Társaságunk, immár hagyományosan a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ez évben is megrendezte a „Földmérők Világnapja és az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napja” című konferenciát, sajnos még mindig online formában.

Konferenciánk fővédnökségét dr. Nagy István agrárminiszter és dr. György István államtitkár úr vállalta el, melyért Társaságunk köszönetével tartozunk.

A konferencia célja volt, hogy népszerűsítse és a szélesebb közönséggel is megismertesse a földmérő- és térinformatikusszakma szinte minden szakterületen megmutatkozó fontosságát, bemutassa történelmi múltját, és felhívja a figyelmet az új technológiákban betöltött nélkülözhetetlen szerepére. A Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) 2022-ben az „Év földmérője”-ként az Egyesült Államok Földmérő Társasága (NSPS) javaslatára Benjamin Banneker (Baltimor megye [Brit Amerika], 1731. november 9. – Oella [Maryland, USA], 1806. október 19.), amerikai almanachszerzőt, földmérőt és farmert választották, aki természettudományos és matematikai ismeretekkel bírt. Banneker, egy szabad afroamerikai nő és egy volt rabszolga gyermekeként, autodidakta módon tanulta a földmérés, a csillagászat tudományát. Ismertté – Andrew Ellicott mellett – az Egyesült Államok fővárosa határának meghatározásában vállalt asszisztensi szerepe alapján vált.

Az idei konferencia gyújtópontjában a térinformáció nemzetgazdasági jelentősége állt. Több statisztikai felmérés is bizonyítja, hogy a nemzetgazdaságban keletkező adatok mintegy 80%‑a a térbeli helyzethez köthető, melyek nagymértékben elősegítik az elemzéseket, a gazdasági, társadalmi és környezeti döntéshozatalt. A hatékony döntéshozatal érdekében a térbeli adatok meghatározásához, kezeléséhez, frissítéséhez megfelelő infrastruktúrát kell létrehozni és működtetni. Az infrastruktúrába bele kell érteni:

- a helymeghatározási infrastruktúrát,

- az adatok és térinformatikai rendszerek infrastruktúráját,

- az alap- és alkalmazott kutatás fejlesztési hátterét.

A konferencián elsősorban a fent felsorolt elemek gazdasági jelentőségét állítottuk középpontba. Az előadásokban elsősorban a térinformáció jelentőségének nemzetgazdasági vetületeit domborítottuk ki.

A konferencia levezető elnöke Iván Gyula főtitkárhelyettes volt.

Köszöntője után hagyományosan az „Év földmérőjének” munkásságáról emlékeztünk meg. Vidovenyecz Zsolt tagtársunk színes és széleskörű előadásában, melynek címe „Földmérés az Egyesült Államokban – Az Év földmérője: Benjamin Banneker” volt. Banneker tevékenységének összefoglalása mellett szó volt az Egyesült Államok Földmérő Társaságának tevékenységéről is, melynek számos megoldását érdemes lenne a hazai gyakorlatba is átültetni.

Az első szekció címe: „Térinformáció, jogi és gazdasági kérdések” volt.

Dr. Csepregi István, a Zöldjog Kft. ügyvezető igazgatója, „A környezet- és természetvédelmi igazgatás, a téradatok néhány aspektusa” című előadásában vázolta, hogy a környezet-, illetve természetvédelmi igazgatási tevékenység a téradatok halmazára épül. Eredményessége és hatékonysága részben az adatok hozzáférhetőségén, összekapcsolhatóságán, részben pedig az adatok pontosságán, szükség szerinti folyamatos megfigyelésén (monitorozásán) alapul. Gyakorlati igazgatási példákon mutatta be, hogy az adatbázisok kapcsolatának hiánya, vagy pontatlansága az igazgatási munka minőségét kedvezőtlenül befolyásolja, vagy elhúzódó eljárásokat eredményez.

Dr. Szabó György, a BME egyetemi docense, a HUNAGI főtitkára, „A téradatok társadalmi, gazdasági értékteremtése – A téradatok előállítási költsége, ára és hasznosítási értéke közötti szakpolitikai dilemmák” című előadásában részletezte, hogy a XXI. század digitális áttörése robbanásszerű változásokat eredményezett a térinformatika területén is. Ma már minden szereplő egyetért abban, hogy az adat a XXI. század olaja. A téradatok vonatkozásában a hidegháborús időszakból megörökölt adatgyűjtés-központú megközelítéssel szemben egyre nagyobb teret nyert a téradatok hasznosítását, széleskörű döntés-előkészítési alkalmazását előtérbe helyező megközelítés. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján GeoIKT ökoszisztéma jelentős multiplikátorhatást gyakorol az egyes gazdasági ágazatokra, de az értékteremtés folyamata a téradatok sajátos életciklusa miatt a hagyományos üzleti értékelési módszerekkel nehezen modellezhető.

Képernyőkép dr. Kenyeres Ambrus előadásából

A következő „Csak helymeghatározási infrastruktúra?” című szekció első előadását dr. Kenyeres Ambrus, a Lechner Nonprofit Kft. osztályvezetője tartotta, „Kozmikus Geodéziai Obszervatórium – 50 éve Illés szekerén” címmel. Előadásában a Lechner Nonprofit Kft. Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma megalakulásának 50 éves évfordulójáról emlékezett meg. A KGO az űrkutatás, a műholdas technológiák hazai szakterületi meghonosításának mindig is az élenjáró szereplője volt. Hosszú, izgalmas út vezetett a felfedező és alapkutatási témáktól addig, hogy napjainkra a hazai földmérés meghatározójává váltak azok a fejlesztések, adatbázisok, alapponthálózati infrastruktúrák és szolgáltatások, amelyeket a KGO kutatói hoztak létre és tartanak fönn. Az előadás ezeket az eredményeket foglalta össze.

Dr. Rózsa Szabolcs előadásából

Dr. Rózsa Szabolcs, a BME Építőmérnöki Karának dékánja és az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője „Víz, villany, GNSS. A műholdas helymeghatározás, mint társadalmunk alapinfrastruktúrája” című előadásában vázolta, hogy a globális helymeghatározó rendszerek geodéziai alapjainak megteremtésével egy hatékony helymeghatározó, navigációs és időmérő eszköz létrehozását tette lehetővé a felsőgeodézia. A modern társadalom működéséhez szükséges kritikus infrastruktúrák jelentős része támaszkodik a GNSS-szolgáltatásra. Elektromos hálózatok, internet, pénzügyi piacok, légi közlekedés, rendészet, megannyi szolgáltatás, amelyek nem működnének a GNSS-szolgáltatások nélkül. Az előadásban áttekintette a GNSS-rendszerek szerepét mindennapjainkban.

Elkezdődött dr. Pődör Andrea előadása

Az „Egyetemi kutatások a nemzetgazdaság szolgálatában” című szekció első előadását dr. Pődör Andrea intézetigazgató és dr. Katona János adjunktus tartotta az Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézetéből. „Public Value Capture – Európai körkép” című előadásukban vázolták, hogy a pénzügyi források szűkössége Európa-szerte probléma. A gazdasági és pénzügyi válságból kilábalva az országoknak és az önkormányzatoknak is egyre kevesebb eszközük van arra, hogy teljesítsék valamennyi állami kötelezettségüket. Ennek egyik fontos eleme az érték-visszanyerés, vagyis a Public (Land) Value Capture. Az állami beruházások, például a közlekedési létesítmények vagy csatornahálózat kiépítése, növelhetik a szomszédos földterületek értékét, ami a magán földtulajdonosok számára „meg nem érdemelt” nyereséget eredményez. Ez az értéknövekedés (a földérték növekedése, amelyből a magán földtulajdonosok egyébként költségmentesen profitálnak) közvetlenül „megragadható” azáltal, hogy állami bevételekké alakítják át. Az előadásban áttekintették, hogy az európai unióban milyen lehetőségek vannak ennek megoldására, és kitekintést nyújtunk arra, hogy a földértékelés, az ingatlanérték-becslés és az ingatlanfejlesztés kapcsán milyen lehetőségek vannak ezen értékek „visszanyerésére”.

Dr. Király Géza előadása közben

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének képviseletében dr. Király Géza egyetemi docens, mb. intézetigazgató (dr Bazsó Tamás adjunktussal, dr. Brolly Gábor, adjunktussal és dr. Czimber Kornél egyetemi docens, tanszékvezetővel közösen jegyzett) „Erdészeti térinformációk gyűjtése és felhasználása Magyarországon” című előadásában elmondta, hogy Magyarország területének ~21%-a erdőterület, amely mintegy ~2 M ha területről az erdészszakma számtalan szakadatot gyűjt és tart nyilván. Ezen adatok jelentős része térbeli helyhez köthető, így ezek kezelése és tárolása geoinformatikai környezetben célszerű. Előadásában bemutatta ezeket a térbeli adatokat, valamint részletesen ismertette ezen adatok folyamatos aktualizálásának korábbi, jelenlegi és jövőbeni módszereit, eljárásait.

Iván Gyula bemutatja dr. Jung Andrást

A következő, a „Térinformáció a mezőgazdaságban” című szekciót dr. Jung András, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet egyetemi docensének „Új szereplők a távérzékelési és térinformatikai alkalmazásokban és fejlesztésekben” című előadása nyitotta meg. A rendkívül érdekes előadásban vázolta, hogy a mezőgazdaság is belép a professzionális téradatfogyasztók körébe mint szektoriális szereplő. A téradatgyűjtés mellett megjelentek a tematikus vagy leíró adatok (attribútumok) gyűjtésének új vagy automatizált formái, amelyek lehetnek időben változó kémiai téradatok is, új szenzorok (drónok) bevonásával.

Indul Domokos György előadása felvételről

Domokos György, az Airbus DS Geo Hungary Kft. képviseletében, „Lehetőségek Magyarország digitális agrárstratégiája megvalósításnak segítésére térinformációs szolgáltatásokkal” című előadásában bemutatta a magyar mezőgazdaság főbb jellemzőit (európai összehasonlításokkal és a hazai gazdasági környezetben is). Ismertette a fontosabb problémás területeket, a megoldási lehetőségeket és a fejlődési irányokat, majd az Airbus által kínált megoldásokat a precíziós gazdálkodás elterjedésének segítéséhez a térinformációs adatok felhasználásával.

A konferencia utolsó szekciójának címe: „A közszolgáltatások gazdasági jelentősége” volt. A szekció első előadását Szalay László szolgálatfőnök és Koós Tamás főmérnök az MH Geoinformációs Szolgálattól tartotta „A DITAB-50 digitális topográfiai adatbázis és fejlesztési irányai” címmel. Előadásukban vázolták, hogy a magyar katonai térképészet alapfeladata a közepes és kis méretarányú topográfiai térképi állami adatbázisok létrehozása. Ennek érdekében a DITAB-50, az 1: 50 000 méretaránynak megfelelő adatsűrűségű digitális topográfiai adatbázis nemzetközi tapasztaltok alapján, de a hazai igényeknek megfelelően került kialakításra. Az első verzió elkészítése során szerzett tapasztalatok alapján célszerű és szükséges a lehető legtöbb attribútumadat feltöltése, a jelenleg folyó generalizálási munkákat segítő változtatások átvezetése. Az adatszerkezetet közelíteni kell a nemzetközileg elfogadott struktúrához is, amit új jelkulcskészlet és szelvényezés kialakítása követ

Digitális topográfiai térképi adatbázis megjelenítése a katonai felhasználók igényei szerint tervezett jelkulccsal (Koós Tamás előadásából)

A következő előadást Jánossy András, a Lechner Nonprofit Kft. (LTK) minőségbiztosítási geodéziai vezetőszakértője tartotta „Fekete géniusz, tegnap…magyar ingatlan-nyilvántartás, ma!” címmel. Előadásában kifejtette, hogy ahogyan annak idején Benjamin Banneker – szabad feketeként – tevékenységével jelentősen hozzájárult az akkor függetlenné váló Amerikai Egyesült Államok nemzetgazdaságának fejlesztéséhez, ugyanúgy jelentőségteljes a magyar ingatlan-nyilvántartás az LTK által üzemeltetett és fejlesztett elektronikus rendszereinek, az azok által nyújtott szolgáltatásoknak a hozzájárulása a magyar állampolgárok, a magyar közintézmények s a gazdaság többi szereplője, vagyis a teljes nemzet gazdasága számára.

Képernyőkép Jánossy András előadásából

A konferencia utolsó előadását Gyertyánági András építésügyi modulfelelős, a Lechner Nonprofit Kft.-től „E-közmű, avagy közművekről egységesen, elektronikusan, térben” címmel tartotta. Színes és érdekes előadásában elmondta, hogy az egységes elektronikus közműnyilvántartás, vagyis az e-közmű rendszer 2013 óta működik, 2017-ben teljesen megújult, és az elektronikus közműegyeztetés folyamatának is otthont ad. A rendszer eddigi életútjáról tartott rövid áttekintést, majd felvázolta az időközben felmerült és kezelt problémákat, statisztikákat, továbbá azokat a kihívásokat, amelyek még a rendszer előtt állnak.

A konferencia Iván Gyula főtitkárhelyettes zárszavával ért véget.

Társaságunknak ismét sikerült egy magas színvonalú, hatékony konferenciát szerveznie, mellyel méltóképpen ünnepeltük meg a Földmérők Világnapját és az Európai Földmérők és Térinformatikusok Napját.

Dobai Tibor főtitkár gratulált a sikeres konferenciához

Társaságunk szeretné megköszönni a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékének az online konferencia lebonyolításához szükséges műszaki háttér biztosítását.

Iván Gyula