XXIII. Földmérő Találkozó - 2022. szeptember 15–18.

A koronavírus-járvány és a szomszédban dúló háború szerencsére nem lehetetlenítették el a Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya számára, a mára már hagyományosnak nevezhető éves földmérőtalálkozó megrendezését. A XXIII. Földmérő Találkozóra ez évben Észak-Erdélyben, Beszterce városában került sor.

A konferencia színhelyéül a történelmi belvárostól pár perces sétára található Coroana de Aur szállodát választották a szervezők, amely kiváló környezetet biztosított a szakmai program lebonyolítására és a hagyományos díszvacsora megrendezésére egyaránt. A résztvevők száma elmaradt a korábbi években megszokottól, Erdélyből 45 fő, Magyarországról viszont csak 24 fő regisztrált az eseményre. Az elhangzott 22 előadásból kilencet a vendéglátók, tizenhármat az anyaországiak tartottak. A gazdag szakmai program feszes lebonyolítást igényelt, a levezető elnökök igyekeztek betartatni a negyedórás időkeretet az előadókkal.

 

A találkozó résztvevői az evangélikus templomnál

Dr. Ferencz József szakosztályelnök megnyitóbeszédében kiemelte az EMT Földmérő Szakosztályának „többdimenziós tevékenységét”, amely a szakmai-tudományos ismeretek megszerzését, a kapcsolatépítést és az együvé tartozás erősítését, a honismeret bővítését és a kikapcsolódást, szórakozást egyaránt szolgálja. A rendezvényt köszöntötte Décsei Attila Beszterce-Naszód megye alprefektusa, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, dr. Mihály Szabolcs az MFTTT nevében és dr. Csemniczky László a gita Műszaki Térinformatikai Egyesület képviseletében.

Ferencz József, Mihály Szabolcs és Décsi Attila a megnyitó előtti percekben

A megnyitó keretében került sor a Márton Gyárfás-emlékplakettek átadására is. 2022-ben azanyaországból Varga Norbert, az erdélyi kollégák közül pedig Tömő László részesült a kitüntetésben. Dr. Ádám Józsefet az MFTTT elnökét az EMT tiszteletbeli tagjává választották. (Dr. Ádám József sajnos nem tudott személyesen megjelenni, így a megtisztelő címet tanúsító oklevél átadására majd Magyarországon, egy MFTTT rendezvény keretében kerülhet sor.) Elekes Árpád a többéves kapcsolatteremtő munkásságért az EMT elismerőoklevelét vehette át.

A konferencia megnyitójában szót kapott még Buga László a Geodézia és Kartográfia folyóirat főszerkesztője, hogy néhány szóban bemutassa a „Magyar földmérők arcképcsarnoka” nemrég megjelent ötödik kötetét, amely a hagyományoknak megfelelően az arra érdemesnek tartott magyarországi szakemberek mellett a korábbi kötetekből kimaradt, régebben tevékenykedő szakmai elődeink közül jó néhánynak és két erdélyi kollégának is emléket állít.

A köszöntők és az elismerések átadását követően 10 órakor kezdődött a huszonkét részből álló, két kávészünettel és egy ebédszünettel megszakított előadásfolyam.

A délelőtti szekciót Mihály Szabolcs kezdte a Remetey-Fülöpp Gáborral közösen jegyzett, „A fenntarthatóságot szolgáló nemzetközi téradat és földmegfigyelési szervezetekről és az MFTTT szerepvállalásáról” című előadásával, amelyben a ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok elérése érdekében végzett nemzetközi tevékenységről (kiemelten a CBAS –BIG DATA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOKÉRT NEMZETKÖZI KUTATÓKÖZPONT működéséről) és az MFTTT kapcsolódásáról beszélt.

Ferencz József az Erdélyi Marcell társszerzővel összeállított „A tudásalapú új digitális lehetőségek feladatmegoldási képességeink sikerforrásai” című referátumában a mesterséges intelligencia megjelenését és alkalmazását emelte ki és illusztrálta konkrét példákkal az adatnyerés, a feldolgozás és a megjelenítés eszközeiben és eljárásaiban a saját vállalkozásának (SC Master CAD SRL, Nagyvárad) tapasztalatai alapján.

Jancsó Tamás

Jancsó Tamás, az Óbudai Egyetem docense a „Digitális monoplotting alkalmazása a fotogrammetriában” címmel olyan egyképes kiértékelési eljárásról beszélt, melynek segítségével térbeli koordinátákat határozhatunk meg. A képi adatforrás lehet az eredeti felvétel vagy az abból előállított ortofotó. Mindkét esetben szükség van a kiértékelésre szánt területet lefedő digitális magasságmodellre is. A magassági koordináták interpolációval rendelhetők a képpontokhoz. Az előadó példával illusztrálva – egy saját fejlesztésű egyszerű szoftver segítségével – áttekintette a teljes mérési folyamatot.

Erdélyi Marcell

A Ferencz József – Erdélyi Marcell szerzőpáros képviseletében az utóbbi a saját vállalkozásuk (SC Master CAD SRL, Nagyvárad) eredményeiről számolt be „Templomi falképek restaurálásának támogatása digitális térmodellezési technológiánkkal” címmel. A Bihar megye műemléknyilvántartásában szereplő magyarremetei református templom és a siteri református templom falképeinek restaurálás előtti (2020) és utáni (2022) állapotainak ábrázolását biztosító digitális, nagy pontosságú fotórealisztikus térmodellek és ortofotók megvalósításának folyamatát mutatta be.

Siki Zoltán

Siki Zoltán a BME adjunktusa az „Automatizált mozgásvizsgálat robot mérőállomással és fényképekkel” címmel megtarott előadásában a geodéziai mozgásvizsgálatok területén alkalmazott kétféle automatizált mérőrendszert illetve az azokhoz kapcsolódó, a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékén fejlesztett, nyílt forráskódú szoftvercsomagot mutatott be. A robot mérőállomásokra alapozott rendszer több pontra vonatkozó, lassabb mozgások kimutatására, míg a képfeldogozáson alapuló módszer egy pontra vonatkozó, gyors mozgások kimutatására alkalmas. Az előadó a gyakorlati alkalmazás tapasztalatairól is beszélt.

Kolesár András

A kávészünet után Kolesár András a Lechner Tudásközpont munkatársa „Légi térképezés lehetőségei és kihívásai” című referátumában a készen kapható és a saját építésű UAV alkalmazásának személyes tapasztalatairól számolt be. Beszélt az általa épített merevszárnyú drón „megalkotásának” részleteiről és összehasonlította a pilóta nélküli repülőeszközök alkalmazásának 2020 előtti és napjainkban érvényes szabályait, rámutatva az adminisztratív akadályokra, amelyek nagyban hátráltatják (esetenként ellehetetlenítik) a drónokban lévő lehetőségek kihasználását.

Nagy István

„Webmap puzzle” címmel Nagy István (Geotop SRL, Székelyudvarhely) arról a – az előadó szóhasználatával élve – kísérletről számolt be, amely során igyekezett megismerni a jelenleg elérhető, főleg ingyenes webtérképes megoldásokat, technológiákat, annak érdekében, hogy később ezeket a saját termékek fejlesztésénél felhasználhassa. Előadásában bemutatta a „kísérlet” során szerzett tapasztalatait, elért eredményeit.

Borbély Melinda-Sarolta és Rákossy Bocskor Brigitta

A konferencia üde színfoltjai voltak a csíkszeredai SC Topo Service SA fiatal munkatársainak az első nyilvános szereplését jelentő előadásai, amelyek a romániai Országos Kataszteri és Telekkönyvi Program keretében végzett munkájuk tapasztalatait mutatták be. „Kataszteri felmérés: hatósági elképzelés versus valóság” címmel Borbély Melinda-Sarolta és Rákossy Bocskor Brigitta elmondta, hogy a program első hét évében 2015 és 2022 között a 3181 közigazgatási egységből 140 esetében sikerült az ingatlanokat felmérni és az egységes nyilvántartási rendszerbe integrálni Romániában. Ebben az ütemben 149 évre lenne szükség a teljes program megvalósítására, amelynek a hivatalos határideje 2023. Rámutattak a munkákat hátráltató tényezőkre: a nehézkes és hosszadalmas közbeszerzési eljárásokra, a heterogén minőségű alapanyagokra, és a különböző hivatalok eltérő törvényértelmezéséből fakadó komplikációkra, amelyeket konkrét példákkal is illusztráltak. Vitos Zita és Molnár-Rákossy Eszter a kataszteri program végrehajtásában résztvevő szereplők közötti kapcsolattartás és korrekt információcsere fontosságát hangsúlyozták és ugyancsak megtörtént eseteken keresztül mutatták be a jó kommunikáció meglétéből/hiányából származó előnyöket/hátrányokat a kataszteri felmérés során a „Kataszter és kommunikáció” című előadásukban.

Rákossy Botond és Szabó-Mihály Noémi

A romániai kataszteri programhoz kapcsolódva Rákossy Botond és Szabó-Mihály Noémi (SC Topo Service SA) „Földmérő cégek. Az Országos Kataszteri Program hozadéka” című előadása a földméréssel foglakozó vállalkozások értékelésével, különböző szempontok szerinti elemzésével foglakozott. A referátumból megtudtuk, hogy az ambiciózus program 2023-ig 2,6 millió hektár részletes kataszteri felmérését célozta meg. A program előtt a szakmai főhatóság nem készített alapos előtanulmány, ezért az előadó – a helyi földmérőcégek kapacitásának feltételezett elégtelensége miatt – már az indulásnál kételkedett a határidőre történő teljesítésben. A nyílt céginformációk alapján elvégzett elemzésből kiderült, hogy lett volna elég kapacitás, be lehetett volna tartani a tervezett ütemet, amennyiben a program menedzsmentje megfelelően készítette volna elő a közbeszerzéseket, reálisan becsülte volna fel az árakat, leegyszerűsítette volna az eljárásokat és felkészítette volna a megyei hivatalokat az átvételre. De a hibás programvezetés azt eredményezte, hogy a tervezett munkák 5,8%-a teljesült 2022-ig, miközben a földmérő cégek kénytelenek más bevételi forrásokat keresni.

Darabánt Miklós a Lechner Tudásközpont TakarNet ügyfélszolgálat-felelőse „A TAKARNET szolgáltatás technológiai fejlődése 2010-től” címmel megtartott referátumában áttekintette az ingatlannyilvántartás magyarországi fejlődését, a digitális rendszerek kialakulását. A TakarNet a földügyi rendszerek 2002. év során végbement összekapcsolása révén lehetővé tette, hogy az ország 119 földhivatalában az ország egész területére elérhetőek és szolgáltathatók legyenek a tulajdoni lapok. A 2003 évben egyéb hatóságok csatlakozása (adóhatóság, nyomozó hatóság, végrehajtók) révén tovább bővült a rendszer, és a szolgáltatást igénybe vevők köre a technikai-technológiai fejlesztéseknek köszönhetően azóta is bővül. Napjainkban a személyi azonosító rendszernek (ügyfélkapu) és az elektronikus fizetési lehetőségeknek köszönhetően a földhivatali szolgáltatások 0-24 órában online elérhetők. A jövőt a teljesen elektronikus, jó rész automatizált ügyintézés, az E-ingatlannyilvántartás jelenti.

Kovács Iván

Az ebédszünetet követően Kovács Iván a Lechner Tudásközpont osztályvezetője tartotta meg „ A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) közelebbről” című előadását, amelyben bemutatta az országos távérzékelési adatokból és különböző ágazati digitális vektoros és alfanumerikus forrásokból összerakott digitális térképi adatkészlet tartalmát és felépítését, amely egy folyamatos online térképi szolgáltatás alapját képezi. Az előadó kitért az adatokhoz való hozzáférés mikéntjére és a felhasználás lehetőségeire is.

Sasi Attila (Lechner Tudásközpont) „Az NTA földrajzi nevei” címmel kapcsolódott az előtte bemutatott digitális alaptérkép témájához. Az NTA névanyaga mintegy 196 000 nevet ölel fel, amelyek az állami alapadatnak minősülő Földrajzi Névtárban szereplő megnevezések mellett 750 forrásból származó névanyaggal egészítik ki az NTA vektoros tartalmát, névtípusonként különböző rétegeken elhelyezve, eltérő írásképpel megjelenítve. Az előadás bemutatta a névrajz térinformatikai kezelésének rendszerét is. További feladatkén nevezte meg a folyamatos változáskövetést, a nevek földrajzi helyzetének pontosítását, és a nyelvtani és névhelyességi ellenőrzést.

Borbély Katalin

Borbély Katalin országos földmérési szakfelügyelő „Szakmaetikai eljárások” című referátumában a szakmai-etikai szabályok jogszabályokban való megjelenésének történeti áttekintés követően részletezte a szakmaetikai vétségeket és az elkövetésükkel járó szankciókat valamint a szakmaetikai eljárás rendjét. Előadását konkrét esetek (az elkövetett vétség, a lefolytatott eljárás és az azt követő szankciók) bemutatásával zárta.

Mikesy Gábor

Mikesy Gábor (Lechner Tudásközpont) általános közönségsikert arató előadásának címe: „Történelmi és kulturális örökség Erdély helyneveiben”. A földrajzi nevek a szellemi-kulturális örökség része, az identitás, a folytonosság érzetét keltik, és mint ilyenek, védelmet érdemelnek az ENSZ idevonatkozó direktívája szerint. A településnevek gyakran elfelejtett szavakat őriznek, történelmi nevek tanúskodnak a korai megtelepülés népeiről, egykori interetnikai kapcsolatokra utalnak a valaha szomszédságban élő népektől „kölcsön vett” szavakkal, egyszóval, a földrajzi neveink – rejtve vagy még ma is közérthetően – tükrözik a történelmet. Az előadó érdekes példákat sorakoztatott fel a különböző geoportálokon fellelhető nemzetiségi, kisebbségi nevekből.

Firnix Attila

Firnix Attila (Lechner Tudásközpont) „Helyhez kötött jogok nyilvántartott állományainak előkészítése térképi adatbázis betöltéshez” címmel az állami alapadatnak minősített különböző szolgalmi jogoknak az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisba való integrálásának bonyodalmait ismertette. Az adatok nagy része papíralapú, ezeknek a feldolgozása nem része a folyó eljárásnak. A heterogén szerkezetű digitális adatok (az eltérő fővárosi és vidéki rendszereknek köszönhetően) egységes kezelésre való alkalmassá tételére kidolgozott eljárásokra (programok működésre) mutatott be példákat az előadó.

Angyal László

A következő három referátum a Lechner Tudásközpont Alapponti és Államhatárügyi Osztályának munkatársai előadásában a magyar államhatár különböző szakaszainak helyzetéről, az ott folyó munkálatokról szólt. Angyal László „A magyar–román államhatárjelek újramérésének tapasztalatai” című prezentációjában az államhatárok kialakulásának, nyilvántartásának és megjelölésének rövid történeti áttekintése után a magyar–román határ nyilvántartási dokumentumait, azok tartalmát és a határ terepi megjelölésének módját mutatta be. A sztereografikus koordinátákkal tárolt határpontok újramérése korszerű eszközökkel 2014-ben kezdődött a román féllel közös munkával. Az új határokmányok ETRS89-es rendszerű, jórészt GNSS-technológiával meghatározott koordinátákat fognak tartalmazni.

Varga Norbert és Tóth Kristóf Jutocsa

Varga Norbert és Tóth Kristóf Jutocsa közös előadásának címe „A magyar –szerb és a magyar –horvát magassági hálózatok összekapcsolása” volt. Ezeknek a munkáknak a határon átnyúló, elsősorban árvízvédelmi feladatok megoldásánál van nagy jelentősége. Horvátországban az 1970–73 között végrehajtott felmérés eredményeit öt mareográf adataira támaszkodva újra kiegyenlítették. A horvát oldalon öt mélyalapozású pontot létesítettek, amelyeken GNSS, szintezési és gravimetriai méréseket végeztek. Ehhez kapcsolódtunk, három helyen hídon átvezetett szintezéssel kéregmozgási pontokról indulva és a körszintezés „eredménye” a 46 mm-es hiba a megengedett határon (69 mm) belül volt. A szerb magassági hálózat is a jugoszláv időben létesített pontokból áll, amelyhez mélyalapozású pontokról indulva két határátkelőnél (Hercegszántó és Röszke) kapcsolódtunk 1mm-es magassági hibával.

Csorba Kristóf

Csorba Kristóf „Az osztrák és szlovén határokmányok megújítása, a múlt és a jövő” című előadásában az államhatár kijelölésének és megjelölésének rövid történeti áttekintése után részletesen bemutatta az osztrák határ dokumentációjának felépítését, tartalmát és a határmegjelölés módjait valamint a karbantartási munkálatokat. Az osztrák–magyar államhatár nyilvántartása teljes egészében papíralapú és a régen használt térképi és vonatkoztatási alapokon nyugszik. Ezen a szakaszon az elvégzendő feladatok a jövő kihívásai: a teljes szakasz felmérése új mérési technológiákkal (GNSS, UAV), a sztereografikus és HKR vetület leváltása, ETRS89 bevezetése és egy egyszerűbben kezelhető térinformatikai adatbázis felépítése. Ezzel szemben a szlovén határ, amely a maga 100 km-es hosszával a legrövidebb a többi szomszéddal meglévő határok között, 2018-től korszerű alapokkal rendelkezik. Új, teljesen digitálisan kezelt határokmány ETRS89, és UTM rendszerben. A határleírás tartalmazza a pontszámot, a határjel típusát, a szakasz leírását és a pontok közötti távolságot. A koordinátalista ETRS89, UTM (a korábbi okmányoknál egyben volt a határleírással) rendszerben számított adatokat tartalmaz. A határtérképek ArcGIS térinformatikai rendszerben létrehozott, légifotóalapú térképek. Az átnézeti térképek1:50 000, a részletes szelvények 1:2000 méretarányban készültek.

Suba Norbert Szabolcs, a Nagyváradi Egyetem Kataszteri Tanszékének oktatója „Térképészeti adatok minősége a mennyiségi gyarapodás érájában” címmel tartott előadást. Bevezetésként megvilágította a térképi adatok pontosságának kritériumait (térben, időben és érvényességben).

Suba Norbert

A földrajzi adatok minőségét az ISO 19157 szabvány is rögzíti, de számszerű értékhatárokat nem ad meg. A romániai Nemzeti Kataszteri és Telekkönyvi Program a minőséget rendeleti követelmények rögzítésével, az elvárt pontosság (± 20 cm, esetleg ± 40 cm) meghatározásával, meglehetősen sok ellentmondással igyekszik definiálni. A következetlen szabályozás és az egymásnak ellentmondó pontossági mérőszámok számtalan lehetőséget adnak a hibára. A minőség javításának lehetséges módja a pontos és konzisztens szabályozás, amely segít megelőzni a hibák kialakulását. Napjainkban nagy jelentősége van a nagytömegű adat (big data) feldolgozásából nyert információ minőségi értékelésének/értékelhetőségének is.

Dimén Levente

„Az e-Learning a modernitás útja és a vészkijárat között” talányos címet adta előadásának Dimén Levete a Gyulafehérvári Egyetem oktatója. A prezentáció a minőségi távoktatás és online oktatás feltételeit próbálta összefoglalni. A felkészületlenül érte az oktatási rendszert, amikor a világjárvány miatt a virtuális térbe kényszerült. Bebizonyosodott, hogy a hagyományos (jelenléti) oktatás módszerei nem elég hatékonyak az ismeretek átadására az online térben megtartott tanórák esetében. Új stratégia kialakításával, didaktikai váltással és a modern eszközök adta lehetőségek kihasználásával lehetséges a minőségi távoktatás. Elengedhetetlen a tananyag átstrukturálása az új tanulási környezetnek megfelelően. Kiemelt jelentősége van a módszertannak. Fontos feltétel még a nemzetközi standartoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, amelyet időről-időre akkreditálni kell. Tanulnunk kell az elkövetett hibákból és fel kell készülnünk az eshetőségre, hogy újra az online térbe szorul az oktatás.

Kuszálik József

A konferencia szakmai programját Kuszálik József zárta Kolozsvárról (Mikro Mapping Kft., Photomapping Kft.), aki a „Felmérések lábbal, autóval, drónnal, mesterséges intelligenciával és törvényekkel” című előadásában bemutatta a cégeinek technológiai fejlődését a kezdetektől napjainkig: a gyalogszerrel végzett terepi méréstől a drónos felmérésig és a mesterséges intelligenciával kinyert vektoros adatokig. Bemutatta a (hardveres és szoftveres) műszaki fejlesztések eredményeit, illetve értékelte a tevékenységünket szabályozó, Országos Kataszteri Hivatal által kibocsájtott rendelkezéseket.

A huszonkét előadás után nagy szüksége volt a társaságnak a lazításra, a kikapcsolódásra, amelyre a hagyományos díszvacsora nyújtott lehetőséget. A késő éjszakába nyúló zenés, táncos, beszélgetős vacsora után is pontosan megjelent a szakmai kirándulás mind a 61 résztvevője az autóbuszon a kicsit szomorkás, esős szombat reggelen.

Az idegenvezető kíséretében bejártuk a tervezett útvonalat. Árokalján a Bethlen család kastélyát látogattuk meg. A Besztercétől 17 kilométerre található kastély mór-bizánci stílusa miatt egész Erdélyben egyedülálló épület, de elsősorban az arborétummá alakított egykori angolparkja híres. Az épületen zajló, európai uniós forrásból finanszírozott felújítási munkák miatt csak kívülről vehettük szemügyre a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában lévő, oktatási célokat szolgáló épületet és egy kis sétára volt még alkalmunk a kastély gondozott parkjában a szemerkélő esőben.

A harinai evangélikus templom

A következő megállónk a még mindig tartó esőben Harina evangélikus templománál volt, amely Erdély legkorábbról fennmaradt, még ép állapotú műemlékeinek egyike. Az épület kiváló példa a románkori bencés bazilika egyszerűbb változatára. Építésének ideje pontosan nem ismert. Feltételezések szerint Harina a Kacsics nembeli Simon bán széplaki uradalmához tarozott, s ő alapította a monostort a XIII. század elején. 1228-ban II. András, Gertrúd királyné meggyilkolásában való részvétel miatt, Simon bánt megfosztotta a birtoklás jogától és a Tomaj nemzetséghez tartozó Dénes tárnokmesternek adta.

Az erdélyi, Beszterce-Naszód megyei magyar faluban, Tacs községben ma is sokan foglalkoznak gyékényfonással, szatyrokat és spirális technikájú kosarakat – liszttartót, kenyereskosarat, gyerekkosarat – kötnek. Ezeket tekinthettük meg a következő állomásunkon és még vásárlásra is nyílt lehetőségünk.

Tekén a magyarházban szőlővel és pálinkával láttak vendégül bennünket, ahol megtekintettük a szerény helytörténeti kiállítást, majd a 14. századi, műemlékként nyilvántartott, de láthatóan az enyészetnek átadott, pusztuló gótikus stílusú evangélikus templomot. Az elfogyasztott ebéd és a néha előkandikáló Nap kicsit jobb kedvre derített bennünket az elvesző építészeti érték látványa után és a soron következő állomásunkon az ugyan csak uniós forrásból frissen felújított paszmosi Teleki kastély felé vettük az irányt.

A műemlék kastély Gróf Teleki Mihály (1634–1690) kancellár óta a Teleki család birtoka. Utolsó ura gróf Teleki Ernő volt. A kastélyt a második világháború után állami tulajdonba vették. A benne lévő értékes bútorokat, festményeket stb. elvitték a bevonuló szovjet csapatok. Ami megmaradt, arról a helyi lakosok „gondoskodtak”. Az épületet a termelőszövetkezet céljaira hasznosították. 1990-től a kastély lakatlan lett, pusztulófélben volt. 2002-ben került a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat tulajdonába. 2021–22-ben a 4,8 millió eurós európai uniós támogatásból felújították. A kívül-belül gyönyörűen rendbehozott barokk stílusú épületegyüttes mellett megcsodáltuk a felirat szerint 1406-ban ültetett, 9 méteres törzsátmérőjű, 29 méter magas tölgyfát is, amely alatt elkészítettük a soron következő csoportképünket.

A felújított Teleki kastély Paszmoson

Kirándulásunk besztercei városnézéssel zárult, ahol először a magyarházat látogattuk meg, ahol éppen amatőr népitáncegyüttesek léptek fel egy kulturális program keretében. Az egykori Magyar utcán tovább haladva elmentünk az Oroszlános ház mellett, amely egy szász hentesmester lakása volt, ma múzeum-, kiállítótér-, turisztikai információs központ. A főterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony volt Erdélyben. Az épületen folyó felújítási munkák miatt sajnos nem látogatható. A templommal szemközt a 15. századi lábasházak–más néven Búzasor–gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem. A sétálóutcán végig haladva jutottunk el az utolsó megtekintett látnivalóhoz, a szállodánk közelében levő ferences templom 1270 körül épült, gótikus stílusú épületéhez. A templom később a görögkatolikusoké, majd az ortodoxoké lett. A városnézés volt a XXIII. Földmérő Találkozó hivatalos programjának utolsó mozzanata.

A Magyar utca Besztercén

Vasárnap reggel kiadós esővel búcsúzott tőlünk Beszterce, ahol szakmai és kulturális szempontból ismét egy tartalmas, a magyar–magyar kapcsolatok vonatkozásában nem kevésbé értékes és hasznos rendezvényen vehettünk rész. Köszönet a szervezőknek, kedves vendéglátóinknak, akiktől azzal búcsúztunk, hogy „jövőre ismét eljövünk”!

A konferencia előadásainak anyagát tartalmazó online konferenciakötet a következő linken elérhető: https://ojs.emt.ro/foldmero, a rendezvény ideje alatt készült fényképek pedig az MFTTT honlapján a képtárban tekinthetők meg.

Buga László

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk