Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

30. Nemzetközi Térképészeti Konferencia, Firenze, 2021. december 13–18.

A konferencia honlapjának címe: icc2021.net

A koronavírus-járvány következtében lényegében megszűnt a nagyobb nemzetközi konferenciák megszervezése jelenléti módban, jó esetben online eseményeken ismertethették eredményeiket a kutatók.

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association, ICA) kétévente rendezett konferenciái a közelmúltban (2013 után) mind Európán kívül helyszíneken voltak. Olaszország nem különösebben aktív tag az ICA-ban, legalábbis európai mércével semmiképpen sem. Tulajdonképpen meglepő is volt, amikor Olaszország pályázott a konferencia rendezésére, hiszen legfeljebb a térképtörténeti és a kartográfiaörökséggel foglalkozó bizottságban mutattak némi aktivitást nemzetközi szinten. A helyi térképészek viszont évi rendszeres, nagy létszámú konferenciát rendeznek, de csak olasz nyelvű előadásokkal. Tehát olyan sokat nem tudhattunk eddig a mai olasz kartográfiáról, de Firenze mindentől függetlenül olyan (turisztikai) célpont, amely még a koronavírus idején is vonzó lehetett a résztvevők számára.

Az ICA elnökségének – amelynek ebben a ciklusban is tagja vagyok alelnökként – feladata a konferencia előkészületeinek nyomon követése, állandó egyeztetés a rendezőkkel. Természetesen a koronavírus miatt ez a folyamatos kapcsolattartás még intenzívebb volt, és 2020 második felében az akkori járványhelyzet miatt az olasz rendezők javasolták a konferencia elhalasztását. Az ICA elnöksége elfogadta a javaslatot két feltétellel: a halasztás miatt ne kerüljön át a rendezvény a következő évre, míg a másik feltétel a hibrid rendezés volt, tehát legyen lehetőség személyes, de online részvételre is.

Az omikron-vírusváltozatot 2021 novemberében fedezték fel, és a konferencia idején még alig terjedt el Európában. Szerencsére Olaszországban már csak a konferencia közben történt szigorítás, december közepétől csak PCR-teszttel léphettek be még az oltottak is, de ez a firenzei konferencia résztvevőit már nem befolyásolta, az országból kiutazókat nem érintette a szigorítás.

Workshopok és hibrid konferencia

Az ICA-konferenciákhoz kapcsolódóan a szervezet bizottságai általában közös workshopokat is rendeznek. Ezúttal a bizonytalanság következtében egyes bizottságok még a konferencia előtt megrendezték a saját online workshopjukat, de többen éltek a rendezők biztosította lehetőséggel, és a konferencia helyszínén hibrid workshopot rendeztek még a megnyitó előtt, XII. 13-án.

A Kartográfiatörténeti Bizottság (Commission on the History of Cartography) kényszerűen választotta ezt a lehetőséget a 2020 áprilisában, Isztambulban megrendezni kívánt szimpóziuma (https://history.icaci.org/istanbul-2020/) pótlásaként, amelyet a törökországi járványhelyzet miatt az utolsó pillanatban kellett lemondani. A firenzei workshopot ugyan az isztambuli eseménnyel azonos címen hirdették meg, de az előadások az eredeti programtól eltértek, és néhány új előadást is elfogadtak a szervezők. Örömmel láttuk, hogy Török Zsolt Győző, intézetünk egyetemi docense mellett korábbi tanítványai, Jeney János (Magyarságkutató Intézet) és Merve Senem Arkan (Arkin University, Ciprus) is előadásokkal szerepeltek a programban. Mivel a program hat, nagyjából húsz perces előadást tartalmazott, ez jelentős hozzájárulás volt az esemény sikeréhez.

