lehetőségek intelligens, rugalmas és innovatív egyeztetése,
  • várható és elért szakmai eredmények.

A találkozón 85 regisztrált fő vett részt, de a konferencián többen voltak kíváncsiak a szakmai előadásokra. Az első nap a megérkezésé és az ismételt találkozás fölött érzett örömé volt. A második napon – pénteken – 12 szakmai előadás hangzott el a Tamási Áron Gimnázium Nyírő József dísztermében.

A konferencia elnöksége (balról: dr. Siki Zoltán, a Magyar Mérnöki Kamara képviseletében, Iván Gyula, az MFTTT vezetése képviseletében, Rákosi-Seiwarth Ildikó, a romániai ingatlanügyi főhatóság igazgatója, dr. Ferencz József, az EMT Földmérő szakosztály elnöke, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, dr. Csemniczky László, a gita Műszaki Térinformatikai Egyesület képviseletében

A konferenciát Ferencz József, az EMT Földmérő szakosztályának elnöke nyitotta meg, majd az elnökség tagjai üdvözölték a résztvevőket. A konferencia résztvevőit külön köszöntötte Rákosi-Seinwarth Ildikó, a romániai ingatlanügyi főhatóság igazgatója, Gálfi Árpád Székelyudvarhely polgármestere, akit örömmel üdvözölték azt, hogy a műszaki tanácskozás ezt a nagy múltú várost ismét a konferencia helyszínéül választotta.

Mint ismeretes, Márton Gyárfás professzor emlékére az EMT és az MFTTT emlékérmet alapított, amelyet egyik évben az erdélyi találkozón (az erdélyi megnevezésben a Partiumot is beleértjük), másik évben az MFTTT Vándorgyűlésen adnak át az arra érdemes erdélyi és magyar földmérőnek. Idén az átadás részben Miskolcon, az MFTTT 33. Vándorgyűlésén történt meg, ahol dr. Mihály Szabolcs (2020) és Hetényi Ferencné (2021) vehette át a kitüntetést, míg a mostani találkozón e magasrangú szakmai elismerést erdélyi részről Márton Edith (2010), a Csíkszeredai
Kataszteri Hivatal vezetőjének és Drimba György (2021), nagyváradi vállalkozónak ítélték oda.

Márton Edith és Drimba György a kitüntetés után

Az üdvözléseket és a kitüntetések átadását a szakmai előadások követték, összesen tizenkettő. A délelőtti szekció levezető elnöke dr. Ferencz József volt. Elsőnek dr. Mihály Szabolcs, az MFTTT hozzájárulás a fenntarthatósági feladatok megoldásához című érdekes előadásában a fenntartható fejlődések támogatási lehetőségeit mutatta be.

A koszorú elhelyezése utáni főhajtás

A konferencia hallgatósága

Palya Tamás előadásában a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép készítési folyamatáról szólt, annak feladatait elemezte.

Az euklideszi geometria mindenki, a geodézia által is alapként használt megoldásokat alkalmazza. Ettől eltérő a nem-euklideszi geometria, amely geodézia alkalmazhatóságáról a Nem-euklideszi geometria a geodéziában címmel Iván Gyula tartott előadást. A nem-euklideszi geometria alkalmazásával a vetületek közötti átszámítások egyszerűbbé válhatnak.

Mindenki előtt ismert az I. világháborút lezáró, fájdalmas trianoni békeszerződés, amelyhez kapcsolódik Varga Norbert A magyar–osztrák államhatár véglegesítése 1920–1927 című előadása. Az államhatár véglegesítése után a két állam csak 1967-ben kötött az államhatárral összefüggő munkálatokról szóló kétoldalú szerződést.

Az idő gyors előrehaladása miatt a betervezett kávészünet elmaradt, de a levezető elnök engedélyt adott a frissítők előadások közbeni magunkhoz vételére, így sok időt spóroltunk, visszatértünk az eredetileg tervezett menetrendhez.

Tehát az előadások megszakítás nélkül folytatódtak, nevezetesen Sebők Tamás a Citadella erőd területén található Gellérthegy nevű főallappontja, múltja, jelene című dolgozatával. A Citadellán nagyívű munkálatok folynak, amelyek érintik a magyar geodézia számára fontos főalappontot is, azt a nevezetes geodéziai alappontot, amelyen az átmenő meridián a budapesti sztereografikus vetületnek és az egységes országos vetületi rendszernek is fontos alkotó eleme.

Mikesy Gábor és Sasi Attila Helynevek a történelmi-politikai térben című tanulmánya a földrajzi nevek kulturális örökség- és identitásőrző feladatát tárja elénk. Előadásukban azok térképi (térinformatikai, navigációs stb.) megjelenítésének, a földrajzi nevek regisztrálásának fontosságát hangsúlyozzák. Az elméleti és történeti áttekintésen túl a moldvai magyar (csángó) nevek alakulásmódjába való részletesebb betekintést is lehetővé tették.

A magyarországi rendszerváltás utáni földkárpótlási rendszerben számtalan osztatlan tulajdoni közösség keletkezett. Ennek felszámolását az akkori kormány egy, a 2001. év decemberében kihirdetett jogszabállyal tervezte végrehajtani. Ez hatalmas és bonyolult munkának bizonyult, az erőfeszítések ellenére a mai napi sem fejeződött be. A parlament e feladat mielőbbi végrehajtása érdekében alkotott új jogszabályt, amelynek rendelkezései 2021. január elsején léptek hatályba. A földügyi rendszerek fejlesztésével megbízott Lechner Nonprofit Kft. feladatul kapta a kormányzattól, hogy vegyen részt a törvény rendelkezéseihez illeszkedő (elektronikus földügyi adatszolgáltatást megvalósító) informatikai rendszer kifejlesztésében. E feladatok végrehajtását Doroszlai Tamás FOKTM fejlesztése című előadásában mutatta be.

Közös ebédünket a gimi éttermében fogyasztottuk el, az étkek ízletességének, finomságának okán a szakácsokat – ketten vannak – dicséret illeti.

A délutáni szekció levezető elnöke dr. Mihály Szabolcs volt, aki nagy gyakorlattal irányította az előadások menetét.

Érdekes volt Kolesár András Terepi adatrögzítés és irodai munka együttműködése az örökségvédelmi nyilvántartás megújításában című előadása, amelyben a nyilvántartásban szereplő adatok pontosságáról és naprakészségéről hallhattunk.

Siki Zoltán a nyílt forráskódú programok alkalmazását is fontosnak tartja a kereskedelmi programok mellett. A pilóta nélküli légijármű (UAV) esetében is egyre újabb programok alkalmazhatók a repülési tervek készítésében, az eredmények feldolgozásában. A Nyílt forráskódú szoftverek az UAV felvételek feldolgozásában című dolgozata a legújabb lehetőséget tárja a hallgatóság elé.

Merre tart a címkataszter? dolgozatot Márton Huba, Nagy István, Mester Zsolt és Bekő Csaba jegyzi. Előadásuk kivonata frappánsan foglalja össze mondanivalójukat: „’Honnan indulunk, hová érkezünk?’ – sokszor elhangzik úttervezéskor. Manapság már nem is olyan nagy feladat amikor szinte minden okosabb készülék már helymeghatározásra is képes, viszont, ha nem lehetne diszkrét koordinátákkal is ezeket a pontokat leírni, meghatározni, akkor bizony bajba lenne egypár országos vagy helyi lefedettségű intézmény, de még az egyszerű polgár is, mivel az érintettek többsége nagy valószínűséggel nem koordinátákkal adja meg egy bizonyos pont helyzetét, hanem először valamilyen ismert ponthoz viszonyítva vagy postai címre gondol. Ha pedig kifordítva tesszük fel a diszkrét koordináták kérdéskörét, vagyis Mi történik, ha nem létezik egy egységes, naprakész cím kataszter, akkor felismerjük azokat az adminisztratív botlasztókat amelyekkel valamilyen hivatali ügyintézés, netalán on-line regisztráció során találkozhatunk.”.

Dr. Erdélyi Marcell (dr. Ferencz József) A DJI Phantom 4 RTK UAV gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalataim tanulmányában a nevezett pilóta nélküli légi járművel kapcsolatos információkat osztott meg a hallgatósággal.

Adatgyűjtési megoldásaink folyamatos fejlesztése a tudományos-technológiai és informatikai újdonságok felhasználásával című előadásában dr. Ferencz József (dr. Erdélyi Marcell) a tudományos-technológiai és informatikai fejlődés által felkínált adatgyűjtési, az adatok felhasználási lehetőségek közül a megfelelőnek tartottak időrendi kiválasztásának és alkalmazásának eredményeit tárgyalta.

Az előadások végeztével a Tamási Áron Gimnázium GEREBEN néptáncegyüttese székely táncokat mutatott be, nagy sikerrel.

Az idő előrehaladtával a hallgatóságon talán a fáradság jelei mutatkoztak, a kerekasztal beszélgetés rövidségének is ez lehetett az oka. Dr. Ferencz József elnök úr a konferencia tudományos részét berekesztette.

A konferencia befejezése utána tiszteletünk kifejezéseként a Szt. Miklós templom közelében lévő temetőben dr. Márton Gyárfás professzor síremlékét koszorúztuk meg.

A koszorú elhelyezése utáni főhajtás

A meghirdetett esti díszvacsora a beharangozott időben megkezdődött. Pohárköszöntőt Ferencz József és Mihály Szabolcs urak mondtak, majd a szereplés lehetőségét átengedték kétszemélyes zenekarnak. A vacsora során felszolgált étkek szépen tálaltak és ízletesek is voltak. Ital is volt elégséges, folytak a beszélgetések, zajlott az információcsere, a tánc sem maradt el, mindenki jól érezte magát. E sorok szerzője nem tudja meddig tarthatott a kikapcsolódás, de mintha szállásunk hajnali 2–3 óra körül csendesedett volna el.

Másnap, szombaton a későn vagy korán? fekvőknek nehéz lehetett a „korai” felkelés, de hát a szakmai kirándulás tervezett indulása helyi idő szerinti 9:30 óra volt, amit a szervezők be is tartottak. Szakmai kirándulásunk Székelyudvarhely – Szejkefürdő, Orbán Balázs síremléke, Mini-Erdély Park – Farkaslaka, Tamási Áron síremlék – Szentlélek, Nyikómalomfalva, Székelyszentmihály, Kobátfalva, Nagykadás, Kiskadács, Siménfalva útvonalon át – Rugonfalva, ref. templom – Székelykeresztúr, Petőfi szobor, a Gyárfás kastélykertben Petőfi vén körtefája, ebéd a Nyári-kert étteremben – Nagygalambfalva, Kányádi Sándor síremlék – Agyagfalvi réten emlékmű –Bögöz  – Székelyudvarhely útvonalat követte (összesen 66 km). Kirándulásunkon Kováts Szidónia nagy történelmi tudással tárta elénk a települések történetét, azok szépségét. Említésre méltó, hogy idegenvezetőnk férjével, Kováts Árpáddal Udvarhelyen fényképész műtermet üzemeltetnek, amelyben ők a negyedik generációt képviselik. Az interneten honlapuk fellelhető, több ezer régi üvegnegatívval készült történelmi képek vannak birtokukban. Érdemes felkeresni.

A II. Földmérő találkozó – 2001 – szakmai kirándulása során az akkori résztvevők láthatták Szejkefürdőt, Farkaslakát, Petőfi vén körtefáját, amelyekről a készült fényképek a XX. találkozó tiszteletére kiadott albumban is láthatók. Mostani látogatásunk során megállapíthattuk, hogy a korábbi körülmények előnyükre változtak, számtalan felújítást történt. Sajnos a vén körtefa mára még jobban halódik, megmentése szinte lehetetlennek látszik. Farkaslakán is koszorút helyeztünk Tamási Áron síremlékére.

Az ízletes keresztúri ebéd elfogyasztása után megálltunk Rugonfalván, ahol a református templomot látogattuk meg. A templom történetét Barabás Csaba lelkész ismertette, ő magyarázta meg a feltárt falfreskó jelentését is.

Nagygalambfalván a 2018-ban elhunyt Kányádi Sándor síremléke előtt tisztelgett és koszorúzott a résztvevők társaságában az EMT és MFTTT képviselője.

Koszorúzás a vén körtefánál

A síremlékek koszorúzása az együvé- és összetartozásunkat szimbolizálja, azt jelenti, hogy egymás segítésével és kölcsönös tiszteletével egy célért dolgozunk. Ezért is adott lelkileg felemelő érzést a koszorúk síremlékeken történő elhelyezése, hiszen a szebb jövőért egy nemzetként harcoltak ők is.

A szakmai kirándulás befejezéseként megtekintettük az Agyagfalván, az 1848. október 16–18. között tartott székely nagygyűlés emlékére felállított emlékművet, amelyen kiálltak a magyar kormány és Erdély Magyarországgal történő egyesítését kimondó törvény mellett. A Partiumban keletkezett román zavargások arra késztették s székelyeket, hogy csatlakozzanak a szabadságharchoz.

A szakmai kiránduláson történelmi vidékeink egy kis szeletét járhattuk be. A korábbi találkozók sorához, a meglátogatott területekhez kapcsolódó mostani kirándulás is tovább bővítette történelmi ismereteinket, közösségi élményeinket.

A kirándulás estéjén szállásunkon már csak a vacsora várt bennünket. Azt elfogyasztva az összepakolás, a hosszú hazaút előtti éjszakai pihenés következett, majd a vasárnapi reggeli után az elköszönések, az érzelmes búcsúk vártak ránk.

Köszönetet mondunk erdélyi kollégáinknak, a szervezőknek áldozatos munkájukért, a szeretetükért, amellyel körülvettek bennünket, az előadások készítőinek színvonalas dolgozataikért. Köszönjük!

Nem ismerjük még a jövő évi találkozó helyszínét, de 2022-ben – amennyibe a vírus nem szól közbe – a XXIII. Földmérő Találkozón ismét szeretnénk részt venni.

A találkozó fényképei, amelyeket az összefoglaló szerzője készített, az MFTTT Képtárában megtekinthetők, illetve onnan letölthetők. A fényképek az EMT támogatásával készültek.

Hodobay-Böröcz András



A rendezvény fotói a képtárban megtekinthetők.

Felhasznált irodalom

–    XXI–XXII. Földmérő Találkozó konferencia kiadványa

–    Internet, Wikipédia

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2021/5. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 96

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk