Győr városa ebben az évben ünnepeli szabad királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulóját. A város ebből az alkalomból létrehozta a Győri Értéktárat. A Győri Értéktár Bizottság a 2021. szeptember 25-i ülésén a győri geodéziai emlékparkot – Bolla Gyula kollégánk előterjesztésére „Geodéziai Emlékpark Győr (1810. évi győri alapvonal pontjai)” megnevezéssel – a települési értéktárba, mint nemzeti értéket felvette.

Magyar területen az első alapvonal mérésére 1810. évben Győr környékén (Bőny és Tápszentmiklós között) került sor. A szakmai köztudatba a későbbiekben ez „az 1810. évi győri alapvonal” néven vonult be.

Az alapvonalnak mind a déli, mind az északi végpontján alapkövet helyeztek el, melyeket faragott kővel körbe falaztak. Az alsó kő közepébe vésett finom pont – rézhenger – volt az alapvonal végpontja. Az alapkő fölé az alapvonal mérését követően helyezték el a pont védelmét szolgáló vörös márványtömböt.

Az alapvonal kövei a Geodéziai Emlékparkban (Fotó: Bolla Gyula)

A mintegy18 kilométer hosszú oldal hosszának mérése 1810. augusztus13-án kezdődött a déli végponton Tápszentmiklós határában, mely egyben a meridián irányú vonal I. pontja volt. Szeptember 22-én érkeztek az alapvonal középső pontjához (55×55×200 cm méretű vörös márványkő), mely a meridián irányát jelölte. A közelben levő két kisebb kő (30×30×160 cm méretű) az alapvonal középső pontját biztosította. A hosszmérést az északi végponton Bőny határában október 22-én fejezték be. Az alapvonal hossza 9 429 236 bécsi öl, vagyis 17 882,393 méter lett.

1974-ben az újabb alapponthálózat helyszíni munkáit végző földmérők pusztuló állapotban találták az alapvonal pontjait. A további rongálódástól megóvandó, az alapvonal déli végpontját valamint a középső pontját jelölő a köveket Győrbe szállították és a földhivatali irodaház udvarán, a Czuczor Gergely utca – Arany János utca által határolt kis parkban helyezték el.

A műszaki emlékké vált köveknek is helyet adó geodéziai emlékparkot 1976. augusztus 10-én avatták fel. Az emlékpark létrehozásában elévülhetetlen érdeme volt dr. Regőczi Emilnek, aki ifjú mérnök korától – 1923–1928 között a győri Földmérési Felügyelőség mérnökeként – nyomon követte a győri alapvonal pontjainak sorsát, kezdeményezte a szakmai emlékpark létrehozását. Időközben az időjárás sok kárt okozott a pontjelekben, amelyeket földhivatali kollégák 2002-ben felújítottak.

Az elődeink kiváló teljesítményének ily módon emléket állítva Győr városa méltó módon fejezte ki megbecsülését és tiszteletét szakmánk iránt. Az MFTTT vezetése nevében dr. Ádám József elnök levélben fejezte ki köszönetét Bolla Gyula tagtársunknak a geodéziai emlékek megőrzése érdekében végzett sikeres munkájáért.

Buga László