A többi bizottsági workshopon nem volt magyar részvétel előadással. Ezek a workshopok arra is alkalmasak voltak, hogy teszteljék az informatikai lehetőségeket, illetve a helyszínt, a Firenzei Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét. Az olasz rendezők a Cisco Webex szoftverét használták a hibrid konferencia közvetítésére. A tíz bizottsági workshop technikai lebonyolítása nem volt igazán meggyőző, de ennek oka részben a technikai személyzet alacsonyabb létszáma (jó esetben egy fő technikus) volt az első napon. Az is kiderült, hogy a Webex nem igazán tolerálja az instabil WIFI–jeleket, és sajnos az egyetem épületében időnként szembesültünk ezzel a problémával. Szerencsére a konferencia programját ez azért is érintette kevésbé, mert a rendezők minden eshetőségre felkészülve december elején előre bekérték minden előadótól a prezentációt (PDF), sőt azt is kérték, hogy lehetőség szerint rögzítsék is előre az előadás videóját (MP4). Sokan feleslegesnek érezték a rendezők kérését (nekem hat előadást kellett rögzíteni), de az egyes szekciók alatt bizony időnként szükség volt ezekre az előzetes felvételekre, így lényegében alig maradt el előadás a kiadott programhoz képest. Ez már csak az online résztvevők miatt is fontos volt.

A 12 perces előadáshosszt nem kísérte osztatlan lelkesedés, de kicsit hosszabb előadási idő esetén is lettek volna olyan előadók, akiknek az sem lett volna elégséges. Viszont a szekcióvezetőknek általában jól sikerült az időkeret betartatása. A korábbi konferenciákhoz képest jó volt, hogy senkire nem bízták egynél több szekció vezetését (ezt vélhetően az is megkönnyítette, hogy míg a korábbi konferenciákon nyolc párhuzamos szekció volt, itt most csak hat szekció zajlott egyszerre).

Megnyitó, előadások

A megnyitóünnepségre különleges helyszínen került sor, a Palazzo Vecchio, a régi városháza Salone dei Cinquecento nevű termében. Ez a hatalmas terem (hossza 54 méter, szélessége 23 méter és magassága 18 méter) a palota legnagyobb és legfontosabb helyisége történelmi-művészeti szempontból. S bár valóban hatalmas ez a terem, a járvány miatt csak kétszáz fő vehetett rész a megnyitón, csak így lehetett biztosítani a székek egymástól való megfelelő távolságát. A közel háromórás megnyitón egymást érték a főleg olasz nyelvű beszédek. A konferencia idején Firenzében is hasonló hőmérséklet uralkodott, mint Budapesten és ebben a XV–XVI. századi teremben természetesen nem volt, és most sincs fűtés. A néhány hősugárzó nem sokat segített a hőfokon, így a megnyitó utolsó részeként elhangzó vonósnégyest már nem teltház hallgatta végig.

A megnyitót követő állófogadásra is a Palazzo Vecchioban került sor, hasonló hőmérsékleti körülmények között, így túl sokáig nem tartott, de a helyszín miatt így is igazán emlékezetes lett az esemény.

A nyitóünnepségen

A helyzethez igazodóan kevesebb meghívott előadó (keynote speaker) került a programba. Az első ilyen előadást Greg Scott (ENSZ Statisztikai Részleg, New York) tartotta Cartography in an Age of Digital Transformation címmel. A második ilyen előadást az ICA korábbi elnöke, Menno-Jan Kraak (Hollandia) tartotta Open Map Knowledge – ICA’s contribution to the SDGs címmel, és ez az előadás is kapcsolódott az ICA és az ENSZ együttműködéséhez, hiszen ő volt az egyik szerzője és szerkesztője a Mapping for a sustainable world című, ingyenesen elérhető kötetnek (https://digitallibrary.un.org/record/3898826). Ebben az ICA szakemberei közérthető példákon keresztül szemléltetik, hogy hogyan tud hozzájárulni a térképészet az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez. Ezen előadások felvételei regisztráció nélkül is elérhetők a https://www.icc2021.net/public-session/ oldalon keresztül (sajnos úgy tűnik, hogy Greg Scott előadásának csak egy kisebb részét sikerült rögzíteni). Ugyanezen a címen még szintén ingyenes elérhetők további, különleges szekcióelőadások: Urban Data Analytics platform based on Earth Observation and Artificial Intelligence: Latitudo 40, Geospacial Data and Business Innovation; Geospatial Data, Dashboards, Analytics and Scientific Communication – Lessons Learned from the COVID-19 Pandemic (az ESRI és a John Hopkins Egyetem szakembereinek online közreműködésével); National Mapping, National Geospatial and National Statistical Agencies Day of Collaboration and Information Sharing (ez utóbbi egy egész napos előadássorozat volt elsődlegesen a nemzeti térképészeti ügynökségek résztvevői számára).

