Keresés

Hírek Hírek Rendezvény Rendezvény Szaklap Szaklap
Kezdőoldal Híreink

Ismét megünnepeltük a földmérőket

Beszámoló a „Földmérővilágnap és európai földmérők és térinformatikusok napja 2023” konferenciáról

A „Földmérővilágnap és európai földmérők és térinformatikusok napja” című konferenciát Társaságunk 2023. március 21-én tartotta on-line (internetes) formában.

Az esemény fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter úr volt, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott csatlakozni rendezvényünkhöz.

A Földmérők világnapja és az Európai földmérők és térinformatikusok napja című rendezvény célja, hogy népszerűsítse és a szélesebb közönséggel is megismertesse a földmérő, térképész, térinformatikus szakma szinte minden egyéb szakterületen megmutatkozó fontosságát, bemutassa történelmi múltját, és felhívja a figyelmet az új technológiákban való nélkülözhetetlen szerepére.

A hagyományokhoz híven, a Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) és a Francia-nyelvű Földmérők Szövetsége (FGF, a FIG tagja) javaslatára a 2023. év az „Év globális földmérőjéül” két, francia tudóst, Jean Baptiste Joseph Delambre (Amiens, 1749. szeptember 19. – Párizs, 1822. augusztus 19.) matematikust és csillagászt, valamint Pierre François André Méchain (Laon, 1744. augusztus 16. – Castellón de la Plana, 1804. szeptember 20.) csillagászt választottak. Mindkét tudósnak elévülhetetlen érdemei vannak a párizsi meridián nagypontosságú meghatározásában, mely a méterrendszer bevezetésének alapja volt. A méterrendszer hazai bevezetésében elévülhetetlen, úttörő szerepe volt Kruspér István, geodéta professzornak is, ezért konferenciákon róla is megemlékeztünk.

Jean Delambre

Pierre Méchain

Kruspér István

Az idei rendezvény központi témája „A földmérés, térképészet, térinformatika és távérzékelés szerepe és kihívásai a negyedik ipari forradalomban” volt.

A negyedik ipari forradalom a meglévő, különböző technológiák fúzióját jelenti. Azonban e fúziónak nemcsak műszaki, hanem társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai is rendkívüliek, elsősorban a rendszerek digitalizációjának következtében, mely teljesen új üzleti modellek kifejlesztésére sarkallja a cégeket (lásd facebook, kriptovaluták stb.). A forradalom hatására napjainkban olyan interdiszciplináris megoldások is megjelentek, melyek következményeit még fel sem mérhetjük (pl. mesterséges intelligencia).

A hatásuk elől szakmánk sem tud kitérni. Meg kell találni azokat a megoldásokat, módszereket, mind a műszaki, mind a fejlesztési, mind az oktatási területen, melyekkel válaszolni tudunk új szerepünkre, a kihívásokra a negyedik ipari forradalom környezetében.

A nap programjában öt tematikus szekció követte egymást: Az év földmérői, Technológiák egyesülése, Mesterséges intelligencia, Alkalmazások és végül a Szolgáltatások, fejlesztések.

Az idei rendezvény némileg rendhagyó volt, amelyet két külföldi előadó is megtisztelt angol nyelven megtartott előadásával.

Dr. Toronyi Bence alelnök úr megnyitójában köszöntötte a hallgatóságot és az előadókat majd az agrárminiszter úrnak külön köszönetet mondott, hogy elvállalta a védnökséget.

Az első szekcióban, a hagyományok szerint, az év földmérőiről emlékeztünk meg.

Timár Gábor megkezdi előadását

Dr. Timár Gábor egyetemi tanár, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője „A párizsi meridián, és szerepe a méterrendszer bevezetésében és a Laplace-pontok megjelenésében” című előadásában a párizsi meridiánív nagypontosságú meghatározásával foglalkozott. Megemlékezett Giovanni Domenico Cassini (1625–1712) francia csillagásznak a párizsi meridián mentén végzett méréseiről és arról, hogy Cassini hiába végzett pontos méréseket, a Föld alakjára vonatkozó következtetése hibás volt. Ennek oka a Pireneusok tömegének a geoidot torzító hatása volt, mely végül a Laplace-pontok megjelenéséhez vezetett. Viszont az év földmérői a párizsi meridián későbbi meghatározásával a méterrendszer bevezetésének alapjait rakták le.

Iván Gyula előadásának nyitóképe

Timár professzor úr előadásához kapcsolódva Iván Gyula, az MFTTT főtitkár-helyettese, a méterrendszer magyarországi bevezetésével foglalkozott előadásában. Megemlítette Nagy Károly csillagász fontos szerepét, aki már 1844-ben párizsi etalonokat vett hazánknak és szorgalmazta a decimális mértékegységrendszer bevezetését. Kruspér István, a Műegyetem első geodézia professzora, már a kezdetektől részt vett a méterrendszer bevezetésében, melynek eredményeként egy évvel a Nemzetközi méteregyezmény aláírása (1875) előtt, 1874-ben hazánk törvénycikkbe foglalta a méterrendszer bevezetését. Ezután szó esett a „geodéta” mértékegységek (idő, hossz, tömeg) meghatározásának fejlődéséről, a jelenleg érvényes definíciókról és a geodézia kiemelt fontosságáról e területen.

A következő „Technológiák egyesítése” megnevezésű szekció célja a különböző tudományterületek fúziójának bemutatása volt.

Az első előadást Maxim Gorgan, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (UN FAO) Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának birtokpolitikai szakértője tartotta angol nyelven, „Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának tevékenysége” címmel (UN FAO Regional Office for Europe and Central Asia activities). Előadásában bemutatta a szervezet felépítését, tevékenységi területeit (elsősorban a Balkán és Közép-Ázsia területén). Birtokrendezési projekteket mutatott be, melyek sikeresen teljesültek a régióban. Beszámolt szoros együttműködésükről a Nemzetközi Földmérő Szövetséggel (FIG) a birtokpolitika, birtokrendezés és egyéb megoldások területén. Az előadás érdekessége volt, hogy Gorgan úr Kirgizisztánból jelentkezett be az előadás megtartására.

Milics Gábor köszönti a hallgatóságot

A következő előadást a szekcióban dr. Milics Gábor egyetemi docens, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Precíziós Gazdálkodási és Agrárdigitalizációs Tanszék vezetője tartotta „Pontosság, térinformatika és távérzékelés a helyspecifikus gazdálkodás megvalósítása során” címmel. Rendkívül érdekes előadásában foglalkozott a helyspecifikus gazdálkodás sajátosságaival, a térbeli adatok, a térinformatika és a távérzékelés kiemelkedő szerepével a precíziós mezőgazdaság területén.

A szekció záró előadását Vízhányó József, a GDi Magyarország Kft. képviselője tartotta „Földközeli távérzékelés az agráriumban” címmel. Előadásában az ESRI hardveres és szoftveres megoldásait mutatta be a drónok használatával kapcsolatban.

 

A következő szekció a „Mesterséges Intelligencia” címet viselte.

Az előadókat bemutató dia a képernyőn Mohamed Fawzy előadásából

Az első előadás dr. Szabó György egyetemi docens, a Nyíregyházi Egyetem rektora és Eng. Mohamed Fawzy a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének PhD. kutatója közös prezentációja volt, angol nyelven, „A mesterséges intelligencia erősségei a műholdas képeken alapuló térinformatikai alkalmazásokban” (Artificial Intelligence Strengths for Geoinformatics Applications Based on Satellite Imagery) címmel. Az előadásban egyiptomi tesztterületen mutatták be a legközelebbi szomszéd (nearest neighbour), a legnagyobb hasonlóság (maximum likelihood) módszerek és a neurális hálózat alkalmazásával készült klasszifikációs eredményeket, melyből kitűnt, hogy a legjobb becsléseket a neurális hálózatok adják.

A levezető elnök felkéri Czimber Kornélt az előadásának megtartására

A következő előadás szerzői, dr. Czimber Kornél, egyetemi docens, tanszékvezető, dr. Király Géza, egyetemi docens, intézetigazgató, dr. Bazsó Tamás, adjunktus, dr. Brolly Gábor Béla, adjunktus voltak a Soproni Egyetem Geomatikai és Kultúrménöki Intézetéből. Előadásuk címe: „Mesterséges intelligencia alkalmazások és digitalizáció a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán” volt. Az előadásban áttekintést hallottunk az elmúlt évtizedekben végrehajtott informatikai fejlesztésekről, megoldásokról a térinformatika és a távérzékelés területén. Külön kitértek az erdészeti alkalmazásokban használt, mesterséges intelligencia-eszközökre.

A szekció záróelőadását Verőné dr. Wojtaszek Malgorzata, egyetemi docens, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézetétől tartotta „WREN klimaalkalmazkodást támogató monitoring és predikciós rendszer távérzékelt adatok és földi szenzor hálózat adatai alapján: projekt bemutatása” címmel. Előadásában ismertette a program résztvevőit, a projekt célkitűzéseit és jelentőségét a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésében, és bemutatta az alkalmazott eszközöket, kezdve a talajmonitoringgal, a speciális mesterséges holdak alkalmazásán át egészen a mesterséges intelligenciáig. Érdekesség, hogy a projekt céljaira egy speciális, magyar fejlesztésű nanoműholdat fognak használni, melynek felbocsátása a 2023. év folyamán várható.

Gede Mátyás hallgatói kérdésre válaszol

Rövid ebédszünet után kezdődött az „Alkalmazások” elnevezésű szekció dr. Gede Mátyás egyetemi docens, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet, intézetigazgató-helyettesének előadásában „Dinamikus névrajz megjelenítése interaktív webes térképszolgáltatásban nyílt forráskódú eszközökkel” címmel. Prezentációjában vázolta a névrajz megjelenítésének problémáit térinformatikai környezetben, majd megoldásokat mutatott be a különböző megjelenítési problémák megoldására.

Utána dr. Deák Márton, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. Építésügyi Elemzési főosztályvezetője tartott előadást „Földmérési adatok az építészeti tervezési folyamatban” címmel. A főosztályvezető úr vázolta a Lechner Tudásközpont által fejlesztett téradatplatformokat, amelyek földmérők, térinformatikusok, távérzékelési szakemberek és építészek számára egyaránt hasznosak és jól használhatóak, mint például az e-közmű, ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer), az e-napló, vagy az előkészítés alatt álló, környezetinformációs csomagokat tartalmazó EIM (Tervezést támogató Környezeti Információs téradatcsomag).

A szekció utolsó előadását Jánossy András geodéziai vezető szakértő tartotta a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.-től „Két mérés + egy számítás a negyedik ipari forradalomig” címmel. Az előadó bemutatta, hogyan alakultak az emberi civilizáció fejlődésével a mérések pontosságával és gyorsaságával kapcsolatos igények és miért van szükség egyre gyorsabb és pontosabb helymeghatározásra még napjainkban is.

A konferencia utolsó szekciójának elnevezése: „Szolgáltatások, fejlesztések” volt.

Az első, „Geoinformatikai szolgáltatások a Lechner Tudásközpontban” című előadásban Braunmüller Péter Balázs osztályvezető és Kovács Iván osztályvezető a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.-től bemutatták a Lechner Tudásközpontban elérhető geoinformatikai szolgáltatásokat. Így az ügyfélszolgálaton, valamint az állami ingatlan-nyilvántartásnak a „geoshop.hu” geoportálon keresztül igénybe vehető térképi adatbázisát, légifényképeket és ortofotókat, topográfiai és kataszteri térképeket, valamint a magyar közigazgatási határok adatait és földmérési alappontokat. Részletes ismertetést kaptunk az egyik legnépszerűbb adatkörről, a negyedévente frissülő állami ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisáról.

Képernyőkép Braunmüller Péter előadásából

A következő előadás szerzői Magyar Bálint, InSAR kutató, Horváth Roland, InSAR kutató, Tóth Sándor GNSS kutató és Hajdú István, InSAR fejlesztő a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának munkatársai (KGO) voltak, melynek címe „KGO InSAR fejlesztések a földtudományok szolgálatában” volt. Előadásukban ismertették a témában alkalmazott különböző eljárásokat. Az eljárásokhoz kapcsolódóan beszélhetünk egyreferenciás és többreferenciás feldolgozásról is. Bemutatták az integrált geodéziai pontjelet (IGP) – melyből országszerte továbbiak telepítését tervezik. Két esettanulmányt is bemutattak, így a 2020-as petrinyai földrengéssorozat vagy a 2023-as törökországi földrengés kapcsán a felszínelmozdulási vizsgálatok eredményeit.

Integrált geodéziai pontjel magyar Bálint előadásából

 

Vidovenyecz Zsolt megkezdi előadását

A következő prezentációt társaságunk CLGE képviselője Vidovenyecz Zsolt, az Azimuth Kft.-től, tartotta „Az Európai Földmérők Tanácsának (CLGE) tevékenysége és a DAT utáni korszak” címmel. Előadásának első részében bemutatta a CLGE tevékenységét, a már meglévő és tervezett európai szabályozásokat a földmérés területén. A második részben, mint gyakorló magánföldmérő, számos kérdést sorolt fel a DAT utáni korszakról. Véleménye szerint a magánföldmérők információhiányban szenvednek az új földhivatali informatikai rendszer bevezetésével, alkalmazásával és szolgáltatásaival kapcsolatban.

A konferencia utolsó előadója Kaszás Kata, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. főosztályvezetője volt. „Az E-ingatlan-nyilvántartás” projekt címen megtartott előadásában elmondta, hogy a projekt célja, hogy egy modern, digitális közigazgatási kihívásoknak megfelelő, akadálymentes, papírmentes, biztonságos, csökkentett ügyintézési idejű ingatlan-nyilvántartási rendszer és szolgáltatás bevezetése, elektronikusan újraszervezett eljárásokkal, összehangolt nyilvántartásokkal, biztosítva az introperabilitást és az adatok hatékony felhasználását a jogszabályi kötelezettségek teljesítése érdekében. A Lechner Tudásközpont konzorciumvezetőként van jelen a projektben, melynek zárására 2023. november 30-án kerül sor, a várható élesítés pedig 2024. február 1-jén következik be. A Lechner Tudásközpontban a projekt végére létrejön majd egy olyan elektronikus ingatlan-nyilvántartási üzemeltető szervezeti egység, ahol „call centerrel” és üzemeltető gárdával állnak a felhasználók rendelkezésére.

Az egésznapos rendezvény Iván Gyula zárszavával ért véget, melyben összefoglalta a nap eseményeit. Köszönetet mondott előadóinknak a felkészülésért a színvonalas előadásokért. Külön köszönet illeti Nemzeti Kulturális Alapot, a konferenciához nyújtott támogatásért, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kara, Általános- és Felsőgeodézia Tanszékét az on-line konferencia lebonyolításához szükséges műszaki környezet biztosításáért.

Budapest, 2023. március 31.

Összeállította:

Iván Gyula
az MFTTT főtitkár-helyettese

GK folyóirat

  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság
  • GK újság

Előzetes a 2024/1. számból

A lap támogatója:

Megtekintések száma: 469

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. További információk