Összesen 563 előadást mutattak be Firenzében 80 szekcióban.

Gede Mátyás szekcióülés vezetése közben

Kiállítások, kirándulások

A térképkiállításnak az Olasz Katonafölrajzi Intézet adott otthont, de virtuálisan is megtekinthető volt (és még most is elérhető) a kiállított térképek, atlaszok (http://www.geografia-applicata.it/icc-2021-virtual-exhibition/), s a teljes katalógus is letölthető:

http://www.geografia-applicata.it/wp-content/uploads/ICC2021_GENERAL_CATALOG_Exhibition.pdf

A Barbara Petchenik gyermekrajzversenyre és -kiállításra is külső helyszínt kerestek a rendezők, alapvetően azért, hogy ne csak a konferencia résztvevői tekinthessék meg a rajzokat. (A Palazzo Medici-Riccardi, a híres bankárcsalád firenzei palotája, amely 1440 és 1460 között épült.)

Az idei verseny témája „A map of my future world” volt. Összesen 32 tagországból 178 rajz érkezett a versenyre, kiállításra, köztük hat térképrajz képviselte Magyarországot (http://terkepismeret.elte.hu/2021-es-verseny). A kiállításról a szervezők egy interaktív virtuális túrát is készítették, amely itt érhető el: http://www.observo360.com/icadrawingexhibition/.

A firenzei konferencia idejére jelent meg az előző két hasonló kiállítás és verseny (2017 és 2019) anyagát bemutató nyomtatott kiadvány, amely a spanyol nemzeti tagunk (Instituto Geográfico Nacional de España) közreműködésében látott napvilágot, annak 150 éves évfordulójához kapcsolódó ünnepség részeként. Újdonságként ez volt az első kétnyelvű (angol–spanyol) kiadvány a hat kötetből álló, „Children Map the World” című sorozatban. A kiadvány ingyenesen letölthető:

https://icaci.org/files/documents/books/El_mundo_dibujado_por_los_ninos.pdf

Az is hozzájárult a konferencia sikeréhez, hogy az olasz rendezők kiváló kirándulásokat kínáltak a résztvevőknek, persze Firenze olyan helyszín, ahol ez nem okozott túl nagy problémát. Meglátogathattuk az Olasz Katonaföldrajzi Intézetet, a Galileo Múzeumot (amely valóban sok kartográfiai látnivalót kínál az érdeklődőnek), a Természettudományi Múzeumot, illetve Dante kozmográfiáját a Pitti-palotában.

Díjak

Az ICA legnagyobb kitüntetését, a Carl Mannerfelt-aranyérmet 1973-as alapítása óta csak 13 személy kapta meg. Most az ICA elnöksége két ilyen díjat is odaítélt.

Az egyiket a 90. születésnapját csak néhány nappal a konferencia előtt ünneplő Ulrich Freitag kapta, aki személyesen jelen volt az egész konferencián. A díjazott a berlini egyetem nyugalmazott professzora, a német kartográfia doyenje.

A másik díjazott az amerikai Alan MacEachren volt, aki videóüzenetben köszönte meg a díjat. Alan MacEachren a Pennsylvaniai Állami Egyetem Geográfiai Tanszékének nyugalmazott professzora, az ezredforduló egyik legnagyobb hatású és legtöbbet idézett elméleti kartográfusa, aki főleg a kartográfiai vizualizáció terén alkotott maradandót.

Az ICA tiszteleti tag (honorary member) kitüntetését a záróünnepségen adták át Georg Gartnernek, a Bécsi Műszaki Egyetem professzorának, az ICA korábbi (2011–2015) elnökének, az ELTE díszdoktorának; Lysandros Tsoulosnak, az Athéni Nemzeti Műegyetem professor emeritusának, a tengeri térképészet szakértőjének; Vladimir Tyikunovnak, a Moszkvai Lomonoszov Egyetem nyugalmazott professzorának (mivel ő nem tudott személyesen jelen lenni, így neki a díjat majd később adjuk át).

Az ICA a záróünnepségen oklevéllel köszönte meg az olasz rendezők munkáját, akik a következők voltak: Paola Zamperlin, Margherita Azzari, Gilberto Fumarola. Ugyanilyen oklevéllel ismerték el az ICA-honlap szerkesztőjének, a bécsi Manuela Schmidtnek a munkáját.

Szintén a záróünnepségen adtuk át a térképkiállítás és a Barbara Petchenik gyermekrajzverseny díjait. A térképkiállításra nevezett térképeket egy kijelölt zsűri értékelte, de minden kategóriában lehetett online módon szavazni, és kategóriánként egy-egy közönségdíjat is kiadtak. Az atlasz kategória közönségdíját Magyarország nemzeti atlasza új kötete kapta.

A Barbara Petchenik gyermekrajzverseny díjait a zsűri elnöke, Jesús Reyes hirdette ki a záróünnepségen, magyar rajz nem kapott díjat.

A Magyar nemzeti atlasz új kötete a közönség díját kapta meg az atlasz kategóriában, de az új kötet sikerét azon is lemérhettem, hogy többen jöttek oda hozzám, és gratuláltak a kiadványhoz, illetve az új kötethez kapcsolódó előadáson is nagy érdeklődés mutatkozott meg a résztvevők részéről.

A konferencia utolsó napjának reggelén rendezett tájfutóversenyen Gede Mátyás a második helyezést érte el.

Magyar részvétel

A záróünnepségen a rendezők által közölt adatok szerint a konferencián 309-en vettek részt személyesen, és 321-en regisztráltak az online részvételre, így összesen 53 országot képviselve. Ez természetesen alacsonyabb, mint az elmúlt 50 év bármelyik európai konferenciáján, de a járványhelyzetet figyelembe véve az ICA elnöksége elégedett volt ezekkel a számokkal. Az összesítés alapján a 9. legtöbb résztvevő Magyarországról érdeklődött a konferencia iránt.

Gerzsenyi Dániel előadása közben

A magyar résztvevők tulajdonképpen csak az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetből voltak jelen: Gede Mátyás, Jesús Reyes, Zentai László (oktatók); Ashna Zada, Malak Alasli, Anja Cenameri, Gerzsenyi Dávid, Kiss Veronika Flóra, Pál Márton (doktoranduszok); Hajdú Edina, Vassányi Gergely (hallgatók). Online tudtak részt venni: Albert Gáspár, Kerkovits Krisztián, Török Zsolt Győző (oktatók); Árvai Valentin, Dusek Bence, Hajdinákné Vörös Fanni (doktoranduszok); Sárközy Zsófia (hallgató). Ebben komoly segítséget jelentett, hogy a fiatalok közül hatan is elnyerték az ICA ösztöndíját, illetve az ELTE Tehetséggondozási Tanács pályázata is támogatta a részvételüket.

További online résztvevő volt még Jeney János (Magyarságkutató Intézet) és Kiss Eszter (Bundesamt für Kartographie und Geodäsie). Mivel a személyi adatok védelme (GDPR) miatt a résztvevői listákat már nem tették publikussá, így a magyar online résztvevők listája nem teljes, az összesített statisztika szerint 10 magyar online résztvevő volt.

A magyar delegáció

Persze önmagában a részvételt az egyetem sem támogatta volna, fontos volt, hogy előadásokkal is jelen legyünk. Az eddigi ICA-konferenciák közül most hangzott el messze a legtöbb magyar előadás, poszter, összesen 31. A 29 szóbeli előadás közel kétszer annyi volt, mint az eddigi rekord (Drezda, 15 előadás). Az előadások címei és az előadók névsora a Geodézia és Kartográfia 2022/1. számában olvashatók.

A korábban már említett térképkiállítás magyar anyaga a következő kartográfiai termékekből állt:

  • Papírtérképek, atlaszok:
    • Tádzsikisztán térképe, 1:650 000, Bassa Gizella és GiziMap
    • Goa autótérképe, 1:175 000, Bassa Gizella és GiziMap
    • Etiópia térképe, 1:2 000 000, Bassa Gizella és GiziMap
    • A Transzszibériai vasútvonal térképe, 1:12 000 000, Bassa Gizella és GiziMap
    • Tápió-vidék, 1:30 000, Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány
    • Központi gyakorlótér, 1:25 000, MH Geoinformációs Szolgálat
    • Hargita-hegység, 1:65 000, DIMAP
    • Retyezát-hegység, 1:50 000, DIMAP
    • School Atlas in English for Bilingual Schools, Cartographia Tankönyvkiadó
    • National Atlas of Hungary – Volume Society, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, CSFK Földrajztudományi Intézet
  • Digitális térképek, adatbázisok
    • Hargita-hegység, DIMAP (georeferált PDF)
    • Retyezát-hegység, DIMAP (georeferált PDF)
    • National Atlas of Hungary – Volume Society, interaktív online változat

Zárszó

Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy jó döntést hozott-e az ICA vezetése az olasz házigazdákkal, amikor bevállalta a decemberi rendezést, vagy inkább csak szerencsések voltunk, hogy még éppen az omikron-vírusváltozat széleskörű európai elterjedése előtt sikerült lebonyolítani a konferenciát. A jelenléti részvevők – az állandó kötelező maszkviselési kötelezettség ellenére – pozitívan nyilatkoztak a rendezésről, kellemes élményekkel távoztak Firenzéből. Persze ehhez kellett maga a város is: Firenze mindenki számára vonzó idegenforgalmi, kulturális célpont. És bizony – dacára a járványnak és a decemberi időszaknak – a városon sok külföldi turistával osztozkodtak a konferencia résztvevői. Bár talán csak arról volt szó, hogy a közel másfél éves bezártság után már mindannyian nagyon vágytunk egy ilyen rendezvényre, hogy végre személyesen is találkozhassunk. Négyszemközti beszélgetésekben a konferencia előtt és alatt gyakran mondtam viccelődve, hogy nem biztos, hogy szakmailag ez lesz a legsikeresebb ICA-konferencia, de gasztronómiai szempontból biztosan. Utólag már elmondható, hogy szakmai szempontból is hasznos, értékes konferencián vehettünk részt.

Olaszország abból a szempontból is ideális házigazda volt, hogy igen komolyan vette a járvány kezelését, a green pass rendszerszintű megkövetelése és rendszeres ellenőrzése inkább növelte a résztvevők biztonságérzetét, akik így nem érezték kellemetlenségnek a procedúrát. Nem kaptunk híreket a konferencia utáni megfertőződésről, nem kellett emiatt karanténba vonulnia a résztvevőknek, és a 11 magyar résztvevő is jó egészségben térhetett haza.

Dr. Zentai László

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2022/4. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 229

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk